Népszava, 1969. szeptember (97. évfolyam, 203–227. szám)

1969-09-02 / 203. szám

A gondok térképe Budaörsön Építkezni tilos! — Annyi van még a fákon, hogy nem is tu­dom, mi lesz­ vele — mondja egy férfi társá­nál, a 40-es autóbuszon Akár „barackos járatnak" is lehetne nevezni, hiszen mindenütt gyümölcsös­kosarakba botlik az em­ber, és az utasok között Hajnalonként —­­Igen, az őszibarack a mi hírességünk — ál­lapítja meg Hibszky Já­nos, a község párttitkára — Erre fizettünk rá an­nak idején, amikor mi is beolvadhattunk volna Nagy-Budapestbe. Csak­hogy az akkori vezetőség nagyon húzódozott a csatlakozástól, s éppen a barackra hivatkozva fej­tegette, hogy Budaörs ön­ellátó mezőgazdasági te­rület Pedig sohase volt az... Így aztán megma­radtunk falunak, noha közelebb esünk a főváros központjához, mint sok külső kerület. Kék busz jár itt is, telefonhálóza­tunk a budapesti auto­mata rendszerbe tartozik, vízellátásunk ugyancsak a fővárosból jön. A víz említésével az itteniek legnagyobb gond­ja kerül szóba. Mikor fo­lyik a csap — ez hatá­rozza meg a budaörsiek ébredését, életrendjét Ta­vasztól késő őszig többnyi­re hajnali háromkor csö­rögnek a vekkerek ... Ilyenkor kell ,,begyűjte­ni” a háztartások napi vízszükségletét. — Hálózatunkat annak idején mintegy 6000 fo­gyasztóra tervezték, s az­óta közel 10 000-re nőtt a lakosság száma — fej­tegeti Karlik András ta­nácselnök. — Időközben letelepedett nálunk egy sereg üzem, közöttük a rendkívül vízigényes „ká­­posztagyár”, vagyis a Kö­zért tartósító üzeme, meg a HUNGAROFRUCT 100.0 ■engemos hűtőháza. Éven­ a barackárakról esik­ a legtöbb szó. Barackhe­gyek fogadják a látogatót alig negyedórás utazása végén a községben is: úton-úttéren, zöldséges­­boltokban és magánházak kapuja előtt egyaránt kí­nálják a frissen szedett, illatos gyümölcsöt, vízébresztő­ ként 30 új bekötést biz­tosít a központi vezeték­be a Vízművek, amely mindmáig tulajdonképpen nem teljes gazdája a há­lózatnak, mivel a karban­­tartást nem vállalta. De hát ki végezze?! Nekünk erre sem apparátusunk nincs, sem pénzünk. Hosz­­szú évekig tartó sürgeté­sünk után végre idén nyá­ron megegyezett ez ügy­ben a fővárosi és a me­gyei tanács. Igen ám, csakhogy a sorsunkat el­döntő tárgyalásra ben­nünket nem hívtak meg, így aztán a megállapodás­ba bekerült egy olyan passzus, amelyet mi kép­telenek vagyunk teljesí­teni. Nem tudunk ugyan­is itt helyben lakással, raktárral, garázzsal ellá­tott telephelyet biztosíta­ni a vállalatnak. A község vezetői szerint nincs is szükség erre. Helyben székel a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat, amely meg­felelő eszközökkel rendel­kezik a karbantartáshoz, és vállalná is azt. Most várják, hogy a felsőbb szervek jóváhagyják ezt a legcélszerűbbnek látszó megoldást. Persze, ezzel még a vízhiány nem szű­nik meg Budaörsön. Vég­legesen csak akkor javul­hat a helyzet, ha bővítik a főnyomóvezetéket Ezt aligha lehet sokáig halo­gatni, már csak azért sem, mert a negyedik ötéves tervben az előirányzat szerint kétezer lakásos telepet építenek a köz­ségben, sán a városban, másrészt, mert nem bírták az anya­gi telkieket. Így járt K. Béla olvasónk is, aki nemrégiben levélben írta: férfikora teljében egyet­len kereső volt a négy­tagú családban, nem bírt volna építkezni. Most, 68 éves korában, már a házhely megművelése is fárasztó, és szívesen sza­badulna a telektől, hogy árából pótolja mindazt, amire a szerény nyugdíj­ból nem futja. Vevő is lenne, ám sem ő, sem sok hasonló helyzetben levő társa nem tehet semmit,­­ mert a telekkönyvben — az eredeti rendelkezésnek mgfelelően — csak akkor vezetik át az adásvételt, ha legalább a ház alap­jait lerakta már az ingat­lanon az eredeti tulajdo­nos. (A Minisztertanács minap megjelent határo­zata alapján ezek a te­lekügyek remélhetőleg rövidesen rendeződnek.) Hozzátartozik az ábra bonyolultságához, hogy időközben a MÁVAG-te­­lepre kimondták a mező­­gazdasági jelleget s az építési tilalmat... Mind­ezt azonban egyeseknek mégis sikerül valahogyan megkerülni, mert időn­ként gazdát cserél egy­­egy telek, épül új ház Érdemes lenne alaposan felülvizsgálni az illeté­keseknek ezt az ellent­mondásos állapotot, s amennyire csak lehetsé­ges, lebontani itt is, má­sutt is a község fejlődését gátló korlátokat. Megérdemli ezt a fi­gyelmet és fáradságot az idevalósiak, hiszen ipar­kodásukat, élniakarásu­­kat tények serese bizo­nyítja. Az „idecsalogatott” üzemek — amelyek jóvol­tából teljes a lakosság foglalkoztatottsága, még a háziasszonyok, csökkent munkaképességűek is megtalálják helyüket a bedolgozó rendszerben —, éppúgy a budaörsi»'; élet­revalóságáról val'ana­k, mint a részben ..kihar­colt”, részben saját erő­ből megvalósított intéz­mények: a szén művel ö­­tleti ház, szabadtéri szín­pad, az éppen mos' meg­nyílt tyTf-kirendelt sép, vagy az új. or*omye'es közvilágítás a főútvonala­kon. Amely egyébként sok­kal fényesebb, városia­sabb, mint a szomszédos XI. kerület Budaörssel szomszédos részeinek vi­lágítása. Mindenesetre es­ténként, h­a az itteni „polgár” hazaér a városi sötétből a „falusi” fény­be, vigasztalódhat: talán nem is olyan nagy vesz­teség, hogy a barack el­választotta a községet — Nagy-Budapesttől. Miklós Dezső Lapály, zöldövezet... — Ez a telep valameny­­nyire enyhíti majd a je­lenlegi helyzetet — jegy­zi meg a tanácselnök. — Saját erejükből már so­kan változtattak volna sorsukon, csakhogy a magánépítkezéseket itt szerintsünk, túlságosan sok megkötöttség korlátozza — vélekedik a párttitkár. — Tulajdonképpen, csak toldozzák-foldozzák a ré­gi, eleve korszerűtlen épületeket az emberek, gyakran kijátszva a tör­vényes előírásokat, mert gyakorlatilag szinte az egész község építési tila­lom alatt áll. Egyik ré­sze azért, mert lapályos, nedves — véleményem szerint ettől még, a kellő alapozás megkövetelésé­vel,­­ nyugodtan építkez­hetnének —, más területet zöldövezetnek nyilvání­tottak, a főútvonal men­tén pedig csal­ többszin­tes társasházak emelhe­tők. Sokan szívesen je­lentkeznének ilyen ak­cióra is, de hát csatorna nélkül nem lehet ezt a formát alkalmazni? . — Valami csekély vál­tozást jelent ez az értesí­tés — mutat fel egy gé­pelt papírt a tanácselnök. — Ebben a járási tanács hozzájárul, hogy néhány, közművesített területen saját belátásunk szerint döntsünk a foghíjbeépíté­sekről. Döntési hatáskö­rünk azonban továbbra ■rém terjed ki olyan he­lyekre, mint például a MÁVAG-telep, amely pe­dig különösen nehéz rész. Ellentmondások -feloldás nélkül A MÁVAG-telep ügye valóban áttekinthetetlen és érthetetlen. Mintegy 620 régi MÁ­VAG-ista ka­pott itt a felszabadulás u­tán házhelyet. A máig is érvényes jogszabály szerint bizonyos idő alatt építkezniük kellett volna. Sokan ezt elmulasztották, egy teszi, matt vol­ laka­ Dátum szerint szeptem­ber elsején. De már a megelőző na­pok feszültsége is tulaj­donképpen háború volt, ha jobbára még az idege­ké, akkor is. A Donau­­sender, a dunai országok felé irányított német rá­dió minden esti híradása után gépies pontossággal eljátszotta a lengyelor­szági németek indulóját, Hans Fritsche elmondott egy-egy kommentárt a határontúliak mérhetet­len szenvedéseiről, az adóállomás pontosan be­mondta a mellékadók ne­vét is: Gleiwitz, Görlitz és Troppan. Gleiiwitz ne­ve akkor még nem mon­dott semmit, mit tudott az európai átlagember ar­ról, hogy az SS szakem­berei már kiválogattál­ a megfelelő számú „Hait­iinget”, akik majd len­gyel ruhába öltözve és megfelelő injekciókkal el­látva végrehajtják a nagy látszattá­padást a gleiwitzi adó ellen, hogy néhány órával később a Führer már végigpattog­hassa dühös beszédét a v­isszalövésről. Nem, ezt még akkor nem lehetett tudni és sok minden mást se’*~ ----------------­Sárgák már a harminc­éves újságok. A címek ilyenek bennük: „Feszült várakozás", „Miért kell a szellemi honvédelem?" „Elkövetkezett a válság csúcspontja”, „Válságos órák". ..Lengyelország­ban elrendelték az éle­­lines mozgósítást”. „Né­met csapatok vonulnak be Szlovákiába". Az apró hírek sem ér­dektelenek. „A honvédelmi minisz­ter vacsorán látta vendé­gül a Hitlerjugend veze­tőit”. „Kárpátaljára is ki­terjesztették a statáriu­mot". „Megint elvesztette a kenyerét háromszázhat­­van húsipari munkás", „Légvédelmi kihágások’’. (A cím alatt a többi kö­zött olvasható, hogy egy Homok utcai ház tulajdo­nosa nem volt hajlandó megvásárolni a légvédel­mi őrség karszalagjait. Ezért harmadszor 300 pengő pénzbüntetésre íté­lik.) A főváros viszont honvédelmi ügyosztályt létesített. Egy nyilas röp­­iratíró egy hónapot ka­pott. Nyolc nyilast vettek őrizetbe a vasárnapi tün­tetés miatt. Soroksáron nyomorenyhítés helyett csődöristálló épül. A ma­gyar válogatott elveszti a két világháború közötti időszak utolsó nemzetközi mérkőzését. De a lengye­lek nyerik meg a meccset és van olyan újság, amely a „Megérdemelt lengyel győzelem” címszóval ta­lán nem is a fut­ballról beszél Mindenesetre 2 :0- ra kaptunk ki, a pályán a közönség tapsolt és­­ vajon hányan éltek a szurkolók közül egy hét múlva ? Mert * mérkőzést tar­annaa De a milánói kerékpá­ros világbajnokság már félbeszakad, Meránba nem utaznak el a vívók, nem utaznak a bokszolók sem. Európa másfajta csaták elé indul. ----------­Azok, akik már ponto­san előkészítettek min­dent, a gleiwitzi látszattá­madás leendő hulláit is, ugyanakkor az utolsó per­­cig békevágytól eltelve nyilatkoznak. Augusztus 30-án este jelentik Ber­linből: az általános hely­zetet a német fővárosban bizonyos optimizmussal ítélték meg. De a Biroda­lom sajtója hajth­atatlanul követeli a lengyel terüle­teket. Lengyelország el­rendeli az általános moz­gósítást. Litvánia behívja a tartalékosokat, Varsó el­rendeli a lovak, autók és kerékpárok rekvirálását . Róma villanyreklámai egyelőre még csak elsöté­­títési gyakorlat címén, de kialusznak. Egyre kevesebb a fény. Prága jelenti, hogy az eredetileg szeptember 3. és 10. között tervezett mintavásárt 24-én nyitják meg, ha a nemzetközi helyzet megengedi. Nem engedi meg. ---------------­ Az utolsó napilap, amely m még viszonylag békében jelenik meg, illetve talosan még nem a hábo­rú perceiben hagyta el a nyomdagépeket, az „Ulti­mátum" című filmet rek­lámozza. Erich von Stro­­heimmel és a „Broadway rózsáját", közli az osztály­­sorsjáték csütörtöki nyer­teseit — volt-e aznap bol­dogabb ember, mint a százezer pengőt nyert 4370-es sorsjegy tulajdo­nosa? — és könyvet hir­det: „Újságolvasónak nél­­külözhetetlen Horovitz: Idegen szavak magyará­zata.” Harminc évvel később az ember eltűnődik, hány idegen szó van, amelyre feltétlenül szükség volt a következő öt esztendőben, s mégsem lehetett még benne a könyvben. Pél­dául ez. ..koncentrációs tábor.” „Stuka”, „Kon­voj”, „V—2”, „Cyklon— ” . Sárgul az újság papírja, a mondatok mégis éget­nek és szégyenítenek. Itt a nagy Hitler-beszéd. Ja­vaslatai — mondja saját magáról — „a leglojáli­­sabbak és a legszerényeb­bek voltak”, mostantól vi­szont „viszonozzuk a tü­zelést”. Ugyanebben a be­szédben leszögezi, hogy nyugati irányban nincs területi követelése (alig egy évre rá Németország­hoz csatolja Elzász-Lotha­­ringiát), s hogy a néhány nappal korábban megkö­tött német—szovjet szer­ződés ,,minden időkre ki­­járja a két ország között az erőszak bárminemű al­kalmazását’'. Ahány mon­dat, annyi kegyetlenül ki­számított ámítás. Aztán megindul a m­e­­nekültek ára­data az akkor még magyar—lengyel ha­tárnál — s kezdenek szál­lingózni a hírek az első lengyelországi tömegki­­végzésekről. A hivatalos Magyarország legyint, a szélsőjobboldali Magyar­­ország nem is titkolja, hogy egyetért. Az egysze­rű ember elolvas­hat kor­mányrendeletet, a sajtó­­cenzúráról, a gyűléstila­­lomról, az egyesületi jog korlátozásáról, s megbor­zad, vagy ha jobb az íz­lése, belül elmosolyodik, amikor megpillantja a fa­llakon a nagy, színes pla­kátot: „Óvakodj a kémek­től, kiknek szennyes pén­ze ..A plakáton lila ar­cú félvilági hölgy, pálin­kás üveg és gonosz ellen­séges ügynökök, zizegő százasok. De hát ez a pénz csak papíron pénz. Viszont az MTI jelenti, hogy a kormány lehetősé­get ad a lakosságnak ar­ra, hogy teljesítse azt az óhaját, amely szerint a honvédség fejlesztéséhez önkéntes adományokkal is hozzájárul. Ötven golyó­szórót már vettek a pén­zen. Vajon Újvidékre került, vagy Kolomeába? Baktai Ferenc Megkezdődött szeptemberben Felmentés — kinevezés Az Elnöki Tanács — a kül­ügyminiszter előter­jesztésére — Esztergályos Ferenc nagykövetet, érde­meinek elismerése mel­lett, más fontos megbíza­tása miatt felmentette a stockholmi nagykövetség vezetésére és hazánk iz­landi képviseletére kapott megbízatása alól. Ezzel egyidejűleg Nagy Bélát rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetté ne­vezte ki és megbízta a stockholmi magyar nagy­­követség vezetésével és hazánk izlandi képvisele­tével. (MTI) A SZOT elnökségének ülése (Folytatás az 1. oldalról) esztergomi gyáregységé­ben. A dolgozók egészségét, testi épségét veszélyeztető gondatlanság miatt a fél év során a felügyelők 164 büntető eljárást kezdemé­nyeztek, szabálysértések miatt 223 esetben, pénz­bírságot szabtak ki és 228 esetben fegyelmi felelős­ségre vonást kezdemé­nyeztek . A szabálysérté­sek között leggyakoribb — mintegy 70 százalék — az óvórendszabályok elő­írásainak megsértése volt. Több vállalatnál ta­pasztalható baleset-eltitko­lás, hamis adatszolgálta­tás. Baleset-eltitkolás volt például a Debreceni Ru­hagyár ózdi gyáregységé­ben, a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vál­lalatnál, a Szolnoki Vas­ipari Vállalatnál, a ka­posvári 13. sz. AKÖV- nél stb. Előfordul, hogy egyes vezetők súlyosan sérült dolgozót is rábe­szélnek arra, hogy bal­esetét otthoni balesetnek jelentse. A Csongrád me­gyei Téglaipari Vállalat­nál például a baleset nap­jára a sérültet szabadság­ra írták ki. A munkavé­delmi felügyelők a fél év során 18 esetben szabtak ki pénzbírságot baleset­­el titkolás és hamis jelen­tés miatt. A szakszervezetek a munkavédelmi helyzet ja­vítása érdekében jelentős erőfeszítéseket tettek. Eredményesen segítették az üzemi szerveket abban, hogy feladataikat önál­lóan ellássák és követke­zetesebben éljenek jo­gaikkal, hatékonyabban segítsék a társadalmi el­lenőrző és nevelő mun­kát. Az elnökségek rendszere­sen, több szakszervezetnél a központi vezetőségek is (vegyész, textiles, vasas) napirendre tűzték az ipar­­ág munkavédelmi hely­zetét. Kezdeményezték, szorgalmazták a nevelő, felvilágosító munka fej­lesztését, a munkakörül­mények javításának meg­gyorsítását. A szakszerve­zeti központok többször kezdeményezték a mi­nisztériumok felé, hogy hatékony intézkedéseiért tegyenek munkavédelmi feladataik ellátására. Ez azonban több területen nem volt eredményes, mert a minisztériumok munkavédelmi tevékeny­ségében nem történt elő­rehaladás, egyes tárcák a­ kivéve még nem tesznek eleget a központi rendel­kezésekben előírt felada­toknak — állapítja meg a jelentés. Az elnökség 1969. szep­tember második felében összehívja a Szak­szervezetek Országos Tanácsának soron, kö­vetkező ülését. A java­solt napirenden a szak­­szervezeti mozgalom idő­szerű kérdései, az 19­89. I. félévi gazdálkodás és az ezzel kapcsolatos szak­szervezeti munka tapasz­talatai, valamint a VII. szakszervezeti világkong­resszus előkészítésének tennivalói szerepelnek. G. P. Sajtókonferencia a KNDK budapesti nagykövetségén Li Dong Szon, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete hétfőn sajtó­értekezletet tartott a KNDK megalakulásának közelgő 21. évfordulója alkalmából. A nagykövet a többi kö­zött elmondta, hogy hazá­jában biztonságosan meg­alapozódott a szocialista rendszer: a KNDK fejlett ipari-agrár országgá­ vált. Az ország nemzetközi helyzete állandóan erősö­dik — ezt határozott im­­perialistaellenes, önálló külpolitikájának köszön­heti. A KNDK baráti vi­szonyt tart fent és együtt­működik a testvéri szo­cialista országokkal és sok, nemrég függetlenné vált, ázsiai és afrikai or­szággal. Hazánk felvirágozásá­­val egyidejűleg azonban mondotta Li Dong Szan — az amerikai imperializ­mus immár több mint­­ 20 éve barbár gyarmatosító, katonai terrorpolitikát folytat Dél-Koreában — s azt saját gyarmatává, katonai bázisává változ­tatta. A koreai nemzet egyetlen állama a KNDK, az képviseli Észak- és Dél- Korea népének valóságos nemzeti érdekeit. Éppen ezért — Korea békéjének biztosítása és az ország békés egyesítése érdeké­ben — az amerikaiaknak haladéktalanul ki kell vo­nulniuk D­él-Koreából. A nagykövet befejezésül arról szólt, hogy a koreai és a magyar nép közötti baráti együttműködés jól fejlődik. (jgg) A magyar szellemi export növeléséről tárgyalt a Gazdasági Bizottság A Találmányi Hivatal elnökének nyilatkozata A kormány Gazdasági Bizottsága — a külkeres­kedelmi miniszter és az Országos Találmányi Hi­vatal elnökének beszámo­lója alapján — megvizs­gálták a műszaki-szelle­mi export helyzetét. A beszámolók megálla­pítják, hogy a műszaki­szellemi szolgáltatások külföldi értékesítése lé­nyegében 3—4 évvel ez­előtt indult meg és azóta dinamikusan fejlődik. A Tesco adatai szerint 1967 és 1968 között 1 200 000 rubel és 402 ezer dollár értékű szellemi szolgálta­tást —­ például tervező­­munkát — nyújtottunk külföldnek, ezenkívül szá­mos találmányt értékesí­tettünk licensz formájá­ban. A jelenleg érvényes kötések értéke már túlha­ladja a tízmillió rubelt, illetve az egymillió dol­lárt, de ebben az összeg­ben sincs benne a talál­mányok értéke. Nem tar­talmazza azt az üzletkö­tést sem, amelynek alap­ján magyar mérnökök tervezik India új alumí- ■ niumkombinátját. A ma­gyar szellemi szolgáltatá­sok legfőbb piaca egyéb­ként az NDK, de jelentős üzletkötések jöttek létre Algériával, Norvégiával és más országokkal, sőt a FAO-val is. Tasnádi Emil, az Or­szágos Találmányi Hiva­tal elnöke nyilatkozatá­ban elmondotta: hazánk számára is előnyös, ha fo­kozottan részt vesz a mű­szaki-szellemi kutatások nemzetközi munkameg­osztásában. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésé­vel a kormányszervek már rendezték a külföldi szellemi termékek, licen­­szek vásárlásának szabály­zatait, módszereit. A magyar műszaki-szellemi termékek külföldi értéke­sítéséhez azonban még nem sikerült minden szempontból ösztönző esz­közöket találni. Minde­nekelőtt egyértelműen­ dönteni kell arról, hogy a vállalat, vagy­ maga a dolgozó rendelkezzék-e például a találmánnyal, s ki milyen arányban része­sedjék annak ellenértéké­ből. Abban a kérdésben is állást kell foglalni, hogy kinek legyen joga külföldön értékesíteni a műszaki alkotásokat. A Találmányi Hivatal álláspontja szerint a műszaki-szellemi termé­kek külföldi értékesítésé­re a külkereskedelmi, il­letve az önálló export­­joggal rendelkező válla­latokat célszerű feljogosí­tani. Ha azonban a szel­lemi terméket országot, közötti műszaki-tudomá­nyos együttműködési bi­zottság határozata alap­ján adják át, ennek le­bonyolításával kizárólag a Tesco-t kell megbízni. Az értékesítésből származó hasznot a terméket lét­rehozó vállalat, a feltalá­ló, illetve az értékesítést lebonyolító vállalat kö­zött az ő megállapodásuk alapján kell szétosztani. Megoldásra vár még, hogy a vállalatokat és dolgozókat jobban osztó­ , nézzék olyan szellemi termékek előállítására, amelyeket a szocialista országoknak adnak át. (MTI) A SZ ÉLET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságánál­ első titkára befejezte évi rendes szabadságát. Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban üd­vözölte az Egyesült Álla­mok Kommunista Párt­ját, megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Albert-Bernard Bongo köztársasági elnök táv­iratban fejezte ki köszö­netét Losonczi Pálnak a Gabon nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókí­vánságaiért. Félix Houphouet-Boigny köztársasági el­nök táviratban fejezte ki köszönetét Losonczi Pál­nak Elefántcsontpart Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából küldött jókívánságaiért. Szilágyi Sándor, a Vegy­ipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára a Né­met Szövetségi Köztársa­ság vegyipari szakszerve­zetének kongresszusára utazott. 1969. szeptember 1

Next