Népszava, 1976. október (104. évfolyam, 232–258. sz.)
1976-10-21 / 249. szám
1976. október 21 A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szerdán Budapesten országos termelőszövetkezeti közművelődési tanácskozást rendezett. Moharos József elnökhelyettes megnyitójában elmondta, hogy mind több jól képzett szakembert foglalkoztatnak a termelőszövetkezetek. A tsz-ekben mintegy 100 függetlennek közművelődési ügyintéző is dolgozik. Még jobb lenne a helyzet, ha a falun élő értelmiségieik, mérnökök, pedagógusok, orvosok, állatorvosok még többet törődnének a közművelődési munkával és tudásukat, ismereteiket megosztanák a termelőszövetkezeti dolgozókkal. Dr. Németi László, a TVT titkára arról szólt, hogy a közös gazdaságok jelentős összegeket fordítanak szociális és kulturális célokra. 1975-ben 24 millió forintot költöttek oktatásra, 32 milliót sportra és 19 milliót kulturális jellegű beruházásokra. Közművelődés a tsz-ekben Gáspár Sándor Kőbányán Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán látogatást tett a főváros X. kerületében. Részt vett a látogatáson Mészáros Vilmos, az MSZMP budapesti bizottságának osztályvezetője. A kőbányai pártbizottság székházában a vendéget Szakali József, a Központi Bizottság tagja, a kerületi pártbizottság titkára és Zambezi József, a városrész tanácselnöke köszöntötte. Gáspár Sándor beszélgetést folytatott a kerület párt-, állami, társadalmi szerveinek vezetőivel, akik tájékoztatást adtak Kőbánya poétikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről, feladatairól. Ezután ellátogatott a Fataky István művelődési központba és ifjúsági házba, megtekintette a szocialista brigádok parkját, amely most épül, továbbá a Halom utcai óvodát, amely a helyi tanács, valamint a Férfi Fehérneműgyár, a Villamosberendezések és Készülékek Gyára, az Elektromos Készülékek és Alkatrészek Gyára, a Szerszámgép-Ipari Művek és a Remix Rádiótechnikai Vállalat társadalmi hozzájárulásával létesült. Végül Gáspár Sándor a Kőbányai Gyógyszerárugyárban üzemlátogatáson vett részt, és itt találkozott a városrészben dolgozó szocialista brigádvezetőkkel. Németh Károly Moszkvába utazott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Moszkvába utazott. Németh Károlyt útjára elkísérte Borbély Sándor és Párai Imre, az MSZMP KB tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői. Németh Károlyt a repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az NKP képviselőinek látogatása hazánkban Az MSZMP KB meghívására 1978. október 17. és 19. között Magyarországon tartózkodtak a Német Kommunista Párt képviselői: Karl-Heinz Schröder, a vezetőség titkára és Günter Weiss, a Központi Döntőbizottság elnöke. A Német Kommunista Párt képviselőit fogadta Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. A megbeszélésen részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Az őszinte, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről. Az NKP képviselői tájékoztatást adtak a vezetőség 4. plenáris üléséről és az NSZK-ban a választások után kialakult helyzetről. A két párt képviselői megvitatták a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megállapodtak az MSZMP és az M NKP közötti együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseiben. Aláhúzták a Magyar Népköztársaság és az NSZK közötti, a két nép és az európai enyhülés érdekeit szolgáló kapcsolatok jelentőségét. Nyolt nyelvű mezőgazdasági szótár A fordítók és a mezőgazdasági szakemberek munkájának megkönnyítésére nyolcnyelvű szótárat szerkesztett Tihanyi László isaszegi mezőgazdasági technikus, aki húsz éve foglalkozik szakmai fordítással.. A még kéziratban levő szótár a növényneveket ismerteti latin, magyar, orosz, angol, német, francia, cseh és szlovák nyelven. Műve — amelyben feldolgozta a szántóföldi kultúrnövények, a zöldségfélék, a gyümölcsfák, az erdei fák, a dísznövények, a dógyümölcsök, és a rét-legelők növényeinek neveit — jelenleg mintegy 10—12 ezer címszót tartalmaz nyelvenként. Megjelent a Tál „Folyamatos eszmecsere is párttagokkal — eredményesebb pártmunka" címmel a tagkönyvcserebeszélgetések tanulságairól ír a lap vezető helyén közölt cikkében Koncz István. A tervszerűség fokozásának néhány kérdését elemzi tanulmányában Hoós János, zöldségségtermelésünk sokakat érintő és érdeklő időszerű problémáit világítja meg Dinnyés János írása. Almosi Miklós sok példával illusztrált cikke az Egyesült Államok bizonyos rétegeiben eluralkodó neokonzervativizmus gyökereit tárta fel. A Magyar Kommunista Párt harminc év előtti ,11. kongresszusáról emlékezik meg Blitskovits János ,,Békés átmenet és szövetségi politika” című írása. Lick József az érdek fogalmát és társadalmi ,sadalmi Szemle meghatározottságátfejti ki — a témához kapcsolódó különböző álláspontokkal vitázva — nagyobb lélegzetű tanulmányában, if. Varró Rózsa a biologizmus irányzatának néhányjelenségét bírálja „Az élővilág és az ember viszonya" címmel. A folyóirat négy interjút közöl az üzemi rendről és a munkafegyelemről, Kéri Tamás tollából Tószegi Zoltán cikke az állami gazdaságokban meglevő bérszabályozás különböző formáiról szól. Közli a lap B. Hitnernek a Pravdában megjelent cikkét az irányítás szervezeti rendszerének tökéletesítéséről. Az el nem kötelezett országok colombói csúcsértekezletének tanulságai, e mozgalom helyét és szerepét elemzi a nemzetközi rovatban Serény Péter írása. KÖZÉLET Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Hurst Sindermann-nak. a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének a Bohlen tartályhajót ért szerencsétlenség alkalmából. Dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, az iráni kereskedelmi miniszter meghívására, a teheráni nemzetközi vásár megnyitása alkalmából szerdán Teheránba utazott. A teheráni nemzetközi vásáron 15 magyar vállalat vesz részt. A Borsod megyei képviselőcsoport szerdán Sárospatakon tartotta ülését, amelyen a tokaj-hegyaljai szőlőtermesztés helyzetéről, valamint a vidék iparosítását elősegítő hegyaljai ásványbányászat fejlesztési lehetőségeiről tárgyaltak. Tervegyeztető megbeszélést tartottak szerdán Szolnokon a Munkaügyi Minisztérium és Szolnok megye vezetői. Áttekintették a negyedik ötéves terv munkaerő-gazdálkodásának megyei tapasztalatait és az ötödik ötéves terv célkitűzéseit. ITÜTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Németh Gábornak, az Országos Mérésügyi Hivatal elnökének eredményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Ajtai Miklós az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke adta át. Koszorúzás Csákó Mihályról, a szakszervezeti mozgalom kiemelkedő személyiségéről, a Boripari Dolgozók Szakszervezete tíz éve elhunyt elnökéről szerdán délelőtt a családtagok, a volt munkatársak és barátok sokasága emlékezett meg. Sírját a Szaktanács nevében Földvári Aladár elnök, Ligeti László alelnök és Timmer József titkár, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének képviseletében Petrák Ferenc főtitkár koszorúzta meg a szakszervezeti mozgalom számos vezetőjének jelenlétében. NDK-kitüntetés magyar szakembereknek Az NDK budapesti nagykövetségén szerdán koktélt tartottak az NDK tengerhajózási napja alkalmából. Gerhard Reinert, nagykövet három magyar hajózási és külkereskedelmi szakembernek adta át az NDK tengerhajózási érdemérmet a két ország hajózási kapcsolatának erősítésében, együttműködésének fejlesztésében szerzett érdemeiért. NÉPSZAVA A HÉT FILMJEI Járvány . . . Hova tűnt Balás János?! Élt-e, s él-e egyáltalán, vagy csak a legendák őrzik önként vállalt önfeláldozását, halhatatlanságát?! — Ezzel a megválaszolatlan, ködösjelképes kérdéssel fejeződik be az új magyar film, Gábor Pál Járványa. . . . Ami azt illeti, a XIX. század provinciális gondolkodásán túllépő doktor alakja — aki a cselekmény során végül is eljut a társadalmi igazság felismeréség s a harc tevékeny vállalásáig — korántsem csak az írói fantázia szüleménye. Hogy ihletője élt, s hogy létezett — művei is bizonyítják. Ugyanígy a történelmi háttér is valóságos. 1831 — a kolerajárvány, s az ezt követő felkelés időszaka. Zemplén, Abaúj, Sáros. Megszámlálhatatlan a halottak száma. Ugyanakkor a járványügyi korlátozások lehetetlennéteszik a parasztok mozgását, megélhetését. A Felvidéken — ahol különböző nemzetiségek élnek egymás mellett — kirobban a parasztlázadás. Most már nemcsak a kolera pusztítja az embereket, hanem a belháború is. Megtorlás, újabb gyilkosságok. S a háttérben ott munkál az osztrák poliikával elégedetlen magyar nemesség hazafias mozgolódása is ... ... Miért akkor ez a ködösítő. ..legendásított" befejezés? Üres — és kissé közhelyes — rendezői fogás csupán?! Szó se róla. A befejezés is a rendezői szándékot igazolja. A filmbéli Balás doktor korokat átívelő példázatát. Amiként Gábor Pál előzetes nyilatkozatában is olvasom: „Balás útja a néppel, a forradalommal való együtthaladásnak hasonló harcait, vívódásait, áldozatait, kérdéseit mutatja fel nekünk, melyekkel a századunkban mondjuk Thomas Mann, vagy más módon persze Salvatore Allende is szembetalálkozott.” Valóban, a filmbéli Balás figurájában (Kozák András alakítja kétkedő, lábadó tekintette!) legalább négy évszázad emberi problémája sűrűsödik össse. Felvilágosult orvos. Humanist. A tudomány és a haladás híve. Minduntalan szembetalálkozik az emberi butasággal, feelőtlenséggel, s a tudomány felelősségével. Vívódik a fágadalmiság ,aazi tartalma felett a rációnál, gondolkodás deleromásával, s a cselekvő keresésének kényszerével. Tudomásul kell vennie, hogy a reformok semmit sem érnek, ha felparázsok az elégedetlenség. S tapasztalnia kell azt ,s, hogy a parasztlázadók miként veszik el a hatalmat önmaguk felett is. Pa’ás memrébá’a látni és átérezni a világot, a magyar valóságot, az emereket: hol a helye a gondolkodó értelmiségnek?... Majdan rádöbben: csak a kisemmizettek, a szenvedők oldalán találhatja meg az igazi cselekvés feltételeit. Balás János tehát XIX. századi hős, s egyben kortalan lázadó. Ezt a szándékot igazolják a filmben minduntalan felhangzó filozófiai idézetek, bölcseletek is. Csakhogy ez a bölcseleti anyag nehezen szerveződik filmmé, képi látvánnyá. Illetve Gábor Pál (és kitűnő operatőre, Koltai Lajos) úgy formálja állandóan a jeleneteket, hogy ez a bölcseleti-filozófiai „anyag” minduntalan érzékelhető legyen — tételesen is. Szüntelenül vitázik, érvel, s úgy szervezi a „filmes valóságot”, hogy a „lényeg” (azaz a gondolkodó ember kortalanága) mindig „kitetsszen”. A filmbéli Balás csak ,,nagypróbákat” él át.. . Hol a földesurak vádolják lázadással, hol pedig a parasztfelkelők zárják börtönbe. Kikötik, megetetik bizmuttal, üldözik, majd pedig a két tábor közötti frontvonalon csapódnak körötte a lövések. S Balás az érdekes-okoskodó monológok között úgy viselkedik, mint egy XIX. századi Krisztus. A másik orcáját is odanyújtja a „bűnösöknek”, s a „kődobálók” kegyetlenségére ..kenyérre!” felel. Balás így ..kortalan” és szenvedő hős — de egyben személytelen is. Mert próbatételéből hiányoznak azok a szituációk, amelyekben föltárulhatna a doktor igazi énje: a személyét uraló vívódás és töprengés, a kétkedés és a megadás egyedi természete. Amitől s amiért érdekes lehetne a róll szóló, s egyben általánosítható történet. Gábor Pál korábbi filmjeiből úgy tűnt — nem szereti a szószaporítást és a felesleges látványosságot. Sőt, el is vetette őket... Mindig a lényegre tört. Most mintha nem válalná következetesen a saját, nehezen kiküzdött hangvéteét és filmkészítési módszerét. Vagy is: most is arra törekszik. hogy az életet, az összefüveéseket. a történelem hétkhznani.sán'rt matassaa pontos hrtvszínek. a tOTP.0grpO7£R- sok vetfi’et ébert — ele ezt g-7 anvflrot mn: oda rta] nyi szét.zUqt ’a közhelyekkel s a bevált ismerős látványossággal. A leg?na,Tv--'hb bal nettig 0^ hogy búgét — az Intell aktuális tQrek'-évek mellett — nem sikerült étre’mir e' f ri: tet fen. sokarúan ábrázolnia. F-z a Ba'és lerteUehVi csak ;'mer*s ’rioat3rt”«J!f)T:ná+i ^rrvcTerAs’tetc fe’adathal mazt .példáz” — a ma*-nhere számára. Noha érdekesap — de kevés egyediséggel, izgalommal. Gantner Ilona Budapesten szerepel a Szófiai Állami Opera Bolgár zenei napok november végén November 25. és december 1. között boldi zenei napok lesznek hazánkban. Több vendég együttes smzenel Budapesten ésvidéken. Kimagss’ó vendégünk lesz napjaink egy’kert?’vá’óbb rtr'o’ata. a Szófiai Állami Operaház «“»yüttese, amely egyízben már emlékezetes sikerrel szere*t elt hazánkban. A 550 fővel érkező, rínlígei v. együttes november ?5-én P. Hadzstev: Sétai lenény cm fi tolnár r'*'p-áját mutatja be, 27-én és ?6-án a Borisz Dodunovot Muszorgszkij. 21-én és 30-án a Don Carlost, Verdi zenedrámáját. A vendégjáték a most folyó operai évad kiras,,asó eseménye. Szófiai szólisták néven ismert bolgár hangszeres művészek együttese mutatkozik be Dunaújvárosban. Szombathelyen, Székesfeh árva rótt és Budara °«*en. Vend^rink lesz a Tilev-vonósnévvel, Pápán és Budapesten. Több hazai együttesünk és kórus’.mnk ad hangversenyt he’zár alkotók művébő' Dimitar Peskov vezámtil a stiekelei , Krim.fovileus Zenekart Misko’eort. t,eninvárosban és Budapes ten. Bozsidar Noev zon goraművész Budapesten és Szentendrén lép fel. Három éve, 1973 októbere óta működik az ifjú múzeumbarátok klubja a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Az ifjúság látáskultúrájának fejlődését, a művészet jobb megértését, befogadását segítő klubban most új előadássorozatot indít a múzeum és a TIT budapesti szervezete. A sorozat címe: Hogyan nézzünk műalkotást? Az európai festészettel foglalkozó előadásokat film- és diaképvetítés kíséri, továbbá tárlatvezetésekkel és azokhoz kapcsolódó konzultációkkal egészítik ki. A csütörtök délutánonként elhangzó, összesen kilenc előadásra bérletet bocsátanak ki. Az első előadást október 21-én 17 órakor tartják Az európai művészet fejlődése címmel. Révész Zsuzsa művészeti író előadására, továbbá tárlatvezetésre és konzultációra kerül sor ez alkalommal. Októberben még egy rendezvény lesz a sorozat keretében. 28-án a Kompozíció a festészetben című filmet vetítik, majd Tátrai Vilmos művészettörténész tart konzultációt. Hogyan nézzünk műalkotást? A költő nem ismeretlen és nem közömbös előttünk, hiszen Vándor az aszályban című első kötetének megjelenése óta várjuk, szívesen fogadjuk újabb verseit. Az első kötet megengedetten próbálkozás-tájékozódás jellege után a másodiknál már azt kutatja az olvasó és a kritikus, merre tart a költő felődése, tökéletesetik-e a forma, egységesedik-e a költői világ. Sárándi József új kötetének gondos végigolvasása után egyfelől megnyugodva, másfelől hiányérzettel, de mindenképpen további bizalommal tesszük le a könyvet. Megnyugodva, hogy a költő jó úton jár, keményen küzd önmaga megalkotásáért. Sárándi élete változásokban gazdag. A változások, a külső élettények és a belső történések is nyomon követhetők a kötetben. Ahogy távolodnak, haványulnak az emlékek, úgy látja és láttatja egyre határozottabban, lényegretörőbben mindazt, ami az emberben a múltból örökre megmarad. A Tárgyak, a Múzbalénés és a Levél anyámnak Emlékországba adták Sórandi lelki földrajzi térképének kiemelkedő pontjait. Az emlékek makacs ébren tartása, a tárgyakhoz való szoros kötődés, szülei élete igazolásának vágya, a társkeresés és T‘*^rv"ia 57017^e,mn fényárnyéka jelennek meg állandó motívumokként. A motívumok köre lehetne tágabb is. Előbb említett hiányérzetünk talán abból fakad, hogy a Vándor az aszályban sokoldalúbb költői arcv’kot villantott fel, többet előlegezett, mint amennyit csaránói emelőre a Tűzoltók napjában beváltott. Olyan értréltársadalmi és történelmi modorék vetődtek ott fel, amelyekről most alig, vagy egyáltalán nem esik szó. A magyarázat erre az lehet, hogy az érlelődés éveiben Sárándi inkább kevesebbet markol, de azt igyekszik alaposan feltárni. Kötetét nyilván szigorú válogatás előzte meg. A ciklusok (Világok világa, Negatív, Arcod, Benned bujdosom) egységesek, tiszta hangon pendítenek meg és járnak körül egy-egy érzést, hangulatot. A kötet legjobb darabjaiban határozottan megfigyelhető a formai kristályosodás, a fegyelmezettebb versszerkesztés. A kötött formáid Magdolnaelbocsátó. Aludni volna jó, vagy a szabadabb megformálású Napok, Virágok — jó versek. A két utóbbi — az emberi lét kilátástalanságát és nagyszerűségét felvillantó — vers átmenetet képez a Tárgyak, a Múltbalépés, a Levél... világához. E három ..prózavers’’ olyan erősen lírai töltésű, gazdag, hogy arra kell gondolnunk. Strandi nak érdemes lenne több prózát is írnia. A versek között akad döcögés is, amelyet kihagyhatott volna a kötetből, de ez a három írás hibátlan. Kevésbé sikerültek például a játékos versek: iskolásak, ritmusuk egyhangú. Ha azonban a kötet egészének mérlegét megvonjuk, összehasonlíthatatlanul több súllyal esik latba, ami benne jó, értékes. Klérzik belőle az az erő, amelyet az Ígéret földjén című versében így fogalmaz Sárándi: „Állok cellányi versmagányban ' s a csodára képesek elszántságával készülök jövendő birtokaimra.” (Szépirodalmi) Liptay Katalin Tűzoltók napja Sárándi József versei MOKISZONT — A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és az MSZMP Budapesti Igazgatóságának esztétikai tanszéke nagy érdeklődéssel kísért nyílt vitát rendezett a Fészek Művészklubban, az érthetőség — közérthetőség értelmezéséről. Fukász György, Autócs Éva, Aradi Nóra, Hermann István, Maróthy János és Szilágyi Páter a művészet sok oldaláról közelítették a kérdést, amelyhez sok művész és népművelő szólt hozzá. — A nemzetközi Liszt hanglemez nagydíjat október 22-én este — Liszt születése 165. évfordulóján — a Zeneművászati Főiskolán, díszhangverseny keretében adják át. A Zeneművészeti Főiskola és a helsinki Sibelius Akadémia közötti baráti kapcsolat keretében Budapestre érkezett az akadémia hallga tbc nopoy - ja. Ellen Urho roktmh v íyettesnő vezetésével. A vendégek hangversenyt adnak a főiskola kirtemében október 21-én 18.30 órai kezdettel. A lengyel könyvkiadás gazdagságát érzékeltető, teljes keresztmetszetét tükröző, mintegy 1800 kiadványt felvonultató könyvkiállítás nyílt szerdán a Magyar Nemzeti Galéria Budavári épületében. Megnyitásán ott volt dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes, képviseltette magát a lengyel nagykövetség. A gazdag anyag bemutatja a lengyelül megjelent magyar műveket is. Az utóbbi 30 évben 313 magyar irodalmi alkotás látott napvilágot Lengyelországban, mintegy 5 millió példányban. Különösen az utóbbi években színesedett a magyar literatúra kínálata. A kiállítás tíz napig várja látogatóit a Budavári Palotában, azután a veszprémi közönség ismerkedhet meg vele. Lengyel könyvek a Nemzeti Galériában