Népszava, 1972. július (100. évfolyam, 153–178. sz.)

1972-07-30 / 178. szám

6 Ki mire kér kölcsönt? Kölcsönkérni — általá­ban nemigen szeretnek az emberek. Ezt azonban cá­folni látszik az a tény, hogy az OTP-nek ilyen vagy olyan formában jó­szerivel már mindannyian tartozunk, vagy tartoz­tunk. Olykor a vásárlás­hoz, máskor távolabbi tervek, vágyak mielőbbi megvalósításához kérünk hitelt, s az esetek túlnyo­mó többségében meg is kapjuk. Ki, mire kér köl­csönt mostanában a la­kosság bankjától — erről beszélgettünk az OTP il­letékes főosztályán. Évről évre több pénzt adnak kölcsön, egysze­rűen azért — s bár ez el­lentmondásnak tűnik, mégis igaz —, mert az emberek takarékosabban élnek. Az OTP-nél elhe­lyezett takarékbetétek összege ugyanis szorosan összefügg azzal, hogy Bizonyára sokan nem tudják, hogy a lakossági hiteleknél is van hosz- S20-, közép- és rövid lejáratú. Hosszú lejá­ratú például a lakás­építési, a lakásértékesíté­si és a kisházértékesítési hitel. Közép- és rövid le­járatú a személyi, az áru­­vásárlási, a mezőgazdasá­gi, a telekértékesítési és a KST-hitel. Ezzel már mennyi hitelt adhatnak ki. Általában a betét 60— 70 százalékát adják köl­csön. Tavaly például a hitelállomány 30 milliárd forintot képviselt. Hogy mire mennyi köl­csönt adnak a betétállo­mányon kívül , megha­tározzák a népgazdasági célok és a lakosság igé­nyei is. Lényegében eze­ken múlik, hogy egy-egy hitelezési formát mikor és milyen mértékben fej­lesztenek. Nem ötletszerű tehát, hogy mire mennyi pénzt kölcsönöznek üzlet­feleiknek. A harmadik ötéves tervben például a lakásépítésre adott hitelek összege több mint kétsze­resére, a lakásvásárlásra fordított kölcsönök csak­nem háromszorosára, a rövid lejáratú hitelek pe­dig több mint kétszeresé­re emelkedtek, részben arra is választ ad­tunk, hogy milyen célok­ra nyújt kölcsönt az OTP. Mindezeken kívül hitelt adunk egyebek között a szocialista országokba tör­ténő utazásokhoz, a gáz­­bevezetésre, a lakáskor­szerűsítésre, ősztől tava­szig holtszezonban a gép­kocsijavításokra. Kölcsön­nel támogatjuk a szolgál­tatást végző kisiparosokat és az ellátatlan területe­ken működő kiskereske­dőket. Nem árt tudni, hogy más országok ha­sonló pénzintézeteivel összevetve az OTP hite­lezési konstrukciója igen széles. — Mire kérnek a leg­többen kölcsönt az OTP-től­,­­ OTP-lakás vásárlá­sára, lakásépítésre, a sa­ját otthon megteremtésé­re. Tavaly a 30 milliárdos állományból mintegy 25 milliárdot ezek a hosszú lejáratú hitelek tettek ki. 1971 közepén bizonyos módosításokra került sor a hitelezési feltételekben. Az a tény, hogy lényegé­ben valamennyi építési formánál emelték a ked­vezményes kamatozású alapkölcsön összegét és módosították a kamatfel­tételeket, valamint több építési konstrukciónál meghosszabbították a visz­­szafizetési határidőt — serkentette az építkezése­ket. — A közép-, illetve rö­vid lejáratú hitelek közül melyik a legáltalánosabb? — A legtöbb kölcsönt áruvásárlásra adjuk. Ál­talános tapasztalat, hogy az életszínvonal emelke­désével nőnek az igények. Minél jobban élnek az emberek, annál értéke­sebb dolgokra kérik az áruhitelt. Kezdetben — 1958-ban vezettük be ezt a hitelezési formát — ágynemű-garnitúrát, rá­diót és még sok más egye­bet vásároltak OTP-re. Később előtérbe kerültek a költségesebb háztartási gépek, felszerelések, és ma már sok nagy értékű, tartós fogyasztási cikk is szerepel az árulistán, ilyen például a bútor, a kempingfelszerelés, a hét­végi faház stb. Egyre gyakrabban vesznek igénybe kölcsönt olyan célokra, amelyek kényel­mesebbé, kulturáltabbá teszik a mindennapi éle­tet. Az akció kezdetétől csaknem ötmillió esetben vették igénybe az áru­­vásárlási kölcsönt. A kez­deti évek 3-400 millió forintos forgalma az évek folyamán öt-hatszoroséra nőtt. Itt kell megjegyez­ni, az áruhitel mindig szorosan összefügg a ke­reskedelempolitikával, hi­szen a kölcsönnel vásá­rolható árucikkek köré­nek bővítése vagy szűkí­tése természetesen min­dig az árualap függvé­nye. Nem lenne célszerű olyan cikkekre kiterjesz­teni a hitelt, — mint pél­dául a gépkocsi —, ame­lyekből a készpénzes igény sem elégíthető ki teljes mértékben. A lakástól az utazásig Az emberek pontosan fizetnek — Milyen az érdeklő­dés a személyi hitel iránt? — Ez a hitelforma na­gyon népszerű. Érthető, hiszen az így kapott pénzt bármilyen célra fel lehet használni. Ez a ma­gyarázata annak, hogy nagyobb az igény e té­ren, mint a lehetőség, és tavaly is több igénylőt vissza kellett utasítani. Nem is törekszünk egy­értelműen a teljes igény kielégítésére, mivel olyan árucikkek iránt is nö­veli a keresletet, ame­lyeket készpénzzel sem tud a kereskedelem min­dig kielégíteni. Emellett az a tapasztalat, hogy a lakosság nem elég tájéko­zott, s olyan esetekben is személyi hitelt kér, ami­kor más hitelezési for­ma keretében kedvezőbb feltételekkel oldhatná meg problémáját — pél­dául lakáskorszerűsítésre vagy áruvásárlásra kér­hetne kölcsönt. A szemé­lyi hitelkeret növelésével a jövőben sem számo­­lünk. Tavaly 1 milliárd 466 millió forint szemé­lyi kölcsönt adtunk, s az idén is hasonló összeget tervezünk. — Az adósok pontosan fizetnek? — Igen. Ügyfeleinknek mindössze egy ezreléke hátralékos. A hosszú le­járatú hitelek hátraléka átlagosan az állomány 0,5 ezreléke. A rövid le­jára­­túaké pedig 4,3 ezrelék. Ezzel kapcsolatban tehát nincs különösebb gon­dunk. A kezességet az emberek komolyan ve­szik, megfontolják, mert tudják, hogy anyagi koc­kázatot vállalnak. Kovács Ildikó A Vízügyi Építő Vállalat Mátészalkán 50 méter ma­­gas, 1000 köbméteres víztárolót épít (MTI Fotó : Balogh P. László felvétele) Megindult a fluorkenőcs gyártásának előkészítése Megfelelő és szükséges ellenőrző vizsgálatok után kerül forgalomba Nemrégiben több cikk­ben­ is foglalkoztunk egy új gyógyszerrel, a fluor­­kenőccsel, amely eddig is reumás betegek tízezrei­nek enyhítette fájdalmát, ám ennek ellenére sem gyártják. Legutóbbi írá­sunkat azzal zártuk, hogy a szakvélemények után „zöld utat” kapott az új szer, és reméljük, akad végre egy gyár, amely megkezdi tömeg­­gyártását és törzskönyve­zésre kerülhet a fluor­­­­kenőcs. A napokban Szász End­­réné, a Magyar Gyógy­szeripari Egyesülés elnök­helyettese arról tájékoz­tatta szerkesztőségünket, hogy a Debreceni Biogál felvette a kapcsolatot a gyógyszer gyártásának ügyében a feltalálókkal — dr. Barla Szabó Sán­dor harkányi főorvossal és Pusstás János gyógy­szerésszel — és a gyár a következőkről értesí­tette az­ Egyesülést: a nagyüzemi gyártás ügyé­ben megkeresték az ■ Egészségügyi Minisztériu­mot és az Országos Gyógyszerészeti Intézetet. A gyógyszer törzskönyve­zésének nincs akadályá­ért adminisztratív körül­mények­ tisztázása után a vállalat megkezdte a ké­szítmény stabilitási vizs­gálatait és elindította a­­készítmény forgalomba­­hozatalával kapcsolatos tennivalókat, s az ipari technológia kidolgozását. Közben az illetékes ne­hézipari miniszterhelyet­tes is jelentést kért az Egyesüléstől: hogyan áll a fluorkenőcs ügye? Idé­zünk a jelentésből: „A Biogál Gyógyszergyár már foglalkozik az idő­közben, javított összeté­telű reum­akenőcs forga­­lombahozatalának előké­szítésével.” Jó úton van tehát a fluorkenőcs ügye. Olva­sóink azonban nyilván arra is kíváncsiak — hi­szen rengeteg­­levelet kaptunk ezzel kapcsolat­ban —, vajon mikor juthatnak hozzá a gyógy­szerhez. Mindez még ko­rántsem jelenti azt, hogy egy-két hónapon belül kapható lesz, mert a gyógyszerek általában hosszú utat tesznek meg, amíg eljutnak a patiká­ba. Bizonyára sokan em­lékeznek a hírhedt NSZK-beli gyógyszer­botrányra. A Contergan családokat tett szeren­csétlenné. Fájdalomcsilla­pítóként szedték, többek között terhes anyák is, és fejlődési rendellenes­séggel hozták világra gyermekeiket. Nálunk ad­dig is rendkívül szigorú előírások, szabályok sze­rint hoztak forgalomba egy-egy új orvosságot. De e figyelmeztető eset után, ha lehet , még körül­tekintőbben járnak el. Körülbelül 4—5 évbe te­lik, amíg egy új gyógy­szer a betegekhez kerül­het. Ma már nemcsak hosszas klinikai kipróbá­lás szükséges a forga­­lombahozatali engedély­hez, hanem kísérletek sorozatát kell elvégezni kutyákon, macskákon, egyebek között például siért, hogy nincs-e vala­milyen magzatkárosító hatása. Látszólag bürokratikus­nak, feleslegesen bonyo­lultnak tűnik az út, amíg egy gyógyszer­ tömeggyár­tásra kerül. Valóban. De ennek csak örülhetünk. Az egészségügyi kor­mányzat egy jottányit sem hajlandó engedni éppen mindannyiunk egészsége érdekében. En­nek az eredménye, hogy nálunk nem­­kell félni egyetlen gyógyszertől sem, amely már a patikában beszerezhető. A fluorkenőcs esetében azonban köztudomású, hogy többször is kipró­bálták. Tíz esztendős ta­pasztalatokkal rendelke­zik maga a feltaláló is. Ezenkívül ezúttal egy ke­nőcsről van szó, amelyet kizárólag külsőleg hasz­nálnak majd a betegek Úgy­ tájékoztattak ben­nünket, hogy ezeket a szempontokat is figye­lembe veszik az egészség­­ügyi hatóságok, és meg­van a remény arra, hogy a fluorkenőcsnél lénye­gesen lerövidülhet az át­futási idő, s ha nem is néhány hónapon belül, de a közeli jövőben forga­lomba kerülhet a várva várt gyógyszer. K.L NÉPSZAVA A fiatalember, aki a rendőrségi szobában ve­lem szemben ül, csíkos rabruhát visel, feje ko­paszra nyírva. Megbilin­cselt kezével viszi szájá­hoz a cigarettát, amellyel megkínálom. Arca azon­ban derűs, szája szegleté­ben mosoly bujkál, mi­közben — mintha csak vi­dám csínytevésről lenne szó — elmeséli, miért ke­rült ide. — Hát igen — mondja, miközben mély slukkot húz a cigarettából —, na­gyon könnyű az embere­ket „átrázni”. Főleg a­ nő­két. Csak meggyőző du­­ma kell hozzá, és ki kell Ettől kezdve a fiatal nő — aki­­ konyhalányként dolgozott és egyébként minden fillért „a fogához vert” — fedezte a szóra­kozások költségeit. Ké­sőbb Bíró azt mondta a lánynak, hogy bár segéd­munkás, de az orvosegye­temre jár. — A napokban vizsgá­zom, s ilyenkor ajándékot kell venni a professzor­nak, így biztosabb a siker — mondotta a lánynak —, de sajnos nincs pénzem. D. Julianna háromezer forintot adott a „vizsgá­ra”, majd­ négyezret nem létező lakásra, később pe­dig kétezer forintot, mi­után Biró azt állította, hogy egy verekedés köz­ben levágta ellenfele fülét és kártalanítania kell. Az­ válogatni a megfelelő partnert... Annyi bizonyos: a 28 éves Biró József jól kivá­lasztotta partnerét, a vi­dékről a fővárosba felke­rült D. Juliannát. Másfél évvel ezelőtt ismerkedtek meg. Biró a lánynak ko­moly szándékáról beszélt, eszpresszókba, szórakozó­helyekre vitte. De csupán egy-két alkalommal fize­tett neki, aztán kijelen­tette : — Feleségemtől váló­félben vagyok, de sajnos, még haza kell adnom a pénzt. Nem tudom, miből figyelek szórakozni. A hölgyeknek tán azzal állt elő, hogy édesanyja meghalt (még most is él), és a temetés­re háromezer forintot csalt ki. S ez így ment hónapról hónapra. Nem átallott be­mutatkozni a lány vidé­ken lakó szüleinek sem, de előbb, hogy „rendesen felöltözhessen”, kétezer forintot kért partnerétől. A lány szüleinél már mint „doktor úr” jelent meg és a hozzátartozókat meg is vizsgálta. Miután a lány összes spórolt pénzét — huszon­nyolcezer forintot — el­költötte, utoljára még öt­ezer forint OTP személyi kölcsönt is fel akart ve­tetni D. Juliannával. De szerencsére ekkor már nem akadt kezes, aki alá­írta volna a kölcsönkérő lapot. Ezután Biró eltűnt Pestről. Mint kiderült, otthagyva munkahelyét, Pécsre ment. Egyik ba­rátja adott neki szállást, akinek „hálából” kifosz­totta a lakását. Tízezer forint értékű, két bőrönd­nyi lopott holmival érke­zett vissza Pestre. Az egyik bőrönd tartalmát nyomban eladta, a másik­kal este megjelent a mun­kásszálláson. Reggel to­­v­ábbállt, azt állítva mun­katársainak, hogy Olasz­országba utazik. Az ellene kiadott körö­zés alapján néhány nap múlva Bírót elfogták és Pécsett a bíróság jogerő­sen egyévi szabadságvesz­tésre ítélte. Közben azon­ban a XVIII. kerületi rendőrkapitányságra megérkezett D. Julianna feljelentése. — Sosem jelentett vol­na fel — mondja maga­biztosan Biró —, a csa­ládja és ismerősei vették rá. Bíróra tehát a rendőr­ség a börtönben akadt rá. Onnan kísérték át a rend­őrkapitányságra. Ott meg­állapították, hogy Bí­ró nős ember. — Igaz — mondja most —, de azt sem tudom, hol van a feleségem. Volt egy nőismerőse, akivel együtt élt Dorogon. Ettől az asszonytól — az­zal a mesével, hogy egy lakókocsi az ő hibájából leégett és a kárt meg kell térítenie — 11 ezer forin­tot kapott. Ellopott az asszony lakásáról kétezer forintot is. A nő azonban nem tett ellene feljelen­tést. Az italboltban meg­ismert egy nyugdíjast. Tőle is kicsalt 900 forin­tot, az idős ember azon­ban már feljelentette. Dajkamesék ■ Hiszékenység, ó... 1972. július 19 Falanszter vagy fűrészfog? Új technológia — új formák — Aztán a második zöld kockaépületnél jobb­ra fordulsz és a négy egy­forma bejárat közül be­jössz a másodikon ... Valahogyan így magya­ráznak az új lakótelep lakói, amikor ismerősöket hívnak meg otthonukba. Eleinte még ők maguk is nehezen találnak haza, de még ennél is bonyolul­tabb valakit felvilágosí­tani, hogy a keresett la­kást meg is lelje. — Magyarországon ilyen ütemű lakásépítés, ekkora területen és ilyen koncentráltan korábban nem volt. A tömeges la­kásépítésnek bizonyos fo­kig törvényszerű velejá­rója az egyhangúság — töpreng Koltai Endre, a LAKÓTERV főmérnöke. —­ Franciaországban, ahol Ugyancsak, építkeznek pa­neles technológiával, ha­sonló gondokkal küzde­nek. Haza találni ott is nehéz, de a telepek külső képe változatosabb, mint nálunk. Ennek oka egye­bek között a színek sza­badabb, könnyedebb ke­zelése. Ezenkívül, úgy ér­zem, itthon mi, tervezők még túlzottan tiszteljük a hagyományokat, holott gyökeresen új technoló­giáról van szó, amely új formákat is követel. Az új technológia nem­csak a tervezők számára Egyformák a lakótele­pek. Az építészek néha fanyarul így fogalmaznak: falanszter-szerűek. S ez bizony nem jó, hiszen nemcsak azért szeretnénk változatos környezetben élni, hogy könnyebben haza találjunk, hanem el­sősorban azért, mert ahogy a latin közmondás tartja:­­ a változatosság gyönyörködtet, „nehéz dió”, sőt elsősor­ban nem is számukra probléma, hiszen az alko­tó fantázia könnyebben lendül túl a beidegződé­sek, a hagyományok kor­látain, mint például az ipar. Nagyipari módon A lakást ma már gyárt­ják , nagyipari módon, a szériagyártás minden elő­nyével és hátrányával, szigorú normáival, hatá­raival és kötöttségeivel együtt. Ez bizony határt szab a még oly szárnyaló tervezői elképzeléseknek is. Nemcsak a színek te­hetnek változatossá tehát egy lakótelepet, hanem a formák is. A budapesti Vörösvári úton jelent meg az első fűrészfog-homlok­zatú, gyári házsor, s eze­ket a formákat ma már Győrött és Miskolc felső­­zsolcai lakótelepén is is­merősként köszönthetjük. A „fürészfog” szebb, változatosabb a nyílegye­nes homlokzatnál, ezt kell tehát építeni — mondhat­nánk. A dolog azonban mégsem ilyen egyszerű, mert máris itt a gyakor­lati ellenvetés: az elemek, beemeléséhez így jóval több darura van szükség. Inkább építsünk unalmas telepet, de több lakással — érvelnek a beruházók. S nekik is igazuk van ... Színes pavilonok Mi hát a teendő? A vá­laszt Koltai Endre adja meg: — A lakóépületek tömbjei között elhelyez­kedő pavilonok, üzletso­rok mindig élénkítő ha­tásúak. Ezek változatos elhelyezésével és a szép színezéssel változatosabbá tehetjük a most épülő és tervezés alatt álló lakóte­lepeket, Óbudán és Bé­kásmegyeren, Rákospalo­tán és Újpesten, Egerben, Szolnokon, Szombathe­lyen és Százhalombattán. Adottságaink mellett — kötöttségeink tudomásul­vételével — ez látszik a legmegfelelőbb megoldás­nak. A többit már a jövő dönti el. B. Varga Zsuzsa Hagyománytisztelet ? Jy rész tágas házak a budapesti Vörösvári úton. Tervezte: Zoltai István, a LAKÓ­­TERV mérnöke Házasson a börtönben ? Bíró József ellen foly­tatólagosan elkövetett csalás miatt indult újabb büntető eljárás. De Bírót ez láthatólag nem zavar­ja, továbbra is magabiz­tos. — A börtönben való­színűleg megnősülök — közli. — Két nő közül vá­­lasztok majd, bármelyi­­kük szívesen hozzám jön, mert tudok ám a nőkkel bánni. Volt, hogy egyszer­­re nyolc nőnek udvaro­lam .. . — Nem tart attól, hog utólag feljelentést tesz­nek, miután feltételezhet hogy ők sem jártak jó­­ban, mint D. Julianna? — Nem. Biztos vagya benne, egyikük sem d­csekszik azzal, hogy ilye hiszékeny volt Ez még majd kiderül. Balla Ödön

Next