Népszava, 1969. augusztus (97. évfolyam, 177–202. szám)
1969-08-05 / 180. szám
A légiók elfelejtett városa -Triceiana A Balaton-parttól alig nyolc kilométerre van Ságvár. Sőt, Siófokig, a városig csupán két és fél kilométer. Nem nagy távolság a magyar tenger partján nyaraló autós turisták számára, néhány perc alatt megtehetik az utat Gyakran fel is keresik, elsősorban külföldiek. A külföldi útikönyvekben itt nagy látványosságot ígérnek: ezeréves ősi települést a rómaiak erődvárosát, Triccianát. Amikor először látogattam el a községbe, szerencsém volt, mert kísérőm, Sárvári László, a községi népfrontbizottság elnöke, mindent tudó kalauznak bizonyult. Az ő útmutatását követtem későbbi látogatásaimnál is, bukkant rá, amikor elbontotta, mert szüksége volt építőanyagra. A régi tulajdonos valószínűleg a tömlöchegyi temetőből hozta ide. Szántás közben azonban még ma is kifordul egy-egy nagyobb kő itt a kert alatt. Itt fordul el ugyanis derékszögben a várfal, hogy tovább haladjon kelet irányában. Mesélik a faluban, hogy az egyik portán a kútba beépítve van egy kő, amelyen egy császár neve olvasható. Keresték már, de még eddig sohasem találtak rá. Vajon csak legenda volna? És ha van is ilyen kő, vajon melyik római császár neve áll rajta? Egy régészeti tanulmányban azt olvastam, hogy időszámításunk után 379-ben Gratianus császár ellátogatott a városba. Lehet, hogy az ő nevét őrzi Horváthék kútja? És ha valaki nem sajnálja a fáradságot, néhány perces séta után eljuthat a falu szélén emelkedő Tömlöchegyhez is. Csak keresztül kell mennie a török nevű kis Jaba patak hídján és máris megpillanthatja a szabályos kúp alakú dombocskát. A domb egyik oldalát, mintha kettészelték volna, meredek homokfal emelkedik. Fenn a magasban, a párkány szélén, most egy ember ás. Kincskereső? Vagy egyszerűen csak a földet forgatja a vetemény alá? Az egyik szőlőskert gazdája itt a hegyen magánszorgalomból ásatásba kezdett. Leásott egy darabon, aztán kőhöz koccant az ásó. Amikor megkopogtatták, úgy mondják, tompán dongott a hegy belseje. A nép még ma is azt tartja, hogy a hegy gyomrában sziklabörtön van. És ha már valaki vállalkozott erre a rövid sétára, és szusszal is bírja, nem bánja meg, ha felkapaszkodik a domb csúcsára is. Szép látványban lesz része. A helybeliek állítják, hogy a Balaton déli partján innen van a legszebb kilátás. A kiásott temetőből és ókeresztény kis kápolnából azonban most semmi sem látható. Vajon egyszer is a kíváncsi turista szeme elé tárulnak-e a föld alatt pihenő római emlékek? Erre a kérdésre kerestem választ Inotai György vb-elnök szobájában, ahol egy kicsit kipihenhettem a felfedező út fáradalmait is. A tanácselnök a község terveiről beszélt. Szerény tervek ezek, de nagyon tiszteletre méltóak. Ha megindulnának itt újra az ásatások — és úgy tudja, hogy 1970-ben erre sor is kerül —, a községfejlesztési alapból ők is támogatnák a munkát. Huszonöt-harmincezer forintot ki tudnának fizetni munkadíjra. Hogy mit szeretnének? Itt az út mentén, a partosított részen, egy kis kőtárat, talán egy presszót, hogy mutatni tudjanak valamit az utasnak a régi városból, amit hajdan a rómaiak építettek, a tótól alig nyolc kilométerre. Rideg Gábor Alagút a falu alatt A református templom előtt a földből alig kilátszó kövek régi városfalat sejtetnek. A fal átszeli a poros földutat és eltűnik a házak között . Gyermekkoromban ezt a részt egyszer kiásták. Emlékszem, sokat játszottunk itt. A templomnál még egy alagút bejáratára is rátaláltak. A legények azzal virtuskodtak, melyikük mer bemászni rajta. A régészek azt mondták, hogy az innen induló alagút körbefut a falu alatt, egészen a Tömlöchegyig — mesélte Sárvári László. 1937—38 között valóban megkezdték itt az ásatásokat a Nemzeti Múzeum munkatársai. De voltaképpen mi is keltette fel az érdeklődésüket? Mit is találtak? A tanácsházán Inotai György vb-elnök legutolsó ságvári látogatásomkor egy nyomdából frissen kikerült könyvet mutat. A Balaton-parti régészeti és történeti emlékek felsorolásában Ságvár nagyon előkelő helyet kapott. A Tömlöchegyen ugyanis római kori temetőt találtak, majd 400 gazdag mellékletű sírt ki is bontottak, de még legalább ugyanannyi maradt érintetlenül Triccianát, ezt a római erődvárost feltehetően időszámításunk után a III. században alapították, Nagy Konstantin császár uralkodásának idején. Igazi virágzásnak azonban csak II. Konstantin idején indult a település. Magja egy 260x300 méteres, fallal körülvett terület volt (ennek a falnak a maradványai láthatók a templomnál is). A falak, a sarkukon levő körbástyák arról tanúskodnak, hogy valaha főpapi székhely lehetett, sőt, császár is megtisztelte látogatásával. Az első ásatásokat , a háború miatt nem tudták folytatni. 1942-ben visszatérítették a kiásott sírokat, régi templommaradványokat. A föld jobban megőrzi majd az utókornak — vélték. A gazdag sírleletek azonban híressé tették ezt a kisközséget a régészek körében. Sajnos, annál kevésbé ismert neve a látványra éhes turisták előtt. A leleteket a Nemzeti Múzeumban és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban féltett kincsként őrzik, de Triccianáról, a légiók városáról úgy tűnik, mintha kissé megfeledkeztek volna. Pedig mennyi látnivaló, mennyi érdekes felfedezés várna még itt a látogatókra, szakemberekre egyaránt: a református templom, amely felfedező útjaim egyik kiinduló állomása volt, magaslatra épült. A domb oldaláról nagy esőzések idején a lezúduló víz néha még mindig kimos a földből valami érdekeset. A gyerekek sokszor találnak régi pénzdarabokat, de akad a faluban ennél sokkal „súlyosabb” lelet is. Császár a kútban Nem messze onnan, ahol a régi várfal eltűnik a házak között, az egyik udvar végében, egy lebontott, régi gazdasági épület helyén, élére állított római szarkofág árválkodik. Valamikor az istálló egyik tartópillére volt. A házigazda akkor 2 1969_augusztus 1. Petőfi-ünnepség Kiskőrösön és Szalkszentmártonban Vasárnap délelőtt Petőfi Sándor halálának 120. évfordulója alkalmából a költőre emlékezett szülőhelye, Kiskörös. Megnyitották a „Petőfi életútja” című állandó emlékkiállítást, amelynek gondolata a község újratelepülésének 250. évfordulójára való készülődés során fogant meg. A kiállítás a szülőház mellett kialakított múzeumi épület három helyiségében kapott méltó helyet A fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeum adta az anyag nagyobb részét. Több mint nyolcvan eredeti Petőfi-dokumentummal gazdagodott a szülőfalu. Ide került át a költő szülőházában őrzött irodalmi hagyaték is. A múzeumavatáson a községi és a járási vezetőkkel együtt részt vettek a Bács-Kiskun megyei párt és tanács vb-képviselői is. Az emlékkiállítást Váci Mihály Kossuth-díjas költő nyitotta meg és adta át meleg szavakkal a szülőfalu lakosságának. Ugyancsak ezen a napon Szalkszentmártonban „A jó öreg kocsmáros” egykori háza mellett felavatták Petőfi Sándor két és fél méter magas bronzszobrát, Marton László Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. Az avatáson a falu és a járás vezetőivel együtt — mint fővédnök — részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Madarász László, a megyei tanács vb-elnök - helyettese mondott avató beszédet A beszéd után Nyers Rezső leleplezte a költő bronzszobrát Mi tette elfogadhatóvá, izgalmassá a két volt vöröskatona történetét, amely a Tanácsköztársaság végső óráiban kezdődik, s a menekülés zűrzavarában ér véget?! Úgy vélem, elsősorban a kaland történelemmel hitelesített sorozata, a rendező biztos, jó tempója, továbbá a két színész — bár olykor kész patronnal dolgoztak — mozgalmas szerepformálása. Az Augusztusi kaland Illés Béla híres regényéből, az Ég a Tiszából készült. A hatalmas, eleven, színes történelmi tabló kitűnően alkalmas — szerintem — a képernyőre. Már csak azért is, mert szerkezete, stílusa — a mindig lüktető, eleven mesevezetés, a fel- és eltűnő alakok sokasága, a villanásnyi korhangulatok — a filmre hasonlít leginkább. Persze a teljes regényt lehetetlen filmre átültetni. Éppen ezért Ratkó István igen helyesen járt el — amikor a változatos kalandok és dokumentumok sokaságából csak néhány epizódot ragadott ki. Mégpedig a naiv, de törhetetlen hittel és odaadással küzdő Kovács és társa megmenekülésének kalandos kálváriáját. . A tévéjáték alapjaiban jól idézte Illés írásművészetének jellegzetességeit: a pergő cselekmény lírával átfűtött romantikáját, a robbanó, lendületes epikát. A jelenetek formálásában is érezni az író dialógusainak anekdotázó fordulatait. A figurák azonban olykor alig többek „jelképnél”. Kalandfigurák, akiket jobbára csak humoros helyzetekben látunk, s akik csak ritkán példázzák a százharminchárom nap eszméinek erejét. Kazán István rendező jó tempóban, s jó összhangban mozgatta a szereplőket. Szabó Gyula markánsan, s jó humorral idézte az egyszerű katona figuráját Kálmán György — a szó igazi értelmében — igazi színész volt. Mindig mindenre kész a század eleji, igazi ripacs. Kevésbé tetszett az elmúlt heti TV galériája. Elsősorban azért, mert Pap Gábor szerkesztő túlságosan is iskolásan vezette a kérdés-feleletek menetét. (Akinek tetszik, álljon ide, akinek nem, pedig oda, stb. fordulatokra gondolok.) Mintha megijedt volna attól, hogy vitára bocsátotta Honty Márta és Bors István meglehetősen merész és szokatlan munkáit... Sikeresnek bizonyult viszont a másik képzőművészeti adás, Az öltözködés művészete. Az elegáns, könnyed szakszöveg, a remek illusztrációk ezúttal a barokk művészet korának tarka-furcsa divatját mutatta be a nézőknek. Gantner Ilona NÉPSZAVA Két kiállítás Deim Pál festőművész munkáiból Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban rendeztek önálló kiállítást, amelyet vasárnap nyitott meg dr. Németh Lajos művészettörténész. A fiatal festőművész ezúttal ötven képét mutatja be, amelyek főként olaj, illetve vegyes technikával készültek. Különösen érdekes a „Feljegyzések a kolostorból” című, nyolc darabból álló sorozat, amely Jugoszláviában, a prilepi kolostorban készült. A településektől elzárt kolostorban dolgozó művész nem tudott megfelelő papírhoz jutni és kénytelen volt újságpapírra festeni. Ez olyan sajátos tónust adott a kompozícióknak, hogy a továbbiakban egész sor ilyen alapanyagú festmény készült. A kiállítást augusztus 31-ig tartják nyitva. A másik kiállítás a Duna-kanyar nyári programjának egyik érdekes eseményeként vasárnap nyílt a nagymarosi művelődési házban. Dr. Fehér Zsuzsa művészettörténész nyitotta meg a tárlatot, amelyen 15 művész — köztük Bér Rudolf, Mácsai István, Szász Endre, Szentgyörgyi Kornél és Vén Emil — mutatja be a nagymarosi alkotóházban készült mintegy félszáz munkáját. Az érdeklődő közönség ezúttal főként a környező tájat ábrázoló, a Dunakanyar szépségeiről ihletett olajképeket láthat, ám szép számmal mutatnak be akvarelleket, sőt újdonságként az idén először plakátterveket is. A kiállítást augusztus 17-ig — naponta 10-től 18 óráig — tartják nyitva. (MTI) SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 1969. A szabadtéri játékok idei operabemutatója, a Carmen premierje a siker jegyében zajlott le Szegeden. Az előadás egyik fő vonzóereje Roberto Renzi, az egykori „kis karmester", a filmekről jól ismert csodagyerek, aki felnőtté érve az elmúlt években rendszeresen vendégszerepelt Magyarországon. De a közönség eddig csak a hangversenydobogókon ismerhette meg Roberto Benzit, akinek operakarmesteri bemutatkozása a szegedi szabadtéri színpadon kitűnően sikerült. A Carmen amúgy is Benzi legvonzóbb repertoár darabjai közé tartozik, a párizsi Nagy Opera ünnepi előadásain rendszeresen ő vezényli a franciák egyik legjelentősebb operaszínpadi alkotását. A Carmen a franciák számára nemzeti opera, olyan, mint nálunk a Bánk bán, vagy a Hunyadi László, s a világhírű vendégkarmester előadásában ezeknek a nemzeti vonásoknak a jelenléte fogta meg legjobban a hallgatót. Tökéletes műismeret, kiváló színpadi érzék, s amit már eddigi koncertszerepléseiből is tudunk: fölényes virtuozitás jellemzi Renzi dirigálását. őszinte elismeréssel szólhatunk a kitűnő zenekarról, mely érzékenyen követte Renzi útmutatásait, elképzeléseit A francia nyelvű Carmen-előadás főbb szerepeiben — a sok éves szegedi hagyományoknak megfelelően — idén is neves külföldi vendégénekeseket hallhatunk. Köztük a címszereplő Jane Rhodes nevét kell mindenekelőtt megemlítenünk, a párizsi operaház művésznőjét, aki hangban, színészi teljesítményben egyaránt elragadó Carmen volt. Olyan, amilyennek Merimée írja le Carment novellájában, amelyből az opera szövegkönyve készült: „érdekes, vad szépség, aki az első percben meghökkenti az embert, de sosem lehet többé elfeledni”. Jane Rhodes igen tudatosan formálta meg a szertelen, vad cigánylány alakját. Partnere, Don José szerepében Jean Bonhomme volt, a kanadai származású tenorista, aki jelenleg a londoni Covent Garden Operaház tagja. Egészséges, magvas, telt hang, nagy vivőerő, s a francia énekes iskolának a két másik nagy hagyományaitól, az olasz és a német iskolától oly sokban eltérő, sajátos jegyei jellemzik szerepformálását. Escamillo torreádort Dan Iordachescu, a bukaresti operaház művésze énekelte. A vendégek közül a premieren ő tűnt a leghalványabbnak. Annál nagyobb elismeréssel írhatunk a poétikusan, rendkívül muzikálisan megformált Micaeláról, a szegedi Karikó Teréz kimagaslóan értékes alakításáról. Zuhinga hadnagy szerepében Várhelyi Endrét hallottuk, a kisebb szerepekben Tóth Sándor, Varga Róbert, Miller Lajos lépett fel. Két jó karakteralakítást köszönhetünk Berdál Valériának (Frasquita) és Kovács Eszternek (Mercedes). A jól hangzó, kitűnő kórus az előadás erőssége: magas művész színvonala a két karigazgató, Oberfrank Géza és Szalay Miklós jó munkáját dicséri. Mikó András rendezése — a hely jellegének megfelelően — a nagyszabású látványosságra törekszik: impozáns az első felvonás hatalmas tablója, s az utolsó felvonás népünnepélye. A színpad a szó legjobb értelmében látványos és festői. A látvány szuggesztív hatásához nagymértékben hozzájárulnak Varga Mátyás díszletei és Márk Tivadar jelmezei. A táncbetétek koreográfiáját Barkóczy Sándor készítette, a szólót Emilia Kirova, a szófiai operaház művésznője táncolja, nagy sikert aratva. Az előadás egészéről elmondhatjuk: évek óta megszoktuk már, hogy az operabemutatók a szegedi fesztivál ünnepi eseménysorozatában is ki- magasló helyet foglalnak el. Az idei Carmen ebben a vonatkozásban is igazolta a hozzá fűzött várakozásokat. (n) CARMEN Budai Parkszínpad: Palastreve ‘69 (a berlini Friedrichstadt Palast vendégjátéka este 8). — Ligeti Sátorcirkusz: Moszkvai Jégcirkusz (este 8). — Zenélő Udvar (a Budapesti Történeti Múzeum barokk udvarában): Barokk és mai magyar szerzők művei (este fél 8). KOSSUTH RÁDIÓ 4.30: H. Időj. 4.33: Zenés műsor. 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió 6: H. Időj. 6.15: Rádióreklám 6.30: H. Időj. 6.40: Rádióreklám. 6.45: Műsor. 7: Reggeli kr. n. Utána: Körzeti időjárás. 7.30: Új könyvek 7.40: Rádióreklám. 8: II. Idős Műsorok. 8.20: Gyermekrádió. 8.56: Külpol.figyelő. 9.11: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese ének- és zenekarának híve. 10: H. Idős. 10.05: Bölcsek mosolya. Révész Tibor vidám krónikája. 10.30: Zkri muzsika. 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakoktél. 13.45: Törvénykönyv. 14: Henryk Szeryng hegedül. 14.15: Szaid kalandjai. Mesejáték. 15: H. Időj. 15.10: Áriák. 15.32: A fekete elefántcsont. Szuhay Havas Ervin írása. 15.47: Kórusok magyar költők verseire. 16: Világgazd. hírek. 16.05: Nyár a Krím-félszigeten. 16.58: Műsor. 17: Hírek. Időj. 17.05: Világsajtó-szemle. 17.20: Nóták, cigánydalok. 17.43: A mai amerikai színház. 18.03: Könnyűzenei híradó. 18.33: Jan Kiepura énekel. 18.58: Műsor. 19: Esti krónika. 19.25: Szabó család. 19.55: Hallgassuk együtt! 20.35: Népdalcsokor. 21.02: Hírek. 21.05: Szimfonikus zene. Magyar est. 22: H. Idős. Sporthírek. 22.20: Tánczene. 22.55: A sültgalamb. Giles Cooper rádiójátéka. 24: H. Időj. 0.10: Operaáriák. PETŐFI RADIO 6.20: Torna. 6.30—8.05: Azonos a Kossuth-adóval. 8.05: Kemény Egonra emlékezünk. 10.08: A zene hullámhosszán. Közl. K: Hírek. 11.45: A lap világa. Előadás. 12: Népi 7. 12.28: Bacher Mihály zongorázik. 13: Hírek. Időj. 13.05: Szimf. táncok. 13.45: Időjárás, vízállás. 14: Táncz. koktél. 14.45: H. Körzeti időjárás. 14.50: Találkozás a stúdióban.... Közb. 15.30: Hírek. 16.30: Hírek. 16.33: Csúcsforgalom. Közb. 17.30: Hírek. 18: H. Időj. 18.10: Fiatalok Műsorok hullámhosszán. Szentistvánnapi körmenet. Galambos Lajos novellájának dramatizált változata. 18.43: San Francisco. Útibeszámoló. 19.03: Részletek a Jeunesses Musicales hangversenyeiből. 19.32: Pályaválasztás. 19.44: 100 este — 100 népdal. 19.54: Esti mese. 20: Esti kr. II. 20.25: Új könyvek. 20.28: Emlékműsor a Tanácsköztársaság tiszteletére. 21.25: Könnyűzene. 22.02: Szabolcsi Bence tanít. 23: H. Időj. 23.10: Verbunkosok, nóták. 24: H. Időj. URH 18: H. Időj. 18.10: Hanglemezparádé. 19: Liszt-zongoraművek. 19.26: Dzsessz. 19.38: Sosztakovics: Katyerina Izmajlova. 4 felv. opera. Közb 20.34: Hírek. Közb. 21.31: Láttuk, hallottuk. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 17.58: Hírek. 18.05: Csak gyerekeknek! 1. A kakas. 2. Kaland a kredencben (lengyel bábfilmek). 3. Kip-hop suszterinas (NDK kisfilm). 18.45: Figyeljetek, indul m adás! Látogatás a Magyar Televízióban. 19.15: Reklámműsor. 19.20: Esti mese. 19.35: Csontváry nyomában. Kisfilm. 20: Tv-híradó. 20.20: Fáklya. I. évf. 3. szám. 21.45: Henry Segers-show. A Belga Rádió és Tv műsora 22. Tv-híradó 2. POZSONYI TV 18.10: Gyermek és ifjúsági műsor. 19 és 22.40: Tv-híradó. 20.15: Nemzetközi dalfesztivál. 20.45: Sorozat a sorozatról. Emberevő. 21.45: Hobby. Befejeződött a szakszervezeti együttesek IV. táncfesztiválja Vasárnap Szegeden véget ért aszakszervezeti együttesek IV. táncfesztiválja, amelyen hét hazai — valamint csehszlovák, román és bolgár — néptánccsoportok vettek részt. Az újszegedi szabadtéri színpadon estéről estére nagy sikerrel szerepelt együttesek szombat estétől hajnalig tartó bálon vettek részt, ahol átnyújtották a legjobb női táncosnak járó „Aranypapucs”, és a legjobb férfitáncost jutalmazó „Aranyfokos” díjat. Vasárnap a magyar együttesek hazautaztak Budapestre, Szolnokra, Debrecenbe, a külföldiek szentesi, makói és szegvári vendégszereplésen vettek részt. (MTI) ITTÜTil IIAI — Kaposvár város és Somogy szovjetunióbeli testvérvárosának, illetve megyéjének meghívására hétfőn kéthetes vendégszereplésre Kalinyinba utazott a Somogy táncegyüttes. Esztergomi siker Finnországban Sikeres finnországi vendégszereplés után hazaérkezett az esztergomi Monteverdi Kamarakórus A 26 tagú aranydiplomás együttes a kuopiói kórus meghívásának tett eleget. Szerepeltek többek között Finnország legrangosabb zenei eseményén, a savonlinnai fesztiválon is. A helsinki rádió egyórás műsort készített az együttesről. (MTI) ÚJRA ITT AZ ALKALOM! RUHÁZATI VÁSÁR a SZIVÁRVÁNY ÁRUHÁZAKBAN 30—40% engedménnyel vásárolhat Divatos női nyári ruhát, férfisortot, kemping- és fürdőruhát, csipkepulóvert Gazdag készletből, remekül vásárol!