Népszava, 1965. április (93. évfolyam, 77–101. szám)
1965-04-03 / 79. szám
Kitüntetések hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából (Folytatás a 2. oldalról) DR. PÁLFFY JÁNOS r. ezredesnek, BOKA MIHÁLY honv. vezérőrnagynak, DR. RUDAS GYÖRGY r. ezredesnek, SEBESTYÉN FERENC r. ezredesnek, SLAMOVICS ZOLTÁN r. alezredesnek, SZÁNTÓ ISTVÁN r. alezredesnek, TOLNAI KÁLMÁN bv. őrnagynak, DR ZORKOCZI KÁROLY bv. alezredesnek. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar nép felszabadításáért folytatott harcok során szerzett kiemelkedő érdemeik elismeréséül hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendjét adományozta: Gorskov Szergej Georgievics admirálisnak, Konyev Ivan Sztepanovicsnak, a Szovjetunió marsalljának, Malinovszkij Rogyion Jakovlevicsnek, a Szovjetunió marsalljának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének, Tyimosenko Szemjon Konsztantyinovicsnak, a Szovjetunió marsalljának, Zaharov Matvej Vasziljevicsnek, a Szovjetunió marsalljának, Teosti Victor Iakob hadseregtábornoknak (Román Népköztársaság), Vladimír Dimitrov Sztojcsev vezérezredesnek (Bolgár Népköztársaság) A Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta a Szovjetunió, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság következő állampolgárainak: Afonyin Ivan Mihajlovics altábornagynak, Akimcsev Mihail Ivanovics ezredesnek, Aljabin Mihail Panfilovics vezér- őrnagynak, Baranovszkij Alexej Antonovics alezredesnek, Bissjarin Vaszilij Zinovjevics altábornagynak, Bojcsuk Jefim Vasziljevics altábornagynak, Csuprijanov Valentyin Ivánovics alezredesnek, Gogoljuk Viktor Kondratyjevics t. alezredesnek, Golovcov Vaszilij Mihajlovicsnak, Golovszkij Vaszilij Szergejevics nyugalmazott vezérőrnagynak, Grisin Ivan Grigorjevicsnek, Gyerjabin Jurij Ivanovics mérnök-ezredesnek, Dunajeva Szamszonyenko Tatjána Ivanovna t. egészségügyi hadnagynak, Jakovlev Alexej Jefimovics altábornagynak, Jeremejev Andrij Afanaszjevics alezredesnek, Jeremin Nyikolaj Vlagyimirovics t. vezérőrnagynak, Kacsala Ivan Szemjonovics alezredesnek, Kazimcsejev Grigorij Viktorovics volt partizáncsoport törzsparancsnoknak, Kljavlin Alimpij Vasziljevics t. tizedesnek, kölcsük Fjodor Szamojlovics ny. vezérőrnagynak, Koldunov Alekszandr Ivanovics vezérőrnagynak, Krivoscsapov Mihail Petrovics ezredesnek, Logvinyenko Alexej Pavlovics alezredesnek, Makarinszkij Anton Vjodorovics t. főtörzsőrmesternek, Malihin Fjodor Merogyevics, vezérezredesnek, Merkulov Szerafim Petrovics t. altábornagynak, Milovidov Igorr Nyikolajevics vezérőrnagynak, Naumov Mihail Ivanovics t. vezérőrnagynak, Ogarkov Nyikolaj Vasziljevics altábornagynak, Ohrimenko Grigorij Nyikolajevics ezredesnek, Pantyelemonov Borisz Mihajlovics t. alezredesnek, Petrusin Andrej Nyi- Icitovics t. vezérőrnagynak, Priscsepa Ivan Szavvics partizáncsoport volt parancsnokhelyettesnek, Samonov Sztyepan Georgijevics alezredesnek, Sorohin Mihail Nyikolajevics t. vezérezredesnek, Selev Borisz Szergejevics t. törzsőrmesternek, Spilevszkij Vaszilij Pavlovics ezredesnek, Svedov Jevgenyij Szemjonovics mérnök-őrnagynak, Szalicsev Sztyepan Vasziljevics vezérőrnagynak, Szirotyin Ivan Nyikolajevics t. törzsőrmesternek, Szoboljev Dmitrij Filippovics t. altábornagynak, Szokolnyikov Karp Gavrilovicsnak, Szregyin Gennagyij Vasziljevics vezérőrnagynak, Szugyec Vlagyimir Alexandrovics marsallnak, Tyurjajev Nyikolaj Alexandrovics ezredesnek, Vasziljev Nyikolaj Szergejevics őrnagynak, Voznyuk Vaszilij Ivanovics vezérezredesnek, Zaharenko Ivan Antonovics őrnagynak, Zikov Konsztantyin Antonovics altábornagynak, Zsigulin Alexej Andrianovics alezredesnek, Zsmacsenko Filipp Feodoszjevics ny. vezérezredesnek. (Szovjetunió); Ilie Antonescu ny. altábornagynak, Burduloiu Ioan Traian Constantin vezérőrnagynak, Costescu Nicolae Romulus altábornagynak, Haupt F. Otto Mircea t. vezérezredesnek, Ionascu Vasile Costin vezérezredesnek, Nicolescu Voinea Marin altábornagynak, Tutoveanu Petru Ion hadseregtábornoknak (Román Népköztársaság), Dimiter Jordanov Dimitrov vezérőrnagynak, Dimiter Valkanov Dimitrov ezredesnek, Szerju Atanaszov Georgiev t. altábornagynak, Szimon Aszenov Hanamov vezérőrnagynak, Sztojan Ivanov Nedelcsev t. vezérőrnagynak, Jancso Georgiev nagykövetnek (Bolgár Népköztársaság), Nadj Kosta vezérezredesnek, Baki Franjo volt partizánparancsnoknak, Mrazovics Karlo, a partizánegységek főparancsnoksága volt tagjának, Sabo Ida volt partizánnak (Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság). A hazánk felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségein párt- és kormányküldöttségek tagjaként részt vevő R. J. Malinovszkij marsallnak, Ilie Antonescu ny. altábornagynak, V. D. Sztojesev vezérezredesnek, J. Georgiev nagykövetnek és Kosta Nadj vezérezredesnek, valamint a Szovjetunióból az évforduló alkalmából Magyarországra érkezett több szovjet katonának és volt partizánnak a kitüntetéseket a párt és a kormány vezetői jelenlétében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át ünnepélyes keretek között a Parlament Munkácsy-termében. A többi kitüntetettnek az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseket Szipka József nagykövet Moszkvában, Vincze József nagykövet Bukarestben, Práth Károly nagykövet Szófiában, Zápor György nagykövet Belgrádban adta át, bensőséges ünnepségek keretében. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által Birjukov Szemjon Alekszejevicsnek, a polgárháború éveiben az internacionalista ezredben tanúsított bátor és önfeláldozó magatartásának elismeréséül adományozott Tanácsköztársasági Emlékérem kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át a Budapesten tartózkodó kitüntetettnek. (MTI) 1965. április 3 A közélet eseményei A szovjet békebizottság meghívására pénteken a Ferihegyi repülőtérről Moszkvába utazott az Országos Béketanács küldöttsége, Harmati Sándornak, az Országos Béketanács alelnökének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai: Terényi István, az Országos Béketanács alelnöke és Hajduslett István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. A küldöttséget a repülőtéren dr. Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkár-helyettese búcsúztatta. A búcsúztatáson megjelent J. Ivanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének másodtitkára. A felszabadulás 20. évfordulójáról országszerte megemlékeztek a magyarországi egyházak lelkészei is. A kalocsai és a váci egyházmegye Kecskeméten megtartott együttes ülésén részt vett többek között dr. Hamvas Endre kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke, dr. Albert István, a piarista rend magyarországi tartományfőnöke, Miháczi József ■váci püspöki helynök. Kaposvárott mintegy kétszáz katolikus lelkész gyűlésén dr. Bácza Dezső címzetes prépost, pápai kamarás tartott ünnepi beszédet, a Somogy megyei protestáns lelkészek gyűlésén Lágner Béla esperes emlékezett meg az évfordulóról. A Heves megyei felekezetek lelkészeinek ünnepi gyűlésén megjelent a 21 tagú nyugatnémet papi küldöttség is, amely az Országos Béketanács vendégeként tartózkodik hazánkban. Czian Min külkereskedelmi miniszterhelyettes, az 1965. évi magyar—kínai árucsere-forgalmi tárgyalásokon részt vett kínai delegáció elnöke pénteken elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, és Han Ke-hua, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Dr. Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára péntek délután fogadta a turistaként hazánkban tartózkodó nyugatnémet protestáns lelkészek 19-tagú csoportját, a Gossner Missio tagjait. A beszélgetésen részt vett dr. Káldy Zoltán evangélikus és Szamosközi István református püspök. Megemlékezés a felszabadulás utáni első vasúti szerelvény elindításáról Nagy pillanat, határkő volt. Az élet megindulását jelezte 1945-ben a Nyugati pályaudvarról kiinduló első vasúti szerelvény ... A húsz év előtti pillanatokat idézték meleg, bensőséges ünnepségen az első szerelvény elindítói pénteken a Nyugati pályaudvaron. Régi munkatársak, azóta távolba szakadt barátok felváltva, szinte egymás szavába vágva emlékeztek a felszabadulás utáni első munkanapokról, a romeltakarításról, az épületek, a berendezések helyreállításáról, a vágányok, a kocsik megjavításáról és az első szerelvényről is, amely mindössze 30 kocsiból állt, s amelynek még az ütközőin is utaztak. Az ünnepségen Szabó Antal, a vasutasszakszervezet főtitkára méltatta a vasút megindításának és a vasutasok helytállásának jelentőségét, majd ajándékokat adott át az első szerelvény megindításában részt vett vasutasoknak. (I- CV) Felszabadulási, jubileumi ünnepség a Postások Szakszervezetében Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójával együtt ünnepüik a postások szakszervezetük húszéves fennállását. A kettős jubileumról díszünnepségen emlékeztek meg pénteken a postások szakszervezetének Cházár András utcai székházában. Az ünnepségen Somogyi Miklós, a Szaktanács elnöke kormány és szakszervezeti kitüntetéseket, Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese szakmai kitüntetéseket adott át a legkiválóbb szakszervezeti munkásoknak, postásoknak. (MTI) SZMBT-küldöttség érkezett Pénteken Budapestre érkezett hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Szovjet— Magyar Baráti Társaság küldöttsége. A küldöttség vezetője V. M. Sztriganov, az OSZSZSZK művelődésügyi miniszterének első helyettese, az SZMBT első elnökhelyettese. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Kristóf István, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, az MSZBT vezető munkatársai, valamint V. A. Guszev, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa fogadta. (MTI) Meghalt Bogdány Simonné Bogdány Simonné 1885- ben született, a Viharsarokban, Orosházán. Édesapja szocialistává nevelte. Már 12 éves korától munkásgyűlésekre járt, 18 éves korától a magyar munkásnőmozgalom egyik szervezője. Férje Bogdány Simon is a munkásmozga-lom ismert harcosa volt. Bogdányné 1918 novemberében elsők között lépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A fővárosi munkástanács tagjává választották. A Tanácsköztársaság vérbefojtása után a fehér terror idején Budapesten részt vett az illegális munkában. A Prónai-különítmény 1920 elején letartóztatta és a Gellért Szálló pincéjében 8 napon át kínozta, majd 8 hónapig szenvedett a hírhedt márianosztrai börtönben, közben férje emigrációba kényszerült. Leánya Rózsi és fia Béla, szintén a fasiszta börtönökben sínylődtek. A négygyermekes forradalmár anya csak 1922-ben Moszkvában élhetett együtt férjével és gyermekeivel, miután a Szovjetunió mint sok más magyar kommunistát, őket is kiszabadította a fasiszta börtönökből 1955-ben tért vissza Magyarországra. Két ízben is Munka Érdemrenddel tüntették ki. Bogdány Simonnét az MSZMP XII. kerületi bizottsága saját halottjának tekinti. Temetése: április9-én du. 3 órakor lesz a farkasréti temetőben. (MTI) NÉPSZAVA Kiállítás a magyarországi marxista-leninista könyvkiadás húsz esztendejéről »Marxista—leninista irodalom Magyarországon 1945—1965« címmel jubileumi kiállítást rendeznek április 10 és 30 között a Nemzeti Múzeum dísztermében. A bemutatóról — amely kapcsolódik a már megnyílt »Népi demokráciánk húsz esztendeje« kiállításhoz — pénteken a Magyar Sajtó Házában Béres Andor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója tájékoztatta az újságírókat. A kiállítás két évtized marxista könyvkiadásáról ad számot, a rendezők azonban arra is gondoltak, hogy felidézzék ennek a termékeny periódusnak az előzményeit is. Külön részen helyezik el a Tanácsköztársaság idején magyar fordításban napvilágot látott marxista füzeteket. Béres Andor elmondotta, hogy a felszabadulás óta összesen körülbelül 4200-féle kötet jelent meg a politikai kiadó gondozásában. A kiállításon ezekből mintegy 1000 könyv szerepel majd. (MTI) A 3 . ünnepélyresen átadták a Lenin‘Spoki*ot (Folytatás a 2. oldalról) szövetsége fojtotta vérbe. Lenin országának dicsőséges hadserege szabadította fel hazánkat 1945-ben, a lenini Vörös Hadsereg szolgáltatott történelmi igazságot a magyar népnek az 1919-ben idegen fegyverekkel vérbefojtott Magyar Tanácsköztársaságnak. — Felszabadulásunk XX. évfordulóján eredményeinkre, megtett utunkra visszatekintve a tények ereje bizonyítja, hogy a magyar nép is eredményesen dolgozik a lenini eszmék megvalósításáért. Magyarországon is végérvényesen győzött a szocialista forradalom és a magyar nép is a szocializmus teljes felépítéséért küzd. Pártunk lenini politikát folytat, nem felejtjük, hogy milyen súlyos politikai, morális és gazdasági károkat okozott a dogmatikus vezetés azzal, hogy eltért a lenini normáktól, a lenini politikától. Az ellenforradalom feletti győzelem, a gyors konszolidáció viszont — köztudottan — annak köszönhető, hogy visszatértünk a lenini politikához, a vezetés lenini stílusához. Lenin tanításaihoz híven védjük és erősítjük a népi hatalmat, a proletárdiktatúra államát, védjük és erősítjük a munkás-paraszt szövetséget, a munkásosztály politikai együttműködését az értelmiséggel és minden dolgozó társadalmi réteggel. Védjük és erősítjük a párt és a nép bizalomra épülő egységét, a kommunisták és pártonkívüliek egymás iránti bizalmát. Felszámoltuk az ellenséges osztályokat és megteremtettük az alapjait a szocializmus programját valló nemzeti egységnek. — Következetes harc a lenini eszmék győzelméért, bizalom és egység, mégpedig megszolgált bizalom és tudatos egység a párt és a nép között — ez a lenini politika és stílus gyümölcse. Ez további sikereinknek, nehézségeink legyűrésének záloga is. A lenini hagyaték szellemében cselekszünk akkor is, amikor állhatatosan küzdünk a béke fenntartásáért együtt a világ békét óhajtó népeivel. Lenin tanítja, hogy a béke a szocializmus erőit izmosítja. A lenini útmutatás szerint járunk el amikor támogatjuk a lefegyverzésért, a fegyvertelen világért folyó küzdelmet. A szocializmus erőibe vetett lenini hit vezet bennünket akkor is, amikor a békés egymás mellett élés elveit valljuk. Mi is arra törekszünk, hogy az államok, társadalmi rendszerük különbözőségétől függetlenül — békében éljenek egymással. Azt valljuk, hogy a társadalmi ■rendszerek harcát a békés verseny eredményeinek kell eldönteniük. A győzelem a Lenint követő, a szocializmust építő, érte harcoló népeké lesz. — De Lenin kérlelhetetlenségre is tanít. Kérlelhetetlen volt az ellenséggel, az imperializmussal, a népek elnyomóival szemben. Ezt a tanítást is követjük. Eddig is küzdöttünk és ezután is küzdeni fogunk mindenféle imperialista zavarkeltés és aknamunka, a nemzetközi reakció minden próbálkozása ellen. Lenin harcolt a nemzetközi munkásszolidaritás megvalósításáért, a szocialista erők egységéért , tanításait áthatja a proletárinternacionalizmus szelleme. Mi magyarok ennek megfelelően, mindenben teljesíteni fogjuk proletár internacionalista kötelességünket az imperialista provokációk ellen küzdő népek iránt — hangosította Ilku Pál. — Az ércbe öntött szobornál erősebb az a forradalmi szellem, amely áthatja a nemzetközi munkásosztály kommunisa és munkáspártjait, amely érvényesül a nemzetközi munkásmozgalom kollektíve kidolgozott 1957-es és 1960-as moszkvai okmányaiban. Ezekhez híven folytatjuk harcunkat a szocialista erők egységéért. — Lenin kérlelhetetlen volt a marxizmus eszmei torzításaival, mindenféle reformizmussal, revizionizmussal, dogmatizmussal szemben. Nagy alkotó munkássága egyet jelentett a marxizmus tisztaságának védelmével. Kétfrontos eszmei harcunkkal is őt követjük. — A lenini hagyatték szellemében jártunk el, amikor belső békénk és nyugodt fejlődésünk biztosításáért leszámoltunk a jobboldali, revizionista árulással és baloldali kalandorsággal. — Lenin a marxizmus továbbfejlesztője, a XX. század legnagyobb gondolkodója, tudós államférfia, az egyetlen, aki az emberiség számára elfogadható utat mutat. Ez az út már kipróbált. Ezen haladva jut a magyar nép is mind közelebb a lenini nagy célhoz, népünk legigazibb nemzeti érdekének megvalósításához, a szocializmus teljes felépítéséhez. — Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a szobor alkotójának, Pátzay Pál elvtársnak, művészi munkájáért, Weichinger Károly professzor elvtársnak az emit smi tervezéséért, valamint az öntöknek, építőknek és kőfaragóknak, alak jó munkájukkal segítettek ünnepünket méltóbbá tenni. Végül Hiry Pál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány megbízásából átadta az új műalkotást Budapest dolgozó népének e szavakkal: — Hirdesse ez a szobor az igazságos társadalomért, a szocializmusért harcoló, dolgozó, alkotó ember örök dicsőségét. — Hirdesse korunk emberének rendíthetetlen elhatározását, hogy megvédi békéjét, és olyan társadalmat épít, amelyben — Lenin eszméi szerint —, minden dolgozó ember otthonra talál és biztonságban él. Az ünnepi beszéd után levonták a leplet a szoborról, majd Budapest lakossága nevében Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, átvette Vlagyimir Iljics Lenin szobrát. Beszédében Sarlós István hangsúlyozta: " Amikor Lenin szobrát Budapesten felavatjuk és átvesszük a főváros népe nevében, akkor kötelezettséget is vállalunk, mégpedig nemcsak arra, hogy ezt a szobrot megőrizzük és gondozzuk, hanem arra is, hogy mint eddig is, Lenin szellemében élünk, dolgozunk. Dolgozunk azért, hogy teljesen felépüljön hazánkban a szocializmus. — Öröm számunkra, hogy ez a szobor azt a Lenint ábrázolja, aki, minden nép és minden ember számára a jövőt mutatja, azt a jövőt, amiért mindannyiunknak érdemes élnünk. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival végződött. (MTI) (Gonda György felvétele)