Népszava, 1983. november (111. évfolyam, 258–282. sz.)

1983-11-15 / 269. szám

NÉPSZAVA 1983. NOVEMBER 15., KEDD Postaládánkból A jogász válaszol­ va a végkielégítésről, a táp­pénzes időről és a szülés előtti betegségről szóló kér­désekre válaszolunk. Végkielégítés VÁRADI BÉLÁNÉ ózdi ol­vasónk férje már régen el­hunyt, s állandó özvegyi nyugdíjat kapott, mivel két, árvaellátásra jogosult gyer­meket nevelt. Amikor a ki­sebb gyermek után is meg­szűnt az árvaellátás, meg­szüntették az özvegyi nyug­díjat is, évekkel ezelőtt. Ol­vasónk azt kérdezi, kaphat-e most végkielégítést. Sajnos, olvasónknak nem jár végkielégítés. Végkielégí­tés ugyanis annak az özvegy­nek jár csak — egyévi öz­vegyi nyugdíjjal egyenlő ösz­­szegben —, akinek az állan­dó özvegyi nyugdíjra jogo­sultsága újabb házasságkötés folytán szűnik meg. Olva­sónknak nem ilyen okból szűnt meg az özvegyi nyug­díja, ezért nem kaphat vég­­kielégítést. Táppénz SOMOS PÉTER budapesti olvasónk tavaly táppénzen volt, idén ismét beteg lett. Számítása szerint október el­ső hetéig járt volna a táp­pénz, de közölték, hogy igé­nyét már augusztusban ki­merítette. A táppénz — ha már van annyi előzetes munkaviszo­nya az igénylőnek — egy évig, gümőkóros megbetege­dés esetén két évig jár. A keresőképtelenség első nap­jától visszafelé számított egy éven (gümőkór esetén két éven) belüli táppénzes állo­mányt azonban le kell vonni az elkövetkezendő egyévi (gümőkór esetén kétévi) idő­tartamból, s csak a fennma­radó időre jár a táppénz. Szülés előtt TÓTH MIHÁLYNÉ szege­di olvasónk fél évvel ezelőtt betegállományba került mint veszélyeztetett terhes. Ami­kor októberben szült, a szü­lés után 140 nap helyett csak 112 napot kapott, ezt sérel­mezi. Az eljárás törvényes volt. Ha az anya a szülést meg­előzően, a szülés napjáig be­tegállományban van, akkor a szülést megelőző 28 napon belüli betegállományt már szülési szabadságnak kell te­kinteni. Erre az időre utólag meg kell kapnia a táppénz és a terhességi-gyermekágyi közti különbözetet. Ilyen esetben a szülés után való­ban csak 112 nap jár. Dr. Szegő Tamás Azt írja az illetékes... ... a Fővárosi Kertészeti Vállalat parképítési főosztálya Kara Mihály Szóvá teszem, hogy... c. rovatban közzétett pana­szára: A FŐBER a 111., Lukács Gy. út környékének parképí­tését 1984. évi befejezési határidővel rendelte meg vállala­tunknál. ... László Lajos, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság igaz­gatóhelyettese Bódi Ferencnek (Budapest XIII., Róbert K. krt. 51.), aki kifogásolta, hogy házukban hónapokig rossz volt az összes telefon. A Róbert Károly krt. átépítése miatt az 51. sz. ház telefonjait kiszolgáló föld alatti kábelhálózat cserére szorult. A munkát szeptember közepén elvégezték, az előfi­zetői díjak jóváírásáról intézkedtek. ★ ... a Budapesti Közlekedési Vállalat Vépi Andreának (Oroszlány, Táncsics udvar 2.) a metró pénztárosának visel­kedését kifogásoló panaszára: Pénztárosunk akkor kezdte szolgálatát, s csak 20 forint váltópénze volt, ezért nem tudta az 500 forintost felváltani. Amiért azonban aprópénzért nem szolgálta k­i az olvasót vonaljeggyel — s ezért megbüntette az ellenőr — elmarasztaltuk. A pótdíj összegét — 150 forin­tot — visszautaltuk az olvasó részére. ★ ... a Posta alközponti üzem óraosztálya utcai órákkal kap­csolatos közérdekű bejelentésre: A Margit-híd pesti hídfő­jénél, valamint a Palatínus strand előtt levő nyilvános órákat felszereltük, és üzembe helyeztük. ... a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat Komora Bélának (Budapest XI., Börzsöny u. 2/c) a lakásában levő hibák ki­javításának kérelmére. A munkalapon feltüntetett hibákat, hiányosságokat megszüntettük. A vállalat az önként vállalt, valamint a bíróság által megítélt javítási kötelezettségének eleget tett. A kisszámítógép-kezelőt (kezdő kezelő betanítását vállaljuk) JELENTKEZÉS A GYÁR SZEMÉLYZETI OSZTÁLYÁN: BUDAPEST XI., KŐÉRBERKI ÚT 36. TELEFON: 662-200. VT—30-as típusú kisszámítógépre — képzett programösszeállítót (szervezési végzettséggel előnyben), továbbá: Jogokról - kötelességekről Lakásvásárlás Tanácsi két szoba, kom­fortos lakásban lakom idős édesanyámmal bérlőtárs­ként, valamint két gyerme­kemmel, akiket egyedül ne­velek. A házunkat eladják a lakóknak. Ha nem tudom megvenni, maradhatok-e to­vábbra is a lakásban, vagy bármilyen lakást el kell fo­gadnom helyette, s kell-e ez­után lakás-haználatbavételi díjat fizetnem? Sz. Imréné Baja Dr. Szokoli Gyula, a Bács- Kiskun m. Tanács V. B. igazgatási osztályának veze­tője: A bérlőket semmiféle hát­rány nem érheti azért, mert a lakást nem kívánják meg­vásárolni. Az elidegenítéssel megbízott szerv, ha a lakó az elővásárlási jogával nem kíván élni, előzetes megál­lapodás alapján cserelakást biztosíthat. A cserelakás semmivel sem lehet rosszabb, mint amiben laknak. A cserela­kásnak azonos minőségűnek kell lennie, s ezért haszná­latbavételi díjat nem kell fizetni. Ha a jelenlegi la­kásnál nagyobb, komforto­sabb lakást kér a bérlő cse­reként, akkor a lakás-hasz­nálatbavételi díjkülönböze­tet meg kell fizetni. Külföldi megbetegedés Férjem az NSZK-ba láto­gatott. Hazautazása előtt agytrombózist kapott s az ottani kórházban ápolták igen hosszú ideig. Szeretném tudni, hogy van-e olyan megállapodás a két ország között, amely az ottani in­gyenes gyógykezelést lehe­tővé teszi; továbbá, hogy milyen lehetőségek vannak a hazaszállításra? M. M.-né Csolnok Dr. Botyánszky András, az Egészségügyi Miniszté­rium igazgatási és jogi fő­osztályának helyettes veze­tője: Egészségügyi együttműkö­dési egyezményünk nincs az NSZK-val, így a sürgős or­vosi ellátásra — viszonosság alapján — nincs lehetőség. A magyar társadalombizto­sítási szervek a külföldi gyógyintézet igazolása alap­ján a magyar állampolgár részére 1 kórházi napra 220 forintot térítenek meg, füg­getlenül a tényleges ápolási költségtől. A magyar állampolgárok­nak lehetőségük van arra, hogy az Állami Biztosítóval napi 5 forint minimális té­rítés ellenében betegségi biz­tosítást kössenek és ennek alapján az Állami Biztosító bizonyos értékhatárig téríti a kórházi költségeket. Külföldi betegszállítás en­gedélyezése az Országos Mentőszolgálat Főigazgatójá­nak hatáskörébe tartozik. Fűtési díj A múlt évben az IKV fel­szólított bennünket, hogy utólag fizessünk be 1925,50 forintot, mert lakótársaim­mal együtt kevés fűtési dí­jat fizettünk. Közölték, ha nem, akkor bírósági úton hajtják be. Ezért befizettük, de egyben kértük a megál­lapítás felülvizsgálatát és az összeg visszafizetését. Intéz­kedés azonban nem történt. Nyáry Gyula Budapest XIX., Szombath Jánosné cso­portvezető, Fővárosi XIX., XVIII. és XX. ker. IKV: A fűtési díj megállapításá­nál a felmérés során az er­kélyek légköbméterét is be­leszámolták, ebből adódott a téves megállapítás. A hiba észrevétele után, valamennyi bérlőnél újra meg kellett állapítani a he­lyes összeget, illetve átdol­gozni a fűtési terület légköb­méterét. Ez a közelmúltban befejeződött. Az átdolgozás során a fűtésidíj-túlfizetés 765 forintra jött ki. Ez az összeg természetesen vissza­jár. Közvilágítási panaszok nyomán „Hetek óta nincs közvilágí­tás a XVIII., Táncsics M. u. 10—16. sz. házak előtti sza­kaszon. — Tavaly november óta nem ég öt lámpa a há­zunk (IV., Virág u. 9.) előtt. Ötször jelentettem az ELMÜ illetékes üzemigazgatóságá­nak, ahol közölték, hogy ká­belhiba van, szíves türel­memet kérik, ki fogják javí­tani. Azt hiszem, egy év elég türelmi idő, de a lámpák még most sem világítanak.” Ilyen és hasonló közvilá­gítási panaszokkal szinte naponta fordulnak hozzánk olvasóink. E problémák kap­csán megkerestük a Buda­pesti Elektromos Művek üzemviteli főosztályának ve­zetőjét, Molnár Józsefet, ho­gyan látja a főváros közvi­lágítási helyzetét a szakem­ber. Sok a javítás . Villamosenergia-fel­­használásunknak nem egész 3 százalékát teszi ki a köz­­világítás. Ezzel szemben a karbantartással töltött mun­kaórák 25—30 százalékát fordítjuk a közvilágítási be­rendezések javítására. Ez az arány is mutatja, hogy az e célra felhasznált munkaerő­kapacitás és pénzösszeg — évente kb. 100 millió forint — rendkívül nagy. Annak ellenére azonban, hogy öt év alatt ötszörösére növel­tük a karbantartásra fordí­tott összeget, az üzemkész­ség ugyanilyen mértékben nem nőtt. Ennek fő oka, hogy a kábelhálózat egy része meglehetősen elavult. Sok esetben az ipartól ka­pott termékek minősége sem kifogástalan. Például a bu­rás lámpatesteken a burák eleve nem jól zárnak, pár hét alatt tele lesznek porral. Külön gond és költségráfor­dítás a rendszeres tisztítá­suk. A villanyoszlopok ajta­jai sem záródnak, ezek rendbe hozása 25—30 millió­ba fog kerülni. — Mi az oka, hogy gyak­ran — mint a bevezetőben idézett példában is — a la­kosság türelmét próbára te­vő idő elteltével sem szün­tetik meg a hibát? — Rangsoroljuk az üzem­zavarokat. A magasabb fe­szültségszintű, nagyobb te­rületet érintő hibák elhárí­tása az elsődleges, a ki­emelt, fontosabb útvonala­kon adódó zavarok is meg­előzik a többit. Lassítja a munkánkat, ha nem tudjuk, hol a hiba; ilyenkor kábel­­hibahely-mérő kocsival kell megállapítani. Nemrég kap­tunk egy új mérőkocsit, így jelenleg hárommal dolgoz­hatunk. Sajnos azonban ez sem elég, minden üzem­­igazgatóságra elkelne leg­alább egy. Ami a konkrét esetet illeti, arra nincs ma­gyarázat. Ha egy évig nem került sor a javításra, ak­kor hibáztunk. Dél-Pest vezet — Feltűnő, hogy szerkesz­tőségünkhöz a legtöbb pa­nasz a XVIII., XIX. és XX. kerületből érkezik. — E területeken viszony­lag elhasználódottabb a há­lózat, ezért az átlagos szín­vonalnál rosszabb a közvilá­gítás minősége. Az elmúlt évben a Vörös Hadsereg úton és Wekerlén korszerű­sítettük a berendezéseket. A peremkerületekben — ahol most csak irányfény működik — hallatlanul nagy fejlesztésre van szükség. A megvalósítás nemcsak raj­tunk múlik, az anyagi esz­közök biztosítása a tanácsok feladata. — Időnként felmerül az említett panaszok ellenkező­je is, ezeket még felháboro­­dottabban teszik szóvá olva­sóink, egy-egy szakaszon éjjel-nappal világítanak a lámpák. — Me­g kell nyugtatnom a közvéleményt, nem energia­pazarlásról van szó. A hibá­kat bemérni, javítani ugyan­is csak működtetés közben tudjuk. — Milyen világításra szá­míthatunk az elkövetkezen­dő hosszú téli estéken? Javulás várható — A nagyobb arányú kor­szerűsítés következtében az utóbbi években javult a színvonal. Hat év alatt 60 ezer fényforrást cseréltünk higanylámpára, ezek égés­tartama 8 ezer óra. Az el­múlt három hónapban is rendkívüli erőfeszítéseket tettünk, több mint 20 mil­lió forintot költöttünk, hogy a nyári időszámítás után őszre megfelelő állapotba hozzuk a berendezéseket. Bukovszky Éva Megálló Panaszbejelentést kaptunk V. Gyulánétól (Budapest XV., Hevesi Gy. u.), hogy a 96-os autóbusz Árpád Kórház előtti megállójá­ban bokatörést szenve­dett, mert vastag törzsű, ki­töredezett fák akadá­lyozzák a le- és felszállást. Igaz, hogy levelére a BKV intézkedett, megke­reste a Kertészeti Válla­latot és a IV. kerületi Ta­nács műszaki osztályát. Mégis — tudva, hogy is­ten malmai lassan őröl­nek — ésszerűbb lett vol­na, ha saját hatáskörük­ben az olvasó javaslatát megfogadják, és ideiglene­sen áthelyezik a megállót, balesetmentesebb környe­zetbe. (kerekes) ÜZENETEK Szabó József (Dorog): Az ér­vényben levő ÉVM-rendelet szerint az építőiparban az éj­szakai pótlék az őrszolgála­tot teljesítők (kapuőr, telep­őr stb.) részére nem fizet­hető. Krajczár Károlyné (Put­nok): A gépkocsi-adótarto­zást a tanács végrehajthat­ja, önök pedig az új tulaj­donostól kérhetik az össze­get. Bakos László (Tát): Nincs mód arra, hogy a bányász­nyugdíjasok a szolgálati érem valamelyik fokozatát visszamenőleg megkapják. Rick György (Budapest): A keresett 900-as radiátor előreláthatólag e hónapban kerül gyártásra. Sándor Józsefné (Budapest XVI.). A Fővárosi Tanács rendelete értelmében a kö­zös használatú folyosón bú­torokat és egyéb tárgyakat elhelyezni és tárolni nem szabad, tűzrendészetileg is tilos. Legyen per! Máté György (Budapest Vili., Bródy S. u. 32.) előzetes en­gedély alapján korszerűsítet­te a lakását. Mivel új lakásba költözött, s ezáltal lakásbér­leti jogviszonya megszűnt, a korszerűsítés címén fennma­radó költség egy összegben történő visszatérítésére jogo­sult. A Vili. ker. IKV azon­ban pénzügyi nehézségeire hivatkozva nem fizet. Eljártunk a vállalatnál, hogy megfelelő anyagi átcso­portosítással próbáljanak ér­vényt szerezni a rendeletnek. A válasz meglepő volt. Tud­tunkra adta az IKV, ha a bérlő nem ért egyet dönté­sükkel, igényét polgári peres úton érvényesítheti! Kérdésünk az ügy kapcsán már csak annyi: ha a költ­ség-visszatérítés a jogszabá­lyok szerint jár a bérlőnek, akkor miért csak akkor kap­hatja meg azt, ha a bíróság megítéli? S ha megítéli, ak­kor — vagy csak akkor? — lesz rá anyagi fedezet? (újvári) 422-186 Ezen a közvetlen tele­fonszámon várjuk olva­sóink közérdekű kérdé­seit, észrevételeit, javas­latait. Telefonos olvasó­­szolgálatunk hétköznapo­kon — szombat kivételé­vel — reggel 9-től este 6 óráig áll olvasóink ren­delkezésére közvetlenül, este 6-tól reggel 9 óráig üzenetrögzítővel. 9

Next