Népszava, 1967. november (95. évfolyam, 258–283. szám)

1967-11-06 / 263. szám

TUDOMÁNY*TECHNIKA* 50 *TUDOMANY•TECHNIKA uiuiaiiuiiiiiüiiHiiiiiiiiiiiiuiiuiiiiitiminiiHiiiiiiiiiiintiiiiiiüíiiumiiiiiiiiuiiiitiiiHi.'iiuiniíiiiuiiiiiiiwiiijüiiiiiiiuiiiiiiiiüfiiiiauiuiiuiiiiiiiiiniiiiiimiiiinBi w' iiuiiiiiuuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiuiuiiiiiiiuiiiiuiiiuiiuiiiiiiiiuiuuiiiiiiifliiiuiiiiininnminiiiiiiiiiiinituiiiniuiiiiiiiiiiiiiniiiinraiuiiniiniiiuiiiiiiiiiiiimo E :N ÉV zekben a napokban a világ első szocialista állama fennállásának fél évszázados évfor­dulóját ünnepüik világszerte a haladó em­berek. Büszkeséggel összegezik azokat a ha­talmas eredményeket, amelyek Oroszországot, az el­maradt agrárországot rövid ötven év alatt a világ egyik vezető ipari nagyhatalmává emelték. A szovjet népnek a tudomány és technika fej­lesztésében elért nagyszerű munkasikereit nagy­szabású jubileumi kiállítás tárta két hónappal ez­előtt Budapesten a magyar látogatók száz- és száz­ezrei elé. »A szovjet tudomány és technika ötven éves kiállítás minden pavilonjában rádöbbenhetett a látogató, hogy a bemutatott eredményekben nem­csak a laboratóriumok és a tehetséges tudósok munkája van benne, hanem az októberi forradalom impulzusa is. Személyes benyomások alapján is meggyőződhetett róla, hogy a szovjet tudomány és technika eredményei a legfontosabb területeken vi­lágviszonylatban vezető eredmények. Mai Tudomány—Technika-oldalunkon e sok­irányú szovjet tudományos-műszaki kutatás néhány legfrissebb újdonságáról számolunk be. Toronyházak Leningrádban Leningrádi építészek elkészítették a város Moszkva terének rekonstrukciós tervét. A több évig tartó rekonstrukciós munka során a nagy forgalmú tér minden szintbeli közúti kereszteződését meg­szüntetik. A közúti forgalom három szinten, három­­emeletes alul- és felüljáró rendszeren bonyolódik majd le. A nagy forgalmú teret negyvenemeletes to­ronyházakkal veszik majd körül. Naponta 380 ezer tonna cement Naponta 380 ezer tonna cementet termelnek majd 1970-ben a Szovjetunió gyárai, vagyis tíz nap alatt annyit, mint Ausztrália vagy­ Svédország teljes évi termelése. 1920-ban még mindössze évi 40 ezer tonna cementet készítettek a Szovjetunióban. 1950- ben a Szovjetunió cementtermelése még csak a ne­gyedét tette ki az Egyesült Államok cementgyártá­sának. 1961-ben a cementgyártás területén a Szov­jetunió már megelőzte az Egyesült Államokat, és 1970-re a világ cementtermelésének több mint egy­negyedét már a szovjet gyárak állítják majd elő. A Szovjetunió az utóbbi években nemcsak a cement­­gyártásban vívott ki világelsőséget magának, hanem a lakásépítésben is. TV-TORONY A HEGYEKBEN A kazah főváros, Alma- Ata felett, a Tien-San­­hegységben új tv-torony építését kezdik meg jö­vőre. A több mint 300 méter magas torony he­lyét egy 1200 méteres hegycsúcs tetején jelöl­ték ki, és megépítésétől azt várják, hogy a jövő­ben Kazahsztán egész te­rületén közbenső teléál­lomások nélkül vehetik majd a nézők a központi televízióadó műsorát. A tv-torony tetején ven­déglőt és kilátót rendez­nek majd be. Gyorsliftek szállítják majd a magas­ba az érdeklődő kirándu­lókat. 12 1967. november 6 NÉPSZAVA A betatron leleplezi az öntéshibákat A szibériai Tomszk város műegyetemének mag­fizikai-elektronikai kutatóintézetében 25 millió vol­tos betatronnal végeznek nagy fontosságú vizsgála­tokat. A kísérletek során vastag páncéllemezeket világítottak át a betatron sugarával. Egy 510 milli­méter vastag acéllemez átvilágításához és így belső szerkezetének lefényképezéséhez egy óránál keve­sebb megvilágítási idő volt szükséges. A nagy telje­sítményű betatronok alkalmazása jelentősen meg­gyorsíthatja az iparban a nagy méretű tárgyak, önt­vények belső hibáinak felderítését. Fogaskerekű bány­amozdo­ny­ok Leningrádi mérnökök olyan új típusú villanymoz­donyt szerkesztettek, amely a legmeredekebb emelke­désű pályán is felkapaszkodhat. Ezt a különös képes­ségét annak a vízszintes elhelyezésű kerékpárnak kö­szönheti, amelyet a mozdony aljára szerelnek — ez a kerékpár egy harmadik, a hagyományos sínpár ten­gelyében elhelyezett sínszálhoz csatlakozik. Ezek a ke­rekek a vezetőfülkében elhelyezett kar elfordításával helyezhetők működésbe — a fogak megakadályozzák a szerelvény visszacsúszását a meredek pályán. Az új típusú villanymozdonyt elsősorban a külszíni műve­lésű bányákban való felhasználásra szerkesztették, ezekből a bányákból a kitermelés előrehaladtával mind mélyebbről hozzák fel a szenet, az ércet A me­redek emelkedőket is könnyen legyőző új típusú vil­lanymozdony, amellyel már megkezdték az üzemi próbákat, nagy gazdasági megtakarítást biztosíthat a mély külszíni művelésű bányákban. A TUDÁS PALOTÁJA kss ukrán főváros, Kijev szívében rövidesen megkez­dik a «­Tudás palotájának­« építését. Harminchat méte­res, üveggel és alumínium­mal burkolt központi torony­­épülete kozmikus rakétára emlékeztet majd. A több mint tízezer négyzetméter hasznos alapterületű épü­let­­komlexumban egyebek kö­zött több előadótermet ren­deznek be filmre ütések, elő­adások, viták céljaira. Kor­szerű tolmácsberendezés se­gítségével az előadásokat egyszerre több nyelven is tolmácsolhatják majd. Az elektronikus torony tetején csillagvizsgálót rendeznek be a mesterséges holdak meg­figyelésére. A tervek szerint a Tudás palotája 1970-re ké­szül el. ÖTEZER ÉVES FURULYA Az Üzbég Tudományos Akadémia régészeti expedí­ciója az elmúlt nyáron nagy jelentőségű ásatásokat foly­tatott Urgut körzetében. A kutatások során rábukkantak egy bronzkori temetkezési helyre, amelynek sírjaiban bronzból, ezüstből és arany­ból készült ékszereket és használati tárgyak­at találtak. Tudományos szempontból azonban talán a legértéke­sebb lelet egy csontból fara­gott, ötezer éves furulya, amelyet az i. e. harmadik évezredben készítettek. A ré­gészeti szakértők remélik, hogy kisebb restaurálás után az ősi hangszert­ sikerül majd megszólaltatni. KŐKORI ÁLLATATLASZ Kétezernél több sziklaraj­zot fedeztek fel kazah tudo­mányos kutatók a Tien San­­hegység északi részében. A rajzok leopárdokat, hegyi kecskéket, vadtevéket, kígyó­kat, továbbá sok más, rész­ben ismeretlen állatot ábrá­zolnak. A sziklarajzok a kő­kori állatvilág egyfajta atla­szának tekinthetők. AZ IPEGLE.11 MODELLJE Grúz kibernetikusok elké­szítették az idegsejtek és neuron csoportok matematikai modelljét. Ezek a modellek lehetővé teszik a központi idegrendszer sokoldalú tevé­kenységének utánzását és matematikai adatokként való reprodukálását. Az eljárással például mesterséges úton lét­rehozhatók és tanulmányoz­hatók a feltételes reflexek. A grúz szakemberek most eljárásuk továbbfejlesztésén és az ügy bonyolultabb tevé­kenységeinek modellezésén dolgoznak. Belvízi kutatóhajó Modelezés — számológéppel Egy moszkvai hajógyár­ban épül a Szovjetunió el­ső belvízi kutatóhajója. Még ebben az évben kifut első kutatóútjára 12 fő­nyi legénységével. A hajó laboratóriumaiban hidro­biológiai, vegyi, mikrobio­lógiai, hidrológiai és ich­­tiológia vizsgálatokat vé­geznek majd. Szovjet hajók Amerikának Amerikai megrendelés­re szovjet gyárak két Ko­­meta típusú tengerjáró hordszárnyas hajót, to­vábbá tíz darab Volga-tí­­pusú hordszárnyas vízita­xit szállítanak az Egyesült Államokba. A szovjet ha­jókat még ebben az évben leszállítják Amerikának. 21 órát üzemben A szovjet államvasutak villanymozdonyai a leg­újabb üzemi statisztika szerint naponta átlagosan 21 órát vannak üzemben. Ez idő alatt valamennyi villanymozdony átlagosan 1343 kilométeres útsza­kaszt tesz meg. Szibériai vegyipari központ A 630 ezer lakosú Omszk a vegyipar köz­pontja Szibériában. Már működik a hatalmas gu­miabroncs-gyár, továbbá a műgumi-kombinát — eze­ket a 3700 kilométer hosz­­szúságú szibériai olajtáv­­vezetéken át látják el kő­olajjal. A következő évek­ben újabb hatalmas ve­gyikombinátok építését kezdik meg. Egyebek kö­zött hatalmas műanyag­gyár és műszálgyár léte­sül a szibériai vegyipari központban. A Szovjetunióban gyártott MN—17 típusú, nem lineáris, analóg számológéppel legújabban behatóan modelleznek különböző technológiai folyamatokat, például fémek olvasztási ciklusát vagy vegyi reak­ciók végbemenését. A nagy teljesítményű számoló­géppel egyszerre két különböző feladat oldható meg. Alkalmazása jelentősen megkönnyíti a mérnökök munkáját és nagy gazdasági eredménnyel jár. fi tudom­ány. rrinJie^CipUhkaJJr&C SZEIZMO AKUSZTIKA — ÚJ GEOLÓGIAI KUTATÓMÓDSZER A moszkvai egyetemen ki­fejlesztett új szeizmoakuszti­­kai kutatóeljárás lehetővé te­szi a természeti kincsek fel­tárását, felkutatását a ten­ger alatt. Tudományos szak­értők véleménye szerint a jövőben ez az eljárás lesz a legfőbb módszer a tenger alatti kőolaj- és gázlelőhe­­lyek felkutatására, a tenge­rek és folyók ágyának vizs­gálatára. Ez utóbbi vizsgála­toknak a kikötők, gátak, hi­dak létesítése szempontjából van nagy fontossága. A szeizmoakusztikai kutatóbe­rendezések működése a 12 évvel ezelőtt felfedezett Jut­­k­in-effektusra épül. Jutkin szo­vjet mérnök mutatta ki először, hogy a folyadékok­ban létrejövő villamos kisü­lések keltette robbanási hul­lámok felhasználhatók geo­lógiai kutatásokra. Az erre az elvre épülő új berende­zésekkel mintegy 300 méteres mélységben átkutatható a tenger altalaja, ha a felette levő vízmélység nem na­gyobb 2000 méternél. Ezeket a tengerövezeteket eddig sem visszhangos mérésekkel, sem a hagyományos szeizmikus módszerekkel nem tanulmá­nyozhatták, ezért az új mód­szer óriási jelentőségű. A robbanóanyagokat felhaszná­ló hagyományos szeizmikus módszerekkel szemben az is előnye, hogy nem káros a halakra és egyéb tengeri élő­lényekre. A Kaspi-tengerben végzett próbavizsgálatok az új eljárás nagy pontosságát és célszerűségét bizonyítot­ták be. a XI. századból származik — ikonok, ékszerek, fegyverek, cserépedények, továbbá több feliratos fatábla is. Ezek a nyírfatáblák kereskedőknek ón- és ólomeladással kapcso­latos feljegyzéseit tartalmaz­zák és *­piac­mennyiségről vagy súlyról tesznek emlí­tést. Ez a mértékegység tel­jesen ismeretlen a régészek előtt. A nyírfatábla-doku­­mentumokról 1951 előtt egy­általán nem tudtak, azóta azonban körülbelül 400 darab került belőlük a különböző szovjet múzeumokba. A KIsTARCÚ HOLD A Hold túlsó oldala köz­ismerten jelentősen különbö­zik attól az oldalától, melyet mi látunk — több a hegy és kevesebb a tenger rajta. Miért? Szovjet csillagászok legújabban arra gondolnak, hogy a Hold aszimmetriáját nem belső okok, hanem kül­ső tényezők váltották ki. ÜZEMBEN A SZERPUHOV- ÓRIÁS GYORSÍTÓ A Moszkva melletti Szer­­puhovban épített hatalmas, 70 milliárd elektronvoltos protongyorsító az októberi forradalom 50. évfordulóján megkezdi működését. A szer­­puhovi részecskegyorsító, amellyel nagy fontosságú magfizikai vizsgálatokat vé­geznek majd, a maga nemé­ben a legnagyobb a világon. A felgyorsított részecskék pá­lyájának hossza 1483 méter. Az összesen 20 ezer tonna súlyú mágnesekből összeállí­tott gyűrű átmérője 194 mé­ter. A JEREVÁNI ÓRIÁS GYORSÍTÓ Örményország fővárosában, a jereváni fizikai kutatóinté­zetben befejezéséhez közeledik annak az új óriási elektron­­gyorsítónak az építése, mely másodpercenként egymilliárd nagy energiájú részecskét szolgáltat majd a fizikai vizs­gálatokhoz. Az új berende­zés maximális gyorsítótelje­sítménye 6 gigaelektronvolt lesz, a próbaüzemek során azonban először csak 2,7 gi­gaelektronvolt elérését terve­zik, a nagy energiára fel­gyorsított részecskéket kör­pályára vezérlik, így hozzák létre a nagy sűrűségű ré­szecskenyalábot. A Szovjet­unió első ilyen típusú beren­dezésével már novemberben megkezdik a tudományos kí­sérleteket. ÚJ MŰSZER A KOZMIKUS SUGÁRZÁS leleplezésére A Szovjetunió Vlagyimir Kotyelnyikov akadémikus ve­zette rádiótechnikai és elekt­ronikai kutatóintézetében olyan újfajta műszert szer­kesztettek a kozmikus su­gárzás tanulmányozására, amely még egymilliárdod voltnyi feszültséget is felfog­hat és felerősíthet. Az újfaj­ta berendezést a Nap és a bolygók vizsgálatára használ­ják majd fel. Segítségével a néhány milliomod másodper­cig tartó ultrasugárkitörések is észlelhetők. A műszer a 0,3—2 mm-es hullám tarto­mányban működik — ez a sugártartomány még teljesen felderítetlen a tudomány előtt. A műszer érzékenysé­ge rendkívül alacsony hő­mérsékletű folyékony héli­ummal jelentősen növelhető. A PI REJTÉLYE A Szovjet Tudományos Akadémia és a moszkvai egyetem régészeti intézeté­nek kutatói számos nagy ér­tékű történelmi emlékre buk­kantak Novgorod ősi vára- A leletek egy része HEGESZTÉS - ROBBANTÁSSAL Novoszi birsztébem, az akadémiai városban, új eljárást fejlesztettek ki a fémek robbantás útján való hegesztésére. Az új módszer létrehozására azért volt szükség, mert nem minden fém hegeszt­hető a hagyományos mó­don, villamossággal vagy lánggal. A szibériai kuta­tók elméleti úton kimu­tatták, hogy sok esetben a fémek csak robbantás út­ján köthetők össze egy­mással. A robbantásos he­gesztéshez a fém munka­darabokat egymásra he­lyezik, majd a megfelelő geometriai elrendezésben elhelyezett robbantótölte­tet felrobbantják. A szük­séges geometriai elrende­zés meghatározása a leg­nehezebb probléma. A robbanás következménye­ként a fémlemezek úgy egymásba »nőnek«, hogy a hagyományos hegesztési varrat nehezen ismerhető fel közöttük. A BRATSZKI ÓRIÁS MŰSZERPARKJA ötezer műszer ellenőrzi folyamatosan a bratszki óriási vízi erőmű duzzasztógátjának állapotát. Mérik a beton feszültségét, hőmérsékletét, a víz nyomását, a gáttest hézagainak tágulását, süllyedését és víz­szintes elmozdulását, elcsúszását A szovjet mérnö­kök által kifejlesztett műszerek pontossága század-­ ezredmilliméter. A műszerek egyebek között kimu­tatják a 13 millió tonna önsúlyú gáztest felső részé­nek 2—2,5 centiméteres süllyedését is. Ez egyebek között 150 milliárd köbméter víz nyomásának hatá­sára következhet be. Ilyen külső tényező lehet például az, hogy a centrifu­gális erő jelentősen megvál­tozott a Holdon, amikor égi kísérőnk forgása lelassult. Ez az erőcsökkenés megváltoz­tathatta az egyensúlyt a két holdfél között. SZIKLÁBA VÁJT TEMPLOM A Kaspi-tenger Mangislak­félszigetén, mintegy 20 kilo­méterrel az egy évvel ez­előtt felfedezett elsőtől, újabb ősi sziklatemplomot fedeztek fel a szovjet régé­szek. A kitűnő állapotban fennmaradt építményt a ke­mény sziklába vájták, bol­tozatát három hatalmas osz­lop tartja, s a napsugarak a kupolán kialakított nyíláso­kon át jutnak be a templom belsejébe. A tudományos szakértők szerint a templo­mot körülbelül kétezer év­vel ezelőtt építették. A Man­­gislak-félsziget régészeti át­kutatása mindössze néhány évvel ezelőtt, az olajkutatás­sal párhuzamosan kezdődött, s így a szakértők még to­vábbi értékes leletekre szá­mítanak. GANZ VILLAMOSSÁGI MŰVEK Bp. ,„ Lövőház u. 2. szám Átadna könyvjóváírással vagy a MAGÉV-en keresztül az alanti üzemképes gépeket és berendezéseket: PROFIL SZERSZÁMCSISZOLÓ GÉP 1000 t-s, 7 OSZLOPOS HIDRAULIKUS PRÉS, GOMBOLYÍTÓGÉP (tekercselőgép), SOROZATLYUKASZTÓ GÉP, DUGATTYÚS VÁKUUMSZIVATTYÚ, DOBTISZTÍTÓ GÉP, HORDOZHATÓ BENZINMOTOROS SZIVATTYÚ, AMMONIAK-VEDŐGÁZFEJLESZTŐ BERENDEZÉS, DRÓTHOZÓ GÉP (hidegen csúszva húzó), SZALAGTEKERCSELŐ GÉP, SEGÉDTURBINA, 5 t-s KÖRSZÁMLAPOS MÉRLEG, 500 kg-os TIZEDES MÉRLEGEK, 600 1-es CSÖMBÉLÉSES TARTÁLY: 6 darab KONDENZVÍZ-SZIVATTYÚ Részletes felvilágosítás: TMK, telefon: 138—210, 177 mellékállomás Ügyintéző: HEGEDŰS

Next