Népszava, 1971. október (99. évfolyam, 231–257. sz.)
1971-10-14 / 242. szám
.. Hetvenöt éves a kecskeméti színház , s október 14-én, ma 75 éve gördült föl fgyy először a függöny a kecskeméti színház színpadán, hogy a város nagy szülöttének, a magyar dráma megteremtőjének művével köszöntsék az ünnepi közönséget. A kecskeméti színház az államosítás óta e mű szerzőjének, Katona Józsefnek nevét viseli. A jubileum tiszteletére ma este ugyancsak a 75 évvel ezelőtti bemutatkozáson előadott drámát, a Bánk bánt játsszák a színház mai művészei, akik az előadás előtt ünnepi társulati ülésen emlékeznek az évfordulóra. A darabválasztás nemcsak kézenfekvő, nemcsak a névadó emléke, tehetsége előtti tiszteletadás megnyilvánulása, hanem egyszersmind szimbóluma is a kecskeméti színház mai művészi törekvéseinek és kifejező jelképe a színház eddigi tevékenységének. Valamikor ez a színház a vidéki magyar színjátszás egyik fellegvára volt, tevékenyen hozzájárult a nemzet szellemének, nyelvének „csínosodásához”. A színház mai művészei, az ünneplő társulat, amelyet ezúttal mi is szeretettel köszöntünk, ehhez a hagyományhoz méltóképpen akar dolgozni s vallja azt is, hogy Katona József drámájának, a Bánk bánnak felújításával és az évadban bemutatásra kerülő másik két klasszikus művel nem valamiféle színházi konvenciónak kíván eleget tenni, hanem e remekművek korokat átölelő aktualitásával a mához kíván szólni. A kecskeméti társulat az idén új tagok szerződtetésével megfiatalodott és egyszersmind erősödött is. Ez a színház együttesével remény szerint a korábbi éveknél sokkal jobban képes lesz majd megfelelni azoknak a művészi feladatoknak, amelyeket a műsorfüzet beköszöntőjében célul maga elé tűzött. Ehhez a munkájukhoz kívánunk a színház mai vezetőinek és a társulat egészének sok sikert. (r. ! ) Fenyő Miksa látogatása a Hsr srofe Világszövetségében Fenyő Miksa, a Nyugat egyik alapítója — a Magyarok Világszövetsége, a PEN Club és a Petőfi Irodalmi Múzeum Vendégeként — Budapesten tartózkodik. Az idős író a Magyarok Világszövetségénél rendezett összejövetelen találkozott a Nyugat második nemzedékének néhány tagjával. Keresztury Dezső irodalomtörténész, a Magyarok Világszövetségének alelnöke köszöntötte Fenyő Miksát. Illyés Gyula a Nyugat első nemzedékének érdemeit méltatta a nemzeti kultúra remekeinek megalkotásában. Fenyő Miksa meghatott szavakkal mondott köszönetet a meghívásért és a bensőséges hangulatú találkozásért. Az összejövetelen Kárpáti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára ajándékot nyújtott át az idős írónak. (MTI) Vásárhelyi őszi tárlat Vasárnap nyitották meg a képzőművészet nagyalföldi metropolisában, Hódmezővásárhelyen a hagyományos őszi tárlatot. Az idei kiállítás immár a tizennyolcadik e képzőművészeti seregszemlék sorában. Hovatovább az is hagyományosnak mondható, hogy az időjárás is kegyeibe forogadja ezt a várost, sőt nyugodtan mondhatjuk, az egész országrészt megmozgató kulturális eseményt. De nemcsak a szokatlanul erősen melegítő kora őszi nap avatta ünneppé ezt a vasárnapot A szó legszorosabb értelmében ünnepi kulturális eseménysorozat részeként, egyik legrangosabb ren dezvényeként került sor az idén is a tárlat megrendezésére . A képzőművészet Vásárhelyen a város egész kulturális arculatát meghatározó és hagyományosan alakító művészeti ág. Ebben a városban a képzőművészet jelentőségét, rangját nemcsak az adja, hogy a XX. századi magyar művészet legjobbjai közül itt élt, alkotott Tornyai, Endre Béla és Koszta, s hogy a mai magyar képzőművészet kiemelkedő egyéniségei közül is számosan kötődnek életükkel s művészetükkel egyaránt ide, hanem, hogy az idők során Hódmezővásárhelyen a képzőművészetet valóban értő s, megbecsülő közönség alakult ki. Amióta vásárhelyi képzőművészetről beszélhetünk, ez a dél-alföldi város mindig hatással volt a magyar művészeti életre. Vonzása egy-egy időszakban erősebb, máskor gyengébb volt, de még akkor sem adta föl sajátos jellegét, alkotói magatartását, amikor bizonyos okok miatt mesterségesen háttérbe próbálták szorítani. A „hét szűk esztendőben’ is meg tudta őrizni a vásárhelyi művészet megújulásra mindenkor kész képességét, az adoit táji és a mindenkori társadalmi valóság iránti érzékenységét Az utóbbi egy-másfél évtizedben nagyrészt e képességei révén kezdődött meg a vásárhelyi művészet új fellendülése, reneszánsza. Művészi magatartás tekintetében a hagyományokhoz. Tornyai, Koszta hagyományaihoz kötődő hűség és a mai valóság regisztrálása, művészi feldolgozása iránti érzékenység jellemzi a mai hódmezővásárhelyi képzőművészetet. Vitalitásának, szüntelen megújulásának az is alapfeltétele, hogy képes ez a művészet újra és újra magához kötni a fiatal alkotók egymást követő generációit, akik, még ha a későbbiek folyamán el is távolodnak attól a művészi, alkotói modelltől, amit a vásárhelyi művészet jelent, útra valóul emberiművészi egyéniségüket egyaránt gazdagító tapasztalatokat, élményeket kapnak. S ez visszafele is igaz. A vásárhelyi művészet is szüntelenül gazdagodik a fiatal alkotók fellépésétől, lendületétől. Ez a gazdagodás a legkézenfekvőbb módon, a mai vásárhelyiképzőművészet formai sokszínűségében, stiláris változatosságában érzékelhető. Ez a változatos formában kifejezésre jutó, de tartalmában, szemléletében a vásárhelyi művészek legjobbjainak alkotói magatartását, hagyományait őrző művészet határozza meg a mostani kiállítást is, amely nemcsak a hódmezővásárhelyi képzőművészet jelenéről ad számot, hanem a potenciálisan benne rejlő lehetőségekről is. A tárlat művészi jelentőségét, színvonalát természetesen a pillanatnyi, a jól vagy kevésbé sikerült módon „időzített formák” összessége is meghatározza. Ennek alapján e mostani kiállítás színvonaláról azt mondhatjuk, hogy az itt szereplő művészeknek szinte kivétel nélkül mindegyike legjobb „formájáról” ad tanúbizonyságot. A kiállított képek, szobrok túlnyomó többsége alkotóik művészi fejlődésében is előrelépést mutat. Az őszi tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet idén Rékassy Csaba kapta. Rékassy aránylag fiatal kora és rövid alkotói múltja ellenére olyan nagyformátumú művésszé „növi ki magát”, aki egyaránt otthonosan mozog a képzőművészet különböző műfajaiban, s mindegyikben mondanivalójának megjelenítésére alkalmas önkifejezési lehetőségre talál. Rékassy művészetében külön is értékelendő az a hallatlan magas színvonalú mívesség, az a nagy műhelygond, amellyek alkotásait létrehozza. Summásan azt mondhatjuk, hogy a mai magyar képzőművészet egyik jelentős egyéniségének eddigi munkásságát jutalmazta most ez a rangot adó díj. A kiállítást dr. Rozványi Márta rendezte. A rendezőnek részben hálás feladta volt, hiszen a kiállítás anyaga szerkezetében is kiegyensúlyozott, egyformán színvonalas a festmény-, a grafikai és a szoboregyüttes. Hálátlan feladat viszont a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum kiállítási célokra nem éppen alkalmas helyiségeiben a művekhez illő reprezentatív módon elhelyezni ezt az anyagot. A rendező ezzel a feladattal is sikeresen birkózott meg, bár éppen az elhelyezés esztétikusabb, hatásosabb módja miatt helyenként szerkezetében volt kénytelen megbontani a tárlat anyagát. Rideg Gábor NÉPSZAVA IMRIIlllllllllllll A HIT IFILMJil Quermada Kitűnő színes olasz film, Pontecorvo rendezte. Izgalmas, magas hőfokú feszültsége van, kalandfilm a javából — és... és ami a legfontosabb. ..A kopp”. „Az algíri csata” rendezője nem lett hűtlen önmagához. Komoly, súlyos mondanivalójú, haladó filmet készített, a kolonializmus világos és egyértelmű leleplezését, történelmi kritikáját. Olyan jó sztorival, olyan izgalmasan, hogy az igazi „mozi” hívei, a tizenévesek is emlékezni fognak rá egész életükben és a filmművészet is jegyezni fogja, mint fontos haladó témát, nagyszerű művészi eszközökkel megfogalmazó alkotást. Queimada — portugál szó. Annak az elképzelt, de a valóságban sok példányban létező. Karibitengeri szigetnek a neve, ahol a film játszódik. Azt jelenti: a felperzselt. Szimbolikus a név, mert ezt a szigetet — mint valóságos megfelelőit — sokszor felégették. Először az őshonos indiánokat irtották ki a conquistádorok, majd fekete rabszolgákat hoznak Afrikából, az ültetvényekre. S a film annak története, hogyan irtják őket is — pontosabban, hogyan irtják őket akkor is, amikor az erősebb gyarmatosító, az angol megjelenik és elveszi a cukorültetvényekben gazdag szigetet a gyengébbtől, a portugáltól. (Ők, úgy látszik, ma is gyengébbek, legalábbis az üzleti világban, és most konkrétan nem is az angolokkal, hanem a spanyolokkal szemben. A helyszín eredetileg ugyanis spanyol lett volna, de mert ők azzal fenyegetőztek, hogy ha a „gyarmati rendszer” spanyol marad, betiltják a gyártó cég minden filmjét, megváltoztatták hát azt portugálra.) Ez a film története. Megjelenik a szigeten a brit admiralitás titkos ügynöke és lázadást, felkelést robbant ki a portugálok ellen, hogy az új hatalom, a helyi burzsoázia, engedelmes híve legyen majd és az angol társaságoknak adja a cukormonopóliumot. Az ügynöknek, miután nincs lázadni merő — nevelnie kell magának. S a film hitelesen ábrázolja azt a folyamatot, hogy az angol — a mai filmgyártás talán legképzettebb színésze, Marlon Brando játssza a szerepet — hogyan teremt, ha szükséges, egy primitív hordárból gerillavezért, majd hogyan válik abból — s ezt már az egész brit világbirodalom se tudja megakadályozni — népéért felelősséget érző, a gyarmatosítók által kézben nem tartható forradalmár. Az alkotás érdekessége, hogy a rendező, Pontecorvo, megkísérelte a film készítése közben a történet pszichológiai szituációját megismételni. Ezért Brando gátlástalanságában szinte dekadens kifinomultságával szemben egy olyan fiatal kolumbiai négert tett meg főszereplőnek, Evaristo Marquest, aki nem hivatásos színész, s aki azelőtt nemcsak hogy nem játszott filmen, de — állítólag — nem is látott filmet életében. Így lejátszódik előttünk a történet valósága, hogyan lesz a gyarmatosítók bábujából — ember, a forradalmár gerillák vezére, majd az egész sziget hőse, a szabadság tudatos mártírja. S van egy tanulsága! Merni kell bátran a politikai haladást szolgáló történelmi alkotást készíteni. Megrázó erejű ez a film, s olyan egyértelműen, világosan haladó, hogy ha szocialista országban készítik, talán egyértelműen harsog föl a rosszindulatú kritika, mondván: kilátszik a lóláb, a gyarmatosítás leleplezése. De ennek a filmnek művészi ereje, üzenetének szépsége, mondanivalójának hitele mutatja, hogy lehet és érdemes. Sőt, kell magasrendű művészi átéléssel ábrázolni a ma is mozgósító történelmi igazságot. Szalontáj Mihál: Kockázatos akció A film eredeti címe Riszk, azaz Kockázat. Ám nemcsak a cím, de a téma is emlékeztet a lengyelek sikeres kockázatára, a híres Kloss kapitány kalandjaira. (A főhőst ugyan Kurtznak hívják, s időközben előrelépett a katonai hierarchia grádicsán, ésjellemét is megszínezték némi intellektuális mélabúval.) Kurtz őrnagy — akárcsak legendás lengyel őse — bátor és nemes felderítő. Beépült a német hadigépezetbe, s hitleri egyenruhában, a Gestapo árnyékából irányítja és segíti a lengyel ellenállók kockázatos akcióit. A cselekmény menete is emlékeztet az egykori kockázatra. Akad itt is árulás és leleplezés, kézitusa és szapora fegyverropogás, ostoba, részeges német tiszt és keménykalapos, agyafúrtan szivarozó Gestapo-nyomozó. A kellő pillanatban megérkezik Maria is, a szép rádióslány, hogy fontos jelzéseket továbbítson a német haderő mozgásáról, védelmi bázisairól. Az új szovjet film stílusában követi a háborús kalandfilm jól bevált, biztos formuláit. Néha még izgalmas is. Bár olykor a rendező, Vaszilij Paszkaru naivabbnak képzeli a nézőt, mint amilyen a valóságban. S ez is kockázat. A film sikerének kockázata. Susanne és Christian Az első kockák megvesztegetően plasztikusak. Úgy tűnik, a rendező — Siegfried Kuhn — arra törekszik csupán, hogy hangulati elemekből, apró rezdülésekből rakosgassa össze a szép szerelem történetét, Susanne és Christian gyorsan növekvő, borzongó és bensőséges találkozását. Ám hamarosan kiderül, hogy a futó impresszió, a laza képsor, a lelemény és a fényfolt — csak múlékony divat ebben a játékban. A rendező és az operatőr (Erich Gusko) csak a külsőségekben fogékony a „különösre”. Azaz csak az elmesélés külsőségét vették át például Lelouch munkájából, Hucijev vagy éppen Szabó István filmjeiből. Mert itt a gondolat már-már vészes sablonná gyengült, s a felvázolt környezet is szürke, semmitmondó (vágy inkább kötelező!) háttérre merevült. Szóval az új NDK-film, amelynek főszerepét Heidemarie Wenzel s a Belmondóra hasonlító Winfried Glatzeder játssza, csak gyenge és ismerős variációja a manapság divatos és kelendő szerelmi történeteknek. Gantner Ilona A kedd esti „Trisztán és Izolda” előadással befejezte tíznapos moszkvai vendégszereplését a bécsi Állami Operaház együttese, amely a Magyar Állami Operaház előadásait követően lépett fel a moszkvai Nagyszínházban, ugyancsak óriási sikerrel. Az osztrák művészek záróelőadásán jelen volt Rudolf Kir Schläger osztrák külügyminiszter és Jekatyerina Furceva szovjet kulturálisügyi miniszter. A. Trisztánon kívül a bécsi opera Richard Strauss Rózsalovagját mutatta be a Kongresszusi Palotában és Mozart Figaro házassága című operáját a Nagyszínházban. A vendégszereplés megkoronázását jelentette a Bécsi Szimfonikusok nénéhány önálló hangversenye a moszkvai Konzervatóriumban. Beethoven IX. szimfóniáját és Mozart Rekviemjét Karl Böhm vezényelte. Kivételes sikert aratott párhuzamosan a Bolsoj bécsi vendégszereplése. A bécsi lapok elragadtatással írnak a szovjet együttesről A Bécsi Állami Operaház Moszkvában — a Bolsoj Bécsben AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK valamin! GYAKORLOTT ÉPÜLETGÉPÉSZTECHNIKUSOKAT, SZERKESZTŐRAJZOLÓKAT, TERVBÍRÁSOKAT, SZEMÉLYES TEHERGÉPKOCSI - VEZETŐKET jeleNTKEZNS. ..PROMETHEUS TÜZELÉSTECHNIKAI VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLY Budapest, X., Gyömrői út 136 Telefon: ST«—«18/02 mellék XAURIS GUMIGYÁR Budapest, X., Újhegyi út 25—31 sz. FELAJÁNL MEGVÉTELRE körülbelül 1000 tonna, tüzelésre alkalmas GUMIHULLADÉKOT 8.— forint áron Érdeklődés és felvilágosítás levélben vagy telefonon Telefonszám: 273—03® Új-Delhiben szerdán megnyílt a szocialista országok filmművészetét bemutató fesztivál. Az indiai főváros közönsége tíz napon át ismerkedhet Bulgária, az NDK, Csehszlovákia, Kína, Mongólia, Lengyelország, Kuba, Magyarország a VDK és a Szovjetunió legjobb filmjeivel. mi. október 14 2 MŰSOROK : Operabál: A varázsfű volu. (Venczell b. 1. ea., 7). — Parker Színház: A végzet hatalma (3. b. 2. ea., 7). — Nemzeti Színház: Mózes (?). — Katona József Színház: A luzitán szörny (7). — Madách Színház: Sosem lehet tudni (7). — Madách Kamara Színház: Eszményi gyilkos (7). — Vígszínház: Fijö a jege* (7). — Pesti Színház: Mac*skajáték (7). — József Attila Színház: Svejk (7). · Főr Operettszínház: Pompadour (7). — Mikroszkóp Színpad: Aki néző akar lenni (fél 9). — Thália Stúdió: Cserelés szümpozion (8). — Vidám Színpad: Pénz beszél (fél 8). — Irodalmi Színpad: Böldeder-annam (Berzsenyi ifj. b. 1. ea., fél 8). — Állami Bábszínház: Gidaház az erdőtéren (du, fél 6). — Kamara Varieté: Rákérdezhetek? (6 és fél 9). — Zeneakadémia: M. All. Hangversenyzenekar (Téli C/H. s., fél 8). KOSSUTH RÁDIÓ 8.18: János vitéz. Részi. 9.00: Kozmosz. Ism. 9.25: Dalok, mesék mosolya. II. 9.44: Bartha Alfonz énekel. 10.00: H. Idős. 10.05: Rádióegyetem. 10.35: Barokk zene. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakoktél. 13.40: Házhoz jön a meleg... Rip. 14.00: Kóruspódium. 14.11: Haydn: D-dúr (London) szimfónia. 14.40: Legkedvesebb verseiről beszél: Sánta Ferenc. 15.00: H. Időj. 15.10: A népdal előadásmódjáról. II. 15.24: Walter Gieseking felvételeiből. 16.00: A világgazda hírei. 16.05: Cigánydalok, csárdások. 16.25: Művelődés és gazdaság. 16.45: Lily Pons énekel. 17.00: H. Idős. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.15: Százszorszép. 17.36: Nyitott szpúdió. 18.01: Beethoven: I-sholl (Appassionata) szonáta. 18.26: Simándy József operettdalokat énekel. 18.43: Bemutatjuk új felvételeinket. 19.00: Esti krónika. 19.25: Kritikusok fóruma. 19.35: A Caravelli-zenekar játszik. 19.45: Verdi, Otello. Négyfelv. opera. Közben 21.05: II. Idős. Sporth. 22.57: A Dunánál. Történeti, figyelő. 23.17: Népi zene. 24.00: H. Időj. 0.10: Éji zene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Chopin-zongoraművek. 9.00: Told Mária, Koós János és az Expressz-együttes felvételeiből. 9.30: A kacsaláb nem olcsó! 10.00: A zene hullámhosszán. 11.50: Magánvélemény közügyekben. 12.00: Könnyűzenei híradó. Ism. 12.33: Csajkovszkij: A pikk dáma. Részi. 12.45: Miskolci stúdiónk jelentkezik. 13.00: H. Ides. 13.03: Dobhányi- és Ravel-művek.. 14.00: Zenés délután kettőtől — hatig! 18.10: Körmendi Vilmos táncdalaiból. 18.20: Rádióegyetem. 18.50: Könnyűzenei újdonságok. 19.09: Rádióhangverseynyékről. 19.39: Madarász Katalin népdalfelvételeiből. 19.54: Mese. 20.00: Esti krónika 2. 20.28: Gabi, Somogyi Tóth Sándor rádiójátéka. I. 21.15: Népi zene. 22.05: A madárhang felfedezése. 22.05: Báthy Anna és Rosier Endre Kodály-kettősöket ének?I. 22.19: Erre táncol a világ . . . 23.00: H. Időj. 23.15: Mendelsshow: III. (Skót) szimfónia. 24.00: H. Időj, URH 18.op. H. Időj. 18.10: Hanglemezparádé. 18.55: Francia társalgás. 19.10: Láng István: II. vonósnégyes. 19.25: Számvetés . számítás. 19.35: A M. Áll. Hangversenyzenekar hangversenye. Közben 20.28: „Én arany földem." Versek. 21.30: Operakórusok. 22.00: A dzsessz kedvelőinek. 22.20: Bach: Anna Magdalia Bach kottásfüzete. I. 23.00: H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.10: Magyar irodalom. Aht. isk. 6. oszt. 9.55: Magyar nyelvtan. Ált. isk. 5. oszt. 11.55: Filmesztétika. Középisk. 1. oszt. 13.10: Magyar irodalom. Ism. 14.55: Magyar nyelvtan. Ism. 17.00: Életei az éveknek. 17.45: Hírek. 17.50: Hangvilla. 18.20: Pillantás a sportvilágba. 18.40: Rizi-bizi. 19.10: Reklám. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A zord folyó. 1. A Gromovok. 21.20: A rajzfilmek kedvelőinek 21.50: Pagodák, szobrok, városok. A Nepálról készült film befejező része. 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. POZSONYI TV 19.00: Tv-híradó. 20.15: Én Axel Cesar Springer. NDK tv-sorozat. 8. 21.55: Tv-híradó. 22.15: A jégkorongozás hírei. 4 GÉPÉSZ, VEGYÉSZ, VAGY CSOMAGOLÁSI TECHNIKUSI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ, GYAKORLATTAL BÍRÓ MUNKAERŐT. MŰANYAG CSOMAGOLÓESZKÖZ GYÁRTÓ RÉSZLEGHEZ CSOPORTVEZETŐNEK FELVESZÜNK JELENTKEZÉS: VOLÁN 23. SZ. VÁLLALAT Budapest, VIII., Kemény Zsigmond utca 14 Telefon: 131—605 90S mellék