Népszava, 1961. szeptember (89. évfolyam, 207–232. szám)

1961-09-15 / 219. szám

Általános sztrájk Ciudad Trujillóban tiltakozásul a rendőrség brutális terrorja ellen A hírügynökségek csütörtö­ki jelentései szerint rendkí­vül kiéleződött a helyzet a Dominikai Köztársaságban. Ennek közvetlen oka a rend­őrség brutális fellépése a tüntetőkkel szemben.. Ismere­tes, hogy kedden érkezett Ciudad Trujillóba az ameri­kai államok szervezetének bi­zottsága, Morrison amerikai nagykövettel az élen. A dik­tátori uralommal és az ame­rikai beavatkozással már tor­kig levő lakosság a bizottság megérkezése előtt ezrével lep­te el a város utcáit, hogy til­takozásának kifejezést adjon. A rendőrség tüzelt a tömeg­re. Hét ember meghalt, s igen sok sebesülés történt. A gyű­léseket betiltották, az elnép­telenedett utcákon katonai járőrök cirkálnak. A rendőri vérengzésre a la­kosság általános sztrájkba lépett. A köztársaság hazafias erői felhívták a lakosságot, hogy háromnapos gyásszal ál­dozzon a rendőrök által meg­gyilkolt honfitársak emléké­nek. Az általános sztrájk megbé­nította a főváros, ipari életét, az üzletek zárva maradtak. A hatóságok azzal fenyege­tőznek, hogy fegyveres erővel törik le a népi ellenállást. Ciudad Trujillóból San Juanba érkezett utasok meg­erősítik, hogy a Dominikai Köztársaságban az elkesere­dett lakosság feszültsége újabb incidensekben robban­hat ki. (MTI) Adenauer ismét atomfegyvereket követel Külföldi embercsempészeket tartóztattak le az NDK-ban A­­Német Demokratikus Köztársaság állambiztonsági szervei a napokban letartóz­tattak négy külföldi személyt, mert az NDK­ fővárosából il­legálisan embereket akartak csempészni Nyugat-Berlinbe. • A négy letartóztatottból kettő amerikai, egy angol és egy holland állampolgár. Az NDK belügyminisztériuma utasítást adott a határőrségnek, hogy a jövőben alaposan ellenőriz­zék a külföldiek gépkocsijait, nehogy hasonló embercsem­pészési kísérletek megismét­lődhessenek. Mint az AP jelenti, Aden­auer nyugatnémet kancellár szerdán este Kölnben mon­dott választási beszédében ismét sürgette a nyugatnémet hadsereg atomfegyvereikkel való felszerelését. A kancel­lár arra hivatkozott, hogy a nyugatnémet haderő alkotja a NATO gerincét, ezért elen­­gedhetetlen, hogy nukleáris fegyvereket kapjon. A kancellár beszédét kény­telen volt több ízben is hosz­­szú időre megszakítani, mert hallgatóságának nagy része éles fütyüléssel és kiáltozás­sal fejezte ki iverb­iebszviev. Amikor Adenauer, kormányá­nak berlini politikájáról be­szélt, a gyűlés résztvevőinek nagy része kórusban odaki­áltotta neki: »Hazug! Hazug!" Az ADN jelenti: lord Attlee volt angol miniszter­­elnök szerdai koppenhágai sajtóértekezletén megkérdez­ték Attleetől, vajon nézete szerint a Nyugat fog-e har­colni Berlin miatt. Az angol politikus kijelentette: »Nem hiszem, hogy lenne bárki is, aki Berlinért háborúzni akar­na". Zorin megbeszélése Deannal Szerdán az amerikai ENSZ- küldöttség szállásán Zorín szovjet külügyminiszterhelyet­tes másfélórás tanácskozást folytatott Deannal a kelet­­nyugati leszerelési tárgyalások előkészítéséről. Dean — aki Genfben az atomértekezleten részt vevő amerikai küldött­ség vezetője volt. McCloyt, Kennedy tanácsadóját helyet­tesítette a szerdai megbeszé­lésen. Spaak Moszkvába látogat Moszkvában hivatalosan bejelentették, Spaak belga miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter elfogadta Hruscsov szovjet miniszter­­elnök meghívását, hogy láto­gasson el a Szovjetunióba. Spaak és Hruscsov találko­zására szeptember 19-én ke­rül sor.­­ Brüsszelben csütörtök délután megnyílt az Inter­parlamentáris Unió 50. ülés­szaka. Az ülésszakon 51 or­szág parlamentjének képvise­lői vesznek részt, köztük a Szovjetunió és Magyarország, valamint más szocialista or­szágok törvényhozó testületei­nek tagjai is. 1961. szeptember 15 Kennedy nyilatkozata Sukarno és Keita látogatásáról Sukarno indonéz és Keita mali elnök — mint ismere­tes — látogatást tett Kenne­dy­nél, hogy átadja az ame-­ rikai elnöknek a belgrádi ér­tekezletek felhívását. A láto­gatás befejeztével Kennedy külön nyilatkozatot tett. Ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok »szívesen fogadta Sukarno elnök és Keita el­nök azon országok megbízá­sából történt látogatását, amelyeknek vezetői nemrég találkoztak Belgrádban« — mert — mint Kennedy mon­dotta — az amerikai kor­mányt »növekvő nyugtalan­ság« tölti el a fokozódó nem­zetközi feszültség miatt. Az amerikai elnök kijelen­tette, hogy »a berlini helyzet veszélyeket rejt magában«, majd megállapította, hogy »minden államférfira az a kötelesség hárul, hogy sür­gősen erőfeszítéseket tegyen a béke fenntartására és a nézeteltérések békés eszkö­zökkel való rendezésére«. Ugyanakkor azonban Kenne­dy megismételte a nyugati diplomácia régi álláspontját a német kérdés megoldása és a nyugat-berlini helyzet ezen az alapon való rendezése szempontjából. Azt mondotta, hogy a nyugati hátt­ornak megvédik nyugat-berlini po­zíciójukat és Nyugat-Berlin lakosságát. Ezzel újból azt a benyomást igyekezett kel­teni, hogy Nyugat-Berlin la­kosságának jogait valaki fe­nyegeti.­­ Mindamellett Kennedy ki­jelentette: »kész megvitatni e kérdéseket más kormányok­kal, beleértve a szovjet kor­mányt is, és megkeresni a béke fenntartásának útjait és módozatait­. A nyugati ha­talmak külügyminiszterei szeptember 14-én találkoznak W­ashingtonban. Megkel a nyugati kü­lügymini Washingtonban tegnap meg­kezdődött Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország há­romnapos külügyminiszteri értekezlete, amelyen nyugati hírügynökségek értesülése szerint közös álláspontot igyekeznek majd kidolgozni a berlini kérdéssel összefüg­­ ­dődött iszterek értekezlete­ zésben. A tanácskozáson Brentano nyugatnémet kül­ügyminiszter is részt vesz. A Reuter-iroda értesülése szerint Bush amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön az értekezlet megnyitása előtt tárgyalt nyugatnémet kollé­gájával. Az ENSZ-csapatok folytatják Katanga megszállását Csembe Rhodesiában keres menedéket? Egy magát »Szabad Katan­­gának« nevező rádióállomás adásában — amelyet Észak- Rhodesiában lehallgattak — közölte, hogy Elisabethville­­ben a harc szerdán este még tartott, és a katangai hadse­reg egységei a városnak egy részét még ellenőrzésük alatt tartották. Egy Elisabethville­­ből Észak-Rhodesiába érke­zett dél-afrikai rádióriporter kijelentette, hogy Katangában "teljes a káosz­". Egy AFP-kommentár szerint ENSZ-körökben és a kongói központi kormány köreiben remélik, hogy a katangai had­művelet sikerrel fog járni, és ezt a reményét alátámasztja az a tény, hogy Katangából eltávoztak a külföldi tanács­adók. Welensky, a Középafrikai Államszövetség miniszterelnö­ke egy televíziós interjúban bejelentette, hogy az első ka­tangai menekülők már meg­érkeztek Észak-Rhodesiába. Hozzátette, amennyiben Csem­be az ENSZ elől Rhodesiába menekül, védelmet fognak nyújtani neki. Afrikai ENSZ-küldöttek New Yorkban magánbeszélge­téseikben kijelentették, örül­nek annak a hírnek, hogy az ENSZ akciója véget vetett Katanga Kongótól való el­szakadásának. Egy európai ENSZ-küldött azt a vélemé­nyét fejezte ki, hogy az ENSZ- akció a közgyűlés jövő héten kezdődő ülésszakán valószínű­leg vitát idéz majd elő, mert vannak, akik kétségbe von­ják, hogy volt-e felhatalma­zása az ENSZ-nek arra, amit tett. Nyugati körökben nagy megütközést keltett az ENSZ katangai akciója. Így például Dodd amerikai demokrata sze­nátor szerdán azt követelte, hogy az Egyesült Államok ítélje el az ENSZ fegyveres erejének »botrányos felhaszná­lását« a katangai szakadár kormány megdöntésére. A brit külügyminisztérium — mint az AFP jelenti — szerdán este táviratot küldött Nagy-Britannia leopoldville-i nagykövetének, utasítva őt, hogy mielőbb találkozzék Hammarskjölddel és közölje vele, hogy az angol kormány­nak nyugtalanságot okoznak a legutóbbi katangai esemé­nyek, amelyekkel kapcsolat­ban magyarázatot kér Ham­­marskjöldtől. NÉPSZAVA Malinovszkij marsall Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere, a Pravda csütörtöki számában az SZKP program­tervezetével kapcsolatban is­merteti az ország védelmi ké­pességének fokozása terén a pártra háruló feladatokat. Malinovszkij emlékeztet rá, válaszként a szovjet kormány ama békeszerető javaslatára, hogy tegyenek pontot a má­sodik világháború után, kös­sék meg a német békeszerző­dést és rendezzék a nyugat­berlini helyzetet, az imperia­lista erők újabb világháború kirobbantásával fenyegetőz­nek. Ezért teljesen magától ér­tetődik, hogy a kialakult helyzetben a szovjet állam kénytelen volt megtenni a megfelelő intézkedéseket. Ebben az­ összefüggésben Malinovszkij marsall emlé­keztet a Szovjetunióban az ország védelmi­­ képességének növelése és biztonságának fo­kozása érdekében hozott in­tézkedésekre, köztük az el­határozásra, hogy a Szovjet­unió újból végez kísérleti robbantásokat nukleáris fegy­verrel. Hansúlyozza, hogy a Szovjetunió minden barátja és a világ békeszerető erői megértik és helyeslik e kény­szerű lépést, amelynek célja a Szovjetunió és a szocialis­ta táborhoz tartozó országok védelmének fokozása, az ag­­resszorok megfékezése, az új világháború tűzvészének meg­akadályozása. Az Egyesült Államok és NATO-szövetségeseinek hábo­rús előkészületei — mutat rá a miniszter — elővigyázatos­ságra késztetik a szovjet em­bereket. Nem ülhetünk karba tett kézzel és nem nézhetjük közömbösen, amint a nyugati hatalmak vezető körei háború­ba taszítják a világot. Nem akarunk olyan helyzetbe ke­rülni, mint arra ilyenben 1941- ben voltunk. Ezúttal nem en­gedjük meg az imperialisták­nak, hogy meglepetést okoz­zanak nekünk. Malinovszkij marsall cik­kében rámutat, hogy a szov­jet fegyveres erők nemcsak a hagyományos értelemben vett atomfegyverekkel, hanem sok millió tonna trotil egyen­értékű, fokozott rombolóerejű termonukleáris bombákkal is rendelkeznek. Az agresszorok­­nak tudniuk kell, hogy a Vosztok űrhajókat pályájukra vezető hatalmas rakéták ké­pesek az ilyen bombákat a cikke a Pravdában földkerekség bármely pontjára eljuttatni. Az elkövetkező világháború, ha az imperialisták kirobbant­ják, politikai lényegét tekint­ve a két szemben álló társa­dalmi rendszer döntő fegyve­res összecsapása lesz — álla­pítja meg a cikk írója. Egé­szen világosan kell látnunk, hogy egy ilyen háború éles osztályjellege eleve meghatá­rozza a harcban álló felek po­litikai és katonai célkitűzé­seinek rendkívüli határozott­ságát. Másfelől a tömegpusz­tító eszközök alkalmazása pá­ratlanul romboló jelleget köl­csönöz a háborúnak. Fegyve­res erőinket — jelenti ki a marsall — ilyen feszült, ne­héz és rendkívül elkeseredett háborúra kell felkészítenünk. Malinovszkij marsall emlé­keztet arra, hogy a szovjet fegyveres erők kizárólag igaz­ságos háborúkat vívtak, meg­védelmezték a szocialista vív­mányokat az agresszorokkal szemben. A háború igazságos jellegébe és a kommunizmus nagy ügyének igazába vetett meggyőződés erkölcsi erőt ad harcosainknak ahhoz, hogy el­viseljék a háború minden ne­hézségét, nélkülözését és bár­milyen áron kivívják a győ­zelmet. Bojkott és ellenbojkott a francia parlamentben A de gaulle-ista MNR kivéte­lével a francia parlament va­lamennyi pártja kiásta a csa­tabárdot a Debré-kormány el­len. A nemzetgyűlés rendkí­vüli ülésén a szocialisták és a radikálisok bizalmatlansági indítványt nyújtottak be Debré és minisztereinek el­marasztalására. Az M­R-en kívül ellen­zékbe vonult valamennyi párt »bojkottot« határozott el, a képviselők sztrájkba léptek. A szerdai ülésen, amikor az új földművelésügyi mi­niszter, Pisani a kormány mezőgazdasági politikájáról kívánt beszélni, csak száz egynéhány de gaulle-ista foglal­t helyet a padsorokban (a nem­zetgyűlés tagjainak száma 552). Debré »ellen bojkottal« válaszolt: megtiltotta minisz­tereinek, hogy a parlament különböző bizottságainak ülé­sein megjelenjenek. 5 Két választás Németországban KEVÉS ORSZÁG DICSE- széles választékával, min­­KEDHETIK a világon a vá- Nyugat-Németország. Mocsko­­lasztási harci eszközök olyan lódás, rendőrterror, megvesz­ AZ ECESZ VIIAC .MSÜZSSHE­L 4200-ft RÉSZLETRE IS KAP­HATÓ ! tegetés, korrupció, hivatalos eszközök pártcélokra történő felhasználása — s ezzel a sor még nem is ért véget. Ezeket a két legnagyobb párt — a Kereszténydemokrata Unió (CDU—CSU) és a Szociálde­mokrata Párt (SPD) — veti harcba, hogy a hatalom bir­tokába jussanak. A nyugatnémet választó­­polgár a választási boszor­kányüst füstjében meglehető­sen zavarban van: kit válasz­­szon, hiszen a két nagy párt választási programja alig tér el egymástól. Külpolitikai kérdésekben például nemcsak nincs eltérés, hanem az állí­tólag ellenzéki­­SPD még sok esetben túltesz az adenaueri politikán is. Éppen úgy az erőpolitika mellett, az NDK létének tagadása mellett, a militarizmus feltámasztása mellett foglal állást az SPD. Különbség csupán a belpoli­tikai programban van. ■ Ez azonban szinte teljesen mel­lékesnek bizonyult a válasz­tási harc során a külpolitikai kérdések mellett. Így tehát a nyugatnémet választópolgár két párt egyforma programja között »választhat«. A kisebb pártok a vasár­nap sorra kerülő választáson aligha fognak jelentős szere­pet játszani, hiszen a válasz­tási harc rendkívül egyenlőt­len erőkkel folyik. A kor­mányzópárt, a CDU—CSU felhasználja a hatalomadta lehetőségeket is, amelyekkel a kisebb pártok természetesen nem rendelkeznek. Ilyen esz­köz például a Német Béke­unió (DFU) jelöltjeinek letar­tóztatása indokok nélkül, fog­­vatartásuk abból a célból, hogy a hivatalos formaságok­nak ne tehessenek eleget a törvényes határidőn belül. A Német Békeunió, amely egyéb­ként sokféle nézetű nyugat­német Hazafiakat tömörít so­raiban, programjában józan békepolitikát hirdetett még nem egészen egy évvel eze­lőtt. Azóta ugyan jelentősen megerősödött, de a kormány­­hatalom, sőt az ellenzéki SPD tüze is ellene irányul. Ez a tény erősen korlátozza a Bé­­keunió választási esélyeit. A VÁLASZTÁSOK KIME­NETELE egészen augusztus 13-ig szinte biztosnak látszott. A jóslatok szerint Adenauer pártja most is első helyen ke­rül ki, másodikként pedig a szociáldemokraták. Ezt mon­dották egészen a berlini ese­ményekig. A Német Demok­ratikus Köztársaság berlini rendteremtése azonban sok nyugatnémet választót ráéb­resztett az adenaueri külpoli­tika csődjére. A valószínűség ennek ellenére az, hogy a CDU—CSU így is a legna­gyobb párt lesz — legfeljebb szavazatveszteséggel. Ez azon­ban azzal az eredménnyel járhat, hogy Adenauer pártja elveszti a jelenlegi 0,2 száza­lékos többségét, s a követke­zőkben uralmának fenntar­tására számára nemkívánatos koalícióra kényszerül. NÉMETORSZÁG MÁSIK FELÉBEN, a Német Demok­ratikus Köztársaságban ugyan­csak vasárnap­i tanácsvá­lasztások lesznek. Szinte ösz­­szehasonlíthatatlan a két né­met választás, annyira más a választási program, annyira más a választási légkör a két német államban. A­­Német Demokratikus Köz­társaság valamennyi jelöltje békeprogrammal lépett vá­lasztói elé. Külpolitika ugyan nem első helyen szerepel, hi­szen helyi tanácsok választá­sáról van szó, de a választási gyűléseken természetesen sok szó esett a Német Demokra­tikus Köztársaság nemzetközi helyzetéről, arról, hogy a ber­lini rendteremtés jelentősen hozzájárult az NDK megszilár­dításához, arról, hogy az NDK kormányának intézkedései el­zártak egy beékelődött diver­­záns, kémkedési és emberrab­­lási központot. Az NDK lakos­ságának a választások során megnyilvánult aktivitása arra mutat, hogy helyesli a kor­mány intézkedéseit, mert még biztosítottabbnak látja a békés alkotómunka feltételeit. S ez a békés alkotómunka a választá­si programok fő jelszava. A tanácsválasztások jelöltjei becsületes nyíltsággal, békés tettrekészséggel, eddigi ered­ményeik meggyőző erejével lépnek fel, s így pontosan a nyugatnémet jelöltekkel ellen­tétes irányt képviselnek. Ez világos a Német Demokratikus Köztársaság választópolgárai előtt is, éppen­­ ezért minden valószínűség amellett szól, hogy a tanácsválasztásokon a jelöltek nagy többséget kap­nak. A VASÁRNAPI NAP tehát jelentőségében messze kima­gaslik a többi napok közül, hi­szen a kettős választás ered­ményei nemcsak a két német állam belső életében mutat­koznak majd meg, hanem be­folyást gyakorolnak a két né­met állam nemzetközi helyze­tére is. A Német Demokratikus Köztársaságban lezajló válasz­tások nyilvánvalóan igazolják majd a Német Szocialista Egy­ségpárt politikáját, s tovább erősítik az NDK nem­zetközi helyzetét. A nyugatnémet választáso­kon döntő változásra aligha számíthatunk. Döntő változás nélkül pedig a­ nyugatnémet külpolitika marad, ami eddig is volt: a tárgyalások kerék­kötője, a hidegháború provo­kátora, a nemzetközi feszültség enyhítésének esküdt ellensége. Mátray Ferenc

Next