Népszava, 1980. október (108. évfolyam, 230–256. sz.)

1980-10-17 / 244. szám

2 Mleghalt Luigi Longo Rómában tegnap csütörtökön Enrico Berlinhunyt Luigi Longo, az guei főtitkár vezetésével Olasz Kommunista Párt lerótta kegyeletét Longoelnöke. A nagy tekinte , rtélyű kommunista vezetőt ,aki a párt KB épületeegy római klinikán érte azen felravatalozott holthalál, miután heteken át teste előtt. Az OKP elnökgyérgörcs miatt kezelték, kének temetése szomba- Az OKP vezetőcége csüton lesz. Luigi Longo nem csupán az olasz munkásmozgalom kiemelkedő személyisége volt Hosszú pályafutása szorosan összekapcsolódott századunk európai munkásmozgalmának legfontosabb eseményeivel. Életét számtalanszor kockáztatva küzdött több mint hat évtizeden át az olasz dolgozók érdekeiért hazájában, elszántan harcolt a fasizmus ellen otthon és külföldön. 1900. március 15-én született Monferratában. Egyetemi tanulmányai után újságíróként dolgozott a Szocialista Párt lapjánál, majd a FIAT-hoz került, amely már akkor is egyik fontos színhelye volt az itáliai munkások szervezkedésének. 1921-ben Terracinivel és másokkal együtt kivált a Szocialista Pártból és részt vett az Olasz Kommunista Párt megalakításában. A párt ifjúsági szervezetének egyik vezetője lett, s nemzetközi tevékenységének egyik első állomásaként részt vett a Kommunista Internacionálé moszkvai IV. kongresszusán. Olaszországba már csak illegálisan térhetett vissza, hiszen ott időközben Mussolini fasisztái jutottak hatalomra. Az egyik legfontosabb szervezője volt a párt illegális munkájának. Miután 1923-ban az OKP vezetőségének nagy részét letartóztatták Rómában, a párt áttette szervezkedéseinek központját Milánóba. Longót, a párt egyik vezetőjét a fasiszta rohamosztagok röviddel később elfogták, megkínozták és börtönbe vetették. Szabadulása után sikerült külföldre jutnia; előbb Moszkvában,majd Párizsban dolgozott. 1936-ban már Spanyolországban harcol a francóisták ellen. Az egyik nemzetközi vörösbrigád parancsnoka. A harcok során Madrid védelménél megsebesül. A spanyol köztársaság bukása után Franciaországból szervezi az OKP földalatti munkáját. A második világháború kitörése után Franciaországban gyűjtőtáborba zárták, majd a hitleristák bevonulása után átadták az olasz fasiszta hatóságoknak. Sikerült túlélnie ezt az időszakot is. 1943-ban már ismét fegyverrel harcol a fasiszták ellen. A leghíresebb olasz partizánosztagok, a Garibaldi Brigádok parancsnoka. A szocialistákkal és a polgári demokratikus ellenállókkal karöltve szervezte a fegyveres harcot. A felszabadulás után tagja lett az alkotmányozó nemzetgyűlésnek, s azóta haláláig minden választáson képviselő, vagy szenátor lett. Az OKP vezetőségében 1945 után ő volt Palmiro Togliatti legközvetlenebb munkatársa. Togliatti halála után, 1964-ben Longót választották a párt főtitkárává. 1972-ig töltötte be ezt a tisztséget, megrendült egészségi állapota miatt azonban ekkor át kellett adnia a párt operatív irányítását az új főtitkárnak, Enrico Berlinguernek. Azóta az OKP elnöke volt. Luigi Longo halálával pótolhatatlan veszteség érte az olasz és a nemzetközi munkásmozgalmat. Egy minden áldozatra kész forradalmár, világhírű antifasiszta harcos, nagy tekintélyű kommunista politikus távozott az élők sorából. Kádár János részvéttávirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a párt Központi Bizottsága nevében táviratban fejezte ki a magyar kommunisták mély részvétét az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának Luigi Longo, az olasz nép kiváló fia, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa elhunyta alkalmából. REFLEKTOR Callaghan lemondása Az ellenzéki brit Munkáspárt vezére (Anglia öt-venedik volt miniszterelnöke), a 68 éves Led- Jonard James Callaghan, a „nagy Jim” — ahogy a párton belül nevezték —, lemondott tisztségéről. Callaghan (még külügyminiszter korában) a Munkáspárt jobbszárnyához tartozott, de Harold Wilson inspirációjára a centrum felé igyekezett és ily módon juthatott a pártvezéri és kormányfői posztra — 1976-ban, —, Wilson lemondása után. Kétségkívül nem tartozott az „ijedős” politikusok közé: a toryktól örökölt inflációval és munkanélküliséggel, a nemzet eladósodásával és az észak-írországi problémával kellett szembenéznie. A párt középszárnyán „egyensúlyozva” próbálta — szinte legendaszámba menő óvatossággal — elkerülni a nagyobb belharcokat, de erre csak ideig-óráig volt, képes. Kormánya ortodox tőkés maniipulációkkal próbálta menteni, ami menthető és egy elhibázott szemlélet szerint a dolgozókra hárítani a gazdasági bajok összes terhét. Pontosabban: a kátyúba jutott szekeret nem a nagytőkével, hanem a munkásosztállyal akarta kihúzatni a süppedőből. A továbbiak emlékezetesek: a Munkáspárt vezetője „jóvoltából” is 1979. tavaszán alulmaradt a parlamenti választásokon a Konzervatív Párttal szemben. Az ezt követő időkben a párton belüli harc fokozódott és legutóbb az egészségesebb irányzat, a balszárny került fölénybe. A jobboldal azonban még nem szenvedett végleges vereséget, s ezt példázza Callaghan vártnál előbbi lemondása is. Tudniillik, a januárra tervezett vezérválasztáson (amikoris elképzelhető lett volna annak megreformált lebonyolítása), nagy bizonyossággal a baloldali csoport kiemelkedő egyéniségei közül jutott volna valaki a vezetői posztra: Tony Benn, Michael Foot, vagy Peter Shore. Hármuk közül bármelyik „bejöhet” természetesen a közeljövőben is , de számolni kell a jobboldali jelölttel, Denis Healey, volt pénzügyminiszterrel. Callaghan lemondásával visszalépett régi helyére, a jobbszárnyra, hogy biztosítsa az utat Healey számára. A vezérválasztás reformját a párt maradi gondolkodású tagjai elutasítják. A küzdelem kimenetele tehát Benn, Foot és Shore, illetve Healey között teljesen nyílt. 3. L Heves harcok Abadan birtoklásáért Carter agresszornak minősítette Irakot A katonai közleményből arra lehet következtetni, hogy az elmúlt 48 órában fokozódott az iráni és az iraki fegyveres erők között dúló harcok hevessége, különösen a front északi és déli szakaszán — jelentette Teheránból a TASZSZ szovjet hírügynökség, hozzátéve, hogy egyre gyakoribbak a légi csaták. A teheráni sajtó szerint az iráni csapatok meghiúsítják Abadan körülzárását, a bagdadi jelentések viszont arról számolnak be, hogy az iráni olajváros körül „szorul a hurok”. Egyébiránt az iraki csapatok lassú előrenyomulására mutatnak azok a teheráni jelentések is, amelyek hangsúlyozzák: Abadan védői felkészültek az ember ember elleni küzdelemre, a közelharcra. A hadban álló felek az utóbbi két napban több légitámadást intéztek egymás olajberendezései ellen. Iráni gépek Bagdad melllett további hét iraki várost bombáztak, míg az iraki légitámadások fő célpontja Ahwaz városa volt. Habib Satti, az iszlám konferencia főtitkára jelenleg Bagdadban tárgyal, majd az iraki fővárosból Teheránba utazik. Satti tűzszünetre próbálja rávenni Irakot és Iránt. *A választási kampánykörúton járó Carter Pennsylvaniában és New Jersey államban mondott beszédeiben — feladva a konfliktusban eddig „semlegességet” hangoztató amerikai álláspontot — „agresszornak” minősítette Irakot. Irán területi sérthetetlensége mellett állt ki és a viták tárgyalásos rendezésére szólította fel a szembenálló feleket. Carter tagadta, hogy további amerikai fegyveres erőket irányítanának a Perzsa-öböl körzetébe. Hua Kuo-feng megbeszélése a francia elnökkel Hua Kuo-feng, a Kínai Kommunista Párt KB elnöke csütörtökön Pekingben találkozott Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel. Mint a UPI amerikai hírügynökség kínai közlésre hivatkozva jelentette, a tárgyalások középpontjában Franciaországnak a Szovjetunióval való „megbékélése” és az enyhülési folyamat állott. Hua Kuo-feng és Giscard d’Estaing emellett szót ejtett a közel-keleti válságról, az iraki—iráni háborúról —, melynek mielőbbi befejezését Peking és Párizs egyaránt sürgeti —, és a kétoldalú kereskedelem kérdéseiről. A francia köztársasági elnök felajánlotta, hogy Franciaország fokozza a műszaki segélynyújtást Kínának. Ismeretessé váltak Csao Ce-jang kínai miniszterelnök és Giscard d’Estaing szerda esti pohárköszöntőjének részletei. Ezek világosan tükrözték a két ország vezetőinek nézeteit a Szovjetunióval való kapcsolatok és az enyhülés kérdéseiről. Miközben a francia elnök Európa függetlenségét és egy erős Kína szükségességét hangoztatta, Kína nemzetközi szolidaritást sürgetett a szovjet „expanzió” ellen. (UPI, Reuter) A Portugál KP plénuma a választások tanulságairól A portugál fővárosban szerdán teljes ülést tartott a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plénum az október 5-i parlamenti választások eredményeinek fényében elemezte az ország belpolitikai helyzetét. A plénum hangsúlyozta, hogy a reakciós pártoknak a választási eredmények következtében megerősödött parlamenti többsége, valamint a Francisco Lá Carneiro vezette kormány hivatalban maradása a belpolitikai helyzet súlyosbodásához vezet, s reális veszélyt jelent az 1974. áprilisában kikiáltott demokratikus rendszer számára. A plénum a jelenlegi feltételek között alapvető fontosságúnak tartja a decemberi elnökválasztásra való felkészülést, s október 25-re összehívta a kommunista párt országos értekezletét. A külföldön élő portugálok szavazatainak öszszeszámlálásával eldőlt a portugál parlament utolsó négy mandátumának a sorsa is. Három képviselői helyet Sá Carneiro miniszterelnök jobboldali Demokrata Szövetsége, egyet pedig a szocialisták választási szövetsége szerzett meg. Az új parlament összetétele ily módon a következő: Demokrata Szövetség: 134 mandátum; Köztársasági és Szocialista Front: 74 mandátum; Egyesült népi Szövetség (a PKP és szövetségesei): 41 mandátum; és a szélsőbaloldali Népi Demokratikus Unió: 1 mandátum. NSZK-hitel Lengyelországnak Frankfurtban két pénzügyi megállapodást írt alá a Lengyel Kereskedelmi Bank és a nyugatnémet bankkonzorcium — közölte a lengyel pénzügyminisztérium. Az egyik megállapodás értelmében a nyugatnémet bankkonzorcium 400 millió nyugatnémet márka kölcsönt nyújt a lublini szénlelőhely bővítésére. A másik megállapodás értelmében az NSZK 800 millió nyugatnémet márka hosszú lejáratú kölcsönt nyújt Lengyelországnak a nyugatnémet import fedezésére. (PAP) NÉPSZAVA NEMZETKÖZI ININZÍZANEM 4 Minszkben plenáris ülést tartott a Belorusz KP KB, s a párt KB első titkárává választották Tyihon Kiszeljovot. Kiszeljov elődje, Pjotr Maserov a közelmúltban gépkocsibaleset áldozata lett. 4 Husák csehszlovák elnök csütörtökön Prágában fogadta Kulikov marcalit, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. 4 Bukarestben megkezdődött a román nagy nemzetgyűlés ülésszaka. 4 A béke, az enyhülés és a nemzetek közötti békés együttműködés továbbfejlesztésének és megszilárdításának fontosságát hangsúlyozta Fidel Castro kubai államfő szerdán, Havannában mondott beszédében, amelyet a szovjet-kubai közös űrrepülés két űrhajósának, Romanyenkónak és Tamayónak tiszteletére a kubai fővárosban tartott központi ünnepségen mondott. A Novoje Vremja szovjet hetilap szerkesztő bizottsága határozott tiltakozásának adott hangot amiatt, hogy az egyiptomi hatóságok durva önkénynyel jártak el a lap kairói tudósítóival szemben, s kiutasították őket. Moszkva Befejeződött a szövetkezetek világkongresszusa MTI Fazekas Judit, az tudósítója jelenti: A vezető szervek megválasztásával és a következő évek tevékenységének főbb irányait rögzítő határozatok elfogadásával ért véget csütörtökön Moszkvában a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség (ICA) 27. kongreszszusa. A kongresszus csütörtöki záróülésén a résztvevők határozatot fogadtak el, amelyben egyhangúlag kinyilvánították, hogy a világméretű gazdasági és társadalmi haladás elérése érdekében elengedhetetlenül szükséséges a békés egymás mellett élés. Ugyancsak határozatot hoztak többek között a Vietnamnak és Kambodzsának nyújtandó segítség növeléséről, a szövetkezetek közötti együttműködésről, a 2000-ig terjedő időszak terveiről. A résztvevők végezetül megválasztották a szervezet vezetőit. Az NSZSZ bizottságaiban számos magyar delegátus kapott vezető tisztséget. Magyar-afgán szolidaritási nagygyűlés Budapesten Az Országos Béketanács és a magyar szolidaritási bizottság meghívására hazánkba érkezett az afgán béke- és szolidaritási szervezet küldöttsége: Zyar Mojawer Ammad, a szervezet elnöke, Zakai Abdul Tawab, az Afgán Népi Demokratikus Párt nemzetközi kapcsolatok osztályának munkatársa, és Jusufi Akhtar Mohamad, az Oktatási Minisztérium kiadó hivatalának főigazgatója. A küldöttség csütörtökön megbeszélést folytatott Kovács Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárával, az Országos Béketanács főtitkárával, és Harmati Sándorral, a magyar szolidaritási bizottság elnökével. A küldöttség részvételével magyar—afgán barátsági és szolidaritási gyűlést tartottak csütörtökön Budapesten, az OKISZ székházában. Torino 1Vincs döntés Aki felmegy a Kapucinusok hegyére, áttekinthetik Torinót, a Po menti milliós várost. Nem a történelmi épületek uralkodnak benne, hanem a Fiat óriás cég üvegből-betonból épült üzemei. A többi vállalat is mind-mind a Fiatnak dolgozik. Hetek óta folyik a Fiat és munkásainak küzdelme az elbocsátások és felfüggesztések körül, s a legutóbbi napok drámai fejleményei jelzik: nagyon nehéz a kibontakozás. A Fiat Művek dolgozói eddig 35 napon át sztrájkoltak, ellenállva annak, hogy a gyár vezetőség rájuk kényszerítse akaratát, az ő rovásukra igyekezzék kilábalni az autóipar válságából. A múlt pénteken 15 millió olasz dolgozó szüntette be fél napra a munkát, hogy szolidaritást vállaljon a Fiat ellenállóival, s azért, hogy más olasz cégek ne követhessék a torinói gyárak példáját. Tény, hogy Olaszországban az autóipar válsága mélyebb, mint máshol, 400 000 gépkocsi eladatlan a Fiatnál, ezért kívánja csökkenteni a termelést és megszabadulni a felesleges munkáskéztől. Tény az is, hogy a Fiat nem kellő időben figyelt fel a termelést fenyegető veszélyre. Pedig a fémmunkások szövetsége felhívta a figyelmet a válságjelekre. Agnelliék, akik a Fiat fő részvényesei, a válságot átmenetinek hitték. Akkor ocsúdtak föl, miután az export visszaesése ijesztővé vált. A Fiat-dráma előjátéka már hónapokkal ezelőtt lezajlott: 74 000 autóipari munkásnak hetente két nappal csökkentették a munkaidejét. Következett az ősz és Agnelliék megírták 14 000 dolgozójuknak a felmondólevelet. A kirobbant sztrájk és az országos felháborodás miatt azonban október elején döntésüket visszavonták. Nem mondtak azonban le a munkáselbocsátásokról, csak más, burkoltabb formát választottak. Három hónapra felfüggesztettek állásából 24 000 munkást és alkalmazottat, s ezek a szakszervezetek és a kormány elé terjesztett tervezet szerint 1981 januárjáig az úgynevezett bérkiegészítő kaszszától kapják a bérüket, azaz kérésük 80 százalékát. Azután? Erről nem szólt a fáma. Rómában folytak a szakszervezeti csúcsvezetők, a fémmunkások szövetsége és a Fiat igazgatósága közötti tárgyalások. A Fiat ragaszkodott álláspontjához, s ezután következett be a félnapos általános sztrájk. Az ellenállók azonban nemcsak erre a szolidaritásra támaszkodhattak, hanem arra is, amely más alakban nyilvánult meg irántuk: a szövetkezetek élelmiszer-szállítmányokkal támogatták őket, az olasz munkások körében pedig megkezdték a gyűjtést az „ellenállási alapra”. Nemcsak egységmegnyilvánulások történtek. Már a korábbi napokban előfordult, hogy munkavezetők, művezetők, technikusok és sztrájktörők be akartak hatolni a gyárakba, amelynek kapujában a sztrájkőrségek álltak. A Fiat vezetői nyilván mindent elkövettek azért, hogy megbontsák az ellenállás egységét. Nem először történt ez meg a hatalmas cég 80 esztendős történetében. Az ötvenes—hatvanas években külön kémhálózatot szerveztek, hogy féken tartsák és megfélemlítsék a legharcosabb szakszervezeti munkásokat, a bizalmiakat. Kedden mérnökök és technikusok, művezetők ismét be akartak hatolni a gyárakba, majd felvonulást rendeztek Torinóban. Tény, hogy csatlakoztak hozzájuk azokból a munkásrétegekből, amelyek vagy közömbösek voltak az ellenállással szemben, vagy érzékenyen érintette őket, hogy az elhúzódó sztrájk miatt majdnem üres fizetési borítékot kaptak. Bizonyos fáradtság jelei is mutatkoztak a sztrájkolók között. Mindenesetre a torinói főügyészhelyettes a keddi felvonulás követeléseire hallgatva (az igazgatóság biztosítsa a munkajog érvényesítését) elrendelte, hogy oszlassák fel a sztrájkőrségeket és dolgozhassanak azok, akik nem értenek egyet a munkabeszüntetéssel. A bíróság ugyanakkor 3500 munkásnak kézbesített idézéseket, mert sztrájkőrséget szerveztek. A Fiat-mesterkedésekre egyébként jellemző, a felfüggesztéssel fenyegetett 24 000 dolgozó között jelentős számban vannak szakszervezeti munkásküldöttek , bizalmiak. Hétfőn a három szakszervezet vezetői Forlanival, a kijelölt miniszterelnökkel találkoztak és kérték eredményes közvetítését a vitában. Ugyanakkor folytatódtak a római tárgyalások is. Szerdán született meg a kompromisszumos megállapodás. E szerint ugyan bérkiegészítő listára vesznek fel 24 000 dolgozót, de a Fiat elfogadja a szakszervezeteknek azt a követelését, hogy a bérkiegészítő listára kerülés rotációs rendszerben történjék, azaz a jövő év elején más munkásrétegek váltsák fel a 24 ezret, így nem mindig ugyanazokat sújtja a bércsökkenés. A Fiat korábban vonakodott attól, hogy a gyáron belül csoportosítsa át a munkaerőt és semmit sem tett azért, hogy az esetleg munkájukat elvesztők máshol kapjanak alkalmazást. Most erre vonatkozólag is született megállapodás. Voltaképpen garancia mégsincs arra, hogy az elbocsátandók valóban kapnak külső alkalmazást. Olaszországban ugyanis kétmillió a munkanélküli. A kompromisszum a Fiat dolgozói számára félgyőzelem, a vezetőség részére pedig fél vereség. Kétségtelen, hogy ez az erőviszonyok alakulását tükrözi. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a középrétegek, amelyeket a szakszervezeti mozgalom ugyan jó évtizede megnyert magának, ezúttal ingadoztak, sőt, az ellenállással szembefordultak. Bizonyos munkásrétegek közömbösségére pedig magyarázatul szolgál, hogy az autóipar városát milliós metropolissá a délolaszok betelepülése duzzasztotta, megállapodás azonban csak tervezet. Az ellenállás forgatókönyve szerint „a Fiat-dolgozók nagytanácsának” kell elfogadnia. A nagytanács ülése azonban tükrözte, milyen ellentétes nézetek uralkodnak a Fiat-dolgozók körében. A megállapodástervezettel szemben ellenjavaslatot dolgoztak ki, amely elutasítja a szakszervezetek kompromisszumos indítványát. A kommunisták és a szakszervezetek vezetői okkal tartanak attól, hogy ez a határozat végső soron a dolgozók által nehezen kivívott engedményeket is kétségessé teszi. Kóródi József A 4 Muskie amerikai külügyminiszter csütörtökön újból a leghatározottabban állást foglalt a SALT 2 szerződés ratifikálása mellett, és elmarasztalta Reagannek a szerződés „újratárgyalására” vonatkozó nézeteit. 4 Kína csütörtökön légköri nukleáris robbantást hajtott végre — jelentette be az amerikai energiaügyi minisztérium. 1980. október 17.