Népszava, 1982. január (110. évfolyam, 1–26. sz.)

1982-01-03 / 1. szám

NÉPSZAVA 1982. JANUÁR 3., VASÁRNAP Vezető politikusok újévi üzenetei (Folytatás az 1. oldalról) náci elnöke, újévi üzenetet intézett az NDK népéhez. Az üzenetben emlékeztetett ar­ra, hogy az NSZEP X. kong­resszusa által meghatározott bel- és külpolitika közép­pontjában a béke biztosítása és az állampolgárok életszín­vonalának javítása állt, mind anyagi, mind pedig kulturális területen. Ho­­necker kiemelte, hogy a dol­gozók minden téren szorgal­mas, kezdeményezésekben gazdag munkát végeztek. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államta­nács elnöke, újévi üzeneté­ben azt emelte ki, hogy az ország fejlődése gyorsabb és sikeresebb lehetne kedvező nemzetközi politikai és gaz­dasági feltételek között, a nemzetközi helyzet azonban nehéz és bonyolult. Emlé­keztetett arra, hogy a bol­gár nép a nehézségek ellené­re sikeresen építi a szocia­lista társadalmat, s hogy en­nek a munkának legfonto­sabb követelménye az új gazdasági mechanizmus be­vezetése,­­ az új gazdasági szemlélet általánossá tétele. Az egyetemes béke meg­óvása a feltétele annak, hogy Csehszlovákia teljesítse az új esztendőre vonatkozó ter­veit. Ezért Csehszlovákia ak­tívan részt vesz a háború ve­szélyének elhárításáért folyó küzdelemben — mondotta újévi köszöntőjében Gustáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, köz­­társasági elnök. A Koreai NDK népe jelen­tős sikereket ért el az elmúlt esztendőben — jelentette ki újévi köszöntőjében Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának fő­titkára, köztársasági elnök. Felhívással fordult az ország dolgozóihoz, hogy az új si­kerek érdekében 1982-ben dolgozzanak még erőteljeseb­ben. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő, a Buka­restben működő diplomáciai misszióvezetőket fogadva, újévi beszédében arról szólt, hogy minden népnek, köztük a román népnek is kitartó erőfeszítéseket kellett tennie a gazdasági-társadalmi fejlő­dés érdekében. Reményét fe­jezte ki: jövőre minden ál­lam azon munkálkodik majd, hogy javulás következzék be a nemzetközi légkörben, s enyhüljön a feszültség. II. János Pál pápa hagyo­mányos szilveszteri miséjén arról beszélt, hogy a világon ma számos olyan esemény történik, amely nyugtalansá­got, bizonytalanságot kelt. Az embert, az emberi életet, méltóságot és lelkiismeretet fenyegető veszélyek ellenére — folytatta a pápa — van remény, hogy az értelem, a világosság győzedelmeskedik. Ronald Reagan amerikai elnök újévi üzenetében azt jósolta, hogy 1982-ben az Egyesült Államokra súlyos próbatételek várnak, de az ország kétségkívül túljut a nehézségeken. Üzenetében az elnök meglepő kijelentést tett: „bár a világ nagy része ma velünk ünnepli az új évet, úgy hiszem, ez az ün­nep kifejezetten amerikai ha­gyomány”. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár floridai üdü­léséről küldött újévi üzeneté­ben „rendkívül nehéznek” nevezte a most befejeződött óévet és nagyon óvatos de­rűlátással tekintett az új év elé. Megnyugtatta honfitár­sait, hogy az NSZK polgá­rai kedvezőbb helyzetben vannak, „mint sokan mások hinni szeretnék” és 1982-ben további javulást ígért. Üd­vözölte a Genfben megnyílt szovjet—amerikai tárgyalá­sokat. A lengyelországi hely­zettel kapcsolatban ő is szükségesnek tartotta han­goztatni, hogy „egy külső beavatkozás” súlyosan veszé­lyeztetné 1982-ben Európa békéjét. Francois Mitterrand fran­cia államfő újévi üdvözleté­ben hangsúlyozta: Franciaor­szág a békét, a leszerelést és a közös biztonságot választ­ja, de ahhoz, hogy a béke győzzön, fenn kell maradnia a két nagyhatalom közötti egyensúlynak. A továbbiak­ban azt fejtegette, hogy „túl kellene lépni az 1945-ös jal­tai egyezményen”, de „az érintetteknek óvakodniuk kell attól, hogy vágyaikat összetévesszék a ma realitá­saival”. Az államfő „a fran­ciák legmélyebb szolidaritá­sáról” biztosította a lengyel népet. Margaret Thatcher brit kormányfő újévi rádióbeszé­dében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy országa szilárdan áll az Egyesült Ál­lamok mellett minden olyan intézkedés végrehajtásában, amellyel Reagan elnök a Szovjetuniót fenyegeti a len­gyelországi helyzet miatt. Bruno Kreisky osztrák kancellár újévi rádióbeszé­dében szintén a lengyelor­szági helyzetet helyezte elő­térbe és a következő napok és hetek sorsdöntő fontossá­gát hangsúlyozta. Ismét le­szögezte, hogy „minden a külső beavatkozás elkerülé­sén múlik”. Dr. Rudolf Kirchschläger köztársasági elnök az Auszt­riának oly létfontosságú eny­hülési folyamat megtorpaná­sát és a világszerte mutatko­zó gazdasági gondokat emel­te ki újévi üzenetében. Anker Jörgensen dán mi­niszterelnök, aki szerdán je­lentette be ötödik kormányá­nak megalakítását, újévi be­szédében kormánya legfőbb gazdasági céljának a dán dol­gozók­­ jövedelemszintjének megőrzését, a 300 ezer mun­kanélküli helyzetének javí­tását tartja. Jorgensen ismé­telten a nukleáris fegyver­kezési hajsza ellen foglalt állást. Konsztantin Karamanlisz görög államfő rádió- és tv­­beszédében rámutatott: a vi­lág némi félelemmel és bi­zonytalansággal lép fel az új esztendőben, mivel az óévben számos súlyos probléma me­rült fel. Andreasz Papandreu mi­niszterelnök külön üzenetet intézett a görög néphez, s eb­ben hangsúlyozta: kormánya mindent megtesz, hogy meg­feleljen a kapott bizalomnak és valóra váltsa az ország népének reményeit. Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök beszédében szintén foglalkozott a len­gyelországi helyzettel, hang­súlyozva, hogy a lengyel nép­nek joga van saját problé­máinak önálló megoldásá­hoz. Egyúttal arra hívta fel a lengyel vezetést, hogy te­gyen meg mindent a nemze­ti megbékélés mihamarabbi megvalósítása érdekében. Szuzuki Zenko japán kor­mányfő a szigetország népé­hez intézett újévi üzeneté­ben és ünnepi sajtóértekezle­tén azt ígérte, hogy kabinet­je tevékenyen elő kívánja mozdítani a világbéke meg­szilárdítását és a nemzetközi leszerelést. Kétmilliárd líra jutalmat tűztek ki a nyomravezetőnek a Dozier-ü­gyben Király Ernő, az MTI tudó­sítója jelenti: A december 17-én elrabolt Dozier amerikai tábornok holléte utáni nyomozás ed­digi eredménytelenségének első nyilvános beismerése­ként Veronában a nyomo­zást irányító központban szombaton bejelentették, hogy 2 milliárd líra jutalmat adnak annak, aki bármilyen információt szolgáltat Dozier fogva tartásának helyéről. A kétmilliárd lírát „Dozier tá­bornok baráti köre” aján­lotta fel , de hogy köze­lebbről kik tartoznak ebbe a körbe, arról nincs informá­ció. Magát a hírt azonban a NATO dél-európai szárazföl­di erői főparancsnokságának egyik tisztje jelentette be. A nyomozás továbbra is nagy erővel folyik. Pillanat­nyilag úgy tűnik, hogy két irányból közelítve keresik a foglyot és elrablóit. Az egyik az operatív módszer: ellen­őrzéseket, házkutatásokat tartanak és meghatározott országrészeket fésülnek át. Ez mindeddig nem hozott eredményt. A legutóbbi fo­gásról, a Padovában letar­tóztatott, feltételezett „vörös brigádosokról” utólag kide­rült, hogy semmi közük az ügyhöz és legfeljebb csak felforgató tevékenység vád­jával lehet bíróság elé állí­tani őket. A másik vonal az elemző munka: azoknak az írásos dokumentumoknak és a tá­bornokról készült fotónak (vagy montázsnak) az analí­zise, amelyek lényegében az egyetlen tárgyi bizonyítékot jelentik az elrablókról. A feltételezések és a bi­zonytalanság 17 napja után arra számítanak, hogy a fel­ajánlott 2 milliárd líra talán előbbre viszi a nyomozást. Néhány napon belül megad­ják azt a telefonszámot, amelyen az információt vár­ják és amely egyben bizto­sítéka annak is, hogy a be­jelentő személye titokban maradhasson. A jutalom kitűzésében az a számítás is meghúzódhat, hogy a „Vörös Brigádok” kü­lönböző csoportjai közötti el­lentétek alapján remélnek információkhoz jutni Dozier­­ről, illetve fogva tartóiról. Elhunyt Fjodorov akadémikus Életének 72. évében, 1981. december 30-án, elhunyt Jevgenyij Fjodorov szovjet akadémikus, az SZKP KB póttagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb­­Tanácsának küldöt­te, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének tagja, a Szovjet Békevédelmi Bizottság elnö­ke, a Szovjetunió Hőse. A je­les tudós és közéleti szemé­lyiség haláláról szombaton kiadott közleményt Leonyid Brezsnyev és több más szov­jet vezető írta alá. A leningrádi egyetem el­végzése után Fjodorov mun­kássága szorosan összekap­csolódott a szovjet hidrome­­teorológia fejlődésével. Geo­fizikusként és asztronómus­­ként részt vett az „Északi Sarko 1” úszó sarkkutató ál­lomás munkájában. A sark­vidék tanulmányozásában nagy szerepe volt Fjodorov oceanológiai és meteorológiai munkásságának. Komoly ré­sze volt az űrtudomány fej­lődésében és számos környe­zetvédelmi probléma megol­dásában. Tudományos és állami te­vékenysége mellett nagy közéleti munkát is végzett, ő volt a szovjet fiatalok an­tifasiszta bizottságának első elnöke. Az utóbbi években ő vezette a Szovjet Békevé­delmi Bizottságot. (TASZSZ) A Budapesti Vegyipari Gépgyárban bitumen és fűtőolaj szállítására alkalmas tartálykocsikat készíte­nek. A különleges, dupla falú tartályokban a 180-190 fokos bitumen a szállításkor csupán 5-10 Celsius-fokot veszít hőmérsékletéből. Képünk: festik a kész tartályokat MTI Fotó 3 Célunk a kereskedelmi morál javítása írta Vas János, a tíPVfíSZE főtitkára Az életszínvonal megőrzésé­ben továbbra is elsőrendű po­litikai követelmény az áru­ellátás színvonalának meg­tartása. Fontosnak tartjuk a kereslet és kínálat összhang­ját, az áruk kellő mennyisé­gű és minőségű választékát, a kereskedelem kulturáltsá­gát, amit mozgalmi eszkö­zeinkkel is segítünk. E célo­kat szolgálja a vállalatok szervezetének fejlesztése, az egységek önállóságának nö­velése, hogy lerövidítsük az áru útját és érzékenyebbé tegyük vállalatainkat a pia­ci, a lakossági igényekre. Fej­leszteni kell a termelő és a kereskedelmi vállalatok kap­csolatát, növelni a kereske­delem termelést befolyásoló szerepét. A vevővel való fog­lalkozás, a kulturált maga­tartás és a tisztaság változat­lanul igény és követelmény. A célok és feladatok kiala­kításában való részvételünk­kel hozzá akarunk járulni a gondolkodásmód változásá­hoz, a vállalkozást, kockáza­tot és gyors cselekvést válla­lók ösztönzéséhez, a jó keres­kedelmi morál kialakításá­hoz. Fontosnak tartjuk, hogy az 1982. év kereskedelempo­litikai irányelveit a dolgozók az üzemi demokrácia fóru­main megismerjék, megvitas­sák. Így váljanak részeseivé a munkahelyi, a bolti és a vállalati feladatok meghatá­rozásának is. A dolgozók részvételével előkészítettük az ötnapos munkahétre való áttérést. Ez a külkereskedelmi vállala­toknál, valamint a pénzin­tézeteknél könnyebben meg­oldható, nagyobb gondot je­lent azonban az az állami belkereskedelmi és szövetke­zeti kereskedelmi vállalatok­nál. A kereskedelem olyan nyitvatartási rend kialakítá­sára törekedett, amely alkal­mazkodik a fogyasztói igé­nyek várható változásához és biztosítja a jó vásárlási le­hetőségeket. Mindez azonban azt is jelenti, hogy a keres­kedelmi dolgozók nagy részé­nél a szabadnapok nem je­lentenek egyben szabad szombatot, miután a boltok jelentő­s része szombaton is nyitva tart. A kereskedelmi dolgozók jogos igénye, hogy az ötnapos munkahét az ed­diginél nekik is több lehető­séget biztosítson a családi együttlétre, a hét végi közös programok szervezésére, a pihenőidő taasznos eltöltésé­re. Miértk én érdekvédelem A népgazdasági érdekek biztosítása, a fogyasztói igé­nyek kielégítése mellett te­hát alapvető feladatunk a kereskedelmi dolgozók érde­keinek szem előtt tartása. A kereskedelmi dolgozók gond­jain sokat enyhíthetne a la­kosság vásárlási szokásainak megváltozása. Az elmúlt év­tized alatt a háztartások fel­szereltsége lényegesen javult, hűtőszekrény majd minden háztartásban van, vagyis csü­törtökön és pénteken megvá­sárolható a hét végi élelmi­szer és más árucikk. A vásár­lási szokások változtatásával egyébként nem csupán a ke­reskedelmi dolgozók szom­bati munkaideje lenne csök­kenthető, hanem minden egyes bérből és fizetésből élő saját szabadidejének jobb felhasználását is biztosítaná. Hiszen az ötnapos munkahét­re való áttéréssel nem az volt a cél, hogy a szombati napot vásárlással töltsék el. A jövőben is ügyelünk arra, hogy a bizalmi testületek és a szakszervezeti bizottságok felkészülten, körültekintően, határozottan érvényesítsék érdekvédelmi jogaikat. A bé­rek és jövedelmek alakításá­nál olyan érdekképviseleti te­vékenységre van szükség, amely a teljesítmények nö­velésével arányos bérfejlesz­tést biztosít. Szakszervezeti szerveink segítsék az olyan vállalati bérpolitikai koncep­ció kialakítását, melynek megvalósítása elősegítheti a meglevő bérfeszültségek csökkentését, a teljesítmé­nyekkel arányos anyagi ösz­tönzés kialakítását. Az az el­vünk, hogy a bizalmi testü­letek hatásköre és felelőssé­ge a gazdasági vezetéssel egyetértésben annak elhatá­rozása is, hogy mikor emel­jék a béreket. Elfzjetértésben A bérekkel és jövedelmek­kel évente legalább két al­kalommal szükséges konkré­tan foglalkozni. Először az év első negyedében, amikor a bizalmi testület dönt a bérek növelésének mértékéről, idő­pontjáról és fő felhasználási köréről. Másodszor pedig az év közepén ismét tekintse át a szakszervezeti bizottság a vállalat vezetőivel együtt, hogyan alakult a forgalom, a teljesítmény és ezután — ha megalapozott — kerüljön sor egy második bérintézkedésre. A bérpolitikai elveket az üzemi demokrácia fórum­­rendszerén meg kell tárgyal­ni. Fontos, hogy érdemi vita alapján szülessen meg a vál­lalati körülményeknek leg­jobban megfelelő döntés. A bizalmiak pedig legyenek ké­pesek arra, hogy az alapbé­rek fejlesztésénél a gazdasá­gi vezetőkkel lefolytatott vi­tában, a munka értékelése alapján érvényesítsék egyet­értési jogukat. Az egyéni alapbérekben való differen­ciáláson túl a konkrét célfel­adatokhoz kapcsolódó cél­prémiumok és elkülönített jutalékok további differen­ciálásra adnak módot; ezek nagyobb ösztönzést adnak a jobb munkára. A kereskedelmi dolgozók ál­talános bérrendezésére a népgazdaság teherbíró képes­ségének függvényeként, csak a későbbiekben kerülhet sor. Addig is maradéktalanul fel kell használni a vállalatok­nál rendelkezésre álló bérfej­lesztési lehetőségeket, hogy a kereskedelmi dolgozók élet­­színvonala is a tervnek meg­felelően alakuljon. Mteáfia a sociális tervek A munkakörülmények ja­vításában a gazdálkodás szi­gorodó feltételei mellett fo­kozottabban előtérbe kerül a szakszervezetek érdekvédel­mi tevékenysége. Az életkö­rülmények javítása a gazda­ság minden szintjén csak nö­vekvő erőfeszítések árán va­lósítható meg. A vállalatok­nál a VI. ötéves tervvel össz­hangban már kialakultak a szociális tervek, ezek éven­kénti realizálására van most szükség. Irányelveinknek megfele­lően a dolgozók egészségének és testi épségének védelme, a biztonságos munkavégzés fel­tételeinek megteremtése, a szociális juttatások iránti igények kielégítése aktív, az eddiginél részletesebb és tartalmasabb érdekvédelmi tevékenységet kíván meg. Az igények megfelelő rangsoro­lása a kollektíva közremű­ködésével az üzemi demok­rácia fórumain történjék meg. A végrehajtás rendsze­res ellenőrzése, a menetköz­ben észlelt hiányosságokra való figyelemfelhívás és kö­vetelményállítás jelezze a gondos érdekvédelmi tevé­kenységet. A szociális tervek évenkénti teljesítésének érté­kelésén túlmenően féléven­ként is helyes elemezni az időarányos teljesítést. A bérek, jövedelmek és a szociálpolitikai tervek való­ra váltásában mind nagyobb szerep jut a bizalmiaknak, bizalmi testületeknek, mert a legkonkrétabban ők képesek elősegíteni és ellenőrizni mindazt, amit a tagság ér­deke megkíván. Saeraedaszt­­ikafetek Tavaly a vendéglátásban és a kiskereskedelemben sor ke­rült a szerződéses üzemelési forma bevezetésére. Ez azt a célt szolgálja, hogy a vezetői érdekeltség és kockázatválla­lás nyomán javuljon a ven­déghez való igazodás, legyen jobb az ellátás, kulturáltabb, ízlésesebb, választékosabb a kiszolgálás. Továbbá, hogy a vállalkozásba bekapcsolódjon a magánerő, így emelkedjen a vállalati és népgazdasági bevétel, egyszerűsödjön a központi irányító tevékeny­ség és csökkenjen az admi­nisztráció. Ezek az önálló vállalkozás­ként működő üzletek válto­zatlanul a szocialista szek­torhoz tartoznak. Az üzlet és berendezése szocialista tulaj­don, a dolgozók pedig a vál­lalattal, illetve a szövetkezet­tel állnak munkaviszonyban. Ezen dolgozók munkabérét a vállalattal kötött munkaszer­ződés tartalmazza és garan­tálja. A Munka Törvény­­könyvében, valamint a kol­lektív szerződésben rögzített jogok és kötelezettségek ter­mészetesen vonatkoznak az új üzemelési formában fog­lalkoztatott dolgozókra is. Ez bizonyos mértékig új helyze­tet alakított ki, ehhez kell igazítanunk a szakszervezeti érdekvédelmi tevékenységet. A szerződéses üzletekben dolgozók szakszervezeti­ ta­gok, ennek megfelelően új módszerekkel, gyakoribb el­lenőrzéssel kell biztosíta­nunk a szocialista törvényes­ség megtartását, a dolgozók munkavállalói érdekeinek ér­vényesülését. Szakszervezetünk elnöksé­ge 1982 tavaszán napirend­re tűzi az itt kialakult hely­zet értékelését és meghatá­rozza a dolgozói érdekvéde­lemmel összefüggő összes konkrét, most már tapaszta­latokra épített tennivalót.

Next