Népszava, 1975. február (103. évfolyam, 27–50. sz.)

1975-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI 1978. FEBRUAR – SZOMBAT 103. ÉVFOLYAM 27. SZÁM­ÁRA 1 FORINT • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA i­ályaválasztás előtt a fél gyereket nevel — vagy nevelt valaha —, s saját „családi gyakorlatából” igen-igen jól­­ tudja, mennyire gyerek még az a tizennégy éves! Mennyire kialakulatlanok, képlékenyek, ezerféle behatáshoz igazodók az álmai, a tervei! Mennyire kiforratlanok az elképzelései — és mennyire nem tud még mit kezdeni önnön életével! Pályaválasztás. Most, ezekben a napokban, hetekben több mint 120 ezer gyermek gondja ez az országban. Az előbbiekben megemlített, töprengő gondo­latokat jómagam egy általános iskola igazgatójá­tól hallottam viszont, mintegy válaszként saját, kavargó gondolataimra. Két nyolcadik osztály szü­lőihez szólt az igazgató, okos és nyugodt szóval. Megpróbált mindazokra a szülői kételyekre, prob­lémákra, ismerethiányokra feleletet fogalmazni, amelyek ott gyűrűztek az értekezleti „állóvíz” nyu­galmas felszíne alatt Megkísérelte, hogy minden gyerekről mondjon valami jellemzőt, és minden kis élet sorsfordulásához felrajzoljon legalább megközelítően jó startvonalat.­ Egy gondolata, mondata igen megragadott. Azt fejtegette, több­ször is vissza-visszatérve a téma kiindulópontjá­hoz: ne habozzék a szülő, ha megteheti, hogy a gyereke pályaválasztásához újabb éveket hozzá­adjon. Ne féljen attól — magyarán —, ha gyereke a választott iskolatípusban még csak a pálya kör­vonalát sejti. Engedje akár évekig is ismerkedni hivatással — és hivatásokkal, az alakulgató haj­lamnak, érdeklődésnek megfelelően. M­integy folytatva a gondolatsort, arról beszélt ismerősöm, a kitűnő hírű középiskola igaz­gatója: ne próbáljanak meg minden gyer­meket „specializálni” e szülők. Ne kényszerítsék rá feltétlenül és okvetlenül, például a biológiát ar­ra a gyerekre, aki szívesen babrál ugyan lepkék­kel, bogarakkal, de korántsem bizonyos, hogy ko­runk egyik legnagyobb biológusa rejtőzik benne. Ne küldjék feltétlenül speciális matematikaosz­tályba a fiút, aki szívesen old meg két ismeretlenes egyenletet: nem lesz minden ilyen fiúból Bolyai. Ahogyan az idegen nyelven kedvesen gagyogó nyolcadikos sem válik elkerülhetetlenül zseniális üzletkötővé, s a villanyvasútját művészettel szét­szedő fiú új magyar Edisonná. A képzés specializálódása — ez így igaz — vi­lágjelenség. Hazánkban is fellelhető a módja, de a divatja is. Apák tucatjaitól hallottam, hogy szere­lőben csak az autószerelő, no meg, esetleg, a tv­szerelő az „igazi”. Általános tantervű gimnáziumi osztályba, hovatovább, ha a szakosítottság divatja tovább erősödik, alig lesz jelentkező. Pedig nem véletlen, hogy a szakmunkáskép­zésben, legalábbis az alapképzésnél, erőteljesen tért hódít a szakmacsoportos oktatás, vagy kísér­leti tantervű gimnáziumban az a módszer, hogy a gyerekek 16—17 éves korukig egyszerűen nem „szakosodhatnak”, éppen a terveik és hajlamaik ki­alakulatlansága miatt. A specializálódás mellett, tehát a másik „út” is erőteljesen teret hódít És jó, hogy ennek is tanúi, részesei lehetünk. Miért mondottuk el most mindezt? Hiszen a pályaválasztó szülői értekezleten sok mindenről szó esik. S a szülő is folyi­k s töpreng, gondolko­dik, alakítgat és csiszol az tgépzeléseken. Nos, el­sősorban azért, mert sok jel mutat arra, hogy a szülői tájékozottság még mindig nem megfelelő. Különösen a kisebb vidéki településeken vannak bajok vele. A főváros peremkerületeinek jó né­hány iskolájában is szegényes a szülői információs bázis. Nem jutnak el mindenhova a pályaválasz­tási kiadványok, az iskolák, szakiskolák névsorait alig-alig, és csak kevesen ismerik: nemegyszer még a tanárok sem tudják pontosan, hol és milyen típusú intézmények fogadnak gyerekeket. E­zekben a hetekben nekünk, szülőknek, sokat kell töprengeni, gondolkozni, mérlegelni és la­tolgatni. Mondjuk ki nyugodtan: a gyereke­ink helyett is kell mérlegelni Nem kell félni attól, hogy beismerjük éretlenségüket, gyermeki zsenge­­ségükből adódó, gyakori határozatlanságukat. S a választásnál — amely korántsem biztos, hogy egész életre szóló — lehetőleg úgy kell segítenünk nekik, hogy egyezzék kedvükkel, hajlandóságuk­kal —, de az országunk jövőjébe legjobban beülő pályavonalakkal is. Nem könnyű feladat. Mégis el kel végezni. Értük. És nekik. Várkony­ Margit A kongresszusi irányelvekről tárgyaltak a megyei pártbizottságok . . . . 3 Központi vezetőségi ülés három szakszervezetben 4 Szép Szó.............................. . 5—8 ■ C10 Egyre sokoldalúbb a magyar-szovjet gazdasági együttműködés MasaUrában am­irtah­na 1075. évi okrucsere-forgalmi jegyzökönyvet Nikolaj Parolicsev és Biró József nyilatkozata Bokor Pál, az MTI tu­dósítója jelenti. Ünnepélyes külsőségek között írták alá pénteken délután Moszkvában Ma­gyarország és a Szovjet­unió 1975. évi árucsere­forgalmi jegyzőkönyvét, amely kereskedelmi for­galmunk újabb jelenté­keny bővítését helyezi ki­látásba ebben az évben. A szovjet külügyminisz­térium Tolsztoj utcai ven­dégházában Nyikolaj Pa­­tolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszter és dr. Biró József, hazánk kül­kereskedelmi minisztere látta el kézjegyével a köl­csönös áruszállításokról szóló vaskos okmányt, amelynek alapján orszá­gaink 1975-ben minden eddiginél nagyobb keres­kedelmi forgalmat bonyo­lítanak le egymással. Az aláírásnál a két külkeres­kedelmi minisztérium ve­zető munkatársain és szakértőin kívül ott volt Vlagyimir Pavlov buda­pesti szovjet nagykövet, Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete, Ka­­dala Miklós, a moszkvai magyar kereskedelmi ki­­rendeltség vezetője és szá­mos más meghívott ven­dég. A jegyzőkönyv aláírását követően nyilatkozatot tett Nyikolaj Patolicsev szov­jet külkereskedelmi mi­niszter. A jegyzőkönyv aláírásával — mondotta — nagy és fontos munnka fejeződött be. 1975-ben, a most folyó ötéves terv be­fejező évében a két ország a kölcsönös szállítások nö­­velését irányozza elő. A kereskedelmi forgalom a jegyzőkönyv értelmében 8,3 százalékkal növekszik 1974-hez képest, értéke pedig meghaladja a két és negyed milliárd rubelt. Az elmúlt évek tapasztalatai­ból ítélve azonban a két ország külkereskedelmi vállalatai tovább keresik majd a forgalom bővíté­sének lehetőségeit év köz­ben is és ennek a jó ha­gyománynak a figyelem­­bevételével teljes bizton­sággal elmondhatjuk, hogy a tényleges kölcsönös szál­lítások mértéke öt év alatt csaknem egymilliárd ru­bellel lesz több, mint amennyit az 1971—1975. évi hosszú lejáratú meg­állapodás előirányzott. Patolicsev a továbbiak­ban rámutatott: köztudott dolog, milyen nagy jelen­tőségű manapság bármely ország számára üzemeinek fűtőanyag- és nyersanyag­­ellátása. A most aláírt jegyzőkönyv értelmében idén Magyarország ezek­ből a termékekből jelen­tős mennyiséget kap a Szovjetunióból. Egyebek között 6 millió tonna ola­jat, mintegy 650 ezer ton­na olajterméket, 4,2 mil­liárd kilowattóra villamos energiát, 750 ezer tonna kokszot, 2,2 millió tonna vasércet (ferrotar­talom­ban kifejezve), 550 ezer tonna hengerelt árut, 240 ezer tonna nyersvasat, 44 ezer tonna ferroötvözetet, 33 ezer tonna rezet, 120 ezer tonna alumíniumot, több mint 500 ezer tonna műtrágyát, 20,5 ezer tonna műgumit, 1,1 millió köb­méter faanyagot, 850 ezer köbméter fűrészárut, 44 ezer tonna gyapotot. A szovjet miniszter ezt követően részletesen is­mertette azoknak az áru­féleségeknek a listáját. (Folytatás a 2. oldalon) Gromiko ma indul újabb közel-keleti útjára Bokor Pál, az MTI tu­dósítója írja: Szombaton újabb közel­­keleti utazásra indul And­rej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. A moszkvai hivatalos közlemények szerint Gromiko előbb Szíriában, majd Egyip­tomban tesz baráti láto­gatást. A látogatással kapcso­latban a moszkvai megfi­gyelők főként két körül­ményre hívják fel a fi­gyelmet Elsősorban arra, hogy miként a külügymi­niszter korábbi utazásai is igazolták, a szovjet diplo­mácia elsőrendű célja eb­ben a térségiben a béke fenntartása, s ennek meg­felelően a közel-keleti rendezés átfogó szovjet tervének előmozdítása az összes érdekelt felek be­vonásával újból összehí­vandó genfi értekezlet felhasználásával. Másod­sorban: a szovjet diplo­mácia vezetője a Szovjet­unió és a vezető arab ál­lamok közötti baráti kap­csolatok megszilárdítása céljából látogat el Da­maszkuszba és Kairóba. Henry Kissinger ame­rikai külügyminiszter be­jelentette, hogy legköze­lebbi közel-keleti látoga­tását február közepére ter­vezi, s számításai szerint tárgyalásai egy hetet vesz­nek majd igénybe. Az amerikai diplomácia ve­zetője legutóbb november­ben­ járt közvetítő kör­úton a közel-keleti térség­ben. Ahmed Oszmán marok­kói miniszterelnök feb­ruár első felében hivata­los látogatásra a Szovjet­unióba utazik. Az egyiptomi kormány azzal a kéréssel fordult a Szovjetunió kormányához, hogy nyújtson segítséget a Port Said-i kikötő víz­területének aknátlanításá­­hoz. Mint ismeretessé vált, a szovjet kormány úgy döntött, hogy eleget tesz a kérésnek és az aknasze­dést térítésmentesen végzi el. A szovjet haditengeré­szeti flotta hajói megkezd­ték a bonyolult munkára való felkészülést. Az ak­naszedés a tervek szerint ebben az évben kezdődik meg, azt követően, hogy áttanulmányozták a szük­séges adatokat és az egyiptomi féllel egyeztet­ték az időpontokat. Egy ENSZ-szóvivő Bej­rútban pénteken bejelen­tette, hogy a világszerve­zet megbízottainak köz­benjárására Libanon dél­keleti térségében ötnapos tűzszünet jött létre a liba­noni és az izraeli fegyve­res erők között. Felújították Genfben a SALT- tárgyalásokat Pénteken Genfben fel­újították a hadászati fegy­verrendszerek korlátozá­sával kapcsolatos szovjet -amerikai tárgyalásokat. A Szovjetunió állandó ENSZ-képviseletén talál­kozott Vlagyimir Szemjo­­nov szovjet külügyminisz­ter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője és Alexis Johnson nagykö­vet, az amerikai delegáció vezetője. Alexis Johnson Genfbe érkezésekor kijelentette: „A Vlagyivosztokban el­ért megállapodás megad­ta munkánk irányelveit, amelyek olyan világosak és konkrétak, hogy néze­tem szerint nem lesz ne­héz hivatalos megállapo­dás formájába önteni, me­lyet azután mindkét kor­mány aláírhat. Az ameri­kai delegáció minden le­hetőt elkövető feladat tel­jesítésére. Céluunk az, hogy elérjük a hadászati táma­dó fegyverek fejlesztésé­nek távlati korlátozását, s ily módon megszilárdít­suk az egész világ bizton­ságának és stabilitásának alapjait.” (TASZSZ) Hazaérkezett Berlinből a Gáspár Sándor vezette szakszervezeti küldöttség Péntek este hazaérke­zett Berlinből a magyar szakszervezeti küldöttség, amelyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Szak­­szervezeti Világszövetség Végrehajtó Irodájának tagja vezetett. A delegá­ció részt vett az SZVSZ Végrehajtó Iroda rendkí­vüli ülésének munkájá­ban. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Földvári Aladár, a SZOT elnöke és Nemeslaki Tivadar, a SZOT főtitkárhelyettese fogadta. (MTI) Országos belkereskedelmi tandeskoadó Növekszik az ipar szállítókészsége , javul a lakosság áruellátása Mintegy nyolcszáz szak­ember vett részt tegnap a belkereskedelem országos értekezletén, a MOM Sza­­kasits Árpád művelődési központjában. Az idei ke­reskedő tempo a tucat fel­adatokat és a személyzeti munkáról szóló kormány­­határozattal kapcsolatos teendőket vitatták meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Huszár Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese, dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese, és Vészi Lászlóné, a Keres­kedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszervezetének titkára is. A beszámolót Szurdi István belkereskedelmi miniszter tartotta. Beve­zetőben az árukínálat ja­vulásáról, a kiskereske­delmi forgalom gyors nö­vekedéséről szólt. Az idei teendők között elsőként említette az árukészletek mielőbbi kiegészítését, minthogy azok december­ben alaposan megcsap­pantak. Az ipari termékek be­szerzési lehetősége javul, a szállítási készség az áruk többs­é­génél növekszik. Különösen fontos feladat­ként jelölte meg a minisz­ter, hogy a vállalatok va­lamennyi csecsemő- és gyermekellátási cikkből folyamatos, jó kínálatot biztosítsanak. Megemlítet­te, hogy a Könnyűipari Minisztérium ennek érde­kében hatékony intézke­déseket hozott. Ezután az előadó a fo­gyasztási cikkek import­járól szólt, s hangoztatta, hogy a javuló hazai kíná­lat mellett is fokozni kell a behozatalt, elsősorban a szocialista országokból. A IV. ötéves terv idő­szakában központi támo­gatással már eddig is több száz új üzlet, vendéglátó­­hely, szálloda nyílt meg, és jelentősen fejlődött a kereskedelem műszaki színvonala is. A korszerű gépek alkalmazását azon­ban tovább kell szélesíte­ni, mert enélkül nem le­het a forgalmat lebonyolí­tani, a kiszolgálás színvo­nalát emelni, a munka­erőhiány okozta gondokat enyhíteni. Az elmúlt év végéig a kereskedelmi dolgozók 93—94 százalékának tény­legesen csökkent a mun­kaideje; a túlnyomó több­ség a törvényes pihenő­naphoz kapcsolva jut két­hetenként további egy pi­henőnaphoz. Ám több mint tízezer dolgozó — elsősorban a budapesti élelmiszer-kereskedelem­ben — még nem élvezi a munkaidő-csökkentést; többlet szabad idejüket túlóradíjjal váltják meg. ( A népgazdaság hely­zete a kereskedelemben is szükségessé teszi az eddi­gFolytatás a 4 oldalon) Miskolcon, a Lenin Kohászati Üzemekben az új nemesacél-finomhengerműben megkezdték az üzemszerű termelést. Ebben az évben 80 ezer tonna hengerelt árut gyártanak, három év múlva pedig elérik az évi 180 ezer tonnás termelést (MTI Fotó : Erezi K. Gyula felvétele)

Next