Népszava, 1982. február (110. évfolyam, 27–50. sz.)

1982-02-08 / 32. szám

2 Ugyanaz rajzban Népszerűségi mutató Már a mitológiában is - Zeusz a nevem, Miss Európáért kétmilliót követelek Dluhopolszky László rajzai Trójai fagalamb A Neues Deutschlandból Összekapcsolás A sinai kivonulás Ilyen „diadalmenetnek" látja a Time az izraeli kivonulást a Sinai­­félszigetről Washington függővé akarja tenni a nukleáris leszerelést a Szov­jetunió magatartásától. Össze akarja kapcsolni az összekapcsol­­hatatlant, mint ahogyan a Times rajza ábrázolja Szolidaritási gyűlések Franciaországban (Folytatás az 1. oldalról) pányt. A helsinki záróok­mánnyal ellentétesnek te­kintjük azt a politikai és gazdasági nyomást és szank­ciópolitikát, amellyel a Szov­jetuniót és a többi szocialis­ta országot belső rendszerük, úgymond... „liberalizálására” akarják rábírni. Mi másnak lehet ezt tekinteni, mint a szocialista országok belügyei­­be való nyílt beavatkozás­nak? A szocialista országok egyébként sem szorulnak ilyen külső „biztatásra”. Ná­­luknál senki sem ismeri job­ban az általuk megtett törté­nelmi utat, azokat a nehéz­ségeket, amelyeket a de­mokratikus hagyományok hiányában le kellett küzde­niük azért, hogy megteremt­sék a valóságos néphatalom gyakorlásának, a szocialista demokrácia kibontakozásá­nak feltételeit. A tények ak­kor is tények maradnak, ha azokat nap mint nap meg­hamisítják. Nyilvánvaló igaz­ság, hogy a szocialista orszá­gok — bár még sok a tenni­valójuk ezen a téren — rendszerük jellegénél fogva összehasonlíthatatlanul ma­­gasabbrendű demokráciát va­lósítottak meg már eddig is, mint bármely tőkés állam. Számunkra, magyar kom­munisták számára a szocia­lizmus két fő ismérve, köve­telménye: egyrészt a társa­dalmi rétegek élet- és mun­kakörülményeinek folyama­tos javítása, másrészt a szo­cialista demokrácia követke­zetes fejlesztése. Korom Mihály a további­akban a Magyarországon fo­lyó szocialista építés idősze­rű kérdéseiről, az MSZMP politikájáról, a szocialista de­mokrácia szakadatlan fej­lesztésére, bővítésére irányu­ló törekvésekről szólt, így fejezte be beszédét: A történelmi fejlődés nem ismer sablonokat. A szocia­lizmus — az alapvető közös jegyek mellett — sokarcú, állandóan változó valóság, amelyben a szükségszerűen jelentkező ellentmondások és azoknak átmeneti vagy el­húzódó megoldatlansága idő­ről időre bonyolult, adott esetben nehéz helyzetet te­remt. Ezt a marxizmus—le­­ninizmus szellemében gon­dolkozó és cselekvő kommu­nista pártok a társadalmi fejlődés velejárójának tekin­tik. A szocializmus világ­­rendszere még fiatal. A tő­kés társadalomnak évszáza­dokra volt szüksége ahhoz, hogy megszilárduljon. Meg­győződésünk, hogy a szocia­lizmusnak nem lesz szüksége ily hosszú időre. Bízunk ab­ban, hogy egymás tapaszta­lataiból okosan tanulva a szocializmus gyorsabb fejlő­désével számolhatunk az el­következendő időszakban. Hiszünk a szocializmus élet­erejében, térhódításában, mert önökkel együtt azt valljuk, hogy az emberiség biztonságosabb és jobb jövő­jét a szocializmus hozza meg. A hatalmas termet zsúfo­lásig megtöltő közönség per­ceken át tartó lelkes tapssal fogadta Korom Mihály be­szédét, majd Gaston Plisson­­nier, az FKP Politikai Bi­zottságának tagja köszönetet mondott a külföldi vendé­geknek. helyzet keretében foglalko­zott Lengyelországgal is. Mint mondotta, Lengyelor­szág igazi barátai arra tö­rekszenek, hogy segítséget nyújtsanak a válságból való kijutáshoz. Csak a normali­zálás ellenségei képesek ar­ra, hogy mindenfajta „szank­ciókkal” megzavarják, alá­ássák a Lengyelországhoz fű­ződő gazdasági kapcsolato­kat. A Szovjetunió jelentős mértékben fokozta a szocia­lista Lengyelországnak nyúj­tott gazdasági segítséget; ezt internacionalista kötelessé­gének tartja, s e kötelességét teljesíti is. Visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a nemzetközi kommunista moz­galom „túlélte magát”. A vi­lágnak, az egész emberiség­nek éppolyan szüksége van a kommunista mozgalomra ma, mint korábban — mon­dotta. Biztosította hallgatóságát arról, hogy a Szovjetunió, a szocialista közösség többi or­szága a jövőben is mindent megtesz a béke megőrzése, megszilárdítása, a népek kö­zötti, kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítése érdeké­ben. Végül a szovjet—fran­cia kapcsolatok vonatkozásá­ban kifejtette meggyőződését, hogy a két ország együtt­működése a­ nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítása te­rén szilárd alapokon nyug­szik. A két nép barátságának fontos összetevője a szovjet és a francia kommunisták szolidaritása; az SZKP és az FKP együttműködése, alko­tó, elvtársi tapasztalatcseré­je mindkét párt számára hasznos — mondotta a szov­jet küldöttség vezetője. Georges Marchais hangoz­tatta, hogy a francia kom­munisták készek azért tevé­kenykedni, hogy erősödjék Franciaország és a Szovjet­unió együttműködése a két nép és a két ország, a béke, az enyhülés és a leszerelés érdekében. Konsztantyin Csernyenko beszéde Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, az FKP kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője egy másik szolida­ritási gyűlésen tolmácsolta a szovjet kommunisták üdvöz­letét. Részt vett és beszédet mondott a gyűlésen Georges Marchais, az FKP főtitkára. Csernyenko beszédében a nemzetközi helyzet meghatá­rozójának minősítette az im­perializmus kihívását, a ki­alakult erőviszonyok meg­bontására, a katonai fölény megszerzésére irányuló ame­rikai törekvéseket. Figyel­meztetett arra, hogy a Szov­jetunió a maga részéről nem törekszik erőfölényre, sosem volt és nem is lesz a fegy­verkezési hajsza kezdemé­nyezője, de az ilyen törek­véseket nem hagyhatja vá­lasz nélkül. Csernyenko a nemzetközi Genf — SALT — „ eurorakéták ” Paul Warnke jelentése A béke megőrzése és az em­beriség jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió konkrét eredménye­ket érjen el az európai nuk­leáris fegyverek korlátozásá­ról folytatott genfi tárgyalá­sokon és ugyancsak elenged­hetetlenül szükséges, hogy minél előbb felújítsák a SALT-tárgyalásokat — álla­pította meg Paul Warnke, az amerikai fegyverzetellenőr­zési és leszerelési hivatal volt igazgatója. Az amerikai nemzeti poli­tikát kutató egyik magán­szervezet szombaton hozta nyilvánosságra Washington­ban Paul Warnke jelentését, amely hangsúlyozza, hogy az amerikai politikának az első atomcsapásról való lemon­dás elvén kell alapulnia. Az európai nukleáris fegy­verek­­korlátozásáról folyta­tott genfi szovjet—amerikai tárgyalások kérdésével fog­lalkozva Warnke megállapí­totta, hogy az amerikai kor­mánynak „a jóakarat szel­lemében, a minél gyorsabb megegyezés céljával” kell tárgyalnia. Az amerikai po­litikus nagyra értékelte azt a szovjet javaslatot, hogy a Szovjetunió kész a tárgyalá­sok idejére lemondani újabb, ilyen fegyverek telepítéséről Európában, ha az amerikai fél sem telepít a földrészen újabb nukleáris rakétafegy­vereket. Az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió létér­deke egyaránt a nukleáris háború veszélyének csökken­tését, nem pedig növelését diktálja. Warnke jelentésében vége­zetül arról ír, hogy a Reagan­­kormánynak egyedülálló esé­lye van arra, hogy jelentős haladást érjen el az emberi­séget fenyegető eddigi leg­szörnyűbb veszély csökken­tésében. De a lehetőséget nem lehet sokáig kihaszná­latlanul hagyni — állapította meg Paul Warnke. (TASZSZ) Török korlátozó intézkedések A Törökországot irányító nemzetbiztonsági tanács a török politikusok, szakszer­vezeti vezetők és a külföl­diek közötti kapcsolatokat korlátozó rendeletet hozott és a lapoknak megtiltotta, hogy „az országot rágalmazó, a té­nyeket elferdítő” külföldi hí­reket közöljenek. Megfigye­lők szerint ez a legszigorúbb intézkedés azóta, hogy a ka­tonai kormányzat tavaly fel­oszlatta az összes politikai pártokat. (DPA, UPI) Nemzetközi hírek • A kambodzsai nemzetvé­delmi minisztérium meghívá­sára szombaton hivatalos, ba­ráti látogatásra Kambodzsá­ba érkezett Nyikolaj Ogar­­kov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari fő­nöke.­­ Az IATA baszk terror­szervezet katonai ágazata egy­hónapi fogva tartás után sza­badon bocsátotta José Lip­­perheide baszkföldi üzletem­bert. Nem tudni egyelőre, hogy a család fizetett-e, és ha igen, milyen összegű váltság­díjat a 76 éves német szár­mazású gyárosért. VASÁRNAP, 1982. FEBRUÁR 7. NÉPSZAVA Józef Czyrek felszólalása Az észak-franciaországi Ami­­ens-ben tartott szolidaritási gyűlésen vett részt és beszé­det mondott Józef Czyrek, a LEMP KB tagja, a KB tit­kára, a lengyel pártküldött­ség vezetője, valamint Ma­xime Gremetz, az FKP PB tagja. Beszédében Józef Czyrek megemlékezett a két párt, il­letve a francia és a len­gyel forradalmi erők nagy múltú szövetségéről, majd rátért a szocialista Lengyel­­ország jelenlegi nehéz hely­zetére. Nem a szocializmus, hanem a megvalósítása során elkövetett hibák keltették azt az elégedetlenséget, amelyet a szocializmussal szemben ellenséges erők rendszerünk alappilléreinek, államunk al­kotmányos rendjének aláak­­názására használtak föl — mondotta. A továbbiakban arról be­szélt, hogy szeretnék, ha a szükségállapot a lehető leg­rövidebb ideig tartana, ha az a demokratikus reformok vé­dőpajzsaként hozzájárulna a válság leküzdéséhez. Hatalmas segítséget jelent számunkra a testvéri kom­munista és munkáspártok, valamint Lengyelország min­den barátjának megértése és támogatása — folytatta. — A szocializmus ellenségei a lengyelországi helyzetet nem­csak arra használják föl, hogy nyomást gyakoroljanak az országra, de arra is, hogy tovább élezzék az amúgy is feszült nemzetközi helyzetet. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország, valamint a vi­lág békeszerető és realistán gondolkodó erői erre a ve­szélyre a békeharc fokozásá­val, a fegyverkezési verseny fékezésével és a kölcsönösen előnyös együttműködéshez való visszatéréssel válaszol­nak — mondotta a lengyel pártküldöttség vezetője. Maxime Gremetz a szoli­daritási gyűlésen mondott beszédében rámutatott: a francia kommunisták figyel­me és rokonszenve kíséri azo­kat a lengyelországi erőfeszí­téseket, amelyek a múlt hi­báinak leküzdésére és a szo­cialista fejlődéshez elenged­hetetlen reformok bevezeté­sére irányulnak. Csernyenko-Mauroy megbeszélés Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, az FKP XXIV. kong­resszusán részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője szom­baton találkozott Pierre Mauroy francia miniszterel­nökkel. Csernyenko aláhúz­ta: Fontos, hogy megőrizzék és gyarapítsák mindazt, amit éveken át nagy erőfeszítés­sel sikerült elérni a szovjet— francia barátság és együtt­működés fejlesztésében és megszilárdításában. A francia kormányfő kifej­tette a lengyel kérdéssel kap­csolatos francia álláspontot. A szovjet fél rámutatott: nem érzi feljogosítva magát arra, hogy valamilyen har­madik országgal megvitassa a lengyel állam szuverén ügyeit és ezt a jogot nem ismeri el senkire nézve sem. Kormányülés Varsóban Varsóban Jaruzelski hadse­regtábornok, kormányfő el­nökletével pénteken este ülést tartott a lengyel Mi­nisztertanács. Az ülésen azokkal a feladatokkal fog­lalkoztak, amelyeket Jaru­zelski a szejmben elhangzott beszédében meghatározott, s amelyek végrehajtása a kor­mányra és az államigazga­tásra hárul. A Lengyel Kommunista Ifjúsági Szövetség Országos Bizottsága szombaton Varsó­ban plenáris ülést tartott, az elsőt a szükségállapot beve­zetése óta. A tanácskozáson a többi között a szervezet március közepére összehívott, hivatalos alapító kongresz­­szusára való előkészületekről volt szó. Lengyelország a madridi találkozón nem óhajtja meg­vitatni más európai államok belügyeit, hasonlóképpen Lengyelország belügyeit sem — jelentette ki a PAP hír­­ügynökségnek adott nyilat­kozatában Józef Wielacz kül­ügyminiszter-helyettes, a ta­lálkozón részt vevő lengyel küldöttség vezetője. Nicolae Ceausescu bejelentése az áremelésekről „Az eddigi számítások szerint szükségesnek mutatkozik a mezőgazdasági eredetű élel­miszerek árának körülbelül 35 százalékos emelése. Az ár­emelés különböző lesz. Egyes termékeknél, amelyeknek ára 25 éve nem változott, a nö­vekedést nagyobb mértékben valósítjuk meg, mások te­kintetében csak 10—15 száza­lékos emelésről lesz szó” — jelentette ki Nicolae Ceau­sescu, az RKP főtitkára, ál­lamfő párt- és állami akti­visták részére Brassóban rendezett tanácskozáson. Az időszerű gazdasági kérdések­ről és feladatokról elhang­zott beszédét Bukarestben szombaton tették közzé. Ceausescu beszédében ki­tért arra, hogy a mezőgazda­­sági eredetű élelmiszerek árának emelését az idén úgy hajtják végre, hogy a dol­gozók megfelelő kompenzá­ciót is kapjanak, amely a dolgozók kategóriájától füg­gően különböző mértékű lesz. Úgy tervezik, hogy a kompenzációt a javadalma­zásba foglalják bele, s így az idén a reáljavadalmazás ösz­­szességében 1,5 százalékkal emelkedik. (MTI)

Next