Népszava, 1980. október (108. évfolyam, 230–256. sz.)
1980-10-08 / 236. szám
1980. október 8. Ötmilliárd értékű élelem Ülést tartott a SZÖVOSZ elnöksége( A RÁDIÓ MELLETT ) Ülést tartott kedden a SZÖVOSZ elnöksége. A testület — Szlamenicky István elnökletével — megállapította, hogy az áfészek és a szövetkezeti vállalatok növekvő mértékben vesznek részt az élelmiszeripari termelésben, feldolgozásban: az elmúlt évben több mint ötmilliárd forint értékű terméket állítottak elő. A sertésvágóhidak és a -feldolgozók évente mintegy félmillió sertést fogadnak, a tartósítóipar szövetkezeti üzemei csaknem 34 ezer tonna zöldség-gyümölcs- konzervet, savanyúságot és sűrítményt készítenek. A SZÖVOSZ elnöksége ezúttal a termelés további fejlesztésének időszerű kérdését vitatta meg. A VI. ötéves terv irányelveinek vitája az MTESZ-ben A nyolcvanas évek első felére nincs más alternatívánk, mint amit a VI. ötéves terv irányelvei felvázolnak. Jelenlegi helyzetünk, a nemzetközi kapcsolatok és hatások egyszerűen nem tesznek lehetővé más utat — hangzott el kedden a Technika Házában, ahol az MTESZ végrehajtó bizottsága Fock Jenő elnökletével kibővített ülésen vitatta meg a népgazdasági terv elgondolásait. A vitán részt vett és felszólalt Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Tóth János, az MTESZ főtitkára. Az MTESZ-tagegyesületek műszaki-értelmiségi szakemberei egyetértettek abban, hogy a társadalmi vitára bocsátott népgazdasági terv elképzelései megalapozott elemzésre épülnek, s a célok összességükben reálisak. Az irányelvek szerint a fejlődés, a gazdasági növekedés üteme a korábbinál mérsékeltebb lesz, az életszínvonal-politikában pedig az elért eredmények megőrzése és megszilárdítása a cél. Ez azonban — hangzott el a vitában — rövidtávú cél, s mai helyzetünkben sem szabad megfeledkezni arról, hogy távlatokban a nagyobb növekedés, a gyorsabb fejlődés, a magasabb életszínvonal elérése a fő feladat. Az elkövetkező esztendők lassúbb fejlődése ugyanakkor jó alkalom arra, hogy egy sor hiányosságot megszüntessünk. Noha az alapvető irányvonalakkal egyetértettek a műszaki értelmiségiek, néhány kérdésben eltértek a vélemények. Bizonyos fokú aggálymerült föl például a vállalati önállósággal kapcsolatban. A vállalati önállóság növekedésével kellőképpen érvényesülnek-e majd az állami, és a központi döntések? — tették föl többen a kérdést, abból kiindulva, hogy a piaci hatások segítenek ugyan a gazdasági egyensúly helyreállításán, de esetleg gátolhatják a távlati fejlesztési célok most esedékes megalapozását. A fejlesztések, s a beruházások lassúbb ütemével egyetértettek a vitázók, de megjegyezték: néhány ágazatban a gondok ellenére is szükség van nagyobb arányú fejlesztésre. Ilyen például az elektronikai ipar, amely 10— 15 évre meghatározza a népgazdaság további fejlődési lehetőségeit. A gazdaság fejlődésének kulcskérdése — hangoztatták a vitázók — a műszaki fejlődés ésszerű meggyorsítása. Annál is inkább, mert a fejlett ipari országokban várhatóan széles körű innovációs folyamat indul meg, az ipari technológiai színvonal pedig tovább emelkedik. A tanácskozás résztvevői a vita során megfogalmazott javaslataikat, észrevételeiket néhány további kiegészítéssel ellátva eljuttatják majd a tervet készítő szervezetekhez. Megnyitó Tatabányán Műszaki könyvkiadásunk a korábbinál jobban alkalmazkodik a gyorsan változó igényekhez, s elsősorban a termelésben dolgozó szakemberek munkáját igyekszik segíteni — hangsúlyozta Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes a műszaki könyvnapok országos megnyitóján, amelyet kedden tartotttak meg a tatabányai Népházban. A többi között rámutatott arra, hogy a különféle oktatási intézményekben, tanfolyamokon elsajátított ismeretanyag egyre rövidebb idő alatt évül el, s ezért ma fokozottabban szükség van az új ismeretek elterjesztésének gyorsítására. Ezt a célt szolgálják az idén 19. alkalommal megrendezett műszaki könyvnapok is. Az idei rendezvénysorozatra a műszaki könyvkiadó 7 társkiadóval közösen 47 új művet jelentetett meg 650 000 példányban, míg tavaly 500 000, 1978-ban pedig 390 000 volt a műszaki könyvnapokra kiadott művek példányszáma. A műszaki élet szinte minden területét érintő új kiadványok, alap-, közép- és felsőfokú szinten adnak ismereteket a szakembereknek. Fontos a műszakiak körében a közgazdasági szemlélet terjesztése, ezt szolgálták a kiadók, amikor a mostani könyvnapokra 8 közgazdasági témájú könyvet adtak ki. Október végéig az ország számos üzemében, intézményében könyvkiállításokat nyitnak, időszakos árusítást tartanak. Csupán a Műszaki Könyvkiadó 200 ankétot szervez az ipari központokban műszakiaknak és a szakmunkásoknak. %/ .. .n.. m.... ■ .TUST Műszaki könyvnapok A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Gus Hallt, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkárát 70. születésnapja alkalmából. Simon Pál nehézipari miniszter vezetésével kedden küldöttség utazott Helsinkibe, a Finn Köztársaság ipari és kereskedelmi miniszterének meghívására. Rendeletek egyes kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek működéséről A Minisztertanács rendeletet hozott a kiskereskedelmi és vendéglátóüzletek új működési lehetőségéről, szerződéses üzemeltetéséről. Ennek végrehajtására adott ki a belkereskedelmi miniszter jogszabályt, amely a Magyar Közlöny legutóbbi, szeptember 30-i számában jelent meg. A közlöny ismerteti az üzletek bérletéről, valamint a magánkereskedelmi jogszabályok módosításáról szóló miniszteri rendeletet is. A végrehajtási rendelet szerint 1981. január 1-től a vállalatok és a szövetkezetek a legfeljebb öt dolgozót foglalkoztató kiskereskedelmi üzlet, valamint a hat — illetve melegétel-készítés esetén 12 — dolgozót foglalkoztató vendéglátó üzlet szerződéses üzemeltetésére köthetnek megállapodást az arra vállalkozó személlyel, vagy kisebb, legfeljebb öttagú kollektívával. Szerződés csak azzal hozható létre, aki a vállalattal munkaviszonyban áll, vagy azt vállalja, megfelelő szakmai képzettséggel rendelkezik, s a nyilvánosan meghirdetett — a sajtóban közölt — pályázat alapján tartott versenytárgyaláson a legkedvezőbb ajánlatot teszi, vagyis a legmagasabb díj fizetésére kötelezi magát. Az üzlet és az értékesebb berendezések változatlanul szocialista tulajdonban maradnak. Az új üzemeltetési rendszer az úgynevezett szabadkasszás — közismert néven gebines — forma továbbfejlesztése, lényegében azt váltja majd fel. Éppen ezért állami vendéglátó üzlet 1983. január 1-től — a melegkonyha nélküli büfék és a munkahelyi büfék kivételével — szabadkasszás elszámolásban nem működhet, sőt, 1981. január 1-től, néhány üzlettípustól eltekintve, újabb üzletek, szabadkasszás elszámolásra nem is jelölhetők ki. A miniszter másik rendelete szerint ezentúl az állami vállalatok nemcsak kiskereskedelmi, hanem vendéglátó üzleteket is bérbe adhatnak magánkereskedőknek. Ilyen üzletet több, legfeljebb négy személy is bérelhet. Az üzletek bérbe adását ugyancsak nyilvánosan hirdetik meg, és versenytárgyaláson döntenek. A magánkereskedelemről szóló rendelet módosítása több korlátozó intézkedés feloldásával mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátásban lehetővé teszi almagázt kereskedők számának növelését. Erre elsősorban a nem megfelelően ellátott területeken és szakmákban lesz mód. A rendelkezés szerint csaknem harminccal több szakmában adnak ki magánkereskedői igazolványt. A bérleti rendszer kiterjesztéséről és a magánkereskedelemről szóló jogszabályok hatályba léptek. (MTI) NÉPSZAVA METRONÓM A gazdaságpolitikai magazin színesen, gazdag tartalommal jelent meg vasárnap is. Egyetlen témakört (a feltalálókkal való törődést) jártak be, ezzel is jelezve, hogy a tematikus szerkesztési mód jó lehetőséget kínál az alapos, gondos feldolgozásra. Tárnai Gizella szerkesztő jóvoltából sok információt kaphattunk, különösen a Találmányi Hivatal és a feltalálók kapcsolatának tisztázása oszlatott el néhány téves képzetet. Még jobb, még teljesebb lehetett volna az adás, ha mondjuk, példakéntmegszólaltatták volna egyikét a „nehéz embereknek”, de hát a műsor ideje végül is korlátozott. A feltalálók, újítók ügye meglehetősen ritkán kerül szóba a rádióban. Sok aktuális műsort hallhatunk, színházkezdéstől, őszihangulattól kezdve, de mintha lennének olyan témák, amelyektől valamiképpen tartózkodnak a szerkesztők. A politikusabb műsorokra kevés hely jut. Csak ilyen futólagos, érintőleges módon,, rövid percekben szánnak rá időt. Pedig újítók, feltalálók ma is szép számmal akadnak, problémájuk ma is van, a nyilvánosság előtt mégis valahogy kevesebbet szerepeltetik őket. Ezért is örültem, hogy a gazdaságpolitikai műsorban szóba került az újítások, találmányok ügye, ha röviden is, ha nem is elég részletesen, de egyáltalán, beszéltek erről a fontos kérdésről. HULLÁMNESZEK Bár Ambrust aligha szükséges bemutatni — rádiós szerző is. Új rádiódrámája felkavaró hatású — arra a nemzedékre, amely az ötvenes évek derekán már gondolkodóképes volt. A személyi kultusz konstruált pereinek korát jó lenne elfelejteni értelmi, érzelmi okoknál fogva egyaránt), mégsem tudjuk. Mert feltűnik valahol, váratlan helyzetben, szokatlan szituációban egy ember, aki nagyon hasonlít valakire. Vagy csak úgy véli a dráma hőse, hogy megismerte. De ez a pillanatnyi élmény egész sor régi emléket elevenít fel a múlt sötétkamrájából. Az előhívott fotó homályos, töredezett, de azért ki tudjuk egészíteni a képzelet segítségével. Jobbára csak érezzük, mint értjük, mit él át a darab hőse, aki annak idején elvesztette időérzékét, és majdnem belebolondul abba, hogy nem tud tájékozódni. Különösen jól sikerült a főhős és a fia — két sokban egymástól elkülönülő nemzedék — dialógusa. Az író megpróbál arra a kérdésre is válaszolni, vajon lehet-e átadni az utánunk következőknek a történelmi tapasztalatokat. Minthogy a darab elkészült, úgy sejtjük, az író hisz abban, hogy lehet okulni és tanulni a rossz példából, a múltból is. Ezért is írta meg a Hullámneszek című munkáját, amelynek sikerét Cseres Miklós rendező, és a jó színészek garantálták. Tomanek Nándor bölcs filozófiájával állt szemben a tiszt, Tahi Tóth László szenvtelenül kegyetlen modora, és a fiú, Fodor Tamás, meleg szívű, bátor segítőkészsége. ESÉLY AZ ÉLETHEZ Nem szeretem a könynyekre apelláló rádióműsorokat. Ne akarjanak meghalni, elég sokszor kényszerül meghatódásra az ember az életben, akarva, akaratlan. Ne a rádió vetesse elő velem a zsebkendőt — mint ahogy azt sem szeretem, ha mesterségesen kényszerítenek nevetésre. Most mégis, szeretnem kellett Juhász Judit műsorát, amelynek Esély az élethez volt a címe. Egy pedagógusnő szívműtétjét izgultuk végig, mintha rokonok, barátok lennénk. A részletekbe való beavatás azzal jár, hogy óhatatlanul együttérzésünket váltja ki. A technikai leírás lehetett volna szenvtelenebb is, akkor is elérzékenyíti az embert, mert megtudtuk, hogyan kell az ember legnemesebb szervét megreparálni. És sok embert már egy inkerció látványa, vagy elmesélése is egészséges borzalommal tölt el — hát még egy ilyen, részletesen leírt, nyolcórás operáció! Sokszor múlik az életünk egyetlen pillanaton, órán, véletlen apróságokon. Az esélye az egészséges embernek azonban sokszorosa a betegénél, a betegnek az egyetlen lehetőséget is ki kell használnia, a legnagyobb kockázatot is vállalnia kell. Ez a „vagy-vagy” volt a tétje a drámának, és a műsor sikere is ezen állt. A szívműtéthez azonban felsorakozott egy széles hátteret alkotó társadalmi réteg, a rokonok, barátok érthetően elfogult táborán túl az ismerősök és ismeretlenek serege is, akik hajlandók voltak tevőlegesen is részt venni: a műtét sikere érdekében vért adtak. Nem tudom, jó műsor-e a Juhász Judit műsora. „Csak” elmesélt, leírt, végigkísért minket egy különleges vállalkozáson. Nem tudom, a szó esztétikai értelmében szép-e, jó-e a műsor. Tény, hogy agitatív módon maga mellé állított, akaratom, szándékom ellenére (és talán még vért adni is elmentem volna, ha erre felkér), tény, hogy meg tudott győzni igazáról. És ennél több a sikerhez aligha szükséges. Háry Márta SZÍNHÁZI Erkel Színház: Aida •(■Ifi, IX/L, fél 6), Nemzeti Színház: Csongor és Tünde (7), Madách Színház: Három nővér (7), Vígszínház: Kakukkfészek (7), Pesti Színház: Protestánsok (sajtóbemut., 7), József Attila Színház: Ítéletidő (7), Operettszínház: Csárdáskirálynő (C. Sárdy J. b. 1. ea., 7), Zsebszínház: Lola Blau (fél 8), Thália Színház: A Mester és Margarita (7), Vidám Színpad:Segítség, vállunk! (7), Kis Színpad: Játék a csillagokkal (fél 8), Mikroszkóp Színpad: Bumm -Bömbölő Minek néz engem? (fél 9), Várszínház: A lova-Bimm(de. 10), MŰSOROK kát lelövik, ugye? (7), Radnóti Miklós Színpad: Csoda magyar módra — Üzenet (7), SZKÉNÉ Színház: Annie Stainer (Nagy- Britanniia) pantomimművésznő vendégjátéka (fél 8), Korona-Pódium: Parancsolj velem, Tündérkirálynő! Ruttkan Éva előadóestje (7), Bábszínház: Népköztársaság útja: Az elvarázsolt egérkissasszony (du. 3), Jókai tér: A bűvös tűzszerszám (de. 10, Bp-i Gyermekszínház: Szipolska és a Sárkány (du. 3), Zeneakadémia: Kocsis Zoltánkamaraestje (HALASZTVA NOVEMBER 5-RE!), Mátyás templom: Jean Guillou orgonaestje (8). Koszorúzási ünnepség Bethlen Gábor szobránál Bethlen Gábor születésének 400. évfordulója alkalmából kedden koszorúzási ünnepséget tartottak a fejedelem Hősök terén levő szobránál. A Himnusz elhangzása után a Bethlen-emlékbizottság nevében Pach Zsigmond Pál, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a Bethlen-emlékbizottság elnöke, Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Liptai Ervin, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója koszorúzott. Debrecen koszorúját Ács István tanácselnök, Bartha Tibor református püspök és Szendrei István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára, Hódmezővásárhely koszorúját Csizmadia Sándorné tanácselnök, Holler Lászlóné tanácselnökhelyettes és Földesi Ferenc, a Bethlen Gábor Gimnázium igazgatója helyezte el. Az ünnepség a Szózat hangjaival fejeződött be. Vendégünk: Csuhraj Halvány nosztalgiával lapozom Csuhraj életrajzát ... Már ilyen régen történt volna? Gyors számolás. Igen, pontosan huszonnégy éve forgatta a máig felejthetetlen Negyvenegyediket, és annak is már több, mint két évtizede, hogy a Ballada a katonáról „berobbant” a világ filmművészetébe. Az a film, amely az első stúdióvetítéseken (ma már nevetve mesélik) csak sanyarú és lagymatag ítéleteket kapott, amely végül is a Lenin-díjhoz és a világsikerhez vezetett. A Negyvenegyedik és a Ballada ... Azóta Csuhraj bizony kevés filmet forgatott. Illetve félsikerek, és kudarcok után — Csuhraj ismét „téma lett” a filmvilágban. 1978-ban mutatták be Moszkvában az Ingovány című filmjét, amely teljesen eltérő reakciókat váltott ki a kritikusokból. Mindenesetre a Szovjetszkij Ekran kritikusa így írt a filmről: „Az Ingovány minden művészi kifejező eszköze erkölcsi, filozófiai mondanivalójuk kifejezésére irányul — a tájak, a pszichológiailag pontos portrék szigorú költőisége, az izgalmas és együttérző zene, mely soha nem akarja felhívni magára a figyelmet. És végül a legfőbb — a rendezés, amely mintha nem is lenne, annyira természetes, annyira híradószerű. És csak, a tetőpontokon robban szét az észrevétlenség, olyan ragyogó alkotói ötletekkel, amelyekről rögtön ráismerünk a Ballada a katonáról és a Tiszta égbolt alkotójára.” Az Ingovány témája — ismét a háború. De a színhely nem a harctér, hanem egy özveggyé vált asszony otthona, ahol az anya az életben maradt kisebbik fiát bújtatja. Hogy miért nem tud Csuhraj elszakadni a háborútól? Erre a kérdésre így válaszolt: „Minket, szovjet filmeseket gyakran elmarasztalnak Nyugaton amiatt, hogy folyton a háború szenvedéseit tárjuk a nézők elé. Nekem az a meggyőződésem: jogunk van ehhez, végül is mi viseltük a fasizmus elleni küzdelem legnagyobb terheit. Nekünk van a legtöbb sebünk. Sohasem az a kérdés lényege: mit és hányszor, arra kell figyelni, hogyan. Én is elítélem az önismétlést, a rutint, a didaktikusságot.. ” Egyébként Csuhraj az elmúlt két esztendőben nemcsak odahaza, Olaszországban is forgatott. Milánóban készítette — Ornella Muti és Giancarlo Giannini főszereplésével — Az élet szép című filmjét, amely Salazar diktatúrájában játszódik. Amiként a France Nouvelle kissé epés ítésze megjegyzi : az olasz producerek „a béke és a kis egyéni hősiesség szakértőjét keresték. Jobban mondva a régi költő Csuhrajt keresték, de egy újabbat találtak, és boldogok voltak, hogy megkapták.” Mindenesetre Az élet szép című film — akárcsak az Ingovány — ellentétes véleményekre késztette a kritikusokat. A legtöbben úgy vélekednek (így a L’Espresso ítésze is), hogy: „Csuhraj műveire leginkább két szó illik: szimpátia és optimizmus. Ugyanez jellemző — meg egy kis naivság is — új filmjére is.” Mától Budapest vendége Grigorij Csuhraj. A Szikra moziban este levetítik az Ingovány című filmjét, amely a régi, de azért a megváltozott Csuhrajt ígéri. G. I. Jelenet Az élet szép című filmből Az Építők Műszaki Klubjának programjai Idén is gazdag programot állított össze az Építők Műszaki Klubja. Fenti címmel rendezett előadássorozatuk célja, hogy fővárosunk művészi értékű, történelmi jelentőségű épületeit és azok alkotóit jobban megismerje a pesti ember — mondta Németh István igazgató. Az operairodalom mesterei sorozatban október 14-től április 14-ig Giacomo Puccini életével és műveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kamarakiállítások keretében neves művészek munkáit mutatják be, jelenleg Gy. Vad Erzsébet képei láthatók. Európa gyöngyszemei címmel a kontinens legszebb városai szerepelnek a diavetítéssel színesített programon. Lesz beszédtechnikai képzés, kezdő és haladó bridzstanfolyam is. Minden csütörtökön dzsesszklub, szombat esténként pedig diszkóműsor gondoskodik a fiatalok szórakoztatásáról. (selm—■)