Népszava, 1972. július (100. évfolyam, 153–178. sz.)
1972-07-30 / 178. szám
6 Ki mire kér kölcsönt? Kölcsönkérni — általában nemigen szeretnek az emberek. Ezt azonban cáfolni látszik az a tény, hogy az OTP-nek ilyen vagy olyan formában jószerivel már mindannyian tartozunk, vagy tartoztunk. Olykor a vásárláshoz, máskor távolabbi tervek, vágyak mielőbbi megvalósításához kérünk hitelt, s az esetek túlnyomó többségében meg is kapjuk. Ki, mire kér kölcsönt mostanában a lakosság bankjától — erről beszélgettünk az OTP illetékes főosztályán. Évről évre több pénzt adnak kölcsön, egyszerűen azért — s bár ez ellentmondásnak tűnik, mégis igaz —, mert az emberek takarékosabban élnek. Az OTP-nél elhelyezett takarékbetétek összege ugyanis szorosan összefügg azzal, hogy Bizonyára sokan nem tudják, hogy a lakossági hiteleknél is van hosz- S20-, közép- és rövid lejáratú. Hosszú lejáratú például a lakásépítési, a lakásértékesítési és a kisházértékesítési hitel. Közép- és rövid lejáratú a személyi, az áruvásárlási, a mezőgazdasági, a telekértékesítési és a KST-hitel. Ezzel már mennyi hitelt adhatnak ki. Általában a betét 60— 70 százalékát adják kölcsön. Tavaly például a hitelállomány 30 milliárd forintot képviselt. Hogy mire mennyi kölcsönt adnak a betétállományon kívül , meghatározzák a népgazdasági célok és a lakosság igényei is. Lényegében ezeken múlik, hogy egy-egy hitelezési formát mikor és milyen mértékben fejlesztenek. Nem ötletszerű tehát, hogy mire mennyi pénzt kölcsönöznek üzletfeleiknek. A harmadik ötéves tervben például a lakásépítésre adott hitelek összege több mint kétszeresére, a lakásvásárlásra fordított kölcsönök csaknem háromszorosára, a rövid lejáratú hitelek pedig több mint kétszeresére emelkedtek, részben arra is választ adtunk, hogy milyen célokra nyújt kölcsönt az OTP. Mindezeken kívül hitelt adunk egyebek között a szocialista országokba történő utazásokhoz, a gázbevezetésre, a lakáskorszerűsítésre, ősztől tavaszig holtszezonban a gépkocsijavításokra. Kölcsönnel támogatjuk a szolgáltatást végző kisiparosokat és az ellátatlan területeken működő kiskereskedőket. Nem árt tudni, hogy más országok hasonló pénzintézeteivel összevetve az OTP hitelezési konstrukciója igen széles. — Mire kérnek a legtöbben kölcsönt az OTP-től, OTP-lakás vásárlására, lakásépítésre, a saját otthon megteremtésére. Tavaly a 30 milliárdos állományból mintegy 25 milliárdot ezek a hosszú lejáratú hitelek tettek ki. 1971 közepén bizonyos módosításokra került sor a hitelezési feltételekben. Az a tény, hogy lényegében valamennyi építési formánál emelték a kedvezményes kamatozású alapkölcsön összegét és módosították a kamatfeltételeket, valamint több építési konstrukciónál meghosszabbították a viszszafizetési határidőt — serkentette az építkezéseket. — A közép-, illetve rövid lejáratú hitelek közül melyik a legáltalánosabb? — A legtöbb kölcsönt áruvásárlásra adjuk. Általános tapasztalat, hogy az életszínvonal emelkedésével nőnek az igények. Minél jobban élnek az emberek, annál értékesebb dolgokra kérik az áruhitelt. Kezdetben — 1958-ban vezettük be ezt a hitelezési formát — ágynemű-garnitúrát, rádiót és még sok más egyebet vásároltak OTP-re. Később előtérbe kerültek a költségesebb háztartási gépek, felszerelések, és ma már sok nagy értékű, tartós fogyasztási cikk is szerepel az árulistán, ilyen például a bútor, a kempingfelszerelés, a hétvégi faház stb. Egyre gyakrabban vesznek igénybe kölcsönt olyan célokra, amelyek kényelmesebbé, kulturáltabbá teszik a mindennapi életet. Az akció kezdetétől csaknem ötmillió esetben vették igénybe az áruvásárlási kölcsönt. A kezdeti évek 3-400 millió forintos forgalma az évek folyamán öt-hatszoroséra nőtt. Itt kell megjegyezni, az áruhitel mindig szorosan összefügg a kereskedelempolitikával, hiszen a kölcsönnel vásárolható árucikkek körének bővítése vagy szűkítése természetesen mindig az árualap függvénye. Nem lenne célszerű olyan cikkekre kiterjeszteni a hitelt, — mint például a gépkocsi —, amelyekből a készpénzes igény sem elégíthető ki teljes mértékben. A lakástól az utazásig Az emberek pontosan fizetnek — Milyen az érdeklődés a személyi hitel iránt? — Ez a hitelforma nagyon népszerű. Érthető, hiszen az így kapott pénzt bármilyen célra fel lehet használni. Ez a magyarázata annak, hogy nagyobb az igény e téren, mint a lehetőség, és tavaly is több igénylőt vissza kellett utasítani. Nem is törekszünk egyértelműen a teljes igény kielégítésére, mivel olyan árucikkek iránt is növeli a keresletet, amelyeket készpénzzel sem tud a kereskedelem mindig kielégíteni. Emellett az a tapasztalat, hogy a lakosság nem elég tájékozott, s olyan esetekben is személyi hitelt kér, amikor más hitelezési forma keretében kedvezőbb feltételekkel oldhatná meg problémáját — például lakáskorszerűsítésre vagy áruvásárlásra kérhetne kölcsönt. A személyi hitelkeret növelésével a jövőben sem számolünk. Tavaly 1 milliárd 466 millió forint személyi kölcsönt adtunk, s az idén is hasonló összeget tervezünk. — Az adósok pontosan fizetnek? — Igen. Ügyfeleinknek mindössze egy ezreléke hátralékos. A hosszú lejáratú hitelek hátraléka átlagosan az állomány 0,5 ezreléke. A rövid lejáratúaké pedig 4,3 ezrelék. Ezzel kapcsolatban tehát nincs különösebb gondunk. A kezességet az emberek komolyan veszik, megfontolják, mert tudják, hogy anyagi kockázatot vállalnak. Kovács Ildikó A Vízügyi Építő Vállalat Mátészalkán 50 méter magas, 1000 köbméteres víztárolót épít (MTI Fotó : Balogh P. László felvétele) Megindult a fluorkenőcs gyártásának előkészítése Megfelelő és szükséges ellenőrző vizsgálatok után kerül forgalomba Nemrégiben több cikkben is foglalkoztunk egy új gyógyszerrel, a fluorkenőccsel, amely eddig is reumás betegek tízezreinek enyhítette fájdalmát, ám ennek ellenére sem gyártják. Legutóbbi írásunkat azzal zártuk, hogy a szakvélemények után „zöld utat” kapott az új szer, és reméljük, akad végre egy gyár, amely megkezdi tömeggyártását és törzskönyvezésre kerülhet a fluorkenőcs. A napokban Szász Endréné, a Magyar Gyógyszeripari Egyesülés elnökhelyettese arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Debreceni Biogál felvette a kapcsolatot a gyógyszer gyártásának ügyében a feltalálókkal — dr. Barla Szabó Sándor harkányi főorvossal és Pusstás János gyógyszerésszel — és a gyár a következőkről értesítette az Egyesülést: a nagyüzemi gyártás ügyében megkeresték az ■ Egészségügyi Minisztériumot és az Országos Gyógyszerészeti Intézetet. A gyógyszer törzskönyvezésének nincs akadályáért adminisztratív körülmények tisztázása után a vállalat megkezdte a készítmény stabilitási vizsgálatait és elindította akészítmény forgalombahozatalával kapcsolatos tennivalókat, s az ipari technológia kidolgozását. Közben az illetékes nehézipari miniszterhelyettes is jelentést kért az Egyesüléstől: hogyan áll a fluorkenőcs ügye? Idézünk a jelentésből: „A Biogál Gyógyszergyár már foglalkozik az időközben, javított összetételű reumakenőcs forgalombahozatalának előkészítésével.” Jó úton van tehát a fluorkenőcs ügye. Olvasóink azonban nyilván arra is kíváncsiak — hiszen rengeteglevelet kaptunk ezzel kapcsolatban —, vajon mikor juthatnak hozzá a gyógyszerhez. Mindez még korántsem jelenti azt, hogy egy-két hónapon belül kapható lesz, mert a gyógyszerek általában hosszú utat tesznek meg, amíg eljutnak a patikába. Bizonyára sokan emlékeznek a hírhedt NSZK-beli gyógyszerbotrányra. A Contergan családokat tett szerencsétlenné. Fájdalomcsillapítóként szedték, többek között terhes anyák is, és fejlődési rendellenességgel hozták világra gyermekeiket. Nálunk addig is rendkívül szigorú előírások, szabályok szerint hoztak forgalomba egy-egy új orvosságot. De e figyelmeztető eset után, ha lehet , még körültekintőbben járnak el. Körülbelül 4—5 évbe telik, amíg egy új gyógyszer a betegekhez kerülhet. Ma már nemcsak hosszas klinikai kipróbálás szükséges a forgalombahozatali engedélyhez, hanem kísérletek sorozatát kell elvégezni kutyákon, macskákon, egyebek között például siért, hogy nincs-e valamilyen magzatkárosító hatása. Látszólag bürokratikusnak, feleslegesen bonyolultnak tűnik az út, amíg egy gyógyszer tömeggyártásra kerül. Valóban. De ennek csak örülhetünk. Az egészségügyi kormányzat egy jottányit sem hajlandó engedni éppen mindannyiunk egészsége érdekében. Ennek az eredménye, hogy nálunk nemkell félni egyetlen gyógyszertől sem, amely már a patikában beszerezhető. A fluorkenőcs esetében azonban köztudomású, hogy többször is kipróbálták. Tíz esztendős tapasztalatokkal rendelkezik maga a feltaláló is. Ezenkívül ezúttal egy kenőcsről van szó, amelyet kizárólag külsőleg használnak majd a betegek Úgy tájékoztattak bennünket, hogy ezeket a szempontokat is figyelembe veszik az egészségügyi hatóságok, és megvan a remény arra, hogy a fluorkenőcsnél lényegesen lerövidülhet az átfutási idő, s ha nem is néhány hónapon belül, de a közeli jövőben forgalomba kerülhet a várva várt gyógyszer. K.L NÉPSZAVA A fiatalember, aki a rendőrségi szobában velem szemben ül, csíkos rabruhát visel, feje kopaszra nyírva. Megbilincselt kezével viszi szájához a cigarettát, amellyel megkínálom. Arca azonban derűs, szája szegletében mosoly bujkál, miközben — mintha csak vidám csínytevésről lenne szó — elmeséli, miért került ide. — Hát igen — mondja, miközben mély slukkot húz a cigarettából —, nagyon könnyű az embereket „átrázni”. Főleg a nőkét. Csak meggyőző duma kell hozzá, és ki kell Ettől kezdve a fiatal nő — aki konyhalányként dolgozott és egyébként minden fillért „a fogához vert” — fedezte a szórakozások költségeit. Később Bíró azt mondta a lánynak, hogy bár segédmunkás, de az orvosegyetemre jár. — A napokban vizsgázom, s ilyenkor ajándékot kell venni a professzornak, így biztosabb a siker — mondotta a lánynak —, de sajnos nincs pénzem. D. Julianna háromezer forintot adott a „vizsgára”, majd négyezret nem létező lakásra, később pedig kétezer forintot, miután Biró azt állította, hogy egy verekedés közben levágta ellenfele fülét és kártalanítania kell. Az válogatni a megfelelő partnert... Annyi bizonyos: a 28 éves Biró József jól kiválasztotta partnerét, a vidékről a fővárosba felkerült D. Juliannát. Másfél évvel ezelőtt ismerkedtek meg. Biró a lánynak komoly szándékáról beszélt, eszpresszókba, szórakozóhelyekre vitte. De csupán egy-két alkalommal fizetett neki, aztán kijelentette : — Feleségemtől válófélben vagyok, de sajnos, még haza kell adnom a pénzt. Nem tudom, miből figyelek szórakozni. A hölgyeknek tán azzal állt elő, hogy édesanyja meghalt (még most is él), és a temetésre háromezer forintot csalt ki. S ez így ment hónapról hónapra. Nem átallott bemutatkozni a lány vidéken lakó szüleinek sem, de előbb, hogy „rendesen felöltözhessen”, kétezer forintot kért partnerétől. A lány szüleinél már mint „doktor úr” jelent meg és a hozzátartozókat meg is vizsgálta. Miután a lány összes spórolt pénzét — huszonnyolcezer forintot — elköltötte, utoljára még ötezer forint OTP személyi kölcsönt is fel akart vetetni D. Juliannával. De szerencsére ekkor már nem akadt kezes, aki aláírta volna a kölcsönkérő lapot. Ezután Biró eltűnt Pestről. Mint kiderült, otthagyva munkahelyét, Pécsre ment. Egyik barátja adott neki szállást, akinek „hálából” kifosztotta a lakását. Tízezer forint értékű, két bőröndnyi lopott holmival érkezett vissza Pestre. Az egyik bőrönd tartalmát nyomban eladta, a másikkal este megjelent a munkásszálláson. Reggel továbbállt, azt állítva munkatársainak, hogy Olaszországba utazik. Az ellene kiadott körözés alapján néhány nap múlva Bírót elfogták és Pécsett a bíróság jogerősen egyévi szabadságvesztésre ítélte. Közben azonban a XVIII. kerületi rendőrkapitányságra megérkezett D. Julianna feljelentése. — Sosem jelentett volna fel — mondja magabiztosan Biró —, a családja és ismerősei vették rá. Bíróra tehát a rendőrség a börtönben akadt rá. Onnan kísérték át a rendőrkapitányságra. Ott megállapították, hogy Bíró nős ember. — Igaz — mondja most —, de azt sem tudom, hol van a feleségem. Volt egy nőismerőse, akivel együtt élt Dorogon. Ettől az asszonytól — azzal a mesével, hogy egy lakókocsi az ő hibájából leégett és a kárt meg kell térítenie — 11 ezer forintot kapott. Ellopott az asszony lakásáról kétezer forintot is. A nő azonban nem tett ellene feljelentést. Az italboltban megismert egy nyugdíjast. Tőle is kicsalt 900 forintot, az idős ember azonban már feljelentette. Dajkamesék ■ Hiszékenység, ó... 1972. július 19 Falanszter vagy fűrészfog? Új technológia — új formák — Aztán a második zöld kockaépületnél jobbra fordulsz és a négy egyforma bejárat közül bejössz a másodikon ... Valahogyan így magyaráznak az új lakótelep lakói, amikor ismerősöket hívnak meg otthonukba. Eleinte még ők maguk is nehezen találnak haza, de még ennél is bonyolultabb valakit felvilágosítani, hogy a keresett lakást meg is lelje. — Magyarországon ilyen ütemű lakásépítés, ekkora területen és ilyen koncentráltan korábban nem volt. A tömeges lakásépítésnek bizonyos fokig törvényszerű velejárója az egyhangúság — töpreng Koltai Endre, a LAKÓTERV főmérnöke. — Franciaországban, ahol Ugyancsak, építkeznek paneles technológiával, hasonló gondokkal küzdenek. Haza találni ott is nehéz, de a telepek külső képe változatosabb, mint nálunk. Ennek oka egyebek között a színek szabadabb, könnyedebb kezelése. Ezenkívül, úgy érzem, itthon mi, tervezők még túlzottan tiszteljük a hagyományokat, holott gyökeresen új technológiáról van szó, amely új formákat is követel. Az új technológia nemcsak a tervezők számára Egyformák a lakótelepek. Az építészek néha fanyarul így fogalmaznak: falanszter-szerűek. S ez bizony nem jó, hiszen nemcsak azért szeretnénk változatos környezetben élni, hogy könnyebben haza találjunk, hanem elsősorban azért, mert ahogy a latin közmondás tartja: a változatosság gyönyörködtet, „nehéz dió”, sőt elsősorban nem is számukra probléma, hiszen az alkotó fantázia könnyebben lendül túl a beidegződések, a hagyományok korlátain, mint például az ipar. Nagyipari módon A lakást ma már gyártják , nagyipari módon, a szériagyártás minden előnyével és hátrányával, szigorú normáival, határaival és kötöttségeivel együtt. Ez bizony határt szab a még oly szárnyaló tervezői elképzeléseknek is. Nemcsak a színek tehetnek változatossá tehát egy lakótelepet, hanem a formák is. A budapesti Vörösvári úton jelent meg az első fűrészfog-homlokzatú, gyári házsor, s ezeket a formákat ma már Győrött és Miskolc felsőzsolcai lakótelepén is ismerősként köszönthetjük. A „fürészfog” szebb, változatosabb a nyílegyenes homlokzatnál, ezt kell tehát építeni — mondhatnánk. A dolog azonban mégsem ilyen egyszerű, mert máris itt a gyakorlati ellenvetés: az elemek, beemeléséhez így jóval több darura van szükség. Inkább építsünk unalmas telepet, de több lakással — érvelnek a beruházók. S nekik is igazuk van ... Színes pavilonok Mi hát a teendő? A választ Koltai Endre adja meg: — A lakóépületek tömbjei között elhelyezkedő pavilonok, üzletsorok mindig élénkítő hatásúak. Ezek változatos elhelyezésével és a szép színezéssel változatosabbá tehetjük a most épülő és tervezés alatt álló lakótelepeket, Óbudán és Békásmegyeren, Rákospalotán és Újpesten, Egerben, Szolnokon, Szombathelyen és Százhalombattán. Adottságaink mellett — kötöttségeink tudomásulvételével — ez látszik a legmegfelelőbb megoldásnak. A többit már a jövő dönti el. B. Varga Zsuzsa Hagyománytisztelet ? Jy rész tágas házak a budapesti Vörösvári úton. Tervezte: Zoltai István, a LAKÓTERV mérnöke Házasson a börtönben ? Bíró József ellen folytatólagosan elkövetett csalás miatt indult újabb büntető eljárás. De Bírót ez láthatólag nem zavarja, továbbra is magabiztos. — A börtönben valószínűleg megnősülök — közli. — Két nő közül választok majd, bármelyikük szívesen hozzám jön, mert tudok ám a nőkkel bánni. Volt, hogy egyszerre nyolc nőnek udvarolam .. . — Nem tart attól, hog utólag feljelentést tesznek, miután feltételezhet hogy ők sem jártak jóban, mint D. Julianna? — Nem. Biztos vagya benne, egyikük sem dcsekszik azzal, hogy ilye hiszékeny volt Ez még majd kiderül. Balla Ödön