Népszava, 1978. augusztus (106. évfolyam, 179-205. sz.)

1978-08-15 / 191. szám

197­8. augusztus 15. Costa Rica-i szakszerv­ezeti küldöttség látogatása hazánkban A SZOT meghívására hivatalos baráti látoga­tásra hazánkba érkezett a Costa Rica-i Szakszerve­zeti Egységbizottság (CUS) küldöttsége. A különböző irányzatú szer­vezeteket tömörítő CUS első alkalommal hazánk­ba látogatott képviselői egy hétre tervezett ma­gyarországi tartózkodá­suk során a magyar szakszervezetek tevé­kenységével, a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeivel ismerkednek. Timmer József, a SZOT titkára hétfőn a SZOT székházában fogadta a küldöttséget. Tájékoztat­ták egymást hazánk és Costa Rica szakszervezeti mozgalmának helyzeté­ről és véleményt cserél­tek a nemzetközi szak­­szervezeti mozgalom idő­szerű kérdéseiről. Magyar—csehszlovák szénbányászati és villamosenergetikai tárgyalások Simon Pál nehézipari miniszter meghívására hétfőn hazánkba érkezett Vlastimil Ehrenberger csehszlovák tüzelőanyag- és energiaügyi miniszter és­­­­iroslav Prikryl mi­niszterhelyettes. A két mi­niszter és munkatársaik tárgyalásokat folytatnak a kétoldalú szénbányászati és villamosenergetikai kapcsolatok fejlesztéséről, s meghatározzák ez 1981 — 85-ös tervidőszakra szó­ló műszaki-tudományos együttműködés legfonto­sabb témaköreit. (MTI) Elutazott a Vietnami Kommunista Párt küldöttsége Az MSZMP Központi Bizottságának meghívásá­ra Vo Thuc Dong-nak a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága mezőgazdasági bizottsága elnökének vezetésével jú­lius 29-e és augusztus 14-e között pártküldöttség tar­tózkodott hazánkban a magyar mezőgazdaság ta­nulmányozása céljából. A küldöttséget magyarorszá­gi tartózkodása során fo­gadta Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkára és Kovács Antal, a KB ipari, mezőgazdasági és közle­kedési osztályának veze­tője. (MTI) Nyári vásár Gdanskban Gdanskban vasárnap befejeződött a nyári fo­gyasztási cikkvásár, a len­gyel kikötőváros egyik legnagyobb rendezvény­­sorozata. A két hétig tartó vásárt hárommillió látogató te­kintette meg. A vásáron mintegy 40 millió zloty ér­tékű különböző áru talált gazdára. A látogatók di­vatbemutatókat és folklór­­programokat is megtekint­hettek. A Földi Nap ehoznám néked a csillagot is az égről — ígérték a szerelmesek. S megtették — a fizikusok. A­­ princetoni egyetem tudósai kísérleti reaktor for­májában ,,lehozták” a Napot a Földre. Sikeres magfúziót hajtottak végre 60 millió Celsius hőfokon. Az évtizedes kísérletezésnek eddigi legnagyobb eredménye utat nyit annak a törekvésnek, hogy az atommag egyesülés Napban lejátszódó folyamatához hasonló jelenség Földünkön ne csak, mint hidrogén­bomba szerepeljen. Amint sikerül a 100 millió fokos hőmérsékletet elő­állítani és a mai tizedmásodpercnyi fúziós időt sza­bályozottan és tetszőlegesen meghosszabbítani, akkor mondhatjuk, hogy itt van már az „energia kánaán”. Hiszen akkor a tengervíz hidrogénjéből korlátlanul lehet elektromos energiát termelni. És megszabadul­hat az emberiség jelenlegi energiagondjaitól. Meg­szabadulhat a nukleáris szennyeződés rémétől, az olaj, a földgáz, az uránium tartalékok kimerülésének ve­szélyétől. Ehhez még természetesen sokat kell dolgozniuk a tudósoknak, de most már a reális látótávolságon be­lül van a gyakorlati megoldás, a magfúzió békés al­kalmazása. A tervek szerint 1981-ben már üzembe állítanák a nagyobb kísérleti reaktort és a becslések szerint mintegy 30 év múlva nem lesz akadálya a fo­lyamatos, ipari méretű energiatermelésnek. Így az ezredfordulóra az energiaéhség egyik termé­szeti tényezője hárul el fejünk fölül. Felvirrad a bé- Nap sokat szenvedett Földünkön. F. I. KÖZÉLET Az Országos Béketa­nács meghívására Yan­­gos Potamitis, a ciprusi béketanács elnöke, parla­menti képviselő vezetésé­vel hétfőn hazánkba ér­kezett a ciprusi békemoz­galom küldöttsége. — Dr. Wilfried Haass kulturális miniszterhe­ lyettes vezetésével — a kulturális tervezés és el­látás tanulmányozására hétfőn küldöttség érke­zett hazánkba a Német Demokratikus Köztársa­ságból. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marczali Lász­ló kulturális miniszter­­helyettes. Megkezdődtek a Csák­v­ári napok Hétfőn megkezdődtek a csákvári napok eseményei: a Dunántúl híres, hajdan legnagyobb fazekasfalujá­nak hagyományos, augusz­tusi ünnepségsorozata a Fejér megyében élő nép­művészek, amatőr művé­szek kiállításának megnyi­tásával vette kezdetét. A tárlaton Drégely László festőművész, Orisekné Farsana Erzsébet naiv festő, Kálmán Gyula fa­faragó népművész, három csákvári fafaragó művész — Molnár Sándor, Bézi László, és Győrök Imre, s a község fazekasmesterei­nek alkotásai láthatók. A rendezvénysorozat keretében — augusztus 20-án — rendezik majd a nagy érdeklődésre szá­mot tartó cserépvásárt. A csákvári fazekasok termékein kívül a székes­­fehérvári Skála áruház is vásárra bocsátja fazekas­termékeit. Új látnivalóval is gazdagodik Csákvár a csákvári napok rendez­vénysorozata alkalmából: megnyitják a legidősebb fazekasmester, Horváth István kétszázéves lakóhá­zából átalakított alkotó­­műhelyt és fazekasmú­zeumot. Ünnepi előzetes A rádió a hónap máso­dik felében nem egyetlen­ napra korlátozza ünnepi jellegű műsorait, hanem már a 20-i napot meg­előzően, több érdekes adást műsorára tűz. „A főutcától a faluszélig” címmel 18-án hangzik el Szél Júlia műsora, arról a faluról, amelyben ezelőtt húsz évvel kapcsolták be a villanyt. Sokat változott azóta Abaliget — a kora­beli helyzet tükrében er­ről a változásról szól az izgalmasnak ígérkező adás. Egy mostoha adott­ságú állami gazdaságról szól az Adottságok — le­hetőségek című műsor, ugyancsak 18-án. A bala­­tonnagybereki állami gaz­daságban hogyan győzték le a nem túl jó adottságo­kat, hogyan tértek át a jövedelmező gazdálkodás­ra — erről szól a Simon Ferenc szerkesztette adás. 19-én, a már jól ismert sorozatban. (Ádám nyo­mában) az V. rész hang­zik el. Látogatás a medve­­­szentélyben címmel. 20-án, vasárnap jelent­kezik a Petőfi adón a Nemzetek Színháza Cara­­casban adás, majd a Gaz­daságpolitikai magazinra kerül sor, lesz augusztusi tudományos mozaik sok egyéb ígéretes műsor mel­lett. A gyerekeket 20-án reg­gel 10-kor a Kossuthon Csukás István mesejátéka szórakoztatja, 13-kor kez­dődik Bajor Nagy Ernő új, publicisztikai sorozata, Rázós úton címmel, 16.08- kor kerül sor a sikeres Azt beszélik sorozat újabb adására .18.30-kor sugá­rozzák az „Alkotmánynapi krónikát”, 19.39-kor a rá­diószínház bemutatóján Maráz László darabja sze­repel, Másokért ,élni cím­mel. 20.25-kor a Nagy si­ker volt sorozatban Ko­csis Zoltán zongoraestjére kerül sor. 21-én .,Ők a holnap munkásai” címmel a szak­munkástanulókról hallunk riportösszeállítást, majd Utazás a Balaton körül következik, — Eötvös Ká­roly nyomában. Vezetők munka közben címmel ke­rül sor Petress István esti műsorára. 22-én lesz Tör­vénykönyv, Szigethy Anna műsora, Tanú a büntető­bíróság előtt címmel. A nyári színházi évad tanulságait Osgyáni Csaba műsora vonja le, 24-én. 25-én A magyar film napját ünnepük a rádió­ban is, a Gondolatjel adá­sában. 28-án az üzemi könyvterjesztésről számol be Varsányi Gyula riport-*­ja. Mit kell tudnunk Romhányról? — a törté­nelmi érdekességű község­ből Rapcsányi László tu­dósít 28-án. 29-én Tör­vénykönyv­e­t hallunk, ez­úttal Kapás Irén műsorát. 29-én Kihalt az utca, ki­halt a város címmel Gálik Mihály és Tarnói Gizella műsorát halljuk, 30-án pe­dig egy, a hazánkban élő nemzetiségek életét bemu-­­tató adást. (h. m.) Meghalt Kiss Ferenc Hétfőre virradó éjszaka, 85 éves korában elhunyt Kiss Ferenc színművész, érdemes művész. A ma­gyar színházművészet jel­legzetes, na­gy képességű alakját veszítette el sze­­­­mélyében. NÉPSZAVA A TELEVÍZIÓ előtt ír a­ V­ASZILJEVICS Hétszáz évet tettek meg az időben előre és hátra Mihail Bulgakov kettős színművének hősei. Az előző héten a 23. századi Boldogság-országból szök­tek vissza saját koruk, a 30-as évek Moszkvájába, az ikerjáték második ré­szében Iván cár palotájá­ban .,landolt” Rein mér­nök időgépe. Az Iván Vasziljevics, (amelyet Iván, a rettentő címmel játszott a Katona József Színház) sokkal jobb darab az elsőként látott Bulgakov-műnél. Képernyőre alkalmazása hálásabb feladatot adott Várkonyi Gábor rendező­nek, s ő élt is a lehető­séggel, a televízió eszkö­zeivel. Az elektronikus trükkök, varázslatok eb­ben a fantasztikus, komi­kus idő—tér játékban na­gyon is a helyükön vol­tak. Igaz a darab humora így inkább a helyzetko­mikum felé tolódott, az ironikus komédia már­­már bohózattá vált. A szereplők, elsősorban Ga­ras Dezső, Haumann Pé­ter és Koltai Róbert azon­ban mulatságos alakítá­sukkal az időben kószáló figurák jellemét is reme­kül ábrázolták, kötődésü­ket saját koruk társadal­mi rendjéhez, valóságá­hoz. Tetszett Hámori Il­dikó, Esztergályos Cecí­lia és és Kozák László alakítása is. Mindent összevetve, Várkonyi Gá­bor az eredetinél köny­­nyedebb hangvételű, já­tékosabb Bulgakov dara­bot mutatott be a képer­nyőn. Ez talán nem hiba. Egyrészt, mert a harmin­cas években írt színmű ironikus élét az idő is el­koptatta, némelyik utalá­sát már alig értenénk. Másrészt kellemes, mu­latságos vígjátékot lát­tunk, s ez nagyon is el­­kélt a televíziós humor­ínségben. Vesés, sőt a tévedés jogát sem tagadhatjuk meg a még „félárbocon” műkö­dő 2. programtól, de meg­kívánhatjuk, hogy igazi lehetőséget adjon a mű­sorválasztásra. Ha a ko­rábbi helyzetnél ritkáb­ban is, de még előfordul, hogy azonos időben azo­nos jellegű, hangulatú műsort sugároz a két csa­torna. Kivált a szombat este, a televíziózás amúgy is legproblematikusabb időpontja kényes ebből a szempontból. Shakespeare Lear királya remekmű. A múzsákat társító irodal­mi-zenei műsorokról már több elismerő kritika je­lent meg ezeken a hasá­bokon. Mégsem szeren­csés megoldás szombat este, egyidőben, mindkét csatorna főműsorával egyfajta (ezúttal maga­sabb) nézői igényt kielé­gíteni. Az óbor nemes ital, de megeshet, hogy valaki inkább szénsavas üdítőre szomjazik. Félre­értés ne essék: legalább ilyen helytelen volna, ha a szombat esti műsorvá­laszték egy operettből és egy cirkuszi előadásból állna. A tévé kínálata legyen változatos. A CSALÁDI KÖR SOKSZÖGESÍTÉSE Fontos kérdésről, a széthullott családokról, az elvált szülők gyermekei­nek helyzetéről szólt, a Családi kör legutóbbi adása. Sokoldalúan köze­lítette meg a válás szo­rongató válságproblémáit, ám követhetetlenül bo­nyolult volt a műsor csa­­ládmodellje. A dramati­zált jelenetek (alig titkolt didaktikus, oktató, de nem kioktató jellegük el­lenére) máskor élvezete­sen szolgálják a téma jobb megértését. Most tel­jes zűrzavart keltett a három „mintacsalád” ke­­resztbe-kasul elvált, és újra házasodott tagjai s az ezzel kapcsolatos „én gyerekem, te gyereked, mi gyerekünk” problémák bemutatása. Ezen sem a stúdióban elhelyezett csa­ládfa, sem a szereplők kezébe adott névtáblák, de még Mérei Ferenc pszichológus kommentár­jai sem segítettek. A műsor (előzetese szerint is), a válással kapcsolatos legtipikusabb magatartáshibákkal, a leggyakoribb szülői vétsé­gekkel kívánt foglalkozni. Jó lett volna, ha ezt te­szi. Ha szinte anatómiai lóábrára emlékeztető kép­telen családi képletek he­lyett az általánosabb, és sajnos gyakori élethely­zeteket próbálta­­ volna képernyőre idézni, és megoldást keresve ele­mezni. Szűkebb Családi kör­ben. Vajk Vera A MÁSFELEDIK CSATORNA Nehéz, sőt lehetetlen kiigazodni a 2. csatorna műsorrendjén. Eredetileg a nemesebb veretű, intel­lektuális szórakoztató mű­sorok, művészfilmek, koncertek, irodalmi estek fórumának szánták. Ez azonban inkább egy jövő­beli harmadik csatorna programja lehetne. Egye­lőre az ,,össznépi” első műsor mellett a másodi­kat, vételtechnikai okok miatt, a nézőknek körül­belül csak a fele láthatja. A gyakorlatilag ötven százalékos hatósugarú 2. csatornának (vagy más­feledik csatornának) nincs tiszta profilja, ön­álló arculata, de a műsor­választék bővítésével így is 1—2 millió nézőnek kí­nálhat változatosabb programot. Sokszor megfejthetetlen szerkesztői elgondolások, vagy egyszerűen az eset­legesség jegyében „áll össze” a 2. műsor. Ez a fél csatorna hol gyenge filmek, rossz vásárból származó sorozatok teme­tője, hol kitűnő műsorok búvóhelye. Hol pedig kí­sérleti állomás, vitatott értékű alkotások késő es­ti próba-bemutatójára. (Ha megbukik, úgysem sokan látták, ha „tévéké­pesnek” bizonyul, zöld utat kap az 1-es műsor­ba.) A kísérletezés, az útke­ Színházi műsorok Zichy-kastély: Liszt Fe­renc kamarazenekar (Vi­valdi—Händel b. A­­2 és B 2. 8; esőnap: 16-án). Ze­nélő Udvar: Schiff And­rás zongoraestje (Haydn —Brahms zongorab. B 5 és A 5. 8; esőnap: nincs). Siker Locarnóban Figyelemre méltó ma­gyar siker született a vasárnap este véget ért locarnói filmfesztiválon: Andor Tamás, a Cséplő Gyuri című film opera­tőre — egy mali művész­szel megosztva —, meg­kapta a 10 napig tartott seregszemle Ernest Arta­­riáról elnevezett díját. A fesztivál fődíját, az Arany Leopárdot a görög Nikosz Panajotopulosz filmje, a Semmittevők a termékeny völgyben ny­erte el. A második dí­jat­­ az Ezüst Leopár­dot a lengyel Janusz Zaorsky Tengerre néző szoba című filmjének ítélték oda. A Bronz Leo­párdot — Melanie Mayron színésznő kapta a Ba­rátnők című amerikai filmben nyújtott alakítá­sáért. Utcák és terek művészete A siklósi vár lovagter­mében és Dorottya-kert­­jében hétfőn bemutatták a közönségnek azokat a műveket, amelyeket a ke­rámia alkotótelep tagjai formáltak a nyár folya­mán. A kiállítás megnyi­tása egyben a IX. kerá­mia szimpozion zárása volt, a részt vevő hazai és külföldi keramikusok be­fejezték kéthónapos mun­kájukat Siklóson. Az UNESCO védnökségével működő nemzetközi al­kotótelep a kerámiamű­vészet modern törekvé­seit szolgálja. Az idei szimpozion is a városépí­tészethez kötődő kerá­miák alkotását vállalta „utcák és terek művésze­te” címmel. Ez egyébként az idei­­ képzőművészeti világhét gondolata is. ­ Könyvtáravatóval, ki­állítások sorozatával népművészeti hét kezdő­dött vasárnap a Tolna megyei Tamási járásban. Az új járási könyvtár­ban, amelyet ebből az alkalomból adtak át, 40 ezer könyv helyezhető el. Külön kölcsönző áll a felnőttek és a gyermekek rendelkezésére. A könyv­tárban­ irodalmi estek tartására alkalmas klub­szobát is berendeztek. A Gőgös Ignác Járási Mű­velődési Központban megnyílt a Tolna és Ba­ranya megyei fafaragók és népi fazekasok pályá­zati kiállítása, valamint Kork­iss Péter és Alapffy Attila fotóművészeti tár­lata. Gyönkön díszítőművé­szeti. Tolnanémediben fa­faragó- és kerámiakiállí­tást, a simontornyai vár­ban a Szekszárdi Balogh Ádám Múzeum népmű­vészeti gyűjteményéből válogatott kiállítást nyi­tottak meg vasárnap, Iregszemcsén a művelő­dési házban berendezett „Ürögi szobát” nézhetik meg a látogatók. Regöly­­ben járási folklórestet rendeztek a Gyönki Nép­táncegyüttes, az Ozorai Népdalkör­, a Pári Német Nemzetiségi Népi Együt­tes és a Tolnanémedi Ci­­terazenekar vendégsze­replésével. Könyvtáravatás, népművészeti hét tamásiban ­ hét vége művészeti eseményeiből Vasárnap ünnepélyes körülmények között avat­ták fel Hódmezővásár­helyt Endre Béla festő­művész emléktábláját. Az ötven éve elhunyt kiváló mester egyike volt az al­földi piktúra megalapítói­nak. Tornyai János és Rudnay Gyula társaságá­ban igen sokat tett Vásár­hely közművelődéséért, az itteni táj és nép művészet­be emeléséért. A József Attila utcában, egykori lakóháza falán elhelyezett emléktábla előtt Dömötör János múzeumigazgató méltatta munkásságát és jelentőségét. A közeli Szentesen, a Művelődési Központ Ga­lériájában Papp György szegedi grafikusművész alkotásait láthatják az érdeklődők. A nagyméretű fa- és linómetszetek té­mája: a népmesék, nép­balladák világa, a népmű­vészet szellemiségének ma is aktuális üzenete. Debrecenben a Déri Mú­zeumban kapott helyett Megyeri Barna Munká­­csy-díjas szobrászművész emlékkiállítása. Az 1966- ban, fiatalon elhunyt mes­ter a klasszicizmus kor­szerű megújításával írta be nevét újabbkori művé­szetünk történetébe. Folytatódnak a Balaton­part kulturális-művészeti eseményei: ezek sorában nyílt meg Balatonboglá­­ron Imre István Kossuth­­díjas festőművész akva­­rellkiállítása. Szőnyi Ist­ván egykori növendéke kedvvel ábrázolja a hazai táj szépségeit, a szűkebb környezet humanisztikus elemeit. Zenei, szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek, partitúrák, mintegy háromezer­féle lemez — csaknem 18 millió forint értékű készlettel várja vásárlóit az augusztus 14-én ismét, megnyílt Rózsavölgyi Könyv- és Zeneműbolt (MTI Fotó : Tóth István felvétele)

Next