Népszava, 1975. augusztus (103. évfolyam, 179–204. sz.)
1975-08-01 / 179. szám
1975. augusztus 1 i európai biztonsági konferencia heteket tartanak fenn az országok. Ezért feltétlenül parancsoló szükségesség, hogy minél előbb a leszerelés megvalósítására törekedjünk. A finn köztársasági elnök végül hangsúlyozta: immár hagyományos az a vélemény, hogy a nagyhatalmakat különleges felelősség terheli a világbékéért és a nemzetközi biztonságért. Ez a megállapítás igen nagy mértékben ma is helytálló. Az európai biztonsági értekezleten az eddiginél sokkal nagyobb mértékben foglalkoztak a biztonság kérdéseivel a részvevő országok, a teljes egyenjogúság alapján és ez egészen sajátos jelleget adott ennek a konferenciának. Elismerve a biztonság oszthatatlanságát és a kölcsönös egymásrautaltságot, valljuk azt is, hogy minden egyes részvevő ország felelőssége egyformán nagy. A magunk részéről, mi finnek, készek vagyunk a reánk háruló felelősséget vállalni, és minden lehetőt elkövetünk azért, hogy az itt kitűzött célok valóra váljanak — fejezte be beszédét a finn államfő. (Folytatás az 1. oldalról) — hangoztatta Palme, majd hosszasan fejtegette: nem feltétlenül törvényszerű, hogy" minden időkben „a két katonai tömb közötti egyensúlynak kell a békét biztosítani Európában”. BRUNO KREISKY: ír satikusa kvaderc Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az aláírásra kerülő okmány — amelynek tartalma. .. a benne érintett kérdések köre és jellege egyedülálló —, az államok közötti magaviseleti kódex a jelen korban. De bármilyen átfogó és nagyszerű munkát végzett is az értekezlet — folytatta —, minden attól függ, hogy mennyire reális tartalommal tudjuk megtölteni az okmányban foglaltakat. Az európai biztonsági konferencia egy szakaszt zár le, és egyszersmind új szakasznak a kezdete is, és ezért jelentős eredményeket kell hoznia. Az osztrák kancellár — több előző szónokhoz hasonlóan — az enyhülés oszthatatlanságát hangsúlyozta, és ezután a Közel-Kelettel kapcsolatban kijelentette: „Erről a fórumról felszólítjuk az arab országok kormányait és Izraelt, tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy békés eszközökkel rendezzék vitáikat.” URHO KEKKONEN: Az elveket át kell ültetni a gyakorlatba A délutáni ülés következő szónoka Urho Kekkonen köztársasági elnök, az értekezleten részt vevő finn delegáció vezetője volt. Kekkonen elnök többek között hangsúlyozta: 35 ország legmagasabb szintű politikai vezetői érkeztek Helsinkibe, az európai biztonsági értekezlet záróokmányának aláírására. Ez azt mutatja, hogy megvan a közös akarat a még rendezetlen kérdések megoldására, összhangban a konferencián kidolgozott elvekkel. A szónok ezután áttekintette a záróokmány főbb rendelkezéseit, majd a biztonsági értekezleten végzett munkáról kijelentette: a jövőben további együttműködésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elveket átültessük a gyakorlatba. Rekkonen elnök hangsúlyozta, hogy a politikai feszültség jelentősen csökkent, sőt szinte teljesen el is tűnt. Rámutatott viszont arra is, hogy hatalmas katonai gépe- CARLOS ARIAS NAVARRO: Legyen a Földközi-tenger a béke térsége A portugál felszólalás elmaradása miatt a péntek délelőtti ülés első szónokaként feltüntetett Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután, mint a csütörtök délutáni ülés utolsó szónoka. A spanyol kormányfő nagy súlyt helyezett a biztonság fogalmának szélesebb körű — Európán túlnyúló — értelmezésére, és megelégedéssel állapította meg, hogy a Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány a földrészünkkel szomszédos területek közül, megnevezi a Földközi-tenger térségét. A Földközi-tenger északi és déli partja mentén élő népek remélhetően olyan szándékot látnak ebben, hogy a térséget az ott élő összes népek számára az igazságos béke térségévé változtassák. A spanyol miniszterelnök beszédével kevéssel 6.00 óra előtt véget ért a biztonsági értekezlet csütörtök délutáni ülése. A konferencia pénteken délelőtt folytatja munkáját. Kétoldalú megbeszélések, politikai vezetők találkozói Csütörtökön több megbeszélés is lezajlott az európai biztonsági konferencián részt vevő küldöttségek vezetői között. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára baráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkárával, az Államtanács elnökével. Megbeszélésre került sor Leonyid Brezsnyev és Gustáv Busák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke között. Leonyid Brezsnyev ugyancsak csütörtökön Pierre Elliot Trudeau kanadai kormányfővel is találkozott. Brezsnyev a nap folyamán megbeszélést folytatott Demirel török miniszterelnökkel is, csütörtökön este pedig találkozott Schmidt nyugatnémet szövetségi kancellárral. Erich Bonecker, az NSZEP KB első titkára, az NDK delegációjának vezetője Leo Tindemans belga miniszterelnökkel találkozott. Bonecker Kekkonen finn államfővel és Palme svéd miniszterelnökkel tárgyalt. „Munkareggelin” találkozott csütörtökön Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára és Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök. Gierek találkozott Zsivkovval is. Busak Rekkonen elnökkel és derékkel tárgyalt. Ceausescu román államfő Zsivkovval és Aldo Moro olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. Ford amerikai elnök és Demirel török miniszterelnök csütörtökön reggel, közvetlenül az EBK-csúcs délelőtti ülésének megnyitása előtt munkareggeli keretében folytatott eszmecserét a két ország között támadt ellentétekről. A négy nyugati hatalom állam- és kormányfői csütörtökön külügyminisztereik bevonásával munkaebédet tartottak a brit nagykövetség épületében .Urho Kekkonen, finn államfő eszmecseréje Kádár Jánossal a helsinki elnöki palotában NÉPSZAVA látogatás íieként nett elnöknél Kádár János, az EBK zárószakaszán részt vevő magyar küldöttség vezetője csütörtökön délben látogatást tett Urho Kekkonennél, a Finn * *Köztársaság elnökénél. A szívélyes légkörű találkozón eszmecserét folytattak a két ország és a két nép kapcsolatainak és együttműködésének mind szélesebb körű kibontakozásáról és továbbfejlesztésének lehetőségeiről, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezletről. Érintették a nemzetközi helyzet más, időszerű kérdéseit is. A találkozón részt vett Pentti Talutine, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete és Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete is. A Népszabadság tudósítója arra kérte Kádár Jártast, hogy nyilatkozzon a magyar sajtónak Kekkonen elnökkel folytatott megbeszéléséről. „Kekkonen úrhoz úgy jöttünk el, mint a magyar nép ismert, nagy és őszinte barátjához, és mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet házigazdájához. Tisztelegni jöttünk, üdvözletét átadni, és emlékeztetni Rekkonen elnök urat, hogy meghívása van, és bármikor szívesen látjuk Magyarországon. Emellett azért beszélgettünk gazdasági kapcsolatunk aktuális kérdéseiről, a nemzetközi gazdasági problémákról is, amelyekkel együtt kell szembenéznünk.” Fagadus Helsinkiben A Finn Köztársaság Minisztertanácsa csütörtökön este fogadást rendezett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszának munkájában részt vevő küldöttségek tiszteletére. A Státsár János beszéde (Folytatás az I. oldalról) holkodó ember látja, hogy az emberiség fejlődésének jelen szakaszában a világháború elkerülésének nincs más reális és elfogadható alternatívája, mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tárgyalások útján való, rendezése — a fegyverkezési verseny megállítása, a fegyverzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok rendezett viszonya, a közös érdekű kérdésekben az együttműködés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szellemében építi nemzetközi kapcsolatait, tevékenykedik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bonyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az államok kapcsolatait és együttműködését szabályozó elvek rögzítését. Az értekezlet munkájában részt vesz 35 szuverén állam, közöttük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötelezett és el nem kötelezett országok, semleges államok. Az államok kapcsolatait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlőség, az erőszaktól való tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a többi alapelv — tiszteletben tartása és gyakorlati érvényesülése megfelel a résztvevő 35 különböző állam érdekeinek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek következetes betartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatainak a biztonsági értekezlet által történő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvényesülése erősíti a politikai bizalmat, s ez megkönynyíti az európai fegyveres erők, és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figyelembe vevő csökkentését is. Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a kereskedelmi együttműködésre kidolgozott ajánlásokat is. Magyarország ma is ki- terjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági munkamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi okokból híve és adottságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés a jövőben tovább szélesedjék. Úgy véljük, hogy általában az államok, s különösen a különböző társadalmi rendszerű országok politikai kapcsolatait szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés. Magyarország kész a hátrányos megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszú távú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműködésre mindazon országokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben. Tisztelt küldöttek! Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az információk, az emberi kapcsolatok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések megoldására. A Magyar Népköztársaság kész az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfogadására is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesztésére. A magyar kormány meggyőződése, hogy a békés egymás mellett élés, a népek közeledése és barátsága feltételezi, egyben lehetővé is teszi az államok termékeny együttműködését a tudományok, a közoktatás, a kultúra és a tájékoztatás terén. Az egyetemes tudománynak, az emberiség javát szolgáló együttműködésnek ragyogó,nyilvánvalóan mindnyájunknak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apollo űrhajók kiválóan véghezvitt közös programja.. Mi hívei vagyunk az emberek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesztésének, az utazás, a világotlátás további könnyítésének. A Magyar Népköztársaságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, aki becsületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocialista és nem szocialista országok viszonylatában egyaránt jelentős kétoldalú turizmust bonyolítunk le. A tízmilliós lélekszámú Magyarországra évente több mint 8 millió külföldi látogató érkezik, és hárommilliónál több magyar állampolgár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyítja, hogy híve a kulturális együttműködés, az információk, a személyi forgalom bővítésének, minden olyan ésszerű lépésnek, ami elősegíti a népek és országok kölcsönös, jobb megismerését. E téren is csak akkor és úgy lehet további, előreLeonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Finlandia-palotában találkozót tartott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magya Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A szívélyes légkörű beszélgetésen az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos kérdések álltak a figyelem középpontjában. A véleménycsere során mindkét fél elégedetten nyilatkozott a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri kapcsolatok fejlődéséről. Július 31-én Helsinkiben találkozóra került sor Kádár János és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke között. A meleg elvtársi légkörű találkozón az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek fényében megvizsgálták a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését, valamint a testvéri magyar—bolgár kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. Kádár János csütörtökön megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. A szívélyes légkörű találkozón A magyar társadalom az emberi kultúra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. Az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlatban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliére, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy példányszámban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhetővé tesszük mindenki számára, vezető lépéseket tennünk, ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk a partner országok szuverén jogait, törvényeit, amit értekezletünk is elvár, az előttünk fekvő, közösen kidolgozott okmányunk is igényel minden résztvevő államtól. A kulturális együttműködés, az információk cseréje kapcsán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, különböző ideológiájú pártokat, különböző politikai rendszerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfogadjuk egymás ideológiáját vagy állami politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy a valóban létező ideológiai és politikai különbségek ellenére szót értsünk, összefogjunk, és megállapodjunk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Európában béke és kötvéleményt cseréltek a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatairól, a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, valamint az európai biztonsági együttműködési értek egyes kérdéseiről. Kádár János és dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke megbeszélést tartott Helsinkiben. A meleg, elvtársi légkörű találkozón megvitatták a tanság legyen, hogy az államok, az országok hasznosan együttműködjenek a közös érdekű dolgokban népeink javára. Elnök Elvtársi Tisztelt küldöttek: Nagy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mostani, harmadik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás, vita van mögöttünk, harcolnunk is kellett. Az enyhülésnek, a békének nemcsak hívei, ellenzői is vannak. A gáncsvetőkkel meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb, békésebb világ korszakjelzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány az értekezlet okmányával egyetért, küldöttségünk azt megbízatásának megfelelően aláírja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977- ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtett utat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a békeszerető magyar nép minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nemes céljai valóra váljanak. Köszönöm figyelmüket a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos teendőket, és véleményt cseréltek akét szomszédos szocialista ország és a két párt kapcsolatai fejlesztéséről A megbeszélésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Minisztertanács elnöke, és Lubomir Strougal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja is. Az agfürt működés fejlesztéséért Kádár János megbeszélése Leonyid Brezsnyevel az MSZMP KB első titkárának találkozója Todor Zsivkovval, Nicolae Ceausescuval és Gustáv Husákkal