Népszava, 1975. augusztus (103. évfolyam, 179–204. sz.)

1975-08-01 / 179. szám

197­5. augusztus 1 ­i európai biztonsági konferencia­ heteket tartanak fenn az országok. Ezért feltétlenül parancsoló szükségesség, hogy minél előbb a le­szerelés megvalósítására törekedjünk. A finn köztársasági el­nök végül hangsúlyozta: immár hagyományos az a vélemény, hogy a nagy­hatalmakat különleges felelősség terheli a világ­békéért és a nemzetközi biztonságért. Ez a megál­lapítás igen nagy mér­tékben ma is helytálló. Az európai biztonsági ér­tekezleten az eddiginél sokkal nagyobb mérték­ben foglalkoztak a biz­tonság kérdéseivel a rész­vevő országok, a teljes egyenjogúság alapján és ez egészen sajátos jelle­get adott ennek a konfe­renciának. Elismerve a biztonság oszthatatlansá­gát és a kölcsönös egy­másrautaltságot, valljuk azt is, hogy minden egyes részvevő ország felelőssé­ge egyformán nagy. A magunk részéről, mi fin­nek, készek vagyunk a reánk háruló felelősséget vállalni, és minden lehe­tőt elkövetünk azért, hogy az itt kitűzött célok valóra váljanak — fejez­te be beszédét a finn ál­lamfő. (Folytatás az 1. oldalról) — hangoztatta Palme, majd hosszasan fejteget­te: nem feltétlenül tör­vényszerű, hogy" minden időkben „a két katonai tömb közötti egyensúly­nak kell a békét biztosíta­ni Európában”. BRUNO KREISKY: ír satikusa kvaderc Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az alá­írásra kerülő okmány — amelynek tartalma. .. a benne érintett kérdések köre és jellege egyedül­álló —, az államok kö­zötti magaviseleti kódex a jelen korban. De bár­milyen átfogó és nagy­szerű munkát végzett is az értekezlet — folytatta —, minden attól függ, hogy mennyire reális tar­talommal tudjuk meg­tölteni az okmányban foglaltakat. Az európai biztonsági konferencia egy szakaszt zár le, és egyszersmind új szakasz­nak a kezdete is, és ezért jelentős eredményeket kell hoznia. Az osztrák kancellár — több előző szónokhoz ha­sonlóan — az enyhülés oszthatatlanságát hang­súlyozta, és ezután a Kö­zel-Kelettel kapcsolatban kijelentette: „Erről a fó­rumról felszólítjuk az arab országok kormá­nyait és Izraelt, tegyenek meg minden tőlük telhe­tőt azért, hogy békés eszközökkel rendezzék vi­táikat.” URHO KEKKONEN: A­z elveket át kell ültetni a gyakorlatba A délutáni ülés követ­kező szónoka Urho Kek­­konen köztársasági el­nök, az értekezleten részt vevő finn delegáció veze­tője volt. Kekkonen elnök többek között hangsú­lyozta: 35 ország legma­gasabb szintű politikai vezetői érkeztek Helsin­kibe, az európai bizton­sági értekezlet záróok­mányának aláírására. Ez azt mutatja, hogy megvan a közös akarat a még rendezetlen kérdések megoldására, összhang­ban a konferencián ki­dolgozott elvekkel. A szónok ezután átte­kintette a záróokmány főbb rendelkezéseit, majd a biztonsági értekezleten végzett munkáról kije­lentette: a jövőben to­vábbi együttműködésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elveket átül­tessük a gyakorlatba. Rekkonen elnök hang­­­súlyozta, hogy a politikai feszültség jelentősen csökkent, sőt szinte tel­jesen el is tűnt. Rámuta­tott viszont arra is, hogy hatalmas katonai gépe- CARLOS ARIAS NAVARRO: Legyen a Földközi-tenger a béke térsége A portugál felszólalás elmaradása miatt a pén­tek délelőtti ülés első szónokaként feltüntetett Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután, mint a csütörtök délutáni ülés utolsó szónoka. A spanyol kormányfő nagy súlyt helyezett a biztonság fogalmának szélesebb körű — Euró­pán túlnyúló — értelme­zésére, és megelégedéssel állapította meg, hogy a Helsinkiben aláírásra ke­rülő záróokmány a föld­részünkkel szomszédos területek közül, megneve­zi a Földközi-tenger tér­ségét. A Földközi-tenger északi és déli partja men­tén élő népek remélhe­tően olyan szándékot lát­nak ebben, hogy a térsé­get az ott élő összes né­pek számára az igazsá­gos béke térségévé vál­toztassák. A spanyol miniszterel­nök beszédével kevéssel 6.00 óra előtt véget ért a biztonsági értekezlet csü­törtök délutáni ülése. A konferencia pénte­ken délelőtt folytatja munkáját. Kétoldalú megbeszélések, politikai vezetők találkozói Csütörtökön több meg­beszélés is lezajlott az európai biztonsági konfe­rencián részt vevő kül­döttségek vezetői között. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára baráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP Központi Bi­zottságának első titkárá­val, az Államtanács elnö­kével. Megbeszélésre került sor Leonyid Brezsnyev és Gustáv Busák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársa­ság elnöke között. Leonyid Brezsnyev ugyancsak csütörtökön Pierre Elliot Trudeau ka­nadai kormányfővel is ta­lál­­kozott. Brezsnyev a nap folya­mán megbeszélést folyta­tott Demirel török mi­niszterelnökkel is, csütör­tökön este pedig találko­zott Schmidt nyugatnémet szövetségi kancellárral. Erich Bonecker, az NSZEP KB első titkára, az NDK delegációjának vezetője Leo Tindemans belga miniszterelnökkel találkozott. Bonecker Kekkonen finn államfővel és Palme svéd miniszterelnökkel tárgyalt. „Munkareggelin” találko­zott csütörtökön Edward Gierek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt KB első titkára és Giscard d’Es­­taing francia köztársasági elnök. Gierek találkozott Zsiv­­k­ovval is. Busak Rekkonen el­nökkel és derékkel tár­gyalt. Ceausescu román állam­fő Zsivkovval és Aldo Moro olasz miniszterel­nökkel folytatott megbe­szélést. Ford amerikai elnök és Demirel török miniszter­­elnök csütörtökön reggel, közvetlenül az EBK-csúcs délelőtti ülésének meg­nyitása előtt munkaregge­li keretében folytatott esz­mecserét a két ország kö­zött támadt ellentétekről. A négy nyugati hatalom állam- és kormányfői csü­törtökön külügyminiszte­reik bevonásával munka­ebédet tartottak a brit nagykövetség épületében .Urho Kekkonen, finn államfő eszmecseréje Kádár Jánossal a helsinki elnöki pa­lotában N­ÉPSZAVA látogatás íiek­ént nett elnöknél Kádár János, az EBK zárószakaszán részt vevő magyar küldöttség vezető­je csütörtökön délben lá­togatást tett Urho Kekko­­nennél, a Finn * *Köztársa­­ság elnökénél. A szívélyes légkörű ta­lálkozón eszmecserét foly­tattak a két ország és a két nép kapcsolatainak és együttműködésének mind szélesebb körű kibontako­zásáról és továbbfejleszté­sének lehetőségeiről, vala­mint az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezletről. Érintették a nemzetközi helyzet más, időszerű kérdéseit is. A találkozón részt vett Pentti Talutine, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete és Rónai Ru­dolf, a Magyar Népköztár­saság helsinki nagykövete is. A Népszabadság tudósí­tója arra kérte Kádár Já­rtast, hogy nyilatkozzon a magyar sajtónak Kekko­nen elnökkel folytatott megbeszéléséről. „Kekko­nen úrhoz úgy jöttünk el, mint a magyar nép is­mert, nagy és őszinte ba­rátjához, és mint az euró­pai biztonsági és együtt­működési értekezlet házi­gazdájához. Tisztelegni jöttünk, üdvözletét átadni, és emlékeztetni Rekkonen elnök urat, hogy meghívá­sa van, és bármikor szí­vesen látjuk Magyarorszá­gon. Emellett azért beszél­gettünk gazdasági kapcso­latunk aktuális kérdései­ről, a nemzetközi gazda­sági problémákról is, ame­lyekkel együtt kell szem­benéznünk.” Fagadu­s Helsinki­ben A Finn Köztársaság Minisztertanácsa csütör­tökön este fogadást ren­dezett az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet harmadik sza­kaszának munkájában részt vevő küldöttségek tiszteletére. A Stá­ts­ár János beszéde (Folytatás az I. oldalról) holkodó ember látja, hogy az emberiség fejlődésének jelen szakaszában a vi­lágháború elkerülésének nincs más reális és elfo­gadható alternatívája, mint a békés egymás mel­lett élés, a vitás kérdések tárgyalások útján való, rendezése — a fegyverke­­­zési verseny megállítása, a fegyverzetek korlátozá­sa, majd a leszerelés, az államok rendezett viszo­nya, a közös érdekű kér­désekben az együttműkö­dés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztár­saság ennek tudatában és szellemében építi nemzet­közi kapcsolatait, tevé­kenykedik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s közel hatszáz más nem­zetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bonyolult kérdését tár­gyalja. A magyar kül­döttség kiemelkedő fon­tosságúnak tartja az álla­mok kapcsolatait és együttműködését szabá­lyozó elvek rögzítését. Az értekezlet munkájában részt vesz 35 szuverén ál­lam, közöttük vannak nagy és kis államok, ipa­rilag fejlettek és kevés­bé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötele­zett és el nem kötelezett országok, semleges álla­mok. Az államok kapcso­latait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlő­ség, az erőszaktól való tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a töb­bi alapelv — tiszteletben tartása és gyakorlati ér­vényesülése megfelel a résztvevő 35 különböző állam érdekeinek, bizto­sítja a békét. Betartásuk­kal száműzhetjük földré­szünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársa­ság kész ezeknek az el­veknek következetes be­tartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatainak a bizton­sági értekezlet által tör­ténő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvénye­sülése erősíti a politikai bizalmat, s ez megköny­­nyíti az európai fegyveres erők, és azok fegyverze­tének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figyelem­be vevő csökkentését is. Magyar részről üdvö­zöljük a tudományos, a gazdasági és a kereske­delmi együttműködésre kidolgozott ajánlásokat is. Magyarország ma is ki-­ terjedt gazdasági kapcso­latokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazda­sági munkamegosztásban. A Magyar Népköztársa­ság elvi okokból híve és adottságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzet­közi gazdasági együttmű­ködés a jövőben tovább szélesedjék. Úgy véljük, hogy általában az álla­mok, s különösen a kü­lönböző társadalmi rend­szerű országok politikai kapcsolatait szilárdan alátámasztja a kölcsönö­sen előnyös gazdasági együttműködés. Magyarország kész a hátrányos megkülönböz­tetésektől mentes, kölcsö­nösen előnyös, hosszú tá­vú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműködésre mind­azon országokkal, ame­lyek maguk is érdekeltek ebben. Tisztelt k­üldöttek! Az értekezlet előkészí­tése során sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az in­formációk, az emberi kapcsolatok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések megoldására. A Magyar Népköztársa­ság kész az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfo­gadására is és az e téren fennálló kapcsolatok fej­lesztésére. A magyar kormány meggyőződése, hogy a bé­kés egymás mellett élés, a népek közeledése és ba­rátsága feltételezi, egyben lehetővé is teszi az álla­mok termékeny együtt­működését a tudományok, a közoktatás, a kultúra és a tájékoztatás terén. Az egyetemes tudománynak, az emberiség javát szol­gáló együttműködésnek ragyogó,­­nyilvánvalóan mindnyájunknak sokat mondó példája volt a Szo­juz—Apollo űrhajók kivá­lóan véghezvitt közös programja.. Mi hívei vagyunk az emberek közötti kapcso­latok, a nemzetközi turiz­mus fejlesztésének, az utazás, a világot­látás to­vábbi könnyítésének. A Magyar Népköztársaság­ban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, aki becsületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocia­lista és nem szocialista országok viszonylatában egyaránt jelentős kétolda­lú turizmust bonyolítunk le. A tízmilliós lélekszámú Magyarországra évente több mint 8 millió külföl­di látogató érkezik, és há­rommilliónál több magyar állampolgár látogat kül­földre. A Magyar Népköztársa­ság már a gyakorlatban bizonyítja, hogy híve a kulturális együttműködés, az információk, a szemé­lyi forgalom bővítésének, minden olyan ésszerű lé­pésnek, ami elősegíti a népek és országok kölcsö­nös, jobb megismerését. E téren is csak akkor és úgy lehet további, előre­Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csü­törtökön a Finlandia-pa­­lotában találkozót tartott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárá­val. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere és Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Ma­­gya Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. A szívélyes légkörű be­szélgetésen az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlettel kapcso­latos kérdések álltak a fi­gyelem középpontjában. A véleménycsere során mindkét fél elégedetten nyilatkozott a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri kapcsola­tok fejlődéséről. Július 31-én Helsinki­ben találkozóra került sor Kádár János és To­dor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköz­­társaság Államtanácsának elnöke között. A meleg elvtársi légkö­rű találkozón az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet eredmé­nyeinek fényében meg­vizsgálták a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését, valamint a test­véri magyar—bolgár kap­csolatok továbbfejleszté­sének kérdéseit. Kádár János csütörtö­kön megbeszélést folyta­tott Nicolae Ceausescu­val, a Román Kommu­nista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köz­társaság elnökével. A szí­vélyes légkörű találkozón A magyar társadalom az emberi kultúra min­den valódi értékét a sa­játjának tekinti. Az egye­temes emberi kultúra közkinccsé tételét a gya­korlatban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakes­peare, Moliére, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy példányszámban kiadjuk, színpadra­­ visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhetővé tesszük mindenki számára, vezető lépéseket tennünk, ha kölcsönösen tisztelet­ben tartjuk a partner or­szágok szuverén jogait, törvényeit, amit értekez­letünk is elvár, az előt­tünk fekvő, közösen ki­dolgozott okmányunk is igényel minden résztvevő államtól. A kulturális együttmű­ködés, az információk cse­réje kapcsán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, külön­böző ideológiájú pártokat, különböző politikai rend­szerű országokat képvise­lünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfo­gadjuk egymás ideológiá­ját vagy állami politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy a valóban létező ideoló­giai és politikai különbsé­gek ellenére szót értsünk, összefogjunk, és megálla­podjunk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Európában béke és köt­véleményt cseréltek a Ma­gyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság kapcsolatairól, a nemzetközi helyzet idősze­rű problémáiról, valamint az európai biztonsági együttműködési értek egyes kérdéseiről. Kádár János és dr. Gus­táv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtit­kára, a Csehszlovák Köz­társaság elnöke megbeszé­lést tartott Helsinkiben. A meleg, elvtársi légkörű találkozón megvitatták a tanság legyen, hogy az ál­lamok, az országok hasz­nosan együttműködjenek a közös érdekű dolgokban népeink javára. Elnök Elvtársi Tisztelt küldöttek: Nagy és nehéz utat tet­tünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági és együttműködési értekez­let mostani, harmadik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás, vita van mögöttünk, harcolnunk is kellett. Az enyhülésnek, a békének nemcsak hívei, ellenzői is vannak. A gáncsvetőkkel meg kel­lett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb, békésebb vi­lág korszakjelzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt orszá­gok felelősen folytat­ják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány az értekezlet okmányával egyetért, küldöttségünk azt megbízatásának meg­felelően aláírja. Egyetér­tünk azzal is, hogy 1977- ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtett utat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biz­tosítani önöket arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a békeszerető magyar nép minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nemes céljai valóra vál­janak. Köszönöm figyelmüket a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseit, az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlettel kapcso­latos teendőket, és véle­ményt cseréltek a­­két szomszédos szocialista or­szág és a két párt kapcso­latai fejlesztéséről A megbeszélésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Minisztertanács elnöke, és Lubomir Strou­­gal, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Politikai Bizottságának tagja is. Az ag­­fürt működés fej­lesz­téséért Kádár János megbeszélése Leonyid Brezsnyevel az MSZMP KB első titkárának találkozója Todor Zsivkovval, Nicolae Ceausescuval és Gustáv Husákkal

Next