Népszava, 1965. július (93. évfolyam, 153–179. szám)

1965-07-30 / 178. szám

Még dolgozhattak volna... A nyugdíjazás nem takarékosság Negyven forint — nem sok pénz. Általában nem sok. De ha éppen ennyi hiányzik a havi költség­­vetésből, akkor hirtelen jelentős összeggé válik. És akinek a nyugdíja alig haladja meg a 900 forin­tot, az érthetően magas­ra taksálja a negyven fo­rint értékét Ezért szeretett volna H. I., a 41. sz. Állami Építő­ipari Vállalat pénzügyi előadója két hónappal to­vább dolgozni, két hónap­pal később nyugdíjba menni. Azután az SZTK igazolásából kiderült: mindössze 28 nap hiány­zott ahhoz, hogy munka­­viszonya egy esztendővel szaporodva, 40 forinttal több nyugdíjhoz juttassa. Maradni akartak... , kívánságát megtagad­ták. Pedig — ő főként ezért lázadozott és láza­dozik most is — munka­körét nem racionalizál­ták. Új alkalmazottat vet­tek fel helyette, ő taní­totta be. Nyugalomba vonult, írás­ban kérte, hogy havi 500 forintért foglalkoztassák. Választ a mai napig — három hónapja — nem kapott. H. I. több mint 15 esz­tendőn keresztül dolgo­zott a 41. sz. Állami Épí­tőipari Vállalatnál. Mun­kájával elégedettek vol­tak. Vajon miért bántak ve­le így? F. Gy. az Autóvillamos­sági Gyárban volt laka­tos. Gyakorlott, tapasz­talt, jó szakmunkás. Hat­vanéves. Nyugdíjazták. Felküldték a munkaügyi osztályra a felmondó lé­gyeiért. így. Ilyen egysze­rűen. j. Maradni akart . m£g. Dolgozni. De csak két hetet adtak. Amennyi a felmondásra járt. És közben a gyárkapu­ban kint volt a tábla: ►Géplakatos szakmunká­tokat felveszünk.­« F. Gy. akart, tudott volna dolgozni. Munkája a jelek szerint szükséges lett volna. Mégis elküld­ték. Miért? hogy F. Gy.-nek felmon­dó levéllel hozták tudo­mására: nyugdíjazták. Ar­ra sincs elfogadható ma­gyarázat, hogy jóllehet, mindkettőjük munkája szükséges volt, mindket­ten munkaképesek — hi­szen H. I. havi 500 forin­tért dolgozik egy vendég­látóipari vállalatnál —, helyüket másokkal, fiata­­labbakkal töltötték be. Kinek használ? Az eljárás módja mind­két esetben — antihumá­­n­us. Tartalma, lényege pedig csakúgy, mint a magyarázatául szolgáló érvelés — helytelen. Mert a »takarékosság« pajzsa mögé bújva tulaj­donképpen pazarlás fo­lyik ott, ahol munkaké­pes embereket nyugdíjaz­nak, s helyettük néhány forinttal alacsonyabb óra­bérért, vagy egy-kétszáz forinttal kevesebb havi­fizetésért újakat alkal­maznak. Tetszetős dolog jelenté­sekben kimutatni, hogy az átlagbér csökkent... megszilárdult a bérfegye­lem ... eredmények mu­tatkoznak a takarékosság terén... A pajzs mögé pillantva, viszont egészen mást lát­ni. Hiszen az új munkás — tapasztalatlanabb lé­vén — alacsonyabb bérért kevesebb termelési érté­ket produkál. Az új pénz­ügyi tisztviselőnél is idő­be telik, amíg teljes érté­kű teljesítményt nyújt. Tehát még a vállalat szempontjából is kétes értékű az efféle intézke­dés. Népgazdasági mércével mérv­e pedig „.”gyenesen káros. Üzleti nyelven szólva: tiszta ráfizetés. Meg kell mondani ma­gyarán: a nyugdíjazás nem szolgál semmiféle gazdaságossági célt. A nyugdíj, a nyugdíjtör­vény, a nyugdíjrendszer szociális szempontokat szolgál. Társadalmi ren­dünk egyik legnagyobb vívmánya, hogy a mun­kában kifáradt, megöre­gedett emberek 55, illetve 60 éves korukban nyuga­lomba vonulhatnak, kipi­henhetik több évtizedes fáradalmaikat A nyug­díjtörvény ezért, a munkások, az alkalma­zottak, a dolgozó embe­rek érdekében született. Az ő pihenéshez való jo­gukat biztosítja. Elsősorban ezt biztosít­ja. Mert másodsorban természetesen ahhoz is le­hetőséget nyújt hogy a munkaerő-gazdálkodást elősegítse. De csak má­sodsorban. És nem lát­szatsikereket, hanem gaz­dálkodást, a szó szoros ér­telmében. Az állami költségvetés­ben a nyugdíjakra köl­tött összeg az idén eléri a kétmilliárd forintot. A hétmilliárd forint — imp­roduktív kiadás. Semmi­féle termelési érték nem rejlik mögötte. Minden egyes új nyugdíjast az ak­tív dolgozóknak kell el­tartaniuk. Improduktív költség ... Itt, ez alkalomból szabad ezzel a sokszor rosszízű kifejezéssel élni. Azok meggyőzésére, akik nép­­gazdasági érdekre, taka­rékosságra hivatkozva passzivitásra kényszerítik munkatársaikat. Azok érdekében, akik dolgozni akarnak. És tud­nak is. Lukács Mária „A bérfegyelem nem tűrte“ Az építőipari vállalat­nál párthatározatra, ta­karékosságra, átlagbér­ellenőrzésre hivatkozik a személyzeti vezető, aki maga sem fiatal ember. Válaszában nyoma sincs sértődöttségnek, méltat­lankodásnak. Nem ma­gyarázkodik. Magyaráz, őszintén. Világosan. A pénzügyi előadó fi­zetése 1650 forint volt. Utódját, akit ő tanított be — 1300 forintért vették fel. A bérfegyelem nem tűrte, hogy H. I. még egy darabig maradjon. Taka­rékoskodni kell — ez a lényege, vezérfonala in­tézkedéseiknek. Tavaly fejenként kilenc forinttal lépték túl az át­lagbért. Nyugdíjaztak fő­­technológust is. Havibére elérte a plafont. Fiatalabb került a helyére, alacso­nyabb bérrel. Ő meg is értette. Elment. Azonnal alkalmazták másutt. Az 500 forintos foglal­koztatási lehetőségről is beszél. — Kevés — mond­ja sajnálkozva. — Hiszen az állományon kívüli bér­alap a felére csökkent. A másodállásokat is jócskán meg kellett szüntetni. A takarékosság valóban igen fontos. Az igazi, az ésszerű takarékosság. Semmiféle takarékos­ság sem indokolja azon­ban, hogy H. I. kérését válaszra sem méltatták. r ...........— 1 '■ JrHétfőn temetik dr. Deák Pált Dr. Deák Pál egyetemi tanárt, az Orvostovább­képző Intézet röntgenoló­­giai tanszékének vezetőjét, az Országos Röntgen- és Sugárfizikai Intézet el­hunyt igazgatóját az Or­vostovábbképző Intézet saját halottjának tekinti. Temetése augusztus 2-án, hétfőn 14 órakor lesz a Rákoskeresztúri temető­ben.­ Az 56 éves korában el­hunyt professzor tevé­kenysége nagy mértékben hozzájárult a magyar rönt­­genológia fejlődéséhez. Munkássága a röntgen­szakorvosképzés és to­vábbképzés, valamint az országos röntgen szakellá­tás valamennyi területére kiterjedt. Széleskörű tu­dományos tevékenységé­nek legjelentősebb része a csont-röntgenológiára esett. Munkássága elisme­réseként többször része­sült kitüntetésben. Az NDK röntgentársasága és a párizsi orvostársaság tagjává választotta. Két alkalommal hosszabb időt töltött a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban, ahol a radiológiai szak­ellátást szervezte és taní­totta. Halálával súlyos veszteség érte a magyar röntgenológiát. (MTI) Egy évi termelés három hónap alatt KOVÁCSHIDA. A hely­ség határában ez év tava­szán nyitották meg Bara­nya megye első tőzegbá­nyáját. Három hónap alatt 12 000 tonna anyagot bá­nyásztak ki és ezzel a vál­lalat teljesítette évi tervét. A hátralevő időszakban még 20 000 tonna tőzeg ke­rül feltárásra. A magyar­ NDK együttműködés gyorsítja a kapcsológép-gyártást A Beloiannisz-gyár a Szovjetunió Mozsajszk nevű helységében felsze­relte az első falu-telefon­­központot. A kapcsológé­pekhez szükséges alkat­részeket az NDK ipara is gyártja és az alkatrészek azonosak lévén, Magyar­­ország és az NDK meg­osztották az egyes alkat­részek gyártását. A két ország között az alkat­részcsere már megkezdő­dött, s a Beloiannisz­­gyár elkészíthette a kap­csológépek további tíz példányát. Ez csupán a kezdet, mert minden ezer vonalhoz 125 kapcsológép kell. Jövőre már több ezer kapcsolóra lesz szük­ség, mert 1966-ra 20 000 vonalas falu-telefonköz­pontokat rendelt a Szov­jetunió. A Beloiannisz gyár a későbbiekben a berendezést továbbfejlesz­­ve, 30 000 vonalas köz­pontsorozatot állít elő. (MTI) BERUHÁZOK! KÖZÜLETEK! gondnokok: RÖVID HATÁRIDŐRE PVC­lást vállalunk Cím: Fővárosi Vegyesipari Javító Vállalat Budapest 9. Postafiók 45. Telefon: 159­ 290 2196 mellékáll. A közélet eseményei Kuba nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön magyar—kubai barátsági napot tartottak Vas me­gyében dr. Juan José Fuxa Sanz, a Kubai Köz­társaság budapesti nagy­követe és kísérete rész­vételével. * . Jan Kiljanczyk, a Len­gyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete — felesége és a nagykövet­ség két titkára társasá­gában — Lengyelország újjászületésének 21. év­fordulója alkalmából csü­törtökön Egerbe látoga­tott, ahol megtekintette a város nevezetességeit, majd a Finomszerelvény­­gyárban baráti találko­zón és gyűlésen vett részt. A Lengyel Népköztársa­ság felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából a Lengyel Kultúra csütörtö­kön magyar—lengyel ba­ráti estet rendezett az épí­tők Bartók Béla munkás­­szállójában. A bevezető előadást Stanislaw So­­chacki történész tartotta. R. P. Sinha, az indiai parlament felsőházának tagja — aki a magyar országgyűlés meghívására érkezett hazánkba —, pénteken látogatást tett dr. Beresztóczy Miklós­nál, az országgyűlés al­­elnökénél. Új munkásszálló épült Győrött A Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat négy­­emeletes munkásszállót épített Győrött. 135 há­romágyas szobája van és a szobákhoz mosdófülke és beépített szekrény tar­tozik. Minden szinten für­dő és zuhanyozó van, 140 személyes étterem­, orvosi rendelő, klubszoba, könyv­tár, tv és rádió áll a dol­gozók rendelkezésére. Me­rt a karbamidgyár szerelése TISZASZEDERKÉNY: A TVK KISZ-védnökség alatt épülő karbamidgyá­­rának mielőbbi üzembe helyezése érdekében a pat­ronáló fiatalok elhatároz­ták, hogy segítenek a kü­lönböző műszerszekrények és állványok határidő előt­ti legyártásában. Eltemették Farkas Ferenc honvédezredest Farkas Ferenc honvéd­­ezredes, a munkásmozga­lom régi harcosa, hosz­­szabb betegség után 54 éves korában hirtelen el­hunyt. Farkas Ferenc 1933 óta tevékenyen részt vett a munkásmozgalom­ban és a közéletben is. Hosszabb idő óta megyei tanácstag volt. Földi maradványait csütörtökön délután kato­nai pompával helyezték nyugalomra a zalaeger­szegi köztemetőben. Ra­vatalánál barátai, elvtár­sai, a fegyveres testületek képviselői, a megye és a város vezetői álltak dísz­őrséget. A Honvédelmi Minisztérium nevében Drapál Ferenc ezredes, a megyei pártbizottság és a megyei tanács vb nevé­ben Török Lajos, a ta­nács vb-elnöke, a megyei kiegészítő parancsnokság nevében Szént Imre alez­redes búcsúzott az el­hunyttól. (MTI) NÉPSZAVA 3.ra kezdődik néptáncmű­vészetünk pécsi „csúcstalálkozója“ Néptáncművészetünk vizsgázik most Pécsett mától hétfőig. Az a művé­szeti ág, amelyre igazában csupán két évtizede figye­lünk, szigorúbban azon­ban csak fél évtizede ta­lán ... A plakátok és a meghí­vók úgy invitálják a kö­zönséget, hogy július har­­mincadika és augusztus másodika között Pécs har­minc együttes részvételé­vel felszabadulási tánc­fesztivál színhelye lesz. A legjobb amatőr együttesek látogatnak el Baranya megye székhelyére, hogy számot adjanak fejlődé­sükről, művészeti célkitű­zéseikről. S noha valóban a felszabadulás gondola­tának szenteli minden ese­ményét a fesztivál, a múltba tekintésnél lénye­gesen jobban érdekel ben­nünket az, amit az előre­haladás érdekében produ­kál. E seregszemle — leg­alábbis aktivitásban, tett­­rekészségben, alkotó szán­dékban — a 17 évvel ez­előtti gyulai fesztiválhoz hasonlítható leginkább. Nem véletlen, hogy sokan a felszabadult néptáncmű­vészet bölcsőjének éppen Gyulát tekintik, mert ott mértük fel először, hogy milyen értékeink vannak igazán, mit hoztunk ma­gunkkal, s induló, új éle­tünk közepette hogyan hasznosíthatjuk a folklór öröklött és átmentett kin­cseit. Húsz esztendő tánc­ tükre Azóta persze sok-sok év telt el. Az amatőr nép­tánc-mozgalomról — kü­lönösen az utóbbi években — egyre több szó esik. El­sősorban válságáról, ame­lyet leginkább egyhelyben topogásával vél bizonyíta­ni a szakmai közvéle­mény. A mostani pécsi fesztiváltól éppen ezért érthetően sokat várnak az ország amatőr táncegyüt­tesei, közöttük a nagy múltú szakszervezeti együttesek, amelyek e ne­mes mozgalomban mind­máig kulcsszerepet tölte­nek be. Ilyen együttes a Vasas Központi Művészegyütte­sének tánckara, amely ter­mészetesen ott lesz a pé­csi seregszemle szinte minden eseményén, hogy hagyományaihoz, hazai és külföldi sikereihez híven szerepeljen és hozzájárul­jon a néptáncmozgalom eredményes útkereső vál­lalkozásához. Az együttes művészeti vezetőjével, Szigeti Károllyal beszél­gettünk a pécsi fesztivál előestéjén. — Mindenek előtt — s azt hiszem, ezt valameny­­nyi szakszervezeti tár­­­ együttes nevében mon­datom — nagyon örülök, hogy végre ilyen szinten, szinte az egész mozgalom erejét reprezentálva jön létre a magyar néptánc­művészet országos »csúcs­­találkozója­«. Az ország 30 amatőr együttesének se­regszemléje, vezetőinek eszmecseréje csak sikerrel zárulhat, csak hasznot hozhat. Ami a bemutató­kat illeti: jó dolog, hogy a fesztivál mérlegre teszi két évtized eredményeit, színpadra állítja 20 év leg­szebb táncait. Meggyőző­désem, hogy ez az est ar­ról biztosít bennünket és a nézők ezreit, hogy a felszabadulás adta lehető­ségekkel nem bántunk rosszul. Az­ Új utakon cí­mű műsor pedig a nép­táncművészet új szaka­szának kezdetét jelöli­ majd meg — s ez talán még az előbbinél is fonto­sabb számunkra ... A„válsághangulatrár Amerre csak táncfeszti­vált rendeznek a világban, onnan szinte kivétel nél­kül a részt vevő magyar együttesek sikeréről érke­zik hír. Ez — enyhén szól­va — kissé ellentmond annak a hazai »válság­­hangulatnak«, amely mos­tanában — legalábbis hangulatában — itthon­­jellemzi a­­ mozgalmat. — Azt hiszem, két kü­lönböző dologról­ :van szó, s ez minden, csak nem válság. Amerre csak já­runk itthon, mindenütt telt házat vonz az együt­tes műsora. Van közönsé­günk, szeretnek bennün­ket, szeretik a táncunkat. S ezzel, úgy tudom, így van valamennyi együttes. Más kérdés, hogy ma már nem elég az, ami tíz év­vel ezelőtt volt. De az út­keresés miért lenne azo­nos a válsággal? Igen, ke­resnünk kell az új kifeje­zési formákat, egyre na­gyobb szerepe van a gon­dos koreográfiának és az igényes zenének. A töké­letes színpadismeretnek és a mondanivaló tisztaságá­nak. Az is igaz, hogy eb­ben az időszakban a folklór sok mindent kér például a balettől vagy a pantomimtől. De egy alap­vető követelménytől nem tekinthet el: nemzetinek kell maradnia, meg kell tartania roppant gazdag örökségét, ahogy a költé­szet, a képzőművészet, vagy a zene merít a nép művészetéből, úgy abban kell gyökereznie a tánc­nak is. Új utakon A probléma persze rendkívül sokrétű. Aligha­nem még a több napos pé­csi eszmecsere is legfel­jebb csak körvonalazni tudja majd a mozgalom új útjait, törekvéseit Azonban erre a vázlatos útmutatásra is rendkívül nagy szükség van, hiszen egységessé teszi majd a népművelésben oly jelen­tős szerepet játszó tánc­­együttesek törekvéseit — biztatóan járul hozzá ed­digi bátortalan útkeresé­sükhöz. — Mindenek­előtt ab­ban várok nagy segítséget a fesztiváltól és annak szakmai vitájától, hogy az­­ eddiginél határozottabb koncepcióval siet a koreo­gráfia segítségére, hozzá­járul a néptánc formafej­lődéséhez, gazdagodásá­hoz, biztatólag hat a fol­klórban fogant gazdag mondanivalójú táncdrá­mák, táncjátékok elterje­désére. Egy koreográfus az or­szág sok-sok amatőr együttesének művészeti vezetője közül. Az elője­lekből ítélve, joggal bízik a pécsi seregszemle sike­rében, amelynek legfőbb célja valóban e nagy múl­tú, szép mozgalom felfris­sítése, művészeti céljainak vázolása, s a legnemesebb hagyományokra támasz­kodó helyes út kijelölése. Kiss Gy. János Horizont — Először mutatkoznak be iraki festőművészek Magyarországon. Kiállí­tásuk ma délután 4-kor nyílik az Ernst Múzeum­ban. — A Berlini Nemzeti Galéria szeptember 4-től október végéig Delacroix­­tól Picassóig címmel ki­állítást rendez francia festők műveiből. A ki­állítás anyagának nagy részét budapesti és prá­gai múzeumok kölcsönzik. Vasárnap érkezik haza az Állami Népi Együttes Az Állami Népi Együt­tes sikeres mexikói, perui, chilei, argentínai szerep­lése után az utolsó napo­kat tölti Brazíliában, öt­napos Sao Pauló-i turné után 26-án érkeztek a fes­tői Rio de Janeiróba. Eb­ből az alkalomból a Cor­­reo da Manha című lap első oldalán közölt nagy képet, belül pedig négyha­sábos cikket az együttes brazíliai szerepléséről. Az Állami Népi Együt­tes riói fogadtatásán meg­jelent brazíliai követünk, Droppa Gusztáv és szá­mos brazil kulturális sze­mélyiség. A megérkezés után minden riói lap és négy televíziós állomás képviselői részére sajtó­­konferenciát tartottak. Az együttes vezetői ismertet­ték itt a társulat munká­ját, történetét és brazíliai programját. A sikeresen lezajlott premier után minden lap cikket közölt a bemutató­ról, a Rio de Janeiró-i te­levízió pedig interjút ké­szített az együttes vezető­jével. Az Állami Népi Együt­tes sikeres vendégszerep­lés után vasárnap délben érkezik haza Budapestre. (gy. i­­gy.) Bube szerelmese: Vigyázat, hölgyeim és egyéb újdonságok a szirotvárban Nincs »uborkaszezon« a Pannónia Filmstúdióban: teljes gőzzel dolgoznak a stábok. Most kezdték a cannes-i filmfesztivál egyik nyertes filmjének, az olasz Bube szerelmesé­nek szinkron munkálatait. A film főszerepeit Claudia Cardinale, és a West Side Storyból ismert George Chakiris játssza, magyar tolmácsolóik Földi Teri és Fülöp Zsigmond. A szink­ront Moldoványi Béla ren­­­dezi. Ugyancsak most kezd­tek a Nyomorultak-hoz: ezúttal hatrészes, televí­zióra készült olasz válto­zatról van szó. Elkészült Márkus Éva stábjában a Vigyázat, hölgyeim című francia vígjáték szinkron­ja: Michael Morgan, Da­nielle Darrieux és más »filmbombák« magyar hangját tolmácsolják Bán­ki Zsuzsa, Ruttkai Éva, Váradi Hédi, Berek Kati, Szakáts Miklós és mások. Ugyancsak kész az Előt­tünk jártak című csehszlo­vák, a Baracktolvaj című bolgár film szinkronja is. Tóth Sándor rendezésében fejezték be a Leonhard Frank regényéből készült Egy gyilkosság krónikája című NDK film szinkron­ját. Befejezés előtt áll a lengyel Szabadság első napja és a Vera Panova regényéből készült, szovjet Útitársak című film szink­ronja. (gy.) — Fesztiválsikere után a Húsz óra a napokban szerte a Szovjetunióban bemutatásra kerül. A szovjet nézők egyébként a fesztivál összes díjazott filmjével megismerked­nek. . — A Fővárosi Operettszín­házi társulata vasárnap indul Triesztbe Augusztus 3-án mutatkozik be A mosoly or­szágával. 6-án és 7-én a Bál a Savoy­ben című operettel, majd az Operet­tik­oktél című összeállítással lép a közönség­ elé.­­ Megnyílt Montrealban a nemzetközi kari­katúrakiállí­­tás. A magyar humort Szür- Szabó, Vasvári, Gerő, Hege­­düs, Várnai és Balázs-Piri képviseli. 1965. július 30

Next