Népszava, 1977. október (105. évfolyam, 231-256. sz.)
1977-10-18 / 245. szám
1977. október 18. Elutazott a finn parlamenti delegáció Vasárnap elutazott Budapestről a finn parlament küldöttsége, amely Veikko Hellének, a parlament elnökének vezetésével a magyar Országgyűlés meghívására járt hazánkban. Búcsúztatásukra a repülőtéren megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke, ott voltak az országgyűlés tisztségviselői és jelen volt Pertti Torsuila, a Finn Köztársaság ideiglenes ügyvivője. Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás A szocialista országok kereskedelmi dolgozóit tömörítő szakszervezetek vezetői háromnapos tanácskozásra gyűltek össze hétfőn Budapesten. A tanácskozáson részt vesz Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kereskedelmi szakszervezeteinek delegációja. A napirend felöleli a magyar kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlődését, az ezzel összefüggő célkitűzéseket, módszereket, a szociálpolitikát és a munkavédelmet. A tanácskozáson dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára tartott szóbeli beszámolót. Megállapította, hogy a kedvező munkakörülmények tudatos, tervszerű és szervezett tevékenység eredményeként alakulnak ki minden országban. A dolgozók testi épségének, egészségének védelméhez, munkájuk megkönnyítéséhez megfelelő eszközökre és az eszközök alkalmazására van szükség. A főtitkár kiemelte, hogy Magyarországon a dolgozók foglalkoztatottságán túl törvény rendeli el az üzemi balesetet szenvedett dolgozókról, illetve hozzátartozóikról történő gondoskodást, ami átfogó kártérítésben nyilvánul meg. A vállalat az üzemi balesetet szenvedett dolgozó anyagi kárát a munkavállaló kérelmének hiányában is köteles megtéríteni. Szóba hozta még, hogy kedvező az a törekvés, hogy a nyugdíjak reálértékének megtartása érdekében évente automatikusan 2 százalékkal emelkedik a nyugdíjak öszszege. A KPVDSZ főtitkárának referátumát dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter egészítette ki. A tanácskozás résztvevőit üdvözölte Juhász Ottó, a SZOT titkára. Sabin professzor előadása Albert B. Sabin orvosprofesszor — aki a Magyar Tudományos Akadémia orvosi tudományok osztályának meghívottjaként tartózkodik hazánkban — hétfőn az MTA nagytermében előadást tartott a légúti vírusfertőzések megelőzésével kapcsolatos kutatások szükségességéről. KÖZÉLET Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására hétfőn hazánkba érkezett a Román Kommunista Párt Központi Pártkollégiumának küldöttsége, Vasile Dancos, a pártkollégium tagja, a Máramaros megyei pártbizottság titkára vezetésével. Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására október 10—16. között látogatást tett hazánkban a Német Kommunista Párt pártmunkásküldöttsége, Ursula Miesnek, a párt münsteri kerületi titkárának vezetésével. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének küldöttsége Tóth István főtitkár vezetésével hétfőn Helsinkibe utazott. A KSZDSZ delegációja egyhetes látogatása alatt ismerkedik a finn főváros közlekedési dolgozóinak élet- és munkakörülményeivel és tanulmányozza a városi közlekedési szakszervezet munkáját. Eugene F. Whelan kanadai mezőgazdasági miniszter meghívására dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével vasárnap küldöttség utazott Kanadába. A látogatás célja az agrártermelésben, valamint az erdőgazdaságban a műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés fejlesztése. A Magyar Partizán Szövetség meghívására október 13-és 17. között Magyarországon tartózkodott az Olasz Partizán Szövetség (ANPI) küldöttsége, Giulio Mazzon főtitkár vezetésével. Rácz Pál külügyi államtitkár meghívására hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett a Tunéziai Köztársaság külügyminisztériumának küldöttsége Brahim Turki államtitkár vezetéséül. Egészségügyi tudományos ülésszak Tudományos ülésszakot rendezett hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában az Egészségügyi Minisztérium a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Az ülésszakon részt vett Zsögön Éva egészségügyi államtitkár, Vidovszky Kálmán, az MSZMP KB alosztályvezetője, Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a hazánkban tartózkodó szovjet egészségügyi küldöttség, valamint budapesti orvosok, minisztériumi dolgozók, az országos egészségügyi intézetek képviselői, orvosegyetemi rektorok, megyei főorvosok. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az októberi forradalom nyomán létrejött emberközpontú társadalom és annak vezető ereje, az SZKP, Lenin útját követve különös figyelmet szentel a nép egészségügyének. Az új típusú társadalom új egészségügyi rendszer megteremtését tette szükségessé, és annak a szovjet példa nyomán a szocialista országokban is kialakultak a keretei. A magyar —szovjet egészségügyi kapcsolatokról szólva méltatta a többi között az 1959-ben létrejött egészségügyi egyezményt, amelynek hatására kialakult az együttműködés szervezeti kerete. Schultheisz Emil végül szólt arról, hogy a magyar egészségügy kapcsolatai sikeresen fejlődnek a Szovjetunió mellett a többi szocialista országgal is. Szergej Burenkov, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének első helyettese, nagy érdeklődéssel kísért előadásában a szovjet állam egészségügyének hat évtizedes fejlődését ismertette. Kiemelte, hogy az új szovjet állam legelső teendői között a nép egészségvédelme érdekében hozott intézkedéseket. Ma a Szovjetunió évente mintegy 12 milliárd rubelt fordít az egészségügyre, és jellemző a fejlődésre, hogy a hat évtized alatt 15-szörösére nőtt a kórházi, intézeti ágyak száma. Ma a Szovjetunióban tízezer lakosra 119 ágy jut, és 1985-re a tervek szerint ez 180-ra emelkedik. A továbbiakban Nyikolaj Petrov, a Moszkvai I. számú Orvosi Egyetem rektora és Jurij Tokarjev, a Központi Haematológiai és Vértranszfúziós Tudományos Kutató Intézet igazgatóhelyettese tartott szakmai előadást. A tudományos ülésszak ■a'kamából Vlagyimir Pavlov nagykövet adott "ráadást hétfőn este a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. És A PHATOHétfőn kiállítást nyitottak a Divatcsarnok Lotztermében a Kiváló Áruk Fórumának emblémáját elnyert termékekből. Nyolcvan termelő mintegy 400 termékét láthatja és — a kérdőívek megválaszolásával — véleményezheti itt a nagyközönség. A KÁF titkársága 800 KÁF-jeles termékből válogatta az 1977. évi zárókiállítás anyagát: kívülrekedtek a túlságosan nagyméretű cikkek, a nem közvetlen fogyasztásra szánt termékek, és azok, amelyek a fogadkozások ellenére sem kaphatók. Helyes ez a szelekció, hiszen minden hasonló árubemutatón az érdekli a látogatót: mikor, hol, mennyiért vásárolható meg, amit lát. A kérdésekre ezúttal részletes választ ad a termékkatalógus. Igaz, nem minden esetben örömkeltő választ Mert például a dobozolt marhanyelvet egyetlen budapesti Csemege-üzletben árusítják, háromféle szép farmeranyag egyetlen lelőhelye az Úttörő Áruház, más termékeké néhány mintabolt. Kijelölt üzlet. Sőt, néhány kiváló áru a katalógus szerint is csak jövőre kerül forgalomba. Sok hasonló kiállításon szerzett tapasztalat alapján az a gyanúnk, hogy egy szót — ,,kapható’' — másként értelmeznek a termelők, a kiállításrendezők, és másként a vásárlók. Szerintünk ugyanis ami egy tízmilliós országban egy, vagy öt helyen kapható , az nem kapható. Nem is szólva arról a több száz KÁF-jeles termékről, amelyről senki sem állítja, hogy létezik olyan hely, ahol megvásárolható, ezért nem is szerepel a kiállításon. A Kiváló Áruk Fórumának nagy érdemei vannak: ösztönzi az ipart jó minőségű, szép kivitelű, korszerű termékek gyártására, gyors forgalomba hozására. Ám az utóbbi időben mintha engedne elveiből elnézőbb lenne a termelőkkel, a KÁF-jelvény odaítélésénél eltekint a forgalmazástól, pedig valaha ezt feltételként szabta. A vásárló furcsa természetű. Nem okoz neki örömet a legkiválóbb termék sem, ha nem kapható. S kiválónak csak azt tartja, amit minden nehézség nélkül meg is vehet. G. Zs. NÉPSZAVA A TELEVÍZIÓ ELŐTT CSÁSZÁRLÁTOGATÁS 1809 nyarának egy történelmi epizódját, Napóleon győri tartózkodásának néhány óráját idézte képernyőre Száraz György —Hajdúfy Miklós: Császárlátogatás című tévéjátéka. Az utolsó magyar nemesi felkelés, a csúfos megfutamodással végződött győri inszurrekció már a kortársaktól és az utókortól is megkapta a magáét. Száraz György a nemes város magisztrátusán és gazdag polgárain veri el a port. Ferenc császár „hűséges” alattvalóin, akik politikai szélkakasként fordulnak, hajolnak arrafelé, amerről a számukra kedvezőnek ígérkező szél fúj. A Császárlátogatás az elvtelen helyezkedés, törleszkedés tragikomédiája, s nem csupán a napóleoni idők győri polgárairól szól. A tévéjáték sok érdekes, jó részlete ellenére kevésbé sikerült, mint Száraz György és Hajdúfy Miklós ugyanebben a korszakban játszódó, nagy erejű tévédrámája, A Rókus templom harangjai, amelyet két éve mutattak be. Talán a tragikomédia műfaja késztette engedményekre a kitűnő alkotópárt a történet hitelessége tekintetében. A Császárlátogatás fordulatai és figurái sok esetben valószínűtlenek. Ebben a játékban szinte mindenki korlátolt, a győzelmeibe belefáradt Napóleon és főként az abszolút szellemi fölényben levő Metternich kivételével. A hajdani jakobinus (Mensáros László) gyermeteg vagy szenilis naivsággal sodortatja magát az eseményekkel, a magisztrátus testületileg ostoba és kétkulacsos, az intendáns (Sinkó László) eszénél is élesebb a nyelve , túl sokat fecseg. A tiszta szívű ifjú forradalmár (Nagy Gábor) nem azért kísérel meg merényletet Napóleon ellen, mert a népek felszabadítójaként tisztelt bálványa zsarnokká kezd válni, hanem banális okból: szerelemféltésből. A történelmi témákhoz vonzódó Hajdúfy Miklós rendezése korhűség, ízlés, látvány tekintetében éppoly korrekt, mint magatervezte díszletei. Ezúttal azonban hiányzik az a többlet, ami erőteljesen drámai alkotásait az átlag fölé emeli. Két valóban kitűnő alakításnak örülhettünk, a két legjobban megírt szerepben. Lukács Sándor nemcsak maszkban, hanem belülről is azonosulni tudott Napóleon figurájával. Darvas Iván pedig mesterien vonultatta fel a halk szavú, kígyó simaságú Metternich félelmetes diplomáciai fegyvertárát. .. HORTOBÁGYON 1976 tavaszán, nyarán több előzetes híradás is beszámolt arról, hogy egy frissen végzett, ifjú rendező, Havas Péter, Sarkadi Imre: A Hortobágyon című elbeszéléséből forgatja diplomafilmjét. Derék dolog — gondoltuk —, hogy a televízió bemutatkozási lehetőséget ad egy pályakezdő művésznek. A film elkészült, dobozba került, és vagy másfél évig aludta Csipkerózsika-álmát valamelyik műsorkonzervraktárban. Nem ez az első tévéfilm, amely egy-két évig, esetleg még tovább vár a bemutatóra. Gyakran olyan szereplők neve mellett olvashatjuk a főiskolai hallgató megjelölést, akik időközben ismert, népszerű színészekké lettek, máskor az öltözék, a hajviselet árulja el, hogy az új produkció elég régen készült. A hosszú átfutási (vagy inkább átvánszorgási) időnek feltehetően nem az az oka, hogy a televízió a műsorbőség zavarával küzd. Az esetek nagy részében inkább arra gyanakodhat az ember, hogy a gyengécskén sikerült művek bemutatását húzzák, halogatják. Mígnem — isten neki — leadják valamilyen kevésbé „nézett” időpontban. A Hortobágyon tévéváltozatát késő este, a 2. csatornán, szinte suttyomban mutatták be. Nem remekmű, de semmiképpen nem szorul arra, hogy ilyen mértékben „megkíméljék” tőle a nézőket. A Sarkadinovella erejét, sűrű, feszült légkörét nem könnyű a televízió nyelvén tolmácsolni. (Egy korábbi Nyitott könyv-adás is megpróbálkozott vele, inkább csak az illusztráció szintjén.) Havas Péter epizódfigurákal bővített forgatókönyve és az eredeti helyszínen készült filmfelvétel több lehetőséget kínált a történet hiteles, jó megelevenítésére, mint amivel a kezdő rendező élni tudott. A színészi alakítások sem segítették, így csak helyenként, percekre izzott fel a hortobágyi ménes nyugatra hajtását megtagadó, „szíjostor szívósságú” számadó csikós és a német parancsot közvetítő városi tanácsos drámai párharca. Nincs abban semmi különös, hogy egy fiatal rendező diplomamunkája nem kiforrott, hibátlan alkotás. De valahogy nem méltányos, hogy másfél év elteltével kell vállalnia első zsengéjét, amelyet most már valószínűleg több tapasztalattal, másképpen rendezne. Vajk Vera Színházi műsorok Operaház: Borisz Godunov (Kerner b. 2. ea., 6), Erkel Színház: Magyar Állami Hangversenyzenekar (Egyetemi b. 1., fél 8), Nemzeti Színház: Bánk bán (7), Madách Színház: Spanyol Izabella (7), Madách kamaraszínház: A házasságszerző (7), Vígszínház: Rezeda Kázmér szép élete (7), Pesti Színház: Eredeti helyszín (7), József Attila Színház: Nagytakarítás (7. b. 1. ea., 7), Operettszínház: Álszentek összeesküvése (a Szolnoki Szigligeti Sz. vj.-a, 7), Thália Színház: Bal négyes páholy (7), Vidám Színpad: Észnél legyünk! (fél 8), Mikroszkóp Színház: A versenyló halála (7), Egyetemi Színpad: Az utazás (Fábri Péter szerzői estje, 7), Bp.-i Gyermekszínház: Magányos fehér vitorla (du. 3), Bábszínház: (Jókai tér): A gyáva kistigris (de. 10), Déryné Színház: A richmondi vásár (du. 3), Korona Pódium: „Virágot Algernonnak” . (7). Kamara Varieté: Nincsen múzsa tövis nélkül (fél 6 és 8). Zeneakadémia: Sass Sylvia dalestje (Dalestek 1., fél 8). — H. Barta Lajos: Nemzetközi gyors című színművét november 4-én mutatja be a Thália Stúdió — a Csepel Művek Munkásotthonában (saját helyisége még nem készült el). A darabot a továbbiakban is művelődési házakban játsszák. — Pavol Koys szláv költő szerzői estjét renézi meg a Csehszláv Kulturális és Tájékoztatsi Központ október 21-i pénteken (Budapest ) Népköztársaság útja ) Szentpál Mónika és Jó László színművész műkdik közre. Kiállítás a Fővárosi Operettszínházban Orosz és szovjet drámák a magyar színpadokon „Orosz és szovjet drámák a magyar színpadokon” címmel a forradalmi évfordulóra vasárnap kiállítás nyitt a Fővárosi Operettszínházban. A Magyar Színházi Intézet által a Budapesti Művészeti Hetek keretében rendezett kiállítás tablók, színpadi díszletek makettjei, eredeti jelmeztervek és jelmezek segítségével ad áttekintést az orosz és szovjet szerzők magyar színpadokon, a felszabadulástól napjainkig bemutatott drámáinak előadásairól. A fővárosi és vidéki színházak előadásain az elmúlt 32 évben készült 200 fényképfelvétel, több mint félszáz orosz és szovjet színpadi mű felejthetetlen alakításait idézik. Közöttük a Sirály, a Cseresznyéskert, a Ványa bácsi, a Revizor, és az Éjjeli menedékhely című, nagy sikerű Csehov-, Gogol- és Gorkij-drámák egyes előadásaira külön tablók is emlékeztetnek. Maketteken láthatók Lavrenyov Leszámolás, Gorkij Kispolgárok és Katajev A kör négyszögesítése és A magányos fehér vitorla című darabjainak díszletei. Az eredeti jelmez- és díszlettervek mellett színes, kivilágított diafelvételeket, továbbá három eredeti jelmezt is bemutatnak. A kiállítás november 15-ig, az előadások előtt és szüneteiben tekinthető meg. Október 25-től Magyar zenei fesztivál Reggio Emíliában Magyar együttesek, előadóművészek és zenei szakemberek részvételével október 25-től magyar zenei fesztivált rendeznek az észak-olaszországi Reggio Emiliában. Reggio Emilia városi tanácsa évek óta komoly erőfeszítéseket tesz a zene élményének közkinccsé tételére. Ezt a célt szolgálják a város elmúlt években megrendezett zenei fesztiváljai, amelyek során eddig két alkalommal — szovjet és NDK-beli művészek koncertsorozatainak megrendezésével — igyekeztek képet adni más népek zenei életéről, zeneművészetének hagyományairól. E rendezvényeket szeretnék most rendszeressé tenni azzal, hogy az idén magyar együttesek és előadóművészek, zenetudósok és zenepedagógusok közreműködésével, több mint húsz koncertből és számos szakmai előadásból álló rendezvény keretében nyújtanak áttekintést az érdeklődőknek a magyar zene világáról és zeneoktatásunk nemzetközi hírű Kodály-módszerének sajátosságairól. A fesztiválon három együttesünk — a debreceni Kodály-kórus, a Budapesti Kamaraegyüttes és az Éder-vonósnégyes, valamint három előadóművészünk, Lantos István és a Szenthelyi testvérpár vesz részt. A fesztiválon részt vevő zeneiskolai tanulók közreműködésével zenetanáraink bemutató előadásokat tartanak a Kodály-módszerről, zenetudósaink pedig a magyar zenetörténetről, zeneintézményeink szervezeti felépítéséről és a kortárs zenében kialakult különböző irányzatokról, tendenciákról tartanak szakmai előadásokat a fesztivál közönségének. A Zeneműkiadó Vállalat zenei tankönyvekből, kottákból és az ismeretterjesztő szakirodalom alkotásaiból kiállítást rendez a városban. 75 éves a Magyar Szó 75 éves az Amerikai Magyar Szó, a haladó magyar emigráció lapja. Az évfordulóról vasárnap New Yorkban emlékeztek meg az újság szerkesztői, munkatársai, olvasói, a lap barátai. A jubileumi ünnepségen köszöntőt mondott Esztergályos Ferenc, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövete, valamint a Magva-.- ik Világszövetségének képviselője Jelen volt Heltai Imre ENSZ- nagykövet és Kasnyik András New York-i magyar főkonzul is Gusztiv Fijven’i’t Állmok "......-i i ‘ ■ ' P ' M ' --1-”-i,ká'-a táviratban üdvözölte a háromnegyed évszázados Amerikai Magyar Szót. 5 .,A Nagy Október és a szocialista világ ’ Kiállítás a Technika Házában „A Nagy Október és a szocialista világ” címmel nagyszabású fotókiállítás nyílik október 21-én a KGM Technika Házában. A dokumentumtárlat a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezésében, az európai szocialista országok, valamint Mongólia, Kuba és Vietnam baráti társaságainak „együttműködésével” készül. A színes és a fekete-fehér képek jó része a Szovjetunió Forradalmi Múzeumából és a Központi V. I. Lenin Múzeumból érkezik. A kiállítás első része azokat a sorsdöntő harcokat szemlélteti, amelyek győzelmével valóra válhattak a tudományos szocializmus eszméi. A képsorok a Nagy Októbertől napjainkig kísérik nyomon a szovjet nép életének, hatalmas méretű országépítő munkájának kiemelkedő szakaszait eredményeit. A látogatók találkozhatnak a proletár internacionalizmus megannyi példáját őrző fotókkal is. Szemléletes dokumentumok vallanak október eszméinek terjedéséről, arról, hogy a második világháború idején felbecsülhetetlen áldozatok árán nyitotta meg a Szovjetunió a felemelkedés útját számos elnyomott országnak. Dean Reed koncertje Dean Reed amerikai popénekes, ismert békeharcos, hétfőn a salgótarjáni sportcsarnokban adott hangversenyt. A nagy sikerű koncert mintegy kétezer részvevője tiltakozását fjzezte ki a neutronbomba gyártása és alkalmazása ellen. A csaknem ötvenezer forint bevételt pedig a felszabadulásukért küzdő népek támogatása céljából átutalták a szolidaris' ■' gig0 -*£~n’ására. A művészről egyébként zenés filmet forgat a Magyar Televízió. — Ady-emlékrávsor lesz ■ Októb ér 1o-$n T''t!odö!?. (Liszt Ferenc te.-- Dr. Kovalovszky Miklós irodalomtörténész ad a műsor előtt rövid ismertetést.