Népszava, 1972. június (100. évfolyam, 127–152. sz.)

1972-06-24 / 147. szám

(Folytatás az 1. oldalról) Jentős szerepük van e fon­tos elvek megvalósításá­ban. A rájuk bízott fel­adatok további jó ellátá­sának feltételeihez járul hozzá a törvényjavaslat, amelyet az elmúlt évtize­dek gyakorlati tapasztala­tainak felhasználásával, a jelen és a jövő követel­ményeinek figyelembe vé­telével készítettük elő. Rendelkezései arra hiva­tottak, hogy egész igaz­ságszolgáltatásunk mun­kája hatékonyabbá vál­jék. Ezután dr. Korom Mi­hály arról a munkáról beszélt, amelyet a bírósá­gok és a döntőbizottságok végeznek. — A bíróságok és dön­tőbizottságok évente az ügyek százezreivel foglal­koznak. 1971-ben első fo­kon csaknem 100 000 bün­tető és 200 000 polgári pe­res ügy indult a bíróságo­kon. A gazdasági döntő­­bizottságok több mint 35 ezer, a területi munka­ügyi döntőbizottságok pe­dig mintegy 10 ezer mun­kaügyi vitában hoztak megfelelő határozatot. A bíróságokon és döntőbi­zottságokon évente több millió állampolgár fordul meg. Ha az igazságszol­gáltatás különféle szerve­zeteiben dolgozók jól vég­zik munkájukat, az nagy­ban elősegíti a közrend, közbiztonság erősödését, a törvénytisztelő közszellem fokozását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a társadalmi együttélés szabályainak jobb meg­tartását és nem utolsó­sorban a jogsértések meg­előzését is szolgálja vényességi óvási joga, il­letőleg ezek elbírálásának a legmagasabb bírói ha­táskörben való megtartá­sa, vagy a jogértelmezési feladat kiemelése, akkor még világosabban jut ki­fejezésre a Legfelsőbb Bí­róság alkotmányos szere­pének teljesen indokolt növekedése.­­ Az előterjesztett tör­vényjavaslat — egyezően az eddigi helyzettel — azt is rögzíti, hogy az igazság­ügyminiszter felügyeletet gyakorol a bíróságok ál­talános működése felett, aláhúzva, hogy e tevé­kenysége nem sértheti a bírói függetlenséget.­­ Más módon valósul meg tehát az ítélkezési tevékenység és az általá­nos működés irányítása. Ebből sok minden követ­kezik, mindenekelőtt jó lenne, ha minden állam­polgár megértené: az Igazságügyi Minisztérium és maga a miniszter sem avatkozhat bele bírósági ügyekbe, ítéletekbe, mert arra a — nagyon helyes megfontolások alapján al­kotott — jogszabályok nem adnak lehetőséget. 50 forintot, egyharmaduk 10 forint alatt volt. Ezzel szemben a kereskedelmi dolgozók által elkövetett károkozás, a fogyasztók megkárosítása, az esetek többségében szabálysértés vagy fegyelmi úton ren­dezhető. Megfontolásra ajánlotta a rendelkezés felülvizsgálatát. A tör­vényjavaslatot elfogadta. Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter beszédét tartja A bonyolult és nehézkes eljárási jogszabályokat még az idén egyszerűsítik Igazságügyi hatóságaink vezetői és munkatársai a nagy munkateher ellenére is alapjában jól és becsü­lettel teljesítik kötelessé­geiket és hathatósan segí­­­tik elő jogpolitikánk gya­korlati megvalósítását, a szocialista törvényesség biztosítását.­­ A nagy munkateher­­ről szólva nem lehet hall­gatni néhány olyan körül­ményről, amely ma nagy­mértékben nehezíti és las­sítja az ügyintézést. Gon­dolok itt többek között el­járási jogszabályaink bo­nyolultságára, nehézkes­ségére, amelyeket még eb­ben az esztendőben jelen­tősen egyszerűsíteni fo­gunk. De szólni kell a gyakorta tapasztalható alaptalan pereskedésekről is. Ma az a helyzet, hogy a bíróság minden hozzá érkezett üggyel érdemben köteles foglalkozni, akkor is, ha előre látható, hogy az igény alaptalan. Arany János óta kevés változás történt a „ha per, úgy­mond, hadd legyen per!” felfogáson. Ez pedig je­lentékeny mértékben le­köti és terheli az igazság­szolgáltatás dolgozóit és elvonja őket a valóságos jogviták eldöntésétől, leg­alábbis sok esetben a fon­tos kérdések eldöntésének elhúzódásához vezet. Az eljárási törvények módo­sítására irányuló mun­kánkban arra törekszünk, hogy ezt a „betegséget” megfelelő jogszabályok is segítsék megszüntetni. Mindezt úgy kell megva­lósítani, hogy egyetlen ál­lampolgárt se akadályoz­zunk, a jogos érdekeinek bírósági védelmében, de az állampolgárok felfogá­sán, szemléletén is változ­tassunk, mert meggyőző­désünk, hogy nem helyes, ha rögtön rendőrért, vagy bíróért kiáltanak, amikor a vita más úton-módon is rendezhető. A miniszter a továb­biakban az előterjesztett­­törvényjavaslat legfonto­sabb rendelkezéseiről szólt:­­ A bírói igazságszol­gáltatás alkotmányos alapelve érvényesítésének fontos feltétele, hogy ma­gas szintű jogszabály egy­értelműen határozza meg a bírósági hatáskörbe tar­tozó ügyek körét. Ennek tesz eleget a törvényja­vaslat, amikor kimondja, hogy a bíróság dönt a büntető és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vi­tákban, valamint a mun­kaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kap­csolatos legfontosabb kér­désekben. NÉPSZAVA A hivatásos bírák választása kifejezi a bírói tevékenység fontosságát . A törvényjavaslat­nak a bírák választására vonatkozó rendelkezései ugyancsak teljes össz­hangban vannak alkot­mányunkkal. A hivatásos bírák választásával — a Legfelsőbb Bíróság bíróit kivéve — több mint két évtizedes gyakorlatot adunk át a múltnak. Az a tény, hogy a hivatásos bí­rák választása oly magas állami vezető testület ha­táskörébe került, mint Népköztársaságunk Elnö­ki Tanácsa, kifejezésre juttatja a bírói tevékeny­ség fontosságát, a bírák társadalmi megbecsülésé­nek növekedését. Egyben ez fontos biztosítéka a bí­rói függetlenségnek és az igazságszolgáltatás de­mokratizmusának is. A határozatlan időre történő választás pedig arra hiva­tott, hogy erősítse tovább a bírói élethivatást és a becsületesen dolgozó bí­rák helyzetét, hiszen őket felmenteni, visszahívni csak a törvényben meg­határozott nyomós okok­ból lehet, és arra szintén csak az Elnöki Tanács jo­gosult. Szeretném aláhúz­ni, hogy a bírói karból eddig is csak nagyon-na­­gyon ritkán kellett egye­seket eltávolítani, mert méltatlanná váltak bírói tisztségükre. — A bírói függetlenség helyes értelmezéséhez hozzátartozik annak hang­­súlyozása is, hogy az nem jelent valamiféle szaba­dosságot, mindentől való függetlenséget. Bíráink a szocialista állam és társa­dalom ügyét szolgálják, annak törvényeit alkal­mazzák. — A törvényjavaslat le­hetővé teszi, hogy az el­járási törvényekben meg­határozandó esetekben bí­rósági tanács helyett első fokon egyesbíró hozzon döntést. Esetleges tévhi­tek vagy félreértések el­kerülése végett szeretném leszögezni, hogy az igaz­ságszolgáltatásban a nép részvételének alkotmányos elvét fő szabályként vál­tozatlanul hagyjuk. A dol­gozó nép közvetlen rész­vételét biztosító ülnök­rendszer a szocialista igazságszolgáltatás nagy vívmánya. Kifejezi rend­szerünk demokratizmusát. A gyakorlat jól igazolta az ülnökrendszer életre­valóságát. Az igazságszol­gáltatás gyakorlati ta­pasztalatai azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy vannak a bírósági eljárásban olyan szaka­szok vagy ügycsoportok, amikor az ülnökök rész­vételének előírása szük­ségtelen. Az egyesbírói hatáskör tervezett beve­zetése ott írja majd elő a nem hivatásos bírák rész­vételét, ahol az igazából fontos és szükséges az adott ügy helyes megíté­léséhez. — A Minisztertanács megbízásából kérem, hogy az előterjesztett törvény­­javaslatot a tisztelt Or­szággyűlés vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé — mondotta befejezésül Ko­rom Mihály igazságügy­miniszter. DR. BICZÓ GYÖRGY (Szeged), a jogi, igazgatá­si és igazságügyi bizott­ság előadója tolmácsolta a bizottságnak azt az egyöntetű véleményét, hogy a tervezet kiváló al­kotás, híven tükrözi az al­kotmányunk 5. fejezeté­ben megfogalmazott elve­ket, jól segíti, kellően védi majd hazánkban a szocia­lista építést. A továbbiak­ban szólt a bizottság né­hány módosító javaslatá­ról, részletesen taglalta ezeket, majd aláhúzta: az MSZMP X. kongresszusá­nak határozatai világosan utaltak arra, hogy a szo­cializmus teljes felépíté­sének egyik központi fel­adata a szocialista de­mokrácia továbbfejleszté­se, amely az állampolgári fegyelem, felelősségérzet, szocialista közgondolko­dás erősödésével, a jogok törvényes védelmével rea­lizálódik. Ez megkívánja az igazságszolgáltatás ha­tékonyabbá tételét és egy­értelműen kicsendül a tör­vényjavaslatból. Dr. Biczó György a beterjesztett törvényjavaslatot a mó­dosításokkal együtt elfo­gadásra ajánlotta. DR. LAKATOS PÁL JÓZSEF (Komárom) fontosnak mondotta a javaslatnak azokat a megállapításait, amelyek a törvények tisz­teletét hangsúlyozzák. A szocialista jogrend, a szo­cialista jogszabályok ön­magukban is több tiszte­letet, a jogszabályok fo­kozott megtartását igény­lik. Befejezésül felidézte a törvényesség helyzetét hazánk történetének ko­rábbi szakaszaiban, majd megállapította: államunk, bíróságaink a dolgozó né­pet szolgálják. A törvény­­javaslatot elfogadta. DR. NEZVÁL FERENC (Zala) arról szólt, hogy a lakosság jogtudatában szorosan összekapcsolódik az igazságszolgáltatás és a bíróság intézménye, ezért helyes, hogy a törvényter­vezet egyértelműen meg­határozza a bírósághoz tartozó ügyek körét. Idő­szerűnek minősítette a bí­rósági szervezet egysége­sítését és jelentős előre­haladásnak a munkaügyi bíróságok létrehozását. Helyeselte a bírói tiszt­ségnek választás útján való betöltését is, amely államunk demokratizmu­sából adódó, alapvető kö­vetelmény. Messzemenően egyetértett a bírák vá­lasztásának az Elnöki Ta­nács hatáskörébe való utalásával. A törvényja­vaslatot elfogadta. ZÁMBÓ JÓZSEF (Győr-Sopron) arról szólt, hogy becsületes dolgo­zóink legszélesebb rétegei a törvényesség érvénye­sülésének egyik legfőbb biztosítékát a bíróságok­ban látják. A bíróságok iránti bizalomra utal, hogy az ügyek mintegy 80 százaléka első fokon már jogerőssé válik. Felvetet­te a képviselő, hogy a mó­dosított Btk. az 500 fo­rinton aluli kárt okozó lo­pással elkövetett szabály­­sértések köréből kivette az úgynevezett önkiszol­gáló bolti lopásokat és bűncselekményként ren­deli büntetni. 1972 első öt hónapjában Győr-Sopron­­ban 98 személlyel szem­ben jártak el ilyen ügy­ben — ebből 82 alkalom­mal az eltulajdonított hol­mi értéke nem érte el az — Az alkotmány külön fejezetet szentel a bírósá­gi szervezeteknek, ez ter­mészetesen csak a leg­alapvetőbb elveket tartal­mazza, de utal arra, hogy a bíróságokra vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg. — Ennek megfelelően került az országgyűlés elé a bíróságokról szóló tör­vényjavaslat. — A bírósági eljárást jellemző garanciális ren­delkezésekre tekintettel indokoltan merült fel dol­gozóink legszélesebb kö­rében az az igény, hogy a munkaügyi vitákat bíró­ság intézze. — Gazdasági mechaniz­musunk új rendszerében szűkültek a gazdálkodó szervek egymás közötti vitáinak intézésében az igazgatási jellegű elemek, ugyanakkor döntő súlyúvá váltak az igazságszolgáló. Mindezekre a helyes megfontolásokra tekintet­tel a javaslat lényegesen kiszélesíti a bírósági ha­táskört, egyrészt az eddigi gazdasági döntőbizottsági eljárásra tartozó ügyek­ben a közvetlen bírósági hatáskör megállapításá­val, másrészt a megelőző eljárást követően — ame­lyet továbbra is az üzemi munkaügyi döntőbizottsá­gok látnak el — a mun­kaügyi vitáknak általában bírósági útra utalásával.­­ Igen jelentős az a közérdek, amely a jogsza­bályok egységes és helyes értelmezéséhez és alkal­mazásához fűződik. A ja­vaslat ugyancsak az al­kotmánnyal összhangban a jogszabályok bírói ér­telmezésének legfőbb fó­rumaként a Legfelsőbb Bíróságot jelöli meg. En­nek folytán a Legfelsőbb Bíróság feladata, hogy va­lamennyi bíróság számára elvi irányítást adjon jog­értelmezési és jogalkal­mazási kérdésben.­­ A bírósági hatáskör kiszélesítése és az igazság­szolgáltatás egységesítése egyben azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jog­köre is lényegesen bővül.­­ A Legfelsőbb Bírósá­gon a bírák különböző kollégiumokat alkotnak, tehát az egyes kollégiu­mokban végzik munkáju­kat. A javaslat a munka­ügyi és a gazdasági jog­vitáknak bírósági útra való terelése folytán a Legfelsőbb Bíróságon a jelenlegi három kollé­gium, a büntető, ka­tonai és polgári kollé­gium mellett két további kollégium szervezését ren­deli el. A javaslat szerint a felállítandó munkaügyi és gazdasági kollégium­mal együtt a jövő évtől kezdve öt kollégium fog működni.­­ Az új bírósági szer­ezeti törvényjavaslata fel­­kívánja számolni az egy­séges elvi irányítás eddigi akadályait, s biztosítja az igazságszolgáltatás minél hatékonyabb működése feltételeinek megteremté­sét.­­ A törvényjavaslatot, mint jogfejlődésünk fon­tos megnyilvánulását, az egész jogásztársadalom nevében örömmel üdvö­zölte a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke, majd — az alkotmányban előírt köte­lességének eleget téve — beszámolt az országgyű­lésnek a Legfelsőbb Bíró­ság működéséről. — Az alkotmány a bí­róságok alapvető felada­tatási jellegű polgári jogi elemek. Mindez szükség­szerűen felvetette azt az igényt is, hogy a szocia­lista szervezetek közötti jogvitás ügyeket a gazda­sági döntőbizottságok he­lyett a jövőben a bírósá­gok intézzék. tart akként határozza meg, hogy a Magyar Nép­­köztársaság bíróságai vé­dik és biztosítják az álla­mi, gazdasági és társadal­mi rendet, az állampolgá­rok jogait és törvényes ér­dekeit, büntetik a bűn­­cselekmények elkövetőit.­­ Annak szem előtt tartásával végeztük mun­kánkat, hogy a jog alap­ját és tartalmát a társa­dalmi viszonyok adják, amelyek állandó mozgás­ban, fejlődésben vannak. Fontos, általános jellegű feladatunknak tartottuk, hogy a jogi és erkölcsi normák szerinti magatar­tást mindenkitől — az ál­lampolgároktól és szerve­zeteiktől egyaránt — meg­követeljük, s e normák megsértése esetében a megfelelő szankciót min­denkivel szemben alkal­mazzuk. — Az elmúlt két év mintegy „jogi csúcsforgal­mi időszak” is volt. Szá­mos nagy fontosságú új jogszabály megalkotására került sor, ami jelentős többletfeladat volt szá­munkra. A jogszabály­­változásokkal együtt jár a jogalkalmazás változása is, a bírósági gyakorlatot egyes területeken nem­egyszer egészen új vágá­nyokra kellett átállítani. — A Legfelsőbb Bíró­ság az elmúlt két évben — az általános jellegű elvi iránymutatások mel­lett — több mint 2200 büntető és csaknem 2700 polgári perben, összesen tehát mintegy 5000 konk­rét ügyben hozott határo­zatot, amelyek ugyancsak fontos eszközei voltak az elvi irányításnak.­­ Nagy gondot fordí­tottunk az állampolgárok, illetőleg a különféle szer­vezetek panaszaira. Az el­múlt időszakban csaknem 3200 büntető és mintegy 10 000 polgári ügyben nyújtottak be törvényes­ségi óvás iránti kérelmet. A büntetőügyekben elő­terjesztett kérelmek 14 százalékában, a polgári ügyekben előterjesztett kérelmeknek pedig 12 szá­zalékában kellett törvé­nyességi óvást emelni, törvénysértés vagy meg­alapozatlanság miatt.­­ Ami a bűnözés ala­kulását illeti, az állam el­leni bűncselekmények annyira lecsökkentek, hogy számuk elenyésző. Ez politikai rendünk szi­lárdságát bizonyítja. — Évekkel ezelőtt ko­moly gondot okozott, hogy az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények — különösen a nagyobb városokban — elszaporod­tak. A Legfelsőbb Bíróság az alsó bíróságok ítélke­zésének elvi irányítása során és a büntetéskisza­bási gyakorlatával is kö­vetkezetesen a törvény szigorának alkalmazására mutatott irányt. Ennek a következetes és szilárd elvi alapokon nyugvó büntetéskiszabási gyakor­latnak is köszönhető, hogy az elmúlt években az erő­szakos és garázda jellegű bűncselekmények száma végre csökkent.­­ Csökkenés tapasztal­ható a nemi erkölcs elleni és a testi sértési cselek­ményeknél is. Ezzel szem­ben évek óta egyre in­kább növekvő tendenciát mutatnak a közlekedési bűncselekmények, s ezek körében is erőteljesen sza­porodott az ittas gépjár­művezetők számaránya. Nyugtalanító jelenség a fiatalkorú bűnelkövetők számának évről évre tör­ténő emelkedése, továbbá az a körülmény, hogy a csoportos bűnelkövetés aránya ennél a korosz­tálynál a legszembetű­nőbb.­­ A visszaeső bűnelkö­vetők arányának évek óta tartó emelkedése számos bűncselekmény-kategóriá­ban megtorpant, sőt, bizo­nyos területeken csökke­nés is mutatkozott. A polgári ítélkezéssel kapcsolatos tevékenység­ről szólva kifejtette, hogy a gazdaságirányítás jelen­legi rendjében, a tervgaz­dálkodás és a piac szerves összekapcsolásának me­chanizmusában a polgári jog jelentősége nagymér­tékben megnőtt. Ennek szem előtt tartásával a Legfelsőbb Bíróság fontos feladatának tartotta olyan ítélkezési gyakorlat kiala­kítását, amely figyelem­mel van a népgazdasági összefüggésekre és a gaz­daságpolitikai célokra. Arról is szólt, hogy a nagymérvű iparosodás, az üzemek kapacitásának növekedése folytán nem­egyszer érdekösszeütközés keletkezik az ipar és a mezőgazdaság között. Az ipari üzemek működése folytán például a vizek szennyeződnek, s ennek következtében kipusztul a halállomány, vagy a víz öntözésre alkalmatlanná válik. A Legfelsőbb Bíró­ság az ilyen konfliktusok rendezésénél szigorú fe­lelősségi mérce alkalma­zásával törekedett arra, hogy az üzemeket megfe­lelő kárelhárító intézke­dések megtételére szorítsa. Dr. Szakács Ödön: A törvényjavaslat jogfejlődésünk fontos megnyilvánulása Szélesedik a bíróságok hatásköre Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszél ­ Bíróságnak különleges helyzete a birói függetlenségből ered . Az igazságszolgálta­tás egységének fontos alapelvét juttatja most következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi állam­­igazgatási jellegű gazda­sági és területi munka­ügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítja át. Ezzel megszüntetjük a tarkaságot, párhuzamos­ságot, a széttagoltságot.­­ A félreértések elke­rülése végett le kell szö­gezni, hogy a törvényja­vaslat nem fetisizálja a bírósági hatáskört, a ked­vező tapasztalatok alap­ján elismeri egyes állam­­igazgatási szervek közre­működésének szükséges­ségét meghatározott jog­viták eldöntésében. Az egyszerűbb és gyorsabb, s ugyanakkor szakszerű ügyintézés megfelelően biztosítható például a ta­nácsok keretében. Ezért hiba lenne, ha a jogviták eldöntésének bírósági út­ját még jobban kiterjesz­tenek, vagy azt kizáróla­gossá tennénk. Természe­tesen a most előterjesz­tett törvényjavaslat a vá­zolt kérdéseknek csak alapvető elveit, azok szer­vezeti megoldásait tartal­mazhatja, a részletes munkaköri szabályozás az eljárási törvények fel­adata.­­ A bíróságok állami szervezetünkben különle­ges helyet foglalnak el. Különleges helyzetük nem valami kivételezettségből, hanem a bírói független­ségből ered. Ezért kell a vezetésük, irányításuk el­veit és módszereit tör­vényben pontosan szabá­lyozni. Ezt szolgálják a törvényjavaslat azon ren­delkezései, amelyek meg­fogalmazzák a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium feladatait. A Legfelsőbb Bíróság gya­korol elvi irányítást az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése felett. Ennek érdekében mondja ki azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság irány­elvei és elvi döntései a bíróságok számára kötele­zőek. A törvényesség és a jogalkalmazás egységének érdekeit szolgálja e ren­delkezés.­­ Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy a Legfel­sőbb Bíróságon gazdasági és munkaügyi kollégiumo­kat hozunk létre, amelyek szervezetileg is elősegí­tik az egész igazságszol­gáltatás munkájának jó áttekintését és az egysé­ges irányítás hatékonysá­gának növelését. Ha eh­hez még hozzátesszük, hogy változatlan marad a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének a jogerős bírói íté­letekkel kapcsolatos tör­ 1972. június 24 Ezután ebédszünet kö­vetkezett. Ebédszünet után dr. Be­­resztóczy Miklós elnökle­tével folytatta munkáját az országgyűlés. Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. Hathatós védelem a dolgozók jogos egyéni érdekeinek Ezután dr. Szakács Ödön így folytatta beszá­molóját: " A munkaügyi ítélke­zés területén a Legfelsőbb Bíróság arra törekedett, hogy hathatós védelem­ben részesüljön a dolgo­zók jogos egyéni érdeke, ugyanakkor azonban ügyelt arra is, hogy alap­talan igények érvényesí­tése útján ne csorbulhas­son a társadalmi tulajdon.­­ Felelősségteljes fel­adatot jelent az üzemi balesetekből és a foglal­kozási betegségekből ere­dő jogviták eldöntése. A Legfelsőbb Bíróságot e té­ren főként az a jogpoliti­kai szempont vezérelte, hogy a munkáltatókat a biztonságos munkavégzés (Folytatás a 3. oldalon)

Next