Népszava, 1972. október (100. évfolyam, 232–257. sz.)
1972-10-07 / 237. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 100. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1972. OKTÓBER 7. SZOMBAT Az üzemorvos rangja Az idén 220 különböző növényvédő szer használatát, illetve kipróbálását engedélyezték... Évente hatvan-nyolcvanezer tonna növényvédőszer fogy el nálunk ... Többé-kevésbé toxikus hatású szerekről van szó ... Hatóanyagukat, hatásukat egyedül a speciálisan képzett szakember ismeri. Ki legyen ez a speciális ismeretekkel felvértezett szakértő? Nyilvánvalóan az üzemorvos. Kissé szabadon idéztem dr. Berencsi György professzort, aki a Szegedi Orvostudományi Egyetem képviseletében tartott előadást a Magyar Üzemegészségügyi Társaság háromnapos tudományos nagygyűlésén. A mezőgazdaság kemizálásával kapcsolatos üzemegészségügyi szempontokkal foglalkozó előadás, csakúgy, mint a többi rendkívül értékes referátum és korreferátum, a reflektor vakító fényével világított rá az üzemegészségügy hihetetlenül megnövekedett jelentőségére. Arra, hogy olyan területeken, mint például a földművelés — ahol néhány évtizeddel ezelőtt még ismeretlen fogalom volt a foglalkozási ártalom — ma ez konkrét veszéllyé vált. A mezőgazdaság példájánál maradva: a növényvédőszerek az akut mérgezéstől a lappangó carcinogén (rákkeltő) hatáson keresztül a mutagén (az utódokon mutatkozó) hatásig ezer veszéllyel fenyeget. Fenyeget, de csak akkor, ha nem védekezünk ellene. Két módon. Egyrészt „ártatlanabb” hatóanyagok alkalmazásával, amelyek kutatása és gyártása itthon is nagy léptekkel fejlődik, másrészt a betegségek megelőzésével, szűrővizsgálattal, az orvos jól időzített fellépésével. Rohanó, modern korunkban életünk, egészségünk megőrzésének egyik fő alakja lett az üzemi orvos. A munkahelynek nincs olyan mozzanata, amely valami módon ne kapcsolódna hozzá. Erre utaltak a nagygyűlésen elhangzottak. De erre figyelmeztetnek a statisztika adatai is. A Népegészségügy című folyóiratban napvilágot látott tavalyi adatok szerint jelentősen szaporoodnak az elme- és idegrendszeri, az influenzás és heveny légúti, a mozgásszervi betegségek okozta táppénzes napok. A foglalkozási betegségek időtartama 1968 és 1971 között megkétszereződött, az üzemi balesetek, a bőrbetegségek okozta kiesések is megnyúltak. Igaz, kiragadottak a példák, de talán ezek a bajok függenek össze a legszorosabban az üzemi munkával, a munkahelyi körülményekkel. Számos egyéb összetevő mellett hiba volna az üzemi klímától elvonatkoztatni a neurózisok sajnálatos gyakoriságát. Vagy az üzemi — immár szó szoros értelmében vett — klímától függetleníteni a légúti, a mozgásszervi bajokat. Vagy a bőrbetegségeket, amelyekben — bármily különös — a modern higiéniát szolgáló fürdő, öltöző a főbűnös. (Folytatás a 3. oldalon)Mindez persze korántsem szükségszerű. Hiszen, ha az volna, említést sem érdemelne. Arról van szó, hogy amiként a civilizáció, az urbanizáció — a modern technika, az üzem is kitermeli a maga ártalmait. Mert igaz ugyan, hogy a munkaidő rövidebb lett, a követelmények viszont — sőt, olykor az intenzitás is — nőttek. Ismét jellemző a mezőgazdasági példa a látástól vakulásig tartó robot megszűnt. De egészségrontó hatását új veszélyek váltották fel. Vagy: a modern üzemi szalagok teljesen tehermentesítenek a fizikai megerőltetéstől, alaposan igénybe veszik viszont az idegrendszert. Megannyi veszély. De megannyi lehetőség az elhárításra. Ugyanabban a modern felfogásban, ami a termelés irányítását, fejlesztési igényét jellemzi. Olyan felfogásban, amely az üzemegészségügyet az üzemszervezés rangjára emeli. És az üzemi orvosnak a jelentőségéhez mért tekintélyt kölcsönzi. , Nemrégiben a Typographia, a nyomdászszakszervezet lapja közölte, hogy az Akadémiai Nyomda üzemorvosának fellépésére, az ólommérgezés megelőzése végett, minden üzemrészben hűtőszekrényt állítottak fel, a levegő ólomszennyezettség-mérése alapján új szellőztetési módot vezettek be. Az Akadémiai Nyomda orvosának példája nem párját ritkító. De még nem is általános. A személyi adottságok mellett oroszlánrésze van ebben a szakszervezeti bizottságoknak. Annak, hogy felismerik-e: az orvos elsőrendű, nélkülözhetetlen támaszuk az érdekvédelemben. És mindenben, amivel az szb hivatott foglalkozni. Mégis gyakran mellőzik, egyszerűen azért, mert szerepét a tisztaságra, az egészségügyi munka praktikus részleteire korlátozzák. Pedig nem szerepelhet munkatervükben, ülésrendjükön olyan program, amelynek megvalósításában, a célhoz vezető út kijelölésében nélkülözhető volna az üzemorvos. Legyen az munkaverseny, üzemi demokrácia (a maga légkörformáló erejével), termelő jellegű és szociális beruházás, és így tovább. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az üzemorvost a maga „sarzsija” megtartása mellett, a szakszervezeti tisztségviselő rangjára kell emelni. A formális adottságok mellett az üzemi élet tényleges tényezőjévé tenni. Akinek módjában áll elébe menni a betegségnek, megelőzéssel csökkenteni a gyógyító munka terheit. Nemcsak diplomája révén, hanem az igazgató és a szakszervezeti bizottság felhatalmazásával és gyakorlati segítségével. Nélkülözhetetlen ez a ma befejeződő tudományos nagygyűlés alapos felkészültséggel készült előadásainak célbatalálásához is. Lakcs Mária Szemünk előtt a Föld minden pontja ____ 2 Emberek a völgy mélyén ..................____3 Szép Szó ........................................... . . 7-10 Jól halad a téli tárolás ......... ........16 A szakszervezetek jogairól, hatásköréről és nemzetközi tevékenységéről tanácskozott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott a Dózsa György úti székház tanácstermében.Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg az ülést. A tanács egyperces néma felállással emlékezett meg Tamás Lászlóról, a Csatornázási Művek volt szb-titkáráról a SZOT időközben elhunyt tagjáról. A tanácsülés az alábbi napirendet fogadta el: 1. Jelentés a vállalati, üzemi, szakszervezeti szervek jog- és hatásköréről. Előadó: Gál László, a SZOT titkára. 2. Tájékoztató a nemzetközi munkáról. Előadó: Timmer József, a SZOT titkára. 3. Tájékoztató a SZOT két ülése között végzett munkáról. Előadó: Földvári Aladár, a SZOT elnöke. 4. Különfélék. Előadó: Földvári Aladár, a SZOT elnöke. Ezután Gál László tartotta meg referátumát. Gál László beszámolója Az előzetesen írásban kiadott beszámolóhoz fűzött kiegészítésében Gál László elmondotta, hogy az elnökség megvizsgálta: a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában megvannak-e, biztosítottak-e azok a jogok, hatáskörök, amelyek szervezeteink hivatásszerű működéséhez, a dolgozó tömegek érdekeinek hatékony védelméhez, a szakszervezetek növekvő társadalmi szerepe betöltéséhez szükségesek. Az elnökség azt is elemezte, hogyan élnek a szakszervezeti szervezetek meglevő jogaikkal, kellően kihasználják-e azokat a lehetőségeket, amelyeket a munkáshatalom nyújt a szervezett dolgozók érdekvédelméhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, a dolgozó tömegek bevonásához a gazdálkodás, a vezetés ügyeibe, a munkáshatalom sorsának formálásába. — Elöljáróban megállapíthatjuk — folytatta —, hogy ami a törvényes jogokat, kereteket, s ebből az alapszervezetek hatáskörét illeti, azt elegendőnek tartjuk. A meglevő törvényeink biztosítják a szakszervezetek számára mindazon jogokat, amelyekkel élve, az alapszervezetek maradéktalanul betölthetik hivatásukat. Ami pedig a jogokkal való élést illeti, itt is alapvetően pozitív tapasztalatokról számolhatunk be, bár egy néhány területen még van tennivaló. A vizsgálat össztapasztalatai alapján, elnökségünk megítélése szerint a magyar szakszervezeti mozgalom egész tevékenysége a párt politikájának következetes végrehajtásában, a szocializmus építésének segítésében, a dolgozók érdekvédelmének hatékonyabb képviseletében jelentős mértékben fejlődött. — A XXII. kongresszus határozatai — figyelembe véve a párt X. kongreszszusán megfogalmazott politikai követelményeket, valamint a szervezett dolgozók mozgalommal szembeni elvárásait — olyan célokat fogalmazott meg, amelyek találkoztak a tagság egyetértésével. Ez kifejezésre jutott abban, hogy a tagság aktív támogatása a végrehajtásban mind erőteljesebbé vált. Az elmúlt évek tapasztalatai azt is igazolják, hogy a vállalati, üzemi szakszervezeti szervek felnőttek a fokozott követelményekhez, munkájukat körültekintőbben, megalapozottabban és politikusabban végzik, és feladataikat átdolgozók, a szakszervezeti tagság meggyőzésével és aktív közreműködésével valósítják meg. — Ma már általános gyakorlat — mondotta a továbbiakban —, hogy a gazdasági vezetők kérik, a dolgozókat érintő lényeges kérdések eldöntésénél, a szakszervezeti szervek egyetértését, véleményét, illetve a feladatok megvalósításánál a szakszervezet mozgósítását igénylik. Ennek kapcsán a vállalati, üzemi szakszervezetek az üzemi élet fejlődésének egyik fontos meghatározóivá váltak. Az elért eredményekhez nagymértékben hozzájárult a pártszervezetek politikai irányító munkája. Ösztönözték, bátorították a szakszervezeti szerveket a mozgalmi feladatok hatékonyabb elvégzésére. A pártszervezetek a szakszervezetekben dolgozó kommunisták beszámoltatásán keresztül is hozzájárultak a mozgalmi munka színvonalának növeléséhez. Részletesen foglalkozott Gál László a szakszervezeti szervek egyre következetesebb rétegpolitikai tevékenységével, az ifjúság, a nők és más rétegek, szakmák problémáinak megoldásával. A szakszervezeti mozgalom jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági eredmények növekedéséhez, elsősorban a szocialista munkaverseny-mozgalom és azon belül a szocialista brigádmozgalom támogatása és szervezése révén. • A szakszervezet® szervek folyamatosan és sokrétűen tevékenykedtek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló intézkedések kialakítása és azok kö- vetkezetes megvalósítása érdekében. — A vállalati szakszerevezeti szervek nagy több- sége — folytatta — egyre nagyobb hatékonysággal és megnövekedett önállóságával, erősödött a szakszervezeti demokrácia, a jogok gyakorlása mindinkább természetes és rendszeres tevékenységévé vált a szakszervezeti szerveknek. Ezáltal a mozgalmi munka gazdagabbá és színesebbé vált. Mindezen eredményekben benne van a szakszervezeti funkcionáriusok és tisztségviselők lelkiismeretes, áldozatkész munkája, melyért ezúton is elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki. A vállalati szakszervezeti szervek a jogok gyakorlásában és érvényesítésében sokat fejlődtek. A jog- és hatáskör gyakorlása azonban koránt sincs kimerítve. A vállalati szakszervezeti szerveink még nem élnek teljes egészében azokkal a lehetőségekkel, tartalékokkal, amelyek rendelkezésre állnak. Pedig felhasználásukkal jelentősen javítható lenre Gierek és Pompidou barátsági és együttműködési nyilatkozatot írt alá Párizsban Edward Gierek, a LEMP első titkára pénteken befejezte ötnapos franciaországi látogatását s délután visszarepült Varsóba. Az elindulás előtt az Elysée-palotában Pompidou elnök és Edward Gierek barátsági és együttműködési nyilatkozatot írt alá. A nyilatkozat megelégedéssel állapítja, meg, hogy a de Gaulle tábornok 1967. évi, majd Chaban- Delmas miniszterelnök 1970. évi lengyelországi látogatása során kiadott nyilatkozat előirányzatainak megvalósítása minden területen elősegítette a francia—lengyel kapcsolatok fejlődését. Mindkét fél úgy véli, hogy az európai államok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésével meg kell szilárdítani az enyhülés előrehaladását az európai kontinensen. Mindkét fél megerősíti azt a szándékát — hangsúlyozza továbbá a nyilatkozat —, hogy politikáját Európában a következő elvek tiszteletben tartására alapozza: 1. Nem folyamodik erőszakhoz vagy fenyegetéshez. 2. A szuverenitás, az egyenlőség és a függetlenség tiszteletben tartása. 3. A belügyekbe való be nem avatkozás. 4. A jelenlegi határok sérthetetlensége. A két fél elhatározza, hogy együttműködési politikájuk kétoldalú kapcsolataiknak állandó eleme marad. Éppen ezért rendszeres tanácskozásokat folytatnak a nemzetközi, különösen az európai problémákról. Elvben évente egyszer kerül sor miniszteri, vagy miniszterhelyettesi szinten ilyen konzultációra, de sürgősen is tarthatnak eszmecserét, ha a két fél véleménye szerint a nemzetközi helyzet ezt megköveteli. Mindkét fél kijelenti, hogy lényeges céljuk az európai enyhülés előbbrevitele s a biztonság megszilárdítása, a kontinens tömbökre oszlásának leküzdésére s az európai népek békés együttműködésének fejlesztése minden területen. Az Elysée-palota szóvivője a közös nyilatkozat ünnepélyes aláírása után az újságíróknak kijelentette, a látogatás rendkívül szívélyes és mindkét fél számára kielégítő légkörben ment végbe. A szóvivő szerint Pompidou elnök és Edward Gierek nem csupán kétoldalú kérdésekről tárgyalt, hanem megvizsgált számos nemzetközi problémát is , s ha nézeteik nem is voltak mindig azonosak, de több kérdésben megállapíthatták, hogy politikájuk hasonló elveken alapul. A megbeszéléseken fontos helyet foglalt el az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdése, s megvitatták az indokínai és a közel-keleti helyzetet is. Edward Gierek párizsi tárgyalásairól nyilatkozatot adott a Lengyel Távirati Iroda (PAP) munkatársának. Kijelentette, hogy elégedett párizsi látogatásának eredményével. Ez a látogatás nagymértékben előmozdította Lengyelország és Franciaország kapcsolatainak fejlődését s tárgyilagos szellem, mély szívélyesség jellemezte. Ötven évvel ezelőtt, 1922-ben alapították a peremartoni Ipari Robbanóanyaggyárat. Az egykori üzem barakképületeinek helyén az utóbbi néhány év során új vegyipari kombinát létesült, mely nagyságrendjét és termékeinek számát tekintve, igen jelentős. Itt gyártják a hármas hatóanyagú új műtrágyafajtát, valamint számos, a mezőgazdaság számára igen fontos más növényvédő szert (MTI Fotó : Jászai Csaba felvétele) Csandra beszámolója, Allende felszólalása a JVT ülésén A Békevilágtanács elnökségének santiagói ülésén Remes Csandra főtitkár beszámolójában áttekintette a nemzetközi helyzetet, és a szervezet tevékenységét, valamint akcióprogramját. A főtitkár örömmel nyugtázta az európai enyhülés terén elért jelentős előrehaladást, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti megállapodásokat. Hangsúlyozta, hogy az NDK és az NSZK felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe jelentős hozzájárulás lenne az európai feszültség enyhítéséhez, és megfelelne a világszervezet egyetemessége elveinek. Allende chilei elnök beszédet mondott a Békevilágtanács elnökségének santiagói ülésszakán, a neki odaítélt kitüntetés, a Frederic Joliot-Curie aranyérem átvételekor. Foglalkozott hazája belpolitikai helyzetével, és ismertette a nemzetközi (Folytatás az L. oldalon)