Népszava, 1980. július (108. évfolyam, 152-178. sz.)

1980-07-31 / 178. szám

2 Spanyolország A katonák álnp­ i tábornak él. Csak testőre kapott halálos lövést, sofőrje pedig a kórházban haldoklik. A ked­­di madridi merénylet szomorú mérlegében a leg­félelmetesebb mégsem a két ember tragédiája. Sok­kal inkább az, hogy ismét orvtámadás érte azt a hadsereget, amely már amúgy is feltűnően nyugta­­lan a spanyolországi politikai viszonyok miatt. Már­pedig közttudott, hogy a spanyol fegyveres erők ad­ták a Franco-rendszer bázisát, s soraikban még ma is azok vannak a vezető­­ posztokon, akik a legtel­jesebb mértékben elégedettek voltak a­ fasiszta dik­tatúrával. Ezek az ultrakonzervatív tábornokok öt esztendeje sanda • szemmel nézegetik Hispánia de­mnokra v' á''•••'•• új arculatát. Minden olyan eseményre érzékenyen reagálnak, amely a szabadabb politikai légkör vad­hajtásának minősíthető, s ezért munícióul­ szolgálhat a régi rendet visszasíró francoista „bunker” számá­ra. A szélsőséges erők állandósult terrorizmusa pon­tosan Uyen célra felhasználható jelenség. A gazdasá­gi problémákból fakadó tömeges elégedetlenség pe­dig, amely sztrájkokban, tüntetésekben jelentkezik, léginkább megerősíti a nagyhatalmú főtiszteket ab­beli véleményükben, hogy „lám, a demokrácia, a sza­badságjogok érvényesítése nem tett jót Spanyolor­szágnak”. Márpedig a hadsereg és a hozzá­szólásán kapcso­lódó fegyveres testületek (például a Gardia Civil)­ igen komoly tényezői a spanyol belpolitikának. „Ma­ is államot alkotnak az államban, mint régem" — írta erről nemrégiben az osztrák szocialisták lapjá­nak, az Arbeiter Zeitungnak a madridi tudósítója. S ha hozzávesszük ehhez a tényt, hogy a fővárosban például nemrégiben is ezrek tüntettek fasiszta kö­szöntéssel, előrenyújtott karokkal csupán azért, mert a hatóságok átkeresztelték az egyik sugárutak amely eddig a diktátor nevét viselte, megalapozottnak tű­nik az aggodalom a jobboldali veszély miatt. A hispaniai szélsőséges reakció számára természe­tesen ez a konzervatív érzelmű hadsereg az álma megvalósíthatóságának záloga. Mert okkal-joggal tartják, hogy a tábornokok kénytelen-kelletlen bele­mentek ugyan a demokratizálásba, a megkövesedett fasiszta diktatúra felszámolásába, de csak azért, mert az ország lakosságának túlnyomó többsége ezt óhaj­totta. Véleményük, politikai felfogásuk azonban et­től nem változott, amiből logikusan következik, hogy legfeljebb csak egy szolid, középutas, konszolidált körülményeket biztosítani tudó polgári rendszer az, amit még hajlandók elfogadni. Ha tehát ezt a rend­szert módszeresen bolygatják, állandó politikai nyug­talanságot keltenek, s emellett felidéződik a balol­dali előretörés — a tábornokok számára riasztó — szelleme, akkor a hadsereg egyszer talán elveszti tü­relmét. Nem véletlenül irányulnak a szélsőséges erők merényletei oly gyakran a fegyveres testületek tag­jai ellen. S nem véletlen, hogy ilyen esetek után min­dig nagyobb hangot kap a szélsőjobboldaliak kedvelt jelszava: Hatalomra a hadsereggel! A hadsereg nyugtalan és ez minden demokratikus politikai erőt mélységesen nyugtalanít. A baloldaltól a polgári középig az ország szárpettfyő pártjai egy­aránt igen csínján bánnak propagandájukban a fegy­veres testületekkel. Sőt, előfordul az is, hogy lát­ványos vereséget szenvednek a szabadságjogok éppen a hadseregtől Emlékezetes, hogy tavasszal új­ságírókat ítéltek súlyos — 3—4 esztendős börtön­büntetésre —, mert olyan írásokat tettek közzé, ame­lyeket a hadsereg urai a katonai titkok megsértésé­nek minősítettek. Ugyanakkor pedig két katonatiszt, akikről a hadbíróságon bebizonyosodott, hogy össze­esküvést szőttek a hatalom megragadására, nevetsé­ges, pár hónapos büntetést kapott, s megmaradhatott a hadsereg kötelékében. ........................... 1 ~"Ez az aránytalanság általános megütközést és fel-­­ háborodást keltett a spanyol közvéleményben — mégsem történt semmi. Aligha bizonyít ez egyebet, mint hogy a „cinil” politikai erők óvakod­nak kikezdeni a politika ..sötét lovával , a francoiz­­mus emlőin felnevelkedett hadsereggel amely nyil­vánvalóan a legkevesebbet változott az elmúlt fél évtizedben az országban számottevő tényezők közül. Bizonyos, hogy a vezető főtisztek mind türelmetle­nebbek, idegesebbek az ország gazdasági és politi­kai gondjai miatt. Márpedig ez erőteljesen befolyá­solhatja a politikai mozgásokat is, hiszen nem le­­het figyelmen kívül hagyni azt a sötét árnyat, ame­lyet a szélsőségesek által állandóan provokált vagy buzdított hadsereg vet a még mindig nem szikla­­szilárd spanyol demokratikus rendre. „ Avar Károly Francia—iraki nukleáris együttműködés Kormánynyilatkozat Párizsban Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelen­ti. A francia­­kormány hi­vatalos nyilatkozatban szögezte le, hogy folytatja együttműködését Irakkal a békés célokra szolgáló nukleáris atomenergia fejlesztése terén. . Az ügy előzményéhez tartozik, hogy — mint a francia külügyminiszté­riumban rámutatnak — Samir izraeli külügymi­niszter Tel-Avivban ma­gához kérette a francia ügyvivőt és kormányának nyugtalanságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Franciaország kutatási cé­lokra szolgáló nukleáris reaktorokat ad el Irak­nak. Az izraeliek — füg­getlenül attól, hogy ők maguk már régebben be­ismerték: rendelkeznek az atomfegyverrel — attól tartanak, hogy Irak eset­leg maga is atomfegyver­hez jut a francia amnea­­ris együttműködés révén. A Párizsban kedden es­te nyilvánosságra hozott francia kormánynyilatko­zat hangsúlyozza, hogy Franciaország olyan kö­rülmények között szállít urániumot Iraknak, am­e­l­­yek teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi követelményeknek. Párizsban emlékeztet­nek rá, hogy Irak aláír­ta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadá­­lyozásáról szóló nemzet­közi szerződést, és kész­nek mutatkozott arra, hogy aláveti magát a nem­zetközi atomenergia-ügy­nökség ellenőrzésének. Párizsban arra is felhív­ják a figyelmet,­ hogy­ je­lenleg a világ 35 országá­ban mintegy 75, kutatási célokat szolgáló nukleáris reaktor működik, dúsított urániummal; a legtöbbjü­ket az amerikaiak szállí­tották NÉPSZAVA Izrael és az Egyesült Államok mindinkább elszigetelődik PFSZ-n vitatkozó t­etz ENSZ- ha­tá­roz­a­­tán Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka — mint jelentettük — hat­napos vita után kedden 112 szavazattal hét el­le­nében és 24 tartózkodás mellett határozatot foga­dott el, amelynek értel­mében Izraelnek novem­ber 15-ig meg kell kez­denie az 1967-ben meg­szállt összes arab terület teljes kiürítését. A hatá­rozat szerint a területe­ken független, szuverén palesztin államot kell ala­pítani a PFSZ vezetésé­vel. Az izraeli ENSZ-nagy­­követ már a vita közben jelezte, hogy országa nem tekinti kötelezőnek a ha­tározatot. Faruk Kaddami, a PFSZ politikai osztályai­­­nak vezetője a szavazás után New Yorkban kije­lentette: Izrael és az­­ Egyesült Államok mind jobban elszigetelődik, a feszültség pedig növe­kedni fog a Közel-Kele­ten mindaddig, amíg Iz­rael el nem ismeri a Pa­lesztinai , arab nép joga­it. Hozzátette: ilyen kö­rülmények között a PFSZ belátható időn belül „nem tudja szavatolni a békét a Közel-Keleten Az ENSZ-közgyy­űlés, ál­lás foglalása és az Egye­sült Államok aggodalmai ellenére az izraeli parla­ment szerdára tűzte ki a szavazást arról a tör­vény­javaslatról, amely az 1967-es háborúban egye­sített Jeruzsálemet Izrael örökös, oszthatatlan­­fő­városának kiáltja ki. Az izraeli kormánypártok és az ellenzéki pártok elő­zetesen megegyeztek a tö­r­v­é­n­y­j­a­vas­lat szövegé­ben , így a szavazás ki­meneteléhez eleve nem férhetett kétség. A törvény Izrael nem­zetközi elszigetelt ü regé­nek fokozódásához vezet­het. Venezuela már jelez­te, hogy Tel Avivba he­lyezi át nagykövetségét, és az izraeli külügymi­nisztéri­um­­ban tartanak attól, hogy a példát kö­veti az a másik tizenkét latin-amerikai ország is, amelynek nagykövetsége most még Jeruzsálemben van. Az izraeli parlament egyébként szerdán nyi­latkozatot szavazott meg, amely semmisnek mond­ja az LA­SZ-határozatot. Az Ar­ab Liga azt vár­ja a Közös Piactól hogy hatékony kezdeményezés­­sel nyissa meg a közel­­keleti igazságos rendezés útját — közölte Tunisz­ban, az Arab Liga szék­helyén. Sedli Klibi főtit­kár Gaston Thorn luxem­burgi kü­lügy­minis­z­ter­r­el, a Közös Piac miniszte­ri tanácsának soros elnö­kével, aki ez utóbbi mi­nőségében kedden közel­­keleti­­ ténymegállapító körutat kezdett. Thorn fölkeresi Izra­elt, Jordániát, Szíriát,­ Li­banont — ahol a PFSZ képviselőivel is találkozik —, továbbá Egyiptomot, Szaúd-Arábiát, Kuvaitot­­és Irakot. Husszein jordániai ki­rály szerdán Bonnból vill­­­á­mlá­togatásra Hamb­urg­­ba repült. Itt a repülőté­ren Helmut Schmidt kan­cellár fogadta, majd a két politikus megkezdte tárgyalásait. Husszein kedden é­s szerda délelőtt Bonnban Genscher kül­ügyminiszterrel tárgyalt. (AFP, DP­A, UPL (MTI) A nemzetközi érpáros készülődik a v­isszatérésre A Szaljut 6—Szojuz 36 —Szojuz 37 űrkomplexum nemzetközi személyzete szerdán gyakorlatilag befejezte a szovjet—viet­nami közös kutatási prog­ramot, és megkezdte az előkészületeket a vissza­térésre. A tudományos kísérle­tek befejeztével Popov, Rjumin, Gorbatko és Phan Tuan a figyelmet a Földre visszatérő Szojuz '36 űrhajó átvizsgálásának szentelte. Ellenőrizték a fedélzeti rendszereket, a hajtóműveket, és a mű­szereket. Gorbatko és Pham Tuan ezután meg­kezdte a Földre szállítan­dó csomagok­ átrakását, mindenekelőtt a Szaljut 6 Űrállomáson végzett ku­tatások eredményeit tar­talmazó konténerekről, filmtekercsekről, magne­­tofonszalagokról és labo­ratóriumi vizsgálati anya­gokról is van szó. (MTI) Letartóztatások Chilében A BYT állásfoglalása A Béke-világtanács vetettek börtönbe, köztük nyilatkozatban ítélte el idős embereket és gyerek Pinochet fasiszta rendsze­­reket. Sok letartóztatott vének újabb terrorcselek- holléte ismeretlen.­ményeit a chilei demok- A Béke-világtanács ter­­­atikus mozgalom tagjai szólítja a világ haladó ellen. közvéleményét, hogy tá-Az elmúlt hetekben o­mogassa a hős chilei ha­­mutat rá a,nyilatkozat - útiakat akik mostoha Chilében újabb tömeges ........... . letartóztatások voltak, körülmények között hat- Csupán a július 18—20. * célnak a fasizmus ellen, közötti haj­tó vadászat so­ a szabadságért és a­­­oe­­rán több mint 300 embert mokráciáért. (TASZSZ) Már tízezer fekete közalkalmazott sztrájkol J­ohannesburgban A dél-afrikai Johannes­burg immár tízezer fe­kete közalkalmazottja — a városi dolgozók mint­egy kétharmada — szün­tette be a munkát. Ez az ország minden eddiginél nagyobb munkabeszün­tetése. A mérnökök, egészségügyi és közleke­dési alkalmazottak mel­lett sztrájkolnak a köz­szolgáltatás alkalmazot­tai is. Az utcákon hatal­mas szemétdombok tor­nyosulnak. Fegyveres őrök kísérik a városi au­tóbuszokat. A rendőrség rohamosz­tagai szétoszlattak egy fe­­l­kerékből álló tömeget, amely kövekkel é­s üve­gekkel dobálta meg a sztrájktörőket. Magasabb béreket és jobb munka­­körülményeket követelve megtagadta a munkát egy feketék szerkesztette johannesburgi ifjság mint­egy 50 újságírója és fo­tósa is.­­ (AP. .) Kambodzsa Az­­ír alkotmánytervezet vitája Kambodzsában ország­szerte folyik a júniusban nyilvánosságra hozott al­kotmánytervezet vitája. A lakosság támogatja a tervezetben előirányzott tervgazdálkodást, a ter­melőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló gazda­ság állami irányítását. A nehézségek ellenére az ország népe mindent elkövet a gazdaság hely­reállítása, a kultúra fej­lesztése, a békés munka biztosítása érdekében. A parasztok megkezdték a parlagon heverő földek megművelését. Az üze­meknek csaknem a fele mind nagyobb kapacitás­sal dolgozik. (MTI, TASZSZ) Brezsnyev-üzenet a perui elnöknek Fernando Belaunde Terry, Peru újonnan be­iktatott elnöke fogadta a S­zo­v­j­etun­i­ó kül­dö­ttsé­gét, amely Mihail Georgadze­nak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége titkárának ve­zetésével részt vett a be­iktatási ünnepségen. Geor­gadze a tadta a perui el­nöknek Leonyid Brezs­­nyev üzenetét. A felek kö­zött meleg baráti meg­be­szél­és folyt. (MTI, TASZSZ) KNDK-f­elhívás a világ parlamentjeihez A Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Leg­felsőbb Népi Gyűlése le­vélben fordult a világ va­lamennyi országának par­lamentjéhez. A KNPK törvényhozása mely aggo­dalmát hangoztatja a Ko­reai-félszigeten kialakult helyzet miatt, s ismét megerősítette a KNDK kormányának a térségben támadt feszültség enyhíté­sét, az ország demokra­tikus alapokon, külső be­avatkozás nélkül meg­valósítandó békés újra­egyesítését szorgalmazó irányvonalát. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa válaszle­velében a szovjet parla­ment támogatásáról bizto­sítja a KNDK kormányá­nak erőf­es­zítéseit. (TASZSZ) Milánó Merénylet Nagyerejű időzített szer­kezet robbant szerdán dél­előtt a milánói városháza előtt, egy órával azután, hogy megalakult a szo­cialista-kommunista ve­zetésű új városi tanács. A városháza bejárata előtt parkoló autóban elhelye­zett szerkezet robbanása kitépte a műemléképület ajtaját, megrongálta a feljárót és bezúzta a szomszédos házak ablakait is. Személyi sérülés nem történt. Kevéssel a rob­banás után egy névtelen telefonáló közölte a Cor­­riere della Serával, hogy a „fegyveres csoportok az ellenhatalomért” nevű szervezet emberei követ­ték el a merényletet. 19­8­0. július 3­1. Moszkva Az SZKP és az indiai KP képviselőinek találkozója A béke megszilárdulása, a nemzeti felszabadító mozgalmak sikerei az e folyamatokkal való szem­beszegülésre késztették a világ, mindenekelőtt az Egyesült Államok imperia­lista erőit — állapították meg moszkvai találkozó­­­­jukon az SZKP és az In­diai Kommunista Párt képviselői. . . A megbeszéléseken az SZKP képviseletében Andrej Kirilenko, a KB PB tagja, a KB titkára, Borisz Ponomarjov, a KB PB póttagja, a KB titká­ra, valamint Rosztyiszlav Uljanovszkij, a­ KB nem­zetközi osztályának he­­­lyettes vezetője vett részt. Az Indiai Kommunista Párt,­­képviseletében Rad­­zsesvara Rao, az IKP Or­szágos Tanácsának főtit­kára, valamint Indradzsit Gupta, az IKP Országos Tanácsának titkára volt jelen. Az­­ amerikai imperia­lizmus agresszivitásának növekedései a kínai hege­­rhonistákkal való együtt­­működés kíséri. Ez az együttműködés újabb ve­szélyes jelenség a világ­politikában, s ellentétes az ázsiai népek és a világ valamennyi népe érdekei­vel. A két­ párt képvise­lői ugyanakkor hangot adtak me­g­g­y­ő­z­ő­dés­üknek, hogy napjainkban létez­nek azok az erők, ame­lyek képesek megakadá­­lyozni a hidegháború visz­­szatérését. A találkozó­­ résztvevői végül támoga­tásukról biztosították az Afgán Demokratikus Köz­társaságnak májusi ja­vaslatai, amely a Pakisz­tánnal és Iránnal ,fennál­ló problémák­­békés, poli­tikai rendezésére vonat­kozik. (TASZSZ) Helsinki évfordulója ürügyén Szov­jetellenes n­ilatkozatok W­ash­ingtonban Helsinki ötödik évfor­dulója alkalmából kedden Washingtonban egész na­­­pos tanácskozásra hívták össze azt az amerikai küldöttséget, amely no­vemberben részt vesz a madridi tanácskozáson. A küldötteket a Fehér Házban előbb Brzezinski nemzetbiztonsági főta­nácsadó tájékoztatta zárt ajtók mögött, majd Car­ter mondott nyilvános be­szédet. Az elnök ugyan emlí­tést tett arról, hogy az Egyesült Államok Mad­ridban a kelet-nyugati kapcsolatok javítása mel­lett­ lesz, de megnyilatko­zásának túlnyomó részét­­ az­­­ Habban szokásos szov­­jetellenes támadások tet­ték ki. Carter az emberi jogok állomtásos megsér­tésével, Afganisztán elle­ni „agresszióval” vádolta a Szovjetuniót. Az elnök önmagának mondott el­lent, amikor a fentiek után hozzátette: Wa­shington nem vitára és propagandára, hanem ha­ladásra törekszik majd Madridban. Hasonló hangnemben foglalkozott­­ a Helsinki, illetve a madridi konfe­rencia kérdéseivel Mus­­kie külügyminiszter. Egyébként ez alkalom­mal cáfolta a hírt, amek­ szerint demokrata párti képviselők egy csoportjá­­t javasolja elnökjelölt­nek Carterrel szemben. Ez a sajátos epizód i­s je­lezte, hogy a helsinki­­árvevén indított legújabb washingtoni kampány s­orosat? Ös­szef vág az amerikai választási elő­készületek mind hiszté­­rikusabb légkörével. (MTI) Ellenjelöltet keresnek Szervezkedik Carter elnök párton belüli ellenzéke Carter amerikai elnök arra kényszerült, hogy személyesen ígérje meg a nyilvánosság előtt: Grun­dent feltár öccse, Billy, és a líbiai gazdasági, po­litikai körök közötti kap­csolat­okról. Az elnök­i sajtó képviselői előtt be­jelentette, hogy hamaro­san „teljes jelentést" ter­jeszt a kongresszusi bi­zottság elé, amely a jövő héten kezdi meg az ügy kivizsgálását. Carter leg­újabb lépése világosan mutatja a Fehér Ház nö­vekvő aggodalmát: a bot­rány súlyosan veszélyez­teti az elnök amúgy is megelő­vnn­ az újjá­válasz­­tási esélyeit. Erősödik demokrata­párti törvényhozók szer­vezkedése, amelynek cél­ja az, hogy — tekintettel Carter és Edward Kenne­dy egyaránt gyenge hely­zetére — harmadik elnök­jelöltet találjanak,­­olyan személyt, aki a novembe­ri választásokon biztos fölényben lehet a repub­likánus Reagannal szem­ben. Jövő hétfőn már száz törvényhozó tanács­közik majd Washingtonban ar-­­­ról, hogy kit állítsanak alternatív elnökjelölt­nek. A próbálkozásoknak jelenleg alig adnak esélyt, de ezek a tervek is vi­lágosan tükrözik az elnök válságos helyzetét, amey­­ből most a Billy-botram­ Önkéntes feltárásával ke­res kiutat. NEMZETKÖZI G­ÜDZÍEEE­ ­! A sár vadon pedagó­gus szakszervezet figyel­meztetett: bezárnak az is­kolák, ha a kormány to­vábbra is megsérti az emberi jogokat A szak­­szervezet tizenegy akti­vistájának szabadon bo­csátását követeli, és kö­zölte, hogy a rezsim erői az idén 82 tanárt öltek meg. Az Elysée-palota szóvivője a szerda dél­előtti francia miniszter­­tanács után bejelentette, hogy 1981. április 26-án és május 10-én tartják a francia elnökválasztás két fordulóját.­ ­ A brit parlamentben kedden este 333:274 arányban leszavazták az ellenzéki munkáspártnak a konzervatív kormány ellen benyújtott bizalmat­lansági indítványát.­­ Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke szerdán a Fekete-tengeri üdülő­helyen, Neptuonon meg­beszélést folytatott Nico­­lae Ceausescu román ál­lamfővel, az RKP főtitká­rával.­­ Nagy erejű pokolgép robbant szerdán az iráni Khuzisztán tartomány fő­városában. Az Ah­was egyik szállodája előtt el­helyezett robbanó­szerke­­zet ,hét embert megölt harmincat megsebesített

Next