Népszava, 1967. augusztus (95. évfolyam, 179–205. szám)
1967-08-01 / 179. szám
A Pastorale — Martonvásárott cím is, a hallgatót hatalmába kerítő hangulat is onnan adódik, hogy az idei második martonvásári hangversenyen a VI. szimfónia, a Pastorale volt műsoron. S az idei csodálatos nyár csodálatos estét is ajándékozott a műsorhoz, amikor a valóságos zivatar * nagyon udvariasan — csak egy további »tételnyi« után másolta a beethovenit. A martonvásári koncerteknek — szemben más szabadtéri zenei megnyilvánulásokkal — inkább tartozékuk egy és más külső zaj (a vonat- és repülőgép-hangok nem ide sorolódnak), semmint hátulütőjük. Van abban valami elragadó és elgondolkoztató, amikor a muzsika és szerszámai visszakerülnek származásuk őseredeti környezetébe. S persze hogy Beethoven Pastorale szimfóniájánál alkalmasabb mű nem született ennek a gondolatnak, érzésnek és hangulatnak a reprezentálására. A szél diszkrét susogása, a legkülönfélébb madarak már-már komponáltnak tűnő zenebonása, a vihar távoli fény- és hang jelentkezése — az ember azt sem tudja, nincs-e mindez a partitúrában. Pontosabban: tudja az ember, hogy benne van. Ilyen környezetben, ahol a hegedűk, brácsák, csellók, oboák visszaköltöztek az óriás fák szomszédságába, »amelyekből vétettek« — a természeti hangokra is kiterjed a mester előírása: mindez együtt »inkább érzések kifejezése, mint hangfestés«. Ez volt a koncert második fele. Amiért a sok ember zsúfolásig töltötte a teret Beethoven komoly és szép szoborfejével szemben, a Brunswick-park regényes szigetén — az az első fele volt. A nagy szabadságopera, a Fidelio nyitánya hangzott el bevezetőben — maga is kivételesen illik a csillagveretes szabad ég alá. S utána a c-moll zongoraverseny, napjaink egyik legnagyobb zongoraművészének előadásában. Jó leírni, ez a művész a mienk, Fischer Annie. ■ Játékát mintha ezúttal ugyancsak befolyásolta és meghatározta volna mindaz, amit a szimfónia kölcsönvett címével iparkodtam érzékeltetni. Egy kicsit a mesebeli faóriásoknak, a tónak és a csillagoknak játszott, mintha talán onnan is hallgatnák a zongoraüzenetet, amely az emberi nem rangjáról ad hírt a világmindenségnek. Lágyabb, megbékéltebb volt a játéka, mint tőle általában megszoktuk (hisz’ a viszonylag korai Beethovenversenymű is az) — a rögös utak, a merész és éles sziklák csak messziről, egészen homályosan voltak láthatók. A műnek ez az érett játéka egyébként érdekes egybevetésre adott alkalmat egy közelmúlt felhangzásával — ugyancsak a szabad ég alatt — ifjú zongorista gárdánk egyik kimagasló tehetségének előadásában. Az Állami Hangversenyzenekar a Svédországban élő magyar Garaguly Károly vezényletével mindhárom művet igényesen szólaltatta meg. A közönség — a földi is, s ha volt, a csillagokon is — szép emlékkel térhetett haza. Rajk András Az érem minden oldala Komlós János vidám, műsora a televízióban Immár esztendők óta állandó vendége a televíziónak Komlós János. A kitűnő tollú publicistahumorista remekbe szabott, élcelődő »hozzászólásaival« szinte új stílust teremtett a televíziós kommentár műfajában. Szombat esti egy órás vidám összeállításában is uralkodó elem volt ez a fajta, a »hozzászólásokból« jól ismert, élcelődő, olykor fanyar hangvétel. A könnyedén, szinte pesti csevegéssel politizáló stílus — amely világosan felderíti az élet fonákságainak ok-okozati összefüggéseit. Az est során hasonlóképpen kis és nagy ügyek, dolgok kerültek a »terítékre«. Az »új özönvíz« taglalásától kezdve egészen a napi hirdetések megmosolyogtató együgyűségéig. A válogatás rendkívül igényes volt és céltudatos. Lehel Judit szerkesztő elsősorban arra törekedett, hogy (sűrítve persze) pontról-pontra bemutassa Komlós János írói előadásmódját, sajátos stílusát. Közelebbről: az absztraktot a mindennapival, a furcsát a nevetségessel elegyítő, intellektuálisan okos stílusát. Az előadás — hasonlóan a válogatáshoz — rendkívül igényes, mondhatni »elegáns« volt. Bednai Nándor rendező jó hangsúlyokkal, a lényeget megértve pergette a stílusbravúrt kívánó játékot. A színészi alakítások közt Mensáros László okos, intellektuális játéka, Váradi Hédi és Somogyvári Rudolf jellemábrázoló ereje, Alfonzo harsány stílusa, Sinkovits Imre, Bárdy György, Major Tamás kabinetalakításai tetszettek legjobban, (gantner) f------——————— A NÉPSZAVA TELEFONSZÁMA: 224—819* 2 augusztus 1 Volt a hétnek egy napja, nem tudnám megmondani, melyik, amikor az asszonyok majdnem valamennyien nekifogtak mosni. Nyáridőben kiállították a teknőket az udvarra, a nyitott konyhákban nagy bádog fazekakban forralták a vizet, szappanos mosóvíz szaga vastagította a fák alatt megrekedt levegőt■ Elsőnek rendszerint a kicsi Vargáné fogott neki, hátra küldte a gyerekeit a rétre, foltozott, kék kötényt kötött maga elé és énekelni kezdett a mosókefe sípolásával. Aztán előkerült a másik oldalon Balogné teknője, aminek a repedéseit rongydarabokkal kellett kitömködni s mégis mindig tócsa keletkezett alatta. És mosni kezdett Péntek néni is a hátsó lakás előtt, neki faragott teknője volt, ahhoz készített lábakkal, dicsérte is mindig, ha Balogné szidta a magáét, hogy ez az igazi teknő, ilyet vegyenek a vásározó cigányoktól, ez sohase ereszti át a vizet. Legtöbbször ez a Péntek néni kezdett el énekelni. Nem volt még nagyon öreg asszony, de a többinél jó pár évvel idősebb, két felnőtt gyereke kirepült már a fészekből, férje a követőknél dolgozott. Nem tudom, honnan szedte a sok szép éneket ez a hoszszú, hajlott, lapos mellű asszony, de elkezdte mindig, nem törődött azzal. Ormos Gerő: ■ HACY átveszi-e a többi, fújta a magáét gyorsan, lassan, s ennek ütemében sikálta a ruhát, csak akkor állt meg egy kicsit káromkodni, amikor az ember koszos celgnadrágjára került a sor, szidta annak a kitalálóját, viselőjét, olyan hangosan, cifrán, hogy a többiek nevettek rajta. Mama, amikor mosásba fogott a többiekkel, előbb a konyhában forgatta meg a szennyesünket. Szégyellte kivinni az udvarra a sok elnyűtt holmit, amit már a legutóbbi mosás után alig tudott megfoltozni, ezeket külön dobálta, talán azzal a keserű elhatározással, hogy nem mossa ki többször, de aztán mégis nekifogott, csak a teregetést végezte a konyhában. Az agyonfoltozott kis ingeket, alsókat nem volt képes az udvaron szárogatni, pedig a többiek is elég rongyot mutogattak meg ott a napnak. Mondtam egyszer neki, mikor ezt a kétfelé teregetést nagyon különösnek találtam: — Mama, mért, hogy idebent is tereget? Van még odakint kötél. — Megszárad ez itten is. Nagyon kopott, rongyos már. — Mért nagyon kopott, rongyos? — faggattam. — Mert vége van. Elhasználtátok. MOLÁS — Vegyünk akkor újat — tanácsoltam gyerekes örömmel. — Nem lehet. Papa nem keres most rá minekünk. Tudod, háborúban van szegény. Ez észhez térített, odamentem a konyhai kötélház, megtapogattam a nedves rongyokat, eszembe jutott, hogy vannak gyerekek, akiken én soha foltozott inget nem láttam és elfogott a keserűség. Egy ilyen napon, nyári forróságban az jutott az eszembe, hogy odamegyek én sorba az asszonyokhoz, és megnézem, milyen ruhákat mosnak a nagy teknőkben. A ház innenső oldala árnyékban volt, ahol a két öreg körtefa állt, repedezett napfény folyt át a lombokon, s a szappanos mosóvizek szaga megült az udvaron. Elsőnek Balognéhoz mentem oda. Ez jó, kövér, harmincas asszony volt, vastag lábakon állt a teknő mellett, hasán átázott már a kötény, s jól emlékszem, piros babos kendő fogta le a szőke haját. — Segíteni akarsz talán, te kislegény? — szólt rám kedélyesen. Zavaromban kimerevítettem a jobb lábam nagyujját és kotorni kezdtem a poros földet. — Nem — mondtam és néztem a teknő szürke, habős tartalmát, az asszony vörösre-fehérre ázott kezét. — Csak nézem. S a faggatására, hogy mi néznivaló van ezen, azt mondtam, nem tudom megérteni, miért kell a gyerekeknek rongyos ingekben járni. — No, szomszédasszony! — szólt át Mamának Balogné. — Milyen okosat kérdezett a kisfia, hallja! — és jó hangosan elmondta, mit okoskodtam ki az előbb. Aztán belenyomta kezeit a habos teknőbe, kipuffadt, felfúvódott néhány csíkos párnahuzat, s az asszony beszélni kezdett, de nagyon hangosan: — Azért, kisfiam, mert a papád és más gyerekek papája kint van a fronton! Azért, mert a szegény, boldogtalan mamátok nem győzi. Enni kell! Érted ezt, hiszen nagy fiú vagy már te. Nem szóltam, elfordultam tőle, nem mertem már a többi teknőhöz odamenni. — Majd, ha megjönnek, akkor megint lesz szép, új inged! — szólt utánam. — Nem kell a mamádnak este kimosni, hogy reggel fölvehesd magadra. Az bizony! Majd meglátod! És énekelni kezdett valami rikató dalt a katonáról, akit nagyon hazavárnak. Az asszonyok felhúzták a teknők ferde falára a szennyeseket, sikítottak a gyökérkefék, szállt a szappanos víz gőze, az öreg körtefák fölvették és kisöpörték az udvarról. ,4 nevelési konferencia után Egy nagy terv „lebontása“ Alig két hónapja ANNAK, hogy a párt IX., s a szakszervezetek XXI. kongresszusának határozataiból kiindulva, háromnapos tanácskozásra jöttek össze Budapesten a szakszervezeti népművelés tisztségviselői, hogy részletes elemzését adják a nevelési feladatoknak, módszerbeli kérdéseket vitassanak meg, megyék és szakmák egyaránt közelebb kerüljenek a különböző feladatok egységes szemléletű értelmezéséhez. Egy ilyen irányjelző, összegező jellegű tanácskozás hatása természetesen nem mérhető azonnal, különösen akkor nem, ha több éves távlatra szóló tennivalókat vázol. Márpedig a szakszervezetek említett nevelési konferenciája ilyen igénnyel ülésezett, hosszú időszakra pillantott előre, s kívánt mind a munkásság politikai képzéséhez, mind az agitációs munkához, valamint az általános és szakműveltség növeléséhez hasznosítható gondolatokat adni. ÁM A HOSSZÚTÁVRA A VETÍTETT TERVEK is csak a mindennapok tevékeny szorgalmával lesznek valósággá, a több éves feladatok végrehajtásához is már ma hozzá kell látnunk. Ezért érdemes a figyelemre a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Tanácsának, röviddel az országos nevelési konferencia után tartott, immár a megyei sajátosságokat elemző, a helyi feladatokat meghatározó ülése. S itt a hangsúly a megyei sajátosságok nagyon alapos, sokoldalú elemzésén van. E tekintetben példamutató gondossággal jártak el a győriek. A tanácsülés egyebek között hosszan időzött az ideológiai nevelés problémakörénél, különös tekintettel arra, hogy a megye a nyugati idegenforgalom fontos országútját adja. Ugyancsak a tennivalók középpontjába állította a megye 41 ezer, faluról bejáró munkásainak nevelését, hiszen ez a 41 ezer ember képviseli a faluban a munkásosztályt, s egyáltalán nem mindegy, hogy mit mutat meg a szervezettség erejéből, hogyan él és gondolkodik, példát mutat-e, s milyen ez a példa, méltó-e az üzemi munkás, a szervezett munkás rangjához, azegész mozgalomhoz. Mint ahogy azt a tényt sem hagyhatja figyelmen kívül a Győr-Sopron megyei szakszervezeti népművelés, amit üzemeinek évi 1,5 milliárdos exporttermelése, ennek révén elsősorban a szocialista országokhoz fűződő kapcsolata jelent, s e kapcsolatokon belül a baráti népek életének, azonos törekvéseinek, építőmunkájának mindannyiunk számára kötelező megismerése kínál. TE NEM KÖNNYŰ, PERSZE, AZ ORSZÁGOS EGÉSZBŐL, s az általánosan megfogalmazottból avatott kézzel, jó érzékkel éppen azt kiemelni, ami egy megye legfontosabb sajátossága, amire ott különösen figyelni, összpontosítani kell. De — s ez dicséri elsősorban a győrieket — a nevelési konferencia útmutatásának, a helyi kezdeményezőkészséget ösztönző légkörének szellemében mindenütt, mielőbb olyan konkrét programját kell kialakítani a szakszervezeti agitációs és kulturális munkának, hogy az kétséget kizáró, tettekre sarkalló, világos munkaprogram legyen, a legfelsőbb szintű hivatásos népművelőknek ugyanazt jelentse, mint az üzemi könyvtárosnak, közönségszervezőnek vagy ismeretterjesztőnek. Az SZMT minapi ülése éppen ezt, az országos törekvések és feladatok megyei »lebontását« végezte el nagy felelősséggel és hozzáértéssel. Természetesen az is igaz, hogy egy mégoly határozott és alapos nevelési program sem ér önmagában, csak papírra fektetve semmit. Mi a biztosíték rá, hogy például Győr-Sopron megye üzemeinek hivatásos és önkéntes népművelői, szakszervezeti aktivistái a mindennapok gyakorlatában hasznosíthatóan magukévá teszik azt, amit a tanácsülés oly hozzáértéssel megfogalmazott? Elsősorban az, hogy nem »lombikban készült», hanem élő, valós eredményekre és problémákra épülő tervek kerültek napirendre, éppen azoknak az előterjesztésében, akik egyenesen az I üzemből érkeztek, akik I nagyon is jól tudják, mire I lehet és mire kell építeni, milyen új lehetőségeink vannak az eredményesebb, nagyobb hatókörű agitációs és népművelő munkára.TEHÁT NEM ELVONT, egyáltalán nem elméleti — de elméletileg nagyon is megalapozott! — az a nevelési program, amely Győrött készült, s amelynek végrehajtása tulajdonképpen máris megkezdődött. Illetve sok vonatkozásában egyszerűen csak folytatódik. Folytatódik, mert az új hangvételű, felfrissített és sokoldalúbb üzemi kulturális nevelőmunka, amiben lehet, feltétlenül támaszkodik a legnemesebb hagyományokra, mintegy pillérként használja mindazt, ami bevált és jó, amit immár évtizedek igazolnak. Az új módszereknek, az üzemi népművelés korábbi hatásos formáival való ötvözése — ez az, amiben összegezni lehetne az SZMT gondolatgazdag ülésének lényegét. A fürgeségen, az országos konferenciához megyei jellegű tisztánlátást kölcsönző számadás méltatásán túlmenően, e néhány sor jobbára azért került papírra, hogy e példát más megyéknek is követésre ajánljuk. Segítsük terjedni és hódítani azt a gondolatot, amelyet az említett országos konferencián valaki így fogalmazott: mi itt tulajdonképpenországban« gondolkodtunk, ami nagyon helyes, de tanuljunk meg megyében cselekedni. És még azon belül: üzemben, munkahelyben, s tán nem túlzás azt kívánni, hogy személy szerint, személyhez szólóan is. Mert »lebontva« akkor lesz igazán a nagy terv, ha nyomában több könyv forog kézről kézre, megkapóbbak az ismeretadó előadások, sokoldalúbb, érdeklődőbb, tájékozottabb, műveltebb, magasabb szellemi színvonalú lesz a munkás. Kiss Gy. János — A Magyar Írók Szövetsége közli, hogy Füst Milán Kossuth-díjas költő végakarata szerint, hamvainak elhelyezésekor nyilvános búcsúztatás nem lesz. Az írószövetség a gyászünnepség helyéről és idejéről később ad tájékoztatást. (MTI) — Szegeden, az ünnepi hetek egyik kiemelkedő eseményeként vasárnap délben a Móra Ferenc Múzeum képtárában megnyitották a VIII. szegedi nyári tárlatot. öttagú kulturális küldöttség érkezett hétfőn Szabolcs-Szatmár megyébe a Szovjetunió Kárpáton túli területéről. A delegáció tagjai öt napig tanulmányozzák a megye kulturális életét. A szegedi szabadtéri játékok július 22-i megnyitóját követő kilenc nap alatt nyolc előadást tartottak a Dóm téri színpadon. Az eddig megtartott előadásokat több mint 40 000 néző tekintette meg. Kenesei György zeneszerző »Orgonapartita« című új művét Heinz Lohmann orgonaművész mutatja be augusztus 18-án Düsseldorfban. Az orgonaművet Oxfordban, Glassgowban és Párizsban is bemutatják az idén. Az NDK Nemzeti Néphadseregének központi zenekara hazánkban vendégszerepel. A kiváló zenekar vasárnap este politikai, diplomáciai és kulturális életünk számos vezető személyiségének jelenlétében nagy sikerű hangversenyt adott Gerhard Baumann és Ernst Rembach vezényletével a Magyar Néphadsereg Tiszti Házában. — Augusztus 4 és 18 között filmfesztivált rendeznek a montreali világkiállításon. A seregszemlén csak olyan alkotásokat tűznek műsorra, amelyek még fesztiválon nem szerepeltek. Magyarországot Zolnai Pál »Hogy szaladnak a fák« című filmje képviseli. Meghalt dr. Gyöngyösi Nándor Hosszan tartó, súlyos betegség után, 76 éves korában elhunyt dr. Gyöngyösi Nándor nyugdíjas újságíró, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa, a MUOSZ egykori főtitkára. Dr. Gyöngyösi Nándort az MSZMP XIII. kerületi bizottsága és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. (MTI) MŰSOROK Margitszigeti Szabadtéri Színpad: Út a tánchoz. A Mojszejev Együttes vendégjátéka (8). KOSSUTH RADIO 4.30: H. Időj. 4.32: Z. 4.45: Falurádió. 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 6: H. Időj. 6.30: H. Időj. 7: Reggeli kr. II. 7.30: Új könyvek. 8: H. Időj. Műsorok. 0.22: Kedvelt régi melódiák. 8.50: Villámveszély a kirándulásokon. 9• Gyermekrádió. 9.40: Kék mazur. Operettrészl. 10: H. Hazai lapsz. Időj. 10.10, Somlay Szabó József: Hangtalanul. Elb. 10.36: Weber: Oberon. 3 felv. opera. Közb. 11.56: Műsor. 12: H. Időj. 12.51: Pesti színházműsor. 12.53: Könnyűzene. 13.30: Könyvismertetés. 13.45: Ukrán dalok. 14.0: Fürgeszáj. Rádiójáték gyermekeknek. 14.49: Kóruspódium. 15. H. Idős. 15.15: Zkri muzsika. 15.52: Gazdasági újságíróké a szó. 15.57: A Krímtől a Kaukázusig. Útijegyzet. I. 16.37: Irodalmi séta Jókai Mór balatonfüredi nyaralójában. 17: H. Nemzetk. lapsz. Idős. 17.15: Chopin-zongoraművek (Malczuzynski). 17.34: Az Anyag- és Arhivatal szerepéről. 17.50: Székely Mihály magyar nótákat énekel. 18.10: Operaáriák. 18.29: Könnyűz. híradó. 19: Esti krónika. 19.30: Szabó család. 20: Népi zene. 20.28: Legkedvesebb hőseim: Odüsszeusz. Békés Tamás műsora. 20.52: Hgl. 20.58: H. Időj. 21.03: Kamarazene. 22: H. Időj. Sport. 22.25: Könynyűzenei bemutató. 23.15: Az írnokok mezeje. Operarészt. 24: H. Időj. 0.10: Tánczene. PETŐFI RÁDIÓ 4.26—7.57: Azonos a Kossuth adóval. 6.20: Torna. 10—12.30: Zenés műsor üdülőknek. 10: Hírek. Hazai lapszemle. Időjárás. 11: Balatoni időjárás. 12: H. Időj. 12.15: Idegen nyelvű hírek. 12.30: Népi 7. 12.50: Falurádió. 13.10: Kamarazene. 13.47: Vízállás. 14: H. Időj. 14.08: Népi zene. 14.25: Rákos Sándor versei. 14.30: Zkri muzsika. 14.50: Borbélytíz perc. Riport. 15: Táncz, koktél. 15.45: Fiatalokról. 15.52: Odd: Vidám német népdalrapszódia. 16: H. Idős. 16.05: Daljáték részi. 16.23: Eötvös Károly: Ez is válópör. Elb. 16.35: Lemezek közt válogatva. 17: Csúcsforgalom. 18: H. Idős. 18.10: Mezei csokor. 18.30: Kozmosz. 18.55: Schubert-hangv. a stúdióban. 19.40: Szolovjev-Szedő filmzenéiből. 19.54: Mese. 20: Esti kr. u. 20.30: Táncz. 21.06: Cilike és a többiek. Ifj. Rádió vidám műsora. 22: Mario Lanza operaáriákat énekel. 22.20: Az idei évad. Ülés Jenő jegyzete a Nemzeti Színházról. 22.35: Kodály: Felszállott a páva. 23: Hírek. Idős. URH 18: H. Időj. 18.05: Magnósok, figyelem! 18.50: Wézzetek. Részi. Alban Berg operájá- ból. 19.40: Láttuk, hallottuk. 20: Vokális zene. 21: Dzsessz. 21.19: Bach-művek. 21.46: R. Strauss: Tejszínhab — mesebalett. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 17.58: Hírek. 18.05: Magy. Hird. 18.10: Csak gyerekeknek! 18.40: Új könyvek. 18.45: Mai vendégünk: Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára. 18.55: Jelentés Magyarországról. Élő múzeum. Tv kisf. Nógrád megyéről. 19.25: Falusi dolgokról. 19.50: Esti mese. 20: Tvhíradó. 20.20: Tekints embernek. Magy. besz. angol film (14 éven felül). 22.05: Tvhíradó 2. POZSONYI TV 18.15: íród. összeáll. 19: Tvhíradó. 19.30: Spanyolországi útifilm. 20: Látogatás a Semafor Színházban. 20.35: Halló, itt Budapest! Varietémás. 21.20: Szlovákiai barlangkutatók. Iparvállalat keres Budapesten — lehetőleg főútvonalon — kártalanítás mellett 100—200 m~ alapterületű üzlethelyiséget »BEMUTATÓTEREM 43 335« jeligére a Felszabadulás téri hirdetőbe Vidéki nagyvállalat felvételre keres több éves gyakorlattal rendelkező műanyagfeldolgozó és vegyipari gépgyártási gépészmérnököt vezető beosztásba Forgácsoló technológiában, vegyipari készülék építésében, valamint forgácsológépek karbantartásában gyakorlattal rendelkező gépészmérnököket és technikusokat Felvétel esetén lakást biztosítunk Jelentkezés részletes működési leírással: »GÉPGYÁRTÁS 767« jeligére a Felszabadulás téri hirdetőbe