Népszava, 1982. június (110. évfolyam, 126–151. sz.)

1982-06-06 / 131. szám

NÉPSZAVA 1982. JÚNIUS 6., VASÁRNAP Mesebeli esküvő Az Ezeregyéjszaka meséi­nek pompáját idézte az az esküvő, amelyet a na­pokban tartottak Kairó­ban. A menyasszony színarany pénzeket szórt a tömegbe a szertartás után, az esküvői torta olyan magas volt, hogy felvágásához létrára kel­lett mászni, a bankettra ezer vendéget hívtak meg és páratlan bőség­i lako­mát szolgáltak fel. A menyasszony, Mi­riam Gálád egy dúsgaz­dag kairói kiadó lánya, vőlegénye, Abd el Nur pedig a legnagyobb földbirtokosok családjá­nak elsőszülött tagja. Az esküvői ünnepsé­gekre Kairó legfényűzőb luxusszállodájában ke­rült sor. A zenét az egyiptomi főváros teljes összevont szimfonikus zenekara szolgáltatta. A nászlakomán, vala­mint az azt követő nílu­­si sétahajózáson pata­kokban folyt a pezsgő. A vőlegény birtokainak fal­­vaiból meghívott parasz­tok részére különtermet nyitottak a szállodában, amelyben valóságos hús­hegyek tornyosultak és még számos ínyencfalat­­ várta a vendégeket. Amikor pedig valaki megkérdezte a vőlegény­től, hogy megérte-e az ünnepi ceremónia a be­léje fektetett csillagásza­ti költségeket, az ifjú férj magától értetődő természetességgel vála­szolt: „Elvégre csak egy­szer nősül az ember. Vagy nem?” Az utóbbi kérdésre azért még várni kell a válasszal. (-n) Ez vicc ? — Tudja-e kedves szom­széd, hogy a maga ku­tyája egész éjjel ugat? — Sose aggódjon érte. Viszont egész nap alszik! — Miért sírsz ilyen ke­servesen? — kérdi a kis­fiútól az asszony. Két szipogás között a lurkó így válaszol: — Mert másként nem tudok sírni... Jelenet egy bankban. — Ide hallgasson, döntse már el végre, mit akar: pénzt felvenni, vagy pénzt betenni? — Hát persze, hogy felvenni! Az ördög vigye, hová is tettem a piszto­lyomat?! Egy férfi, aki azt hiszi Kirobbantotta a háborút Constantino Davidoff Bue­nos Aires-i ócskavaskeres­kedő mostanában egyre gondterheltebben ücsörög­sége, az „Islas Georgias Co.” irodájában. A bolgár apá­tól és görög anyától szár­mazó argentin üzletember a tönk szélére került De nem ez a fő gondja, hanem az, hogy lelkiismeretfurda­­lás gyötri. Constantino Da­vidoff ugyanis abban a hit­ben él, hogy ő robbantotta ki a falklandi háborút. Az ügy 1979-ben kezdő­dött. Davidoff megtudta, hogy a Déli Georgia-szige­­ten 1964 óta elhagyatottan rozsdásodik három brit bál­navadász-állomás. Úgy gon­dolta, jó üzlet lenne Buenos Airesbe szállítani, és Argen­tínában értékesíteni a ha­lászhajókat, dokkokat, bál­naolaj-feldolgozó gépsoro­kat, hajójavító alkalmatos­ságokat. A tulajdonos, az edinburgh-i Christian Sal­­verson Ltd. elfogadta az ajánlatot, és aláírták a meg­állapodást. Davidoff hét munkatársá­val 1981 decemberében ha­józott át először a Déli Georgiára szemlét tartani. Természetesen a Buenos Aires-i brit diplomáciai képviselet tudtával és bele­egyezésével. Erről a brit nagykövetség pecsétjével el­látott hivatalos levele is van. Azután, 1982. március 9-én bejelentette David Joy brit konzulnak, hogy a cég 39 ta­gú brigádja március 19-én megkezdi a munkát. Ekkor történt a Davidoff szerint alighanem tréfának indult incidens: mielőtt dol­gozni kezdtek volna, a mun­kások argentin zászlót tűz­tek ki a bálnavadász-állo­más egyik épületére. Az öt mérföldnyire táborozó angol sarkkutatók megpillantot­ták a lobogót, és egyikük a csoport rádióján azonnal világgá röpítette: „Istenem­re! Az argik partra szálltak!” A hír futótűzként terjedt el a szigeteken, s másnap a falklandi Starleyben a he­lyi angolok behatoltak az argentin légitársaság irodá­jába, mindenhová brit zász­lócskákat tűztek ki, és az üvegfelületekre fogpasztá­val ezt írták: „Szemet szemért!” Ezután már felgyorsultak az események: a londoni külügyminisztérium hiva­talosan tiltakozott, az ar­gentin külügyminisztérium azt válaszolta, hogy Davi­doff a Buenos Aires-i kor­mánytól függetlenül, egy brit magáncéggel kötött szerződése értelmében tevé­kenykedik a Déli Georgián, majd a vita elmérgese­dett ... A többi köztudott. — Üzletember vagyok, ke­resni akartam, ehelyett nya­kig eladósodtam és tönkre­mentem — nyilatkozta Constantino Davidoff a Washington Post riporteré­nek. — De egy biztos, ha nem születtem volna meg, ma nem állna háborúban egymással Argentína és Nagy-Britannia. Ez alighanem Constantino Davidoff életének legna­gyobb tévedése. kj óóóószeres, óóóószeres ... Ócskavasat veszek! Dluhopolszky László rajza „Medárd napi fagy nem árt­­ a szőlőnek” — bölcselked­­­­tek régen az öregek. S nem­­ is helytelenül, hiszen a mi tájainkon már a kéménybe­n feljegyezhető ritkaság- s számba menne, ha a fagy­pontig hűlne le még június 8-án virradóra is a levegő. Jellegzetesebb és figye- I lemreméltó a másik, közis-­s­mert Medárd-napi megfi­gyelés: „Medárd napján, hogyha esik Negyven napig mindig­­ esik” Ősi parasztregulát örökít meg ez a rigmus. Igaza — ha nem is napra pontosan, de erre az időszakra — tu­dományos magyarázattal is­­ megerősíthető. Mégpedig a­­ nyári monszunesők jelen­ségében. Noha a mi vidék Medárd keinken lényegesen gyen­gébb az Indiára és Hátsó- Indiára olyannyira jelleg­zetes, pusztító árvizeket okozó monszunjelenség, a júniusi zivatarok, esők ke­letkezésének oka hasonla­tos. A szárazföld felett fel­­melegedő levegőt feljebb viszik a felszálló légáram­latok, s helyükbe nedvesebb légtömegek áradnak a ten­ger felől. Ezek pedig a he­gyekbe ütközvén, feljebb kényszerülnek, s a magas­ban lehűlvén, lezúdítják csapadékterhüket. A kerek negyven napon át tartó esőzés inkább me­sebeli szám. A bibliai víz­özön történetére utal. In­kább csak jelzője annak, hogy ha június első har­madában esőket kapunk, az egész hónap folyamán sok csapadékra számíthatunk. Ha pedig — Medárd napja száraz lévén — egész jú-­­­niusban sem esne több eső, már nem okoz nálunk na­­­­gyob­b gondokat, ha május­ban nem várták hiába ga­bonatábláink az aranyat érő májusi esőt. Ha a szólás szerinti pon­tossággal nem is igaz tehát, hogy a Medárd-napi zápor nyomán mindennap esőre számíthatunk, mégis helyes és bölcsességről tanúskodó a népi megfigyelés: június első harmadában dől el, hogy csapadékos vagy szá­raz lesz a nyár első hónap­jában az idő. R. N. Az élet ritmusa Az bizonyos, hogy igen sok szabályosan ismétlődő, rit­mikus jelenség szerepel élet­működéseink között. Termé­szetesnek véljük, hogy este elálmosodunk, elalszunk, reggel felébredünk. Ilyen­kor a biológiai óránknak engedelmeskedünk. Az jelzi — többé-kevésbé pontosan — 24 óra elmúlását. Évtizedek óta sok tapasz­talat gyűlt össze más össze­függésekre utaló, többé-ke­vésbé pontos belső óráinkra, ciklikus életműködéseink­re. De van közöttük véletlen egybeesés, a tudomány által nem igazolt jelenség is. Egyes kutatócsoportok fel­­tételezései szerint ugyanis 23 napos fizikai, 28 napos értelmi és 33 napos érzelmi ciklus működik minden em­berben. Mindegyik ritmus a születés percében indul, és minden periódus negatív és pozitív szakaszra oszlik. E szerint kerül sor kedvező és kedvezőtlen, és a váltás pontjain kritikus napokra. Mindezt számítógéppel ké­szített görbéken láthatjuk. Mert ha nincs is tudomá­nyos alapja, játéknak jó. Az 1. ábra az 1948. június 6-án született emberek bio­ritmusát mutatja. Egynapos pontatlansággal hiteles még az 1908. december 12-én, 1929. szeptember 23-án,­1933. április 2-án, 1944. no­vember 26-án, 1951. december 16-án, 1963. augusztus 11-én, és az 1967. február 18-án születettekre is. A 2. ábra az 1934. június 6-án született emberek bio­ritmusát mutatja. Egy napos pontatlansággal hiteles még az 1915. szeptember 23-án, 1919. április 2-án, 1930. november 26-án, 1937. december 15-én, 1949. augusztus 10-én, 1953. február 17-én és az 1973. november 29-én szüle­tettekre is. Mindkét ábrán „E”-vel az érzelmi, „F”-fel a fizikai, „S”-sel a szellemi állapot változását mutató görbét jelöltük. A vízszintes vona­lon 0-tól 31-ig számozva napbeosztás látható. Akik a fent jelzett években meg­adott napok egyikén szület­tek, azoknak a mai napot a 0-ás szám jelenti. Az egy nappal később születettek­nek az 1-es szám, a két nap­pal későbbit 3-as jelöli — és így tovább — a biorit­musgörbe kezdetét. A jövő héten — más kor­osztályoknak — ugyanennyi adatot közölünk, és jó szó­rakozást kívánunk az „ön­­ellenőrzéshez.” (­1 - s) 1. ábra 2. ábra Másolatok Ha valakinek piszkos a lelkiismerete, akkor ez al­kalmas arra , hogy kéz kezet mosson. (Sz. Belouszov) Ha nem vagy biztos­ benne — ne üsd belé az orrod! (I. Abel) A gyermek romlottá válhat, miközben mindin­kább megérti a felnőtte­­ket. (G. Malkin) Ne sajnáljátok Szi­­szüphoszt, neki még sze­rencséje volt. Képzeljétek el, ha még beszámolókat is kellett volna írnia a végzett munkájáról. (A. Ligov) Earl of Derby tévedése Ma délután futják a 60. Magyar Derbyt a Kincsem Parkban. Érdekes vissza­pillantani az elnevezés eredetére. 1780-ban a te­nyésztésre szánt mének kipróbálása céljából írtak ki először versenyt, akkor még 1600 méteres távon. Az epsomi tölgyes gyep­szőnyegén mérkőzött Sir Bunbury és Earl of Derby 9 nemes csődöre. Utóbbi — bízván győzelmében — nagylelkűen felajánlotta, hogy a futam a továbbiak­ban a második helyezett ló tulajdonosának nevét viselje. Azonban tévedett: az ellenfél lova nyert, az ő jelöltje csupán második lett, az Earl viszont a vere­ség révén­­ halhatatlan. Azóta a távot másfél angol mérföldre növelték, s máig a mindkét nembeli 3 éves telivérek klasszikus próba­tétele. A hendikep itt ke­vés szerepet játszik, hiszen a kancák csak 2 kilóval ki­sebb terhet visznek. Annál fontosabb a távleírás és a végsebesség, a zsoké iram­megítélése, helyezkedése. Nálunk 1921-ben rendez­tek először Derbyt, a je­lenlegi gyönyörű fekvésű körpályát 1925. május 10- én avatták. Előtte, és az­­óta is kiváló lovunk ren­geteg volt. Kisbér Ep­­som Derbyt és Paris Grand Prix-t nyert, amit azóta is kevesen tudtak megismé­telni. De a legnagyobb a verhetetlen Kincsem­­ volt (1874—1887, apja Cambus­­can, anyja Waternymph). A sárga kanca 1877. május 21-én Osztrák Derbyt, a következő évben Newmar­­ketben Goodwood Cupot, Deauville-ben nagydíjat nyert. 54 futása során nem talált legyőzőre, ez aligha­nem örökké világrekord marad a négylábúak vilá- | gában (képünk). Csontváza­­ ma is látható a Mezőgaz-­ dasági Múzeumban. Im-1 periál (Imi — Harry), a­­ gyönyörű sárga mén ma­­ már 22 éves, de még min- f dig aktív a kerteskői mé-1 nesben. Itthon ő sem ka- f­pott ki, 1963-ban Derby-­ győztes volt, majd második | az Európa Pressben. Azóta­­ már nyolc leszármazottja | hódította el a megtisztelői címet! Még két emlékeze­ | tes dátum: 1980-ban Andor a Magyar Derbyben csak­­ második lett, a bécsi mítin- | get mégis három hosszal | abszolválta! Turbo viszont| tavaly itthon és Ausztriá-­ ban is elnyerte az áhított | trófeát. Az idei galoppévad fé-1 nyes eseménye lesz tehát | vasárnap. A legesélyesebb | pályázók: az Imperiál-­ utód Polite, valamint két | félvér, Ciroda és Cudar.­­ Kíváncsian várjuk, vajon­­ megdől-e a 2:28.1 mp-s pá-­­lyacsúcs? (selmi)| Maximált szerencse A nyugatnémet lottózók újabb szerencselehetőséghez jutottak: eddig heti egy al­kalommal 49 számból kellett hatot eltalálni, s akkor akár 3 millió márkát is­ nyerhet­­tetek. Most egy másfajta hú­zás izgatja a kedélyeket: 38 számból kell hetet eltalálni. A nyereményelosztás ugyan megváltozott „csak” másfél milliót nyerhetnek mind a 7 szám eltalálása esetén. Az első alkalommal Észak- Rajna-Vesztfáliában mintegy 8,25 millió szelvényt vásárol­tak a szerencsében remény­kedők. Ez nemcsak az új já­téknak köszönhető, hanem annak is, hogy az eddigi „49-ből 6” ára megkétszereződött, már nem 50 pfennigért kap­ható a szerencseszelvény, ha­nem egy kerek márkáért. Az új szerencsejáték hasz­nában persze nemcsak a résztvevők reménykednek, hanem a szelvénykibocsátók is. Egyelőre nem lehet tud­ni, hogy a „49-ből 5” vagy, a „38-ból 7” lesz-e népsze­rűbb, vagy mindkettő, eset­leg még újabb lottózók is csatlakoznak a nyereményre áhítozók táborához. A „38-ból 7” résztvevői kö­zül az első húzáson senki sem találta el a hét szerencse­számot. Majd máskor ... M. F. 9 Az új Messiás - adócsaló Néhány hete került először utcára az Egyesült Államok fővárosának egyetlen délutá­ni lapjaként a Washington Times. Elődje, a Star, nem bírta a versenyt a reggeltől délutánig folyama­tosan friss információkkal, tudósításokkal megjelenő Washington Posttal. De az új lap már az első héten olyan első oldalas sztorit produkált, amellyel „lelőtte” nagy kon­kurensét. A Washington Times első­ként közölte, hogy Moon atyát, az Egyesítési Egyház néven működő vallási szek­ta többször perbe fogott, de rajtacsíphetetlen főnökét jog­erősen bűnösnek találta egy nagyesküdtszék­i adócsalás vétkével. Az önmagát új Messiásként reklámozó (különben koreai származású) Moon atya gyak­ran számol be híveinek Buddhával, Mózessel és Jé­zus Krisztussal folytatott in­tim beszélgetéseiről. A szek­ta tagjai szerint szent em­ber, a hatóságok viszont ré­gen tudják, hogy valójában nagyszabású üzleti vállalko­­zás vezetője. De mindeddig nem sikerült bebizonyítani, hogy a Moon-vagyon nem egyházi tulajdon és nem élvez adómentességet. Azt most sem tudták rá­bizonyítani Moon atyára, hogy a Rockefeller-féle Chase Manhattan bank kezelésében levő több mint másfél millió dollár (ez Moon tőkéjének valószínűleg csak egy része), az új Messiás személyi tulaj­­ díjc tiffington STimes bana. De azt igen, hogy adó­bevallását meghamisítva, nem fizetett adót az összeg kamatai után. A verdikt nyomán Moon atyára 14 évig terjedő bör­tönbüntetés és 25 ezer dollá­ros pénzbírság vár. Mindezt megírta a Wa­shington Times, amelynek példányait azóta is naponta szétkapkod­ják. Csak azt az apróságot mulasztotta el kö­zölni, hogy — mi­ként a New York-i News World, a Noti­­cias del Mundo és több más újság — a Washington Times is a Moon-szekta tulajdona. (köves)

Next