Népszava, 1973. március (101. évfolyam, 50–76. sz.)
1973-03-22 / 68. szám
Tevékenyen részt veszünk a nemzetközi problémák megoldásában Tovább erősítjük testvéri együttműködésünket a Szovjetunióval Szilárdítsuk az állampolgári fegyelmet A nemzetközi életben az elmúlt hónapokban tovább erősödtek az enyhülés irányába mutató tendenciák. Sokasodnak a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szálai a szocialista és a kapitalista országok között, tovább szélesedett kétoldalú együttműködésük. A kedvező nemzetközi fejlődésben alapvető szerepük van a szocialista országoknak. A fél évszázaddal ezelőtt megalakult Szovjetunió eredményesen valósítja meg azt a békeprogramot, amelyet kommunista pártja hirdetett meg XXIV. kongresszusán. A Szovjetunió és a többi szocialista ország erőteljes fellépése, nagy aktivitása a nemzetközi küzdőtéren, egyre inkább érezteti hatását Európában és földünk más térségeiben. A kapitalista világ befolyásos hatalmainak vezetői egyre inkább kénytelenek felismerni, hogy a régi módszerekkel, hidegháborúval, erőpolitikával semmire sem mehetnek. El kell ismerniük, hogy a szocialista országokkal csak az egyenjogúság alapján tárgyalhatnak, s le kell tenniük arról, hogy fenyegetéssel vagy erőszakkal kísérletezzenek. A szocialista világ, a haladó emberiség sikerei még nagyobbak lehetnének, ha a szocialista országok egységesen lépnének fel, ha minden szocialista ország vezetői azt keresnék, ami összeköt bennünket az imperializ(Folytatás a 2. oldalról, előbb, de a jövő esztendőben feltétlenül. Az óvodai férőhelyek számának a növekedéséről szólva a miniszterelnök megállapította, hogy ezt a folyamatot még erősíteni szükséges, de a bölcsődei férőhelyek tekintetében is. Kedvezőbb életfeltételeket kívánunk biztosítani azok számára, akik a gyermekeket világra hozzák, gondozzák és nevelik. De ez nemcsak anyagi kérdés. Ezen túlmenően szemléletváltozásra és más intézkedésekre is szükség van. A tudomány és az orvosi gyakorlat egyaránt megállapította, a terhesség többszöri erőszakos megszakítása nemcsak a nők egészségét veszélyezteti, hanem rendkívül károsan befolyásolja a később születő gyermekek fejlődését is. Kötelességünk, hogy az anyák és a nők egészségét sokkal jobban védjük. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az új nemzedék erős és egészséges legyen. Fock Jenő rátért a tanácstörvény végrehajtásának problémáira. Hangsúlyozta, hogy a törvény bevált. Nőtt a tanácstesmus elleni harcban. Sajnáljuk, hogy a kínai vezetők mindmáig nem szívlelték meg az utóbbi évtized e nagyon fontos tanulságát. A Magyar Népköztársaság kormánya lehetőségeihez képest továbbra is tevékenyen részt vesz a nemzetközi problémák megoldásáért, a termonukleáris világháború elhárításáért folyó harcban. Az Országgyűlés decemberi ülésszaka óta a legjelentősebb nemzetközi esemény a vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása volt. A vietnami nép győzelméhez nagyban hozzájárult az, hogy egy pillanatig sem állt egyedül; támogatták a szocialista országok, az egész haladó emberiség. A vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása után fellélegzett a világ. Ámde a fegyverszünet még nem tartós béke. Egyetlen percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy a saigoni vezetők csak vonakodva írták alá a fegyverszüneti megállapodást, s csapataik azt ma is megsértik. Kemény, következetes harcra van szükség ahhoz, hogy a megállapodásban foglaltak megvalósuljanak. A magyar nép kezdettől fogva testvéri szolidaritást vállalt a vietnami nép önfeláldozó harcával. Odaadóan támogatta ezt a küzdelmet, mert abból indult ki, hogy Vietnam földjén az egyetemes emberi haladás ügyéért, így a magyar nép ügyéért is tületek elhatározó és ellenőrző szerepe. Jól képviselik a lakosság érdekeit, hatékonyabbá vált együttműködésük a nem tanácsi szervekkel. A törvény egyik célkitűzése az államigazgatás tökéletesítése és szocialista jellegének erősítése. Lényegében befejeződött a tanácsi feladat- és hatáskörök felülvizsgálata. Eddigi tapasztalataink kedvezőek. A most működő, 1971 tavaszán megválasztott tanácsok megbízatása néhány hét múlva lejár. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 15-re tűzte ki a tanácstagok általános választását. A választás mindig jelentős belpolitikai esemény, amely valójában országos méretekben folytatott beszélgetés a lakossággal. Ismertessük magabiztosan az elmúlt két év során elért eredményeinket, amelyekre valamennyien büszkék lehetünk. A nagyüzemek államosításának negyedszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy végiggondoljuk a munkásosztály vezetésével elért gazdasági, társadalmi eredményeinket. Külpolitikai tevékenységünkben a legnagyobb figyelmet hazánk és a szocialista országok közötti sokrétű kapcsolatok bővítésére fordítottuk. Különösen drága nekünk a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság viszonya, s mindent megteszünk annak még bensőségesebbé tételére. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének múlt év őszén Magyarországon tett látogatása alkalmából létrejött megállapodások végrehajtása rendben folyik. Mind a Szovjetunióban, mind a Magyar Népköztársaságban összeállították azoknak az intézkedéseknek a terveit, amelyek alkalmasak testvéri együttműködésünk további erősítésére. Kormányunk továbbra is nagy figyelmet fordít hazánk és a fejlődő országok együttműködésére, különösen országunk és a haladás útján járó fejlődő országok kapcsolataira. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés lenini elve alapján változatlanul törekszik viszonyának fejlesztésére a tőkés országokkal. Az utóbbi időben tett erőfeszítéseink közül megemlítem Vályi Péter miniszterelnök-helyettesfolyt a küzdelem. Ezt teszszük a jövőben is. A Magyar Népköztársaság eleget téve a felkérésnek, tagságot vállalt a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban, mély meggyőződése, hogy ezzel a vietnami népnek, a békének tesz szolgálatot. Megnyugvással vettük tudomásul, hogy létrejött a fegyverszünet Laoszban. Reméljük, hogy hamarosan sor kerül a kambodzsai probléma megoldására is. Az enyhülés folyamata Európában tovább folytatódik. Ami az európai biztonsági értekezletet illeti, a kormány elnöke megállapította: reméljük, hogy hamarosan megszületik a megállapodás a biztonsági értekezlet ez év nyarán történő összehívásáról. Az Észak-atlanti Szövetség néhány állama kevés lelkesedést mutat az európai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívása iránt. Egyes nyugati hatalmak félnek az európai enyhüléstől, s taktikájukat a halogatás jellemzi. Ezzel számukra előnyös megállapodást szeretnének elérni a Bécsben megkezdődött haderőcsökkentéssel kapcsolatos tárgyalásokon. A haderőcsökkentés — mint minden, ami a leszerelés problémakörébe vág — nem oldható meg könynyen. Ez magyarázza a viszonylag lassú előrehaladást. Kormányunk folyamatosan tanulmányoznák az Egyesült Államokban és Kanadában tett látogatását. Miniszterelnökhelyettesünk látogatása e két országban, megbeszélései a vezető személyiségekkel, fontos állomása országaink javuló viszonyának. Az Egyesült Államok kormányával számos kérdésben kormányunk nem ért egyet, kétoldalú kapcsolatainkban is vannak még megoldandó problémák. Reméljük, hogy a most aláírt vagyonjogi megállapodás után a köztünk meglevő egyéb rendezetlen kérdésekre is megtaláljuk a megoldást. A kanadai látogatás álláspontunk kifejtését tette lehetővé, elősegítve államközi és gazdasági kapcsolataink fejlődését. Kormányunk mindig is nagy fontosságot tulajdonított a szomszédos Ausztriához fűződő viszonyunknak. Kapcsolataink fejlődésének újabb jelentős állomása lesz dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság kancellárjának március végén esedékes magyarországi látogatása. Várakozással tekintünk a látogatás elé és úgy véljük, hogy az elősegíti majd a két ország jószomszédi viszonyának gyümölcsözőbbé tételét. A Magyar Népköztársaság kormánya számos alkalommal megelégedéssel állapította meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormánya, dr. Willy Brandt kancellár vezetésével konstruktívan járul hozzá az európai viszonyok normalizálásához. A szocialista országok erőfeszítései mellett ennek a politikának is köszönhető, hogy sikerült olyan fontos megállapodásokat létrehozni, mint a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság szerződései, a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság alapszerződése. Bízzunk benne, hogy az alapszerződés még ez év első felében megerősítést nyer és ezt követően mindkét német államot felveszik az ENSZ-be. Ezzel teljessé válik a Német Demokratikus Köztársaság — mellyel nagyon jó, testvéri kapcsolataink vannak — diplomáciai elismerése óza a probléma megoldásának lehetőségét. A megközelítésben népünk és szövetségeseink népeinek, e térség biztonságának érdekeiből indulunk ki. Éppen ezért mi csak olyan megállapodást fogadhatunk el, amely az egyenlő biztonság elvén alapszik. Következésképpen nem érthetünk egyet néhány nyugat-európai ország olyan elképzelésével, ami egyoldalú előnyöket biztosítana a NATO- nak. Sajnos, nem számolhatok be előrehaladásról a közel-keleti feszültséget illetően. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült még kiküszöbölni az izraeli agresszió következményeit, sőt az izraeli szoldateszka újabb és újabb agresszív tettekkel hívja fel magára a figyelmet. Az agresszió tűzfészkét már régen ki lehetett volna oltani, ha az Egyesült Államok megvonta volna támogatását Izraeltől. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a sok irányú nemzetközi erőfeszítések végül is sikerre vezetnek, s a közel-keleti problémát békés úton rendezni lehet. A Magyar Népköztársaság népének rokonszenve mindig is a megtámadott arab népek oldalán állt. Továbbra is az a véleményünk, hogy Izraelnek maradéktalanul végre kell hajtania a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatát. Beszédének befejező részében a miniszterelnök visszatért a belső kérdésekre. Megállapította: — Céljaink, terveink és soron következő feladataink, úgy látjuk, reálisak. Fontos feladatunk a gazdálkodás hatásfokának javítása a népgazdaság minden területén. Ennek nélkülözhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem megszilárdítása. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista demokrácia az állampolgári jogok biztosítása és következetes védelme mellett megköveteli a szigorú rendet és a fegyelmet is, a törvények, határozatok és rendeletek előírásainak betartását, következetes végrehajtását. Ez minden egyes állampolgárnak — beosztásra való tekintet nélkül — lelkiismeretbeli kötelessége. Népünk mind világosabban látja, hogy előrehaladásunk csakis így lesz.Ami hazánk és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatait illeti, az utóbbi években jelentősen fejlődtek. Gazdasági és kulturális kapcsolataink széleskörűek. A két ország politikusainak találkozói is gyakoriak. Hátra van azonban a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása a két ország között. Nekünk érdekünk a diplomáciai kapcsolatok mielőbbi rendezése, s úgy tudjuk, hogy az NSZK kormánya ugyanezt vallja. A Magyar Népköztársaság kormányának állástosítható. Meggyőződésünk, hogy törekvéseinket úgy tudjuk maradéktalanul teljesíteni, ha támogat bennünket az ország dolgozó népe, s feladataink tudatosítása tettekben válik a tömegek alkotó erejévé. A negyedik ötéves terv sikeres végrehajtásáért folyó munkaverseny, az egyre gazdagabbá váló és terebélyesedő szocialista brigádmozgalom fellendülése a bizalmat, céljainkkal való egyetértést mutatja. Mi, a kormány tagjai, igyekszünk úgy dolgozni, hogy megfelelhessünk a bizalomnak. Arra törekszünk, hogy politikai, szakmai és erkölcsi szempontból a legalkalmasabbak legyenek a vezetők és a dolgozók ügyeit intézők. A kormány bízik abban, hogy a Központi Bizottság határozata nyomán kialakult aktív, alkotó politipontja ebben a kérdésben közismert: országunk és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatai felvételének kérdését nem kezeljük elszigetelten, azt hazánk és szövetségeseinek érdekeivel összhangban kívánjuk megoldani. Úgy véljük, a müncheni diktátum érvénytelenítésében való megállapodás Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között az utolsó akadályt is eltávolítaná országaink diplomáciai kapcsolatai felvételének útjából. Mai légkörben az élet minden területén újabb sikereket érünk el. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszédét szünet követte, majd Varga Gáborné vette át a tanácskozás elnöki tisztét, és megkezdődött a miniszterelnöki expozé vitája. DR. BODNÁR FERENC, a Borsod megyei pártbizottság első titkára egyebek között a beruházási helyzettel foglalkozott. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a jövőben csak megfelelő előkészítés, kellő műszaki megalapozottság után kezdjenek hozzá a beruházások megvalósításához. Kitért a megye lakáshelyzetére is, megemlítve, hogy nagy érdeklődés tapasztalható a munkáslakás-építési akció iránt, ugyanakkor a magánépítkezés kedvező tendenciája mellett az állami lakásépítkezésben az országos átlagnál nagyobb Borsodban a lemaradás. __GYÜRKE IMRÉNE.__ Veszprém megyei képviselő, szövőnő, örömmel szólott arról, hogy a nagyüzemi munkásság anyagi helyzetének általános javítása egyértelmű helyeslést váltott ki. A munkáslakás építési akcióval kapcsolatban viszont felvetette: gond, hogy amennyiben a vállalat nem tudja biztosítani az építési költség 10 százalékát, az érintett dolgozó nem kaphatja meg a kiemelt állami támogatást. Ezután, ebédszünet következett. Utána Apró Antal elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként dr. Biró József külkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka A párt és az állami élet vezetői az ülésteremben BÍRÓ JÓZSEF: Külkereskedelmünk dizamikusan fejlődik A miniszter beszéde elején nemzetközi áruforgalmunk arányait ismertette. Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk, a többi országra pedig forgalmunk egyharmada jut. Az utóbbin belül, a fejlődő országokkal forgalmunk 18 százalékot képvisel. Államközi szerződéseink 89 országra terjednek ki, 30 országgal van hosszúlejáratú megállapodásunk. A magyar vállalatok 142 ország vállalataival tartanak fenn export—import kapcsolatokat. Külkereskedelmi forgalmunk dinamikusan fejlődik. Az export aránya a nemzeti jövedelemben megközelíti a 40 százalékot. A külkereskedelmi forgalom gyors növekedését bizonyítja, hogy 1961—1970. között átlagban az 1 százalékos nemzeti jövedelem emelkedésére csaknem 2 százalékos külkereskedelem-forgalom növekedés jutott. Terveink szerint a külkereskedelmi forgalom 1970-hez képest 1975-ig 40—50 százalékos emelkedést ér el. A negyedik ötéves terv eddigi két esztendejében a külkereskedelmi forgalom gyorsan emelkedett. 1971-ben és 1972-ben is lényegesen meghaladta a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. 1971-ben az áruforgalomban az import növekedett nagyobb mértékben. Ebben főként a belső piaci helyzet játszott közre: a túlzott beruházási és készletcélú felhasználás, illetőleg kereslet nemcsak az import gyors növekedését okozta, hanem az exportot is fékezte. 1972-ben határozottan törekedtünk az egyensúly helyreállítására. 1972-re sikerült megvalósítani a népgazdaság arányosabb fejlődését, ami kedvezően hatott a belső piacra és a külkereskedelmi forgalomra is. A termelés és a nemzeti jövedelem a tervezettnek megfelelően emelkedett. A növekedés üteme nagyobb volt a belföldi felhasználás növekedésénél. Ez elsősorban annak eredménye, hogy beruházásainkat az ötéves terv arányaihoz igazítottuk, és a múlt évinél lassabban fejlődött a készletállomány. A belföldi gazdálkodási körülmények javulása mellett a kedvező külkereskedelmi eredményeket segítette, hogy a szocialista országok igényei lehetővé tették a gépipari és általában a feldolgozóipari termékexportunk fokozását; élénkült a tőkés országokban a konjunktúra, ezáltal jobb eladási lehetőségek adódtak, és javult forgalmunk cserearánya. Az említett változásnak megfelelően a kivitel az 1971. évihez képest a rubel, a dollár fizetésű viszonylatokban egyaránt gyorsult, 21 százalékkal növekedett. A behozatal pedig lényegében azonos szinten maradt, illetve 3 százalékkal mérséklődött. A kivitel gyors növekedését kiemelkedő eredménynek tartjuk. A rubel fizetésű kivitel dinamikája erőteljesebb volt. Ily módon 1970 és 1971-ben kialakult negatív előjelű áruforgalmi egyenleggel szemben. (Folytatás a 4. oldalon)