Népszava, 1972. május (100. évfolyam, 102–126. sz.)

1972-05-14 / 112. szám

VfL.g proletárjai, egyesüljetek / NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 100. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1972. MÁJUS 14. VASÁRNAP IdőmérlegT­ízezer embert kérdeznek meg ezekben a napokban arról, hogyan gazdálkodnak idejükkel, milyen fog­lalkozásra, szórakozásra , tévézésre, rádiózásra mennyi idejük jut. Időmérleg készül. A Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Központja végzi pedagógusok segítségével a felmérést. Az időmérleg azonban más céllal és az élet más területein is időszerű. A dinamikus fejlődés sodrában egyre nagyobb figyelmet érdemel a cselekvés, a tevé­kenység mikor­ja, időbeli összhangja és gyorsasága. f­­ontos szerepe van a­ közgazdaságban, a társadalom életében, sőt valóságos politikai tényező is. Ismétlem: is. Tehát nem önmagában fontos az idő, hanem mint életünk, munkánk az országépítés mérője, amely egy­ben keret is, mennél gazdagabb tartalommal töltjük ki, annál megelégedettebbek lehetünk. Az összefüggésekre mindig gondolni kell. Nem árt utalni arra, hogy marxista-leninista felfogás sze­rint az anyag, a mozgás, az idő és a tér elválasztha­tatlan egymástól. A világ, különösen a mi világunk mai állapotában, a műszaki tudományos forradalom szakában többet kell törődnünk ezzel az összefüg­géssel. A műszaki forradalmat, hiszen sűrített és gyors a változás, felgyorsult időnek is mondják, nem mind­egy, hogyan gazdálkodunk a magunkra társadalom és az egyén idejével.­­ • Lehetne dramatizálni a kérdést. Csakugyan, ha jól belegondolunk: az idő múlásában, visszafordítha­tatlanságában van valami drámai. Nincs okunk a dra­­matizálásra, az ú­j társadalom építésében végzett mun­kánk azt bizonyítja, hogy elősegítjük a felismert tör­vények érvényesülését, az idejében történő okos moz­gás a tervgazdálkodáson, múlt, jelen és jövő reális elemzésén alapul. Sőt, hosszú távú tervekben kezdünk gondolkodni. -E­zt a szemléletet azonban a napi tevékenységünk- il­ben is vérünkké kell változtatni, érzékelni kell az I . időt, megbecsülni a magunk részére éppen úgy,­­ mint mások számára. Az ember sokszor éppen az idejével bánik a legkönnyelműbben. Egy ismerősöm­nek huszonegynéhány év után is van egy ismétlődő, rossz álma: tanulás nélkül áll szorongva, kétségbe­esetten a vizsgabizottság előtt, mert annak idején el­potyázta a felkészülés napjait. Olyan kísértő rossz álomról azonban nem hallot­tam, amely másnak okozott időveszteség miatt kelet­kezett volna. Erről legfeljebb az a más emlékezik meg keserűen. Azt hiszem, elsősorban azt a gondolatot kell megértenünk, hogy az idő nemcsak személyi tu­lajdon, hanem a társadalomé is, felelősséggel tarto­zunk azért, hogyan használjuk fel. Sorra vehetjük a problémáinkat, és látnunk kell, hogy az időtényező mindenütt jelen van, de nem vesszük mindig kellően figyelembe. S ha már bevalljuk, hogy az idő sürget, akkor különböző körülményekre hivatkozunk, ma­gyarázkodunk, s nem gondolunk arra, hogy az óra könyörtelenül jár. A kor szavát megértve, nálunk is kezdjük kibontatkoztatni a technikai-tudományos for­radalmat. De a korszerű gépek önmagukban nem ele­gendők, ha nem készítjük elő az új gépek beállításá­nak a feltételeit, s a drága gépeknek várniuk kell, be­csomagolva, tétlenül, amíg munkába állíthatjuk, vagy azután csak részben használjuk ki azokat, mert mun­kásképzéssel nem készültünk fel fogadtatásukra. A tervezés, beruházás, kivitelezés között ellentmondást okozhat a halogatás, az időbeli eltolódás. Elhúzódnak egyes licenctárgyalások, s ezalatt drágul, amit meg­vásárolni készülünk. Az időtényező szerepet játszik a termelésben és a fogyasztásban is. Nagyon egysze­rű példával szólva: aki a munkahelyén szorgos mun­kát végez, nyilván nem érezheti igazságosnak, ha mint fogyasztónak, esetleg hiánycikkek után kell futkosnia. A felismerések azonban megvannak. Különösen­­ fontos, hogy tudjuk, mennyire szorosan összefügg­és a műszaki forradalommal az üzem- és munka­it­szervezés korszerűsítése, amelyre kormányintéz­kedések is történtek. Evek Jenő miniszterelnök méltó hangsúlyt adott a kérdés fontosságának, amikor leg­utóbb a két nagy folyamatot összefüggésében világí­totta meg és azt mondotta, hogy a műszaki forrada­lommal lépést kell tartani az üzem- és munkaszerve­zési forradalomnak is. A gyorsaság, a mihamarabbi cselekvés igényét fogalmazta meg. S valami mást: a fejlesztésben párhuzamosságra kell törekedni, a fel­tételek időbeli egyeztetésére is. Lényegében arra hív­ta fel a figyelmet, hogy az óráknak egyformán kell járniuk akár szemléleti, akár együttműködési, akár intézkedésben kérdésekről legyen is szó. A felgyorsult idő erre figyelmeztet. Sürgősségre, de nem kapkodásra. A határidők betartására, de nem rohamszerű cselekvések, hanem egyenletes munka árán. A helyzetfelmérések alapján kidolgozott kor­mányintézkedések idejében történtek, a pártkongresz­­szus után helyes kiérlelés nyomán láttak napvilágot. Továbbiakra is szükség van, a miniszterelnök maga hangsúlyozta sürgősségüket. Az ígéretek és intézkedé­sek időben megfelelő egymást követése nem egysze­rűen megnyugtató. A közvéleményre tett hatásuk po­litikai értékű, nagyot nyom a bizalom, a tettre­kész­ség mérlegén. A sokat emlegetett szólás, az „itt és most” azonban intézményeink minden szintjén érvé­nyes, ezt az érvényesülést kell biztosítaniuk a mi­nisztériumoknak, gondoskodniuk kell arról, hogy pél­dául a vállalati kooperációban együtt és pontosan jár­janak az órák, a az időtényezőnek a fontosságát minden szinten megértik, akkor a határozatok és intézkedések végrehajtásával, jól ütemezett gyorsaságával sem lehet baj, hiszen a közvélemény egyetértésére, a mind jobban kibontakozni tudó társadalmi erőkre, hogy egyebet ne mondjak, a szocialista brigádmoz­galomra is támaszkodik. Ezért nem árt egyszer-egy­­szer olyan időmérleget készíteni, akár csoport-, akár egyéni méretben is, amilyen az említett, más, sajátos célú közvélemény-kutatás. Kóródi József : Családtervezés — elhalasztva­­..................... 2 A munkaverseny újjászületése Győrött . .. 3 Hibás áru forgalmazása — bűntett............. 3 Látogatás egy különös világban.................. 6 Fiatalokról — fiataloknak............................... 7 Tömegtiltakozások világszerte Washington aknapolitikája ellen Nagygyűlések a szovjet városokban Változatlan hevességgel folynak a harcok An Loc tartományi székhely ház­sorai között, Saigontól mintegy 100 kilométerrel északra. A szabadsághar­cosok gyalogsági egységei páncélosok fedezete alatt a saigoni rendszer kato­náinak utolsó állásait szá­molják fel a város déli részében. B-52-es repülőgrődök szombaton hajnalban hat bevetésben támadták a város közvetlen környé­két. Saigoni katonai szó­vivő szerint a hazafiak rendkívül hatásos kézi légelhárító fegyverek al­kalmazásával pénteken három amerikai repülő­gépet lőttek le a város fölött. Az amerikai haditenge­részet helikopterei szom­baton ismét bekapcsolód­tak a dél-vietnami had­színtéren folyó szárazföl­di hadműveletekbe. Segít­ségükkel mintegy 1000 saigoni­ tengerészgyalogost szállítottak Quang Tun tartományba és vetettek be a hazafiak ellenőrzése alatt álló tartományi székhelytől mintegy 10 kilométerre délre. Nyugati hírügynöksé­gek megjegyzik, hogy a szabadságharcosok offen­­­zívájának megindulása óta ez az első — természete­sen amerikai támogatás­sal megindított — saigo­ni akció, amely „nem csupán védekezésre szo­rítkozik". A helikopterekről harc­ba vetett saigoni kor­mánycsapatok az 1. szá­mú főútvonal mentén próbálnak Hai Lang tele­pülés felé haladni. A partizánok folytatják előrenyomulásukat a 13. számú út mentén a fő­város, Saigon felé. Pén­teken összecsapásra ke­rült sor Chon Thanh vá­rosában, An Loctól 32 kilométerrel délre. A sai­goni kormánycsapatok sú­lyos veszteségeket szen­vedtek. A dél-vietnami főváros­tól 40 kilométerrel észak­nyugatra, Trang Bang körzeti székhely térségé­ben hatórás ütközet zaj­lott le. A hazafiak már­cius vége óta most ke­rültek a legközelebb Sai­gonhoz. Péntek este a Hanoi­ban akkreditált külföldi tudósítók egy csoportja meglátogatta fogoly ame­rikai pilóták egyik hanoi táborát. Ngo Dien, a VDK kül­ügyminisztérium sajtófő­osztályának vezetője tájé­koztatta a tudósítókat ar­ról, hogy azok az ameri­kai pilóták, akik előző nap a háború befejezését követelő felhívással for­dultak az USA kongresz­­szusához és az amerikai néphez, kérték, hogy ille­tékes vietnami szervek tegyék lehetővé találkozá­jukat a külföldi sajtó tu­dósítóival. A fogoly­pilóták elmon­dották, hogy nézeteiket az amerikai agresszió be­szüntetésének követelését sok fogolytársuk osztja ők azok képviseletében intéztek felhívást az ame­rikai néphez. Le Duc Tho pénteki párizsi sajtóértekezlete „nem tartalmazott olyan új elemeket, amely értel­met adna a Vietnammal kapcsolatos béketárgyalá­sok felújításának’– mondották pénteken az amerikai külügyminiszté­riumban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a amerikai fél hibájából a (Folytatás az 5. oldalon) iefelsséget! ez európai biztonsági hét Sebestyén Nándorné nyilatkozata Május 5—13 között tár­sadalmi életünk kiemel­kedő eseménysorozata volt az európai biztonsági hét, amelyről összefoglaló ér­tékelést adott Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. — Az elmúlt évek ha­gyományos májusi béke­mozgalmi akcióihoz ha­sonlítva, a mostani prog­ram tartalmában gazda­gabb volt, és a különféle rendezvények sokkal több embert vonzottak, mint máskor.­­ Végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, csupán a hét első napjai­ról érkeztek meg a beszá­molók az Országos Béke­­tanácshoz, de az adatok így is impozánsak: 34 nagygyűlést, 550 békegyű­lést, több mint 450 réteg­gyűlést rendeztek a me­gyékben. A budapesti ese­mények közül kiemelke­dett a kőbányai munkás­­nagygyűlés, amelyhez ha­sonló demonstrációt tar­tottak Pécsett és Debre­cenben is. — A demonstratív gyű­lések mellett ezúttal új formaként alkalmazták a hét rendezői a fórumok összehívását, ahol nem­csak szónokok beszéltek, hanem a jelenlevők ma­guk is véleményt nyilvá­níthattak az európai béke és biztonság kérdéseiről. — A fasizmus felett aratott győzelem évfordu­lójáról való megemlékezés is hozzátartozott az euró­pai biztonsági hét prog­ramjához. A hét utolsó napjaiban még egy téma napirendre, került: a VDK elleni újabb amerikai pro­vokáció, az aknazár-léte­­sítés híre ismét kiváltotta a magyar nép tiltakozását az imperialista agresszió ellen, s kemény szavakkal bélyegezték meg az USA világszerte nagy felhábo­rodást keltő tettét.­­ A június első napjai­ban Brüsszelbe induló magyar delegáció joggal elmondhatja majd az európai népek közgyűlé­sén: a magyar nép egyet­ért pártunknak, kormá­nyunknak az európai bé­ke és biztonság megte­remtése érdekében eddig kifejtett tevékenységével és további politikai célki­tűzéseivel, támogatja eze­ket a törekvéseket, ame­lyek az európai népek ér­dekeit is szolgálják. (MTI) A Nyugat-magyarországi Fűrészek szombathelyi telepén az év második felében új faforgácslap-üzem kezdi meg a próbaüzemelést. A folyamatos termelés meg­indulásával a jelenlegi évi 35 ezer köbméter helyett 110 ezer köbméter faforgács­­lapot állítanak elő. A képen: az új faforgácslap-üzem Büttner-féle füstgáz for­­gácstám­lója (MTI Fotó : Kozák Albert felvétele) Kádár János látogatása Somogy megyében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a hét végén Somogy megyébe látoga­tott. Kaposvárott, a me­gyei pártbizottság székhá­zában Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, va­lamint a megye és a vá­ros más vezetői fogadták Kádár Jánost, majd a megye helyzetéről és idő­szerű politikai kérdések­ről folytattak megbeszé­lést. Ezt követően megte­kintették a kaposvári épü­lő „Kalinyin” lakónegye­det és a városközpontot. Kádár János Németh Ferenc, Böhm József és Dombóvári László, a ka­posvári járási pártbizott­ság első titkára kíséreté­ben meglátogatta a ka­­pospulai Ezüstkalász Ter­melőszövetkezetet. A ven­dégeket Illés János, a szö­vetkezet elnöke és Kovács Ernő párttitkár tájékoz­tatta a gazdaság fejlődé­séről s azokról az ered­ményekről, amelyeket a szövetkezet Kádár János legutóbbi látogatása óta elért. A Központi Bizott­ság első titkára elisme­réssel szólt a szövetkezeti gazdák eredményes mun­kájáról és további sikere­ket kívánt. Kádár János otthoná­ban felkereste Retek Jó­zsef nyugalmazott tsz-el­­nököt és családját s szí­vélyesen, barátilag elbe­szélgetett velük. (MTI) Jónak ígérkezik az idei termés Tíz nap kellett ahhoz, hogy a mezőgazdaságban ismét derűlátóak legye­nek. A­ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban elmondották: a 30—35 milliméteres csa­padék — helyenként még ennél is több — pillanat­nyilag elegendőnek bizo­nyult. Zala, Vas és So­mogy megyében például már a talaj alsó rétegei­ben is megfelelő a víz­készlet. Máshol azonban ez még nem mondható el. Az esőzésekben most ki­sebb szünetre lenne szük­ség a gépek munkába ál­lásához. Az őszi­­vetésű kalászo­sok szépen fejlődnek. Kedvező hírek érkeznek a zöldségtermesztő gazda­ságokból is. Nedves talaj­ba ültetik ki mindenfelé a paradicsom- és a pap­rikapalántákat. A gyü­mölcsösökre is jó hatás­sal volt a májusi eső. Rö­videsen nagyobb mennyi­ségű cseresznye érkezik a piacokra, s várható az első, szabadban termesz­tett, olcsóbb eper megje­lenése is. A mezőgazdaság továb­bi feladatairól szólva: a Csongrád és Békés me­gyei állami gazdaságok a tavalyinál 6000 holddal nagyobb területen 35 ezer holdon befejezték a ku­korica vetését. (A fejlesz­tést a nagyszabású hús­program, illetve az a tény indokolja, hogy 13 kor­szerű sertésteleppel gaz­dagodnak az alföldi álla­mi gazdaságok.) A kuko­ricaprogramot körültekin­tő aeronómiai elemzéssel valósították meg. Ugyancsak a két me­gyében végeztek a rizs vetésével. A Tisza és a Körös völgyében a tava­lyinál 15 százalékkal na­gyobb területet foglal el a vízigabona, amely az utóbbi napok hűvös idő­járása ellenére jól kelt. A gyógyszeriparra gon­dolva, mezőgazdaságunk az ország legjelentősebb gyógyszeripari alapanya­got termelő vidékén, a Duna—Tisza közén „fer­tőzi” az anyarozs terme­lésére kijelölt gabonát. A most kalászoló rozsterü­letek egy részét jelölték ki erre a célra. (MTI) Áprilisi jellegű május Lassú felmelegedés várható Hazánk időjárása nem annyira hőmérsékleti szempontból, mint jelle­génél fogva „áprilisi" ter­mészetű. Rövidebb-hosz­­szabb időközökben sze­szélyesen váltogatják egy­mást a hűvösebb, mele­gebb, s a derűsebb, ború­­sabb periódusok egész Európában. A fagyosszen­tek ugyan megkímélték országunkat, de Skandi­návia nagy részén és a Szovjetunióban mínusz 2, mínusz 5 fokos fagyok voltak. Az időjárási alap­helyzetből kiindulva, s a szombati helyzetet figye­lembe véve nyilvánvaló, hogy a lassú javulás, a lassú melegedés állapotá­ba kellett kerülnie Közép- Európa és hazánk időjá­rásának. A 10—15 fokos legma­gasabb déli hőmérsékle­tek után a következő na­pokban fokozatosan emel­kedik a hőmérséklet az évszaknak megfelelő, 20 fok körüli értékre. A vál­tozó erősségű nyugati, északnyugati beáramlás hatására azonban időjá­rásunk megőrzi változé­kony jellegét. Nem lesz­nek ritkák tehát a meg­ismétlődő záporok, ame­lyek 3—5 fokkal hűtik le környezetünk levegőjét. Ezek a lehűlések azonban csak átmeneti jellegűek lesznek. Budapesten a napi középhőmérséklet 16—17, a legmagasabb nappali hőmérséklet át­laga pedig 21—22 fok kö­rül ingadozik majd. Apró Antal norvég vezetőkkel találkozott A norvég parlament el­nöke, Bernt Ingvaldsen pénteken hivatalában fo­gadta Apró Antalt, az or­szággyűlés elnökét és kí­séretét. Ezt követően a magyar küldöttség többek között baráti eszmecserét folytatott Helge Seippel, a külügyi és alkotmány­ügyi bizottság elnökével. A magyar küldöttséget hivatalában fogadta And­reas Cappelen külügymi­niszter. A külügyminisz­ter ebédet adott a kül­döttség tiszteletére.

Next