Népszava, 1972. június (100. évfolyam, 127–152. sz.)
1972-06-24 / 147. szám
(Folytatás az 1. oldalról) Jentős szerepük van e fontos elvek megvalósításában. A rájuk bízott feladatok további jó ellátásának feltételeihez járul hozzá a törvényjavaslat, amelyet az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával, a jelen és a jövő követelményeinek figyelembe vételével készítettük elő. Rendelkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatásunk munkája hatékonyabbá váljék. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. — A bíróságok és döntőbizottságok évente az ügyek százezreivel foglalkoznak. 1971-ben első fokon csaknem 100 000 büntető és 200 000 polgári peres ügy indult a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 ezer, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig mintegy 10 ezer munkaügyi vitában hoztak megfelelő határozatot. A bíróságokon és döntőbizottságokon évente több millió állampolgár fordul meg. Ha az igazságszolgáltatás különféle szervezeteiben dolgozók jól végzik munkájukat, az nagyban elősegíti a közrend, közbiztonság erősödését, a törvénytisztelő közszellem fokozását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a társadalmi együttélés szabályainak jobb megtartását és nem utolsósorban a jogsértések megelőzését is szolgálja vényességi óvási joga, illetőleg ezek elbírálásának a legmagasabb bírói hatáskörben való megtartása, vagy a jogértelmezési feladat kiemelése, akkor még világosabban jut kifejezésre a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos szerepének teljesen indokolt növekedése. Az előterjesztett törvényjavaslat — egyezően az eddigi helyzettel — azt is rögzíti, hogy az igazságügyminiszter felügyeletet gyakorol a bíróságok általános működése felett, aláhúzva, hogy e tevékenysége nem sértheti a bírói függetlenséget. Más módon valósul meg tehát az ítélkezési tevékenység és az általános működés irányítása. Ebből sok minden következik, mindenekelőtt jó lenne, ha minden állampolgár megértené: az Igazságügyi Minisztérium és maga a miniszter sem avatkozhat bele bírósági ügyekbe, ítéletekbe, mert arra a — nagyon helyes megfontolások alapján alkotott — jogszabályok nem adnak lehetőséget. 50 forintot, egyharmaduk 10 forint alatt volt. Ezzel szemben a kereskedelmi dolgozók által elkövetett károkozás, a fogyasztók megkárosítása, az esetek többségében szabálysértés vagy fegyelmi úton rendezhető. Megfontolásra ajánlotta a rendelkezés felülvizsgálatát. A törvényjavaslatot elfogadta. Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter beszédét tartja A bonyolult és nehézkes eljárási jogszabályokat még az idén egyszerűsítik Igazságügyi hatóságaink vezetői és munkatársai a nagy munkateher ellenére is alapjában jól és becsülettel teljesítik kötelességeiket és hathatósan segítik elő jogpolitikánk gyakorlati megvalósítását, a szocialista törvényesség biztosítását. A nagy munkateherről szólva nem lehet hallgatni néhány olyan körülményről, amely ma nagymértékben nehezíti és lassítja az ügyintézést. Gondolok itt többek között eljárási jogszabályaink bonyolultságára, nehézkességére, amelyeket még ebben az esztendőben jelentősen egyszerűsíteni fogunk. De szólni kell a gyakorta tapasztalható alaptalan pereskedésekről is. Ma az a helyzet, hogy a bíróság minden hozzá érkezett üggyel érdemben köteles foglalkozni, akkor is, ha előre látható, hogy az igény alaptalan. Arany János óta kevés változás történt a „ha per, úgymond, hadd legyen per!” felfogáson. Ez pedig jelentékeny mértékben leköti és terheli az igazságszolgáltatás dolgozóit és elvonja őket a valóságos jogviták eldöntésétől, legalábbis sok esetben a fontos kérdések eldöntésének elhúzódásához vezet. Az eljárási törvények módosítására irányuló munkánkban arra törekszünk, hogy ezt a „betegséget” megfelelő jogszabályok is segítsék megszüntetni. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy egyetlen állampolgárt se akadályozzunk, a jogos érdekeinek bírósági védelmében, de az állampolgárok felfogásán, szemléletén is változtassunk, mert meggyőződésünk, hogy nem helyes, ha rögtön rendőrért, vagy bíróért kiáltanak, amikor a vita más úton-módon is rendezhető. A miniszter a továbbiakban az előterjesztetttörvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseiről szólt: A bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve érvényesítésének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egyértelműen határozza meg a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek körét. Ennek tesz eleget a törvényjavaslat, amikor kimondja, hogy a bíróság dönt a büntető és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. NÉPSZAVA A hivatásos bírák választása kifejezi a bírói tevékenység fontosságát . A törvényjavaslatnak a bírák választására vonatkozó rendelkezései ugyancsak teljes összhangban vannak alkotmányunkkal. A hivatásos bírák választásával — a Legfelsőbb Bíróság bíróit kivéve — több mint két évtizedes gyakorlatot adunk át a múltnak. Az a tény, hogy a hivatásos bírák választása oly magas állami vezető testület hatáskörébe került, mint Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, kifejezésre juttatja a bírói tevékenység fontosságát, a bírák társadalmi megbecsülésének növekedését. Egyben ez fontos biztosítéka a bírói függetlenségnek és az igazságszolgáltatás demokratizmusának is. A határozatlan időre történő választás pedig arra hivatott, hogy erősítse tovább a bírói élethivatást és a becsületesen dolgozó bírák helyzetét, hiszen őket felmenteni, visszahívni csak a törvényben meghatározott nyomós okokból lehet, és arra szintén csak az Elnöki Tanács jogosult. Szeretném aláhúzni, hogy a bírói karból eddig is csak nagyon-nagyon ritkán kellett egyeseket eltávolítani, mert méltatlanná váltak bírói tisztségükre. — A bírói függetlenség helyes értelmezéséhez hozzátartozik annak hangsúlyozása is, hogy az nem jelent valamiféle szabadosságot, mindentől való függetlenséget. Bíráink a szocialista állam és társadalom ügyét szolgálják, annak törvényeit alkalmazzák. — A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az eljárási törvényekben meghatározandó esetekben bírósági tanács helyett első fokon egyesbíró hozzon döntést. Esetleges tévhitek vagy félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni, hogy az igazságszolgáltatásban a nép részvételének alkotmányos elvét fő szabályként változatlanul hagyjuk. A dolgozó nép közvetlen részvételét biztosító ülnökrendszer a szocialista igazságszolgáltatás nagy vívmánya. Kifejezi rendszerünk demokratizmusát. A gyakorlat jól igazolta az ülnökrendszer életrevalóságát. Az igazságszolgáltatás gyakorlati tapasztalatai azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy vannak a bírósági eljárásban olyan szakaszok vagy ügycsoportok, amikor az ülnökök részvételének előírása szükségtelen. Az egyesbírói hatáskör tervezett bevezetése ott írja majd elő a nem hivatásos bírák részvételét, ahol az igazából fontos és szükséges az adott ügy helyes megítéléséhez. — A Minisztertanács megbízásából kérem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé — mondotta befejezésül Korom Mihály igazságügyminiszter. DR. BICZÓ GYÖRGY (Szeged), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója tolmácsolta a bizottságnak azt az egyöntetű véleményét, hogy a tervezet kiváló alkotás, híven tükrözi az alkotmányunk 5. fejezetében megfogalmazott elveket, jól segíti, kellően védi majd hazánkban a szocialista építést. A továbbiakban szólt a bizottság néhány módosító javaslatáról, részletesen taglalta ezeket, majd aláhúzta: az MSZMP X. kongresszusának határozatai világosan utaltak arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, amely az állampolgári fegyelem, felelősségérzet, szocialista közgondolkodás erősödésével, a jogok törvényes védelmével realizálódik. Ez megkívánja az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tételét és egyértelműen kicsendül a törvényjavaslatból. Dr. Biczó György a beterjesztett törvényjavaslatot a módosításokkal együtt elfogadásra ajánlotta. DR. LAKATOS PÁL JÓZSEF (Komárom) fontosnak mondotta a javaslatnak azokat a megállapításait, amelyek a törvények tiszteletét hangsúlyozzák. A szocialista jogrend, a szocialista jogszabályok önmagukban is több tiszteletet, a jogszabályok fokozott megtartását igénylik. Befejezésül felidézte a törvényesség helyzetét hazánk történetének korábbi szakaszaiban, majd megállapította: államunk, bíróságaink a dolgozó népet szolgálják. A törvényjavaslatot elfogadta. DR. NEZVÁL FERENC (Zala) arról szólt, hogy a lakosság jogtudatában szorosan összekapcsolódik az igazságszolgáltatás és a bíróság intézménye, ezért helyes, hogy a törvénytervezet egyértelműen meghatározza a bírósághoz tartozó ügyek körét. Időszerűnek minősítette a bírósági szervezet egységesítését és jelentős előrehaladásnak a munkaügyi bíróságok létrehozását. Helyeselte a bírói tisztségnek választás útján való betöltését is, amely államunk demokratizmusából adódó, alapvető követelmény. Messzemenően egyetértett a bírák választásának az Elnöki Tanács hatáskörébe való utalásával. A törvényjavaslatot elfogadta. ZÁMBÓ JÓZSEF (Győr-Sopron) arról szólt, hogy becsületes dolgozóink legszélesebb rétegei a törvényesség érvényesülésének egyik legfőbb biztosítékát a bíróságokban látják. A bíróságok iránti bizalomra utal, hogy az ügyek mintegy 80 százaléka első fokon már jogerőssé válik. Felvetette a képviselő, hogy a módosított Btk. az 500 forinton aluli kárt okozó lopással elkövetett szabálysértések köréből kivette az úgynevezett önkiszolgáló bolti lopásokat és bűncselekményként rendeli büntetni. 1972 első öt hónapjában Győr-Sopronban 98 személlyel szemben jártak el ilyen ügyben — ebből 82 alkalommal az eltulajdonított holmi értéke nem érte el az — Az alkotmány külön fejezetet szentel a bírósági szervezeteknek, ez természetesen csak a legalapvetőbb elveket tartalmazza, de utal arra, hogy a bíróságokra vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg. — Ennek megfelelően került az országgyűlés elé a bíróságokról szóló törvényjavaslat. — A bírósági eljárást jellemző garanciális rendelkezésekre tekintettel indokoltan merült fel dolgozóink legszélesebb körében az az igény, hogy a munkaügyi vitákat bíróság intézze. — Gazdasági mechanizmusunk új rendszerében szűkültek a gazdálkodó szervek egymás közötti vitáinak intézésében az igazgatási jellegű elemek, ugyanakkor döntő súlyúvá váltak az igazságszolgáló. Mindezekre a helyes megfontolásokra tekintettel a javaslat lényegesen kiszélesíti a bírósági hatáskört, egyrészt az eddigi gazdasági döntőbizottsági eljárásra tartozó ügyekben a közvetlen bírósági hatáskör megállapításával, másrészt a megelőző eljárást követően — amelyet továbbra is az üzemi munkaügyi döntőbizottságok látnak el — a munkaügyi vitáknak általában bírósági útra utalásával. Igen jelentős az a közérdek, amely a jogszabályok egységes és helyes értelmezéséhez és alkalmazásához fűződik. A javaslat ugyancsak az alkotmánnyal összhangban a jogszabályok bírói értelmezésének legfőbb fórumaként a Legfelsőbb Bíróságot jelöli meg. Ennek folytán a Legfelsőbb Bíróság feladata, hogy valamennyi bíróság számára elvi irányítást adjon jogértelmezési és jogalkalmazási kérdésben. A bírósági hatáskör kiszélesítése és az igazságszolgáltatás egységesítése egyben azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogköre is lényegesen bővül. A Legfelsőbb Bíróságon a bírák különböző kollégiumokat alkotnak, tehát az egyes kollégiumokban végzik munkájukat. A javaslat a munkaügyi és a gazdasági jogvitáknak bírósági útra való terelése folytán a Legfelsőbb Bíróságon a jelenlegi három kollégium, a büntető, katonai és polgári kollégium mellett két további kollégium szervezését rendeli el. A javaslat szerint a felállítandó munkaügyi és gazdasági kollégiummal együtt a jövő évtől kezdve öt kollégium fog működni. Az új bírósági szerezeti törvényjavaslata felkívánja számolni az egységes elvi irányítás eddigi akadályait, s biztosítja az igazságszolgáltatás minél hatékonyabb működése feltételeinek megteremtését. A törvényjavaslatot, mint jogfejlődésünk fontos megnyilvánulását, az egész jogásztársadalom nevében örömmel üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság elnöke, majd — az alkotmányban előírt kötelességének eleget téve — beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság működéséről. — Az alkotmány a bíróságok alapvető feladatatási jellegű polgári jogi elemek. Mindez szükségszerűen felvetette azt az igényt is, hogy a szocialista szervezetek közötti jogvitás ügyeket a gazdasági döntőbizottságok helyett a jövőben a bíróságok intézzék. tart akként határozza meg, hogy a Magyar Népköztársaság bíróságai védik és biztosítják az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. Annak szem előtt tartásával végeztük munkánkat, hogy a jog alapját és tartalmát a társadalmi viszonyok adják, amelyek állandó mozgásban, fejlődésben vannak. Fontos, általános jellegű feladatunknak tartottuk, hogy a jogi és erkölcsi normák szerinti magatartást mindenkitől — az állampolgároktól és szervezeteiktől egyaránt — megköveteljük, s e normák megsértése esetében a megfelelő szankciót mindenkivel szemben alkalmazzuk. — Az elmúlt két év mintegy „jogi csúcsforgalmi időszak” is volt. Számos nagy fontosságú új jogszabály megalkotására került sor, ami jelentős többletfeladat volt számunkra. A jogszabályváltozásokkal együtt jár a jogalkalmazás változása is, a bírósági gyakorlatot egyes területeken nemegyszer egészen új vágányokra kellett átállítani. — A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt két évben — az általános jellegű elvi iránymutatások mellett — több mint 2200 büntető és csaknem 2700 polgári perben, összesen tehát mintegy 5000 konkrét ügyben hozott határozatot, amelyek ugyancsak fontos eszközei voltak az elvi irányításnak. Nagy gondot fordítottunk az állampolgárok, illetőleg a különféle szervezetek panaszaira. Az elmúlt időszakban csaknem 3200 büntető és mintegy 10 000 polgári ügyben nyújtottak be törvényességi óvás iránti kérelmet. A büntetőügyekben előterjesztett kérelmek 14 százalékában, a polgári ügyekben előterjesztett kérelmeknek pedig 12 százalékában kellett törvényességi óvást emelni, törvénysértés vagy megalapozatlanság miatt. Ami a bűnözés alakulását illeti, az állam elleni bűncselekmények annyira lecsökkentek, hogy számuk elenyésző. Ez politikai rendünk szilárdságát bizonyítja. — Évekkel ezelőtt komoly gondot okozott, hogy az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények — különösen a nagyobb városokban — elszaporodtak. A Legfelsőbb Bíróság az alsó bíróságok ítélkezésének elvi irányítása során és a büntetéskiszabási gyakorlatával is következetesen a törvény szigorának alkalmazására mutatott irányt. Ennek a következetes és szilárd elvi alapokon nyugvó büntetéskiszabási gyakorlatnak is köszönhető, hogy az elmúlt években az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma végre csökkent. Csökkenés tapasztalható a nemi erkölcs elleni és a testi sértési cselekményeknél is. Ezzel szemben évek óta egyre inkább növekvő tendenciát mutatnak a közlekedési bűncselekmények, s ezek körében is erőteljesen szaporodott az ittas gépjárművezetők számaránya. Nyugtalanító jelenség a fiatalkorú bűnelkövetők számának évről évre történő emelkedése, továbbá az a körülmény, hogy a csoportos bűnelkövetés aránya ennél a korosztálynál a legszembetűnőbb. A visszaeső bűnelkövetők arányának évek óta tartó emelkedése számos bűncselekmény-kategóriában megtorpant, sőt, bizonyos területeken csökkenés is mutatkozott. A polgári ítélkezéssel kapcsolatos tevékenységről szólva kifejtette, hogy a gazdaságirányítás jelenlegi rendjében, a tervgazdálkodás és a piac szerves összekapcsolásának mechanizmusában a polgári jog jelentősége nagymértékben megnőtt. Ennek szem előtt tartásával a Legfelsőbb Bíróság fontos feladatának tartotta olyan ítélkezési gyakorlat kialakítását, amely figyelemmel van a népgazdasági összefüggésekre és a gazdaságpolitikai célokra. Arról is szólt, hogy a nagymérvű iparosodás, az üzemek kapacitásának növekedése folytán nemegyszer érdekösszeütközés keletkezik az ipar és a mezőgazdaság között. Az ipari üzemek működése folytán például a vizek szennyeződnek, s ennek következtében kipusztul a halállomány, vagy a víz öntözésre alkalmatlanná válik. A Legfelsőbb Bíróság az ilyen konfliktusok rendezésénél szigorú felelősségi mérce alkalmazásával törekedett arra, hogy az üzemeket megfelelő kárelhárító intézkedések megtételére szorítsa. Dr. Szakács Ödön: A törvényjavaslat jogfejlődésünk fontos megnyilvánulása Szélesedik a bíróságok hatásköre Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszél Bíróságnak különleges helyzete a birói függetlenségből ered . Az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja most következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi államigazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítja át. Ezzel megszüntetjük a tarkaságot, párhuzamosságot, a széttagoltságot. A félreértések elkerülése végett le kell szögezni, hogy a törvényjavaslat nem fetisizálja a bírósági hatáskört, a kedvező tapasztalatok alapján elismeri egyes államigazgatási szervek közreműködésének szükségességét meghatározott jogviták eldöntésében. Az egyszerűbb és gyorsabb, s ugyanakkor szakszerű ügyintézés megfelelően biztosítható például a tanácsok keretében. Ezért hiba lenne, ha a jogviták eldöntésének bírósági útját még jobban kiterjesztenek, vagy azt kizárólagossá tennénk. Természetesen a most előterjesztett törvényjavaslat a vázolt kérdéseknek csak alapvető elveit, azok szervezeti megoldásait tartalmazhatja, a részletes munkaköri szabályozás az eljárási törvények feladata. A bíróságok állami szervezetünkben különleges helyet foglalnak el. Különleges helyzetük nem valami kivételezettségből, hanem a bírói függetlenségből ered. Ezért kell a vezetésük, irányításuk elveit és módszereit törvényben pontosan szabályozni. Ezt szolgálják a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek megfogalmazzák a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium feladatait. A Legfelsőbb Bíróság gyakorol elvi irányítást az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése felett. Ennek érdekében mondja ki azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek. A törvényesség és a jogalkalmazás egységének érdekeit szolgálja e rendelkezés. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy a Legfelsőbb Bíróságon gazdasági és munkaügyi kollégiumokat hozunk létre, amelyek szervezetileg is elősegítik az egész igazságszolgáltatás munkájának jó áttekintését és az egységes irányítás hatékonyságának növelését. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy változatlan marad a Legfelsőbb Bíróság elnökének a jogerős bírói ítéletekkel kapcsolatos tör 1972. június 24 Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. Hathatós védelem a dolgozók jogos egyéni érdekeinek Ezután dr. Szakács Ödön így folytatta beszámolóját: " A munkaügyi ítélkezés területén a Legfelsőbb Bíróság arra törekedett, hogy hathatós védelemben részesüljön a dolgozók jogos egyéni érdeke, ugyanakkor azonban ügyelt arra is, hogy alaptalan igények érvényesítése útján ne csorbulhasson a társadalmi tulajdon. Felelősségteljes feladatot jelent az üzemi balesetekből és a foglalkozási betegségekből eredő jogviták eldöntése. A Legfelsőbb Bíróságot e téren főként az a jogpolitikai szempont vezérelte, hogy a munkáltatókat a biztonságos munkavégzés (Folytatás a 3. oldalon)