Népszava, 1965. április (93. évfolyam, 77–101. szám)

1965-04-03 / 79. szám

Kitüntetések hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából (Folytatás a 2. oldalról) DR. PÁLFFY JÁNOS r. ezredesnek, BOKA MIHÁLY honv. vezérőrnagynak, DR. RUDAS GYÖRGY r. ezredesnek, SEBESTYÉN FERENC r. ezredesnek, SLAMOVICS ZOLTÁN r. alezredesnek, SZÁNTÓ ISTVÁN r. alezredesnek, TOLNAI KÁLMÁN bv. őrnagynak, DR­ ZORKOCZI KÁROLY bv. alezredesnek. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a ma­gyar nép felszabadításáért folytatott harcok során szerzett kiemelkedő érde­meik elismeréséül hazánk felszabadulásának 20. év­fordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendjét adományoz­ta: Gorskov Szergej Geor­­gievics admirálisnak, Ko­­nyev Ivan Sztepanovics­­nak, a Szovjetunió mar­­salljának, Malinovszkij R­ogyion J­akovlevicsnek, a Szovjetunió marsalljá­­nak, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének, Tyi­­mosenko Szemjon Konsz­­tantyinovicsnak, a Szov­jetunió marsalljának­, Za­­harov Matvej V­asziljevics­­nek, a Szovjetunió mar­sall­jának, Teosti Victor Iakob hadseregtábornok­nak (Román Népköztársa­ság), Vladimír Dimitrov Sztojcsev vezérezredesnek (Bolgár Népköztársaság) A Magyar Népköztársa­ság Zászlórendjét adomá­nyozta a Szovjetunió, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság következő állampolgárai­nak: Afonyin Ivan Mihajlo­­vics altábornagynak, Akimcsev Mihail Ivano­­vics ezredesnek, Aljabin Mihail Panfilovics vezér- őrnagynak, Baranovszkij Alexej Antonovics alezre­desnek, Bissjarin Vaszilij Zinovjevics altábornagy­nak, Bojcsuk Jefim Va­­sziljevics altábornagynak, Csuprijanov Valentyin Ivánovics alezredesnek, Gogoljuk Viktor Kond­­ratyjevics t. alezredesnek, Golovcov Vaszilij Mihaj­­lovicsnak, Golovszkij Va­szilij Szergejevics nyugal­mazott vezérőrnagynak, Grisin Ivan Grigorjevics­­nek, Gyerjabin Jurij Iva­­novics mérnök-ezredes­nek, Dunajeva Szamszo­­nyenko Tatjána Ivanovna t. egészségügyi hadnagy­nak, Jakovlev Alexej Jefi­­movics altábornagynak, Jeremejev Andrij Afa­­naszjevics alezredesnek, Jeremin Nyikolaj Vlagyi­­mirovics t. vezérőrnagy­nak, Kacsala Ivan Szem­­jonovics alezredesnek, Kazimcsejev Grigorij Vik­­torovics volt partizáncso­port törzsparancsnoknak, Kljavlin Alimpij Vaszilje­­vics t. tizedesnek, kölcsük Fjodor Szamojlovics ny. vezérőrnagynak, Koldunov Alekszandr Ivanovics ve­zérőrnagynak, Krivoscsa­­pov Mihail Petrovics ez­redesnek, L­ogvinyenko Alexej Pavlovics alezre­desnek, Makarinszkij An­ton Vjodorovics t. főtörzs­őrmesternek, Malihin Fjo­dor Merogyevics, vezérez­redesnek, Merkulov Szera­­fim Petrovics t. altábor­nagynak, Milovidov Igorr Nyikolajevics vezérőr­nagynak, Naumov Mihail I­vanovics t. vezérőrnagy­nak, Ogarkov Nyikolaj Va­­sziljevics altábornagynak, Ohrimenko Grigorij Nyi­kolajevics ezredesnek, Panty­ele­­monov Borisz Mihajlovics t. alezredes­nek, Petrusin Andrej Nyi- Icitovics t. vezérőrnagy­nak, Priscsepa Ivan Szav­­vics partizáncsoport volt parancsnokhelyettesnek, Samonov Sztyepan Geor­­gijevics alezredesnek, So­­rohin Mihail Nyikolaje­vics t. vezérezredesnek, Selev Borisz Szergejevics t. törzsőrmesternek, Spi­­levszkij Vaszilij Pavlovics ezredesnek, Svedov Jev­­genyij Szemjonovics mér­nök-őrnagynak, Szalicsev Sztyepan Vasziljevics ve­zérőrnagynak, Szirotyin Ivan Nyikolajevics t. törzsőrmesternek, Szobol­­jev Dmitrij Filippovics t. altábornagynak, Szokol­­nyikov Karp Gavrilovics­­nak, Szregyin Gennagyij Vasziljevics vezérőrnagy­nak, Szugy­ec Vlagyimir Alexandrovics marsallnak, Tyurjajev Nyikolaj Ale­xandrovics ezredesnek, Vasziljev Nyikolaj Szerge­jevics őrnagynak, Voz­­nyuk Vaszilij Ivanovics vezérezredesnek, Zaharen­­ko Ivan Antonovics őr­nagynak, Zikov Konsztan­­tyin Antonovics altábor­nagynak, Zsigulin Alexej Andrianovics alezredes­nek, Z­smacsenko Filipp Feodoszjevics ny. vezérez­redesnek. (Szovjetunió); Ilie Antonescu ny. altá­bornagynak, Burduloiu Ioan Traian Constantin vezérőrnagynak, Costescu Nicolae Romulus altábor­nagynak, Haupt F. Otto Mircea t. vezérezredesnek, Ionascu Vasile Costin ve­zérezredesnek, Nicolescu Voinea Marin altábor­nagynak, Tutoveanu Petru Ion hadseregtábornoknak (Román Népköztársaság), Dimiter Jordanov Dimit­rov vezérőrnagynak, Di­miter Valkanov Dimitrov ezredesnek, Szerju Atana­­szov Georgiev t. altábor­nagynak, Szimon Aszenov Hanamov vezérőrnagynak, Sztojan Ivanov Nedelcsev t. vezérőrnagynak, Jancso Georgiev nagykövetnek (Bolgár Népköztársaság), Nadj Kosta vezérezredes­nek, Baki Franjo volt par­tizánparancsnoknak, Mra­­zovics Karlo, a partizán­­egységek főparancsnoksá­ga volt tagjának, Sabo Ida volt partizánnak (Jugo­szláv Szövetségi Szocialis­ta Köztársaság). A hazánk felszabadulá­sa 20. évfordulójának ün­nepségein párt- és kor­mányküldöttségek tagja­ként részt vevő R. J. Mali­novszkij marsallnak, Ilie Antonescu ny. altábor­nagynak, V. D. Sztojesev vezérezredesnek, J. Geor­giev nagykövetnek és Kosta Nadj vezérezredes­nek, valamint a Szovjet­unióból az évforduló al­kalmából Magyarországra érkezett több szovjet ka­tonának és volt partizán­nak a kitüntetéseket a párt és a kormány vezetői jelenlétében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át ünnepélyes keretek között a Parla­ment Munkácsy-termében. A többi kitüntetettnek az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetése­ket Szipka József nagykö­vet Moszkvában, Vincze József nagykövet Buka­restben, Práth Károly nagykövet Szófiában, Zá­por György nagykövet Belgrádban adta át, ben­sőséges ünnepségek kere­tében. A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa által Birjukov Szemjon Alekszejevicsnek, a polgárháború éveiben az internacionalista ezredben tanúsított bátor és önfel­áldozó magatartásának el­ismeréséül adományozott Tanácsköztársasági Em­lékérem kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át a Bu­dapesten tartózkodó kitün­tetettnek. (MTI) 1965. április 3 A közélet eseményei A szovjet békebizottság meghívására pénteken a Ferihegyi repülőtérről Moszkvába utazott az Or­szágos Béketanács kül­döttsége, Harmati Sándor­nak, az Országos Béketa­nács alelnökének, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa titkárának veze­tésével. A küldöttség tag­jai: Terényi István­, az Országos Béketanács alel­­nöke és Hajduslett István, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának tagja. A küldöttséget a repülő­téren dr. Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtit­kár-helyettese búcsúztat­ta. A búcsúztatáson meg­jelent J. Ivanov, a­ Szov­jetunió budapesti nagy­követségének másodtitká­­ra. A felszabadulás 20. év­fordulójáról országszerte megemlékeztek a magyar­­országi egyházak lelkészei is. A kalocsai és a váci egyházmegye Kecskemé­ten megtartott együttes ülésén részt vett többek között dr. Hamvas Endre kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke, dr. Albert István, a piarista rend magyarországi tartomány­főnöke, Miháczi József ■váci püspöki helynök. Ka­posvárott mintegy kétszáz katolikus lelkész gyűlésén dr. Bácza Dezső címzetes prépost, pápai kamarás tartott ünnepi beszédet, a Somogy megyei protes­táns lelkészek gyűlésén Lágner Béla esperes em­lékezett meg az évfordu­lóról. A Heves megyei fe­lekezetek lelkészeinek ün­nepi gyűlésén megjelent a 21 tagú nyugatnémet papi küldöttség is, amely az Országos Béketanács vendégeként tartózkodik hazánkban. Czian Min külkereske­delmi miniszterhelyettes, az 1965. évi magyar—kí­nai árucsere-forgalmi tár­gyalásokon részt vett kí­nai delegáció elnöke pén­teken elutazott hazánk­ból. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren meg­jelent dr. Szalai Béla kül­kereskedelmi miniszter­helyettes, és Han Ke-hua, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe is. Dr. Dezséry László, az Országos Béketanács fő­titkára péntek délután fo­gadta a turistaként ha­zánkban tartózkodó nyu­gatnémet protestáns lel­készek 19-tagú csoport­ját, a Gossner Missio tag­jait. A beszélgetésen részt vett dr. Káldy Zoltán evangélikus és Szamos­­közi István református püspök. Megemlékezés a felszabadulás utáni első vasúti szerelvény elindításáról Nagy pillanat, határkő volt. Az élet megindulá­sát jelezte 1945-ben a Nyugati pályaudvarról ki­induló első vasúti szerel­vény ... A húsz év előtti pilla­natokat idézték meleg, bensőséges ünnepségen az első szerelvény elindítói pénteken a Nyugati pá­lyaudvaron. Régi munka­társak, azóta távolba sza­kadt barátok felváltva, szinte egymás szavába vágva emlékeztek a fel­­szabadulás utáni első munkanapokról, a romel­takarításról, az épületek, a berendezések helyreállí­tásáról, a vágányok, a ko­csik megjavításáról és az első szerelvényről is, amely mindössze 30 ko­csiból állt, s amelynek még az ütközőin is utaz­tak. Az ünnepségen Szabó Antal, a vasutasszakszer­vezet főtitkára méltatta a vasút megindításának és a vasutasok helytállásának jelentőségét, majd ajándé­kokat adott át az első sze­relvény megindításában részt vett vasutasoknak. (I- CV) Felszabadulási, jubileumi ünnepség a Postások Szakszervezetében Hazánk felszabadulásá­nak 20. évfordulójával együtt ünnepüik a postá­sok szakszervezetük húsz­éves fennállását. A kettős jubileumról díszünnepsé­gen emlékeztek meg pén­teken a postások szakszer­vezetének Cházár András utcai székházában. Az ün­nepségen Somogyi Miklós, a Szaktanács elnöke kor­mány és szakszervezeti ki­tüntetéseket, Horn Dezső, a közlekedés- és posta­ügyi miniszter első he­lyettese szakmai kitünte­téseket adott át a legki­válóbb szakszervezeti munkásoknak, postások­nak. (MTI) SZMBT-küldöttség érkezett Pénteken Budapestre érkezett hazánk felszaba­dulásának 20. évfordulója alkalmából a Szovjet— Magyar Baráti Társaság küldöttsége. A küldöttség vezetője V. M. Sztriganov, az OSZSZSZK művelő­désügyi miniszterének el­ső helyettese, az SZMBT első elnökhelyettese. A de­legációt a Ferihegyi repü­lőtéren Kristóf István, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, az MSZBT vezető munka­társai, valamint V. A. Gu­­szev, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa fogadta. (MTI) Meghalt Bogdány Simonné Bogdány Simonné 1885- ben született, a Viharsa­rokban, Orosházán. Édes­apja szocialistává nevel­te. Már 12 éves korától munkásgyűlésekre járt, 18 éves korától a magyar munkásnőmozgalom egyik szervezője. Férje Bogdány Simon is a munkásmozga-­­­lom ismert harcosa volt. Bogdányné 1918 novem­berében elsők között lé­pett a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjába. A fővárosi munkástanács tagjává választották. A Tanácsköztársaság vérbefojtása után a fehér terror idején Budapesten részt vett az illegális munkában. A Prónai-kü­­lönítmény 1920 elején le­tartóztatta és a Gellért Szálló pincéjében 8 napon át kínozta, majd 8 hó­napig szenvedett a hír­hedt márianosztrai bör­tönben, közben férje emigrációba kényszerült. Leánya Rózsi és fia Béla, szintén a fasiszta börtö­nökben sínylődtek. A négygyermekes forradal­már anya csak 1922-ben Moszkvában élhetett együtt férjével és gyerme­keivel, miután a Szovjet­unió mint sok más magyar kommunistát, őket is ki­szabadította a fasiszta börtönökből 1955-ben tért vissza Magyarországra. Két ízben is Munka Ér­demrenddel tüntették ki. Bogdány Simonnét az MSZMP XII. kerületi bi­zottsága saját halottjának tekinti. Temetése: április­­9-én du. 3 órakor lesz a farkasréti temetőben. (MTI) NÉPSZAVA Kiállítás a magyarországi marxista-leninista könyvkiadás húsz esztendejéről »Marxista—leninista iro­dalom Magyarországon 1945—1965« címmel jubi­leumi kiállítást rendeznek április 10 és 30 között a Nemzeti Múzeum díszter­mében. A bemutatóról — amely kapcsolódik a már megnyílt »Népi demokrá­­ciánk húsz esztendeje« ki­állításhoz — pénteken a Magyar Sajtó Házában Béres Andor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója tá­jékoztatta az újságírókat. A kiállítás két évti­zed marxista könyvkiadá­sáról ad számot, a rende­zők azonban arra is gon­doltak, hogy felidézzék ennek a termékeny perió­dusnak az előzményeit is. Külön részen helyezik el a Tanácsköztársaság ide­jén magyar­ fordításban napvilágot látott marxista füzeteket. Béres Andor elmondot­ta, hogy a felszabadulás óta összesen körülbelül 4200-féle kötet jelent meg a politikai kiadó gondozá­sában. A kiállításon ezek­ből mintegy 1000 könyv szerepel majd. (MTI) A 3 . ünnepélyresen átadták a Lenin­‘Spoki*ot (Folytatás a 2. oldalról) szövetsége fojtotta vérbe. Lenin országának dicsősé­ges hadserege szabadította fel hazánkat 1945-ben, a lenini­­ Vörös Hadsereg szolgáltatott történelmi igazságot a magyar nép­nek az 1919-ben idegen fegyverekkel vérbefojtott Magyar Tanácsköztársa­ságnak. — Felszabadulásunk XX. évfordulóján eredmé­nyeinkre, megtett utunk­­ra visszatekintve a tények ereje bizonyítja, hogy a magyar nép is eredmé­nyesen dolgozik a lenini eszmék megvalósításáért. Magyarországon is végér­vényesen győzött a szocia­lista forradalom és a ma­gyar nép is a szocializ­mus teljes felépítéséért küzd.­­ Pártunk lenini poli­tikát folytat, nem felejt­jük, hogy milyen súlyos politikai, morális és gaz­dasági károkat okozott a dogmatikus vezetés azzal, hogy eltért a lenini nor­máktól, a lenini politiká­tól. Az ellenforradalom feletti győzelem, a gyors konszolidáció viszont — köztudottan — annak kö­szönhető, hogy visszatér­tünk a lenini politikához, a vezetés lenini stílusá­hoz. Lenin tanításaihoz híven védjük és erősítjük a népi hatalmat, a prole­tárdiktatúra államát, véd­jük és erősítjük a mun­kás-paraszt szövetséget, a munkásosztály politikai együttműködését az értel­miséggel és minden dol­gozó társadalmi réteggel. Védjük és erősítjük a párt és a nép bizalomra épülő egységét, a kommu­nisták és pártonkívüliek egymás iránti bizalmát. Felszámoltuk az ellensé­ges osztályokat és megte­remtettük az alapjait a szocializmus programját valló nemzeti egységnek. — Következetes harc a lenini eszmék győzel­méért, bizalom és egység, mégpedig megszolgált bi­zalom és tudatos egység a párt és a nép között — ez a lenini politika és stílus gyümölcse. Ez további si­kereinknek, nehézsé­geink legyűrésének záloga is. A lenini hagyaték szel­lemében cselekszünk ak­kor is, amikor állhatato­san küzdünk a béke fenn­tartásáért együtt a világ békét óhajtó népeivel. Lenin tanítja, hogy a bé­ke a szocializmus erőit iz­­mosítja. A lenini útmuta­tás szerint járunk el ami­kor támogatjuk a lefegy­verzésért, a fegyvertelen világért folyó küzdelmet. A szocializmus erőibe ve­tett lenini hit vezet ben­nünket akkor is, amikor a békés egymás mellett élés elveit valljuk. Mi is arra törekszünk, hogy az álla­mok, társadalmi rendsze­rük különbözőségétől füg­getlenül — békében élje­nek egymással. Azt vall­juk, hogy a társadalmi ■rendszerek harcát a bé­kés verseny eredményei­nek kell eldönteniük. A győzelem a Lenint köve­tő, a szocializmust építő, érte harcoló népeké lesz. — De Lenin kérlelhe­­tetlenségre is tanít. Kér­lelhetetlen volt az ellen­séggel, az imperializmus­sal, a népek elnyomóival szemben. Ezt a tanítást is követjük. Eddig is küz­döttünk és ezután is küz­deni fogunk mindenféle imperialista zavarkeltés és aknamunka, a nemzet­közi reakció minden pró­bálkozása ellen. Lenin harcolt a nemzetközi munkásszolidaritás meg­valósításáért, a szocialista erők egységéért , taní­tásait áthatja a proletár­­internacionalizmus szelle­me. Mi magyarok ennek megfelelően, mindenben teljesíteni fogjuk prole­tár internacionalista köte­lességünket az imperialis­ta provokációk ellen küz­dő népek iránt — hangosí­totta I­lku Pál. — Az ércbe öntött szo­bornál erősebb az a for­radalmi szellem, amely áthatja a nemzetközi munkásosztály kommunis­a és munkáspártjait, amely érvényesül a nem­zetközi munkásmozgalom kollektíve kidolgozott 1957-es és 1960-as moszk­vai okmányaiban. Ezek­hez híven folytatjuk har­cunkat a szocialista erők egységéért. — Lenin kérlelhetetlen volt a marxizmus eszmei torzításaival, mindenféle reformizmussal, revizio­­n­izmussal, dogmatizmus­­sal szemben. Nagy alkotó munkássága egyet jelen­tett a marxizmus tisztasá­gának védelmével. Két­­frontos eszmei harcunk­kal is őt követjük. — A lenini h­agyatt­ék szellemében jártunk el, amikor belső békénk és nyugodt fejlődésünk biz­tosításáért leszámoltunk a jobboldali, revizionista árulással és baloldali kalandorsággal. — Lenin a marxizmus továbbfejlesztője, a XX. század legnagyobb gon­dolkodója, tudós államfér­­fia, az egyetlen, aki az emberiség számára elfo­gadható utat mutat. Ez az út már kipróbált. Ezen haladva jut a magyar nép is mind közelebb a leni­ni nagy célhoz, népünk legigazibb nemzeti érde­kének megvalósításához, a szocializmus teljes felépí­téséhez. — Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a szobor alkotójának, Pá­­tzay Pál elvtársnak­, mű­vészi munkájáért, Wei­­chinger Károly profes­szor elvtársnak az emit s­­­mi tervezéséért, valamint az öntöknek, építőknek és kőfaragóknak, alak jó munkájukkal segítettek ünnepünket méltóbbá tenni. Végül Hiry Pál a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás­­paraszt kormány megbí­zásából átadta az új mű­alkotást Budapest dolgozó népének e szavakkal: — Hirdesse ez a szobor az igazságos társadalo­mért, a szocializmusért harcoló, dolgozó, alkotó ember örök dicsőségét. — Hirdesse korunk em­berének rendíthetetlen el­határozását, hogy megvé­di békéjét, és olyan tár­sadalmat épít, amelyben — Lenin eszméi szerint —, minden dolgozó ember otthonra talál és bizton­ságban él. Az ünnepi beszéd után levonták a leplet a szo­borról, majd Budapest lakossága nevében Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, átvette Vlagyimir Iljics Lenin szobrát. Beszédében Sarlós Ist­ván hangsúlyozta: " Amikor Lenin szob­rát Budapesten felavatjuk és átvesszük a főváros né­pe nevében, akkor kötele­zettséget is vállalunk, mégpedig nemcsak arra, hogy ezt a szobrot meg­őrizzük és gondozzuk, ha­nem arra is, hogy mint eddig is, Lenin szellemé­ben élünk, dolgozunk. Dol­gozunk azért, hogy telje­sen felépüljön hazánkban a szocializmus. — Öröm számunkra, hogy ez a szobor azt a Le­nint ábrázolja, aki, min­den nép és minden ember számára a jövőt mutatja, azt a jövőt, amiért mind­­an­nyiunknak érdemes él­nünk. Az ünnepség az Inter­­nacionálé hangjaival vég­ződött. (MTI) (Gonda György felvétele)

Next