Népszava, 1972. május (100. évfolyam, 102–126. sz.)
1972-05-05 / 104. szám
2 • • KÖZÉLET Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására Jan Debrouwere-nek, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével csütörtökön hazánkba érkezett a BKP küldöttsége. * Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter hazaérkezett Brnóból, ahol Josef Simon csehszlovák kohó- és gépipari miniszterré folytatta a közelmúltban Budapesten megkezdett tárgyalásait. A két miniszter tárgyalt a magyar és a csehszlovák gépipar együttműködésének elmélyítéséről, elsősorban az autóipar, a gyengeáramú elektrotechnika, a számítástechnika és a kábelgyártás területén. Az Angol Filmes és Televíziós Dolgozók Szakszervezetének (ACTT) háromtagú delegációja — Alan Lapper főtitkár, az Angol Szakszervezetek Szövetsége (TUC) főtanácsának tagja, Brian Johnson író és Norman Fenton rendező — a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének meghívására egyhetes tanulmányútra csütörtökön Budapestre érkezett.* A fasizmus alóli felszabadulás évfordulója alkalmából az NDK budapesti kulturális és tájékoztató központjában csütörtökön baráti találkozón látták vendégül azokat a szocialista brigádokat, melyek német antifasiszták nevét viselik. * A Nácizmus Üldözöttei Bizottságának küldöttsége csütörtökön az NSZK- ba utazott. Gáspár Sándor adta át a vándorzászlót a Bábolnai ÁG dolgozóinak Ünnepséget tartottak csütörtökön Bábolnán abból az alkalomból, hogy az állami gazdaság kollektívája 1971. évi kiemelkedő munkája alapján elnyerte— ezúttal egymás után már nyolcadszor — a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Az ünnepségen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója, Komárom megye és a komáromi járás párt-, állami és társadalmi vezetői. Ott voltak az ország számos vidékéről, valamint Csehszlovákiából is a Bábolnával kooperáló nagyüzemek képviselői. A vörös vándorzászlót Gáspár Sándor adta át a dr. Burgert Róbertnek, a gazdaság vezérigazgatójá- nak. Közlemény Ajtai Miklós tárgyalásairól Karlovy Varyban csütörtökön okmány aláírásával véget ért a csehszlovák—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság elnökeinek — dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettesnek, és Miloslav Hruskovicnak, a CSKP KB titkárának a találkozója. A tárgyaláson részt vett Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete is. (MTI) Kuba könnyűipari minisztere Magyarországon Nora Frometa Silva, a Kubai Köztársaság könynyűipari minisztere kíséretével csütörtökön Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, valamint a Külügy- és a Könnyűipari Minisztérium több vezető munkatársa fogadta. Ott volt az érkezésnél Floreal Chomon Mediavilla, Kuba budapesti nagykövete is. Kuba könnyűipari minisztere a repülőtéren adott nyilatkozatában egyebek között elmondotta: " Kubában egyik legfontosabb feladatunk jelenleg az egy főre jutó textil- és ruházati cikkek mennyiségének növelése. Éppen ezért erőteljesen foglalkozunk textil- és konfekcióiparunk fejlesztésével, amiben segítségünkre van a Szovjetunió is. A korszerűsítésre 1975- ig terjedő programot dolgoztunk ki. (MTI) Elhunyt özv. Müller Jenőné özvegy Müller Jenőné, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, hosszú betegség után elhunyt. Hamvasztás előtti búcsúztatása május 8-án 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető fedett ravatalozójában. Harcostársai, barátai, tisztelői 13 óra 30 perckor róhatják le kegyeletüket. MSZMP budapesti bizottsága Magyar Partizán Szövetség * Müller Jenőné Danner Margit már gyermekként megismerkedett a gyári munkával, a kizsákmányolással. Megjárta az öntudatosodó proletár életútját, s áldozatkész harcosa lett a munkásmozgalomnak. Részt vett a sztrájkmozgalmakban, a Román KP munkájában. 1927-ben Berlinbe, majd a Szovjetunióba emigrált családjával együtt, 1931- ben a kommunista párt tagja lett. 1936-ban a Komintern megbízásából Prágában, majd Romániában dolgozott, az illegális kommunista párt központi bizottsága apparátusának vezető funkcionáriusaként. 1940-ben férjével együtt letartóztatták, s háromévi börtönre ítélték. Férjét a fasiszták kivégezték. A börtönben szerzett súlyos betegsége ellenére, kiszabadulása után, tovább dolgozott Romániában, majd Budapesten. Részt vállalt a Nemzeti Segély, s később a Vöröskereszt munkájában. (MTI) NÉPSZAVA A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése május 8-án kezdődik A Magyar Tudományos Akadémia május 8 és 12 között tartja 132. közgyűlését. Az esemény napirendjéről tegnap Gegesi Kiss Pál akadémikus és Láng István, az MTA főtitkárhelyettese tartott sajtótájékoztatót. A rendezvénysorozat hétfőn kezdődik, amikor az elnökség beszámol a testület 1971. évi munkájáról, részletesen számot adva a tudományos osztályok és bizottságok tevékenységéről. Ezt az időszakot elsősorban az országos távlati tudományos kutatási terv előkészítésében való részvétel és az a törekvés jellemezte, hogy a tudományos munka a hazai kutatások egészét érintse. A főtitkári beszámoló már nagyobb időszakot ölel fel: a kutatóhelyek tavaly befejeződött hároméves tervének eredményeiről tájékoztatja a közgyűlést. Erre az időszakra jellemző, hogy a természet- és társadalomtudományok képviselői erőteljesebben vették figyelembe, mit vár a tudományos élettől a gyakorlat. A közgyűlés napjaiban összesen 58 előadás hangzik el. Közöttük fokozott érdeklődésre tarthat számot Az ember és környezete című, amely a bioszféra védelmének kérdéseivel foglalkozik. Szovjet diplomaták látogatása a KFKI-ban V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a nagykövetség munkatársai csütörtökön délután a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetébe látogattak. Tétényi Pál, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese és Pál Lénárd, az intézet igazgatója fogadta a vendégeket és tájékoztatta őket az intézet kutatási tevékenységéről. Ezt követően megtekintették a számítástechnikai és a szilárdtestkutatással foglalkozó laboratóriumokat (MTI) A tudomány a népgazdaság fejlődéséért Friss István nyilatkozata A Minisztertanács tizennyolc évvel ezelőtt hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetét. Friss István akadémikus, az intézet igazgatója nyilatkozott az MTI főmunkatársának az intézet tevékenységéről, s a magyar közgazdasági kutatások irányairól. Tíz évvel ezelőtt az Akadémia közgazdaságtudományi bizottsága a magyar közgazdasági kutatás fő témáit két kérdésben jelölte meg. Az egyik: a népgazdaság tervezésének tökéletesítése. A másik: a népgazdaság vezetésének és irányításának fejlesztése. Ezek a feladatok azonban annyira összetettek, a tisztázásra váró kérdések száma olyan nagy, hogy megoldásuk sok ezer gyakorlati szakember és sok száz kutató munkáját igényli. Azt a kérdést például, hogy tervezésünkben a népgazdaság milyen arányaira, milyen szerkezetére törekedjünk, mi az, ami az ország adottságait, lehetőségeit figyelembe véve a legkedvezőbb számunkra, a maga egységében legfeljebb elvont matematikai módszerekkel tudjuk érzékeltetni. Ezt meg is tesszük. Ezeket a módszereket azonban jelenleg a tervezésben közvetlenül felhasználni még nem, vagy csak kevéssé tudjuk, ezért igyekszünk a problémát más, konkrétabb formában is megközelíteni, és azt vizsgáljuk, hogy különböző szempontokat figyelembe véve, különböző lehetőségeket mérlegelve, például a mezőgazdaság fejlődésének vagy a fogyasztásnak milyen arányait célszerű tervezni. Ugyanez áll a másik fő kérdésre, a vezetési és irányítási rendszer tökéletesítésére is. Ezt sem a maga egységében, hanem egyes konkrét részkérdéseiben vizsgáljuk, így foglalkozunk a vállalati érdekeltség és jövedelemszabályozás problematikájával, a termelőszövetkezeti termelési viszonyok fejlesztésével, és az ármechanizmus működésével. Újabban három fontos tényező együttes hatására módosult és továbbfejlődött kutatásaink iránya. Első helyen az MSZMP tudománypolitikai irányelveit említem, amelyek kiemelték annak fontosságát, hogy a kutatásokat a társadalmunk számára legfontosabb kérdésekre összpontosítsuk. A második fontos tényező az országos távlati kutatási terv kialakítása volt. A tervezés témakörében többek között olyan kérdéseket vizsgálunk, mint az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatainak szerepe a gazdasági fejlődésben, a gazdaságpolitika és a szociálpolitika, a népgazdasági struktúraváltozások egyes tényezőinek vizsgálata. Hasonlóképpen szoros kapcsolatban állnak a gazdadaság vezetési és irányítási kérdéseire irányuló kutatásaink, mint például az inflációs folyamatok alakulása és szabályozása, a külkereskedelem pénzügyi szabályozása a fizetési mérleg szempontjából, valamint a fejlesztési politikánkat szolgáló hitelek piaci megalapozása. A gazdaságirányítás reformja, amelynek előkészítésében intézetünk jelentős szerepet vállalt, lényeges új vonással gyarapította az akadémiai intézetek működését is, amennyiben megnyílt a lehetőség a szerződéses alapon történő kutatásokra. A Közgazdaságtudományi Intézet több szerződést kötött az Országos Anyag- és Árhivatallal, a tervhivatallal, sőt egyet az Ikarusszal is. A szerződéses munkák pozitív hatása " abban mutatkozik, hogy közvetlen kapcsolatot jelent a tudomány és a gyakorlat között. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kerekes Pál rendőr ezredesnek eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Rácz Sándor rendőr vezérőrnagy, a belügyminiszter első helyettese adta át. (MTI) Németh József képei a Műcsarnokban A mai hódmezővásárhelyi művészet egyik legeredetibb és mindenképp a legkiforrottabb, legérettebb művészegyénisége Németh József festőművész. Képeiből láthatunk most a Műcsarnokban művészi pályájának ívét is jól érzékeltető, fejlődésének korszakait összefogó kiállítást. Ezek a művészi korszakok szervesen illeszkedve, egymást kiegészítve és feltételezve követik egymást Németh festészetében.Nem láthatunk a pályán látványos stílusváltozásokat, régebbi és újabb alkotásait egyaránt alapvetően azonos művészi törekvés határozza meg, csupán arról van szó, hogy a kiállítás legkorábbi, 1959-ből származó festményen megütött alaphang gazdagodott, vált több szólamává az eltelt 13 esztendő alatt. Gondolatilag is mindvégig következetes, elkötelezetten realista, a szó legszorosabb (az ábrázolás leggyakoribb motívuma szerint is) emberközpontú művészet Németh festészete. Formailag e művészetre legjellemzőbb a formák dekoratív elrendezése, a lírai színkezelés, a felületek finom átmenetei, amelyek azonban mozgalmasságukkal mindig megóvják műveit a statikusságtól. Míg az 1971-ben festett monumentális nyugalmú sorozata — amelyet sokan előszeretettel és nem is ok nélkül az ikonokhoz hasonlítanak — esetében sem válik e nyugalom merev sémává, s bár megjelenésükben feltétlenül dekoratívak ezek a képek, nem nélkülözik azt a tartalmi gazdagságot, amelyek Németh korábbi műveire jellemzők. Érdekes megfigyelni: a kiállításon sok indiai motívum- és ihletettségű festménnyel találkozhatunk. Németh művészetét indiai tanulmányútja ugyanúgy gazdagította, mint korábbi kárpát-ukrajnai utazása, s ez nála nem valamiféle kuriózumra való rácsodálkozás, nem az egzotikumot kereste és ábrázolja indiai képeiben, hanem azt a közös emberi megnyilvánulást, jellemvonást, amely a természettel közvetlen kapcsolatban élő népekre, emberekre — legyenek indiai vagy magyar parasztok — egyaránt jellemző. A kiállítás zárópontjaként Németh egyik művészi beteljesítését, a Szegedre készített nagyméretű gobelinjét, az Évszakok címűt láthatjuk. Ez motívumait, gondolatiságát tekintve, egyaránt egy kicsit summázata a művész eddigi törekvéseinek. Az azonos motívumok azonban nem jelentik, hogy önmagát ismétli, hanem ezeket a műfaj törvényei szerint újrateremtve sikerült megjelenítenie. Rideg Gábor Szegedi ünnepi hetek 1972 A nyár közeledését csal színre. A rendező Szinehatatlanul jelzi, hogy aztár Miklós és Székely Gálijságíró szövetség Nép- bor, a főbb szerepeket köztársaság úti székházá pedig Simándy József,ban megtartották a szó- Horváth Eszter. Palcsegedi ünnepi hetek idei Sándor, Ágay Karola és programjának sajtótájé- Szalma Ferenc énekli,koztatóját. Az idén rendezik meg Ez a legjelentősebb, leg-először a Dóm téren a sokszínűbb nyári kultura- szakszervezeti nemzetközis programunk az idén iszi néptáncfesztivál gálatovább gazdagodott. A szó estjét Hegyen-völgyön lábadtan játékok Dóm téri irodalom címmel, július programjának első bemu- 22-én. Az előadás érdetatójára július 21-én kekessége, hogy ezen kerül sor. Újra Erkel Hitreműködik valamennyi, anyadi László című opera- fesztivál versenyén részt jának dallamai csendül vevő külföldi és hazai nők fele patinás környe- táncegyüttes. Egységes közetben. Az egyszer már teográfia alapján vesznek Szegeden bemutatott Hu- részt ezek az együttesek nyadi Lászlót azonban az a kétrészes táncjáték élőidén nem felújításként, adásában. Július 28-án hanem új rendezésben, új mutatkozik be Szegeden szereposztással viszik a Teatro Communale di Bologna operaegyüttese Verai Otello című művével. Az olasz vendégegyüttes e produkcióját a Dóm téri követelményekhez alkalmazta. Augusztus 4-e újabb bemutató időpontja lesz Szegeden. Strauss A cigánybáró című daljátékát mutatják be ezen a napon Félix László rendezésében, Palcsó Sándor, Házy Erzsébet, Melis György főszereplésével. A zenekart világhírű vendégkarmester, a bécsi Willi Boskovsky vezényli. Az idén ismét Shakespeare-darab, a Rómeó és Júlia lesz a szegedi egyetlen prózai bemutató. A rendező, Vámos László, fiatalok közreműködésével, viszi színre Shakespeare halhatatlan remekművét. E produkció bemutatója augusztus 14-én lesz. A Dóm téri előadássorozat a Slask Lengyel Állami Népi Ének- és Táncegyüttes vendégszereplésével zárul. A világhírű együttest egy kétrészes koncertműsorban ismerheti meg majd a feltehetően nagy számú hazai és külföldi közönség. Az ünnepi hetek központja az idén is a Dóm tér, a rangos szegedi kulturális eseményt nem kevésbé jelentős program teszi teljesebbé. Mindenekelőtt közülük is a nemzetközi néptáncfesztivált kell kiemelni, amelyet az idén szovjet, bolgár, csehszlovák, román, lengyel, NDK, francia, versenyen kívül vietnami és ciprusi, valamint hat hazai táncegyüttes közreműködésével rendeznek meg. (R.G.) Pályázati felhívás Szóljatok szép szavak a Petőfi Sándorról A SZOT, a Művelődésügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront országos titkársága, a KISZ KB, a Népművelési Intézet, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődési osztálya közösen pályázatot hirdet Szóljatok szép szavak — Petőfi Sándorról címmel. A pályázatra amatőr színjátszó csoportok, irodalmi színpadok, velük társuló egyéni alkotók — írók, rendezők, dramaturgok — és e csoportokhoz kapcsolódó honismereti körök, könyvtárak, irodalombarát klubok nevezhetnek. Pályázni Petőfi Sándorról és koráról szóló irodalmi és dokumentumműsorokkal, a költő műveiből összeállított lírai műsorokkal, illetve egy-egy város, község Petőfi-emlékeiből készített műsorokkal lehet. A műsoridő legfeljebb 30 perc. A nevezési lapokat 1972. június 15-ig, a műsorok forgatókönyvét szeptember 1-ig kell eljuttatni vidéken a megyei művelődési központoknak, Budapesten a Fővárosi Művelődési Háznak. A legjobb forgatókönyveket díjazzák, a belőlük készített műsorok megyei, területi, majd országos döntőre kerülnek. A pályázattal és a nevezésekel kapcsolatosan a Népművelési Intézet részletes tájékoztatót jelentet meg. Meghalt Losonczy György Losonczy György Kossuth-díjas kiváló művész, az Operaház baritonistája 67 éves korában, rövid szenvedés után, csütörtök hajnalban elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. Az opera idősebb és középkorú kedvelőiben első pillanatban így fogalmazódhat meg a szomorú hír: meghalt Hans Sachs. Sorolhatnám a remekbe formált szerepek sokaságát, hiszen Losonczy György Don Juantól a három Wotanig, Mefisztótól Borisz Godunovig a bariton- és basszbariton-irodalom minden legnagyobb szerepét énekelte — egész művészlénye és jelentősége azonban A nürnbergi mesterdalnokok Hans Sachsában tömörül a leginkább, a legjelképesebb módon. 1933-tól 1961-ig az egyetlen magyar énekes volt, aki ezt az óriás szerepet énekelte. A világon sem volt még ilyen fiatal Hans Sachs: huszonhét évesen kapta meg a szerepet a rendkívüli tehetséget mutató fiatal művész, aki akkor már négy éve Operaházunk tagja volt. Amúgy, ha nem művészéletének ezt a hatalmas oszlopát — a felejthetetlen Hans Sachs-alakítást — ragadtam volna ki, egyetértést váltott volna ki az a fogalmazás is: meghalt Don Juan. Közismerten nemcsak a legkulturáltabb énekművészek egyike volt, hanem az egyik legelegánsabb is. Ez a legkevésbé sem pusztán ragyogó színpadi megjelenésére értendő, hanem elsőrendű színpadi játékának póztalanságára és egyszerűségére, mondhatni előkelőségére. Losonczy már évtizedekkel ezelőtt azt az operaszínpadi magatartást képviselte, amelyet ma korszerűnek érzünk. A magyar opera, színpad nagy egyéniségét gyászoljuk, aki élményszerzésben és hatásban nagyot alkotott. R. A. WK. májusl Magyar filmküldöttség utazott Cannes-ba Csütörtökön elutazott a cannes-i nemzetközi filmfesztiválra a magyar filmdelegáció. Filmgyártásunkat a versenyfilmek kategóriájában Jancsó Miklós Még kér a nép című alkotása képviseli. A női rendezők filmsorozatában Elek Judit Sziget a szárazföldön, Mészáros Márta Eltávozott a nap és Holdudvar című alkotásai szerepelnek. A könyv évezredes útja Kiállítás nyílt Székesfehérvárott, a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsának székházában A könyv évezredes útja címmel. Az SZMT központi könyvtára által rendezett kiállítás május 12-ig látható. A nemzetközi könyvév és az ezeréves város tiszteletére rendezett kiállításon számos dokumentum mutatja be az írás kialakulásától ,a mai könyvnyomtatásig megtett utat M. L