Népszava, 1976. május (104. évfolyam, 103–127. sz.)
1976-05-12 / 111. szám
1976. május 12. Magyar és bolgár népfrontvezetők tanácskozása Kedden délelőtt a HNF Belgrád rakparti székházában megkezdődtek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsa vezetőinek hivatalos megbeszélései. A magyar tárgyalócsoportot Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a HNF OT főtitkára, a bolgár küldöttséget Pencso Kubadinszki, a BKP PB tagja, a bolgár testvérszervezet elnöke vezeti. A megbeszélésen részt vesz Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden a KB székházában fogadta Pencso Kubadinszkit, a Bolgár Hazafias Front országos tanácsának elnökét. Az igen szívélyes baráti hangulatú találkozón — amelyen részt vett Sarlós István — a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik társadalmi és tömegszervezeteinek tevékenységéről, valamint eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A KGST postai és távközlési állandó bizottságának budapesti ülése A KGST postai és távközlési állandó bizottságának X. ülése kedden kezdődött meg a margitszigeti Nagyszállóban. Az ülésen részt vesznek a KGST-tagországok és Jugoszlávia küldöttségei, a KGST titkárhelyettese, valamint megfigyelőként a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Interszputnyik nemzetközi űrtávközlési szervezet képviselői. A megnyitó után a magyar kormány nevében Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözölte az ülés résztvevőit, méltatta a bizottság eddigi eredményes tevékenységét, és sok sikert kívánt további munkájához. A május 15-ig tartó ülés napirendjén számos, a hírközlés integrációjával, a sokoldalú postai együttműködéssel kapcsolatos kérdés szerepel. A bizottság most először foglalkozik egyebek között az egyes távközlési eszközök, mikrohullámú berendezések, elektronikus vezérlésű telefonközpontok műszaki követelményeinek meghatározásával, s tárgyal a postaforgalom gépesítését és automatizálását segítő berendezések, készülékek műszaki követelményeinek egységesítéséről. A tervek szerint az ülés idején a tagországok szakminiszterei megállapodást írnak alá a KGST- országok komplex automatizált hírközlő rendszeréről. Szociálpolitikai KGST-értekezlet Budapesten A SZOT rózsadombi üdülőjében megkezdődött a KGST-tagországok munkaügyi minisztereinek értekezlete által létrehozott szociálpolitikai munkacsoport második ülése. Megvitatják a társadalmi juttatásoknak az egyes országokban érvényes formáiról és szervezetiintézményi kereteiről összeállított információs gyűjteményt. A munkacsoport — melynek koordinátora a magyar Munkaügyi Minisztérium — ezen az ülésen véglegesíti a KGST munkaügyi miniszterek 1977 tavaszán tartandó IX. értekezlete elé terjesztendő Fiatal házasoknak, szülő nőknek és gyermekes családoknak nyújtott társadalmi támogatás című beszámoló tervezetét. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és Magyarország szociálpolitikai szakemberei vesznek részt. (MTI) Tanácskozás az üzemi demokráciáról Május 17-én háromnapos konferencia kezdődik Békéscsabán az üzemi demokrácia kérdéseiről. A konferenciát rendező szervezési és vezetési tudományos társaság és a SZOT közgazdasági osztályának képviselői kedden Budapesten sajtótájékoztatón ismertették a tanácskozás programját. A konferencia megrendezését különösen indokolttá teszi, hogy a szakszervezetek elmúlt évi kongresszusa fontos feladatként jelölte meg az üzemi demokrácia továbbfejlesztését. A konferencián három szekcióban hangzanak majd el előadások, az egyik a munkamegosztás és az üzemi demokrácia, a másik a belső érdekeltség kérdéseit tárgyalja. Külön szekcióban tárgyalják meg a vállalaton belüli információ és az üzemi demokrácia összefüggéseit. A tanácskozáson mintegy 350-en vesznek majd részt, többségükben ipari vállalatok képviselői. Fórum Európa biztonságáról és az együttműködésről Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága, az Országos Béketanács tudományos bizottsága, a Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága kedden délután „Európai fórumot” rendezett a szegedi József Attila Tudományegyetemen. A tanácskozáson pedagógusok, népművelők, a helyi értelmiség képviselői, a népfrontbizottságok aktivistái vettek részt. A szegedi tanácskozás az európai hét első hazai eseménye volt. Pálos, Tamás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke tartott vitaindító előadást. KÖZÉLET Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására kedden ötnapos látogatásra Budapestre érkezett Grigor Sztoicskov, a Bolgár Népköztársaság építésügyi és építészeti minisztere. Kitüntetés a Barátság Házában Kedden délelőtt A. N. Kuremkovot, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kiállításrendezői ta*á«z ának munkatársát, az űrkutatási kiállítás igazgatójét az MSZRT aranykoszorús jelvényével tüntették ki. A hitüet«*«dt Na.mt Mária, az MSZRT» főtitkára adta. Jelen volt I. V. Szalimov, a Szovjetunió budapesti nagykövetiégének tanácsosa, az SZRTSZ magyarországi képviselője. (MTI) «ITIlVYlEYÉS Narty Gábornak, az Ikarus Karosszéria- és Járműzvár gazdasági igaz.lat-Mának eredményes munkásságáért az Elnöiki Tanács a Munka Frdermano granv fokozata szittüntetést adományozta. (MTI) * Megemlékezés Erdei Ferencről Fortéi Fptpvc síriá^gi halfának 5 pv- P1 *"ne»l vpvt’cár VncTorní'kat a Haza^ac N^na Mpcrvar Tudománydra 5i7^nrg7q tanár-cn v.ajTvviselői. Szeretts» VpovpipfAt. szarna +p^tnlQt PSo-Vn Váró*; Takácsa, npnf7*orthizobt!«tarta iirinprv deprlqgnni OTl Impet ConnaQ munkásságról. (MTI) Ifjabb létesítményekkel gazdagodik a kohászváros A gyorsan fejlődő, 55 P7°r lakosú Dunaúj várn~ építés« az ötödik ötéves t«t*vb°n sem lassul le. A Dunai Vasmű nanobenu- Viánásával, a konverter«« acélművel és új kokszolóművével, valamint az elkészülő hullámpapírgyárral párhuzamosan tovább terjeszkedik a kohászváros. Az idén 550 millió forintot fordítanak a város fejlesztésére, s ehhez a vállalatok további 123 millió forintos beruházásai járulnak. Az idei városfejlesztési terv legnagyobb tétele a lakásépítés, amelyre csaknem 400 millió forintot költenek, összesen 624 új otthon készül el ebben az évben. A lakásokhoz üzletek és szolgáltató műhelyek sora járul: 13 üzlethelyiséget, közülük egy élelmiszer ABC-áruházat adnak át. Út turistaszálló, hattantermes papíripari szakmunkásképző és 200 személyes kollégium készül el 1976-ban. Beköltözés csak fiataloknak Szegeden, az Ogyesszáról elnevezett új lakónegyedben megkezdték a beköltözést a város egyik legnagyobb lakóházába, a 300 lakásos garzonházba. A lakásokban elsősorban olyan fiatal házasok kaptak otthont, akik eddig albérletben laktak, s néhány éven belül szövetkezeti lakásba költöznek. Ilyen célú takarékosságukat a tanács azzal is elősegíti, hogy mindössze 400 forint havi lakbért kell fizetniük. NÉPSZAVA JANICSÁROK ISKOLÁJA ( A RÁDIÓ MELLETT )Félmillió ember ügyez építők és a művelődés. Érdemes egy kicsit hoszszabban megemlékezni a Janicsárok iskolája című dokumentumjátékról, melyet a rádiószínház mutatott be a csehszlovák kultúra hete alkalmából. Mindjárt az elején mond-juk ki, hogy Jiri Navratil és Jáchym Pelnár műve a dokumentumműfaj lehetőségeit eszményi módon aknázta ki: ritkán hallani ilyen szuggesztív rádiós alkotást. A történet alapjául szolgáló események a sajtóból már ismertek. Az eredeti dokumentumok szerint készített hangjáték főhőse, Alois Twardiecki egyike volt azoknak a lengyel gyermekeknek, akiket a nácik elnémetesítés céljából saját országukba szállítottak, magyarán, elraboltak. A rablás felidézése, az átnevelés módszereinek ábrázolása, az anya kétségbeesett küzdelme a gyermek visszaszerzéséért — önmagában is drámai erővel hat a hallgatóra. Ami azonban különösen méltánylandó, az az egész mű szerkesztésében (dramaturg Maráz László) kifejeződő érzelmi és erkölcsi szenvedély, melyet a szörnyűségek felidézésében is tárgyilagos korábrázolás mellett érzékeltettek az alkotók. A játék szokványos hangmontázzsal kezdődik, amelynek az a célja, hogy emlékeztessen bennünket a háborús rettenetre. E némileg talán fölösleges bevezetés után azonban elemi erővel bontakozik ki az igazi történet, amely ennyire kihegyezett témákban ritkán tapasztalható hitelességgel követi a valóságot. Pál Sándor rendezése a kiváló mű színvonalán mozgott, kerülte a rikító, hatásvadászó elemeket, de nem félt a megragadó érzelmi hatás felkeltésétől sem. Bálint András elevenítette meg a gyermekkorára visszaemlékező lengyel fiút, mértéktartóan, ahol kellett, iróniával, szenvelgés nélküli, fojtott pátosszal. Pándy Lajos fordítása értékesen járult hozzá a bizonyára sokaknak és sokáig emlékezetes dokumentum játék sikeréhez. KÖSZÖNTŐ A Magyar Rádió a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ünnepén sugárzott műsorai közül figyelemre méltó volt a vasárnap délutáni Köszöntő. Azzal az előzetes várakozással készültem fel meghallgatására, amellyel általában az ünnepi műsorok,a várhatóan patetikus verses-zenés összeállításokra készül az ember. Vagyis „beletörődtem”, hogy ilyenkor olyan, de olyan ünnepi a rádió, amelyhez foghatók az érzelemdús iskolai ünnepélyek műsorai szoktak lenni. Ez alkalommal azonban felüdítő változatosságú műfajokban, egyáltalán nem ünnepélyes műsorszámok hangzottak el: a karcolattól a drámarészletig sokféle módon mutatták be Prágát és lakóit. Puskás Károly szerkesztő jól válogatott, és Dobai Vilmos rendezése is színvonalasnak bizonyult. MŰVELŐDÉS A művelődéspolitikai rádiós magazin ezúttal is sokszínű riportokkal, némi bírálattal és sok egyéb érdekességgel lepte meg hallgatóit. Érdekessége volt ennek az adásnak az az olvasási kísérlet, melyből többek között megállapítható, hogy kihez milyen olvasmányélmény jut el. A kísérlet kapcsán tovább gondolkodhatunk: vajon nem lenne érdemes ezt a vizsgálatot lefolytatni például a rádióval kapcsolatosan is? Jó lenne megtudni, ki mikor és miért hallgatja az egyik vagy másik adót, az ilyen vagy olyan műsorokat. Háry Márta A szovjet filmművészek kongresszusa Szovjet filmművészek kongresszusa kezdődött kedden Moszkvában, a Kreml palota épületében. Harminckilenc szovjet filmstúdió alkotói gondjairól tanácskoznak. A kongresszuson megjelent Mihail Szuszlov, Kirill Mazurov, Arvid Pelse, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai, elnökségében a szovjet filmművészet nemzetközileg ismert személyiségei foglalnak helyet. Lev Kulidzsanov, a szövetség első titkára örömmel állapította meg, hogy szélesedett a szovjet film tematikai és műfaji skálája. 0S 000 bérlő Újdonságok a dalszínházakban Dalszínházainkban még javában tart az évad, több mű még az idén új betanulásban kerül közönség elé és jeles vendégművészeket is köszönthetünk — a következő évad terve azonban már elkészült. 1976—1977-ben az Operaházban egy-egy operai, illetve balett-ősbemutatóra és két operafelújításra kerül sor. Az Operaházban a bemutatók közül először Minkusz Bajadér című táncjátékának egyik felvonását láthatja majd a közönség Petipa koreográfiájában, Árnyak tánca címmel. Ugyanezen az estén mutatják be Seregi László új koreográfiáját, Grand Pas címen, Stravinszkij zenéjére. Mozart Figaro házasságának felújítása a következő nevezetes esemény, majd az évad legérdekesebb magyar ősbemutatója következik. Durkó Zsolt, mai zeneszerzőgárdánk kiemelkedő egyénisége Madách Imre Mózes című drámájára maga írt drámaszöveget saját operaművéhez. Az Erkel Színházban Fodor Antal két koreográfiája lesz az első felújítás, illetve bemutató (a Ravel Bolerójára készített koreográfia felújítás, a Richard Strauss Don Juanjára alkotott új). Ezután felújítják a színházban Verdi Rigoletto című operáját, ezt követően a műsorrendben húsz éve nem szereplő Pikk Dámát, Csajkovszkij remekművét, Seregi László új koreográfiát készít Bernstein zenéjére. A zeneszerzővel most tárgyal személyesen Amerikában a zenei öszszeállításról. A fentieken kívül új, fiatal szereplőkkel hozzák színre Wagner Lohengrin című operáját. A bérletezés május 24- én kezdődik. A régi bérlők június 4-ig újíthatják meg bérleteiket. A jövő évi bérletekben kiváló vendégművészeket is hallgathatnak a bérlők, akiknek a száma az elmúlt években folyam »tee«" emelkedik. Az idén már 58 000 fölé nőtt a számuk, ezen belül 22 000-nél több az ifjúsági bérlő. Szovjet—magyar filmvállalkozás Zalka Máté Csupán néhány napos pihenőre érkezett haza Kozák András háromhetes filmforgatás után a Szovjetunióból. Zalka Mátét, Lukács tábornokot kelti életre a szovjet—magyar együttműködéssel készülő filmen. — Egy görög származású szovjet filmes, Mahosz Zahariasz rendezi a Lukács tábornok életéről készülő filmet. A produkcióban rajtam kívül — mondja Kozák András — Bujtor István és Koltai Tamás is játszik. Az előbbi Münnich Ferencet, az utóbbi egy Baler nevű tüzért alakít. Az operatőr is magyar: Kende János. Eddig a Krímben, Belogorszk környékén, a Belaja Szkálánál forgattunk, a tengerparton. A táj valóban spanyolos, és a víz is. — A spanyol polgárháború melyik időszakából ovit új film ? — A háború utolsó másfél esztepdjából Főként Zalkáról szól a film. Legjelentősebb része egy drámai epizód, színhelye Huesca városa. A parancs értelmében Zalka brigádjának meg kellett volna ostromolnia az öt zászlóaljjal védekező ellenséges erődítést. A többi dandárt ugyanakkor tétlenségre ítélték. S mivel Likács tábornok nem akarta a biztos halálba vinni embereit, tiltakozott a hadügyminisztériumban. Csakhogy a hadügyminiszter — áruló volt. Lukácsot hazaárulónak bélyegezte. Visszafelé jövet a frontra, kocsijával ráhajtott egy általa előzőleg veszélyesnek minősített elaknásított útra. Felrobbant. A dandár másnap nélküle támadott. Az ellenség szétverte az egységet. — Bár már Pesten is és Iszkaszentgyörgyön is forgattunk néhány jelenetet, a film nagyobb része még forgzadásra már Máris megyek vissza, de ezúttal Bakuba, ahol egy teljes hónapig filmezünk. Szémann Béla M integy félmillió ember dolgozik az építő- és építőanyag-iparban. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz tartozó vállalatok, intézetek ebből mintegy 280 ezer embert foglalkoztatnak. Köztudott, hogy az építőipari dolgozók munkahelye állandóan változik, sok az utazás, a munkások többsége a szabadban dolgozik. Az építőipari munkások több mint felének állandó lakhelyétől távol van a munkahelye, ezért sok az ingázó, a munkásszálláson lakó. Ezek a sajátos körülmények hatnak az építők művelődésére is. Az iparágban dolgozók nagy száma és iskolázottság, műveltség szempontjából rendkívül vegyes összetétele arra késztette az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, hogy különös gonddal vizsgálja meg a tárcához tartozó vállalatok dolgozóinak művelődési helyzetét és szabja meg a további feladatokat, a közművelődési határozat szellemében. Az az előterjesztés, amelyik a minisztériumtól az Országos Közművelődési Tanács elnökségéhez került a tavasszal, reális, a sajátosságokat is jól érzékelteti. Egyforma őszinteséggel szól az eredményekről és a gondokról. A gondok egyikét a munkásszállók egy része okozza. A minisztérium felügyelete alá tartozó vállalati szállókban hatvanezer ember lakik. Vannak korszerű, nagy szállók, megfelelő művelődési lehetőségekkel és helyiségekkel. A szállók egyik csoportjában a kulturális nevelőmunkát dicséri, hogy az elmúlt években sok tízezer építőipari dolgozóban ébredt fel az önművelés igénye. Megélénkült az érdeklődés a politikai rendezvények, fórumok iránt is. Az utóbbi két évben jelentősen növekedett a könyvkölcsönzők száma, és sokan olvasnak a szállókban. De nem mindenütt ilyen rózsás a helyzet, több helyen sok még a tennivaló, és ezt nem felejtették el az előterjesztés összeállítói sem. Sok a korszerűsítésre szoruló munkásszálló, s ezeket egyéb más mellett a művelődési helyiségek hiánya jellemzi. És vannak még átmeneti, megszüntetendő szállások is, amelyeken csak elvétve találkozhatunk közművelődési munkával. A feladat adott — és nemcsak az építőiparban —, nagyon rövid idő alatt el kell érni, hogy egyetlen olyan munkásszáló se legyen, amelyben nem teremtették meg a művelődésnek legalább a minimális feltételeit. Nem lehet a legkisebb szálló sem televízió, rádió, alapkönyvtár nélkül. (Ma még vannak ilyenek.) Nem lehet, annál inkább sem, mert ugyanez az előterjesztés tartalmazza azt a vizsgálati eredményt, amely szerint az ágazat dolgozóinak érdeklődésében első helyen áll a tv-nézés és a másodikon az olvasás. A másik — országos — gond: a művelődési szándék, akarat felkeltése. Nehezen megoldható, ellene hat az ingázók életmódja, az utazással minimálisra csökkenő szabad idő. De meg kell ragadni a legkisebb alkalmat is a művelődési lehetőségek megteremtésére. Gondoljuk meg: csak a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál több mint százezer ember utazik naponta vagy hetenként az otthona és a munkahelye között. Szerencsére jó példát is olvashatunk. A Hajdú- Bihar megyei Művelődési Központ jól szervezett klubot nyitott, amelyben a munka befejezése és a vonat, autóbusz indulása közötti időben érdeklődésüknek és kérésüknek megfelelő programot adnak a bejáró szakmunkástanulóknak. Kívánatos lenne a debreceni tapasztalatok országos népszerűsítése. Két részterületről, onnan is főleg a gondokról esett szó. Mert ezek a legégetőbbek, a legfontosabbak. Hozzá kell tennünk, hogy örömmel olvastunk a jó kezdeményezésekről, feladatmeghatározásokról is. Például arról, hogy az építőipar különböző beosztású gazdasági vezetőinek továbbképzésében helyet kapnak közművelődési témák is. „A vezetők beszámoltatásánál, munkájuk értékelésénél közművelődési tevékenységüket is figyelembe kell venni” — iktatták a feladatok közé a minisztériumi előterjesztésben, s ezt hangsúlyozottan ajánljuk a legszélesebb körben. Ugyancsak a feladatok között szerepel, hogy a vállalatok, munkásszállások közművelődési aktivistáinak együttműködését és rendszeres tapasztalatcseréjét lehetővé kell tenni. Ismerve az építők közművelődési előterjesztését, csak ajánlani tudjuk részletes tanulmányozását, a saját helyzettel való összevetését, sőt a közvetlen tapasztalatcserét is más ágazatok számára. Mátyás István ___________------------------------------------