Népszava, 1971. november (99. évfolyam, 258–282. sz.)
1971-11-26 / 279. szám
2 KÖZÉLET Haari Bumedien, az Algériai' Demokratikus és NépiKöztársaság forradalmi tanácsának elnöke, miniszterelnök, táviratban mondott köszönetet Losoncai Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének az algériai nemzeti ünnep, az algériai forradalom 17. évfordulója alkalmából küldött üdvözletéért Abdel Aziz Buteflika, a forradalmi tanács tagja, külügyminiszter táviratban köszönte meg Péter János külügyminiszter ünnepi jókívánságait. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, amely T. Sz. Hacsaturov akadémikusnak, a társaság alelnökének vezetésével részt vett a Magyar— Szovjet Baráti Társaság országos értekezletén, csütörtökön elutazott Budapestről. Hazaérkezett Ciprusból az a szakszervezeti küldöttség, amely Duschek Lajosné SZOT-titkár vezetésével részt vett a ciprusi munkásszövetség 16. kongresszusán és a szervezet fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Fock Jenő fogadta Jan Mitregát Fock Jenő, a kormány elnöke csütörtök délután hivatalában fogadta Jan Mitregát, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, bánya- és energiaügyi minisztert, a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság XI. ülésszakán hazánkban tartózkodó lengyel delegáció vezetőjét. A baráti eszmecserén részt vett Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese, valamint Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, Jan Mitrega Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Betler Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes társaságában csütörtök délelőtt meglátogatta az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat. Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete csütörtök este fogadást adott a nagykövetségen a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság 11. ülésszaka alkalmából. Komócsin Zoltán látogatása Somogyiján Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Somogyba látogatott. A vendéget Kaposvárott Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Bogó László és Szigeti István, a megyei pártbizottság titkárai fogadták. Komócsin Zoltán részt vett a megyei pártbizottság kibővített ülésén, tájékoztatót tartott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A pártbizottsági ülés után Németh Ferencnek, a megyei pártbizottság első titkárának és Somogyi Józsefnek, a városi pártbizottság első titkárának társaságában meglátogatta a Villamos Berendezés és Készülék Művek kaposvári villamossági gyárát. Megtekintett egyes üzemrészeket, és elbeszélgetett a munkásokkal. Óvári Miklós Cegléden Csütörtökön Ceglédre látogatott Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Cservenka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pest megyei pártbizottság első titkárának kíséretében. A Cegléd városi pártbizottságon Dolbisszki Károly, a pártbizottság titkára és Kürti András, a tanács elnöke és a város más vezetői fogadták és tájékoztatták az alföldi nagyváros életéről, fejlődéséről. Ezt követően Óvári Miklós a Pest-Nógrád megyei Húsipari Vállalat ceglédi gyáregységét kereste fel. Óvári Miklós megtekintette az új ceglédi kórházat is, majd délután a városi tanács nagytermében aktívaülésen időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről szólt Emlkezés a csatára Csütörtökön a budapesti pártbizottság zuglói pártiskolájában tudományos ülésszakon emlékeztek meg a 30 évvel ezelőtti, világtörténelmi jelentőségű moszkvai csatáról. Dr. Tóth Sándor alezredes „A moszkva csata jelentősége a Nagy Honvédő Háborúban” című előadásában részletesen elemezte a moszkvai csatát megelőző fasiszta támadó hadműveleteket, majd a szovjet védelem megszervezését. Az ülésszak népes hallgatósága élénk figyelemmel és nagy érdeklődéssel hallgatta N. M. Mironov altábornagy személyes élményeken alapuló visszaemlékezését. Magyar belkereskedre! Csütörtökön megkezdődött Budapesten a magyar—lengyel belkereskedelmi munkacsoport VII. ülése. A tanácskozáson a két ország kereskedelmének irányítói, Szurdi István és Edward Sznajder belkereskedelmi miniszterek vezetésével megtárgyalják az 1971. évi kétoldalú belkereskedelmi -lengyel mi tárgyalások együttműködés eredményeit és az 1972-re tervezett belkereskedelmi választékcserét. A két miniszter pénteken írja alá a két ország 1972. évi belkereskedelmi választékcseréjéről és műszakitudományos együttműködésről szóló megállapodásokat. Szövetkezeti igazgatók Csütörtökön befejeződött a szocialista országok szövetkezeti külkereskedelmi vállalati igazgatóinak értekezlete. A bolgár, csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDK- beli, a román és a szovjet szövetkezetek vezetői megállapították, hogy a szövetkezetek közti fogyasztási cikkcsere jelentősen hozzájárult a szövetkezeti boltok és áruházak választékának bővítéséhez. A tanácskozás megbízta a HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalatot, hogy dolgozzon ki munkaprogramot az együttműködésre a fejlődő országok szövetkezeti szerveivel és külkereskedelmi vállalataival. NÉPSZAVA Műsorgyár a Szabadság téren Küldjetek egy bernáthegyit A tv egyik érdekes műhelye — a földszinti büfé. Hasonló szerepet tölt be, mint a rádió híres pagodája: írók, rendezők, színészek, szerkesztők, operatőrök találkoznak itt, ötletek születnek, viták, megbeszélések zajlanak — alakul a műsor. Jelmezes, maszkos szereplők jönnek a stúdiókból egy kávéra: az SS-tiszt viccet mesél a partizánnak, akit az imént éppen halálra ítélt a kamerák előtt, egy görög mitológiai hősnő Coca-Colával acélozza a lelkét és tüzet kér az ismert táncdalénekestől A bejáratnál nagykabátban, útra készen toporog a Veszprémbe és Szegedre induló közvetítőkocsi legénysége, illetve „leánysága”. Várják a bejelentést, az útügyelet Vértessy Sándor a büfében szimultán megbeszéléseket folytat vagy négy-ötféle műsor ügyében. Koós Tamással és Kígyós Sándorral filmösszeállítást készít a közelmúlt nagy halottairól, Lukács Györgyről, Devecseri Gáborról, Erdei Ferencről, Szabó Pálról, Veres Péterről és Nógrádi Sándorról. „Ének a végekről” címmel egy kiskatona teljes két esztenA televízió valóságos műsorgyár, ezt óvatoskodó idézőjelek nélkül is leírhatjuk. Korszerű nagyüzem, fontos, napi közhíradását. A Bakony kapujában éppen hófúvás van, de Eck T. Imre forgatócsoportja nekivág a veszprémi útnak. A rendező tréfásan búcsúzik: — Ha reggelig nem jelentkeznénk, küldjetek utánunk egy bernáthegyi kutyát egy kis hordó rummal. A kutya kisebb is lehet, a hordó nagyobb. A szegedi „stáb” is felkerekedik. A munka sürgős, filmre kell venni A barátság egy napja című pénteki intervíziós műsor riportjait. Magyar—szovjet koprodukcióban készül a hatvan perces adás, amelynek keretében Odessza és Volgográd, illetve Szeged és Veszprém történetével, mai életével, nevezetességeivel és érdekes embereivel ismerkednek meg a szovjet és a magyar tv-nézők.dejét szeretné nyomon követni a szolgálat és a magánélet gondjaival, örömeivel is foglalkozó filmsorozatban. Egy félig kész műsor várja Vértessy Sándort a stúdióban: bizonyos ügyekre december 9-én derülnék fény. Van egy befejezetlen „árvizes” filmje is. Azokról a szamosháti községekről szól, amelyeknek sok lakója nem volt hajlandó elkölszükségletre termelő fürges futószalagokkal és egyedi darabokat produkáló szépműves műhelyekkel. tözni az árterületről és most szánja-bánja, siratja az akkor visszautasított állami támogatást, kedvezményeket. A drámai történet második felvonását most egy tárcaközi bizottság „írja”. Vértessy az ő kedvező döntésükre vár, hogy dokumentumfilmjét happy enddel fejezhesse be. A szilveszteri 3. csatorna Bánki Iván rendezővel madarat lehetett volna fogatni, amikor a Porond és iskola című tv-filmje díjat nyert a barcelonai fesztiválon. Meg is fogta a madarat — a Premio Ondas elnevezésű díj egy ezüst madár, súlyos márványtalapzaton — haza is cipelte boldogan, és most fáj a karja. Lehet, hogy a védőoltástól, lehet, hogy a nem éppen könnyű sikertől. Ki lehet bírni az ilyesmit Most két filmet forgat — egyelőre a fejében, rövidesen a stúdióban is. Az egyik Palotai Boris négy derűs, mai életképe: Mini történetek címmel kerül képernyőre. A másik egy farsangi népszokásokat megelevenítő, színes folklórfilm. Farsangi Zsebtévé, Hókusz-pókusz, Kuckó és sokféle karácsonyi gyermekműsor készül a stúdiókban. A „Futrinka utca” — a népszerű bábműsor nyomán így nevezik a tv gyermekosztályát — gondoskodik a legifjabb nézők szórakozásáról. Természetesen készül a szilveszteri műsor is. Az illetékes tv-szerkesztők a nyár eleje óta „szilvesztereznek”, vagyis sötét gondok között ötlik ki az óévbúcsúztatás könnyed, kacagtató mókáit A felvételek szeptember óta folynak, zárt ajtók mögött, nehogy a poének kiszivárogjanak. A szilveszteri programról — erőt és fáradságot kímélve — annyit sikerült megtudni, hogy a tv alkalmi „harmadik csatornáján” műsorparódiákat, kabarét, burleszket és még sokféle zenés, vidám produkciót sugároznak majd. Ez azonban szigorúan bizalmas értesülés, köztünk maradjon. / 1 Vajk Vera Ének a végekről India — 4000 méter filmen Harmincnyolc fokos hőségből érkezett haza a havas Budapestre egy háromtagú forgatócsoport. Két napja még India legdélibb csücskében, a Bengáli-öböl partján verejtékezett a felvevőgép mögött Várszegi Károly operatőr, Vámos Judit rendező és Balogh Judit szerkesztő. Harminc napig az indiai kormány vendégeiként jártak Bombayben, Delhiben, Kasmírban és halászfalvakban, iskolákban, szőnyegüzemben, teaültetvényen. Négyezer méternyi filmszalag őrzi élményeiket. Az indiai gyerekeknek külön fejezetet szentelnek a filmben. Rengeteg a gyerek és — ahogy a fiatal operatőr meséli — „néhány ezer” mindig éppen a felvevőgép körül sündörgött. Csak úgy tudott forgatni, ha közben a rendezőnő egy másik, üres kamerával odább csalta a gyerekhadat. Különben aranyosak, kedvesek és harsány „szervusz”-szal köszöntötték a magyar televíziósokat. Az út gyönyörű volt, az emberek érdekesek, a curry-mártás rettentő fűszeres — a többit majd meglátjuk a képernyőn néhány hét múlva a Hol tart ma India? című, négyszer harmincperces filmben. Húszéves a magyar—csehszlovák kulturális egyezmény Derkovits Gyula életmű-kiállításának megnyitásával Prágában csütörtökön megkezdődött a magyar—csehszlovák kulturális egyezmény aláírásának huszadik évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepségsorozat. A nagy művész valamennyi alkotó periódusát Csehszlovákiában először bemutató kiállítás megnyitóján a történelmi Waldstein-palota lovagtermében megjelent dr. Ivan Rohal-Ilkiv külügyminiszter-helyettes , és dr. Josef Svagera cseh művelődésügyi miniszterhelyettes. A festő jelentőségét ünnepi beszédében Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete méltatta. Ott volt Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria igazgatója és dr. Jiri Kotalik, a Prágai Országos Képtár igazgatója. * Az évforduló alkalmából a magyar nagykövetség és a prágai Magyar Kultúra az ország nagyvárosaiban számos rendezvényt készít elő: hangversenyeket, kiállításokat és irodalmi esteket, feiváló magyar és csehszlovák művészek közreműködésével. Az utóbbi időben a két ország kulturális kapcsolatainak elmélyítésében a magyar irodalom, zene és képzőművészet megismertetésében mind nagyobb szerepe van a prágai magyar kultúrközpontnak. Egyedül 1971- ben 150 rendezvényt szervezett, amelyeken körülbelül húszezer csehszlovák állampolgár vett részt. (MTI) Új otthonában megnyílt a Huszonötödik Színház Mintegy ötmillió forintos költséggel elkészült a főváros legújabb, miniatűr színháza: a Magyar Sajtó Házában csütörtökön végleges otthonában nyitotta meg kapuját a Huszonötödik Színház. A korszerű színpadtechnikai berendezéssel újjászületett 100 személyes színházban első alkalomma a Fényes szeleket tűzték műsorra. Repertoáron tartják a korábbi évad nagy sikerű Tou O igaztalan halála, a Szókratész védőbeszéde és a Gyász című darabokat is. Az új színházban hetenként négyszer — pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn este tartanak előadásokat (MTI) 1971. november 26 A Lengyel Kultúra munkájáról A Lengyel Kultúra munkatársai a közelmúltban tizennégy, komoly és modern zenét képviselő lengyel zeneszerzők műveit bemutató hangversenysorozatot szervezték. — Úgy érezzük, nemzeti kultúránk társadalmi összefüggésekben való fejlődését, gazdagodását nem eléggé ismerik Magyarországon — mondja dr. Stanislaw A. Sochacki, a Lengyel Kultúra igazgatója. — Ezért munkánkat művészeti életünk folyamatosságának, aktualitásainak a magyarokkal való megismertetése jegyében szervezzük. Szeretnénk a klasszikusok mellett minél több ma élő művészt és alkotásait kedvelné tenni Magyarországon. — A zenében? — Chopin és Moniusko, a „Halka” zeneszerzője sokak kedvencei. De kevesen ismerik Szymanowskit, akinek közvetlen kapcsolatai voltak Magyarországgal, hiszen Bartók Bélát vallotta egyik legjobb barátjának. — Irodalomban? — Sienkiewicz, a „Quo vadis” írója, Reymont, a „Parasztok” szerzője és talán Prus ismertek Magyarországon. A kiemelkedő művészi értékű film után bizonyára sokan elolvasták Andrzejewski „Hamu és gyémánt”-ját Mi azonban szeretnénk, ha a XIX. század legnagyobb lengyel költőjét, Norwicot is a fentiek mellett emlegetnék. Vagy a ma alkotó írók: Nowak, Herbert, Rozwicz nevét és műveit is meg kell ismerniük mindazoknak, akik velünk együtt azt tartják, a nemzeti irodalmat a közéleti fogantatású versekkel lehet tovább vinni. — Hogyan ismerhetjük meg őket? _— Nyolc előadásból álló irodalmi estsorozat keretében szólaltatjuk meg az őket jellemző műveket kitűnő magyar művészek tolmácsolásában, nemcsak a fővárosban, vidéken is. Az Egyetemi Színpadon a Kochanowskitól napjainkig eltelt időszak legszebb verseiből összeállított irodalmi est folytatásának is szánjuk ezt a sorozatot. Egyben eleget teszünk a lengyel művészeti élettel foglalkozó klubok kívánságának is; főleg a dunaújvárosiakkal vannak jó kapcsolataink. — Könyvkiadás? — Legutóbb egy antológia jelent meg fiatal lengyel költők alkotásaiból. Most Iwaskewics „Nyírfaliget” című alkotása jelenik meg. Egyébként a Magyarországon is sokat emlegetett „Mater Johanna” című film is az ő elbeszéléséből készült . Lengyel filmekről lévén szó, nekünk azonnal eszünkbe jut a tv „Kockázat” című sorozata. — A Kockázatot itt, a Lengyel Kultúrában látták először a televízió szakemberei. Igen gazdag filmtárunk van, hétszáz filmmel rendelkezünk, a dokumentumtól a művészfilmig. Szerintem egy népnek a másik népről alkotott véleményét kevésbé formálják a történészek, mint az, amit az emberek maguk látnak, ezért tartom olyan nagy jelentőségűnek a tömegkommunikáció minden formáját. — Ezért rendezünk évente húsz tárlatot vidéken és a fővárosban a klasszikusoktól a modernekig. Különösen a krakkói grafikusiskola alkotásai kedveltek Magyarországon. — Sokkal többen tanulnának lengyelül, mint amennyinek az oktatását vállalni tudjuk. Így is évente 350-en végzik el nyelvtanfolyamainkat. — A legutóbbi rendezvényük? — Kedden nyílt meg a Lengyelország elleni fasiszta támadás 32. évfordulójára emlékező, a háborúban életét vesztett 6 millió lengyel emlékét kegyelettel őrző dokumentumkiállítás, címe: „Mindent a hazáért.” Polesinszky Veronika A „hátország" megteremtéséért Ahhoz, hogy a művészet társadalmilag igazán hatékonnyá váljék, olyan „hátországra” van szüksége, amely nemcsak anyagi és erkölcsi támogatását biztosítja, hanem állandó és intenzív kapcsolatot jelent a társadalommal, az emberekkel. A fiatal képzőművészek stúdiója most ilyen „hátországot” próbál teremteni a maga számára, felismerve, hogy tagjainak, a mindenkori fiatal képzőművészeknek művészi kiteljesedése, fejlődése is lehetetlen ma már anélkül, hogy mind a szervezet, mind az egyes alkotók élő, eleven közelségbe kerüljenek azokkal, akiknek műveiket szánják. E törekvésükben támogatja a fiatal képzőművészeket a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely segítségével kiterjedt rendszere kezd kiépülni a fővárosban is az egy-egy nagyüzemmel kötött társadalmi szerződéseknek, s ehhez a Magyar Képzőművészeti Szövetség és a Művészeti Alap részéről is megkapnak minden segítséget. A stúdió most olyan újabb „partnerre” talált ebben a munkájában, amellyel az együttműködésre a nagyobb távlatokban is lehetőség kínálkozik. A közelmúltban került sor ugyanis a Somogy megyei Tanács, valamint a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának közvetlen kapcsolatfelvételére. Somogy megyében mind a megyei, mind a kaposvári városi tanács készségesen hajlandó a fiatal képzőművészekkel való együttműködésre. Akár olyan formában is, hogy a két tanács és a stúdió között, a nagyüzemek példájára, szocialista szerződést kötnének. A kaposvári városi tanács képzőművészetre vonatkozó távlati fejlesztési terve és a stúdió legnagyobb problémájának, a műhelygondnak megoldása ugyanis szerencsés módon egyeztethető össze. A városi tanács a megyei tanács támogatásával olyan nagyszabású képzőművészeti beruházást készít elő (a létesítmények kivitelezési terve ebben az ötéves tervben elkészül, sőt a tereprendezés is megkezdődik), amely országosan is párját ritkítja. Kaposvárott ugyanis új művésztelepet akarnak építeni, s ami a stúdió szempontjából lényegesebb, e művésztelephez öntő-, textil-, kerámiai és grafikai műhelyekből álló műhelyhez csatlakozna. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának évek óta legnagyobb gondja, hogy tagjainak nem tud az alkotómunkához megfelelő lehetőségeket biztosítani. Mostani központjában a hiányosan felszerelt grafikai műhelyt például már régen kinőtte a szervezet, s ez a kaposvári lehetőség nemcsak perspektivikusan oldaná meg a fiatal szobrászok, keramikusok, grafikusok foglalkoztatásának gondját, hanem egyúttal a stúdió olyan tervének megvalósítását is elősegítené, hogy szakítva az eddigi főváros centrikusságával, vidéken építsen ki magának társadalmi bázist. E műhelyek felépítése természetesen legfeljebb a következő ötéves tervben lehetséges. S a stúdió részvételéhez elengedhetetlenül szükséges a Művészeti Alap messzemenő erkölcsi és anyagi támogatása. Ez az anyagi támogatás — bár nem kis összegről lenne szó — megtérülő beruházás lenne, hiszen a jövő képzőművészetének érdekeit szolgálná. Somogy megye és a stúdió együttműködésének azonban, máris van egy közvetlen, konkrét lehetősége. A megyei tanács ugyanis részben a stúdió rendelkezésére bocsátja most felépülő, Balaton melletti alsó-bélatelepi alkotóházát. Mindezzel a tanács azt a célt kívánja elérni, hogy a fiatal képzőművészeket szorosabban kösse a megyéhez, s reméli, hogy a fiatalok szellemi jelenléte a megye kulturális életének fejődését szolgálja. Rideg Gábor