Népszava, 1982. február (110. évfolyam, 27–50. sz.)
1982-02-08 / 32. szám
2 Ugyanaz rajzban Népszerűségi mutató Már a mitológiában is - Zeusz a nevem, Miss Európáért kétmilliót követelek Dluhopolszky László rajzai Trójai fagalamb A Neues Deutschlandból Összekapcsolás A sinai kivonulás Ilyen „diadalmenetnek" látja a Time az izraeli kivonulást a Sinaifélszigetről Washington függővé akarja tenni a nukleáris leszerelést a Szovjetunió magatartásától. Össze akarja kapcsolni az összekapcsolhatatlant, mint ahogyan a Times rajza ábrázolja Szolidaritási gyűlések Franciaországban (Folytatás az 1. oldalról) pányt. A helsinki záróokmánnyal ellentétesnek tekintjük azt a politikai és gazdasági nyomást és szankciópolitikát, amellyel a Szovjetuniót és a többi szocialista országot belső rendszerük, úgymond... „liberalizálására” akarják rábírni. Mi másnak lehet ezt tekinteni, mint a szocialista országok belügyeibe való nyílt beavatkozásnak? A szocialista országok egyébként sem szorulnak ilyen külső „biztatásra”. Náluknál senki sem ismeri jobban az általuk megtett történelmi utat, azokat a nehézségeket, amelyeket a demokratikus hagyományok hiányában le kellett küzdeniük azért, hogy megteremtsék a valóságos néphatalom gyakorlásának, a szocialista demokrácia kibontakozásának feltételeit. A tények akkor is tények maradnak, ha azokat nap mint nap meghamisítják. Nyilvánvaló igazság, hogy a szocialista országok — bár még sok a tennivalójuk ezen a téren — rendszerük jellegénél fogva összehasonlíthatatlanul magasabbrendű demokráciát valósítottak meg már eddig is, mint bármely tőkés állam. Számunkra, magyar kommunisták számára a szocializmus két fő ismérve, követelménye: egyrészt a társadalmi rétegek élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása, másrészt a szocialista demokrácia következetes fejlesztése. Korom Mihály a továbbiakban a Magyarországon folyó szocialista építés időszerű kérdéseiről, az MSZMP politikájáról, a szocialista demokrácia szakadatlan fejlesztésére, bővítésére irányuló törekvésekről szólt, így fejezte be beszédét: A történelmi fejlődés nem ismer sablonokat. A szocializmus — az alapvető közös jegyek mellett — sokarcú, állandóan változó valóság, amelyben a szükségszerűen jelentkező ellentmondások és azoknak átmeneti vagy elhúzódó megoldatlansága időről időre bonyolult, adott esetben nehéz helyzetet teremt. Ezt a marxizmus—leninizmus szellemében gondolkozó és cselekvő kommunista pártok a társadalmi fejlődés velejárójának tekintik. A szocializmus világrendszere még fiatal. A tőkés társadalomnak évszázadokra volt szüksége ahhoz, hogy megszilárduljon. Meggyőződésünk, hogy a szocializmusnak nem lesz szüksége ily hosszú időre. Bízunk abban, hogy egymás tapasztalataiból okosan tanulva a szocializmus gyorsabb fejlődésével számolhatunk az elkövetkezendő időszakban. Hiszünk a szocializmus életerejében, térhódításában, mert önökkel együtt azt valljuk, hogy az emberiség biztonságosabb és jobb jövőjét a szocializmus hozza meg. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltő közönség perceken át tartó lelkes tapssal fogadta Korom Mihály beszédét, majd Gaston Plissonnier, az FKP Politikai Bizottságának tagja köszönetet mondott a külföldi vendégeknek. helyzet keretében foglalkozott Lengyelországgal is. Mint mondotta, Lengyelország igazi barátai arra törekszenek, hogy segítséget nyújtsanak a válságból való kijutáshoz. Csak a normalizálás ellenségei képesek arra, hogy mindenfajta „szankciókkal” megzavarják, aláássák a Lengyelországhoz fűződő gazdasági kapcsolatokat. A Szovjetunió jelentős mértékben fokozta a szocialista Lengyelországnak nyújtott gazdasági segítséget; ezt internacionalista kötelességének tartja, s e kötelességét teljesíti is. Visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a nemzetközi kommunista mozgalom „túlélte magát”. A világnak, az egész emberiségnek éppolyan szüksége van a kommunista mozgalomra ma, mint korábban — mondotta. Biztosította hallgatóságát arról, hogy a Szovjetunió, a szocialista közösség többi országa a jövőben is mindent megtesz a béke megőrzése, megszilárdítása, a népek közötti, kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítése érdekében. Végül a szovjet—francia kapcsolatok vonatkozásában kifejtette meggyőződését, hogy a két ország együttműködése a nukleáris háború veszélyének elhárítása terén szilárd alapokon nyugszik. A két nép barátságának fontos összetevője a szovjet és a francia kommunisták szolidaritása; az SZKP és az FKP együttműködése, alkotó, elvtársi tapasztalatcseréje mindkét párt számára hasznos — mondotta a szovjet küldöttség vezetője. Georges Marchais hangoztatta, hogy a francia kommunisták készek azért tevékenykedni, hogy erősödjék Franciaország és a Szovjetunió együttműködése a két nép és a két ország, a béke, az enyhülés és a leszerelés érdekében. Konsztantyin Csernyenko beszéde Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, az FKP kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője egy másik szolidaritási gyűlésen tolmácsolta a szovjet kommunisták üdvözletét. Részt vett és beszédet mondott a gyűlésen Georges Marchais, az FKP főtitkára. Csernyenko beszédében a nemzetközi helyzet meghatározójának minősítette az imperializmus kihívását, a kialakult erőviszonyok megbontására, a katonai fölény megszerzésére irányuló amerikai törekvéseket. Figyelmeztetett arra, hogy a Szovjetunió a maga részéről nem törekszik erőfölényre, sosem volt és nem is lesz a fegyverkezési hajsza kezdeményezője, de az ilyen törekvéseket nem hagyhatja válasz nélkül. Csernyenko a nemzetközi Genf — SALT — „ eurorakéták ” Paul Warnke jelentése A béke megőrzése és az emberiség jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió konkrét eredményeket érjen el az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott genfi tárgyalásokon és ugyancsak elengedhetetlenül szükséges, hogy minél előbb felújítsák a SALT-tárgyalásokat — állapította meg Paul Warnke, az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal volt igazgatója. Az amerikai nemzeti politikát kutató egyik magánszervezet szombaton hozta nyilvánosságra Washingtonban Paul Warnke jelentését, amely hangsúlyozza, hogy az amerikai politikának az első atomcsapásról való lemondás elvén kell alapulnia. Az európai nukleáris fegyverekkorlátozásáról folytatott genfi szovjet—amerikai tárgyalások kérdésével foglalkozva Warnke megállapította, hogy az amerikai kormánynak „a jóakarat szellemében, a minél gyorsabb megegyezés céljával” kell tárgyalnia. Az amerikai politikus nagyra értékelte azt a szovjet javaslatot, hogy a Szovjetunió kész a tárgyalások idejére lemondani újabb, ilyen fegyverek telepítéséről Európában, ha az amerikai fél sem telepít a földrészen újabb nukleáris rakétafegyvereket. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió létérdeke egyaránt a nukleáris háború veszélyének csökkentését, nem pedig növelését diktálja. Warnke jelentésében végezetül arról ír, hogy a Reagankormánynak egyedülálló esélye van arra, hogy jelentős haladást érjen el az emberiséget fenyegető eddigi legszörnyűbb veszély csökkentésében. De a lehetőséget nem lehet sokáig kihasználatlanul hagyni — állapította meg Paul Warnke. (TASZSZ) Török korlátozó intézkedések A Törökországot irányító nemzetbiztonsági tanács a török politikusok, szakszervezeti vezetők és a külföldiek közötti kapcsolatokat korlátozó rendeletet hozott és a lapoknak megtiltotta, hogy „az országot rágalmazó, a tényeket elferdítő” külföldi híreket közöljenek. Megfigyelők szerint ez a legszigorúbb intézkedés azóta, hogy a katonai kormányzat tavaly feloszlatta az összes politikai pártokat. (DPA, UPI) Nemzetközi hírek • A kambodzsai nemzetvédelmi minisztérium meghívására szombaton hivatalos, baráti látogatásra Kambodzsába érkezett Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. Az IATA baszk terrorszervezet katonai ágazata egyhónapi fogva tartás után szabadon bocsátotta José Lipperheide baszkföldi üzletembert. Nem tudni egyelőre, hogy a család fizetett-e, és ha igen, milyen összegű váltságdíjat a 76 éves német származású gyárosért. VASÁRNAP, 1982. FEBRUÁR 7. NÉPSZAVA Józef Czyrek felszólalása Az észak-franciaországi Amiens-ben tartott szolidaritási gyűlésen vett részt és beszédet mondott Józef Czyrek, a LEMP KB tagja, a KB titkára, a lengyel pártküldöttség vezetője, valamint Maxime Gremetz, az FKP PB tagja. Beszédében Józef Czyrek megemlékezett a két párt, illetve a francia és a lengyel forradalmi erők nagy múltú szövetségéről, majd rátért a szocialista Lengyelország jelenlegi nehéz helyzetére. Nem a szocializmus, hanem a megvalósítása során elkövetett hibák keltették azt az elégedetlenséget, amelyet a szocializmussal szemben ellenséges erők rendszerünk alappilléreinek, államunk alkotmányos rendjének aláaknázására használtak föl — mondotta. A továbbiakban arról beszélt, hogy szeretnék, ha a szükségállapot a lehető legrövidebb ideig tartana, ha az a demokratikus reformok védőpajzsaként hozzájárulna a válság leküzdéséhez. Hatalmas segítséget jelent számunkra a testvéri kommunista és munkáspártok, valamint Lengyelország minden barátjának megértése és támogatása — folytatta. — A szocializmus ellenségei a lengyelországi helyzetet nemcsak arra használják föl, hogy nyomást gyakoroljanak az országra, de arra is, hogy tovább élezzék az amúgy is feszült nemzetközi helyzetet. A Szovjetunió és a többi szocialista ország, valamint a világ békeszerető és realistán gondolkodó erői erre a veszélyre a békeharc fokozásával, a fegyverkezési verseny fékezésével és a kölcsönösen előnyös együttműködéshez való visszatéréssel válaszolnak — mondotta a lengyel pártküldöttség vezetője. Maxime Gremetz a szolidaritási gyűlésen mondott beszédében rámutatott: a francia kommunisták figyelme és rokonszenve kíséri azokat a lengyelországi erőfeszítéseket, amelyek a múlt hibáinak leküzdésére és a szocialista fejlődéshez elengedhetetlen reformok bevezetésére irányulnak. Csernyenko-Mauroy megbeszélés Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, az FKP XXIV. kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője szombaton találkozott Pierre Mauroy francia miniszterelnökkel. Csernyenko aláhúzta: Fontos, hogy megőrizzék és gyarapítsák mindazt, amit éveken át nagy erőfeszítéssel sikerült elérni a szovjet— francia barátság és együttműködés fejlesztésében és megszilárdításában. A francia kormányfő kifejtette a lengyel kérdéssel kapcsolatos francia álláspontot. A szovjet fél rámutatott: nem érzi feljogosítva magát arra, hogy valamilyen harmadik országgal megvitassa a lengyel állam szuverén ügyeit és ezt a jogot nem ismeri el senkire nézve sem. Kormányülés Varsóban Varsóban Jaruzelski hadseregtábornok, kormányfő elnökletével pénteken este ülést tartott a lengyel Minisztertanács. Az ülésen azokkal a feladatokkal foglalkoztak, amelyeket Jaruzelski a szejmben elhangzott beszédében meghatározott, s amelyek végrehajtása a kormányra és az államigazgatásra hárul. A Lengyel Kommunista Ifjúsági Szövetség Országos Bizottsága szombaton Varsóban plenáris ülést tartott, az elsőt a szükségállapot bevezetése óta. A tanácskozáson a többi között a szervezet március közepére összehívott, hivatalos alapító kongreszszusára való előkészületekről volt szó. Lengyelország a madridi találkozón nem óhajtja megvitatni más európai államok belügyeit, hasonlóképpen Lengyelország belügyeit sem — jelentette ki a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatában Józef Wielacz külügyminiszter-helyettes, a találkozón részt vevő lengyel küldöttség vezetője. Nicolae Ceausescu bejelentése az áremelésekről „Az eddigi számítások szerint szükségesnek mutatkozik a mezőgazdasági eredetű élelmiszerek árának körülbelül 35 százalékos emelése. Az áremelés különböző lesz. Egyes termékeknél, amelyeknek ára 25 éve nem változott, a növekedést nagyobb mértékben valósítjuk meg, mások tekintetében csak 10—15 százalékos emelésről lesz szó” — jelentette ki Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő párt- és állami aktivisták részére Brassóban rendezett tanácskozáson. Az időszerű gazdasági kérdésekről és feladatokról elhangzott beszédét Bukarestben szombaton tették közzé. Ceausescu beszédében kitért arra, hogy a mezőgazdasági eredetű élelmiszerek árának emelését az idén úgy hajtják végre, hogy a dolgozók megfelelő kompenzációt is kapjanak, amely a dolgozók kategóriájától függően különböző mértékű lesz. Úgy tervezik, hogy a kompenzációt a javadalmazásba foglalják bele, s így az idén a reáljavadalmazás öszszességében 1,5 százalékkal emelkedik. (MTI)