Népszava, 1978. június (106. évfolyam, 127-152. sz.)
1978-06-01 / 127. szám
1978. június 1. VIT-re készül az ifjúság A KISZ KB sajtótájékoztatója Még 57 nap és Havannában találkozik a világ haladó ifjúsága. A KISZ Központi Bizottsága szerdán tájékoztatta a sajtó képviselőit a VIT nemzetközi és hazai előkészületeiről. Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára a havannai találkozó nemzetközi és kubai előkészületeiről, valamint a magyar delegáció kiválasztásáról és felkészítéséről számolt be. A nemzetközi előkészületekről szólva elmondotta, hogy a XI. fesztivált megelőző hónapok munkája azt bizonyítja, hogy az ifjúság széles köre fog össze, tevékenysége azonos feladatra összpontosul. Százhuszonkét országban működik nemzeti előkészítő bizottság. Ezekben a kommunista szervezetek játszanak irányító szerepet. Mellettük megtalálhatók a szociáldemokrata, a liberális és a keresztény fiatalok is, mindazok, akik a világ haladásáért, a békéért szállnak síkra. A KISZ KB titkára hangsúlyozta, hogy a XI. VIT méltó lesz az eddigi hagyományokhoz és a vendéglátó ország, a házigazdák forradalmi tetteihez. A VIT nemzetközi előkészítő bizottságának e napokban két legfontosabb feladata: a résztvevők létszámának véglegesítése, valamint a fesztivál programjának részletes kimunkálása. A nagy seregszemle megnyitója július 28-án, a havannai Latin-Amerika stadionban lesz, a záróünnepség pedig a Forradalom terén, augusztus 4-én Kuba népét ünnepli az összegyűlt soknyelvű, sokszínű ifjúság, hangsúlyozva a vendéglátó és a szocialista országokkal vállalt együttműködést, szolidaritást. A kulturális és sportprogramok mellett hat vitakör, valamint szolidaritási gyűlések és egyéb találkozók, üzemlátogatások színesítik a nagy találkozó napjait. A hazai előkészületekről szólva Barabás János hangsúlyozta, hogy minden rendezvény, megmozdulás az ifjúsági mozgalom egész politikájának szerves részét képezi. Ismeretterjesztő összejövetelek, százezernyi fiatalt megmozgató vetélkedők tanúsítják a magyar ifjúság érdeklődését a találkozó iránt. Az országos és más felajánlások révén csaknem 15 millió forinttal gazdagodott a VIT-alap. A magyar delegáció tagjai július 17—19. között előkészítő táborozáson vesznek részt a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A küldöttség ünnepélyes búcsúztatása július 24-én lesz. A mintegy 450 küldött kiválasztása a legdemokratikusabban történt meg. A magyar ifjúság valamenynyi rétegének és korosztályának képviselői kapnak helyet a delegációban. Vajda György, a budapesti KISZ-bizottság titkára számolt be a fővárosi előkészületekről, programokról. Július 17— 23. között VIT-utcává válik a Váci utca. Az utcakép kialakítására a Hungexpo fiatal szakemberei vállaltak védnökséget. Helyet kap itt a népművészet, a képző- és az iparművészet. Kiállítások és pavilonok, a Vörösmarty Cukrászdában irodalmi pódium teszi változatossá a fővárosi VIT-utcát. A Magyar Posta külön bélyegzőt bocsát ki ebből az alkalomból. A kulturális programok, politikai megbeszélések és a szakmai viták mellett a sportról sem feledkeznek meg. Vetélkedők, élsportolókkal való találkozások tarkítják a fővárosi kis VIT-et. Kende Katalin Milliárdok a nyomdák fejlesztésére Rövidítik az átfutási időket - Könyvgyár Debrecenben - Fényesedés Az 1978-as nyomdaipari célkitűzések megvalósítása további dinamikus fejlődést biztosít az ágazatnak. Az elmúlt esztendő eredményei jók: a nyomdaipar által előállított termékek tonnában mért mennyisége több mint 7 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Ezen belül 12 százalékkal emelkedett a könyvek, 10 százalékkal a folyóiratok és 6 százalékkal a napilapok mennyisége. Ez a kulturális igények kielégítésének további fejlődését jelenti. Egyéb termékcsoportokban is teljesítették a terveket: például nyomott dobozból 5 százalékkal, tájékoztató nyomtatványokból (prospektusokból) 15 százalékkal volt több 1976-hoz viszonyítva. Az idén tovább fejlődik a nyomdaipar: a termelés volumenét átlagosan 6—7, értékét pedig 6—10 százalékkal növelik a tervek szerint. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is nagy gondot fordítanak a könyvek előállítására, a tankönyvekre, jegyzetekre és politikai kiadványokra. Ezen a területen két esztendeje biztosítják a pontosságot: a nyomdák hibájából ezek a kiadványok nem késtek. Kiemelt feladat az idén a felkészülés a tankönyvreformra. A cél az, hogy az átfutási időt jelentősen csökkentsék. A reform a tankönyvek 50—60 százalékát érinti, és ez jelentős többetmunkát ró a nyomdászokra. Tavaly például 900 millió könyvet összesen 34 000 tonna súlyban készítettek el a nyomdák, az idén pedig 38 000 tonna lesz a könyvtermelés! A minőség és a gyártási fegyelem javításáért sokat tesznek. A technológiai korszerűsítések csak akkor hatékonyak, ha a modern technológiához korszerű módszerek kapcsolódnak. Az 1978-as fejlődésben meghatározó cél a hatékonyság javítása, ami felgyorsított üzem- ét, munkaszervezési intézkedéseket igényel. Fontos feladat a takarékos gazdálkodás a papírral, kartonnal, különösen az import anyagokkal. Az idén a tervidőszak nyomdaipari beruházásai tovább folytatódnak. Az V. ötéves terv 5,5 milliárdos nyomdaipari beruházási keretéből mintegy 2,6 milliárdba kerül a Szikra Lapnyomda egyedi nagyberuházása. Az ezen kívül megmaradó csaknem 3 milliárd vállalati beruházás. Az 1978-as terv ebből 740 millió felhasználását írja elő, így még az idén megvalósul az Alföldi Nyomda tömegkönyvgyártásának fejlesztése. Itt helyezik üzembe a korszerű ,,Cameron’ gépet, a könyvgyártó automatát. Európában ez lesz a harmadik ilyen automata — Finnországban és Ausztriában működik csak hasonló. Megkezdődött a Kossuth, az Offset, a Szegedi, a Révai és a Pátria Nyomda fejlesztése is, új üzemekkel bővülnek, és ez mind kapacitásnövekedéssel jár. A budafoki BUDACOLOR Nyomdafestékgyár is jelentős korszerűsítést hajt végre, ezzel a nyomdaipar növekvő festékszükségletét biztosítják. A nyomdaiparban világtendencia a technológiai fejlődés nyomán a fényszedő technikára való áttérés. A nálunk létrehozott Fényszedő Központ kapacitásának hatékonyabb kihasználása az 1978-as kiemelt feladatok között szerepel. Légrády Eszter Emlékülés és az óvónők köszönése Kecskeméten Polinszky Károly miniszter ünnepi beszéde Szerdán Kecskeméten az első magyar óvoda megnyitásának 150. évfordulója alkalmából rendezett országos emlékülésen Polinszky Károly oktatási miniszter feladatként jelölte meg az óvodaépítések meggyorsítását, különösen az új lakótelepeken, ahol legtöbb a gyerek. El kell érni — hangsúlyozta —, hogy az új lakásokkal egy időben készüljenek el a gyermekintézmények. Korszerűsíteni kell továbbá az eredetileg nem óvodai célra épült régi intézményeket, és gondoskodni kell a kis- és szórványtelepüléseken is arról, hogy mielőbb megszervezzék az óvodát pótló iskolai előkészítő foglalkozásokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az 1978. szeptemberében bevezetésre kerülő új általános iskolai tanterv az első osztályosok nevelésében, oktatásában az óvodai nevelési programot veszi alapul. Megfelelő új törvényt kell kimunkálni az 1953. évi kisdedóvási törvény felváltására. Polinszky Károly a közelgő pedagógusnap alkalmából köszöntötte az emlékülés résztvevőit, és az ország valamennyi óvónőjét. Az ünnepi beszéd után Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára köszöntötte az óvónőket, majd kitüntetéseket adtak át. A kecskeméti felsőfokú óvónőképző intézetben óvodatörténeti kiállítást nyitottak meg. (MTI) Kisáruház az autóbuszban Zala megye Tanácsa szolgáltatásfejlesztési alapjából jelentős összeggel támogatja a javítószolgáltatást végző állami, tanácsi vállalatokat és ipari szövetkezeteket. Közülük a Patyolat példásan használja fel a kapott összeget: új szolgáltatásként ágyneműkölcsönzést, gyorsmosást, szőnyegtisztítást, háztól házig szállítást vezetett be, 25 községben nyitott új felvevőhelyet. Jó a Gelka szolgáltató tevékenysége, amely mozgó szerviz szolgálatot is szervezett. A kis települések kereskedelmi alapellátásának javítására pedig autóbuszban berendezett mozgó kisáruházakat közlekedtetnek ez év második felétől. A „buszboltok” menetrendszerűen keresik fel a megye apró falvait. NÉPSZAVA Az élelmiszertermelés fejlesztéséért Napjaink mind több bizonyságot adnak arra, hogy az élelmiszertermelés hatékony fejlesztése, a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának további javítása, szocialista jellegük állandó erősítése nélkül elképzelhetetlen, megoldhatatlan a fejlett szocialista társadalom sikeres építése. Ez a rendkívül fontos feladat — melynek átfogó, megalapozott programját az MSZMP KB márciusi ülése fogalmazta meg — nemcsak az állami és a gazdasági szférának ad sokirányú tennivalót, hanem a társadalmi szervezeteknek, a tömegmozgalm világgazdaság alakulásának irányai arra mutatnak, hogy külgazdasági szempontból a gépipar mellett az élelmiszer-termelés fejlesztése ígér jó lehetőségeket hazánk számára a világpiacon. Már ma is exportunk negyede, dollárviszonylatú kivitelünknek pedig egyharmada mezőgazdasági eredetű termék. S miután adottságaink kihasználása lehetővé, gazdasági érdekeink pedig szükségessé teszik a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek gazdaságos értékesítésének fokozását, átgondolt — a párthatározatban is megfogalmazott — fejlesztési és exportpolitika révén el kell érnünk, hogy a következő évtized végéig a mainak három és félszeresére növekedjék élelmiszerexportunk. De könnyűiparunk további fejlesztése is mind több értékes nyersanyagot vár amezőgazdaságtól. Társadalmi szempontból, is kiemelkedően fontos szféra a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Itt dolgozik a keresők több mint húsz százaléka, de rajtuk kívül közvetve még több százezer ember munkája kapcsolódik ezekhez az ágazatokhoz. Az a széles komplexum, amely a terméket a hazai fogyasztóhoz, s a külföldi vevőhöz juttatja, átfogja az egész magyar népgazdaság mintegy egyharmadát, így a tágabb értelemben vett élelmiszer-gazdálkodás fejlesztése mársúlyánál, tömegénél fogva is gazdagaknak is, hiszen égési társadalmunkat érintő, életszínvonalunkat meghatározó, világgazdasági pozícióinkat befolyásoló ügyről van szó. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar népgazdaságunkban betöltött kiemelkedően fontos szerepét jelzi, hogy e két ágazat hazánk nemzeti jövedelmének és nemzeti bruttó termékünknek mintegy a negyedét adja. A lakosság minden egy forintnyi jövedelméből mintegy negyven fillért költ élelmiszerek vásárlására és ez az arány a jövedelmek növekedése ellenére is csak lassan csökken. it hsr és szükséges sági előrehaladásunk kulcskérdése. A fejlesztés fő iránya a kenyér- és takarmánygabona, a takarmányfehérje, a takarmányfeldolgozás, az állattenyésztés és a hústermelés, illetve a húsfeldolgozás erőteljes növelése. Az elgondolások szerint a 30-as évek végére el lehet érni, hogy a húsexport a hazai fogyasztás jelentős növekedése mellett is évi nyolc százalékkal emelkedjék, s a kivitelben legyen nagyobb a minél magasabb feldolgozottsági fokú értékes termékek aránya. Az állattenyésztés fejlesztését mindemellett a hazai tej- és tejtermékellátás javítása, a marhahús fogyasztásának növelése és exportjának kedvező kilátásai, valamint a marhahústermelés alacsony fehérjetakarmány igényei indokolják. A gabonafélék termelése a következő évtized végére a jelenlegi 12—13 millió tonnáról 16—19 millió,, tonnára növekedhet, s ezen belül a kukoricatermelés megkétszereződhet. Törekvéseink eléréséhez elengedhetetlen, hogy jelentősen növeljük a fehérjében gazdag növényfélék termelését. Ezekhez az alapvető célokhoz csatlakozik a lakosság ellátása és a kivitel szempontjából legfontosabb kertészeti áruk termelésének és feldolgozásának fejlesztése. Mindehhez nélkülözhetetlen az élelmiszer-feldolgozó ipar hűtő- és tárolókapacitásának nagyarányú korszerűsítése, bővítése, tenniakarásától, alkotókészségének kibontakoztatásától, a mainál nagyobb feladatok vállalásától, minden szempontból hatékonyabb, pontosabb, tervszerűbb munkájától. A közvetlenül érintett szakszervezetek — a MEDOSZ és az ÉDOSZ — a Központi Bizottság és a SZOT elnökségének határozatából kiindulva már megfogalmazták sajátságos feladataikat. (A MEDOSZ Központi Vezetősége épp a múlt héten tanácskozott a tennivalókról.) A párthatározat megvalósítását szolgáló szakszervezeti cselekvési programokban nagy hangsúlyt kap, a munka gerincét adja a termelés és az érdekvédelem egységének erősítése, a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom, a szocialista brigádmozgalom szervezése, segítése és ösztönzése. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar intenzív, hatékony fejlesztésének előmozdítása elképzelhetetlen a munkahelyi demokrácia tartalmi gazdagítása, a szocialista közgondolkodás további formálása, erősítése nélkül. Ezért előtérbe kerülnek a dolgozók politikai és szakmai képzettsége, valamint általános műveltsége növelésének, a fiatal szakemberek gyakorlati munkára való felkészítésének feladatai. A szakszervezeti munka középpontjában állnak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló feladatok, az e téren jogosan mutatkozó igények kielégítéséhez szükséges feltételek megteremtésének tennivalói. A mezőgazdaság és az élelmészer-termelés intenzív fejlesztésének természetesen sok egyéb feltétele is van. Nélkülözhetetlen a fejlesztés lehetőségeinek, és azok anyagi, műszaki hátterének biztosítása, az áruértékesítés gyorsabbá, szervezettebbé tétele, a közgazdasági szabályozás hatékonyságának, az ágazati irányítás színvonalának további javítása. E sokirányú, bonyolult feladatot csak úgy lehet sikeresen megoldani, ha a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés intenzív javítását, törekvéseinkhez és lehetőségeinkhez való igazítását hosszú távú szerkezetfejlesztési politikánk egyik kiemelkedően fontos ügyeként kezeljük. Megkülönböztetett szerep jut a tennivalókban a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártásnak, az agrokémiai és az állatgyógyászati iparnak, a mezőgazdasági építő tevékenységnek, a csomagolóanyag-gyártásnak, a szolgáltatásoknak, a raktározásnak, a szállításnak, a hűtőláncoknak. Ezek a népgazdasági szférák együttesen képesek az élelmiszer-termelés mai teljesítményét megtöbbszörözni. A megkülönböztetett kezelést indokolja, szükségessé teszi a mezőgazdasági termelés átalakulása is: előtérbe került és a jövőben még jobban előtérben lesz — az iparral, a szolgáltató ágazatokkal való mind szorosabb kapcsolat. Ezt jelzi, hogy a mezőgazdasági termelés másfélszeres emelését az ipari eredetű anyagok felhasználásának csaknem négyszeres növelésével sikerült biztosítani. Így azután az ipari eszközök, anyagok aránya a mezőgazdasági ráfordításokban az 1960-as 18-ról napjainkig 60 százalékra nőtt. *1 ssaksaerreaetek temtimlúi A legfőbb feladatok természetesen a mezőgazdasági nagyüzemekre, az élelmiszeripari vállalatokra, a felvásárlási és értékesítési szervezetekre hárulnak. A végrehajtás sikere meghatározó módon függ az élelmiszergazdaságban tevékenykedő vezetők, szakemberek, valamennyi, ebben a szférában munkát vállaló dolgozó cselekvő egyetértésétől. ÚJ BUDAPESTI FELÜLJÁRÓ ÉPÜL Rákospalota és Zugló között épül az ország legnagyobb közúti felüljárója. A körvasút felett átívelő építmény mintegy hatszáz méter hosszú, kétszer három forgalmi sávos, osztott pályás híd lesz és a Kacsóh Pongrác utat köti majd össze az M3-as autópályával. A híd teljesen előre gyártott elemekből épül (MTI Fotó : Fehér József felvétele) A Központi Bizottság határozatának eredményes végrehajtását segítő szakszervezeti munka a szakszervezetek egész tagságának érdekeit szolgálja, jellegéből adódóan tehát nem szűkíthető le a MEDOSZ, illetve az ÉDOSZ tagjainak, aktivistáinak, tisztségviselőinek tennivalóira. Ezért a SZOT elnökségének a KB-határozattal kapcsolatos állásfoglalása kimondja: „A szakszervezeti vezető testületeknek az irányítás minden szintjén meg kell határozniuk tennivalóikat és az irányító állami és a gazdálkodó szervezetekkel együttműködve szükséges szorgalmazniuk a határozat végrehajtásával kapcsolatos intézkedések kidolgozását”. A párthatározat és az annak megvalósítását szolgáló intézkedések ismertetésében, megértetésében fontos feladat jut a szakszervezetek agitációs és propaganda tevékenységének. A határozat végrehajtásán munkálkodva a szakszervezeteknek elő kell segíteniük a mezőgazdasági termelő, felvásárló és az élelmiszeripari feldolgozó szervezetek közötti — kölcsönös előnyökre épülő — együttműködési, megállapodások elterjedését. A szakszervezeteknek nevelő, közvéleményt formáló tevékenységük során is nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a megtermelt mezőgazdasági termékek vesztesége mérséklődjön, az eladásra kínált termékeket felvásárolják, azok tárolását, feldolgozását mindenütt megfelelően biztosítsák. A szakszervezetek a maguk sajátos eszközeivel hatékonyan támogathatják, hasznosan előmozdíthatják azt, hogy minden üzem, vállalat, intézmény tervszerűen, a szerződésben foglalt kötelezettségek szerint szállítsa a mezőgazdaság és az élelmiszeripar által igényelt eszközöket, gépeket, járműveket, alkatrészeket, vegyipari termékeket. A lakosság élelmiszerellátásának további javítása, exportlehetőségeink megragadása egész társadalmunk ügye. A szakszervezetek akkor segíthetik eredményesen ezt a jelentős feladatot, ha az ehhez kapcsolódó tennivalókat a termelést, gazdálkodást segítő tevékenységük, sokirányú nevelőmunkájuk szerves részévé teszik. Dr. Dankovits László, a SZOT közgazdasági osztályának helyettes vezetője Ati n ti tin n tfi ii n fi ügye