Népszava, 1980. május (108. évfolyam, 101-126. sz.)
1980-05-04 / 102. szám
1980. MÁJUS 4., VASÁRNAP 108. ÉVFOLYAM 102. SZÁM ÁRA 1,20 FORINT • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Külkereskedők közelről................ 4 Az osztály továbbtanul................... 4 Ország és irodalom......................... 5 A szakszervezeti választásokról . . 5 Kenyér és virág.................................14 Országszerte százezrek ünnepelték májusét A szocialista építés 35 éves eredményeivel megalapozott erőt és bizakodást sugárzó, vidámságot árasztó seregszemlével köszöntötte Budapest dolgozó népe május elsejét, a proletár nemzetköziség és szolidaritás nagy ünnepét. A zászlódíszbe öltözött városrészekből már a kora reggeli órákban megindult a demonstrációra készülődök folyama: kilenc órára tízezrek népesítették be a Városligettel szomszédos utcákat. Ünnepi köntöst öltött a Felvonulási tér is; vörös és nemzeti színű zászlók díszítették a házak homlokzatát. A Gorkijfasor torkolatában a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának, világot formáló személyiségeinek, Marxnak, Engelsnek és Leninnek domborművű portréja hirdette: hazánkban tanításaik nyomán született meg és épült a szocialista társadalom. A Magyar Népköztársaság címerével ékesített márvány burkolatú díszemelvényen néhány perccel 10 óra előtt foglalták el helyüket a párt és a kormány vezetői: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, továbbá a főváros párt- és tanácsi vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a munkásmozgalom veterán harcosai, c. kitüntetett, szocialista brigádok, és termelésben élen járó munkáskollektívák képviselői. A neves közéleti személyiségeket, valamint a világ négy tájáról a munkásosztály nemzetközi ünnepére hazánkba érkezett külföldi szakszervezeti delegációkat, a munkásmozgalom veteránjait több száz budapesti úttörő köszöntötte virágcsokrokkal. Pontosan 10 órakor harsantak fel az ünnepség kezdetét jelző fanfárok érces hangjai, s a tér közepén megelevenedett, elindult a nemzetköziség gondolatát szimbolizáló zászlósor. A nemzetek, tovaúszó lobogói fölött a magasban szellő lengette a határokat nem ismerő együvé tartozás jelképét, a vörös szőttest. A színpompás élőkép után kendőket és a tavasz virágait lengető lányok köszöntötték az ünnepet. Aztán a régi nagy harcokat idéző munkásmozgalmi indulók pattogó hangjára ( oszlopba) indultak el zászlókat, transzparenseket, májusfákat magasba emelve a budapestiek. Felidézték az 1881-ban vérbe fojtott chicagói tüntetést, amelynek nyomán a második Internacionálé a dolgozók nemzetközi összefogását demonstráló ünneppé tette május elsejét. A proletár internacionalizmust éltető feliratokkal együtt hullámzottak át a téren a népünk felszabadulásának 35. évfordulója előtt tisztelgő tablók. S a felvonulók a történelmi sorsfordulókat egybekapcsolva vállaltak kötelezettséget a fejlett szocializmus továbbépítésére irányt mutató XII. pártkongresszus határozatainak ■végrehajtására. A főváros 14 kerületének dolgozóit, lakosságát képviselők menetének élén a kiváló címmel és oklevéllel kitüntetett gyárak, brigádok képviselői, valamint a városrészek párt-, állami és társadalmi vezetői haladtak. Munkások, szövetkezeti dolgozók, értelmiségiek hozták magukkal, szép hagyományokat ápolva, gyáruk, üzemük, intézményük termékeinek kicsinyített mását, s teherautók hátán makettek utaztak. A termelékenységet, az export növekedését, a minőség javulását közhírré tevő feliratok között újra meg újra feltűnt a „Békét és biztonságot a világnak'!’' mélyről fakadó követelése. Azt jelképezte, hogy a budapestiek, egész népünkkel együtt, elkötelezett harcosai a szocialista építéshez, az emberiség boldogulásához, nélkülözhetetlen békének, enyhülésnek. Ezért— akárcsak a múltban — készek együtt küzdeni a világ haladó erőivel. A felszabadult, jókedvű ünneplésben az Egyesült lazó 33-szor kiváló vállalati címmel kitüntetett kollektívája jogos büszkeséggel hirdethette, hogy termékei több mint 100 ország vásárlóihoz jutnak el. Az angyalföldi gyárak, üzemek, egybefogták a városrész gazdasági terveit, közzétéve: a gazdasági lehetőségekhez, a piaci követelményekhez még jobban alkalmazkodva 1980-ban 33 milliárd forintnyi értékkel kívánják a nemzeti jövedelmet gyarapítani. A munkaszervezés, az ésszerű gazdálkodás lehetőségeit példázták a Láng gépgyáriak, akik 1979-ben 23,4 százalékkal növelték termelékenységüket. A Finommechanikai Vállalat dolgozói több év küzdelmes fáradozásainak eredményeiről adtak számot: 1970—1979 között 64 százalékkal „tornázták fel” a termelékenységet. A termelés hosszú láncából nélkülözhetetlen kis- és középüzemek, valamint a szövetkezetek többszörösen kitüntetett szocialista brigádjainak táblái a kisebb közösségek sikereiről tudósítottak. A legkülönbözőbb korosztályok képviselői — a legkisebbek az édesapák nyakában — a tribünök előtt köszöntötték az ország vezetőit, Afrika, Amerika, Ázsia és Európa népeinek, munkásosztályainak képviselőit. Kézfogások, virágszálak, jelvénycserék, a kedves pillanatokat megörökítő felvételek apró kis intermezzóit erősítette fel dübörgőn a Venceremos hangja. A Magyar Hajó- és Darugyár felvonulói előtt,a gépkocsi tetején kék hajó ,,úszott", s róla hoszszú nyakú daru csőre bóklászott rakományt keresőn. Dél közeledtével a nagy hevesen tűző nap nem tűrte meg a kabátokat a vállakon, a Csavar,ipari Vállalat népi táncot ropó fiataljainak homlokára pedig izzadságcseppeket csalt. Meszsze hangzó szó köszöntötte a felnövekvő nemzedék közösségi érzését és egyéniségét együttesen formáló pedagógusokat, az éjjel-nappal, ünnepeken is készenlétben álló orvosokat, ápolónőket, s a gyógyító-megelőző szolgálat megannyi más dolgozóját. A Volán 20-as Vállalatának a KISZ KB vörös vándorzászlajával kitüntetett fiataljaival együtt haladtak a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség képviselői, s a budapestiekkel együtt ünnepeltek a fővárosban tanuló külföldi diákok is, szolidaritásra szólítva a salvadori néppel. A tudomány eredményeit megtestesítők vitték termékeik jelképét a Budapesti Elektroakusztikai Gyár dolgozói, akik méltán büszkélkedhetnek a moszkvai olimpia hivatalos szállítója címmel is. A világ sportolóinak idei nagy találkozójához kapcsolódva több gyár kollektívája hirdette a bojkottot elítélő közös véleményt. Milliók szándékát demonstrálta a közelgő országgyűlési és tanácstagi választásokkal kapcsolatos felirat: ...Június 8-án szavazatokkal támogatjuk a Hazafias Népfront programját", s egy pici tábláról, egy rövidke gondolat: „Aki dolgozik, az boldogul!" A budapesti dolgozók ország-világ színe előtt zajló felvonulását — amelyet a televízió, s a rádió is egyenesben közvetített — a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Magyar Honvédelmi Sportszövetség egységeinek menete követte. Vitorlázók gurították az aszfalton a fehér szárnyú madaraikat, s jöttek az ejtőernyősök, a sárkányrepülők, a békaemberek, jelképezve a szervezet erőt próbáló, sokrétű tevékenységét. Majd a sportolók következtek. (Folytatás a 3. oldalon) KáttúrJános ttifilmstuzuru Egységben, jó hangulatban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a fővárosi dolgozók május 1-i felvonulásaita nyilatkozatot adott: " Nagy élmény a Magyar Népköztársaság fővárosának, Budapest dolgozóinak május 1-i felvonulása, amelyen körülbelül negyedmillió ember vesz részt: nők és férfiak, idősek, fiatalok és gyerekek. Sok külföldi vendégünk is van, öszszesen 33 országból jöttek el barátaink. A rádió és a televízió jóvoltából — itthon és külföldön — milliók kísérhetik figyelemmel seregszemlénket. Aki itt van, az érző, aki nézi, láthatja, hogy ez a felvonulás lelkes, egységes, jó hangulatú, mondhatnám, családias. — Mi érződik ezen a felvonuláson? Mindenekelőtt az idei tavasz nagy politikai programsorozata. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, megtartotta XII. kongresszusát, népünk megünnepelte április 4-ét, az új világ születésének 35. évfordulóját, a kiválóan dolgozó vállalatok átvették megérdemelt kitüntetéseiket, s megkezdődtek a képviselő- és tanácstagválasztások előkészületei. — Most május 1 -ét ünnepeljük. Érződik: pártunk és népünk egységes, céljaiban bizakodó, tudatában van annak, hogy ha a munkát „megfogjuk”, ha sorainkat szorosabbra zárjuk, akkor eredményesen megoldjuk a szocialista társadalom építésének soron következő feladatait. Meggyőző bizonyítéka ennek ez a felvonulás is, s hiszem, hogy hazánk más városaiban, falvaiban is ugyanilyen hangulatban ünnepelnek. — Május elseje hagyományosan a nemzetközi munkásosztály szolidaritásának napja. Most már talán több is ennél, hiszen a földkerekség egynegyeden a szocializmust építik; május elseje ma már a népek barátságának ünnepe is. Május elsejének, természetesen, mindig volt, most is van központi harci célja. Ez az idén világszerte küzdelem az enyhülésért a békéért, hiszen az élet, a társadalmi haladás, a nemzetek szabadságtörekvéseinek legelemibb feltétele a béke, az, hogy megakadályozzuk egy új Világháború kirobbanását, hogy tért hódítson az enyhülés folyamata. — Mi, magyar dolgozók itt is a békéért, az enyhülésért emeljük fel szavunkat, ugyanúgy, mint barátaink, küzdőtársaink világszerte. A közelmúltban Párizsban 22 európai kommunista és munkáspárti megbeszélést tartott, amelynek egyetlen témája volt: valamennyi békeszerető erő fogjon össze és küzdjön az enyhülésért, a béke is a biztonság megszilárdításáért Európában és az egész világon. Mi, magyar kommunisták — egész dolgozó népünk — e tanácskozás szellemében teszünk meg mindent az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a világbékéért, e célt szolgálja pártunk a maga mozgalmi munkájával, szocialista államunk a külpolitika eszközeivel. Tükröződik ez a felvonuláson láthatóhallható jelszavakban is. Én is ezekkel az érzésekkel, gondolatokkal köszöntöm munkásosztályunkat, népünket e nagy napon, május elsején. S köszöntjük innen barátainkat, a szocializmust építő népeket, a haladásért és a békéért küzdő valamennyi embert a világon.