Népszava, 1969. július (97. évfolyam, 150–176. szám)
1969-07-22 / 168. szám
dd ig Pénteken este Németh László Petőfi Mezőberényben című egyfelvonásosának példásan egyszerű és szép megjelenítését láthattuk. A darab az ötvenes évek közepén keletkezett, s amiként egyik bírálója igen találóan megjegyezte: a központi kérdés (az alkotó felelőssége nemzetével és önmagával szemben) tulajdonítható Petőfinek, azonban a hangsúly, s az érzelmi telítettség magára az íróra, Németh Lászlóra jellemző. Való igaz, ezt a darabot is az össze nem téveszthető „némethi” gondolatmenet érzelem fűti. Mondhatnám azt is, ebben a darabjában is az ezerszer körüljárt „rögeszméjéhez” tér vissza. Mi a jobb, s a célszerűbb a haza, a nemzet szempontjából: a hősi halál, az áldozatvállalás, vagy a megalkuvásnak tűnő, ámde mégis hasznos „továbbélés”. A tények, az indulatok mérlegeléséből születhetett az a gondolat hogy Petőfi röpke, s tragikusan hősi életében is akadt olyan pillanat, amikor választás elé került. Mit tegyen?! „Mocsári Orpheusként” várja meg amíg a veszfelnök ei vonulnak, vagy elinduljon Arad felé . .. Hogy ez így volt a valóságban is?! — nem bizonyított tény. Az azonban bizonyos, hogy Petőfi a hősi utat, a tragikus áldozatot vállalta a nemzet katasztrófájában. És az se bizonyos, hogy Németh László szuggesztíven, ragyogó dramaturgiával, stiláris tisztasággal vázolta fel ezt az elképzelt, tépelődő, izgalmas konfliktust. Németh László darabját Horvai István rendezte. Okos, célszerű és tisztázott munkája nyomán — értékes, szép előadás született. Petőfi Sándorról általában mindenkinek van valamilyen elképzelése. Iglódi István Petőfije — azt hiszem — tartalmában legalábbis megközelítette ezt a „kollektív képet”. Lobogón szenvedélyes és intellektuális volt egyszerre. Olykori stiláris botladozásaival is (nemegyszer Dosztojevszkij-hősre hasonlított) — jól idézte az élő, az emberi Petőfit. Drahota Andrea már többször bebizonyította, hogy ismeri nagy írónk hősnőinek lélekrajzát. Most is furcsa és szenvedélyes, ugyanakkor hideg és okos asszonyt formált az elsősorban némethi gondolatokat tartalmazó Szendrey Júliából. Végül a Táncdalfesztiválról! Megkezdődött tehát — lzpintaton este — a magyar táncdalok hagyományos és marathoni vetélkedője. Az első elődöntő után talán csak annyit: a rendezés sokkal pergőbbnek bizonyult, mint az előző esztendőkben. S még valamit: okos dolog volt megszüntetni az ismétléseket... Gantner Hana Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Moszkvából Az utolsó napok jobb filmeket hoztak Nekünk, magyaroknak a fesztivál második fele volt igazán izgalmas. A ,,Karamazovok’'-at és a dán, nyugatnémet, norvég versenyfilmet szombaton a vetítési főidőben, a fesztivál programjában kétségtelenül előkelő helyen — követte a mi versenyfilmünk vetítése. Ez önmagában is a magyar filmgyártás nemzetközi megbecsülését jelzi. A harmincas években játszódó dán film, a „Jazz" kortechnikai és képi kultúráját, szerkesztését és ritmusát illetve is olyan, mintha a harmincas években készült, rossz film lenne — tehát egy A magyar film vetítése delegációnk felvonulásával kezdődött Nagy taps fogadta művészeinket: Gábor Miklóst, Szemes Marit, Kovács Andrást, Jancsó Miklóst és a többieket A „Falak”-at mindnyájan ismerjük otthonról. Kovács András filmje másfél évvel ezelőtti hazai bemutatkozásakor egységes szakmai és közönségsikert aratott Mindnyájan becsültük és szerettük publicisztikai hevületét és nyázságát, amellyel világunk első, lényegi problémáit megközelíteni igyekezett , amely akkor és otthon — a maga helyén — mindnyájunk számára izgalmasan tette fel a kérdéseket a szocializmus építésében elfoglalt helyünkről, viszonyunkat a világhoz, frázisainkhoz, jó és rossz beidegzettségünkhöz, hétköznapjaink taposómalmához vagy hétköznapjaink szenvedélyes hobbyjához, a munkánkhoz. Magyar film — éreztük akkor. Hiszen a szocialista fejlődés egy periódusának felvillantása, magyar értelmiségiek gondolkodásmódjának bemutatásával olyan lokális élmények és érzékenységek felhasználásával, amiket csak mi ismerünk és amelyek asszociálása, ma készült filmtörténeti emléknek is gyenge. A nyugatnémet ,,Hét nap az élet” című, bűnügyi történetben egy leleplezéstől félő náci tömeggyilkoss követ el gyilkosságokat Hasonló szándéka teljesen eltűnik a kriminológiai meseszövésben, ami nem véletlen, hiszen Edgar Wallace producere és rendezője, Alfred Wohrei csinálta. Rokonszenves jó film volt a norvég színes versenyfilm, a ..Kiégett föld", amely 1945- ben, a háború utolsó pillanataiban játszódik, s azt meséli el, hogy az egyszerű norvég emberek hogyan mentették meg egy szovjet hadifogoly életét problémáinkat ábrázolva a nézők számára nyilván nem ugyanolyan szintén zajlik le, mint mibennünk. Ezek a problémák — legalábbis a részleteket illetően — őket másképp, más módon foglalkoztatják. Az pedig, hogy a film mondanivalója elsősorban dialógusokban Mindenesetre, legalábbis a többi ilyen stílusú filmhez képest, a vetítés alatti feszült figyelés, a vetítés közbeni taps mutatta, hogy az érdeklődés fokozott, a közönség és a világ minden részéből ideérkezett filmesek, újságírók kíváncsiak filmünkre. Végeredményben nem is hagyta őket érintetlenül Mutatja ezt az is hogy akivel csak összeakadtunk, a vetítés izgatta, a kérdések özönét zúdította ránk. Elsősorban megértés volt a probléma, de a film világlátására, az érzékeltetett tendenciákra, az ábrázolt emberi magatartásokra is sok kérdés hangzott el. A vetítés után tartott fogadáson és a hétfői sajtótájékoztatón is— ami az eddig megtartottak közül talán a leghosszabb volt — érzékelhető volt ez a felfokozott érdeklődés. Ugyanakkor a sok, fogalmazódik meg, különösen nehézzé teszi a művészi üzenet megértését egy nagy fesztiválon, ahol a tolmácsgépeken keresztül a különböző alkalmi fordítók csak minden ötödik mondatot fordítják, és azt is egyszerűsítve. A vetítésen jelen levő magyar újságírók ezért most jobban figyeltek oda a különböző nyelvű fordításokra, mint egy idegen nyelvű filmnél, hiszen ez a film szövegében él és megértésénél elsődleges feltétele a művészi élmény befogadásának. Szóval — magyar filmről lévén szó, beszéljünk magyarul —, ez a film is: beszélgetős film. Attraktív cselekmény, fordulatos történet, látványosság, mindenki számára, érthető, követhető, feszültség nélkül — s ezért nem fesztiválfilm! Persze, és ezt azonnal hozzá kell tenni, ezen a fesztiválon látott filmek zöme ilyyen stílusú volt. S azt is gyorsan, de már csak zárójerben, hogy ennek köszönhették sikertelenségüket is, kedves elismerés mellett érzékelhető az is, hogy - elsősorban a megértési nehézségek miatt — a filmnek nem sikerült olyan átütő erővel meggyőzni a nézőket, a nemzetközi zsűrit, hogy az elsők között jutalmazottak közé várhassuk. Lehet, persze, hogy ez az érzés nem más, mint a kritikus aggályossága — filmművészetünk utóbbi években elért nemzetközi sikereinek örülve —, látványosabb eredményt szeretett volna látni. Szerencsére, a bizonytalanságnak rövidesen vége, hiszen hétfő délután kerül sor a gyermekfilmverseny eredményhirdetésére, és 22-én este, moszkvai idő szerint fél 7-kor a Kongresszusi Palota záró ünnepélyén a játékfilmverseny eredményének kihirdetésére. Szalontay Mihály A Falak megértése nehéz volt Eredményhirdetés 22-én Szocialista brigádok a termelékenység növeléséért Nemcsak ssarakban ismerik el... A kívülállónak a 3,5 millió darab szárazelem gyártókapacitás nem sokat mond. A vevőt csak az érdekli, hogy a Váci úti gyár termékeiből kap-e olyat és annyit, amennyit vásárolni szeretne. De a Villamos Berendezés és Készülék Művek Akkumulátor és Szárazelemgyára 1600 főnyi kollektívájának létkérdés, hogy az energiát milyen mértékben és minőségben képes tárolni, majd az ipar és a kereskedelem rendelkezésére bocsátani. Az első negyedévben képtelenek voltak teljesíteni az önmaguk iránt támasztott feladatokat. Az ellátásban zavarok keletkeztek. Természetesen a gyár kollektívája nem maradt tétlen. — A legkézenfekvőbbnek azt tartottuk, hogy a munkásokhoz forduljunk — mondja Herczeg Ferenc igazgató. — Elsőként a szocialista brigádvezetőktől kértünk tanácsot és segítséget. S mint már annyiszor, ezúttal is bebizonyosodott, hogy milyen nagy erő rejlik a kollektívákban. Elsősorban az ő érdemük, hogy a lemaradást is pótolva, fél évi kötelezettségünket végül sikerült teljesíteni. brigád az év első hat hónapjában 3 százalékkal gyártott többet a tervezettnél. Az 1000 forint termelési értékre eső selejtet sikerült 15 fillérre leszorítaniuk. Sőt, az idén már a 3 fillér értéknél tartanak. Három új gyártmányt készítettek el normázásra. Felszerszámozták az új típusokat, s a munkásokat is betanították hozzá. Boldics István és Erdei József például (mindkettő új dolgozó) már biztonságosan 100 százalék fölött termel. A szocialista brigádvezetők általában negyedévenként összehívott tanácsa ma már rangos testület. Egyetértésükkel és tanácsukra honosították meg a savas üzem munkásainak a 10 százalékos munkahelyi pótlékot, ami havi 200 forint többletet jelent. — Nemrégiben az asztalosműhely dolgozói kevesellték bérüket — meséli az igazgató és az szbtitkár. — Megbeszéltük velük, hogy a vállalat hajlandó többet fizetni, ha ők is valamivel többet produkálnak. A munkások gépátrendezési javaslatot dolgoztak ki, ezzel a módszerrel a fizikai erő fokozása nélkül emelni lehet a termelést és a termelékenységet. Érdemes volt tehát a döntés előtt tanácskoznunk. Érdemes vitázni is, mert a közös nevezőre jutás után könnyebb a munka. Évek óta diktálják a tempót Az Akkumulátor és Szárazelemgyárban évek óta a szocialista brigádok diktálják a tempót. Kezdeményeznek és ha a helyzet úgy kívánja, intézkedéseket sürgetnek. Két éve is ők javasolták, hogy indítsanak mozgalmat a normaórák megtakarításáért. Több mint 40 ezer órát sikerült így megtakarítani, ami majd 17 millió forint többletet eredményezett. — A múlt évben már 44 ezernél is több normaórát takarítottak meg a munkások — tájékoztat Vasas István, a szakszervezeti bizottság titkára. — Ez volt az egyik tényezője, hogy a művek legjobb gyára lettünk. — A szocialista brigádok különösen sokat tesznek a munkaerőhiány okozta gondok leküzdésében — folytatja Zubor László, a termelési főosztály vezetője. — Hogy valamelyest érzékeltessem, milyen súlyos a bajunk, hadd mondjam el, hogy tavaly 700 ember cserélődött ki nálunk. Egyebek között hátrányosan befolyásolta a termelékenységet is. — Jóformán meg sem tanulják a dolgokat, máris továbbállnak — folytatja. — Jó részük még a betanulási időben távozik, amikor biztosított bért kap. Ezzel is magyarázható, hogy tavaly és az idén a termelés felfutása — a korábbi kétharmaddal szemben — már csak fele arányban származik a termelékenységből. Alapvető változás csupán jövőre, a rekonstrukció első felének befejezése után várható a Váci úti gyárban. De a szocialista brigádok addig is sok mindent tesznek. Nagy József arany plakettes szocialista brigádjának működése legalábbis erre enged következtetni. Az Akkumulátor és Szárazelemgyár gazdasági és mozgalmi vezetői felismerték, hogy a kollektívák szívesen vesznek részt a döntések előkészítésében. Az igazgató példáját követik az alsóbb szintű vezetők is. A gyárban már közismert 22-es számú igazgatói utasítás azokat az elveket is rögzíti, amelyek megvalósításához alapos előkészület nélkül hozzá sem szabad fogni. Hogy az élenjáró dolgozók, általában a szocialista brigádok milyen rangot vívtak ki az Akkumulátorgyárban, azt talán legjobban a gazdasági vezetők véleménye tükrözi. Nemcsak szóban ismerik el őket. Az anyagi javak szétosztásakor gondosan ügyelnek rá, nehogy hátrányba kerüljenek másokkal szemben. A jutalmakra szánt összegek több mint felét a szocialista brigádok kapják. Három éve még csak a 6 százaléka jutott nekik. A munkásvándorlás és a létszámhiány valamenynyi élenjáró dolgozót foglalkoztatja az Akkumulátorgyárban. Jól tudják: megszüntetni csak közös erőfeszítéssel lehet. Bizonyos, hogy központi segítséggel a szocialista brigádok előbb-utóbb ezt a feladatot is megold idle. Zsidai Pál Csak kosos erőfeszítéssel .A munkáshiány enyhítéséért Amikor az igazgató a szocialista brigádvezetők tanácsa elé tárta a munkaerő-vándorlás adatait, elhatározták, hogy leküzdésében igyekszenek közreműködni. Első dolguk volt felkarolni az új embereket. A brigád támogatásával rövidebb lett a betanulási idő és kedvezőbb a jövedelem. A savas akkumulátor részleg 15—20 százalékos létszámhiányát természetesen így sem sikerült megszüntetni. A munkáshiány miatt kieső termelést nem tudták teljes egészében pótolni, de enyhítették a helyzetet. A 22 tagú Alkotmány Országvesztők, háborús bűnösök (38) • ELSŐ SZÁZEZER EMBER IGÉNYLÉSE A csendőr alezredes 1944 nyarán a fronteseményeket is ismerte, nemcsak azt, mi történik a koncentrációs táborokban. Ám Ferenczy, aki — saját vallomása szerint — mindent tudott, 1944- es jelentéseiben egészen más emberként mutatkozik be, mint a börtöncellában. A 15/biz. 1944. számú második eseményjelentésből: FERENCZY: ...a zsidók elhelyezése körül kezdetben nehézségek merültek fel, ami onnan származott, hogy a zsidókat túl gyors ütemben, házkutatás és motozás mellőzésével szállítottak a gyűjtőtáborokba, a személymotozást pedig itt megfelelő erő hiányában aznap befejezni nem tudták ... kezdetben fejetlenség uralkodott, ami onnan származott, hogy az akcióba illetéktelenek is befolytak . .. Az „akció” jellemzéséhez tartozik néhány más részlet az eseményjelentésekből: FERENCZY: ... Szilágyi N. Gyula és Friedl Mária ... lakásukon pisztollyal öngyilkosságot követtek el. Stern Antal és felesége, dr. Takács Manóné és leánya, Takács Ilona, valamint Márk Mária méreggel követtek el öngyilkosságot.. . Schmidt Vilmosné beszállítása előtt ereit borotvával felvágta... Izsák Mózesné az akció megkezdése előtt öngyilkossági szándékkal ecetszeszt ivott... Dr. György Oszkár orvos magát és édesanyját, György Oszkárnét morfiummal megmérgezte ... Weisz Albert és felesége felakasztották magukat... AZ IRÁNYÁRAK Ám az „akció” nem csupán ebből állt. FERENCZY: ... Baky államtitkár úr azon szóbeli rendelkezést adta nekem, hogy a zsidóktól elvett ruházati cikkeket ármegtérítés ellenében szét kell osztani. Irányárakat is megjelölt az államtitkár úr, amely szerint egy rend zsidó ruha 35—45 pengő, egy pár zsidó cipő 15—25 pengő. A többi ruházati cikkeket pedig ezen irányárakhoz mérten kell megállapítani... A zsidók értékeinek összegyűjtését a hatóságok a legnagyobb készséggel végzik... A német biztonsági rendőrség javasolja és kifejezett óhaja, hogy a zsidók a szállítás időtartamára személyenként legalább ötnapi élelmet vigyenek magukkal, annál is inkább, mivel Auschwitzba történő megérkezésük alkalmával megejtett szelektálás után, onnan őket azonnal különböző munkahelyekre, vonatokkal továbbítják. 1944. május 29-én bukkan fel tehát először, mégpedig a m. kir. belügyminiszterhez — Jarosshoz — intézett hivatalos Ferenczy-féle jelentésben az a tény, hogy Auschwitzban szelektálás van. Szelektálás, azaz az azonnali halálraítéltek és a későbbi halálraítéltek különválasztása. 1946. január 3-án a nürnbergi nemzetközi bíróság előtt tanúként hallgatták ki Dieter Wisliceny SS-tisztet, Eichmann helyettesét, aki Magyarország náci megszállása után főnökével együtt német részről irányította a magyarországi deportálásokat is. (Az SS-tisztet Csehszlovákiában kivégezték, ottani bűnei miatt ott ítélték halálra.) Wisliceny elmondotta, miként magyarázta el neki Eichmann az úgynevezett Endlösung, azaz „a zsidókérdés végleges megoldása” fogalmát. WISLICENY: Fizikai megsemmisítés haláltáborokban, minden rendelkezésre álló eszközzel, a foglyok meggyilkolása gázkamrákban, s holttestük elégetése a krematóriumokban. Előbb azonban a munkaképes foglyok teljes kihasználása, s minden elképzelhető módon a lehető legnagyobb munkateljesítmény kisajtolása. A SZÁMADATOK 1944. április 9-én Berlinben esett szó arról, hogy a munkaképes magyar állampolgárok egy részét mire használják fel. Egy megmaradt okmány (a nürnbergi perben ez az irat a Doc. R. 124. számot kapta) szerint ezen a napon Hitlernél megbeszélés volt Milch repülőtábornagy és Speer, az 1966 utolsó hónapjában szabadlábra került háborús bűnös náci miniszter részvételével. Itt közölték, hogy sürgősen növelni kell a repülőgépgyártást, ezért új gyárépületeket kell emelni. „... A Führer személyesen fog érintkezésbe lépni a Reichsführerrel (Himmlerrel. A szerk.)és rábírni, hogy a szükséges mintegy 100 000 embert Magyarországról, a megfelelő zsidókontingensből bocsássa rendelkezésre” — mondja a jegyzőkönyv. Ez az első hivatalos számadat a magyarországi deportálásokról. A nácik titkos iratai közül azonban előbukkant egy nem sokkal későbbi feljegyzés. A deportálások kérdésében, különösen ami a számadatokat illeti, egyik legérdekesebb dokumentum ez a jelentés, amelyet a náci külügyminisztérium von Thadden nevű követségi tanácsosa írt Ribbentrop számára 1944 májusában, amikor rövid időre, pontosan egy napra, Budapestre küldték, hogy az itt tevékenykedő nácik meghallgatása és a rendelkezésre álló iratok anyaga alapján foglalja össze az e kérdésben történteket .Amint budapesti rövid tartózkodásom alatt megállapíthattam, a magyarországi zsidókérdés Endre László és Baky magyar államtitkárok élénk támogatásával gyors ütemben közeledik a megoldáshoz. A részletes adatok a következők: A magyar kormány hozzájárult, hogy a magyar törvények szerint zsidónak tekintendő minden magyar állampolgárt keletre szállítsunk. Mindössze nyolcvanezer zsidót tartanak vissza, akik a magyar hadsereg felügyelete mellett a magyar hadiüzemekbe kerülnek munkaszolgálatra. A zsidó fogalmának magyar meghatározása szerint a magyarországi zsidók száma kilencszázezer — egymillióra becsülhető, ezekből körülbelül háromszázötvenezer Budapesten él... Egyidejűleg az egész ország területén, Budapest kivételével, megkezdődött a zsidók gettózása. Lényegében ezek az intézkedések lezárultak... A zsidó fogalmának magyarországi meghatározása eltér a nürnbergi törvényektől. A magyar törvényalkotás nem ismer félvéreket, hanem csak zsidót és nem zsidót. El kellett tekinteni a zsidó fogalmának a nürnbergi törvények szerinti élesebb meghatározásától, mert egyébként mind Horthy baráti körének, mind a vidéki nemességnek tekintélyes része kerülne a zsidótörvények hatálya alá ... Eddigi megállapítások szerint az elszállított zsidóknak körülbelül egyharmada munkaképes .. Gárdos Miklós (Következik: Frankfurtban 437 000-ről tudnak) KÖZ S Bállai Gyula, az országgyűlés elnöke hétfőn bemutatkozó látogatáson fogadta Frantisek Dvorskyt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét. Budapestre érkezett Raul Maria Pereira, Peru első magyarországi ideiglenes ügyvivője, a közelmúltban a Magyar Nép ÉLET köztársaság és Perui Köztársaság között létesített diplomáciai kapcsolatokról szóló megállapodás alapján. Pieter Yvo de Vleeschauvver, budapesti belga nagykövet hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfő este fogadást adott, amelyen megjelent a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet számos ismert személyisége. NÉPSZAVA 1969. július 22 .