Népszava, 1961. április (89. évfolyam, 78–102. szám)
1961-04-13 / 87. szám
Az egész emberiség bámulattal tekint a szovjet tudósok sikereire, akik dicsfénnyel övezik az egész szocialista rendszert A szovjet tudomány világra szóló diadalának nemzetközi visszhangja New York. A Szovjetunió nyer t Az amerikai tudósaik és kongresszusi tagok szerdán adott nyilatkozataikban alig tudták leplezni, hogy a Szovjetunió nyerte meg az ember űrhajózásának megvalósításáért folytatott versenyt — ezzel a megállapítással vezette be az UPI amerikai hírügynökség washingtoni tudósítását a Vosztok szovjet űrhajó visszhangjáról. A nyilatkozó amerikai tudósok és kongresszusi tagok általában azzal vigasztalták magukat, hogy az Egyesült Államok hamarosan követi a Szovjetuniót az űrhajózásban. Hugh Ji. Dryden, az Országos Űrkutatási Hivatal helyettes íte meg a versenyt vezetője például kijelentette: »Ez az esemény még csak a kzdet. Nekünk folytatnunk kell és folytatjuk is programunk végrehajtását.« Ugyanakkor Sparkman szenátor csak annyit jegyzett meg, hogy a hír »nem volt nagy meglepetés«. Brooks, a képviselőház űrkutatási bizottságának elnöke is azt fejtegette, hogy az esemény azért nem jelent meglepetést, mert a Szovjetuniónak módjában volt végrehajtani az ember űrbe juttatását. Elismerte azonban, hogy az űrutas kiröpítése »mindamellett csodálatos eredmény«. Percekkel azután, hogy a moszkvai rádió világgá röpítette a világtörténelmi jelentőségű hírt: az ember elindult első űrbéli útjára, Párizsban is rendkívüli híradásokban adták tudtul a rádióállomások a szovjet tudomány világra szóló diadalát. Az Europe 1. Rádió jelentette: »Ember van a világűrben, egy szovjet ember!« A párizsi rádió így kommentálta a Szovjetunió minden eddiginél nagyobb tudományos eredményét:Miután 1957-ben elsőnek bocsátott fel műbolygót, miután 1959-ben elsőnek ért célba a Holdra irányított rakétája, miután 1960-ban elsőnek sikerült visszatérítenie a Földre élőlényekkel a fedélzetén szputnyikját, a Szovjetunió adta a világnak most az űr Kolumbus Kristófját is. Az első űrhajós felbocsátásával a Szovjetunió megnyitotta az űrhajózás új, döntő fejezetét Peking: Új távlaté a világűrbe Az ember első kozmikus repülésének híre villámgyorsan elterjedt Kínában. Az Új Kína hírügynökség azonnal közölte a TASZSZ jelentését. A Kínai Népköztársaság központi rádióadója megszakította adását, és soron kívül ismertette a szovjet tudomány új, történelmi győzelmének hírét. Adják át legforróbb üdvözletünket a szovjet embereknek. Büszkék vagyunk >k nyíltak g hódításában szovjet testvéreink sikereire — mondják a pekingiek. Már régen hozzászoktunk, hogy a szovjet tudomány szüntelenül csodálatba ejti a világot korszakalkotó eredményeivel. Most új távlatok nyíltak a világűr meghódításában, az embernek a természetről szerzett ismeretei bővítésében — mondotta az egyik pekingi középiskola tanítója, amikor meghallotta a nagyszerű hírt. Párizs: Szovjet a világűr Kolu Az embert szállító szovjet űrhajó felbocsátásának híre fellelkesítette egész Franciaországot. A történelmi esemény háttérbe szorított minden nemzetközi és belpolitikai eseményt. Egyes lapok különkiadásban számolnak be a szovjet tudomány és technika világtörténelmi jelentőségű diadaláról. ember mbus Kristófja A TASZSZ párizsi tudósítójának telefonja kora reggel óta szakadatlanul cseng. A párizsiak óriási érdeklődést tanásítanak minden iránt, ami kapcsolatban van az eseménnyel. Sokan kérik, tolmácsolják forró üdvözletüket a szovjet embereknek és közöljék velük, hogy el vannak ragadtatva nagyszerű győzelmüktől. 4 Barabás Tibor Kossuth-díjas: „Mióta ember néz az égre...“ Nem volt még nemzedék, mely kínzóbb megpróbáltatások és nagyobb remények közt élt volna, mint a miénk. Részünk volt két világháború borzalmaiban, megjártuk a fasizmus poklát, kor- és küzdőtársai lehettünk a társadalom legnagyobb forradalmának, a tudomány, a technika ezer csodájának s most, annyi harc, munka és reménység után egy új kor küszöbét léptük át, örömtől és várakozástól repeső szívvel. A Vosztok űrhajót és hajósát, Gagarin őrnagyot követte képzeletünk a száguldó pályán, s izgalommal kutatja értelmünk az óra világtörténelmi jelentőségét. Hányszor írtuk már le valamiről, hogy világtörténelmi, de most egész lelkünkkel érezzük, ennyire joggal még soha! A szovjet nép és szovjet tudomány teremtő ereje az égboltra irányítja tekintetünket, Beethoven szavával arra szólítja az emberiséget, hogy nézzen előre, egyenest a jövő lángoló napjába. Milyen nagy, milyen hatalmas az ember, mi mindennek leszünk még elragadtatott tanúi. Jurij Alekszejevics Gagarin neve egy új kor, s egy új fiatalság jelképe lesz, amely végkép kitörli szótárunkból a határtalant és a lehetetlent. A Vosztok űrhajóról elhangzott első emberi szó az élet és a béke mindent túlszárnyaló üzenete. A szocializmus erkölcsi és tudományos győzelme elűzi az emberiség feje felöl a háború rémeit, erővel és reménnyel tölti el a munka és a szellem embereit. Ha most Moszkvában lennék, megállnák Lenin üvegkoporsója előtt és sírjára tenném ennek a kora tavasznak legszebb virágait s egy újság rendkívüli kiadását is, amelyen nagy betűk hirdetik a történelmi tettet: »Szovjet ember a világűrben!» Igen, ezt tenném, mert az első világűrutas nemcsak a szovjet technika és nép erejét hirdeti, hanem a szocialista világnézet hatalmát is, amely felvértezi a szellemet, lelkesíti a munkát s ledönt a trónjáról mindent, ami korlátozni próbálja a szárnyaló értelmet. Soha nagyobbnak nem láttuk még az embert, soha több reménnyel nem néztünk előre. 1961. április 12-e nemcsak a szocializmus, hanem az egész emberiség ünnepe, új távlatok csodálatos napja. Ady Endrét kell ma idéznünk: »Vörös csillag, ragyogj és trónolj, Mióta ember néz az égre, Vörös csillag volt a reménye.» . NÉPSZAVA Berlin: Az emberiség első kozmoszbeli nagykövete szovjet állampolgár A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának szerda délelőtti ülésén Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke, az NDK parlamentje és lakossága nevében, a kamara tagjainak, valamint az ülésen jelenlevő vendégeknek percekig tartó tapsa mellett fejezte ki jókívánságait a Szovjetunió kormányának és népének a szovjet tudomány világra szóló sikeréhez. Bogen újságíró ezt mondta: »Az emberiség első kozmoszbeli nagykövete szovjet állampolgár. Ez a csodálatos tény mindennél ékesebben bizonyítja, melyik rendszer tudja a szó szoros értelmében magasabbra emelni a tudományos teljesítőképesség határát.» Varsó: Mindenkit Gagarin őrnagy, a világ első űrutasának sorsa érdekel, akit — mint egy lengyel újságíró találóan megjegyezte — »fellőttek a történelembe». Kotarbinski professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke kijelentette: »Nagyszerű korban élünk. Az emberi tudás szétfeszítette asz élet földi korlátait és meghódította a világűrt. Az egész emberiség bámulattal tekint a szovjet tudósok sikereire, akik dicsfénnyel övezik az egész szocialista rendszert. 1961. április 12-ét aranybetűkkel írják be a tudomány történelmébe.» Gagarin őrnagyot „fellőttek a történelembe" London: Az ember többé nincs életének bölcsőjéhez kötve Kenneth Gotland, az angol bolygóközi társaság alelnöke, a szovjet tudósok sikeréről kijelentette: »A világ teljesen új korszakba lép, amelyben tudáskincsünk a világegyetemről minden mértéket meghaladóan gazdagodhat. Az ember többé nincs életének bölcsőjéhez kötve. Most a fizikai érintkezés más világokkal megnyitja az utat tapasztalataink hatalmas gazdagodása előtt.» »A Szovjetunió és az Egyesült Államok nagy versengése az ember űrutazásának megvalósításáért, szerdán véget ért, amikor híre jött, hogy a Szovjetuniónak sikerült felbocsátania az első űrutast —• állapítja meg a Reuter hírügynökség kommentárja a Vosztok szovjet űrhajóról szóló TASZSZ-jelentés nyilvánosságra hozatalát követően. Bernard Lovell, a kiváló angol tudós, a Jodrell Bank csillagvizsgáló és űrkutató intézet igazgatója kijelentette: »A szovjet űrutas felbocsátása az emberiség történelmének legnagyobb tudományos eredménye.» Űrhajózási szakember, csillagász, ideggyógyász, biológus nyilatkozata a Népszavának a világraszóló eseményről A Föld leghatalmasabb rakétája — Ahhoz, hogy ez a világraszóló kísérlet sikerüljön, olyan nagy megbízhatóságú hordozórakétára volt szükség — mondotta Nagy Ernő gépészmérnök, a MTESZ Asztronautikai Bizottságának titkára —, amely előbb földi, majd tényleges űrkísérletek során is bevált és amelyre élőlényeket is lehet bízni. Ettől a rakétától megkívánják a maximális teherbírást, továbbá azt, hogy szükség esetén többször is ugyanolyan magasságú, lehetőleg kör alakú pályát hozzon létre. Ennek a feladatnak a megoldása a szovjet rakétaszakembereknek maradéktalanul sikerült. A csaknem szabályos kör alakú pályát többé-kevésbé valamennyi szputnyik-kísérletnél megvalósították, az utolsó három kísérletnél azonban sikerült néhány kilométer eltérésen belül ugyanolyan pályaelemeket létrehozni. Erre azért van szükség, mert a visszatérési pálya rendkívül érzékeny és csak egy stabil, jól megállapodott és jól bemért pálya esetén tér oda vissza az űrhajós fülkéje, ahol valóban várják. Csak ilyen esetben lehet pontosan meghatározni a visszatérés kezdőpontjának, tehát a fékezőrakéta begyújtásának helyét. A hordozórakéta nagyságára következtethetünk abból a tényből, hogy 4,5—5 tonna között volt valamennyi szputnyik-űrhajó súlya. Ennek és a tavalyi csendes-óceáni rakétakísérleteknek adatai alapján állíthatjuk, hogy Földünk eddig leghatalmasabb rakétája vitte pályájára a Vosztok űrhajót. A rakétatechnikusok szerepe azonban ezeknél a kísérleteknél nem merült ki csupán a hordozórakéta megalkotásában. A visszatérés első szakaszának műszaki megoldása ugyancsak a rakétatechnikusokra vár, miután a rakéta fékezéséről kellett gondoskodni: ehhez minél könnyebb, de annál hatásosabb rakéta-hajtóművet kellett készíteni. A szputnyikfirhajó kísérletsorozat eddigi menete és így a legfrissebb siker is azt igazolja, hogy ez a fékezőrakéta mintaszerűen teljesítette feladatát, több, mint 80 percre volt szüksége. Az űrutasnak ember által még soha át nem élt élményekben lehetett része. Nemcsak a súlytalanság jelenthetett számára szokatlan élményt. Az eléje táruló látvány, a Földgömb képe több száz kilométer magasságból, eddig csak fényképről volt ismert. Gagarin az első ember, aki közvetlenül szemlélhette bolygónkat ilyen távolságból. Szokatlan az űrutas számára Dr. Almár Iván csillagász kandidátus, a MTESZ asztronautikai szakosztályának titkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában rámutatott: “ Ez az első eset, hogy egy ember nem a földön, hanem egy másik égitesten tartózkodott. Igaz, hogy ez az égitest csak 4,5 tonna súlyú és élettartama mindössze néhány óra volt, mégis óriási jelentőségű, hiszen Gagarin őrnagy a repülés közben a föld nehézségi erőtől béklyóba vert emberből egy önálló égitest lakójává változott. A 170—300 kiloméar is, hogy akármerre tekint, minden irányból a végtelen csillagvilág veszi körül. Az utazás során először tapasztalhatta ember közvetlenül a súlytalanság ismeretlen hatásait — hangsúlyozta Sinka József, az Asztronautikai Bizottság titkára. — Ez lehetőséget nyújt ahhoz, hogy gyakorlatban ellenőrizzük: milyen ellenállást képes tanúsítani az ember szervezete ezzel a különös jelenséggel szemben. teres távolság már messze túl van azon a zónán, amely léggömbbel vagy repülőgéppel elérhető. — Közelebb került az ember ahhoz, hogy már a föld körül keringő állandó jellegű űrállomás megvalósításával is részletesebben foglalkozzék. Az űrállomáson felszerelhető 20 centiméteres távcső már egyenértékű lenne az eddigi legnagyobb — 5 méteres — földi távcsővel, így a csillagász a korábbinál sokkal jobb feltételek között készíthetné elő a további űrrepüléseket, az égitestek meghódítását. Között hatnak, melyik a legkedvezőbb testhelyzet a gyorsulások elviselésére, hogyan oldható meg a táplálkozás — elegendő folyadékfelvétel — a súlytalanság állapotában is; okoz-e genetikai károsodást, vagy egyéb zavart az élő szervezetben a kozmikus sugárzás, s ha igen, miképpen kell ezek ellen védekezni. — Az űrutazás feltételei közé tartozik az alacsony nyomás, oxigénhiány kompenzálása, a levegő megfelelő hőmérsékletének, páratartalmának biztsítása is. Az űrhőmérséklet például sokkal ingadozóbb, mint néhány év előtt gondoltuk. Tizenkét kilométeren pélhogyan készíthették elő az első űrrepülő alkalmazkodását a hatalmas sebességhez, a súlytalanság állapotának elviseléséhez és az utazás közben fellépő egyéb tényezőkhöz? — erről kért tájékoztatást a Népszava munkatársa dr. Horváth László Gábortól, a biológiai tudományok kandidátusától. — Az előző rakéták utolsó fokozatának, illetve műszervagy utasfülkéjének visszahozása az eleve meghatározott helyre, megadta a visszatérés felőli biztonság érzését az űrhajósnak. A nagy sebességhez és a súlytalanság állapotához feltehetően több irányban mozgatható centrifugákon forgatva szoktatták hozzá. A sebesség általában kellemes, mámoros érzést kelt az emberben, különösen hatalmas élmény lehetett akkora sebesség elviselése, amellyel az űrhajó utasa kerülte meg a földet Az a tudat, hogy a világon elsőként teszi meg ezt az utat, s a szovjet tudomány és technika kellő védelme t dául —55, negyven kilométeren —14, negyvennyolc kilométeren már +50, hatvan kilométeren —3, nyolcvan kilométeren —70, százötven kilométeren +50, kétszázhúsz kilométeren pedig +180 Celsius fok. Erre is tekintettel kellett lenni az űrhajó hőszabályozásának megoldásánál. Az első űrutasnak alkalmazkodási gyakorlatokat is kellett végeznie. Nyilvánvalóan számba vették a pszichikai hatásokat is, hiszen az űrhajósnak hozzá kell szoknia az említett körülményekhez és a kényszerű egyedüllét, a társtalanság elviseléséhez biztosít számára, nyilván fokozottan hatott pszichés energiájának megnövekedésére. — A sugárzás veszélyei ellen kialakított burkolat teljes védelmet nyújtott az űrutas számára, a különleges — feltehetően zselatinszerű — táplálék mentesítette a természetes szükségletek okozta problémáktól. A rendkívül nagy hőingadozásokkal szemben gondoskodni kellett arról, hogy szabályozható legyen az űrhajó belső hőmérséklete, hiszen váltakozva, melegítésre, hűtésre volt szükség. Ezenkívül biztosítani kellett, hogy mindig megfelelő legyen a levegő összetétele, megteremtve a megfelelő oxigénellátás, s a levegő és az oxigén jó keveredése előfeltételeit, valamint a keletkező széndioxid eltávolítását. A páratlan eredmény azt bizonyítja, hogy az összes berendezés, készülék, szabályozóeszköz jól működött, s az emberi szervezet és idegrendszer megbirkózik az űrrepülés körülményeivel. Ember által még soha át nem élt élmény... — Nagy érdeklődéssel valtottságának vezetőségi tagja, juk Gagarin őrnagy beszél — Alig száz évvel ezelőtt mólóját földkörüli útjáról — Verne Gyula hőse 80 nap jelenti ki Nagy István György, alatt utazta körül a Földet; az MTESZ Asztronautikai Bi- Gagarin őrnagynak ehhez alig Mínusz 70 és plusz 180 fokos hőmérséklet Az űrutazás orvosi problé- kellett, hogyan befolyásolják a másról beszélgetett a Népszava vérkeringést, a szívműködést, munkatársa dr. Szák János az idegrendszeri működéseket ideggyógyász főorvossal. a gyorsulások és a súlytalan— Az űrutazás előtt, millió jég állapota, amelyek az űrmás probléma között, tisztázni hajó indítása és visszaérkezése Ember egy másik égitesten A hatalmas élmény megnöveli az űrhajós lelki energiáit 1961. április 13