Népszava, 1982. szeptember (110. évfolyam, 204–229. sz.)
1982-09-22 / 222. szám
2 A libanoni hadsereg újabb állásokat vett birtokba Bejrútban (Folytatás az 1. oldalról) aáci zárt ajtók mögött 45 perces ülést tartott. A tanácskozás a megerősített ENSZ-rendfenntartó erők, illetve a nemzetközi békefenntartó erők libanoni jelenlétének lehetőségéről és ezek szerepéről folyt. A libanoni rádió jelentette, Juffey az izraeli csapatok megkezdték egyes nyugatbejrúti stratégiai fontosságú állások kiürítését, hogy átadják azokat a libanoni kormánycsapatoknak. Kedden a libanoni reguláris hadsereg újabb állásokat vett birtokba Bejrútban, az izraeliek távozása után. E folyamat a két hadsereg öszszekötő bizottságának megállapodásai alapján, a Morris Draper amerikai különmegbízott vezetésével létrejött egyezségnek megfelelően zajlik. . A francia fővárosban kedden reggel közölték, hogy a Libanonba küldendő csapatok első alakulata 72 órán belül elindul Bejrútba. A 350 katonát hamarosan továbbiak követik. Francois Mitterrand elnök hétfőn este televíziós és rádiós nyilatkozatban jelentette be, hogy Franciaország — az Egyesült Államokkal és Olaszországgal együtt — ismét csapatokat küld Bejrútba. Az izraeli kabinet kedden — főleg a bejrúti vérengzés hazai visszhangja miatt — kényszeredetten helyeselte az amerikai, francia és olasz katonák Libanonba történő visszatértét. Ugyanakkor döntést hozott arról, hogy a múlt heti bejrúti tömeggyilkosság ügyében nem állít fel hivatalos vizsgáló bizottságot. Kedden számos izraeli napilap egyértelműen a kormányt tette felelőssé a libanoni vérengzésért. Kommentárjaik szerint az izraeli hatóságok, a kormány tagjai már csütörtök éjjel tudták, vagy gyanították, hogy palesztin menekülteket gyilkolnak halomra. A Ha’arec című független napilap szerint maga Saron hadügyminiszter adott parancsot annak engedélyezésére, hogy a jobboldali falangisták bejussanak a nyugat-bejrúti palesztin negyedekbe. A lap úgy tudja, hogy a hadügyminiszter adta felhatalmazásról egy izraeli összekötő tiszt értesítette a falangistákat. Begin a kabinet szombati ülésén azzal mentegetőzött, hogy a miniszterek tudtak a tervről, amely szerint a milíciákat beengedik a táborokba, „de senki nem tudta elképzelni, hogy ennek ez lesz a vége”. Jasszer Arafat véleménye szerint több mint 3200 embert gyilkoltak le a hét végén a nyugat-bejrúti palesztin menekülttáborokban és két nyugat-bejrúti kórházban. Arafat a szaúd-arábiai televíziónak, illetve hírügynökségnek nyilatkozva elmondotta, hogy a hét végén az izraeli csapatok körülzárták Satila és Szabra palesztin menekülttáborokat, majd a velük együttműködő Szaad Haddad őrnagy katonáinak „kalauzolásával” izraeli kommandókat küldtek be a táborokba a tömegmészárlás elvégzésére. Arafat szerint a két táborban 1800 embert, a két nyugat-bejrúti kórházban pedig 1097, illetve 400 embert gyilkoltak le, az egész személyzetet és az összes beteget megölték. Arafat ismételten az Egyesült Államokat tette felelőssé a történtekért, hangsúlyozva : Washington írásos biztosítékokat adott arra, hogy a palesztinok kivonulása után megvédi Nyugat- Bejrútot és lakosait. Az Arab Liga tagállamainak külügyminiszterei Tuniszba érkeztek, hogy kedden — a PFSZ kérésére — megvitassák a bejrúti tömegmészárlás ügyét. A Szocialista Internacionálé elítélte a nyugat-bejrúti palesztin menekülttáborok lakóinak legyilkolását, és azonnali vizsgálatot követelt az ügyben. A jugoszláv kormány, valamint a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának elnöksége elítélte Izraelt és segítőtársait a tömegmészárlásért. A lengyel kormány élesen elítéli a bejrúti tömegmészárlás tetteseit, követeli szigorú megbüntetésüket, és azt, hogy fejeződjék bea Libanon ellen folyó agresszió, haladéktalanul és feltétel nélkül vonják ki Libanonból a megszálló erőket. A Béke-világtanács közleményben ítélte el a nyugatbejrúti tömegmészárlást. A dokumentum szerint a palesztin menekültek legyilkolásáért az izraeli kormányt terheli a felelősség, de elítéli az Egyesült Államok kormányát is, mivel gazdasági és katonai segítséget nyújtott az agresszornak. Az Arab Liga tanácsa külügyminiszteri szinten rendkívüli ülést kezdett kedden a szervezet tuniszi székhelyén. Egyetlen napirendi pontot vitatnak meg. Az értekezlet témája: „A Palesztinai és a libanoni nép ellen az izraeli hadsereg által Bejrútban elkövetett tömeggyilkosság.” (MTI, Reuter, AFP) Nemzetközi szeminárium A szocialista országokban működő szovjet baráti társaságok, köztük a Magyar— Szovjet Baráti Társaság aktivistáinak részvételével kedden Moszkvában nemzetközi szeminárium kezdődött az SZKP lenini nemzetiségi politikájáról. (MTI) Holland trónbeszéd Beatrix királynő kedden a holland parlament megnyitásakor hagyományosan mondott trónbeszédében szigorú takarékosságot jelentett be országa polgárainak: a bérek és családi pótlékok befagyasztását az állami alkalmazottak (mintegy 1 millió fő) számaira, valamint a közkiadások jelentős csökkentését. (MTI) Olof Palme, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnöke (balról) - aki a parlament elnöke - az új kormány megalakításáról folytat megbeszéléseket TELEFOTÓ - MTI Külföldi Képszolgálat Adósság és átütemezés A kubai gazdaság gondjai „Országunknak fel kell készülnie egy olyan helyzetre, amelyben nagyobb belső erőfeszítésekre, szigorúbb takarékosságra, nagyobb hatékonyság elérésére lesz szükség" — mondotta Fidel Castro július 26-án, a Moncadaévfordulón Bayamában. A kubai államfő ünnepi beszéde volt a leghangsúlyosabb azon megnyilatkozások sorában, amelyek a kubai gazdaság gondjairól adtak reális számvetést. Paradox módon a szigetország éppen akkor kénytelen nehézségekkel szembenézni, amikor a gazdaságirányításban jelentős változtatásokkal léptek túl korábbi időszakok idealisztikus szemléletén. A Kubai KP I. kongresszusa óta fokozatosan bevezetésre kerülő gazdaságirányítási reform növeli az áru- és a pénzviszonyok jelentőségét, a központi irányítás mellett szélesíti a vállalatok önállóságát. Általános bérreformot vezettek be, amely erősíti a dolgozók érdekeltségét a termelés fokozásában. Nagykereskedelmi árreformra került sor. A dolgozók életszínvonalának javítására úgynevezett „párhuzamos piacokat" hoztak létre, ahol már nemcsak jegyre lehet vásárolni. Lehetővé tették mezőgazdasági szabadpiacok megnyitását. Igaz, a szabadpiacok feltűnése alkalmat adott ügyeskedésekre, spekulációra, korrupcióra, s a viszszaélők elleni határozott fellépéssel e piacok forgalma megcsappant. A mostani gondok azonban elsősorban külső okokra vezethetők vissza: a rendkívül alacsony cukorárakra, az amerikai embargó további szigorítására, a hitelek viszszafizetését nehezítő magas kamatlábakra, a hitelfelvételi lehetőségek szűkösségére. Annak ellenére, hogy a „zajra”, a cukornádaratás idén 8,2 millió tonna feletti rekorderedményt hozott, Kuba bevételei mégis csökkentek. A cukor világpiaci ára ugyanis ismét rekordmélységekbe zuhant (fontonként 6,7 dollárcent), s ez a termelési költségeknek még a felét sem fedezi. Kuba exportbevételeinek 80 százaléka a cukorkivitelből származik. Igaz, Havanna a termés négyötödét a szocialista országokban a világpiaci ár feletti kedvezményes feltételekkel értékesíti. A tőkés piacra kerülő egyötöd jelentősége azonban részarányánál nagyobb. A devizabevételek ugyanis elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy beszerezzenek bizonyos importárukat, anyagokat, alkatrészeket, ezekhez pedig egyre magasabb áron lehet hozzájutni. Becslések szerint a cukor áresése következtében a szigetország idén mintegy 400 millió dolláros bevételtől esett el. A gondokhoz hozzájárul, hogy az Egyesült Államok — Reagan elvakult és már saját szakértői által is nyíltan bírált Latin-Amerika politikájának szellemében — nemhogy lazítaná, hanem tovább szigorítja a Kuba elleni embargót. Legutóbb a Kubába irányuló hivatalos és turistautak elé gördítettek pénzügyi akadályokat. Ez azonban aligha okoz igazán komoly nehézségeket, hiszen tavaly például a majd kétszázezer turista közül alig nyolcezren érkeztek Havannába az Egyesült Államokból. Sokkal inkább súlyosbították a helyzetet az Egyesült Államokban fenntartott magas kamatlábak, amelyek tetemesen megnövelték az erősen eladósodott fejlődő világ kamatterheit, s az, hogy egyre nehezebb újabb hitelekez jutni a nemzetközi pénzpiacokon. Jórészt ezen okok következtében kényszerült Kuba arra, hogy szeptember elején nyugati tartozásainak átütemezését kérje. Havannai hivatalos adatok szerint a szigetország nyugati adósságai három és fél milliárd dollárt tesznek ki. Az ebből 1985-ig esedékes 1,3 milliárd visszafizetésének ügyéről tárgyal ezekben a napokban a Kubai Nemzeti Bank elnöke Nyugat-Európában. Havanna legnagyobb tőkés hitelezőjével, Japánnal a kubai külkereskedelmi miniszter folytatott tárgyalásokat. S feltehetőleg szóba került az átütemezések ügye Malmierca kubai külügyminiszter csütörtökön kezdődött tokiói megbeszélésein is. A gazdasági fejlődés külső feltételeinek nehezedése következtében Kubában módosították az 1981—1985-ös ötéves terv mutatóit. 1980- ban a terméseredmények a cukornádat és a dohányt pusztító betegségek következtében alacsonyak voltak. Ehhez viszonyítva 1981- ben impozáns 12 százalékos növekedési ütemet sikerült elérni. Az idei tervekben azonban csupán két és fél százalékos növekedési ütemet irányoztak elő. Bizonyos beruházásokat visszafogtak, például a nikkelfeldolgozásban, az energiakapacitás kiszélesítése terén. A havannai vezetés a fizetési mérlegproblémák ellenére hangsúlyt helyez arra, hogy a dolgozók amúgy is szerény életszínvonalát minél kevésbé érintsék a nehézségek, hogy például élelmiszerből és gyógyszerből mindenképpen kielégítsék az igényeket. Nyersanyagok és alkatrészek hiányával azonban a tőkés importra támaszkodó vállalatoknál számolni kell. Ahogyan azt Fidel Castro bayamói beszédében jelezte, egyes üzemekben órákkal, esetleg napokkal csökkentik a munkaidőt, ez pedig a fizetésekre is kihatással lesz. Kuba ebben a helyzetben — írta a Kubai Nemzeti Bank elemzésére hivatkozva a Financial Times korlátozza a növekedés ütemét, az erőforrásokat a termelő beruházásokra összpontosítja, tovább erősíti az együttműködést a KGST keretében, ösztönzi az exportot. Az év elején hozott intézkedések értelmében támogatja közös vállalatok alapítását külföldi tőke bevonásával (elsősorban a turizmus területén), nemzetközi téren pedig a cukor árának stabilizálására törekszik. Ezek az intézkedések helyeslésre találtak Kuba tőkés hitelezői körében. Raúl León Torres, a Kubai Nemzeti Bank elnöke körútjának első állomásán, Londonban a brit vállalatok és bankok egyetértésüket nyilvánították a kubai elképzelésekkel. Ugyancsak pozitívan fogadták az átütemezési kérelmet a spanyol pénzintézetek is. A hitelvisszafizetések tízéves átütemezésével elkerülhetők lesznek a további importkorlátozások, s a kubai lakosság súlyosabb megterhelése nélkül megkezdődhet a gazdasági egyensúly helyreállítása. Elekes Éva 1982. SZEPTEMBER 22., SZERDA NÉPSZAVA LEMP PR-ülés Lengyelországban megvan a reális esély arra, hogy sikerül tömöríteni az összes olyan társadalmi erőt, amely a nyugalmat, a helyzet normalizálódását, a szocialista Lengyelország eredményes fejlődését kívánja. Ezt állapította meg keddi ülésén a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottsága, amely áttekintette a hazafias nemzeti újjászületési mozgalom helyzetét és fejlődését. (MTI) írországi merényletek Egy brit katona meghalt, több polgári személy megsebesült, amikor rakétatámadás ért egy belfasti rendőrőrsöt. A merénylet következtében az északír főváros Springfield városrészébenlevő rendőrőrs épülete, valamint a környező házak súlyos károkat szenvedtek. Az Ír Nemzeti Felszabadító Hadsereg elnevezésű szélsőséges északír szervezet az Ír Köztársaság délnyugati részén felrobbantott egy légi irányítóközpontot. A merényletet a szervezet azzal indokolta, hogy az irányítóközpontot a NATO katonai célokra használta, és ezzel megsértette az ír semlegességet. (AFP, Reuter) Nemzetközi hírek • Bonnban megkezdte tárgyalásait Fejti György, a KISZ KB első titkára és az általa vezetett küldöttség. Kedden Fejti Györgyöt hivatalában fogadta Egon Bahr, a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagja, aki az NSZK belpolitikai fejleményeiről tájékoztatta a KISZ küldöttségének vezetőjét. Fennakadások fenyegetik az amerikai autóipart és bányászatot a mozdonyvezetők sztrájkja miatt — állapították meg kedden gazdasági szakemberek. ■tfc Bécsben kedden megnyílt a Szocialista Internacionálénak az „neokonzervatív gazdaságpolitika szocialista alternatívái”-val foglalkozó értekezlete. Kk A dél-angliai Bornemouth-ban kedden David Steel és Roy Jenkins előző esti paktumának jóváhagyásával kezdte meg munkáját a Liberális Párt idei országos kongresszusa. A New York City Bank vezette, amerikai és japán bankokból álló konzorcium 200 millió dolláros hitelt hagyott jóvá Jugoszláviának, 18 hónapos futamidővel. Gustáv Husák Szófiában Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével párt- és állami küldöttség érkezett kedden hivatalos baráti látogatásra Bulgáriába a BKP KB, a bolgár Államtanács és Minisztertanács meghívására. A küldöttséget Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, a bolgár Államtanács elnökével az élén a BKP és a bolgár állam vezetői üdvözölték a szófiai repülőtéren. A bolgár pártvezető és államfő legutóbb három évvel ezelőtt, 1979 szeptemberében járt Prágában, s az akkori legfelsőbb szintű bolgár— csehszlovák tárgyalások nagyban hozzájárultak a két ország baráti kapcsolatai és sokoldalú együttműködése dinamikus fejlődéséhez. Ennek egyik példája, hogy az 1981—1985. évi árucsere-forgalmi megállapodásban előirányzott 2360 millió rubeles forgalmat a tavalyi eredményekből ítélve valószínűleg jelentősen túlteljesítik. A találkozó egyik központi témája a két szocialista ország gazdasági és műszakitudományos együttműködésének további elmélyítése lesz. (MTI) Bonn keresztény és liberális pártok koalíciós tárgyalása Follinus Könyves János, az MTI tudósítója jelenti: A nyugatnémet keresztény uniópártok közös parlamenti frakciója kedden hivatalosan is megválasztotta kancellárjelöltjének Helmut Kohlt, a CDU elnökét. Mindössze egy ellenszavazat és egy tartózkodás volt. A CDU-CSU és az FDP október 1-én, jövő hét péntekjén akarja megbuktatni Helmut Schmidt kancellárt és kisebbségi szociáldemokrata kormányát, s még ugyanazon a parlamenti ülésen kísérletet tesznek Kohl kormányfővé történő megválasztására. Kedd délután sor került a keresztény és a liberális pártok közötti koalíciós tárgyalások második fordulójára is. Az FDP-t Hans-Dietrich Genscher elnök és Wolfgang Mischnick frakcióvezető, a CDU-t Kohl és helyettese, Gerhard Stoltenberg, a CSU-t pedig Franz Josef Strauss elnök és Friedrich Zimmermann, a CSU parlamenti csoportjának vezetője képviselte a megbeszélésen. A résztvevők közlése szerint ezúttal már a gazdaságpolitikáról, a jövő évi költségvetésről volt szó. Általános bonni várakozás szerint a három párt a szociális juttatások nagy arányú csökkentését és az életszínvonal korlátozását fogja elhatározni. A szabaddemokrata párt elnöksége kedden jóváhagyta Genschernek és Mischnicknek hétfőn a keresztény pártokkal kötött megállapodását Schmidt kancellár tervezett megbuktatásáról. Ugyanakkor a párton belül változatlanul heves viták folynak, s több baloldali szabaddemokrata politikus fejezte ki kételyét azzal kapcsolatban, hogy a jövő pénteki parlamenti szavazáson Kohl megkapja-e az FDP-képviselők többségének támogatását. Kohl megválasztásához a CDU—CSU 226 szavazatán kívül a 53 tagú FDP-frakció 23 tagjának voksára is szükség van. A szociáldemokrata párt vezetése elítélte a hétfői keresztény-liberális megállapodást és megismételte Schmidt kancellár és az SPD korábbi javaslatát: még az idén tartsanak országos választást. Madrid a szocialisták választási programja „Ha hatalomra jutunk, bővíteni kívánjuk kapcsolatainkat a szocialista országokkal — jelentette ki Madridban Felipe Gonzales, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára egy nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen felvázolta pártja választási programját. A PSOE — amely az október 28-i választások legnagyobb eséllyel induló pártja — mérsékelt reformokat ígér választóinak. A párt főtitkára a szocialista program lényegéről beszélve elmondta, hogy a PSOE győzelme esetén az országban átalakítják a közigazgatást, növelik az állami kiadásokat és csökkentik a munkanélküliséget. Spanyolország NATO-tagságáról népszavazást kívánnak rendezni, s felülvizsgálnák az Egyesült Államokkal harci repülőgépek vásárlására kötött — hárommiilliárd dolláros — üzletet. Gonzales hangsúlyozta, hogy pártja elsősorban gazdasági és kulturális téren kívánja fejleszteni kapcsolatait az európai szocialista országokkal, a kölcsönös előnyök és egymás érdekeinek tiszteletben tartása mellett. A szocialista párti főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Spanyolország a nyugati szövetséghez tartozik.