Népszava, 1971. május (99. évfolyam, 102–126. sz.)

1971-05-16 / 114. szám

V.a Világ proletárjai, egyesüljetek NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM ARA 1,20 FORINT 1971. MÁJUS 16. VASÁRNAP 1 . INTÉZÉS, ú­ it# A szakszervezetek közreműködése hatalmas erő a békemozgalomban A BVT-közgyűlés résztvevőinek csoporttalálkozói Sokrétű programmal folytatódott szombaton a BVT-közgyűlésen részt vevők tanácskozása. Dél­előtt az azonos területe­ken, érdeklődési körökben dolgozó személyek cso­porttalálkozóira került sor. Szakszervezeti funk­cionáriusok, az ifjúság képviselői, a nemzeti nő­­mozgalmak küldöttei, val­lási csoportok és szerve­zetek képviseletében ér­kezett vendégek, parla­menti képviselők, jogá­szok, a mezőgazdaságban dolgozók adtatt egymás­nak találkozót és vitatták meg a békemozgalomban betölthető sajátos felada­taikat az írók, tudósok, művészek is. Aláírásgyűjtés a vie Jack Askins (Nagy-Bri­­tannia) arról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy a brit parlamenti ta­gok felhívást fogalmaztak, amelyben a szennyes viet­nami háború azonnali megszüntetését követelik. Jó szolgálat lenne, ha a BVT-konferencián dele­gált parlamenti képvise­lők a felhívás másolatát elvinnék hazájukba, s tár­saik aláírásával kiegészít­ve juttatnák el az Egye­sült Államok kongresszu­sának. Az indítványt a je­lenlevők egyetértéssel fo­gadták, s felvetődött az a gondolat is, hogy a tilta­kozó aláírásokkal ellátott íveket nemzetközi parla­menti küldöttség vigye el az USA-ba. A találkozó kötetlen ba­ráti eszmecserének indult — az egymást követő fel­szólalások avatták elmé­lyült munkaüléssé. Szóba került a közel-keleti hely­zet is, s valamennyi kép­viselő egyetértett abban, hogy meg kell bélyegezni az izraeli agressziót, s leg­főbb támogatóját, az ame­rikai imperializmust. A képviselők szenvedélyes szavakkal vádolták a faj­üldöző dél-afrikai rezsi­met, az agresszív, gyar­matosító szándékát már A közgyűlés nőküldöt­tei az ÉDOSZ székházban találkoztak, hogy kicserél­jék tapasztalataikat a nő­mozgalom helyzetéről. A közös célokról — a női egyenjogúságról, a béké­ről — kialakult eszme­cserén a magyar és a nemzetközi nőmozgalom vezetői is részt vettek. A házigazda tisztét Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke töltötte be. Herta Kuusinen, a Nem­zetközi Demokratikus Nő­szövetség elnöke számsze­rű adatokkal is illusztrál­ta a nőmozgalom terebé­­lyesedését. Ma már 95 or­szág 107 szervezete tö­mörül a nemzetközi nő­szövetségbe. A háború elleni, a füg­getlenség megvédéséért vívott harc valamennyi országban közös ügy. Er­ről beszéltek a jordániai, az izlandi, a dél-afrikai és a világ más tájairól érke­zett nők. Megrendülten hallgatták a dél-vietnami küldöttet, aki az ameri­ka élelmezésipari dol­gozók szakszervezetének Gorkij fasori székhá­zában tartották szak­mai találkozójukat a Bé­­ke-világtanács közgyűlé­sén részt vevő parlamenti képviselők. A házigazda tisztét a magyar ország­­gyűlés tagjai töltötték be. Dr. Pesta László, a ma­gyar országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizott­ságának elnöke üdvözlő szavaiban hangsúlyozta: A béke védelme a témája ennek a találkozónak, ke­resi azokat a legjobb for­mákat, módszereket, ame­lyekkel a parlamenti kép­viselők szolgálhatják a háború nélküli világ meg­teremtésének ügyét, na mi háború ellen nem is igen leplező impe­rializmust, s szolidaritá­sukról biztosították a so­kat szenvedett kelet-pa­kisztáni népet. A közgyűlésen részt ve­vő külföldi egyházi sze­mélyiségek találkozóján ott volt a magyarországi egyházak több vezetője is: dr. Ijjas József kalocsai érsek, dr. Beresztóczy Miklós c. prépost, az Or­szágos Béketanács katoli­kus bizottságának főtitká­ra, az országgyűlés alelnö­­ke, Mag Béla c. apát, az Opus Paris intéző bizott­ságának ügyvezető igaz­gatója, az ENSZ-Társasá­­gok Világszövetségének képviselője, dr. Káldy Zol­tán evangélikus püspök, a Béke-világtanács tagja, Palotay Sándor, a Ma­gyarországi Szabad Egy­házak Tanácsának elnöke, Seifert Géza, a magyar iz­raeliták orsz­ágos képvi­seletének elnöke. A találkozó résztvevői javasolták, hogy a Béke­világtanács rendezze meg a különböző országok egy­házi vezetőinek, illetve az egyházi békemozgalmak képviselőinek nemzetközi találkozóját, amely előké­szítője lehetne az összes egyházakra kiterjedő bé­kemozgalom kialakításá­nak. kaiak szörnyű pusztításai­ról, s a többi között arról számolt be, hogy nyomo­rék gyermekek jönnek a világra Vietnamnak azon a vidékein, ahol a nö­vényzetet az amerikaiak vegyszerekkel megfertőz­ték. Az eszmecserén szinte mindenki a békéért, a nők egyenjogúságáért kibon­takozott újabb akciókról számolt be. Megemlékeztek a bör­tönben sínylődő Angela Davisről, s elhatározták, hogy szolidaritásuk kife­jezéseként a békemozgal­mat jelképező motívu­mokkal ékesített zászlót küldenek a kiemelkedő békeharcosnőnek. A nőtalálkozó részve­vőit a zalai asszonyok küldöttsége köszöntötte. A bányászszakszervezet Gorkij fasori székházá­ban rendezték szakmai ta­lálkozójukat szombaton délelőtt a Béke-Világta­­nács közgyűlésén részt ve­vő jogász-küldöttek. A baráti találkozón arról folytattak eszmecserét, miként járulhatnának hozzá a földkerekség­en­ Szakmai megbeszélést tartottak a Béke-világta­­nácsnak a különböző or­szágok szakszervezeti mozgalmaiban tevékeny­kedő küldöttei is. Az ösz­­szejövetelt, amelyen Jean Schaeffer francia delegá­tus elnökölt, a világ min­den részének dolgozóit képviselő szakszervezeti harcosok ismerkedése, a szakszervezeti munka és a békemozgalmi tevé­kenység összehangolása jegyében rendezték meg. A találkozón az az álta­lános vélemény alakult ki, hogy a különböző or­szágok szakszervezeti har­cosai sajátos érdekvédel­mi feladataik ellátása köz­ben is igen sokat tehet­nek a békéért. Az emberi­ség alapvető tömegeit, ha­zájuk munkásosztályát és a többi dolgozó réteget képviselik, s a milliók egysége, akarata — a szak­­szervezetek közreműkö­désével — hatalmas erőt jelent az imperializmus elleni harcban, a háború veszélyének leküzdésében. A dolgozó tömegek köré­ben nap mint nap köz­vetlenül tevékenykedő szakszervezetek a legin­kább képesek megértetni az emberekkel, hogy az imperialisták által kirob­bantott háború a kapita­listáknak óriási hasznot, a dolgozó tömegek szá­mára pedig szenvedést, súlyos terheket jelent. Ebből kiindulva vizs­gálták a találkozó részve­vői, mit tehetnek nem­csak mint békemozgalmi harcosok, hanem mint szakszervezeti funkcioná­riusok is szűkebb környe­zetükben a vietnami konf­liktus felszámolásáért, a dolgozó tömegek mozgósí­tásáért, az imperializmus, a gyarmatosítás, a fajül­dözés ellen. A delegátu­sok szembeszálltak azzal a nézettel, amely szerint a békeharc nem tartozik a szakszervezetek közvet­len feladatai közé, hogy a békeharccal nem kell fog­lalkoznia. Hangsúlyozták: a béke megvédése első­rendű fontosságú teen kő­lönböző részein élő jogá­szok a világbéke fenntar­tásához. jó a dolgozóknak és szak­­szervezeteiknek, hiszen lé­nyegében ez az alapja az élet- és munkakörülmé­nyek javításáért folytatott harcnak is. A dolgozó jó­létéért, az emberiség jö­vőjéért, a ma és a holnap nemzedéke boldogulásáért folytatott törekvéseknek csak akkor van értelme, csak úgy lehet eredménye, ha a béke biztosításáért folytatott következetes és határozott fellépéssel pá­rosul. A művészeti élet képvi­selőinek találkozóján — ahol Hubay Miklós, a Bé­ke-világtanács tagja ve­zette a tanácskozást — egész sor javaslatot fogad­tak el a nemzetközi béke­­­mozgalom kulturális tevé­kenységének fellendíté­sére. Indítványozták, hogy a nemzetközi békemozga­lom alapítson olyan díjat, amellyel rendszeresen ki­tüntethetnék azokat a mű­vészeket, akik alkotásaik­kal nagy szolgálatot tesz­nek a háború elítélésében, a béke gondolatának ter­jesztésében. A fiatalok és a diákok csoporttalálkozóján han­got kapott, hogy a külön­böző országokban műkö­dő ifjúsági szervezetek és mozgalmak egymásnak hathatósabb segítséget ad­hatnak azzal, ha tájékoz­tatják más országok ha­sonló szervezeteit, moz­galmait munkájuk ered­­eredményeiről, terveiről. A tapasztalatcsere ilyen értelemben mozgósító erőt jelent a nemes eszmék iránt legfogékonyabb kor­osztályoknak. A csoporttalálkozók után a közgyűlés hat munkabizottsága záró megbeszélésre ült össze: számba vették a korábbi üléseken elhangzott indít­ványokat, észrevételeket, s ezek figyelembe vételé­vel készítették el azokat az ajánlásokat, dokumen­tumokat, amelyeket a ple­náris ülés elé terjesztenek — előreláthatólag vasár­nap délután.­ ­ A nőmozgalom a békéért A szakszervezetek szerepe a békeharcban Konferencia a csendes-óceáni térség békéjéért A BVT-közgyűlés ese­ménysorozatában megtar­tották a csendes-óceáni tá­maszpontok felszámolásá­ra összehívandó konferen­cia előkészítő megbeszé­lését is. A részt­vevők ar­ról a nemzetközi tanács­kozásról tárgyaltak, ame­lyet későbbi időpontban rendez meg a BVT és az afro-ázsiai szolidaritási bizottság. Megállapodtak abban, hogy a két szerve­zet titkársága közösen ké­szíti elő az ülést, amelyen a csendes-óceáni térség­ben élő népek képviselői vesznek majd részt. En­nek a térségnek a hely­zetét a budapesti megbe­szélés részt­vevői rendkí­vül aggasztónak és veszé­lyesnek ítélték meg, s ép­pen ezért a szóbanforgó konferencia sürgős össze­hívása mellett foglaltak állást. Koszorúzás a A Béke-világtanács bu­dapesti közgyűlése alkal­mából szombat délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél. A Béke-világtanács elnökse­ Hősök terén­ ­e és titkársága — Romes Csandra főtitkárral az élen — helyezték el a ke­gyelet és a hála koszorú­ját az emlékmű talapza­tára, ahol ifjúgárdisták álltak díszőrséget. Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz Budapestre érkezett Megkezdődtek a magyar és a lengyel párt- és kormányvezetők megbeszélései A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Magyar Népköztársaság kormá­nyának meghívására szombaton baráti látoga­tásra Budapestre érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Piotr Jarosze­wicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnö­ke. A vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Politikai Bi­zottság tagja, a Miniszter­­tanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizott­ság tagja, a KB titkára, Bánkei András belügymi­niszter, Péter János kül­ügyminiszter, az MSZMP KB tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Gyenes András, a KB kül­ügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Tadeusz Ha­­nuszek, a Lengyel Nép­­köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Szombaton délelőtt a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­ságának székházában megkezdődtek a magyar és a lengyel párt- és kor­mányvezetők megbeszélé­sei, amelyeken lengyel részről Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Piotr Jaroszewicz, a Politikai Bizottság tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, magyar részről Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, a Politikai Bi­zottság tagja, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Ko­mócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára és Gyenes András, a KB külügyi osztályának veze­tője vett részt. Délben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság kor­mánya ebédet adott a len­gyel vendégek tiszteletére. A baráti hangulatú ebé­den Edward Gierek és Ká­dár János mondott pohár­köszöntőt. (MTI) Megbeszélés az MSZMP KB székházában. A képen, balról jobbra: Fock Jenő, Kádár János,, Komócsin Zoltán, jobboldalt középen: Edovard Gierek (MTI Fotó : Pálfai Gábor felvétele) A Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése A Varsói Szerződés egyesített­­fegyveres erői közös intézkedési tervé­nek megfelelően, Ivan Jakubovszkij marsallnak, a Varsói Szerződés egye­sített fegyveres erői fő­­parancsnokának vezeté­sével május 12 és 15 kö­zött Berlinben megtar­tották az egyesített fegy­veres erők katonai taná­csának ülését, valamint a Varsói Szerződéshez tar­tozó tagállamok hadsere­gei vezető testületének értekezletét.­ Az ülés, illetve az érte­kezlet során áttekintet­ték az egyesített fegyve­res erők operatív és har­ci felkészültségének hely­zetét, valamint az egye­sített fegyveres erők har­ci készségének további fejlesztésével összefüggő kérdéseket. A részvevők valamennyi kérdést bará­ti légkörben, a kölcsönös egyetértés szellemében vitattak meg. 3­0 ezer ember dolgozik­­ az ország úthálózatának korszerűsítésén Több száz kilométernyi út ment tönkre tavasszal és télen - Foltozgatás helyett aszfaltszőnyeg A példátlan méretű mo­torizáció megnöveli az útépítés és korszerűsítés gyorsítását — mondja dr. Ábrahám Kálmán, a KPM Közúti Főosztályának ve­zetője. — Az időjárás ked­vez, és mindenütt teljes erővel dolgozhatunk: csaknem 30 ezer ember vesz részt az útépítési fel­adatok megoldásában. Az 1971. évre rendelkezé­sünkre álló 4,5 milliárd forintot elsősorban a fő­utak korszerűsítésére for­dítjuk, s több, főként a belföldi és a nemzetközi idegenforgalom szempont­jából fontos újabb sza­kasz átadására is sor ke­rül. Júliusban megnyitjuk Zamárdiig az új balatoni autóutat. Ezen a nemzet­közi színvonalú autóúton jelentősen csökken az el­jutási idő a főváros és a Balaton között. Az új vo­nalvezetéssel 11 kilomé­terrel rövidült az út Bu­dapesttől Zamárdiig. Ugyancsak júliusban avat­juk a 11-es számú Duna­kanyari út Szentendre és a Római-part közötti sza­kaszát, az út elkerüli a többi között Budakalászt is és a HÉV-kereszteződé­­seket. — Sok a „seb”, a felfa­gyás, a kátyú az ország­utakon.­­ Még szakmai körök­ben is vita van arról, hogy az utak fokozottabb meg­hibásodását kizárólag téli kárként könyveljük el. Az utakon állandóan növek­szik a forgalom, s a ter­helés is. Egy-egy kamion­gépkocsi rosszabb hatás­sal van a pályára, mintha 300 személyautó haladna át az adott szakaszon. A mai terhelést az elkopott, régi burkolatok nehezen bírják. Természetesen a meghibásodások számát csak növeli a felfagyás. Idén tulajdonképpen há­romszor volt tél, hiszen például a februári „ta­vaszt” márciusi tél követ­te, az olvadás és a fagyás gyakori változása sok bajt okozott. Felméréseink sze­rint a helyreállítás leg­alább 700 millió forintba fog kerülni, ebből 300 mil­lió forint értékű munkát már elvégeztün­­. Még legalább 700 kilométeren kell dolgozni. Szakítottunk a régi gyakorlattal, ahol sok a hiba, nem foltozga­tunk, hanem egybefüggő, 3—10 centiméter vastag aszfaltszőnyeggel borítjuk a pályát. Ezzel elérjük, hogy néhány évig jó lesz az út , majd a korszerű­sítésnél ez a réteg alap­ként felhasználható. Kü­lönösen Borsodban, Pest, Veszprém, és Vas megyé­ben sok a „beteg” út. A főútvonalak többségét rendbehoztuk, így most már nagyobb erőket biz­tosíthatunk a mellékútvo­nalakra. Külön program alapján dolgoznak Sza­bolcsban, ahol a tavalyi árvíz 400 kilométer hosz­­szúságban tette tönkre az utat. Ahol dolgoznak, ott táblákat helyeztünk el. A gépkocsivezetőket kérjük, tartsák be a KRESZ elő­írásait, lassítsanak ezeken a helyeken. Vezessenek fo­kozott gondossággal. Ezt kívánja saját érdekük, és az útépítő munkások testi épségét, életét se tegyék kockára. , Moldován Tamás

Next