Népszava, 1976. május (104. évfolyam, 103–127. sz.)

1976-05-12 / 111. szám

1­9­7­6. május 12. Magyar és bolgár népfront­vezetők tanácskozása Kedden délelőtt a HNF Belgrád rakparti székhá­zában megkezdődtek a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsa vezetőinek hiva­talos megbeszélései. A ma­gyar tárgyalócsoportot Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a HNF OT főtit­kára, a bolgár küldöttsé­get Pencso Kubadinszki, a BKP PB tagja, a bolgár testvérszervezet elnöke vezeti. A megbeszélésen részt vesz Vladimir Vide­­nov, a Bolgár Népköztár­saság rendkívüli és meg­hatalmazott budapesti nagykövete. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára kedden a KB székházában fogadta Pencso Kubadinszkit, a Bolgár Hazafias Front or­szágos tanácsának elnö­két. Az igen szívélyes ba­ráti hangulatú találkozón — amelyen részt vett Sarlós István — a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik társa­dalmi és tömegszerveze­teinek tevékenységéről, valamint eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségeiről. A KGST postai és távközlési állandó bizottságának budapesti ülése A KGST postai és táv­közlési állandó bizottságá­nak X. ülése kedden kez­dődött meg a margitszi­geti Nagyszállóban. Az ülésen részt vesznek a KGST-tagországok és Ju­goszlávia küldöttségei, a KGST titkárhelyettese, va­lamint megfigyelőként a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Inter­­szputnyik nemzetközi űr­­távközlési szervezet kép­viselői. A megnyitó után a ma­gyar kormány nevében Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese üdvözölte az ülés résztve­vőit, méltatta a bizottság eddigi eredményes tevé­kenységét, és sok sikert kívánt további munkájá­hoz. A május 15-ig tartó ülés napirendjén számos, a hír­közlés integrációjával, a sokoldalú postai együtt­működéssel kapcsolatos kérdés szerepel. A bizott­ság most először foglalko­zik egyebek között az egyes távközlési eszközök, mikrohullámú berendezé­sek, elektronikus vezérlé­sű telefonközpontok mű­szaki követelményeinek meghatározásával, s tár­gyal a postaforgalom gé­pesítését és automatizálá­sát segítő berendezések, készülékek műszaki köve­telményeinek egységesíté­séről. A tervek szerint az ülés idején a tagországok szakminiszterei megálla­podást írnak alá a KGST- országok komplex auto­matizált hírközlő rendsze­réről. Szociálpolitikai KGST-értekezlet Budapesten A SZOT rózsadombi üdülőjében megkezdődött a KGST-tagországok munkaügyi miniszterei­nek értekezlete által lét­rehozott szociálpolitikai munkacsoport második ülése. Megvitatják a tár­sadalmi juttatásoknak az egyes országokban ér­vényes formáiról és szer­vezeti­­intézményi keretei­ről összeállított informá­ciós gyűjteményt. A munkacsoport — mely­nek koordinátora a ma­gyar Munkaügyi Minisz­térium — ezen az ülésen véglegesíti a KGST mun­kaügyi miniszterek 1977 tavaszán tartandó IX. ér­tekezlete elé terjesztendő Fiatal házasoknak, szülő nőknek és gyermekes csa­ládoknak nyújtott társa­dalmi támogatás című be­számoló tervezetét. A tanácskozáson Bulgá­ria, Csehszlovákia, Len­gyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köz­társaság, Románia, a Szovjetunió és Magyaror­szág szociálpolitikai szak­emberei vesznek részt. (MTI) Tanácskozás az üzemi demokráciáról Május 17-én háromna­pos konferencia kezdődik Békéscsabán az üzemi de­mokrácia kérdéseiről. A konferenciát rendező szer­vezési és vezetési tudomá­nyos társaság és a SZOT közgazdasági osztályának képviselői kedden Buda­pesten sajtótájékoztatón ismertették a tanácskozás programját. A konferencia megren­dezését különösen indo­kolttá teszi, hogy a szak­­szervezetek elmúlt évi kongresszusa fontos fel­adatként jelölte meg az üzemi demokrácia tovább­fejlesztését. A konferen­cián három szekcióban hangzanak majd el elő­adások, az egyik a mun­kamegosztás és az üzemi demokrácia, a másik a belső érdekeltség kérdé­seit tárgyalja. Külön szek­cióban tárgyalják meg a vállalaton belüli informá­ció és az üzemi demokrá­cia összefüggéseit. A tanácskozáson mint­egy 350-en vesznek majd részt, többségükben ipari vállalatok képviselői. Fórum Európa biztonságáról és az együttműködésről Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága, az Or­szágos Béketanács tudo­mányos bizottsága, a Ha­zafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága kedden délután „Európai fórumot” rende­zett a szegedi József Attila Tudományegyetemen. A tanácskozáson pedagógu­sok, népművelők, a helyi értelmiség képviselői, a népfrontbizottságok akti­vistái vettek részt. A szegedi tanácskozás az európai hét első hazai eseménye volt. Pálos, Ta­más, az MSZMP Központi Bizottságának osztályve­zető-helyettese és Nagy Miklós, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének alel­­nöke tartott vitaindító elő­adást. KÖZÉLET Bondor József építésügyi és városfejlesztési minisz­ter meghívására kedden ötnapos látogatásra Buda­pestre érkezett Grigor Sztoicskov, a Bolgár Nép­köztársaság építésügyi és építészeti minisztere. Kitüntetés a Barátság Házában Kedden délelőtt A. N. Kurem­kovo­t, a Szovjet­unió Tudományos Akadé­­miája kiállításrendezői ta­­­*á«z ának munkatársát, az űrkutatási kiállítás igaz­gatójét az MSZRT arany­­koszorús jelvén­yével tün­tették ki. A hitüet«*«dt Na.mt Mária, az MSZRT» főtitkára adta. Jelen volt I. V. Szali­mov, a Szovjet­unió budapesti nagykövet­­iégének tanácsosa, az SZRTSZ magyarországi képviselője. (MTI) «ITIlVYlEYÉS Narty Gábornak, az Ika­rus Karosszéria- és Jár­­m­űz­vár gazdasági igaz.la­­t-Mának eredményes mun­­kásságáért az Elnöiki Ta­nács a Munka Frderm­ano granv fokozata szittüntetést adományozta. (MTI) * Megemlékezés Erdei Ferencről Fortéi Fptpvc síriá^gi halfának 5 pv- P1 *"ne»l vpvt’cár Vn­­cTorní'kat a Haza^ac N^n­­a Mpcrvar Tudomá­­nydr­a 5i7^­nrg7q taná­r-cn v.ajTvviselői. Szeretts» Vp­­ovpipfAt. szarna +p^tnlQt PS­o-Vn Váró*; Takácsa, npn­­f7*or­thizobt!«tarta iirinprv d­eprlqgnni OT­l I­­­mpet C­onnaQ munkássá­gról. (MTI) Ifjab­b létesítményekkel gazdagodik a kohászváros A gyorsan fejlődő, 55 P7°r lakosú Dunaúj várn~ építés« az ötödik ötéves t«t*vb°n sem lassul le. A Dunai Vasmű nanobenu- Viánásával, a konverter«« acélművel és új kokszoló­művével, valamint az el­készülő hullámpapírgyár­­ral párhuzamosan tovább terjeszkedik a kohászvá­ros. Az idén 550 millió fo­rintot fordítanak a város fejlesztésére, s ehhez a vállalatok további 123 mil­lió forintos beruházásai járulnak. Az idei város­fejlesztési terv legnagyobb tétele a lakásépítés, amely­re csaknem 400 millió fo­rintot költenek, összesen 624 új otthon készül el ebben az évben. A laká­sokhoz üzletek és szolgál­tató műhelyek sora járul: 13 üzlethelyiséget, közülük egy élelmiszer ABC-áru­­házat adnak át. Út turis­taszálló, hattantermes pa­píripari szakmunkáskép­ző és 200 személyes kollé­gium készül el 1976-ban. Beköltözés csak fiataloknak Szegeden, az Ogyesszá­­ról elnevezett új lakóne­gyedben megkezdték a be­költözést a város egyik legnagyobb lakóházába, a 300 lakásos garzonházba. A lakásokban elsősor­ban olyan fiatal házasok kaptak otthont, akik ed­dig albérletben laktak, s néhány éven belül szövet­kezeti lakásba költöznek. Ilyen célú takarékosságu­kat a tanács azzal is elő­segíti, hogy mindössze 400 forint havi lakbért kell fi­zetniük. NÉPSZAVA JANICSÁROK ISKOLÁJA ( A RÁDIÓ MELLETT )Félmillió ember ügye­­z építők és a művelődés. Érdemes egy kicsit hosz­szabban megemlékezni a Janicsárok iskolája című dokumentumjátékról, me­lyet a rádiószínház muta­tott be a csehszlovák kul­túra hete alkalmából. Mindjárt az elején mond-­­juk ki, hogy Jiri Navratil és Jáchym Pelnár műve a dokumentumműfaj lehe­tőségeit eszményi módon aknázta ki: ritkán hallani ilyen szuggesztív rádiós alkotást. A történet alapjául szol­gáló események a sajtóból már ismertek. Az eredeti dokumentumok szerint készített hangjáték főhő­se, Alois Twardiecki egyi­ke volt azoknak a lengyel gyermekeknek, akiket a nácik elnémetesítés céljá­ból saját országukba szál­lítottak, magyarán, elra­boltak. A rablás felidézé­se, az átnevel­és módsze­reinek ábrázolása, az anya kétségbeesett küzdelme a gyermek visszaszerzésé­ért — önmagában is drá­mai erővel hat a hallga­tóra. Ami azonban külö­nösen méltánylandó, az az egész mű szerkesztésében (dramaturg Maráz László) kifejeződő érzelmi és er­kölcsi szenvedély, melyet a szörnyűségek felidézésé­ben is tárgyilagos kor­ábrázolás mellett érzékel­tettek az alkotók. A játék szokványos hang­montázzsal kezdődik, amelynek az a célja, hogy emlékeztessen bennünket a háborús rettenetre. E némileg talán fölösleges bevezetés után azonban elemi erővel bontakozik ki az igazi történet, amely ennyire kihegyezett té­mákban ritkán tapasztal­ható hitelességgel követi a valóságot. Pál Sándor ren­dezése a kiváló mű szín­­­vonalán mozgott, kerülte a rikító, hatásvadászó ele­meket, de nem félt a meg­ragadó érzelmi hatás fel­keltésétől sem. Bálint András elevenítette meg a gyermekkorára vissza­emlékező lengyel fiút, mértéktartóan, ahol kel­lett, iróniával, szenvelgés nélküli, fojtott pátosszal. Pándy Lajos fordítása ér­tékesen járult hozzá a bi­zonyára sokaknak és so­káig emlékezetes doku­­men­tum játék sikeréhez. KÖSZÖNTŐ A Magyar Rádió a Cseh­szlovák Szocialista Köz­társaság ünnepén sugár­zott műsorai közül figye­lemre méltó volt a vasár­nap délutáni Köszöntő. Azzal az előzetes várako­zással készültem fel meg­hallgatására, amellyel ál­talában az ünnepi műso­rok,­a várhatóan patetikus verses-zenés összeállítá­sokra készül az ember. Vagyis „beletörődtem”, hogy ilyenkor olyan, de olyan ünnepi a rádió, amelyhez foghatók az ér­zelemdús iskolai ünnepé­lyek műsorai szoktak len­ni. Ez alkalommal azon­ban felüdítő változatossá­­gú műfajokban, egyálta­lán nem ünnepélyes mű­sorszámok hangzottak el: a karcolattól a drámarész­letig sokféle módon mu­tatták be Prágát és lakóit. Puskás Károly szerkesztő jól válogatott, és Dobai Vilmos rendezése is szín­vonalasnak bizonyult. MŰVELŐDÉS A művelődéspolitikai rá­diós magazin ezúttal is sokszínű riportokkal, né­mi bírálattal és sok egyéb érdekességgel lepte meg hallgatóit. Érdekessége volt ennek az adásnak az az olvasási kísérlet, mely­ből többek között megál­lapítható, hogy kihez mi­lyen olvasmányélmény jut el. A kísérlet kapcsán to­vább gondolkodhatunk: vajon nem lenne érdemes ez­t a vizsgálatot lefolytat­ni például a rádióval kap­csolatosan is? Jó lenne megtudni, ki mikor és miért hallgatja az egyik vagy másik adót, az ilyen vagy olyan műsorokat. Háry Márta A szovjet filmművészek kongresszusa Szovjet filmművészek kongresszusa kezdődött kedden Moszkvában, a Kreml palota épületében. Harminckilenc szovjet filmstúdió alkotói gond­jairól tanácskoznak. A kongresszuson megjelent Mihail Szuszlov, Kirill Mazurov, Arvid Pelse, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagjai, elnökségé­ben a szovjet filmművé­szet nemzetközileg ismert személyiségei foglalnak helyet. Lev Kulidzsanov, a szövetség első titkára örömmel állapította meg, hogy szélesedett a szovjet film tematikai és műfaji skálája. 0S 000 bérlő Újdonságok a dalszínházakban Dalszínházainkban még javában tart az évad, több mű még az idén új beta­nulásban kerül közönség elé és jeles vendégművé­szeket is köszönthetünk — a következő évad terve azonban már elkészült. 1976—1977-ben az Opera­házban egy-egy operai, il­letve balett-ősbemutatóra és két operafelújításra ke­rül sor. Az Operaházban a be­mutatók közül először Minkusz Bajadér című táncjátékának egyik fel­vonását láthatja majd a közönség Petipa koreográ­fiájában, Árnyak tánca címmel. Ugyanezen az es­tén mutatják be Seregi László új koreográfiáját, Grand Pas címen, Stra­­vinszkij zenéjére. Mozart Figaro házasságának fel­újítása a következő neve­zetes esemény, majd az évad legérdekesebb ma­gyar ősbemutatója követ­kezik. Durkó Zsolt, mai zeneszerzőgárdánk ki­emelkedő egyénisége Ma­dách Imre Mózes című drámájára maga írt drá­maszöveget saját opera­művéhez. Az Erkel Színházban Fodor Antal két koreog­ráfiája lesz az első felújí­tás, illetve bemutató (a Ravel Bolerójára készített koreográfia felújítás, a Richard Strauss Don Juanjára alkotott új). Ez­után felújítják a színház­ban Verdi Rigoletto című operáját, ezt követően a műsorrendben húsz éve nem szereplő Pikk Dámát, Csajkovszkij remekművét, Seregi László új koreog­ráfiát készít Bernstein ze­néjére. A zeneszerzővel most tárgyal személyesen Amerikában a zenei ösz­­szeállításról. A fentieken kívül új, fiatal szereplőkkel hozzák színre Wagner Lohengrin című operáját. A bérletezés május 24- én kezdődik. A régi bér­lők június 4-ig újíthatják meg bérleteiket. A jövő évi bérletekben kiváló vendégművészeket is hall­gathatnak a bérlők, akik­nek a száma az elmúlt években folyam »tee«" emelkedik. Az idén már 58 000 fölé nőtt a számuk, ezen belül 22 000-nél több az ifjúsági bérlő. Szovjet—magyar filmvállalkozás Zalka Máté Csupán néhány napos pihenőre érkezett haza Kozák András háromhe­tes filmforgatás után a Szovjetunióból. Zalka Mátét, Lukács táborno­kot kelti életre a szov­jet—magyar együttmű­ködéssel készülő filmen. — Egy görög szárma­zású szovjet filmes, Ma­­hosz Zahariasz rendezi a Lukács tábornok életéről készülő filmet. A pro­dukcióban rajtam kívül — mondja Kozák And­rás — Buj­tor István és Koltai Tamás is játszik. Az előbbi Münnich Fe­rencet, az utóbbi egy Bal­er nevű tüzért alakít. Az operatőr is magyar: Kende János. Eddig a Krímben, Belogorszk környékén, a Belaja Szkálánál forgattunk, a tengerparton. A táj való­ban spanyolos, és a víz is. — A spanyol polgárhá­­ború melyik időszakából ovit új film ? — A háború utolsó másfél esztep­djából Fő­ként Zalkáról szól a film. Legjelentősebb ré­sze egy drámai epizód, színhelye Huesca váro­sa. A parancs értelmében Zalka brigádjának meg kellett volna ostromolnia az öt zászlóaljjal véde­kező ellenséges erődítést. A többi dandárt ugyan­akkor tétlenségre ítélték. S mivel L­ikács tábornok nem akarta a biztos ha­lálba vinni embereit, til­takozott a hadügyminisz­tériumban. Csakhogy a hadügyminiszter — áruló volt. Lukácsot hazaáruló­nak bélyegezte. Visszafelé jövet a frontra, kocsijával ráhaj­tott egy általa előzőleg veszélyesnek minősített el­ak­násított útra. Felrob­bant. A dandár másnap nélküle támadott. Az el­lenség szétverte az egy­séget. — Bár már Pesten is és Iszkaszentgyörgyön is forgattunk néhány jele­netet, a film nagyobb ré­sze még forgzadásra már Máris megyek vissza, de ezúttal Bakuba, ahol egy teljes hónapig filmezünk. Szémann Béla M­ integy félmillió ember dolgozik az építő- és épí­tőanyag-iparban. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumhoz tartozó vállalatok, intéze­tek ebből mintegy 280 ezer embert foglalkoztatnak. Köztudott, hogy az építőipari dolgozók munkahelye állandóan változik, sok az utazás, a munkások több­sége a szabadban dolgozik. Az építőipari munkások több mint felének állandó lakhelyétől távol van a munkahelye, ezért sok az ingázó, a munkásszálláson lakó. Ezek a sajátos körülmények hatnak az építők művelődésére is. Az iparágban dolgozók nagy száma és iskolázott­ság, műveltség szempontjából rendkívül vegyes össze­tétele arra késztette az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, hogy különös gonddal vizsgálja meg a tárcához tartozó vállalatok dolgozóinak művelődési helyzetét és szabja meg a további feladatokat, a köz­­művelődési határozat szellemében. Az az előterjesztés, amelyik a minisztériumtól az Országos Közművelődési Tanács elnökségéhez került a tavasszal, reális, a sajá­tosságokat is jól érzékelteti. Egyforma őszinteséggel szól az eredményekről és a gondokról. A gondok egyikét a munkásszállók egy része okoz­za. A minisztérium felügyelete alá tartozó válla­lati szállókban hatvanezer ember lakik. Vannak korszerű, nagy szállók, megfelelő művelődési lehető­ségekkel és helyiségekkel. A szállók egyik csoportjá­ban a kulturális nevelőmunkát dicséri, hogy az elmúlt években sok tízezer építőipari dolgozóban ébredt fel az önművelés igénye. Megélénkült az érdeklődés a po­litikai rendezvények, fórumok iránt is. Az utóbbi két évben jelentősen növekedett a könyvkölcsönzők szá­ma, és sokan olvasnak a szállókban. De nem mindenütt ilyen rózsás a helyzet, több helyen sok még a tennivaló, és ezt nem felejtették el az előterjesztés összeállítói sem. Sok a korszerűsítésre szoruló munkásszálló, s ezeket egyéb más mellett a művelődési helyiségek hiánya jellemzi. És vannak még átmeneti, megszüntetendő szállások is, amelyeken csak elvétve találkozhatunk közművelődési munkával. A feladat adott — és nemcsak az építőiparban —, nagyon rövid idő alatt el kell érni, hogy egyetlen olyan munkásszáló se legyen, amelyben nem terem­tették meg a művelődésnek legalább a minimális fel­tételeit. Nem lehet a legkisebb szálló sem televízió, rádió, alapkönyvtár nélkül. (Ma még vannak ilyenek.) Nem lehet, annál inkább sem, mert ugyanez az elő­terjesztés tartalmazza azt a vizsgálati eredményt, amely szerint az ágazat dolgozóinak érdeklődésében első helyen áll a tv-nézés és a másodikon az olvasás. A másik — országos — gond: a művelődési szándék, akarat felkeltése. Nehezen megoldható, ellene hat az ingázók életmódja, az utazással minimálisra csökkenő szabad idő. De meg kell ragadni a legkisebb alkalmat is a művelődési lehetőségek megteremtésére. Gondoljuk meg: csak a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál több mint százezer ember utazik naponta vagy hetenként az otthona és a munkahelye között. Szerencsére jó példát is olvashatunk. A Hajdú- Bihar megyei Művelődési Központ jól szervezett klu­bot nyitott, amelyben a munka befejezése és a vonat, autóbusz indulása közötti időben érdeklődésüknek és kérésüknek megfelelő programot adnak a bejáró szak­munkástanulóknak. Kívánatos lenne a debreceni ta­pasztalatok országos népszerűsítése. Két részterületről, onnan is főleg a gondokról esett szó. Mert ezek a legégetőbbek, a legfontosabbak. Hozzá kell tennünk, hogy örömmel olvastunk a jó kez­deményezésekről, feladatmeghatározásokról is. Például arról, hogy az építőipar különböző beosztású gazdasági vezetőinek továbbképzésében helyet kapnak közműve­lődési témák is. „A vezetők beszámoltatásánál, mun­kájuk értékelésénél közművelődési tevékenységüket is figyelembe kell venni” — iktatták a feladatok közé a minisztériumi előterjesztésben, s ezt hangsúlyozottan ajánljuk a legszélesebb körben. Ugyancsak a feladatok között szerepel, hogy a vállalatok, munkásszállások közművelődési aktivistái­nak együttműködését és rendszeres tapasztalatcseréjét lehetővé kell tenni. Ismerve az építők közművelődési előterjesztését, csak ajánlani tudjuk részletes tanul­mányozását, a saját helyzettel való összevetését, sőt a közvetlen tapasztalatcserét is más ágazatok számára. Mátyás István ___________­------------------------------------­

Next