Népszava, 1982. március (110. évfolyam, 51–76. sz.)

1982-03-16 / 63. szám

NÉPSZAVA 1982. MÁRCIUS 16., KEDD MEGEMLÉKEZÉSEK MÁRCIUS 15-RŐL (Folytatás az 1. oldalról) Ad­alhoz hű munkások, pa­rasztok, írók, értelmiségiek, közéleti emberek részvéte­lével megalakult a Magyar­­Történelmi Emlékbizottság. A népfrontpolitika szellemé­ben erősítette az antifasisz­ta és a demokratikus erők összefogását. A továbbiakban Szentist­­ványi Gyuláné hangsúlyoz­ta: történelmünk során nem­egyszer tettek erőfeszítéseket a nemzeti erők összefogásá­ra, de erős, széles társadalmi alapon nyugvó egység csak a szocialista Magyarországon jöhetett létre. Napjainkban megvalósulnak mindazon ál­mok, vágyak, célok, amelyért népünk legjobbjai valaha küzdöttek. Az ünnepi megemlékezést követően koszorúkat helyez­tek el az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtábla alá. Az MSZMP Központi Bizottsága nevé­ben Korom Mihály és Pozs­­gay Imre, az MSZMP KB tag­ja, művelődési miniszter; a KISZ központi bizottsága képviseletében Fejti György, a KISZ KB első titkára és Varga Sabján László koszo­­rúzott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának koszo­rúját Szentistványi Gyuláné és Horváth Győző, a HNF OT osztályvezetője; a fegyveres erők és testületek koszorú­ját Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, Ladvánszky Károly al­tábornagy, belügyminiszter­helyettes és Barta István, a munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese he­lyezte el. A Történelmi Em­lékbizottság és a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége nevében Kállai Gyu­la, a HNF OT elnöke és Barcs Sándor, a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége országos bizottságá­nak tagja koszorúzott. Budapest ifjúságának ünne­pi nagygyűlése 1848 szelle­mét, forradalmi lendületét idéző műsorral és a KISZ Központi Művészegyüttesének táncjátékával zárult. Heves megyei ifjúsági na­pot rendeztek vasárnap a kápolnai csata színhelyén az 1848-as polgári forradalom-és szabadságharc évfordulója alkalmából. A nap folyamán filmbemutatókon, honvédel­mi és sportrendezvényeken, történelmi és tudományos ve­télkedőkön szórakozhattak a megye járásaiból és városai­ból érkezett fiatalok. Délután a kápolnai csata emlékmű­vénél ifjúsági gyűlést tartot­tak, majd­ a résztvevők elhe­lyezték az emlékmű talapza­tánál a megemlékezés virá­gait. Pákozdon az 1848-as em­lékműnél rendezett ifjúsági nagygyűléssel nyitották meg a forradalmi ifjúsági napok Fejér megyei rendezvényso­rozatát. A nagygyűlés után a megye politikai, társadalmi szervezeteinek képviselői a fegyveres erők és testületek küldöttei és a fiatalok he­lyezték el koszorúikat, vi­rágcsokraikat az emlékmű ta­lapzatára. Ünnepségek voltak Bara­nya megye városaiban, fal­vaiban. Pécsett Petőfi és Kossuth szobra előtt tisztel­gett a város lakossága és ifjúsága. Zászlódíszben köszöntötte a nemzeti ünnepet Bács-Kis­­kun megye. A központi ün­nepséget Petőfi szülővárosá­ban, Kiskőrösön rendezte a 25 éves fennállását ünneplő Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megyei bizottsága. Békés megye fiatalsága nagygyűléseken, koszorúzá­sokon köszöntötte március 15-ét, s ezúttal tizenharma­dik alkalommal tartották meg Békéscsabán a forradalmi­­dal­fesztivált. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye városaiban, falvaiban is számos ünnepséget rendez­tek. A miskolci 35-ös számú általános iskola természetjáró diákjai a Bükk egyik legma­gasabb pontján, a hóborítot­ta Bálványhegy 956 méter magas csúcsán a Petőfi-kilá­­tónál ünnepeltek. A Csongrád megyei ünnep­ségekből kiemelkedett a Sze­geden tartott ifjúsági nagy­gyűlés, amelyet sok ezer fia­tal részvételével a Klauzál téren rendeztek. Győrött a Petőfi-szobornál tartottak ifjúsági nagygyű­lést; az ünnepségen a fiata­lok a forradalom költőjének verseit szavalták, Kossuth­­nótákat énekeltek. A debreceni Kossuth-szo­­bornál rendezett ünnepségen több ezer fiatal emlékezett az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hőseire. A vá­rosban — a Gambrinusz-köz­­ben — megnyílt a forradalmi ifjúsági napok utcája. A Heves megyei fiatalok számos ünnepségen emlékez­tek meg az évfordulóról. Egerben Petőfi szobránál tisztelgett több ezer fiatal, majd az egri temetőben Len­­key János tábornok sírjánál helyezték el az emlékezés vi­rágait. A Komáromban rendezett ünnepségen a város lakossá­gának képviselői megkoszo­rúzták a 48-as emlékművet, majd a Csokonai Művelődési Központban tartottak ünnep­séget. A Nógrád megyei esemé­nyek közül kiemelkedik az a politikai nagygyűlés, amelyet Balassagyarmaton a Palóc­ligetben rendeztek több mint kétezer fiatal részvételével. Pest megye számos telepü­lésén emlékeztek a forradal­mi napra, 1848. március idu­sára. Koszorúzási ünnepséget tartottak Vácott a Petőfi­­háznál és az 1848-as emlék­műnél. E napon rendezték meg a forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitóját Százhalombattán. Zászlókkal, virágokkal kö­szöntötte a somogyi megye­székhely, Kaposvár a nem­zeti ünnepet. A város fiatal­jai koszorúzási ünnepséget tartottak Kossuth és Petőfi szobránál, s megkoszorúzták Noszlopy Gáspár szobrát. Szabolcs-Szatmár megye központi ünnepségét Nyír­egyházán rendezték, koszorú­zást tartottak Kossuth La­josnak a város főterén álló emlékművénél, elhelyezték a megemlékezés virágait Pető­fi Sándor szobránál. Látványos ünnepség szín­helye volt Szolnok, a sza­badságharc katonáinak uni­formisába öltözött fiatalok lovas csapata vonult végig a városon a Petőfi utcától a Damjanich-szoborig. Koszorúzási ünnepségeket tartottak Tolna megye több városában. Vas megye székhelyén, Szombathelyen megkoszorúz­ták a márciusi ifjak emlék­tábláját. Veszprém megye négy vá­rosában tartottak ünnepsége­ket. Pápán az öreg kollégium két egykori diákjára, Jókai Mórra és Petőfi Sándorra emlékeztek. Zala megyében szinte vala­mennyi településen megem­lékeztek március hőseiről. A zalaegerszegi ünnepségek so­rán adták át a helyi Csányi László Szakközépiskola if­jú kommunistáinak a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, amit immár harmadszor nyertek el.* „Az 1848—49-es magyar forradalom irodalmi doku­mentumai" címmel hétfőn kiállítás nyílt az Osztrák Nemzeti Könyvtárban. A ki­­állítást osztrák részről Her­bert Hunger, az Osztrák Tu­dományos Akadémia elnöke, Josef Zessner-Spitzenberg, az Osztrák Nemzeti Könyvtár vezérigazgatója és Herbert Seidler, az osztrák—magyar irodalomtudományi vegyes bizottság osztrák tagozatának elnöke, magyar részről Kö­­peczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese nyi­totta meg Az Osztrák Nemzeti Könyvtár korabe­li német és magyar nyel­vű anyagából összeállí­tott bemutatón többek kö­zött láthatók: a Nemzeti Dal első kinyomtatott példánya, Kossuth, Széchenyi, Jókai írásai, valamint számos, Bécs­­ben kiadott röplap, amelyek a magyar szabadságharc ese­ményeivel foglalkoznak. (MTI) Batha László felvételei Ahonnan a forradalom elindult (korabeli térkép) Unjalak, ha összefognak Elvágja-e a közműolló a gordiuszt ? — Baját elönti a szennyvíz. A meghökkentő kijelentés Ábrahám János gépkezelő­től származik. S ha van is benne némi túlzás, a jelek valóban aggasztóak. — Nézzen le a pincénkbe — javasolja a férfi. — Né­hány éve még olyan száraz volt, mint a puskapor, ma meg áll benne a víz. De a kertben is előfordul, hogy egy-két kapavágással vizet lehet fakasztani. A szakemberek becslései szerint a 41 ezer lakosú Du­­na-parti városban az elmúlt tíz év alatt több mint egy méterrel emelkedett a talaj­vízszint. S ennek egyik leg­főbb oka, hogy míg a 14 ezer lakás csaknem 80 százalé­kát rákötötték már a városi víz­vezeték-hálózatra, a csa­tornázottság aránya alig 21 százalék. Az úgynevezett köz­műolló tehát alaposan ki­nyílt. Tíz és fél kilométer új csatorna . Ennek az ollónak a szá­zait most már befelé kellene kényszerítenünk, hogy végre elvághassuk vele a gordiuszi csomót — mondja Jaszeno­­vics Sándor, a városi tanács elnökhelyettese. — Tavaly szűnt meg Baján a vízmű­társulat, de alig lábaltunk ki az egyik gondból, máris itt a másik. Most létre kell hoz­ni a szennyvízcsatorna-tár­sulatokat. A dolog persze nem ilyen egyszerű. Bár az érintett csa­ládok pontosan fel tudják mérni a csatornázás szorító szükségességét, nehéz lesz velük megértetni, hogy miért kell nekik 15—25 ezer forint lakásonkénti hozzájárulást fizetni, amikor néhány éve még csak a 6 ezer forintos közműfejlesztési hozzájáru­lás volt a rákötés taksája. Mert bizony az előzetes fel­mérések szerint ilyen magas társulati díjakat kell majd megállapítani. S ez még nem minden.­­ A hatodik ötéves társu­lati terv szerint 1985-ig a vá­rosban 10,5 kilométer hosszú­ságú lakossági szennyvízcsa­torna-hálózatnak kellene megépülnie, ami újabb 1500 —2000 lakás rákötését tenné lehetővé — tájékoztat dr. Ga­­rai István, a tanács pénzügyi osztályának vezetője. — A lakossági hozzájáruláson és a vízügyi állami támogatáson kívül a tanács több mint 20 millió forintot tud adni a be­ruházásokhoz. De még ez sem elég. Újabb pótlólagos tanácsi forrásokra van szük­ség. Hogy honnan? Nos, a ba­­jaiak ismét megpróbálkoztak valamivel. Az Országos Ta­karékpénztárral együtt 10 millió forint értékben úgyne­vezett kommunális kötvé­nyeket bocsátottak ki. Ma már — egy országos kísérlet részeként — városszerte éles plakátok hirdetik ezt az új kötvényformát, amely a ta­nács korlátozott anyagi le­hetőségei ellenére is reményt ad a teljes közművesítés gyorsabb megoldására. — Arról van szó, hogy a lakosság megtakarított pén­zének egy részét nem betét­könyvekben helyezi el, ha­nem azon kommunális köt­vényeket vásárol — magya­rázza dr. Garai­­István. — Igaz, hogy a tartós betét után így 1 százalékkal kevesebb kamatot kapnak az emberek — öt év után 6 százalékot —, a tanács viszont a befizetett összeg 90 százalékát fejlesz­tési hitelként felveheti az OTP-től és a csatornahálózat bővítésére fordíthatja. — Hogyan fogadták az em­berek ezt az új akciót? — Bátran mondhatom, hogy Baján már hagyományai vannak a lokálpatriotizmus efféle megnyilvánulásainak, nem véletlenül vehetünk részt ebben a kísérletben — válaszol Jaszenovics Sándor. — Elég talán csak az uszoda­­építési akciónkra utalni, amelynek során 18­­millió fo­rint jött össze az önkéntes hozzájárulásokból. Gyakorla­tilag társadalmi összefogás­ból épült fel a közelmúltban a Bokodi úti óvoda, s ha­sonló lakossági aktivitás jel­lemezte az újvárosi nevelési központ befejező munkála­tait is. Hogy az út- és járda­építkezésekről már ne is be­széljek. Kötvények — ötmillióért A tanácsnál a kötvények jegyzéséről naprakész nyil­vántartást vezetnek. Dr. Ga­rai István rendszeresen kap­ja az OTP-től az értesítése­ket. — Jelenleg félúton va­gyunk, csaknem 5 millió fo­rint értékben jegyeztek már kötvényeket — mutatja az adatokat. — Főleg a kisebb vállalatoknál eredményes a szervező munka és a szocia­lista brigádok is jeleskednek. Az emberek anyagi tehetsé­gük szerint többnyire né­hány ezer forint értékben vá­sárolnak kötvényeket. De akadt már 30 ezer forintos jegyzés is. — Beszélhetnénk az ille­tővel? — Sajnos nem, a betétek ugyanis titkosak. A szóban forgó személy külön is kérte: nem szeretne a nyilvánosság előtt szerepelni, nem ezért csinálta. Ehelyett inkább hadd mondjam el, hogy nagy örömünkre már Kecskemé­ten, sőt Budapesten is vásá­roltak kötvényeinkből az el­származott bajaiak. — Az az igazság, hogy so­kat gondolkoztunk azon: eléggé mozgósító cél lesz-e a közművesítés a kötvényvá­sárlásra — veszi át a szót is­mét a tanácselnök-helyettes. — Meglehet, hogy ha egyéb terveink megvalósításához — így a II. Rákóczi Ferenc ál­talános iskola bővítéséhez, új ABC-áruház, vagy körzeti orvosi rendelő létesítéséhez — kértük volna a lakosság ilyen támogatását, gyorsabb eredményt tudunk elérni. Hi­szen ezek jóval látványosabb beruházások, közelebb állnak az emberekhez. A föld alatti fejlesztéseknél — bármeny­nyire is költséges ez — alig­ha beszélhetünk ünnepélyes szalagátvágásokról. Mégis ez utóbbit választottuk, bízva az emberek megértésében. Városszeretet százalékban mérve Hogy jól döntött-e a tanács, ezt ma még nehéz lenne megmondani. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a csa­tornázás meggyorsításának hírét sokan örömmel fogad­ták. — Uram, nézze meg: az emésztők már egyszerűen nem tudják elnyelni a szennyvizet — magyarázza Szabó István segédmunkás, a Petőfi Sándor utcában. — És ne­hogy azt higgye, hogy a szippan­tókat örömmel fizet­jük. Hosszú távon szerintem nemcsak kényelmetlenebb, drágább is ez a megoldás. Nálunk már az egész utca összefogott, magunk akartuk megterveztetni a csatornát. Most ehelyett mindenkit ar­ra próbálunk rábeszélni: je­gyeztessen kötvényt... Amióta ez az új akció megindult, sokan azzal a kérdéssel kopogtatnak a ta­nácsi házán: ha ők a környé­kükről több kötvényt is vá­sárolnak, hamarabb rákö­tik-e lakásaikat a városi csa­tornahálózatra? — Ilyen ígéretet nem tehe­tünk — válaszolja tárgyila­gosan dr. Garai István. — Az így megszerezhető fej­lesztési hitel nem az alvéget, vagy a felvéget, hanem az egész várost szolgálja. Mi csak arra vállalkozhatunk, hogy a pénzt a lehető leggaz­daságosabban igyekszünk el­költeni, az adott műszaki fel­tételek között. Baján a lakosság takarék­betét-állománya tavaly 90 millió forinttal növekedett. A tanács vezetői erre is alapoz­nak, amikor úgy vélik: au­gusztus végéig a 10 millió fo­rint névértékben kibocsátott kommunális kötvények mindegyikének akad gazdá­ja. Annál a hiányzó egyszá­zalékos kamatnál biztosan sok bajai számára többet je­lent a segítőkészség, a város­szeretet. Deák András Szakszervezeti olvasóklubok Az olvasás népszerűsítésé­re bevezetett módszerek, új szolgáltatások eredményeit összegezték hétfőn Tatabá­nyán a Komárom megyei szakszervezeti könyvtárak vezetői. Nemrégiben megala­kították az első olvasóklubo­kat. A dorogi, a tatabányai szénbányákban, a nyergesúj­falui viscosagyárban, az al­­másfüzítői timföldgyárban és a komáromi Kőolajipari Vál­lalat szakszervezeti könyvtá­rában, s több más vállalat­nál ezek a klubok rövid idő alatt a közművelődés fontos fórumává váltak. Az olvasá­son kívül ugyanis politikai, művészeti, etikai és történel­mi kérdésekkel foglalkozó műsoros programot is nyúj­tanak a klubtagoknak. Bernáth Aurél temetése Az 1982. március 13-án, életé­nek 87. évében, hosszú be­tegség után elhunyt Bernáth Aurél festőművész temetése 1982. március 23-án, kedden fél 1-kor lesz a Farkasréti temetőben. Közélet Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára vezetésével hétfőn küldöttség utazott a Szovjetunióba Georgij Mi­­hajlovics Jegorov flottaadmi­rálisnak, a DOSZAAF Köz­ponti Bizottsága elnökének meghívására, a DOSZAAF — az MHSZ szovjet testvérszer­vezete — honvédelmi neve­lő - és sportmunkájának ta­nulmányozására. * Az MSZMP KB meghívá­sára hétfőn Budapestre érke­zett az Ecuadori Kommunis­ta Párt küldöttsége, amelyet Renné Miaugé, a párt főtitkára vezet. A delegációt a Ferihe­gyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője fogadta.* Dr. Andrew Daig, a skót egy­ház moderátora és kísérete a református egyház meghívá­sára hazánkba látogatott. Hétfőn látogatást tett az Ál­lami Egyházügyi Hivatalban, ahol Miklós Imre államtit­kárral és dr. Bariba Tibor református püspökkel köl­csönösen hasznosnak értékelt eszmecserét folytattak a nuk­leáris háború elhárításával kapcsolatos közös tenniva­lókról. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének hivatali küldöttsége hazánkban Eldarova Reza Paszk­ova, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége osztályvezető­jének vezetésével hétfőn kül­döttség érkezett Budapestre. A küldöttség egyhetes ma­gyarországi tartózkodása so­rán az Országgyűlés Irodája, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala tevékenysé­gével ismerkedik. A küldött­séget a nap folyamán a Par­lament épületében fogadta dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. 5

Next