Népszava, 1967. augusztus (95. évfolyam, 179–205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 95. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1967. AUGUSZTUS 20. VASÁRNAP Rendíthetetlenül a haladás, a béke és a szocializmus oldalán állunk Losonczi Pál beszéde a rádióban és a televízióban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szombaton, az alkotmány ünnepe alkalmából beszédet mondott a rádióban és a televízióban. Bevezetőben hangsúlyozta: hagyomány és törvény szentelte nagy nemzeti ünnepünkké augusztus huszadikát. A magyarság ezer év előtti államalapításának emléke és mai szocialista társadalmi rendünk alaptörvényének, népköztársaságunk alkotmányának születése jelképesen egyaránt e naphoz fűződik. Mi sajátunknak érezzük és ápoljuk mindazt a hagyományt, ami Magyarország történelme során dolgozó népünk javát és az egyetemes emberi haladást célozta, örömmel tölt el bennünket, hogy régmúlt történelmünk nemzeti nagyságainak nemes célkitűzései sorrarendre megvalósulnak, vott harcunkat sikeresen Népünk kizsákmányolása, megvívtuk és új, szociajogfosztottsága ellen új- lista társadalmat építünk. Nemzeti tisszefogás az ország felemelkedéséért Mezőgazdasági nagyüzemeink megerősödésének eredménye Alkotmányunk ünnepén gyémány és minden évrg szép augusztusi nap ma munkánk gyümölcse. Az sik hagyományos jelképe új kényér dicséretével is előttünk áll: asztalun megtermelőinek, a földekben az új kenyér. Ez ha szorgalmas dolgozóinak Ma a magyar nép független hazában, szabad életviszonyai között, soha nem tapasztalt sikerrel végzi az országépítés nagy munkáját. Az ember elnyerte méltóságához illő, alapvető jogait, megszabadult a kizsákmányolás, elnyomás, a tudatlanság és kivetettség rémétől. Országunkban szocialista törvényesség uralkodik. Saját hatalmára, a gazdaság szilárd alapjaira, növekvő anyagi és szellemi gazdagságára támaszkodva a nép erkölcsi és politikai egységben követi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt mutatta utat, új tervei, nagy elhatározásai, a szocializmus teljes felépítése felé. A szocialista demokratizmus kimagasló megnyilvánulása volt ez év elején a nép által szervezett és ellenőrzött országgyűlési és tanácsráAz elhatározott ütemben halad a gazdaságirányítás reformjának előkészítése. E nagy jelentőségű intézkedést a nép egyetértésével, vele együtt tesszük meg. A reform céljaiban a szocialista demokrácia erősödése, a fokozott bizalom jut kifejezésre. Hazánk minden állampolgára biztos lehet benne, hogy ez a fontos politikai feladat szorgalmas munkával, okos és emberséges vezetéssel, párosulva a munkások, szövetkezeti parasztok, az értelmiségiek kezdeményező és alkotóképességével, megérleli szép gyümölcseit. Jövőbe vetett bizakodásunkat helyes célkitűzéseinkre, népgazdaságunk erejére és állandó fejlődésre építjük. A népgazdaság több fontos területén a múlt évben kedvező eredmények születtek. A nemzeti jövedelem rosztás. A Hazafias Népfront programjára leadott hétmilliós szavazattal mintegy százezer, ügyekért szívesen tevékenykedő dolgozó került a központi és helyi állami vezetésbe. Ez is fényesen bizonyítja, hogy egész népünk céljai, tennivalói azonosak. A haza felvirágoztatása, a szocializmus építése a magyar nép nemzeti egységének kiapadhatatlan forrása lett A munkában és az életben mi nem a különbségeket, hanem a közöst állítjuk előtérbe. A nemzeti összefogás céljaiban egymásra találtak munkások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és pártonkívüliek, a legkülönbözőbb foglalkozású és világnézetű emberek, akik eszükkel és szívükkel, tetteikkel és munkájukkal országunk felemelkedéséért és benne egyéni boldogulásukért dolgoznak, az előirányzottnál nagyobb mértékben, mintegy 8 százalékkal emelkedett, nőtt a termelékenység, a korábbi éveket meghaladó mértékben csökkent a termelési költségek színvonala. Az idei év első felében szerzett tapasztalatok arra mutatnak, hogy népgazdaságunkban magasabb színvonalú és gyorsabb ütemű fejlődés folytatódik. Már az új szellemnek megfelelően nagyobb figyelmet fordítanak mindenütt a helyi tartalékokra és lehetőségekre, a technika és tudomány jobb kihasználására, a takarékosságra és a korszerűsítésre. Az előforduló kisebb-nagyobb gondok és bajok ismeretében minden szinten érezhetően fokozódik az emberekben a felelősségérzet a rendelkezésükre álló anyagi és szellemi erőkkel való okos gazdálkodásban, nélkülözhetetlen munkáját tiszteli és becsüli a magyar nép. Az időjárással az idén sem dicsekedhetünk, kenyerünket ennek ellenére teljes mértékben megtermeltük — az idén még előbb, jobb minőségben és eredménnyel, mint tavaly. Már nyugodtan mondhatjuk, hogy ez nemcsak az idei év jó munkájának velejárója, hanem a fiatal mezőgazdasági nagyüzemeink erejeNemzeti ünnepünkön az elért sikereink és reménységeink megnyugtató érzését a nemzetközi helyzet nyugtalansága zavarja. Mi békében és szabadságban akarunk élni, építeni és dolgozni. Ezt kívánjuk más népeknek is. Mindezért mélységesen felháborít bennünket az Egyesült Államok szenynyes háborúja Vietnamban. Az imperializmus minden bűne, lelkiismeretlensége, kegyetlensége és embertelensége összpontosul ott, egy szabadságszerető nép ellen. Színünk minden melegével együtt érzünk a hős vietnami nép szabadságharcával, mélységesen elítéljük az Egyesült Államok agresszióját. A szocialista tábor országaival együtt politikai, gazdasági és más lehetséges segítséget adunk vietnami testvéreinknek igazságos harcukhoz, szabadságharcuk győzelmes befejezéséhez. Jól tudjuk, hogy az imperializmus elvesztett álMagyarország Európa középpontjában fekszik. A magyar nép az első és a második világháborúban százezrek életével és nemzeti értékeink pusztulásával fizetett az imperialista hatalmak cselszövéseiért. Fontos érdekeink fűződnek az európai kollektív biztonság megteremtéséhez. A Magyar Népköztársaság kezdeményezőként is igyekszik előmozdítani az európai béke és biztonság ügyét, amelynek megteremtéséhez még sok akadályt kell elhárítani. Belső fejlődésünk és külpolitikai törekvéseink sikerének legfőbb zálogai nek, fejlődésének beszédes ténye, eredménye. A mezőgazdasági termelés évről évre való növekedése is szocialista mezőgazdaságunk magasabb színvonalának bizonyítéka. Az iparban és a mezőgazdaságban, a kultúra és az egészségügy, s az élet minden egyéb területén is szép eredményekről számolhatunk be. Elismerés és köszönet érte dolgos és tehetséges népünknek. Céljaink világosak és lelkesítőek. Érdemes értük dolgozni, erőnk és tudásunk legjavát adni. Terveink szerint építjük gazdaságunkat. Fejlesztjük társadalmunk politikai szervezetét, erősítjük a népi hatalmat, a munkásosztály és a parasztság szövetségét, nemzeti egységünket, szélesítjük a szocialista demokráciát. Lehetőségeinkhez mérten növeljük a nép jólétét, szépítjük, gazdagítjuk életünket. S mindez azért lehetséges, mert szocialista társadalmi és gazdasági rendben élünk, ahol a legszélesebb, az alkotmányban is törvényesített lehetőségek nyíltak, s nap mint nap nyílnak meg minden állampolgár számára, aki társadalmi kötelezettségeit teljesíti, és becsületesen végzett munkájával részt vesz közös ügyünk megvalósításában. Másait sehol és soha nem adja fel könnyűszerrel, erre ismételt példa Izrael agressziója az arab népek ellen. A rendelkezésre álló eszközökkel támogatjuk a haladó erők erőfeszítéseit az izraeli agreszszió minden következményének maradéktalan felszámolására. Ahogyan az Egyesült Államok imperialista vezető körei belemélyednek gonosz és bűnös cselekedeteikbe, olyan mértékben vesztik el becsületüket a világ közvéleménye előtt és kerülnek szembe a népek lelkiismeretével. A vietnami háború, a közel-keleti helyzet és a bennünket közelről érintő európai biztonság kérdéseiben a mi népünk véleményét és elszántságát félreérthetetlenül juttatta kifejezésre a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, népköztársaságunk kormánya, és legutóbb a magyar országgyűlés, hogy a szocialista országok nagy családjába tartozunk, és hogy a szocialista Szovjetunióval testvéri barátságban élünk. Ápoljuk gyümölcsöző kapcsolatainkat a világ haladó népeivel. A békés egymás mellett élés elve alapján kölcsönös együttműködésre törekszünk minden néppel a földön. De kapcsolatainkban mindig kifejezésre jutott — s ez a jövőben is így lesz —, hogy a világméretű küzdelemben lelkiismeretünk szerint rendíthetetlenül a haladás, a béke és a szocializmus oldalán állunk — mondotta beszéde végén Losonczi Pál. Jövőnket népgazdaságunk erejére, fejlődésére építjük Békében és szabadságban akarunk élni, építeni, dolgozni Sikereink záloga a testvéri barátság a Szovjetunióval 6 Alapja: a munka Tizennyolc évvel ezelőtt jelent meg ennek az írásnak a közvetlen elődje, abszolút őse ezeken a hasábokon. És ennek az 1949. augusztus 20-i vezércikknek, amely a Magyar Népköztársaság alkotmányának megszületését köszöntötte, az volt a címe: »Érettségi bizonyítvány?«. Alakuló szocialista rendünk, népünk érettségéről szólt, alkalmasságáról önsorsának irányítására, magasabb rendű életének kialakítására. Mert Tisza István gróf még azt mondta — mindössze harminchét évvel az új alkotmány megszületése előtt —, hogy a magyar választóközönség nagy része messze alatta áll annak az értelmi színvonalnak, amely nélkül nem képzelhető el öntudatos, saját lábán álló demokrácia. Igaza volt? A maga módján, úgy, ahogyan ő maga és osztálya egyáltalában fogalmat alkotott magának a demokráciáról — igaza. Persze, azt már inkább »egy magyar jakobinus«, név szerit Ady Endre magyarázta meg a gyűlölt Tiszának és a szeretett magyar népnek egyaránt, ki felel azért, hogy »Árpád hazájában jaj annak, — Aki nem úr és nem bitang«. Hogy mi minden történt azóta — itt elmondhatatlan. Az út az első valódi magyar alkotmányig rettentő szakadékok között vezetett, és halott hősök sokasága fekszik elhantolva az útnak mindkét oldalán. Magyar hősök, és a félszázados szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió hősei. Történelmileg rövid, de küzdelmekben annál gazdagabb már a megszületett alkotmánynak az útja maga is. Ha annak idején érettségi bizonyítványról beszéltünk, a hasonlat indokoltabb ma, amikor alkotmányunk éppen érettségi korban van, tizennyolc éves. Mi harcot harcolt végig vajon az elmúlt csaknem két évtizedben Hábel Gyula, Igaz Imre, Nagy Pál, a MÁVAG három ipari tanulója, aki ifjonti lelkesültséggel készülődött egy, az apákétól elütő, új és érdemes életre. Hogyan és kik ellen harcol vajon ma Blaise Blasquet, Marseille akkor legnagyobb hajógyárának esztergályosa, aki alkotmányunk születése napján a világ ifjúságának budapesti találkozóján a vietnami nép igazságos harca mellett kardoskodott — amihez nem csekély bátorság kellett abban az időben sem. ■ Z Ő HARCAIKAT és a mi küzdelmeinket millió szállal kötiks össze a történelem. Mi a szocializmus építésének nagy küzdelmében voltunk és vagyunk. És a romvasak vajon, amelyeknek értékéről, őrzéséről, új beépítésük fontosságáról írtak a tizennyolc év előtti újságok — ugyan hová épültek be? A műegyetem falába, a diósgyőri rekonstrukcióba, balatoni üdülőbe vagy légvédelmi ágyúba? Ide is, oda is — és még ezer helyre. A saját szocialista hazájukat építő és védő százezrek építették be az alkotmány 9. paragrafusa 1. pontjának, igazságának szellemében: »A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.« Nem a tizennyolc éves alkotmány szövegét ünnepeljük ezen a napon, hanem a dolgozó embert, a népet, amely ezer- meg ezeresztendős, amely az alkotmány megszületését, létét és érvényét lehetővé, tartalmát valósággá tette. Mindig és mindenben a népet kell ünnepelni — másféle igazi ünnep nincs, és nem is lesz soha a világon. NÉPÜNK TÖRTÉNELMÉNEK legnagyobb szabású küzdelmét folytatja új berendezkedésének megteremtésére, megszilárdítására és továbbfejlesztésére. Hogy mit értünk már el, hol tartunk a szocializmus megvalósításában, nem is könnyű érzékelni a mindennapos, nehéz küzdelmek folyamatában. Mert igenis nagy küzdelem ez ma is, ellenségekkel, ellenfelekkel, restséggel, nemtörődömséggel, önzéssel, tudatlansággal egyaránt. Az alkotmány lerögzíti csupán az alapvető eredményeket, amelyeknek pozícióiból népünket kimozdítani többé nem lehet. Csak egy képtelen rémálom tenné abszolút érzékelhetővé a tényt: hol tartunk saját tragikus múltunkhoz viszonyítva. Ha egy szerencsétlen napra az egyenes gerincű apák tízezreinek hirtelen hétrét kellene görnyedniük a tulajdon és a szemtelen önkény hatalma előtt, művelt fiataljaink nagyszerű Százezreinek tudatlan éssivár szegénységben, tartalmatlanul fejtőedniük és robotolniuk, ha üdülőhelyeinket nyílt arcú kisemberek sokasága helyében Váratlanul rosszképű, lovaglópálcás dzsentrik, elházasodott bankárok és munkatlan ágyasaik (vagy feleségeik, adott esetben teljesen mindegy üresképű csoportja szállná meg — akkor derülne talán még élesebb fény az alkotmány paragrafusainak mély értelmére. A nyolcadikra mondjuk, amely a köz érdekeit védi a magántulajdon ellen, a munkához, a pihenéshez, a művelődéshez való jogot biztosító paragrafusokra. Ilyen képtelen próbát nem lehet tenni, soha többé nem is kísérelheti meg senki. Népünk ma már élete legtermészetesebb tartozékának érzi alkotmány biztosította valamennyi jogát, olyannak, amelyet maga teremtett meg a maga számára. A fiatalok meg éppen nem tudják még érzékelni sem, végigálmodni sem az iménti nyomasztó álmot. És ez így van jól. Nehézségeinkkel — a számuk végtelen — most már úgy kell megküzdenünk, hogy az alkotmányban foglalt jogok és kötelességek a kiindulópont. Természetes, hogy a kötelességek is! De hátrafelé nemigen tekingethetünk. Előre annál inkább. A szocializmus felépítésének, az ember kiteljesítésének munkája megkezdődött, történelmünkben példátlan eredményeket hozott — de a java még hátravan. Hazánkban századokon át divat volt beszélni az alkotmányról. Az »alkotmányos Magyarországon« azonban ennek az »örökre szóló« fogalomnak sem tartalma, sem értelme, sem haszna nem volt — haszonélvezői éppen a valódi alkotmány hiányának Voltak ! MI ALKOTMÁNYUNK nem 11 örök. A mi alkotmányunk né- 11 pünk alkotómunkájának tükre és függvénye. Nincs messze az idő, amikor a dolgozó emberek munkájukkal legyőzik mai, nem csekély nehézségünket, megsokszorozzák a már elért eredményeket, a szocializmus magasabb szintjére emelik társadalmunk életét , és a Magyar Népköztársaság alaptörvényét az új igazságok, az új jogok és kötelességek színvonalához kell majd igazítanunk. Hogy erről a magasabb szintről küzdjünk tovább az ember minél tökéletesebb, minél teljesebb szellemi, erkölcsi és anyagi felszabadításáért. Hiszen a szocialista alkotmánynak ez a hivatása, ragyogó értelme és távlata. Rajk András