Népszava, 1977. május (105. évfolyam, 101-126. sz.)
1977-05-07 / 106. szám
■A. er ., májuius 7. Az aluljáró Petőfi Sándor utcai feljárója balesetveszélyes hely. A gyalogosok akadály nélkül áthaladhatnak közvetlenül ott, ahol a kocsik feltűnnek Országos körkép a biztonságtanulókról• Úttörők az autóbuszon — Rajzverseny — Közlekedési fórum Csongrádiban megszervezték, hogy a helyi autóbuszjáratokon délutánonként úttörők teljesítenek szolgálatot. Több alkalommal került és még kerül sor ingyenes fényszóróbeállításra a megyében. A programot motoros ügyességi bemutatók és KRESZ-vetélkedők teszik teljessé. Heves megye közlekedésbiztonsági tanácsa ezekben a hetekben a Népújságban hét különböző közlekedési témát dolgoztat fel. A nagyobb szállítási vállalatoknál, üzemekben előadásokat, vetítéseket, közlekedési kiállításokat, valamint rajzversenyt is szerveztek, illetve szerveznek. Baranya egyik érdekes rendezvénye az üzemi Ki mit tud. A téma természetesen itt is a közlekedés. Színes, izgalmas közlekedési programot szerveztek a szocialista brigádtagok és családtagjaik számára is „Vetélkedik a család” címmel. Fejér megyében önálló kiadványt készítettek a július 1 - től kötelező biztonsági öv használatának propagálására. Közlekedési fórumot, filmvetítéseket vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél, sőt még parkokban is rendeznek. Figyelemre méltó a Komárom megyeiek kezdeményezése: a megyei közlekedésbiztonsági tanács a helyi Autóklubbal, az Autóközlekedési Tanintézettel és az MHSZ-szel közösen úgynevezett „Pótórás akciót” szervez. Ennek lényege: csökkenteni a vezetéstechnikai járatlanságát azoknak, akik már régebben rendelkeznek gépjárművezetői jogosítvánnyal, de a gyakorlatban hónapok, esetleg évek óta nem, vagy csak nagyon ritkán vezetnek. Ugyancsak Komárom megyében szervezik meg a lovaskocsihajtók klubját, amelynek keretében rögtön sor kerül egy közlekedésbiztonsági hajtóversenyre is. A mezőgazdasági vontatók és a lassú járművek versenyének egyébként Csongrádban már igen szép hagyományai vannak, lehet, hogy az ő példájukat irigyelték meg a komáromiak. Borsod megyében nagy sikerrel zajlott le a kerékpárosok hete: a rendőri ellenőrzés során a helyszínen a bírság helyett rögtön meg lehetett vásárolni a szükséges világítási és egyéb, a biztonságos közlekedéshez nélkülözhetetlen berendezéseket. Felvilágosító előadásokat tartottak külön az idős és beteg embereknek a szociális otthonokban, hiszen az ő számukra az átlagosnál is veszélyesebb a mindennapi közlekedés. Több helyen az idős, rosszul látó emberek botjaira fényvisszaverő anyagokat tettek. Sikeresen zajlanak a megyében az üzemi KRESZ-vetélkedők is. Békés megyében már megtörtént a közlekedési kirakatverseny értékelése: az első díjat a Szeghalom és vidéke ÁFÉSZ nyerte. Különféle biztonsági eszközökkel rendezték be a bolt ki-,rakatát, a háttérbe pedig érdekesebb baleseti szituációkat bemutató ábrákat, fényképeket helyeztek, meggyőző erővel bizonyítva, hogy a biztonsági eszközök nem, vagy nem megfelelő használata milyen súlyos következményekhez vezethet. A kerékpárosok hetén összesen több mint 110 kerékpárt sikerült felszereltetni a megyében a megfelelő világítási és egyéb berendezésekkel. A kerékpárosoknak egyébként külön röpcédulákat is készítettek. Megszervezték, hogy az iskolákban egyhuzamban vetítsék le a népszerű „Stop! Közlekedj okosan!’’ filmsorozat valamennyi epizódját. A közlekedési úttörőknek forgalomirányító botokat, jelzőtáblákat adtak, sőt sapkával is „felszerelték” őket. Az udvarias és defenzív vezetés minél szélesebb körű elterjesztése érdekében egy fotópályázatot is kiírtak a megyében. Gyulán, a SZOT-üdülőben az ország minden tájáról ide érkezetteknek keddenként játékos ügyességi és KRESZ-vetélkedőket szerveznek, s a helyezetteket díjakkal is jutalmazzák. Vas megye közlekedésbiztonsági tanácsa örömmel nyugtázhatja: a kerékpárosok hetén felszerelt világítóberendezések hatására az utóbbi hetekben máris érzékelhetően csökkent a kerékpárosokkal valamilyen módon öszszefüggő, esti, éjszakaibalesetek száma. Szinte minden járásban folyamatban van közlekedési fórumok szervezése. A gyerekek KRESZ-fotót tölthetnek ki, a felnőttek a jó idő beköszöntésével szabadtéri filmvetítéseken vehetnek részt és itt is folyamatban van a kirakatverseny szervezése. D. A. A szűk utcában egymást segítik a teherautók vezetői ntt's 7 MTA 11 Tegyek, érvek, viták a biztonsági övről Alig két hónap múlva — 1977. július 1-én — egy egészen szűk körű kivételtől eltekintve, személygépkocsival csak akkor szabad elindulni, ha az első ülésen helyet foglalók a biztonsági övet becsatolták. Az utóbbi időszakban szemmel láthatóan is örvendetesen nő azoknak a száma, akik a jármű e szó szoros értelmében életfontosságú felszerelését már nemcsak dísznek tartják a kocsijukban, hanem használják is. Nem nehéz azonban azt sem észrevenni, hogy még mindig csak a kisebbség jutott el idáig. Számos kocsiból még mindig hiányzik az öv. Tulajdonosaik közül talán még emlékeznek a bukósisak-témára? Ezúttal nem fog az az eset megismétlődni! A kereskedelem — amely az öveket többféle változatban is árusítja — nem fog az utolsó napokban sem kifogyni a készletekből! Július 1-én viszont egyetlen autós se hivatkozhat a szabálysértést megállapító rendőrnél arra, hogy az autószervizek nem voltak képesek az utolsó hét rohamát állni, s mindenkinek az övét beszerelni! De tulajdonképpen miért is kell viselni majd az övét? S ha kell, miért idegenkedik annyi autós tőle? Kik azok, akik legszívesebben, s akik legkevésbé hordják az övét? Ezekkel a kérdésekkel az utóbbi időben hazánkban is több kutatóhely (így többek között a Közlekedési Tudományos Kutató Intézet, az OKBT Tudományos Kutatási Szakbizottság, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet) foglalkozott. A közzétett beszámolók alapján a legfőbb válaszok megadhatók. Miért kell az övét viselni? Röviden azért, mert mindenkinek kötelessége mindent megtenni embertársai (és a saját maga) életének, testi épségének védelmében. Aki nem ezt vallja, az kiközösíti magát a társadalomból. Aki pedig nem használja a biztonsági övét, az pedig nem tesz meg mindent az élet és a testi épség védelmében. Sokan az öv életmentő szerepét hallva csak legyintenek. A náluk feltehetően tájékozottabb kutatók azonban más véleményen vannak. Ausztráliában — ahol a világon elsőként vezették be a biztonsági öv használatát — a meghaltak száma (55%-os övhasználatmellett is!), 77, a sérülteké 12% %-kal csökkent. Franciaországi felmérések szerint az övét nem viselők halálos kockázati aránya több mint kétszerese az övét viselőkéhez képest. A svédek szerint az öv viselése esetén a halálosan megsérültek száma a korábbinak a felére csökkenthető. Az NSZK- ban — ahol az öv viselése kötelező, de az előírás ellen vétőket csak figyelmeztetik — a halottak számának 25, a sérültek számának 16%-os csökkenését észlelték a rendelkezés hatálybalépése után. Ugyanitt kiszámították, hogy az övék használatával több mint háromszor annyi pénzt takarítanak meg a népgazdaságnak, mint amennyibe maguk az övék a beszereléssel együtt kerülnek. A mellékelt ábra azt is jól szemlélteti, hogy — csaknem ötvenezer baleset kiértékelése szerint — a test különböző részei, létfontosságú szervei milyen arányban mentesülhettek volna a sérüléstől, ha az autós biztonsági övet viselt volna. Ezért kell az övét viselni! Joggal tehető fel ezek után a kérdés, hogy ha a kutatások enynyire egyértelműen kedvezőek, miért idegenkedik mégis annyi autós az évtől? Az okok meglehetősen sokrétűek. Számos ember egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy balesetnek akárcsak a részese is lehet. Sajnos azonban ez a felfogás enyhén szólva is naiv. A baleseti statisztikában évenként szereplő több ezer halott és sérült sem ült volna aznap autóba, ha akárcsak sejtette volna, mi vár rá. Az övét ellenzők többsége azt hiszi, hogy ha baj van, akkor vagy ,,kitámasztja” magát, vagy úgyis mindegy A kutatók — akik állításaikat mérésekkel és kísérletekkel, nem pedig egyéni „érzéseikkel” támasztják alá — azonban megállapították: már 20 km/ óra sebesség esetén is a gépkocsiban elöl ülők halálos sérüléseket szenvedhetnek. 60 km/ó sebesség mellett pedig az emberi karnak olyan erősnek kellene lennie, hogy a másodperc tört része alatt 3000 kg súlyt a magasba tudjon lökni. Erre egyetlen ember sem volt és nem is lesz sorsa képes. Viszonylag sokan vannak olyanok, akik az öv viselését kényelmetlennek tartják. Feltehetően sokuknak más berendezés is van a kocsiban, ami nincs a legjobban a kezük ügyében. Kinek alacsonyan van a könyöktámla, kinek a gázpedálállás nem éppen „lábra szabott”. S mégis alkalmazkodik ezekhez az apróbb kellemetlenségekhez. Rövid idő után pedig úgy megszokja, hogy már észre sem veszi őket. Hasonló a helyzet az övvel is. Az első egykét hétben talán még a „bezártság” érzését keltheti. Gondoljon ekkor arra, hogy egy esetleges borulás, vízbe esés esetén csakis ez mentheti meg a valószínű haláltól Ha nincs „bezárva”, kiesik a kopsiból, a kocsinak i fedve eszméletét vesli, még mielőtt vízbe ért volna, s akkor pedig nincs menekvés. Rövid idő után pedig az öv viselése már annyira megszokottá válik, hogy többé nem kell ilyen rémképekkel foglalkoznia. Mivel az öves viselő a felsőtestét nem a karjával támasztja meg, a jármű kormányzása sokkal könynyedebbé, biztonságosabbá válik. Veszélyhelyzetben lényegesen nagyobb az esélye arra, hogy hirtelen kormánymozdulattal a veszélyt el tudja kerülni. Nem érdektelen áttekinteni azt sem, hogy kik azok, akik leginkább idegenkednek a biztonsági övtől. Hazai tapasztalataink szerint — jellemző módon — a súlyos közlekedési balesetet okozók. A külföldi kutatások szerint az övet viselők között nagyobb arányban találhatók a felelősségteljes munkakört betöltő, a családos, többgyermekes személyek. Úgy látszik tehát, hogy az öv használata a magasabb műveltségű, felelősségtudatos, kiegyensúlyozott ember sajátossága. Az övhasználattal kapcsolatban azonban még néhány dologra nem árt a figyelmet felhívni. Legfontosabb, hogy az öv csak akkor hasznos, ha az előírásoknak megfelelően szerelik be és használják. Az előbbire az övék mellé adott tájékoztatók adnak eligazítást. Az utóbbival kapcsolatban fontos megjegyezni azt, hogy az öv felső része feszes kell legyen és ne kerüljön a nyak elé, alsó része pedig a has alatt legyen Ezért mindenkinek a saját méretére kell az övét beszabályozni. A túl laza öv inkább árt, mint használ! Sajnos, a kereskedelem ezen a téren lemaradt. Hiszen a jelenleg kapható övék csak a magánautósok számára nyújtanak minden további nélkül maximális biztonságot. A szocialista szektor gépkocsijait — ahol óráról órára más testméretű személyek foglalnak helyet — önműködően felcsavarodó ún. automata övekkel kellett volna (és kellene a jövőben is) ellátni. Ilyen pedig itthon általában nem kapható. Hasonló a helyzet — az összes személygépkocsi vonatkozásában — a fejtámlákkal, ami viszont a biztonsági öv tartozéka: a kettő együttesen biztosítja a legnagyobb védelmet ütközés esetén. A ma kapható fejtámlák többsége ennek a biztonsági feladatnak nem felel m meg, jelentős részük pedig kifejezetten balesetveszélyes. Végül még néhány szót kell ejtenünk a gépkocsiban hátul ülők biztonságáról. Nem először említjük, de félő, hogy nem is utoljára: teljesen megoldatlan a kocsiban ülő gyermekek biztonsága. (Itt jegyzendő meg, hogy orvosi szempontból a 150 cm-nél alacsonyabb személy — függetlenül attól, hogy a KRESZ rendelkezése szerint elmúlt-e már 6 éves vagysenk — testméreteinél fogva az első ülésen nem foglalhat helyet, ugyanis a felnőttre méretezett és rögzített öv alól kicsúszik.) Gyermekbiztonsági öv egyáltalán nem kapható (igaz, felnőtteknek való sem!), az elfogadható árú gyermekülések pedig (erről is már nemegyszer volt szó) kifejezetten balesetveszélyesek, amelyeket nem forgalmazni, hanem az árusításból kitiltani kellene. Ma már meghaladott az a nézet, amely a gépkocsikban ülők biztonságát csak az első két ülésen helyet foglalókra korlátozza. A legfrissebb — elsősorban ausztrál — kutatások szorgalmazzák a hátul ülők ,,bekötését” is, mert ennek hiányában ők is az előbbiekkel hasonló sorsra juthatnak. Időszerű volna tehát, ha iparunk és kereskedelmünk — licencvásárlás vagy külföldi behozatal útján — mielőbb megoldaná a még meglevő problémákat. Irk Ferenc Egy rajz, ami önmagáért beszél... Csaknem 50 000 baleset értékelése alapján készült sematikus ábra a balesetben részt vett, biztonsági övet nem használt és biztonsági övet használt személyekről. Az ábrán azt látjuk, a baleseti sérülések milyen mértékben vezethetők vissza arra, hogy az autóban ülők semmiféle biztonsági övet nem viseltek. Ha viselik, 60 százalékuk túlélte volna a balesetet. (Rosenberg, R. R. alapján.) Mert kötelező? Életfontosságú Kétszeres kockázat Nem lesz bukósisakügy Külföldi tapasztalatok Miért idegeskednek? Kiegyensúlyozottan Fejtámla és automata fejsérülések a látóképesség csökkenése a fogak elvesztése halálos nyak csigolyatörésfejlkassz sérülések hátgerincsérülés halálos gyomorsérülések súlyos kartörés medencetörések halálos lábsérülések súlyos térdsérülések Változó fényerejű jelzőlámpa A forgalomirányító jelzőlámpák egyre fontosabb szerepet töltenek be a városi — s újabban már az országúti — közlekedés szabályozásában. Forgalomtechnikailag a biztonság megteremtésében elengedhetetlenek ott, ahol több irányból kell a különböző járműfolyamok haladását összeegyeztetni. Rendkívül fontos a lámpák fényének láthatósága. Ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ha erős a környezet természetes megvilágítása, ha a nap rásüt a lencsékre, a járművezetőknek nehézséget okoz a jelzések észlelése, s az esetleges tévedés komoly balesetveszélyt jelent. Ezért több ország kutatói is kísérleteznek a biztonsági forgalomirányító jelzőlámpával. A lencsék üvege különleges anyagból készül — nem ver tússza semmilyen fényt, mintázata az adott színnek legkedvezőbb fénytörésű. Újabban változtathatóm tervezik a lámpák fényerejét is. A természetes megvilágítás mértékét egy beépített szerkezet regisztrálja, s annak megfelelően szabályozza a lámpa fényerejét. Tehát erős napsütésben például élénkebb lesz a lámpa fénye is, mindig olyan fokban, hogy a járművezető számára határozottan észlelhető legyen. A kutatás szerint 100 járművezető közül 90—95-nek — akármilyen erős is a napsütés — biztos eligazítást ad ez a fajta lámpa. A csekély kivételnél valószínűen a szem adaptációs gyengeségei okozták, hogy ők nem érzékelték egyértelműen a fényerő változását.