Népszava, 1969. július (97. évfolyam, 150–176. szám)

1969-07-01 / 150. szám

A Szaktanács elnökségének ülése (Folytatás az 1. oldalról) fejezésre. Ennek figye­lembevételével nem ha­tároztak meg béremelést a kollektív szerződésben. Az ilyen túlzottan „óva­tos" bérgazdálkodást foly­tató vállalatoknál a leg­nagyobb a munkaerőhiány és a fluktuáció. A bér­­színvonal növekedésének mértékét feltétlenül sza­bályozni kell a kollektív szerződésben, mert ez nyújt a dolgozóknak bér­biztonságot és ennek be­tartása teszi lehetővé az életszínvonal növelésének megvalósítását. A vállalatok többségé­nél 1969—1970-re szólóan részletesebben és körül­tekintőbben készítették el a részesedési alap felosz­tására vonatkozó vállalati szabályokat, mint 1968- ban. A nagyobb ösztönző hatás érdekében általában csökkentették a bérek arányában és növelték az eredmények alapján járó részesedést. Az egyének­re történő felosztásnál növelték az eltöltött évek alapján kifizethető év vé­gi részesedés mértékét. A dolgozók javaslatára a törzsgárdatagok és a régi dolgozók anyagi megbe­csülését a vállalatok több­ségénél érvényre juttat­ták. A törvényesség javult a vállalatoknál. Ez első­sorban a panaszok szá­mának csökkenéséből ér­zékelhető. De nemcsak azokat a panaszokat, il­letve ügyeket kell törne-Tájékoztató jelentést hallgatott meg és fogadott el az elnökség az 1969. évi nyári üdültetési főidény előkészítéséről. A jelentés megállapítja, hogy 1969-re 240 ezer felnőtt és 60 ezer gyermek kedvezményes szakszervezeti jutalom­üdültetését kellett külön­böző üdülési formákban megszervezni. Az éves keretszámból májustól október közepéig 196 796 felnőtt és gyer­mek üdülését kell biztosí­­tani. A főidényben — június 5 és szeptember 5 között — 143 200 felnőtt és gyermek részesül ked­vezményes üdülésben. Ebben az évben első íz­ben, kísérletképpen beve­zették a hétvégi üdülést, amelyet a Dunakanyar­ban, a Mátra—Bükk vi­dék területén, Miskolc- Tapolcán, Lillafüreden, valamint Mátrafüreden és Mátraházán, illetve a Ba­latonnál Siófokon és Ba­­latonföldvárott levő, erre a célra kijelölt üdülők­ben vehetnek igénybe a nyességi szempontból megvizsgálni, amelyek kapcsán a dolgozó pa­naszt tett, hanem vala­mennyi vállalati intézke­dést, amely a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeit érinti.­­ Szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy a vál­lalati önálló gazdálkodás elősegítésén túlmenően erősíteni kell azt a gon­dolatot, hogy a szakszer­vezetek számára, a dolgo­zók számára mit jelente­nek a kollektív szerződé­sek mozgalmi, politikai szempontból. A kollektív szerződésekben jobban kifejezésre juttathatók a dolgozók igényei (például túlórakorlátozás). A szo­cialista demokrácia to­vább szélesíthető, a kol­lektív szerződés megkö­tése fokozza a dolgozók érdeklődését a vállalat ügyei iránt. Elősegíti a dolgozók nevelését, végső soron növeli a vállalati szakszervezeti szervek te­kintélyét is, ha megfele­lően élnek a lehetőségek­kel, gondoskodnak a kol­lektív szerződésekben fog­laltak gyakorlati megva­lósításáról. Jóváhagyta az elnökség a Népszava kulturális ro­vatának bővítéséről szóló előterjesztést, amelynek értelmében előrelátható­lag ez év őszétől heten­ként egyszer, szombati na­pon, négy oldal terjedel­mű szépirodalmi és kul­túrpolitikai anyagokkal bővül a lap, szervezett dolgozók és csa­ládtagjaik. A MÁV-nál sikerült elérni, hogy a hétvégi üdültetéshez 66 százalékos utazási kedvez­ményt biztosít. A nyári csoportos gyer­meküdültetés június 11-én kezdődött, befejezése szeptember 2-án lesz. Hat csoportban összesen 28 300 gyermek üdül. A nyári gyermeküdültetés lebo­nyolításához megfelelő számú nevelő beállításá­ról is gondoskodás tör­tént. Ebben az évben kö­zel 1300 pedagógust állí­tanak be e célra. A ké­pesített nevelőkön kívül még mintegy 350 egyete­mi és főiskolai hallgató foglalkoztatására is sor kerül. Ez évben is lehetőségük van a saját üdülővel ren­delkező vállalatok dolgo­zóinak, hogy SZOT-üdü­lőkben kapjanak étkezési ellátást, továbbá minden szakszervezeti tag igény­be veheti a kedvezményes térítés ellenében az ét­kezést, ahol a konyha és étterem kapacitása ezt lehetővé teszi. Folyó évre az állami költségvetésben 47 millió forintot hagytak jóvá üdülőfelújításokra. Ebből kell fedezi néhány épít­kezést is, amelyre a SZOT elnökség részéről ez évre 14 millió forintot irányoz­tak elő. Az építkezések között jelentősebbek a siófoki Viola-üdülő (130 férőhely), a balatonföld­vár Jázmin-üdülő (90 férőhely) építése, ame­lyek folyamatban vannak, továbbá Hévíz központjá­ban megtörtént a 300 fé­rőhelyes üdülőépületek lebontása és a munkála­tok elkezdődtek egy új, korszerű, 400 férőhelyes gyógyüdülő építésére. Ki­emelt, nagy felújításként kezelik a bakonybéli üdü­lő, valamint a soproni Csepel-üdülő rekonstruk­cióját, ahol a felújítással párhuzamosan folyamat­ban van a férőhelyek bő­vítése is. Ezek a munká­latok előreláthatólag eb­ben az évben befejeződ­nek. További felújítások történnek 73 üdülőtelep­nél. Az NDK-ban dolgozó magyar fiatalok élet- és munkakörü­lményei Az elnökség elfogadta az NDK üzemeiben dol­gozó magyar munkások élet- és munkakörülmé­nyeiről, szervezeti életé­ről szóló tájékoztatót. A magyar fiatalok élet- és munkakörülményei megfelelnek az egyez­ménynek, illetve a fiata­lok várakozásának. A fiatalok szakmában való elhelyezése — most már összességében is — több­ségében megoldott. A bé­rek általában a teljesít­ménynek megfelelően ala­kulnak, többségükben azonosak a német szak­munkások hasonló muka­­körben elért keresetével. A fiatalok többsége elé­gedett beosztásával és ke­resetével, amit jó munká­juk igazol. A német vál­lalatok vezetői szintén elégedettek a magyar munkások teljesítményé­vel. A magyar ifjúmun­kások jelentős része részt vesz a szocialista munka­­verseny-mozgalomban, sőt nem egy helyen ők a kez­deményezői ennek. Több fiatal már kitüntetést is kapott kiemelkedő mun­kájáért. A fiatalok magatartása többségében kulturált, megfelel a követelmé­nyeknek. Változatlanul nagy gondot jelent azon­ban a német nyelv elsa­játítása. Bár a német és magyar illetékes szer­vek megteremtették a személyi és tárgyi felté­teleket, a fiatalok nem élnek eléggé ezzel a lehe­tőséggel. A politikai munkában, az érdekvédelmi felada­tok ellátásában jelentős feladatot töltenek be a szakszervezeti aktivisták. A szakszervezeti munka minden üzemben szerve­zetten folyik. A 222 mun­kahelyen 166 bizalmit és 56 műhelybizottságot vá­lasztottak a magyar fia­talok. Az FDGB központi, megyei és üzemi szervei kiemelten foglalkoznak a magyar szervezett dolgo­zók ügyeivel. Ez minde­nekelőtt a bérezési prob­lémák megoldásában, a munkásszállások normái­nak betartásában, a nor­mán aluliak rendezésé­ben, a balesetelhárítási propagandamunka segíté­sében, az üzemi politikai, mozgalmi, kulturális mun­ka szorgalmazásában és a lehetőségek biztosításá­ban érzékelhető. Az elnökség végül tu­domásul vette Somoskői Gábornak, a Szaktanács titkárának a két elnök­ségi ülés között végzett munkáról szóló beszámo­lóját. G. P. Háromszázezer felnőtt és gyermek üdü­l kedvezményesen, új üdülők épülnek A zöldség- és gyümölcfláns alakulása Az elnökség ezután jó­váhagyta a szakszer­­eze­­tek és a SZOT 1970. évi költségvetési irányelveit, majd meghallgatta és el­fogadta a zöldség- és gyü­mölcsellátásról, valamint az árak alakulásáról szó­ló, 1969 első négy-öt hó­napjára vonatkozó tájé­koztató jelentést. A je­lentés rámutat: a terme­lők zöldségből körülbelül ugyanannyit, burgonyából jóval kevesebbet, gyü­mölcsből pedig az 1968 első negyedévi mennyi­ségnek csupán egyharma­­dát hozták piacra. A tavaszi cikkek for­galmát biztosító primőr áru termelése ez évben, a hosszúra nyúlt tél miatt, jelentős késedelmet szenvedett. Három-négy hét késéssel jelent meg a szabadföldi saláta és re­tek, valamint a zöldborsó és a korai kelkáposzta is. Az üvegházi és fóliás ter­melésű korai zöldségfélék mennyisége nem pótolta a szabadföldi primőrök hiányát. Mindezek ellené­re nagyobb lemaradás csak a karalábénál, zöld­borsónál és a gyümölcs­­féléknél állapítható meg. A zöld­ség-gyümölcsellá­tásban az átmeneti idő­szakban jelentkező hiá­nyokat a belkereskedelem a helyettesítő cikkek (rizs, zöldségkonzervek, száraz tészta stb.) értéke­sítésének növelésével, va­lamint importtal igyeke­zet pótolni. Május végétől pedig már egymásután kerültek forgalomba újabb zöldségfélék is, mint a korai tejeskáposz­ta, főzőtök, uborka, kar­fiol. Jó termést ígér a gyümölcsök közül a sza­móca, a sárga- és ősziba­rack, valamint a szilva, összegezve a zöldség­­gyümölcsellátás helyzetét és áralakulását, megálla­pítható, hogy az év első négy-öt hónapjában az elllátási helyzet és az ár­alakulás kedvezőtlenebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az ellátás színvonalára az időjárás tavalyi és év ele­ji kedvezőtlen alakulása mellett az is kihatott, hogy tavaszra a tárolt árukészletek mennyisége és a szabadpiaci felhoza­tal általában alatta ma­radt a tavalyinak, a meg­növekedett keresletet csak részben elégítették ki. Az elnökség véleménye sze­rint a piaci viszonyok és a gazdasági ösztönzők ha­tását a zöldség-gyümölcs­­ellátásban is indokolt lenne megvizsgálni, mert a szocialista szektor, pél­dául a földművesszövet­kezetek és a tsz-ek befo­lyásoló hatása az ellátás­ra és az árakra még nem érvényesül kielégítően. „Ezek a mai felnőttek...“ « Rólunk van szó, felnőt­tekről. Azokról is, akik az ifjúsággal szembeni ilyen­olyan kifogásaikat gyak­ran úgy kezdik: „Ezek a mai fiatalok ..Pedig ta­lán nem is ismerik őket. De vajon önmagukat jól ismerik-e? Mi, felnőttek, az ifjúság elé gyakran tar­tunk kritikai tükröt, de fordítottjára ritkább az alkalom. Ezért fiatalok közt aziránt érdeklődtem: vajon ők hogyan látnak minket? Szerintük milye­nek „ezek a mai öregek"? szívelik a náluk tanultabb fiatalokat. Féltékenyek rájuk, és jó néhányan még arra is hajlamosak, hogy kiutálják őket a munka­helyükről. Azt hiszem, az ilyeneknek valamilyen ki­sebbségi érzést okozunk, pedig mi egyáltalán nem akarjuk őket sehonnét sem kitúrni... József Róbert, harmad­éves közgazdász egyete­mista: — A felnőttek a fiatalok közti sok összeütközésnek az egyik fő oka, hogy az idősebbek többségével nemigen lehet őszintén beszélni közös problémá­inkról, mert gyakran csak tekintély­alapon képesek tárgyalni. Sokszor fonto­sabbnak tartják a saját presztízsüket, mint hogy adott esetben a fiatalnak is elismerjék az igazát. Aztán nagyon megszok­ták, hogy egymást is be­skatulyázzák, ezért már a fiatalokra is különböző címkéket raknak... Szilágyi Árpád, elsőéves állatorvos-tanhallgató nagy hévvel magyarázza: — A felnőttek becsüle­tességre nevelnek ben­nünket s gyakran arra is, hogy álljunk ki a magunk és a mások igazáért. Ez nagyon helyes, de sajnos, már én is gyakran tapasz­taltam, hogy sokan közü­lük hányszor meghazud­tolják önmagukat, alakos­kodnak, s még akkor is megalkusznak, amikor ne­kik vagy társaiknak van igazuk... Állandó hálálkodást várnának Vágó Ede, dzsessz-trom­­bitás, hosszú hajú hippi­imi­tátor: — Hogy milyenek? Sok köztük a fülbajos ... Egy kis trombitálástól már a dobhártyájuk reped, és az idegeik táncolnak... Az­tán elfelejtik, hogy vala­mikor ők is voltak fiata­lok, s akkoriban nekik is sok dilijük akadt... Juricza Éva, raktáros, esti technikumi tanuló, nyolcadikosnak látszó, szelíd arcú leány: — A felnőttek túl so­kat hivatkoznak arra, hogy az ő ifjúságuk mi­lyen nehéz volt, és hogy nekik köszönhetjük hogy most sokkal jobb és sza­badabb a mi életünk. Ez persze igaz, de akikor miért sokallják? S egy ré­szük miért irigyli tőlünk? Azt kifogásolják, hogy mindezt mi nem eléggé értékeljük. Ez nem így van, de sok felnőtt állan­dó hálálkodást várna tő­lünk. Csakhogy ez nem lenne normális, már csak azért sem, mert a mi jobb életünk az ország fejlődé­sének természetes ered­ménye is... Kövér Csaba lakatos, a nevével ellentétben ma­gas, nyurga fiú. — A felnőttek többsége nagyon konzervatív, s öt­ven éven felül már nyű­gös is. Nem értik meg a szórakozásainkat, kötöz­­ködnek a ruházkodásunk, a hosszú hajunk miatt. Ugyanakkor a problé­máinkat nem lehet velük megbeszélni. Ehhez még apámnak sincs türelme, csak néha a mamámnak. Minket mindig csak fe­gyelmeznének, de a mun­kában, vagy a villamoson közülük is sokan az ellen­kezőjét produkálják, mert tolakodóak, türelmetlenek. Részben megértem őket. És azt is elfogadom, hogy az öregeket tisztelni kell. De nemrég a műhelyben látom, hogy egy idősebb szaki rosszul csinál vala­mit. Mondom neki: más­ként kéne, de rámkiált: „Ne avatkozz bele...” Később kiderült, hogy nekem volt igazam... Vizet prédikálnak... Kertész György, a fel­sőfokú gépjármű-közleke­dési technikum másod­éves hallgatója, vörös ha­jú, gyors beszédű ifjú: — A felnőttek zöme a kis dolgokat is hajlamos felfújni és nagyobb jelen­tőségűnek látni, mint amilyenek. Sok lánynak például este tízre haza kell mennie, még akkor is, ha szüleik jól ismerik az udvarlóját. Saját szü­leimmel pedig gyakran amiatt kell vitáznom, mert én rádiózene mellett szoktam tanulni, szerin­tük pedig csak csendben lehet koncentrálni. Engem viszont a csend idege­sít ... A főiskola előtti esztendőben egy műszaki irodán dolgoztam, ahol a munkában apró ésszerű­sítéseket javasoltam , amikért én semmit sem kértem. Ezeket a kollé­gáim és a csoportvezetőim jónak tartották, de vala­milyen főmufti mind el­vetette, mert hogy’ jön ahhoz egy fiatal tacskó, hogy itt új dolgokat ve­zessen be ? ... Körösi Katalin, üveg­csiszoló, modern kontyos, érettségizett lány: — Az átlagos iskolá­­zottságú felnőttek nem A VDK belkereskedelmi küldöttségének sajtótájékoztatója Hoang Quoc Thinh, a VDK belkereskedelmi mi­nisztere, a hazánkban tar­tózkodó vietnami belke­reskedelmi küldöttség ve­zetője tegnap sajtótájé­koztatót tartott A többi között elmondotta, hogy Szurdi István belkereske­delmi miniszter meghívá­sára érkeztek Magyaror­szágra, hogy tanulmá­nyozzák az ország belke­reskedelmét, és megvizs­gálják a két ország kö­zötti választékcsere bőví­tésének lehetőségeit Be­számolt arról, hogy sok tapasztalatot szereztek, amelyeket jól hasznosít­hatnak majd a háború utáni újjáépítés során. Je­lenleg a vietnami kereske­delem sok nehézséggel küzd, de így is növekszik a forgalom, és sikerült az árakat stabilizálni, bizto­sítani a lakosság alapvető ellátását. Végül a miniszter be­számolt arról, hogy a de­legáció személyesen is ta­pasztalta a szolidaritás és a segítőkészség számos je­lét, s külön megemlítette, hogy a magyar Belkeres­kedelmi Minisztérium dolgozói is nagy mennyi­ségű vért adtak a vietna­mi harcosok, illetve sebe­sültek számára. (MTI) A fiatalok mércéje Poklos Andrásné, beta­nított munkás. Pest kör­nyékről bejáró, mosoly­gós, beszédes, barna fia­talasszony: — A felnőttek vélemé­nyét nem kell mindenben elfogadni, de a folytonos ellenzés is káros. Én erre akkor jöttem rá, amikor gyakran nem hallgattam a szüleimre — és pórul is jártam. A mi falunkban is gyakran vitáznak a fel­nőttek és a fiatalok, mert az előbbiek még sok min­dent úgy akarnak, ahogy azt régen megszokták. Persze, sok mindenben nekünk még nincs olyan gyakorlatunk, mint nekik. A nagymamám például tsz-tag, s nyáron néha a férjemmel együtt segítünk neki a kapálásnál, de nem szeretünk vele együtt dol­gozni, mert — noha már 74 éves — még mindig le­hagy bennünket... Szabó Kálmán, eszter­gályos: — Sokszor mondják, hogy „te hallgass, te még fiatal vagy”. De ez főleg a maradiakra jellemző, mert az okos felnőttek még akkor is kíváncsiak a véleményünkre, ha úgy vélik, hogy nem értünk a szóban forgó kérdéshez. A maradiak még szakmailag is féltékenyek ránk, mert mi már elméletileg jobb képzést kaptunk, mint ők. Van nálunk azonban egy idős újító, a Fehér Laci bácsi. Vele mindenről el lehet beszélgetni. Az ilyen öregeket nagyon szere­tem ... Wéber György, kezdő villamosmérnök: — Magamfajta fiatalok előtt a felnőttség fő mér­céje a felelősségtudat és a céltudatosság. És az álta­lam ismert felnőttek nagy többségét én ilyennek is látom ... Nálunk például vannak idős mérnökök, akik még ma is tovább képezik magukat, olvas­sák a legújabb szakiro­dalmat, s nyomban ne­künk, fiataloknak is ajánlják. Azért teszik — s minden tisztelet érte —, hogy még jobb munktár­­saik legyünk a közös fel­adataink megoldásában... * Hát ennyiféle arcunk van? Nem. Ennél még sokkal több jó és rossz ecsetvonás is ráférne er­re az általános felnőtt­portréra, amelyet most néhány fiatal hol nyeglén, érdesebben, hol tapinta­tosabban, tisztelettel pró­bált megrajzolni. Bármi­lyen érzést is váltsanak ki szavaik , mindenkép­pen érdemes elgondolkoz­ni rajtuk... Szenes Imre A szovjet—magyar kormányközi bizottság illéész? '­a Hétfőn Moszkvában megkezdődött a szovjet— magyar gazdasági, tudo­mányos és műszaki együttműködési kormány­közi bizottság 8. ülésszaka. Az ülésszakot M. A. Le­­szecsko, a szovjet minisz­tertanács elnökhelyettese, a bizottság szovjet tago­zatának vezetője nyitotta meg. A magyar küldöttsé­get Apró Antal miniszter­elnök-helyettes, a bizott­ság magyar tagozatának elnöke vezeti. Megvitatásra kerül a Szovjetunió és Magyaror­szág 1971—1975. évi nép­­gazdasági terveinek össze­hangolása, a két ország il­letékes minisztériumai kö­zötti közvetlen együttmű­ködés, a kereskedelem fej­lesztése, valamint a tudo­mányos és technikai csere formáinak tökéletesítése. M. A. Leszecsko és Apró Antal felszólalásában hangsúlyozta, hogy a gaz­dasági, tudományos és műszaki együttműködés bővítésére és elmélyítésé­re irányuló munkája so­rán a bizottság a KGST rendkívüli, 23. ülésszakán hozott határozatokat tart­ja szem előtt, amelyek nagy jelentőségűek a test­vérországok sokoldalú és kétoldalú gazdasági kap­csolatainak fejlesztésében Apró Antal elmondotta hogy a Szovjetunió ha­zánk legnagyobb kereske­delmi partnere. A Szovje­unióval folytatott kereske­delem a magyar külkeres­kedelmi forgalomnak kö­rülbelül 40 százalékát al­kotja. A bizottság a hétfői ülésen megvitatta a mű­szergyártás, a traktor- és egyéb mezőgazdasági gép­gyártás terén fennálló együttműködés eddigi eredményeit és további lehetőségeit. (TASZSZ) A főváros lakáshelyzetének javításáról A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának ankét­ja • A főváros lakáshelyze­téről, az építés meggyorsí­tásának, a minőség továb­bi javításának lehetősé­geiről, az építésben köz­vetlenül részes ágazatok, vállalatok dolgozóinak jobb együttműködéséről folytattak eszmecserét hétfőn a Szakszervezetek Budapesti Tanácsában. Az értekezlet részvevői vol­tak az építők, a HVDSZ, a vasas- és a vegyészszak­szervezet képviselői, to­vábbá huszonkét fővárosi építőipari, vegyipari, vas­ipari és egyéb, az építés­hez szükséges kellékeket gyártó vállalatok, szak­­szervezetek vezetői, szo­cialista brigádvezetői. Pandurovics Józsefnek, a Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsa vezető tit­kárának megnyitója után Kelemen Lajos, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettese tartott előadást, melyet élénk vita követett. A vita ismertetésére visszaté­rünk. (fekete) Ülést tartott a budapesti pártbizot­t­ág A budapesti pártbizott­ság Németh Károlynak, a pártbizottság első titkárá­nak elnökletével hétfőn kibővített ülést tartott. A pártbizottságot Komócsin Zoltán, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra tájékoztatta a Központi Bizottság június 26-i ülé­sének első napirendjéről, a kommuni­sta w.w . -*KISZ pártok moszkvai nemzet­közi tanácskozásáról és a magyar küldöttségnek a tanácskozáson végzett munkájáról. A pártbizott­ság teljes egyetértését fe­jezte ki a Központi Bizott­ság határozatával és az MSZMP küldöttségének a tanácskozáson végzett munkájával. (MTI) NÉPSZAVA huZILET Fock Jenő, a kormány elnöke és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke fo­gadta Jozef Pucsikot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására hétfőn lengyel pártmun­kás-küldöttség érkezett Budapestre Eugeniusz Ma­­ryrkiewicznek, a LEMP ICB mezőgazdasági osztá­lya vezetőjének vezetésé­vel. 1969. július 1

Next