Népszava, 1982. január (110. évfolyam, 1–26. sz.)
1982-01-03 / 1. szám
NÉPSZAVA 1982. JANUÁR 3., VASÁRNAP Vezető politikusok újévi üzenetei (Folytatás az 1. oldalról) náci elnöke, újévi üzenetet intézett az NDK népéhez. Az üzenetben emlékeztetett arra, hogy az NSZEP X. kongresszusa által meghatározott bel- és külpolitika középpontjában a béke biztosítása és az állampolgárok életszínvonalának javítása állt, mind anyagi, mind pedig kulturális területen. Honecker kiemelte, hogy a dolgozók minden téren szorgalmas, kezdeményezésekben gazdag munkát végeztek. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, újévi üzenetében azt emelte ki, hogy az ország fejlődése gyorsabb és sikeresebb lehetne kedvező nemzetközi politikai és gazdasági feltételek között, a nemzetközi helyzet azonban nehéz és bonyolult. Emlékeztetett arra, hogy a bolgár nép a nehézségek ellenére sikeresen építi a szocialista társadalmat, s hogy ennek a munkának legfontosabb követelménye az új gazdasági mechanizmus bevezetése, az új gazdasági szemlélet általánossá tétele. Az egyetemes béke megóvása a feltétele annak, hogy Csehszlovákia teljesítse az új esztendőre vonatkozó terveit. Ezért Csehszlovákia aktívan részt vesz a háború veszélyének elhárításáért folyó küzdelemben — mondotta újévi köszöntőjében Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök. A Koreai NDK népe jelentős sikereket ért el az elmúlt esztendőben — jelentette ki újévi köszöntőjében Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök. Felhívással fordult az ország dolgozóihoz, hogy az új sikerek érdekében 1982-ben dolgozzanak még erőteljesebben. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő, a Bukarestben működő diplomáciai misszióvezetőket fogadva, újévi beszédében arról szólt, hogy minden népnek, köztük a román népnek is kitartó erőfeszítéseket kellett tennie a gazdasági-társadalmi fejlődés érdekében. Reményét fejezte ki: jövőre minden állam azon munkálkodik majd, hogy javulás következzék be a nemzetközi légkörben, s enyhüljön a feszültség. II. János Pál pápa hagyományos szilveszteri miséjén arról beszélt, hogy a világon ma számos olyan esemény történik, amely nyugtalanságot, bizonytalanságot kelt. Az embert, az emberi életet, méltóságot és lelkiismeretet fenyegető veszélyek ellenére — folytatta a pápa — van remény, hogy az értelem, a világosság győzedelmeskedik. Ronald Reagan amerikai elnök újévi üzenetében azt jósolta, hogy 1982-ben az Egyesült Államokra súlyos próbatételek várnak, de az ország kétségkívül túljut a nehézségeken. Üzenetében az elnök meglepő kijelentést tett: „bár a világ nagy része ma velünk ünnepli az új évet, úgy hiszem, ez az ünnep kifejezetten amerikai hagyomány”. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár floridai üdüléséről küldött újévi üzenetében „rendkívül nehéznek” nevezte a most befejeződött óévet és nagyon óvatos derűlátással tekintett az új év elé. Megnyugtatta honfitársait, hogy az NSZK polgárai kedvezőbb helyzetben vannak, „mint sokan mások hinni szeretnék” és 1982-ben további javulást ígért. Üdvözölte a Genfben megnyílt szovjet—amerikai tárgyalásokat. A lengyelországi helyzettel kapcsolatban ő is szükségesnek tartotta hangoztatni, hogy „egy külső beavatkozás” súlyosan veszélyeztetné 1982-ben Európa békéjét. Francois Mitterrand francia államfő újévi üdvözletében hangsúlyozta: Franciaország a békét, a leszerelést és a közös biztonságot választja, de ahhoz, hogy a béke győzzön, fenn kell maradnia a két nagyhatalom közötti egyensúlynak. A továbbiakban azt fejtegette, hogy „túl kellene lépni az 1945-ös jaltai egyezményen”, de „az érintetteknek óvakodniuk kell attól, hogy vágyaikat összetévesszék a ma realitásaival”. Az államfő „a franciák legmélyebb szolidaritásáról” biztosította a lengyel népet. Margaret Thatcher brit kormányfő újévi rádióbeszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy országa szilárdan áll az Egyesült Államok mellett minden olyan intézkedés végrehajtásában, amellyel Reagan elnök a Szovjetuniót fenyegeti a lengyelországi helyzet miatt. Bruno Kreisky osztrák kancellár újévi rádióbeszédében szintén a lengyelországi helyzetet helyezte előtérbe és a következő napok és hetek sorsdöntő fontosságát hangsúlyozta. Ismét leszögezte, hogy „minden a külső beavatkozás elkerülésén múlik”. Dr. Rudolf Kirchschläger köztársasági elnök az Ausztriának oly létfontosságú enyhülési folyamat megtorpanását és a világszerte mutatkozó gazdasági gondokat emelte ki újévi üzenetében. Anker Jörgensen dán miniszterelnök, aki szerdán jelentette be ötödik kormányának megalakítását, újévi beszédében kormánya legfőbb gazdasági céljának a dán dolgozók jövedelemszintjének megőrzését, a 300 ezer munkanélküli helyzetének javítását tartja. Jorgensen ismételten a nukleáris fegyverkezési hajsza ellen foglalt állást. Konsztantin Karamanlisz görög államfő rádió- és tvbeszédében rámutatott: a világ némi félelemmel és bizonytalansággal lép fel az új esztendőben, mivel az óévben számos súlyos probléma merült fel. Andreasz Papandreu miniszterelnök külön üzenetet intézett a görög néphez, s ebben hangsúlyozta: kormánya mindent megtesz, hogy megfeleljen a kapott bizalomnak és valóra váltsa az ország népének reményeit. Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök beszédében szintén foglalkozott a lengyelországi helyzettel, hangsúlyozva, hogy a lengyel népnek joga van saját problémáinak önálló megoldásához. Egyúttal arra hívta fel a lengyel vezetést, hogy tegyen meg mindent a nemzeti megbékélés mihamarabbi megvalósítása érdekében. Szuzuki Zenko japán kormányfő a szigetország népéhez intézett újévi üzenetében és ünnepi sajtóértekezletén azt ígérte, hogy kabinetje tevékenyen elő kívánja mozdítani a világbéke megszilárdítását és a nemzetközi leszerelést. Kétmilliárd líra jutalmat tűztek ki a nyomravezetőnek a Dozier-ügyben Király Ernő, az MTI tudósítója jelenti: A december 17-én elrabolt Dozier amerikai tábornok holléte utáni nyomozás eddigi eredménytelenségének első nyilvános beismeréseként Veronában a nyomozást irányító központban szombaton bejelentették, hogy 2 milliárd líra jutalmat adnak annak, aki bármilyen információt szolgáltat Dozier fogva tartásának helyéről. A kétmilliárd lírát „Dozier tábornok baráti köre” ajánlotta fel , de hogy közelebbről kik tartoznak ebbe a körbe, arról nincs információ. Magát a hírt azonban a NATO dél-európai szárazföldi erői főparancsnokságának egyik tisztje jelentette be. A nyomozás továbbra is nagy erővel folyik. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy két irányból közelítve keresik a foglyot és elrablóit. Az egyik az operatív módszer: ellenőrzéseket, házkutatásokat tartanak és meghatározott országrészeket fésülnek át. Ez mindeddig nem hozott eredményt. A legutóbbi fogásról, a Padovában letartóztatott, feltételezett „vörös brigádosokról” utólag kiderült, hogy semmi közük az ügyhöz és legfeljebb csak felforgató tevékenység vádjával lehet bíróság elé állítani őket. A másik vonal az elemző munka: azoknak az írásos dokumentumoknak és a tábornokról készült fotónak (vagy montázsnak) az analízise, amelyek lényegében az egyetlen tárgyi bizonyítékot jelentik az elrablókról. A feltételezések és a bizonytalanság 17 napja után arra számítanak, hogy a felajánlott 2 milliárd líra talán előbbre viszi a nyomozást. Néhány napon belül megadják azt a telefonszámot, amelyen az információt várják és amely egyben biztosítéka annak is, hogy a bejelentő személye titokban maradhasson. A jutalom kitűzésében az a számítás is meghúzódhat, hogy a „Vörös Brigádok” különböző csoportjai közötti ellentétek alapján remélnek információkhoz jutni Dozierről, illetve fogva tartóiról. Elhunyt Fjodorov akadémikus Életének 72. évében, 1981. december 30-án, elhunyt Jevgenyij Fjodorov szovjet akadémikus, az SZKP KB póttagja, a Szovjetunió LegfelsőbbTanácsának küldötte, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja, a Szovjet Békevédelmi Bizottság elnöke, a Szovjetunió Hőse. A jeles tudós és közéleti személyiség haláláról szombaton kiadott közleményt Leonyid Brezsnyev és több más szovjet vezető írta alá. A leningrádi egyetem elvégzése után Fjodorov munkássága szorosan összekapcsolódott a szovjet hidrometeorológia fejlődésével. Geofizikusként és asztronómusként részt vett az „Északi Sarko 1” úszó sarkkutató állomás munkájában. A sarkvidék tanulmányozásában nagy szerepe volt Fjodorov oceanológiai és meteorológiai munkásságának. Komoly része volt az űrtudomány fejlődésében és számos környezetvédelmi probléma megoldásában. Tudományos és állami tevékenysége mellett nagy közéleti munkát is végzett, ő volt a szovjet fiatalok antifasiszta bizottságának első elnöke. Az utóbbi években ő vezette a Szovjet Békevédelmi Bizottságot. (TASZSZ) A Budapesti Vegyipari Gépgyárban bitumen és fűtőolaj szállítására alkalmas tartálykocsikat készítenek. A különleges, dupla falú tartályokban a 180-190 fokos bitumen a szállításkor csupán 5-10 Celsius-fokot veszít hőmérsékletéből. Képünk: festik a kész tartályokat MTI Fotó 3 Célunk a kereskedelmi morál javítása írta Vas János, a tíPVfíSZE főtitkára Az életszínvonal megőrzésében továbbra is elsőrendű politikai követelmény az áruellátás színvonalának megtartása. Fontosnak tartjuk a kereslet és kínálat összhangját, az áruk kellő mennyiségű és minőségű választékát, a kereskedelem kulturáltságát, amit mozgalmi eszközeinkkel is segítünk. E célokat szolgálja a vállalatok szervezetének fejlesztése, az egységek önállóságának növelése, hogy lerövidítsük az áru útját és érzékenyebbé tegyük vállalatainkat a piaci, a lakossági igényekre. Fejleszteni kell a termelő és a kereskedelmi vállalatok kapcsolatát, növelni a kereskedelem termelést befolyásoló szerepét. A vevővel való foglalkozás, a kulturált magatartás és a tisztaság változatlanul igény és követelmény. A célok és feladatok kialakításában való részvételünkkel hozzá akarunk járulni a gondolkodásmód változásához, a vállalkozást, kockázatot és gyors cselekvést vállalók ösztönzéséhez, a jó kereskedelmi morál kialakításához. Fontosnak tartjuk, hogy az 1982. év kereskedelempolitikai irányelveit a dolgozók az üzemi demokrácia fórumain megismerjék, megvitassák. Így váljanak részeseivé a munkahelyi, a bolti és a vállalati feladatok meghatározásának is. A dolgozók részvételével előkészítettük az ötnapos munkahétre való áttérést. Ez a külkereskedelmi vállalatoknál, valamint a pénzintézeteknél könnyebben megoldható, nagyobb gondot jelent azonban az az állami belkereskedelmi és szövetkezeti kereskedelmi vállalatoknál. A kereskedelem olyan nyitvatartási rend kialakítására törekedett, amely alkalmazkodik a fogyasztói igények várható változásához és biztosítja a jó vásárlási lehetőségeket. Mindez azonban azt is jelenti, hogy a kereskedelmi dolgozók nagy részénél a szabadnapok nem jelentenek egyben szabad szombatot, miután a boltok jelentős része szombaton is nyitva tart. A kereskedelmi dolgozók jogos igénye, hogy az ötnapos munkahét az eddiginél nekik is több lehetőséget biztosítson a családi együttlétre, a hét végi közös programok szervezésére, a pihenőidő taasznos eltöltésére. Miértk én érdekvédelem A népgazdasági érdekek biztosítása, a fogyasztói igények kielégítése mellett tehát alapvető feladatunk a kereskedelmi dolgozók érdekeinek szem előtt tartása. A kereskedelmi dolgozók gondjain sokat enyhíthetne a lakosság vásárlási szokásainak megváltozása. Az elmúlt évtized alatt a háztartások felszereltsége lényegesen javult, hűtőszekrény majd minden háztartásban van, vagyis csütörtökön és pénteken megvásárolható a hét végi élelmiszer és más árucikk. A vásárlási szokások változtatásával egyébként nem csupán a kereskedelmi dolgozók szombati munkaideje lenne csökkenthető, hanem minden egyes bérből és fizetésből élő saját szabadidejének jobb felhasználását is biztosítaná. Hiszen az ötnapos munkahétre való áttéréssel nem az volt a cél, hogy a szombati napot vásárlással töltsék el. A jövőben is ügyelünk arra, hogy a bizalmi testületek és a szakszervezeti bizottságok felkészülten, körültekintően, határozottan érvényesítsék érdekvédelmi jogaikat. A bérek és jövedelmek alakításánál olyan érdekképviseleti tevékenységre van szükség, amely a teljesítmények növelésével arányos bérfejlesztést biztosít. Szakszervezeti szerveink segítsék az olyan vállalati bérpolitikai koncepció kialakítását, melynek megvalósítása elősegítheti a meglevő bérfeszültségek csökkentését, a teljesítményekkel arányos anyagi ösztönzés kialakítását. Az az elvünk, hogy a bizalmi testületek hatásköre és felelőssége a gazdasági vezetéssel egyetértésben annak elhatározása is, hogy mikor emeljék a béreket. Elfzjetértésben A bérekkel és jövedelmekkel évente legalább két alkalommal szükséges konkrétan foglalkozni. Először az év első negyedében, amikor a bizalmi testület dönt a bérek növelésének mértékéről, időpontjáról és fő felhasználási köréről. Másodszor pedig az év közepén ismét tekintse át a szakszervezeti bizottság a vállalat vezetőivel együtt, hogyan alakult a forgalom, a teljesítmény és ezután — ha megalapozott — kerüljön sor egy második bérintézkedésre. A bérpolitikai elveket az üzemi demokrácia fórumrendszerén meg kell tárgyalni. Fontos, hogy érdemi vita alapján szülessen meg a vállalati körülményeknek legjobban megfelelő döntés. A bizalmiak pedig legyenek képesek arra, hogy az alapbérek fejlesztésénél a gazdasági vezetőkkel lefolytatott vitában, a munka értékelése alapján érvényesítsék egyetértési jogukat. Az egyéni alapbérekben való differenciáláson túl a konkrét célfeladatokhoz kapcsolódó célprémiumok és elkülönített jutalékok további differenciálásra adnak módot; ezek nagyobb ösztönzést adnak a jobb munkára. A kereskedelmi dolgozók általános bérrendezésére a népgazdaság teherbíró képességének függvényeként, csak a későbbiekben kerülhet sor. Addig is maradéktalanul fel kell használni a vállalatoknál rendelkezésre álló bérfejlesztési lehetőségeket, hogy a kereskedelmi dolgozók életszínvonala is a tervnek megfelelően alakuljon. Mteáfia a sociális tervek A munkakörülmények javításában a gazdálkodás szigorodó feltételei mellett fokozottabban előtérbe kerül a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége. Az életkörülmények javítása a gazdaság minden szintjén csak növekvő erőfeszítések árán valósítható meg. A vállalatoknál a VI. ötéves tervvel összhangban már kialakultak a szociális tervek, ezek évenkénti realizálására van most szükség. Irányelveinknek megfelelően a dolgozók egészségének és testi épségének védelme, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a szociális juttatások iránti igények kielégítése aktív, az eddiginél részletesebb és tartalmasabb érdekvédelmi tevékenységet kíván meg. Az igények megfelelő rangsorolása a kollektíva közreműködésével az üzemi demokrácia fórumain történjék meg. A végrehajtás rendszeres ellenőrzése, a menetközben észlelt hiányosságokra való figyelemfelhívás és követelményállítás jelezze a gondos érdekvédelmi tevékenységet. A szociális tervek évenkénti teljesítésének értékelésén túlmenően félévenként is helyes elemezni az időarányos teljesítést. A bérek, jövedelmek és a szociálpolitikai tervek valóra váltásában mind nagyobb szerep jut a bizalmiaknak, bizalmi testületeknek, mert a legkonkrétabban ők képesek elősegíteni és ellenőrizni mindazt, amit a tagság érdeke megkíván. Saeraedasztikafetek Tavaly a vendéglátásban és a kiskereskedelemben sor került a szerződéses üzemelési forma bevezetésére. Ez azt a célt szolgálja, hogy a vezetői érdekeltség és kockázatvállalás nyomán javuljon a vendéghez való igazodás, legyen jobb az ellátás, kulturáltabb, ízlésesebb, választékosabb a kiszolgálás. Továbbá, hogy a vállalkozásba bekapcsolódjon a magánerő, így emelkedjen a vállalati és népgazdasági bevétel, egyszerűsödjön a központi irányító tevékenység és csökkenjen az adminisztráció. Ezek az önálló vállalkozásként működő üzletek változatlanul a szocialista szektorhoz tartoznak. Az üzlet és berendezése szocialista tulajdon, a dolgozók pedig a vállalattal, illetve a szövetkezettel állnak munkaviszonyban. Ezen dolgozók munkabérét a vállalattal kötött munkaszerződés tartalmazza és garantálja. A Munka Törvénykönyvében, valamint a kollektív szerződésben rögzített jogok és kötelezettségek természetesen vonatkoznak az új üzemelési formában foglalkoztatott dolgozókra is. Ez bizonyos mértékig új helyzetet alakított ki, ehhez kell igazítanunk a szakszervezeti érdekvédelmi tevékenységet. A szerződéses üzletekben dolgozók szakszervezeti tagok, ennek megfelelően új módszerekkel, gyakoribb ellenőrzéssel kell biztosítanunk a szocialista törvényesség megtartását, a dolgozók munkavállalói érdekeinek érvényesülését. Szakszervezetünk elnöksége 1982 tavaszán napirendre tűzi az itt kialakult helyzet értékelését és meghatározza a dolgozói érdekvédelemmel összefüggő összes konkrét, most már tapasztalatokra épített tennivalót.