Népszava, 1974. március (102. évfolyam, 50–76. sz.)
1974-03-29 / 74. szám
1974. MÁRCIUS 29. PÉNTEK 102. ÉVFOLYAM 74. SZÁMÁRA 1 FORINT • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Az ország gazdái ma a „tulajdonosi tudat” mérésére is volnának , afféle műszerek, mint amilyenek például — láthattuk többször a televízióban — percről percre hajszálpontosan feltüntetik az ország energiafogyasztását, akkor az általuk rögzített görbe egészen bizonyosan ezekben a napokban érné el a csúcsot. Most, a nyereségrészesedés kifizetésének időszakában. Ilyenkor érezzük magunkat mindannyian igazán gazdának, olyannyira, hogy néha már túlzásba esünk. Találkoztam olyan emberrel is, aki a rá váró tekintélyes summa okozta széles jókedvében egyenesen a hajdani gyűlölt és irigyelt részvénytulajdonosokhoz hasonlította magát. Pillanatnyi örömében megfeledkezett az igenigen lényeges, alapvető különbségről. Arról, hogy a mi évenkénti „kuponvágásunkat” a legnemesebb befektetés, saját magunk, közvetlen közösségünk jól végzett munkája teszi lehetővé. Éppen ezért indokolt az örömünk is, amikor az eredmény kézzelfogható — mi több, zsebrevágható, életünket megszépítő, megkönnyítő javakra váltható — jelével találkozunk. Megbocsátható az is, hogy ilyenkor dagasztja leginkább keblünket a tulajdonos „öntudata”. Ám azon el kellene már egyszer gondolkoznunk, hogy miért nem tudjuk tartósítani, a mostanihoz hasonló hőfokon tartani ezt az érzést, miért nem tudunk mindig és mindent a gazda szemével nézni a márciust követő napokban, hónapokban is? Hadd kezdjem egy igen jelentéktelennek látszó példával. Az egyik vállalatnál többen megmosolyogták azt a kollégájukat, aki a hosszú téli estéken, mielőtt hazament, lelkiismeretesen végigjárta a folyosókat, s a kiürült szobákban sorra eloltogatta az égve hagyott villanyokat .Ugyan, mit számít az a néhány fillér?!” — kuncogtak a háta mögött. Pedig a „sok kicsi sokra megy” elve alapján neki volt igaza, s a kollektíva pénzügyi eredményeihez, amelyeknek a gyümölcsét most szüretelik, ő külön is hozzájárult a „filléres” gondosságával. Tudom jól, ez csak apróság. De ilyen, ehhez hasonló, sőt ennél sokszorosan fajsúlyosabb, ed■dig észrevétlenül maradt, kiaknázatlan lehetőség számtalan akad minden üzemben, intézményben, ahol a nyereséget „kitermeljük”. Gondoljunk ezek kihasználására már most, amikor elkezdtük a következő „víg március” előkészítését. És még inkább figyeljünk fel végre egy olyan területre, amely mind ez ideig valahogyan „senki földjének”, társadalmi szempontból gazdátlannak tűnik. Utcáinkra, tereinkre, egyszóval az üzemen és a lakóházon kívüli egész „terepre” gondolok. Igaz, a mérhetetlen értékű közvagyon, ami itt felhalmozódik, nem „terem” külön-külön mindegyikünknek forintot úgy, mint a munkahely, ahol dolgozunk. Ám azt a hatalmas kárt, amelyet a felelőtlen vagy éppenséggel rosszindulatú emberek évről évre okoznak például a telefonfülkék, az utcai automaták, sőt épületek barbár megrongálásával; a vasúti kocsik felszerelésének szinte módszeres fosztogatásával; a parkok fiatal fáinak kitördelésével, virágainak letiprásával, azt végső soron mind, mind nekünk kell megfizetnünk, hiszen — elnézést a leegyszerűsítésért — nálunk tulajdonképpen minden egy kasszából megy. Azt, amit az indokolatlanul keletkezett hiányok pótlására kell fordítanunk, a magunk gyarapítására, gazdagítására használhatnánk. Így, feltételes módban mondom, mert erre gyakorlatilag csak akkor nyílik lehetőségünk, ha az eddiginél figyelmesebbek, körültekintőbbek és a károkozókkal szemben erélyesebbek leszünk. Sokszor beszélünk erről, ehhez képest viszonylag csekély az előrehaladás, hiszen az évi „kárstatisztikák” összege nemigen csökken. Bizonyos fokig érthető is. Idő kell ahhoz, hogy az a bizonyos — történelmi távlatból tekintve még alig megszületett — „tulajdonosi tudat” kiszélesedjen, s a személyi tulajdon, a közvetlen környezet, a munkahely körén túl is kiterjedjen óvó és kezdeményező hatása. Ám annak elismerése, hogy ez bizony — különösen társadalmi méretekben gondolkozva — időt igényel, nem menthet fel bennünket az alól, hogy minden lehetséges eszközzel siettessük a folyamatot, egyengessük a szocialista értelemben vett gazdává formálódás útját, mivel minden elmulasztott óra, perc veszteség a társadalomnak. Anyagi, erkölcsi értelemben egyaránt. Ünneprontás éppen most, a nyereségrészesedés fizetésének idején szólni ismét erről? Nem hiszem, és semmiképpen sem annak szánom. Költsük el mindnyájan jókedvűen, magunk és családunk javára a becsülettel megdolgozott, kiérdemelt összeget De gondoljunk közben arra, hogy mi holnap, holnapután is gazdák vagyunk. Méghozzá az egész ország gazdái Eszerint kell élnünk, látnunk és cselekednünk, bármerre járunk szerte e hazában. Miklós Dezső Mindenkor számíthhatunk a Nyírség dolgozóira Kádár János a Szabolcs-Szatmár triftei pártaktíván Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Szabolcs- Szatmár megyei látogatásának befejező napján, csütörtökön Nyíregyházán részt vett a megyei pártaktíván. A Móricz Zsigmond Színházban megtartott pártaktívát dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, majd dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára tartott beszámolót. Bevezetőben hangsúlyozta: nagy öröm és megtiszteltetés a megye kommunistái számára, hogy a párt Központi Bizottságának 1974. március 19— 20-i ülése után a Központi Bizottság első titkárának jelenlétében adhatnak számot a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt politikai vonalának megvalósulásáról Szabolcs- Szatmár megyében, a megye politikai, gazdasági, kulturális fejlődéséről, a XI. kongresszusra való felkészülés megkezdéséről. Jelentette, hogy a X. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak nagy többségét időarányosan teljesítették, illetve folyamatban van a teljesítésük. Felgyorsult a megye fejlődése A továbbiakban rámutatott : " Az a dinamikus és töretlen fejlődés, amely hazánkban érvényesül, jellemző Szabolcs-Szatmár megyére is. A megye fejlődése a X. pártkongresszus óta felgyorsult. A negyedik ötéves tervből eddig eltelt három év során az ipari termelés 35 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 22 százalékkal, a tervezettnél nagyobb arányban emelkedett. Amíg 1965-ben az ipari termelés értéke 3,5 milliárd forint volt, addig 1973-ban mintegy tízmilliárd forintot tett ki, s 1975-ben a terv szerint eléri a 12 milliárd forintot. Nyíregyházán és a megye fiatal városaiban országosan is jelentős új gyárak, üzemek létesültek. A párt és a kormány megkülönböztetett támogatása folytán a negyedik ötéves terv időszakában 600 millió forint iparfejlesztési és iparkitelepítési támogatást kap a megye, amelylyel 2 milliárd forint ér(Folytatás a 3. oldalon) Kádár János megyei nagyaktíván vett részt Nyíregyházán. A nagyaktívát dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. (MTI Fotó) Felszabadulásunk ünneplésére készül az ország Díszünnepségek, új létesítmények avatása, gazdag kulturális és sportműsor április 4-én A vidéki városokban és falvakban, az ipari és mezőgazdasági üzemekben, intézményekben felkészültek hazánk felszabadulása 29. évfordulójának megünneplésére. Április 4. tiszteletére országszerte díszünnepségeket rendeznek, megkoszorúzzák a felszabadulási és a szovjet hősi emlékműveket. Több helyen ekkor kerül sor az új KISZ-tagok fogadalomtételére. Számos új létesítmény avatása, gazdag kulturális és sportműsor egészíti ki a programot, amelyből az MTI összefoglalója alapján adunk némi ízelítőt. Csongrád megye központi ünnepségét április 3- án a Szegedi Nemzeti Színházban rendezik meg. A megyeszékhelyen felavatják a csaknem 35 millió forintos költséggel létesített új megyei rendelőintézetet, Szentes pedig új kiálítóteremmel gazdagodik. Baján április 4- én tartják meg a forradalmi ifjúsági napok Bács-Kiskun megyei záróünnepségét Gyöngyösön ifjúsági találkozót rendeznek, ezt követően a Heves megyei fiatalok hálatüzet gyújtanak Kékestetőn, majd megkoszorúzzák az ottani felszabadulási emlékoszlopot. Egerben zajlik le — április 5-től 7-ig — a felsőoktatási intézmények kórusainak és szólistáinak országos versenye. Az évforduló tiszteletére — a tervek szerint — megkezdi próbaüzemelését a kiskörei vízi erőmű. Zala megye több községében ünnepi tanácsülésen köszöntik az évfordulót. A Kőbányai Textilművek zalaegerszegi telepén ekkorra készül el az új, korszerű szövődé. Veszprém megye központi ünnepségére április 3-án, a megyeszékhelyen kerül sor. Nyíregyházán nagyszabású koszorúzási ünnepség lesz a szovjet és a román hősök emlékművénél, szovjet és román vendégek részvételével. Győrben április 3-án adják át a felszabadulási irodalmi és képzőművészeti pályázat díjait. Misskolcon már április 2-án megkezdődnek az ünnepségek, ekkor kerül sor az általános és középiskolás tanulók felszabadulási váltófutására a Népkerttől a Hősök teréig, ahol a fiatalok megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Tatabánya új lakónegyedében díszkivilágítással köszöntik az ün. nepét, és kivilágítják a város melletti hegy tetején a munkások egykori illegális találkozóhelyén levő Turul-emlékművet is. Tolna megyében az üzemek, vállalatok és a szövetkezetek munkás-paraszt találkozókat tartanak, amelyekre szovjet vendégeket is meghívnak. Nógrád megye több ipari és mezőgazdasági üzemében nagygyűléseket, a városokban és községekben koszorúzási ünnepségeket rendeznek. Salgótarjánban a hagyományokhoz híven a felszabadulás évfordulóján nyitják meg a tavaszi tárlatot, amelyen ötven művész több mint 100 alkotása lesz látható. Az országban utoljára felszabadult nyugat-magyarországi településen, Nemesmedvesen — ahonnan 29 évvel ezelőtt a szovjet hadsereg bejelentette hazánk teljes felszabadítását — április 3-án koszorúzási ünnepséget rendeznek. Ülést tartott a Minisztertanács . . 3 A szocialista gazdaság és a szakszervezetek ....... 5 Hasznos tudnivalók ....................7 Jelentés a zöldségpiacokról ... 12 A feszültség enyhítését célzó irányvonal az eredményes megvalósulás útján halad Vrb- ben • • Közlemény Kissinger moszkvai tárgyalásairól Csütörtökön elutazott Moszkvából Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere. A vnukovói repülőtéren, ahol Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, Borisz Bugajev polgári repülésügyi miniszter és több más hivatalos személyiség búcsúztatta Kissingert, az Egyesült Államok külügyminisztere újságírók előtt kijelentette:" Rendkívül elégedett vagyok moszkvai utammal, elégedett vagyok a tárgyalásokkal, amelyek jók s tárgyilagosak voltak. Kissinger látogatásáról a következő közleményt tették közzé Moszkvában: Korábbi megállapodás értelmében március 24— 28-án Moszkvában tartózkodott Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Kissinger megbeszéléseket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával és Andrej Gromikóval az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió külügyminiszterével. A megbeszéléseken részt vettek még: szovjet részről A. Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, A. Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, G. Kornyijenko és Al. Szityenko, a szovjet külügyminisztérium kollégiumi tagjai, amerikai részről W. Stoessel, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, H. Sonnenfeldt, A. Hartman, A. Atherton, C. Maro és WJ. Hayland, az amerikai külügyminisztérium felelős munkatársai, valamint J. Lodal, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsa apparátusának munkatársa. A felek Nixon elnök szovjetunióbeli látogatásának előkészítésével kapcsolatban véleményt cseréltek a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdések széles körében. Megelégedéssel szögezték le, hogy a feszültség enyhítését és a két ország közötti kapcsolatok gyökeres megjavítását célzó irányvonaluk az eredményes megvalósulás útján halad, és jó eredményekkel jár. A felek leszögezték: rendkívül fontosak azok az alapvető megállapodások, amelyeket a két előző szovjet—amerikai csúcstalálkozón fogadtak el, mindenekelőtt a szovjet—amerikai kapcsolatok alapjairól szóló nyilatkozat, a nukleáris háború megakadályozását célzó egyezmény és a hadászati fegyverek korlátozására irányuló egyezmények. A felek elhatározták, hogy a vállalt kötelezettségek szigorú betartása alapján tovább követik az elhatározott irányvonalat azzal a céllal, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok javításának visszafordíthatatlan jelleget adjanak. A megbeszélések során nagy figyelmet szenteltek a hadászati fegyverek további korlátozása problémájának. Egyetértettek abban, hogy e probléma bonyolultsága ellenére, van lehetőség kölcsönösen elfogadható megoldások kidolgozására. A felek energikusan folytatni kívánják az ilyen megoldások felkutatására irányuló erőfeszítéseiket. Megvizsgáltak néhány más, a fegyverkezés korlátozására és a leszerelésre vonatkozó kérdést is. Megállapították, hogy a kétoldalú kapcsolatok kedvezően fejlődnek számos olyan irányban, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok által aláírt megállapodások rögzítettek. A felek tovább szándékoznak fejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat és az üzleti együttműködést különböző területeken közöttük — hosszú távú alapon — kereskedelmi és gazdasági, valamint tudományos és műszaki területeken. A nemzetközi problémák megvitatásakor különös figyelmet szenteltek a közel-keleti békés rendezéssel összefüggő ügyek, állásának. Megegyeztek, hogy a közel-keleti genfi békekonferencián betöltött különleges szerepüknél fogva erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy előmozdítsák a közel-keleti rendezés kulcsi kérdéseinek megoldását. Megvitatták az európai biztonságra és együttműködésre, mindenekelőtt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet egész munkamenetére, valamint a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások állására vonatkozó kérdéseket is. A véleménycsere építő és tárgyszerű, szellemben folyt. A felek meggyőződése, hogy a véleménycsere fontos szakasz volt a közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozó sikerének és szovjet—amerikai kapcsolatok egész fejlesztésének biztosításában — állapítja meg a TASZSZ által kiadott közlemény. Kissinger csütörtökön Moszkvából Londonba érkezett.