Népszava, 1964. december (92. évfolyam, 281–305. szám)
1964-12-22 / 299. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 92. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1964. DECEMBER 22. KEDD (Tudósítás a 3. oldalon) Ma: Mit mond a ? (A 3. oldalon) Év végi hajrá a Vörös Csillag Traktorgyárban (Riport a 3. oldalon) Séta a pesti üzletnegyedben Ünnepségek Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának 20. évfordulóján Koszorúzás a hősi emlékműveknél Ünnepi gyűlés a kollégium oratóriumában Hétfőn zászlóaíjá költözött Debrecen. Az MSZMP Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-parasztkormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottsága, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának 20. évfordulója alkalmából ünnepségsorozatot rendezett, amelyre a városba érkezett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Biszku Béla, Kállai Gyula, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Szabó Zoltán egészségügyi és Veres József munkaügyi miniszter, az országgyűlés küldöttsége Vass Istvánné elnök vezetésével, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Bizottságának főtitkára, és sokan az Ideiglenes Nemzetgyűlés egykori tagjai közül. Részt vettek az ünnepségeken G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság nagykövete, Sz. D. Zotov vezérőrnagy, szovjet katonai attasé, Alexandru Macavei, román katonai és légügyi attasé, az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok parancsnokságának képviseletében Sz. A. Andrjuscsenko altábornagy, és megérkezett Debrecenbe Novoszibirszkból I. A. Sváb ezredes, a város egykori szovjet katonai parancsnoka A megye és a város vezetői közül részt vett az ünnepségen többek között Gádor Ferenc, a megyei pártbizottság és Nagy Tiborné, a debreceni városi pártbizottság első titkára, Ambrus István megyei és dr. Szilágyi Gábor városi tanácselnök. Az ünnepségek az Alföldi-palota előtti szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásával kezdődtek, majd a Benedek téri román hősi emlékmű megkoszorúzásával folytatódtak. Sok látogatója volt a már előző nap megnyitott ,Két szabad évtized« című kiállításnak a Déri Múzeumban. A városi tanács nagytermében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke kitüntetéseket nyújtott át az Ideiglenes Nemzetgyűlés számos volt tagjának. Az erre vonatkozó határozatot Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Csata István, a ceglédi Petőfi Tsz elnöke, dr. Juhász Géza nyugdíjas egyetemi tanár, Labancz András nyugdíjas kőműves, Oláh Mihály, a hódmezővásárhelyi tanács nyugalmazott vb-elnöke, Oszip István nyugdíjas, Szendrei Sándor nyugdíjas, Vágó László nyugdíjas. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kilencen, bronzfokozatát 12-en kapták. Délután ünnepséget rendeztek a kollégium oratóriumában, az Ideiglenes Nemzetgyűlés egykori üléstermében. Az elnöka népi Magyarország történelmének egyik nagy eseményéről megemlékezni gyűltünk össze — mondotta Dobi István, majd így folytatta: 1944. december 21-én Debrecenben, ezen a helyen, amelyet a múlt század szabadságharcának emléke Kossuth Lajos nevével fűzött öszsze, a felszabadult országrészek képviselői Ideiglenes Nemzetgyűlésre ültek össze és elhatározásuk alapján megkezdte működését az ideiglenes kormány. Az életakarat fontos jele volt a nemzetgyűlés léte, munkájának elindítása. Ugyanakkor kifejezte azt a törekvést, elhatározást is, hogy az országban mielőbb jogrend legyen — nem akármilyen, hanem demokratikus jogrend —, lerakják alapjait egy igazságos, tisztességes, a dolgozó nép igényeinek megfelelő új kormányzati, igazgatási rendszernek, amelyben az osztályok, a rétegek, s az egyes emberek már nem ásatag előjogok, hanem munkájuk, cselekedeteik érdeme szerint foglalnak helyet és gyakorolják a hatalmat. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek és a kormánynak az adott történelmi helyzetből adódó sajátossága volt, hogy sok vonatkozásban magán viselte a régi világ osztálytagozódásának, társadalmi és gazdasági felfogásának jeleit. Még földesúr tagjai is voltak. A munka mégis forradalmi szellemben indult, s ez a szellem kétféle gazdag forrásból táplálkozott. Az első az ország fegyveres felszabadításának ténye volt, s hogy felszabadítónk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom népe, a világ első szocialista nagyhatalma, a Szovjetunió dicsőséges hadserege volt. A vörös hadsereg oldalán 1944-ben román és bolgár csapatok is érkeztek hazánk földjére, harcoltak, véreztek a mi szabadságunkért is. Ez mintegy előjele annak, hogy később azonos irányú legyen a fejlődésünk, együtt legyünk a szocialista népek testvériségében, megértéssel és szocialista módon keressük meg a Kárpát-medencében, a Duna-völgyében az egyetértés, a barátság, a jószándékú együttműködés formáit és módszereit. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés forradalmiságának másik forrása a Horthűségben foglaltak helyet a Budapestről érkezett pártos állami vezetők mellett a megye és a város vezetői, régi munkásmozgalmi harcosok, a társadalmi, politikai, kulturális élet képviselői, kiváló munkások, s többen az Ideiglenes Nemzetgyűlés időkben föld alá kényszerített, kegyetlen módszerekkel üldözött kommunista párt megjelenése volt. A nemzetgyűlésen itt voltak a régi ellenzéki pártok is, s ebből következett, hogy a különböző csoportok nézetei eltértek a helyzet és a feladatok megítélésében. A viták és Népünk életének nagy történelmi fordulóját ünnepeljük. Ma húsz esztendeje annak, hogy ebben a teremben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés, s megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Húsz esztendővel ezelőtt — a fasizmus szétverésének és az új független, demokratikus, népi Magyarország születésének viharos napjaiban . Debrecen: a nemzeti függetlenségért, a szabadságért, a nép jobb életéért vívott harcok hagyományaiban oly gazdag város egy időre ismét otthont adott a haza, a nép legjobbjainak. Ma az egész ország Debrecen felé tekint, s büszkén emlékezik december 21-ére. Az emlékezetes napokban forradalmi lendülettel bontakoztak ki a szabaddá lett nép alkotó erői. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a demokratikus nemzeti egység parlamentje volt, amelyben a nép erői, a munkásosztály és a dolgozó parasztság képviselői voltak többségben. 1919 után először, negyedszázados szünet után megint az »új nép, másfajta raj« gyűlt egybe, mint az ország legfőbb törvényhozó testülete. Engedjék meg, kedves elvtársak, hogy forró szeretettel, szívből köszöntsem és üdvözöljem azokat a bátor férfiakat, az úttörőket, akik ma húsz esztendeje is e padsorokban ültek s azóta is a néphatalom szilárd, törhetetlen harcosai. (Taps.) Amikor az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeült, az ország jelentős területein még tombolt a fasiszta terror. A minden emberi érzésből kivetkőzött fasiszta banditák gyilkolták-irtották az igaz hazafiakat. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása azonban már jelezte, hogy a fasizmus tobzódása nem tarthat sokáig. A Horthy-rendszer megmaradt Hitler utolsó csatlósának. Ebben a magyar uralkodó osztályok végzetes korlátoltságán, elvaegykori tagjai közül. Itt foglalt helyet G. A. Gyenyiszov szovjet és Mihail Rosianu román nagykövet, valamint I. A. Sváb ezredes is. A magyar és a szovjet himnusz hangzott el, majd Dobi István nyitotta meg az ünnepséget, a tanácskozások alaphangját azonban már a munkásosztály és vele szövetségben jelentkező dolgozó parasztság leghaladóbb, legradikálisabb szemléletű képviselői adták meg. A mai ünnepség — mondotta végül az Elnöki Tanács elnöke — alkakult népgyűlöletén kívül az a tény is szerepet játszott, hogy a hitleri fasizmus Magyarországot tekintette az utolsó hídfőnek, ahol meg akarta menteni a német birodalmat. Ezért lehetőségeinek végső megfeszítésével, más frontokról ide összpontosítva csapatait, hazánk földjén nagy erőkkel védte magát é s ezzel együtt a magyar fasiszta rendszert A Horthy-rendszer bukásában a döntő tényező a Szovjetunió hadseregének a fasizmus felett aratott világraszóló győzelme volt. .lom arra, hogy megemlékezzünk az 1944 decemberében Debrecenben történt eseményekről. Tekintsük végig az utat, amelyet húsz év alatt bejártunk, szóljunk szocialista építőmunkánk eredményeiről és a feladatokról, amelyek most foglalkoztatnak bennünket. Megoldásukhoz szükség van a párt Szilárd és bölcs vezetésére, az ország és a nép anyagi, erkölcsi, gazdasági és szellemi erőinek okos összefogására, szocialista nemzeti egységre, minden népi erő mozgósításával — mondotta, majd Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese emelkedett szólásra. Ezért — amikor a magyar szabadság születését ünnepeljük — hálatelt szívvel gondolunk a hazánkat felszabadító szovjet hadseregre, a szovjet katonákra, a szovjet emberekre! Hálatelt szívvel és a testvéri román népet megillető tisztelettel gondolunk e napon arra is, hogy hazánk e térségének felszabadításában a szovjet hadsereg oldalán a román néphadsereg egységei, a Tudor Vladimirescu hadosztály önkéntesei is hősiesen kivették a részüket. Dobi István megnyitó beszéde Kállai Gyula beszéde Két évtized alatt a magyar nép új házát épített 1944—1945-ben nehéz és súlyos örökség maradt ránk. A háborúban hatszázezer magyar pusztult el. Az anyagi kár 22 milliárd aranypengő, öt esztendő teljes nemzeti jövedelme volt. Leszerelt gyárak, felrobbantott hidak, rombadőlt házak, feldúlt otthonok várták az új élet építőit. A nép döntött: olyan új országot kell teremteni, amely nem az urak, hanem a dolgozók hazája! És így cselekedett! Népünknek volt ehhez nagyszerű külső segítsége: a hatalmas Szovjetunió. Népünknek volt harcokban kipróbált, edzett vezetője, a Magyar Kommunista Párt. Pártunk szervezte és vezette a magyar nép antifasiszta harcát. Negyedszázados rendőri üldöztetés, terror, az illegalitás nehéz évei után újra legális párt lett: szabadon hirdethette eszméit és politikáját, s még nagyobb lehetőségei nyíltak a nép érdekeinek szolgálatára. Pártunk volt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szervezője és vezető ereje, a rabláncok lehullása, az ország felszabadulása idején még fokozottabb erővel hirdette és szervezte a demokratikus erők együttműködését, s kidolgozta az ország helyreálításának és forradalmi átalakításának programját. Ez a politika egybeesett a nemzet minden haladó osztályának és rétegének érdekeivel. Ezért a tömegek hallgattak a pártra, s követték útmutatásait. Két évtized alatt a magyar nép nemcsak újjáépítette a romokba döntött országot, de új hazát is épített: a szocialista Magyarországot. Az előadó ezután áttekintette az iparosítás és a feudális földbirtok szétzúzásának történelmi eredményeit, s hangsúlyozta: A magyar paraszt évezredes jussát, a földet a munkásosztály segítségével kapta meg. Ez a történelmi tény tette lehetővé, hogy a későbbi fejlődés során a parasztság a kisparcelláról továbblépjen, s végrehajtsa a mezőgazdaság szocialista átalakítását. E lépésével nagy politikai érettségről tett tanúbizonyságot, s véglegesen eljegyezte magát a szocializmussal. A húsz év előtti Magyarország urai gyakran kérkedtek holmi magyar kultúrfölénnyel, a valóságban azonban csaknem egymillió felnőtt analfabéta volt Az elmúlt 20 esztendőben viszont valóságos kulturális forradalom zajlott le hazánkban. (Folytatás a 2. oldalon) Péter János felszólalása az ENSZ közgyűlésén Az ENSZ-közgyűlés hétfő délutáni ülésén az általános politikai vitában beszédet mondott Péter János magyar külügyminiszter. Felszólalásának bevezető részében hangoztatta, az tény, hogy az ENSZ- közgyűlés XIX. ülésszakának megnyitását december elsejére halasztották, voltaképpen a hidegháború egy újfajta manővere. Ha az ülésszak szeptember harmadik keddjén megkezdhette volna munkáját, meg lehetett volna akadályozni az újabb vérontást Kongóban. Az ülésszak megnyitását azonban november 10-re halasztották. Ha akkor megkezdhettük volna a munkát — mondta Péter János —, szinte lehetetlen lett volna a kongói kérdésről indult tárgyalásokat megszakítani, és újfajta beavatkozáshoz folyamodni. Az ülésszakot azonban ismét elhalasztották, ezúttal december elsejére, hogy időt nyerjenek az úgynevezett mentőakciók végrehajtására. Ezzel a manőverezéssel párhuzamosan jogtalan követeléseket támasztottak azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek az alapokmányt védelmezik a világszervezet aláaknázására irányuló kísérletek ellen. Következésképpen december 1. óta is meg van bénítva a közgyűlés munkája és a kibontakozás még most sem látható — mutatott rá a magyar külügyminiszter. Péter János ezután felidézte az előző ülésszak általános vitájának politikai légkörét. Akkor — mondotta a többi között — mindenki tanúja volt a moszkvai részleges atomcsend-szerződés jótékony hatásának, és bizakodva várta a további haladást. A jelenlegi körülmények között elmondhatjuk, hogy a nemzetközi helyzet kedvező tényezői nem romlottak, viszont a hidegháborús szünetet nem használták fel jóra az összes érdekeltek. Egyes hatalmak hidegháborús, sőt agresszív cselekedeteket hajtottak végre. De a haladó erők határozottságának éppen az az egyik jellemzője, hogy mindez képtelen volt visszafordítani a nemzetközi élet kedvező fejlődését. Világosan látszik — mondotta Péter János — hogy mit akartak elérni azok, akik megpróbálták az ENSZ-et tönkretenni. A nézeteltérések miatt az Egyesült Nemzetek Szervezete tehetetlenségében képtelen volt saját napirendjével foglalkozni, s ezért önmagát tűzte napirendjére. Az ENSZ ellenségei az alapokmány egyik cikkelyét felhasználták a másik ellen. A Szovjetunió és más érdekelt tagállamok határozott állásfoglalása azonban meghiúsította ezt a manővert és az újonnan függetlenné vált nemzetek határozottsága megmentette az Egyesült Nemzetek Szervezetét, legalábbis eddig. Péter János ezután aláhúzta: Afrika és Ázsia fejlődésben levő országai mérhetetlen szolgálatokat tettek, először azzal, hogy megtisztították a szervezet légkörét az elavult hidegháborús propagandától, majd azzal, hogy most meghiúsítják az új stílusú hidegháborús akciókat és megvédik az ENSZ-et a szervezet aláaknázására irányuló próbálkozások ellen. Ezeknek az országoknak a részvétele a világszervezet munkájában lesz(Folytatás az 5. oldalon) A jövő évi terv sikeres teljesítését vállalva készülnek a Magyar Hajóés Darugyár dolgozói felszabadulásunk 20. évfordulójának ünneplésére A Magyar Hajó- és Darugyár hajószerelő műhelyében is megérett az elhatározás: hétfő délután háromnegyed 2-kor leálltak a műhely dolgozói, s a nagy szerelőcsarnok egyik végébe gyülekezve arról tanácskoztak, hogyan ünnepeljék felszabadulásunk 20. évfordulóját. Seregi Antal hajókovács, kétszeres szocialista brigádvezető, majd Káldi Mihály hegesztő szólott röviden ez évi munkájukról, megemlítve, hogy egyetlen hajógyári dolgozónak sincs miért szégyenkeznie. Eleget tettek exportkötelezettségeiknek, mégpedig nem is akárhogyan. Javítottak munkájuk minőségén, mégis mintegy ötmillió forinttal kevesebbe kerültek a legyártott hajók, mint tavaly. A jövő esztendő a második ötéves terv utolsó éve, s egyben ekkor ünnepli az ország felszabadulásunk huszadik évfordulóját Ebből az alkalomból Káldi Mihály javasolta, hogy a hajószerelő műhely minden dolgozója tudásához, képességeihez képest az 1965. évi terv sikeres teljesítésével járuljon hozzá az ország vagyonának gyarapításához, a lakosság életkörülményeinek javításához. A felszólalók sorra megjelölték a jövő évi jobb munka elengedhetetlen feltételeit Szóltak a jobb technológiák kidolgozásáról, az anyag- és szerszámellátásról. Olyan intézkedéseket kértek, amelyek biztosítják, hogy a munkaidőt pontosan meg tudják kezdeni, és a munkaidő alatt folyamatosan tudjanakdolgozni. Végezetül a röpgyűlés részvevői elfogadták Káldi Mihály hegesztő javaslatát Vállalták, hogy az 1965. évi terv keretében jobb minőségű hajókat kevesebb költséggel készítenek, hozzájárulva ezzel a magyar hajóipar dolgozói hírnevének öregbítéséhez. (IL)