Népszava, 1969. július (97. évfolyam, 150–176. szám)
1969-07-01 / 150. szám
A Szaktanács elnökségének ülése (Folytatás az 1. oldalról) fejezésre. Ennek figyelembevételével nem határoztak meg béremelést a kollektív szerződésben. Az ilyen túlzottan „óvatos" bérgazdálkodást folytató vállalatoknál a legnagyobb a munkaerőhiány és a fluktuáció. A bérszínvonal növekedésének mértékét feltétlenül szabályozni kell a kollektív szerződésben, mert ez nyújt a dolgozóknak bérbiztonságot és ennek betartása teszi lehetővé az életszínvonal növelésének megvalósítását. A vállalatok többségénél 1969—1970-re szólóan részletesebben és körültekintőbben készítették el a részesedési alap felosztására vonatkozó vállalati szabályokat, mint 1968- ban. A nagyobb ösztönző hatás érdekében általában csökkentették a bérek arányában és növelték az eredmények alapján járó részesedést. Az egyénekre történő felosztásnál növelték az eltöltött évek alapján kifizethető év végi részesedés mértékét. A dolgozók javaslatára a törzsgárdatagok és a régi dolgozók anyagi megbecsülését a vállalatok többségénél érvényre juttatták. A törvényesség javult a vállalatoknál. Ez elsősorban a panaszok számának csökkenéséből érzékelhető. De nemcsak azokat a panaszokat, illetve ügyeket kell törne-Tájékoztató jelentést hallgatott meg és fogadott el az elnökség az 1969. évi nyári üdültetési főidény előkészítéséről. A jelentés megállapítja, hogy 1969-re 240 ezer felnőtt és 60 ezer gyermek kedvezményes szakszervezeti jutalomüdültetését kellett különböző üdülési formákban megszervezni. Az éves keretszámból májustól október közepéig 196 796 felnőtt és gyermek üdülését kell biztosítani. A főidényben — június 5 és szeptember 5 között — 143 200 felnőtt és gyermek részesül kedvezményes üdülésben. Ebben az évben első ízben, kísérletképpen bevezették a hétvégi üdülést, amelyet a Dunakanyarban, a Mátra—Bükk vidék területén, Miskolc- Tapolcán, Lillafüreden, valamint Mátrafüreden és Mátraházán, illetve a Balatonnál Siófokon és Balatonföldvárott levő, erre a célra kijelölt üdülőkben vehetnek igénybe a nyességi szempontból megvizsgálni, amelyek kapcsán a dolgozó panaszt tett, hanem valamennyi vállalati intézkedést, amely a dolgozók élet- és munkakörülményeit érinti. Szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy a vállalati önálló gazdálkodás elősegítésén túlmenően erősíteni kell azt a gondolatot, hogy a szakszervezetek számára, a dolgozók számára mit jelentenek a kollektív szerződések mozgalmi, politikai szempontból. A kollektív szerződésekben jobban kifejezésre juttathatók a dolgozók igényei (például túlórakorlátozás). A szocialista demokrácia tovább szélesíthető, a kollektív szerződés megkötése fokozza a dolgozók érdeklődését a vállalat ügyei iránt. Elősegíti a dolgozók nevelését, végső soron növeli a vállalati szakszervezeti szervek tekintélyét is, ha megfelelően élnek a lehetőségekkel, gondoskodnak a kollektív szerződésekben foglaltak gyakorlati megvalósításáról. Jóváhagyta az elnökség a Népszava kulturális rovatának bővítéséről szóló előterjesztést, amelynek értelmében előreláthatólag ez év őszétől hetenként egyszer, szombati napon, négy oldal terjedelmű szépirodalmi és kultúrpolitikai anyagokkal bővül a lap, szervezett dolgozók és családtagjaik. A MÁV-nál sikerült elérni, hogy a hétvégi üdültetéshez 66 százalékos utazási kedvezményt biztosít. A nyári csoportos gyermeküdültetés június 11-én kezdődött, befejezése szeptember 2-án lesz. Hat csoportban összesen 28 300 gyermek üdül. A nyári gyermeküdültetés lebonyolításához megfelelő számú nevelő beállításáról is gondoskodás történt. Ebben az évben közel 1300 pedagógust állítanak be e célra. A képesített nevelőkön kívül még mintegy 350 egyetemi és főiskolai hallgató foglalkoztatására is sor kerül. Ez évben is lehetőségük van a saját üdülővel rendelkező vállalatok dolgozóinak, hogy SZOT-üdülőkben kapjanak étkezési ellátást, továbbá minden szakszervezeti tag igénybe veheti a kedvezményes térítés ellenében az étkezést, ahol a konyha és étterem kapacitása ezt lehetővé teszi. Folyó évre az állami költségvetésben 47 millió forintot hagytak jóvá üdülőfelújításokra. Ebből kell fedezi néhány építkezést is, amelyre a SZOT elnökség részéről ez évre 14 millió forintot irányoztak elő. Az építkezések között jelentősebbek a siófoki Viola-üdülő (130 férőhely), a balatonföldvár Jázmin-üdülő (90 férőhely) építése, amelyek folyamatban vannak, továbbá Hévíz központjában megtörtént a 300 férőhelyes üdülőépületek lebontása és a munkálatok elkezdődtek egy új, korszerű, 400 férőhelyes gyógyüdülő építésére. Kiemelt, nagy felújításként kezelik a bakonybéli üdülő, valamint a soproni Csepel-üdülő rekonstrukcióját, ahol a felújítással párhuzamosan folyamatban van a férőhelyek bővítése is. Ezek a munkálatok előreláthatólag ebben az évben befejeződnek. További felújítások történnek 73 üdülőtelepnél. Az NDK-ban dolgozó magyar fiatalok élet- és munkakörülményei Az elnökség elfogadta az NDK üzemeiben dolgozó magyar munkások élet- és munkakörülményeiről, szervezeti életéről szóló tájékoztatót. A magyar fiatalok élet- és munkakörülményei megfelelnek az egyezménynek, illetve a fiatalok várakozásának. A fiatalok szakmában való elhelyezése — most már összességében is — többségében megoldott. A bérek általában a teljesítménynek megfelelően alakulnak, többségükben azonosak a német szakmunkások hasonló mukakörben elért keresetével. A fiatalok többsége elégedett beosztásával és keresetével, amit jó munkájuk igazol. A német vállalatok vezetői szintén elégedettek a magyar munkások teljesítményével. A magyar ifjúmunkások jelentős része részt vesz a szocialista munkaverseny-mozgalomban, sőt nem egy helyen ők a kezdeményezői ennek. Több fiatal már kitüntetést is kapott kiemelkedő munkájáért. A fiatalok magatartása többségében kulturált, megfelel a követelményeknek. Változatlanul nagy gondot jelent azonban a német nyelv elsajátítása. Bár a német és magyar illetékes szervek megteremtették a személyi és tárgyi feltételeket, a fiatalok nem élnek eléggé ezzel a lehetőséggel. A politikai munkában, az érdekvédelmi feladatok ellátásában jelentős feladatot töltenek be a szakszervezeti aktivisták. A szakszervezeti munka minden üzemben szervezetten folyik. A 222 munkahelyen 166 bizalmit és 56 műhelybizottságot választottak a magyar fiatalok. Az FDGB központi, megyei és üzemi szervei kiemelten foglalkoznak a magyar szervezett dolgozók ügyeivel. Ez mindenekelőtt a bérezési problémák megoldásában, a munkásszállások normáinak betartásában, a normán aluliak rendezésében, a balesetelhárítási propagandamunka segítésében, az üzemi politikai, mozgalmi, kulturális munka szorgalmazásában és a lehetőségek biztosításában érzékelhető. Az elnökség végül tudomásul vette Somoskői Gábornak, a Szaktanács titkárának a két elnökségi ülés között végzett munkáról szóló beszámolóját. G. P. Háromszázezer felnőtt és gyermek üdül kedvezményesen, új üdülők épülnek A zöldség- és gyümölcfláns alakulása Az elnökség ezután jóváhagyta a szakszerezetek és a SZOT 1970. évi költségvetési irányelveit, majd meghallgatta és elfogadta a zöldség- és gyümölcsellátásról, valamint az árak alakulásáról szóló, 1969 első négy-öt hónapjára vonatkozó tájékoztató jelentést. A jelentés rámutat: a termelők zöldségből körülbelül ugyanannyit, burgonyából jóval kevesebbet, gyümölcsből pedig az 1968 első negyedévi mennyiségnek csupán egyharmadát hozták piacra. A tavaszi cikkek forgalmát biztosító primőr áru termelése ez évben, a hosszúra nyúlt tél miatt, jelentős késedelmet szenvedett. Három-négy hét késéssel jelent meg a szabadföldi saláta és retek, valamint a zöldborsó és a korai kelkáposzta is. Az üvegházi és fóliás termelésű korai zöldségfélék mennyisége nem pótolta a szabadföldi primőrök hiányát. Mindezek ellenére nagyobb lemaradás csak a karalábénál, zöldborsónál és a gyümölcsféléknél állapítható meg. A zöldség-gyümölcsellátásban az átmeneti időszakban jelentkező hiányokat a belkereskedelem a helyettesítő cikkek (rizs, zöldségkonzervek, száraz tészta stb.) értékesítésének növelésével, valamint importtal igyekezet pótolni. Május végétől pedig már egymásután kerültek forgalomba újabb zöldségfélék is, mint a korai tejeskáposzta, főzőtök, uborka, karfiol. Jó termést ígér a gyümölcsök közül a szamóca, a sárga- és őszibarack, valamint a szilva, összegezve a zöldséggyümölcsellátás helyzetét és áralakulását, megállapítható, hogy az év első négy-öt hónapjában az elllátási helyzet és az áralakulás kedvezőtlenebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az ellátás színvonalára az időjárás tavalyi és év eleji kedvezőtlen alakulása mellett az is kihatott, hogy tavaszra a tárolt árukészletek mennyisége és a szabadpiaci felhozatal általában alatta maradt a tavalyinak, a megnövekedett keresletet csak részben elégítették ki. Az elnökség véleménye szerint a piaci viszonyok és a gazdasági ösztönzők hatását a zöldség-gyümölcsellátásban is indokolt lenne megvizsgálni, mert a szocialista szektor, például a földművesszövetkezetek és a tsz-ek befolyásoló hatása az ellátásra és az árakra még nem érvényesül kielégítően. „Ezek a mai felnőttek...“ « Rólunk van szó, felnőttekről. Azokról is, akik az ifjúsággal szembeni ilyenolyan kifogásaikat gyakran úgy kezdik: „Ezek a mai fiatalok ..Pedig talán nem is ismerik őket. De vajon önmagukat jól ismerik-e? Mi, felnőttek, az ifjúság elé gyakran tartunk kritikai tükröt, de fordítottjára ritkább az alkalom. Ezért fiatalok közt aziránt érdeklődtem: vajon ők hogyan látnak minket? Szerintük milyenek „ezek a mai öregek"? szívelik a náluk tanultabb fiatalokat. Féltékenyek rájuk, és jó néhányan még arra is hajlamosak, hogy kiutálják őket a munkahelyükről. Azt hiszem, az ilyeneknek valamilyen kisebbségi érzést okozunk, pedig mi egyáltalán nem akarjuk őket sehonnét sem kitúrni... József Róbert, harmadéves közgazdász egyetemista: — A felnőttek a fiatalok közti sok összeütközésnek az egyik fő oka, hogy az idősebbek többségével nemigen lehet őszintén beszélni közös problémáinkról, mert gyakran csak tekintélyalapon képesek tárgyalni. Sokszor fontosabbnak tartják a saját presztízsüket, mint hogy adott esetben a fiatalnak is elismerjék az igazát. Aztán nagyon megszokták, hogy egymást is beskatulyázzák, ezért már a fiatalokra is különböző címkéket raknak... Szilágyi Árpád, elsőéves állatorvos-tanhallgató nagy hévvel magyarázza: — A felnőttek becsületességre nevelnek bennünket s gyakran arra is, hogy álljunk ki a magunk és a mások igazáért. Ez nagyon helyes, de sajnos, már én is gyakran tapasztaltam, hogy sokan közülük hányszor meghazudtolják önmagukat, alakoskodnak, s még akkor is megalkusznak, amikor nekik vagy társaiknak van igazuk... Állandó hálálkodást várnának Vágó Ede, dzsessz-trombitás, hosszú hajú hippiimitátor: — Hogy milyenek? Sok köztük a fülbajos ... Egy kis trombitálástól már a dobhártyájuk reped, és az idegeik táncolnak... Aztán elfelejtik, hogy valamikor ők is voltak fiatalok, s akkoriban nekik is sok dilijük akadt... Juricza Éva, raktáros, esti technikumi tanuló, nyolcadikosnak látszó, szelíd arcú leány: — A felnőttek túl sokat hivatkoznak arra, hogy az ő ifjúságuk milyen nehéz volt, és hogy nekik köszönhetjük hogy most sokkal jobb és szabadabb a mi életünk. Ez persze igaz, de akikor miért sokallják? S egy részük miért irigyli tőlünk? Azt kifogásolják, hogy mindezt mi nem eléggé értékeljük. Ez nem így van, de sok felnőtt állandó hálálkodást várna tőlünk. Csakhogy ez nem lenne normális, már csak azért sem, mert a mi jobb életünk az ország fejlődésének természetes eredménye is... Kövér Csaba lakatos, a nevével ellentétben magas, nyurga fiú. — A felnőttek többsége nagyon konzervatív, s ötven éven felül már nyűgös is. Nem értik meg a szórakozásainkat, kötözködnek a ruházkodásunk, a hosszú hajunk miatt. Ugyanakkor a problémáinkat nem lehet velük megbeszélni. Ehhez még apámnak sincs türelme, csak néha a mamámnak. Minket mindig csak fegyelmeznének, de a munkában, vagy a villamoson közülük is sokan az ellenkezőjét produkálják, mert tolakodóak, türelmetlenek. Részben megértem őket. És azt is elfogadom, hogy az öregeket tisztelni kell. De nemrég a műhelyben látom, hogy egy idősebb szaki rosszul csinál valamit. Mondom neki: másként kéne, de rámkiált: „Ne avatkozz bele...” Később kiderült, hogy nekem volt igazam... Vizet prédikálnak... Kertész György, a felsőfokú gépjármű-közlekedési technikum másodéves hallgatója, vörös hajú, gyors beszédű ifjú: — A felnőttek zöme a kis dolgokat is hajlamos felfújni és nagyobb jelentőségűnek látni, mint amilyenek. Sok lánynak például este tízre haza kell mennie, még akkor is, ha szüleik jól ismerik az udvarlóját. Saját szüleimmel pedig gyakran amiatt kell vitáznom, mert én rádiózene mellett szoktam tanulni, szerintük pedig csak csendben lehet koncentrálni. Engem viszont a csend idegesít ... A főiskola előtti esztendőben egy műszaki irodán dolgoztam, ahol a munkában apró ésszerűsítéseket javasoltam , amikért én semmit sem kértem. Ezeket a kollégáim és a csoportvezetőim jónak tartották, de valamilyen főmufti mind elvetette, mert hogy’ jön ahhoz egy fiatal tacskó, hogy itt új dolgokat vezessen be ? ... Körösi Katalin, üvegcsiszoló, modern kontyos, érettségizett lány: — Az átlagos iskolázottságú felnőttek nem A VDK belkereskedelmi küldöttségének sajtótájékoztatója Hoang Quoc Thinh, a VDK belkereskedelmi minisztere, a hazánkban tartózkodó vietnami belkereskedelmi küldöttség vezetője tegnap sajtótájékoztatót tartott A többi között elmondotta, hogy Szurdi István belkereskedelmi miniszter meghívására érkeztek Magyarországra, hogy tanulmányozzák az ország belkereskedelmét, és megvizsgálják a két ország közötti választékcsere bővítésének lehetőségeit Beszámolt arról, hogy sok tapasztalatot szereztek, amelyeket jól hasznosíthatnak majd a háború utáni újjáépítés során. Jelenleg a vietnami kereskedelem sok nehézséggel küzd, de így is növekszik a forgalom, és sikerült az árakat stabilizálni, biztosítani a lakosság alapvető ellátását. Végül a miniszter beszámolt arról, hogy a delegáció személyesen is tapasztalta a szolidaritás és a segítőkészség számos jelét, s külön megemlítette, hogy a magyar Belkereskedelmi Minisztérium dolgozói is nagy mennyiségű vért adtak a vietnami harcosok, illetve sebesültek számára. (MTI) A fiatalok mércéje Poklos Andrásné, betanított munkás. Pest környékről bejáró, mosolygós, beszédes, barna fiatalasszony: — A felnőttek véleményét nem kell mindenben elfogadni, de a folytonos ellenzés is káros. Én erre akkor jöttem rá, amikor gyakran nem hallgattam a szüleimre — és pórul is jártam. A mi falunkban is gyakran vitáznak a felnőttek és a fiatalok, mert az előbbiek még sok mindent úgy akarnak, ahogy azt régen megszokták. Persze, sok mindenben nekünk még nincs olyan gyakorlatunk, mint nekik. A nagymamám például tsz-tag, s nyáron néha a férjemmel együtt segítünk neki a kapálásnál, de nem szeretünk vele együtt dolgozni, mert — noha már 74 éves — még mindig lehagy bennünket... Szabó Kálmán, esztergályos: — Sokszor mondják, hogy „te hallgass, te még fiatal vagy”. De ez főleg a maradiakra jellemző, mert az okos felnőttek még akkor is kíváncsiak a véleményünkre, ha úgy vélik, hogy nem értünk a szóban forgó kérdéshez. A maradiak még szakmailag is féltékenyek ránk, mert mi már elméletileg jobb képzést kaptunk, mint ők. Van nálunk azonban egy idős újító, a Fehér Laci bácsi. Vele mindenről el lehet beszélgetni. Az ilyen öregeket nagyon szeretem ... Wéber György, kezdő villamosmérnök: — Magamfajta fiatalok előtt a felnőttség fő mércéje a felelősségtudat és a céltudatosság. És az általam ismert felnőttek nagy többségét én ilyennek is látom ... Nálunk például vannak idős mérnökök, akik még ma is tovább képezik magukat, olvassák a legújabb szakirodalmat, s nyomban nekünk, fiataloknak is ajánlják. Azért teszik — s minden tisztelet érte —, hogy még jobb munktársaik legyünk a közös feladataink megoldásában... * Hát ennyiféle arcunk van? Nem. Ennél még sokkal több jó és rossz ecsetvonás is ráférne erre az általános felnőttportréra, amelyet most néhány fiatal hol nyeglén, érdesebben, hol tapintatosabban, tisztelettel próbált megrajzolni. Bármilyen érzést is váltsanak ki szavaik , mindenképpen érdemes elgondolkozni rajtuk... Szenes Imre A szovjet—magyar kormányközi bizottság illéész? 'a Hétfőn Moszkvában megkezdődött a szovjet— magyar gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési kormányközi bizottság 8. ülésszaka. Az ülésszakot M. A. Leszecsko, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának vezetője nyitotta meg. A magyar küldöttséget Apró Antal miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. Megvitatásra kerül a Szovjetunió és Magyarország 1971—1975. évi népgazdasági terveinek összehangolása, a két ország illetékes minisztériumai közötti közvetlen együttműködés, a kereskedelem fejlesztése, valamint a tudományos és technikai csere formáinak tökéletesítése. M. A. Leszecsko és Apró Antal felszólalásában hangsúlyozta, hogy a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés bővítésére és elmélyítésére irányuló munkája során a bizottság a KGST rendkívüli, 23. ülésszakán hozott határozatokat tartja szem előtt, amelyek nagy jelentőségűek a testvérországok sokoldalú és kétoldalú gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében Apró Antal elmondotta hogy a Szovjetunió hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere. A Szovjeunióval folytatott kereskedelem a magyar külkereskedelmi forgalomnak körülbelül 40 százalékát alkotja. A bizottság a hétfői ülésen megvitatta a műszergyártás, a traktor- és egyéb mezőgazdasági gépgyártás terén fennálló együttműködés eddigi eredményeit és további lehetőségeit. (TASZSZ) A főváros lakáshelyzetének javításáról A Szakszervezetek Budapesti Tanácsának ankétja • A főváros lakáshelyzetéről, az építés meggyorsításának, a minőség további javításának lehetőségeiről, az építésben közvetlenül részes ágazatok, vállalatok dolgozóinak jobb együttműködéséről folytattak eszmecserét hétfőn a Szakszervezetek Budapesti Tanácsában. Az értekezlet részvevői voltak az építők, a HVDSZ, a vasas- és a vegyészszakszervezet képviselői, továbbá huszonkét fővárosi építőipari, vegyipari, vasipari és egyéb, az építéshez szükséges kellékeket gyártó vállalatok, szakszervezetek vezetői, szocialista brigádvezetői. Pandurovics Józsefnek, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa vezető titkárának megnyitója után Kelemen Lajos, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettese tartott előadást, melyet élénk vita követett. A vita ismertetésére visszatérünk. (fekete) Ülést tartott a budapesti pártbizottág A budapesti pártbizottság Németh Károlynak, a pártbizottság első titkárának elnökletével hétfőn kibővített ülést tartott. A pártbizottságot Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta a Központi Bizottság június 26-i ülésének első napirendjéről, a kommunista w.w . -*KISZ pártok moszkvai nemzetközi tanácskozásáról és a magyar küldöttségnek a tanácskozáson végzett munkájáról. A pártbizottság teljes egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság határozatával és az MSZMP küldöttségének a tanácskozáson végzett munkájával. (MTI) NÉPSZAVA huZILET Fock Jenő, a kormány elnöke és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke fogadta Jozef Pucsikot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn lengyel pártmunkás-küldöttség érkezett Budapestre Eugeniusz Maryrkiewicznek, a LEMP ICB mezőgazdasági osztálya vezetőjének vezetésével. 1969. július 1