Népszava, 1984. január (112. évfolyam, 1–25. sz.)
1984-01-29 / 24. szám
4 Szigorúbb árellenérzés Aki nyerészkedik, az ráfizet • Hogy valami miért kerül éppen annyiba, amennyibe kerül, annak számos összetevője van. Hogy csak egy igen leegyszerűsített, nem valós példát mondjunk: ha egy kapcsot a korábbinál drágábban szállít termelője a konfekcióiparnak, már emelkedhet a ruha ára. Sőt, már attól is emelkedhet, ha azt a gépet adják magasabb áron, amelyen a kapcsot készítik. Az áremelés olykor elkerülhetetlen, de az is megesik, hogy indokolatlanul, jogtalanul emelik valaminek az árát. Az alábbiakban ilyen esetekről lesz szó. Az Országos Anyag- és Árhivatal revizorai rendszeresen vizsgálják a legkülönbözőbb területeken — a termelésben, a szolgáltatásban, a forgalmazásban — működő gazdálkodó szervezetek ármunkáját Ha az árak kialakításában olyan szabálytalanságot észlelnek, amely — egyre gyakrabban, mivel a fogyasztói árak fékentartása fokozott érdeke a társadalomnak, és egy-egy nagyobb összegű gazdasági bírság kiszabása, amely erkölcsileg és anyagilag egyaránt sújtja a vétkes vállalatot, visszatartó hatású a többi gazdálkodó szervezetre is — hangzik a válasz. A gazdasági bíróságok elé alaposan kivizsgált eseteket terjesztünk, olyanokat, amelyekben minden lényeges tényezőt mérlegeltünk, és valamennyi enyhítő körülmény figyelembevételével is úgy látjuk, hogy az árképzés szabálytalan volt, következménye pedig káros. Tavaly nyolc esetben indítványoztuk gazdasági bírság kiszabását, és ezek közül több ügyben már ítélkezett is a bíróság. — Hogyan? — A Dél-dunántúli Rövikötet, amely az árrésre vonatkozó előírásokat nem tartotta be, és így 1,4 millió forintot meghaladó jogtalan anyagi előnyre tett szert, 1,9 jelentős összegű jogtalan nyereséget hozott akár fiata-dasági bírság kiszabását is indítványozhatják a bíróságnak. — Gyakran élnek ezzel a lehetőséggel? — kérdezem Hübner Lászlónét, az Árhivatal ellenőrzési főosztályának vezetőjét, millió forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte a Pécsi Megyei Bíróság. A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat szabálytalanul számította a szerelési díjakat, a gépköltséget, a szállítási és fuvarozási, az anyagigazgatási költséget külön tételben, és ugyanakkor a rezsiben is felszámolta. Magyarán kétszeresen hárította át költségeit a megrendelőkre. Így 3,6 millió forintot meghaladó jogtalan árbevételre tett szert. Tekintve azonban, hogy megrendelőit kártalanította, és megtette azokat az intézkedéseket, amelyek hasonló esetek elkerülését célozzák, a Debreceni Megyei Bíróság 400 000 forint gazdasági bírságot állapított meg, és kötelezte a vállalatot 54 626 forint eljárási illeték megfizetésére. Most olyan jogellenes áremelési törekvések következnek, amelyek a fogyasztót közvetlenebbül érintik, még ha nem is végződtek gazdasági bírsággal, egycsillagos kempingekre írnak elő a jogszabályok. Az árhivatali vizsgálat nyomán a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese elrendelte a hét panaszbejelentő kártalanítását, és felszólította a községi tanács elnökét: vonja felelősségre azt a személyt, aki az aránytalanul magas díjakat megállapította. Gondoskodott arról, is, hogy mielőtt idén tavasszal a kempinget ismét megnyitnák, végezzék el a szükséges felújításokat, s ezután kérjék a kemping osztályba sorolását. — Általában arra törekszünk — mondja Hübner Lászlóné —, hogyaz árképzési, áralkalmazási szabályok megsértéséért ne csupán a vállalati kasszából kelljen fizetni, hanem feleljenek az ilyen cselekményekért személy szerint az érintett gazdasági vezetők is. Négy olyan ügy is van jelenleg folyamatban, amelynél a vállalatot felügyelő minisztérium, illetékeseit kértük fel, vonják felelősségre a szóban forgó vezetőket. — Hol történtek ezek a szabálytalanságok ? — A Győri Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál tapasztaltunk indokolatlan áremelésből származó jogtalan bevételt. Az Országos Bányagépgyártó Vállalatnál azt állapították meg, hogy előzetes bejelentés nélkül emeltek árat, s ezzel kivonták magukat az árellenőrzés alól. A MOM is jogtalanul emelte belföldi termékeinek árszínvonalát, így szintén indokolatlan árbevételhez jutott. A Ganz Villamossági Művek sem közölte előre az illetékes árhatósággal belföldi áremelési szándékát, s ezzel súlyos szabálytalanságot követett el. Mind a négy esetben a felügyeleti szervet kértük fel megfelelő szankciók alkalmazására. — A személyi felelősségre vonásra is? — Igen — mondja Hübner Lászlóné, és meg is mutatja az Ipari Minisztérium vállalatfelügyeleti főosztályának küldött négy levél másolatát. Idézet az Árhivatal leveleiből: „Felkérjük az Ipari Minisztériumot, hogy a vállalat súlyos jogszabálysértése miatt érvényesítsen fegyelmi felelősségre vonást a vállalat felelős vezetőjével szemben, s a jogszabálysértést vegye figyelembe a vállalati munka éves értékelésénél. Intézkedésükről kérjük szíves tájékoztatásukat.” Ez ugyebár azt jelenti, hogy az érintett vállalati vezetők ellen minden bizonynyal fegyelmi eljárást indítanak, ami pedig a „vállalati munka éves értékelését” illeti, az, minti talán közismert, igencsak érzékenyen érinti a vállalati vezetők jövedelmét. A kétszer felszámított költség A kempingezők visszakapták pénzüket — ilyen például az OFOTÉRT ügye — tájékoztat Hübner Lászlóné. — A vállalat komputeres szemvizsgálással foglalkozó üzletében sürgősségi felárral készítik a szemüvegeket Több bejelentés érkezett hozzánk, amely kifogásolta, hogy a 30 százalékos sürgősségi felárat nem csupán a munkák díjának kalkulálásakor számítják fel, hanem az anyagköltségre is ráteszik. Ez azt jelenti, hogy aki expresszszemüveget rendel, az a drága, 6 700 forintos szemüvegkeretet is 30 százalékkal drágábban kapja. Azaz, csak kapta. Vizsgálatunk nyomán ugyanis a vállalat vezérigazgatója úgy intézkedett, hogy 1984. január 1- től budapesti boltjaiban csak 20 forintot kérnek az expressz szolgáltatásért, és 110- et a komputeres szemvizsgálatért. Hasonlóan rövid úton, bírósági eljárás nélkül érvényesítette a fogyasztói érdekeket az Árhivatal a soltvadkerti kemping ügyében. Augusztusban megállapították, hogy igaza volt annak a hét panaszbejelentőnek, aki aránytalanul magasnak találta a kempingben fizetendő díjakat. A községi tanács kezelésében működő kemping ugyanis valóban nem felel meg még azoknak a szerény követelményeknek sem, amelyeket az Az állampolgár, aki az áruházakban, az üzletekben, a szolgáltató vállalatoknál találkozik az árakkal, úgy vélheti, csupán ezeken a cégeken múlik, miért menynyit kell fizetnie. Vagy legfeljebb azokon, amelyek az élelmiszereket, az iparcikkeket előállítják. Ezzel szemben az az igazság, hogy mindenfajta áremelés — tehát az is, amely vállalatok közötti elszámolásban történik — végső soron a fogyasztói árszínvonal emelkedéséhez vezet. Meg kell tehát akadályozni azindokolatlan áremelési törekvéseket a fogyasztótól messzebb eső szférákban is. Az árellenőrzések, a szankcionálások — közvetve vagy közvetlenül — a fogyasztók érdekeit védik. Céljuk, hogy minden gazdálkodó szervezetet, személyt visszatartsanak hasonló, akár jóhiszemű, de szabálytalan cselekménytől. Az idei népgazdasági terv meglehetősen magas fogyasztói árindexszel számol. Mindent el kell követni, hogy az árszínvonal növekedése a tervezett keretek között maradjon. Gál Zsuzsa Minden a fogyasztón csattan VASÁRNAP, 1984. JANUÁR 29. NÉPSZAVA GUtes aus Ungarn Magyar hét Münchenben A bajor főváros, München egyik legelegánsabb bevásárlóközpontjában, éttermében, a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat legnagyobb NSZK-beli vevőjével és vegyesvállalati partnerével, a Niederreuthed céggel közösen magyar hetet rendeztek. A Käfer Delicates összes helyiségében hazai ízek várták azt a hatszáz vendéget, akiktől nem is titkolt szándékkal a magyar gasztronómia és az élelmiszeripar további jó hírének keltését várják a rendezők. Amint a kölni magyar kereskedelmi kirendeltség helyettes tanácsosa, Szilágyi Mihály elmondotta, a Gutes aus Ungarn (Magyarországi csemegék) elnevezésű, az élelmiszeripar termékeit reklámozó kampány részeként, folytatásaként egy héten át a bajorországi kereskedők és a vásárlók ismerkedhetnek meg finomságainkkal: a libamájtól a sonkán át a téliszalámiig, természetesen kitűnő borok és egyéb magyaros italok kíséretében. Dr. Wolfgang Wehse, a bajor állami gazdasági és közlekedési minisztérium egyik vezető munkatársa szerint ez az áru- és ételbemutató nemcsak a magyar export, hanem a hazánkba irányuló turizmus számára is serkentő lehet, hiszen aki megízlelte a hét végén a finom falatokat, az bizonyára hamarabb felkeresi Magyarországot. Erre a közös rendezvényre, fogadásra egyébként sok-sok neves személyiség is eljött. Itt voltak a Bayern München képviselői is, akik a népszerű futballcsapat túráira innen, a Käfer Áruházból szerzik be az útravalót. A müncheni magyar kereskedelmi iroda vezetője, dr. Csurgai Lajos arról tájékoztatott, hogy 1983-ban határozták el bajorországi partnereikkel: fokozzák a jó minőségű élelmiszerek forgalmát. Erre lehetőséget adott az is, hogy megkaptuk az engedélyt az illetékes bajor bizottságtól a Gute aus Ungarn elnevezés használatára, ami itt rangot, tekintélyt jelent. A Käfer Delicates Áruház tulajdonosa két esztendeje járt először hazánkban, s akkor határozta el, hogy magyar árukat is forgalmaz. Jelenleg 89-félét kínál. Ha hétfőn elindul a magyar hűtőkamionnal az áru, szerdán reggel már a pulton van. A magyar hét első napja sikeresebb volt a francia hasonló bemutatónál, atmoszférát teremtett, újdonságot hozott a münchenieknek — ez az általános vélekedés. M. Sz. I. házi Egy rangos tanácskozáson a minap szóba került a házinyomdák ügye. Tudniillik, némely iparvállalatok (szövetkezeti gazdaságok) nem átallanak — saját „profiljuktól” idegen —, kisnyomdákat üzemben tartani, hogy ne csak a megrendelt gép, divatcikk, élelmiszer készüljön el határidőre, hanem a hozzá való használati utasítás, árucímke is. Sőt, odáig merészkednek egyes házinyomdák, hogy nem szégyellenek (olykor modernebb technológiával), szebb nyomatokat produkálni, mint a házon kívüliek. S miután házi feladatukat elvégezték, a fölös kapacitást bérmunkában hasznosítják, bosszantó versenyre késztetve a hagyományos nyomdákat. Nos, a szóban forgó tanácskozáson — némi elmeköszörülő vita után — kitűnt, hogy ha a külföldi megrendelő egy hét múlva kéri a finom bukéjú magyar bort, akkor három megoldás közül lehet választani: 1. A palackok címkéjét megcsináltatják Bécsben. 2. Ki- várják a nagynyomdák átfutási idejét, és nyakunkon marad a bor, amit bánatunkban meg is ihatunk. 3. Igénybe veszik a házinyomdát. Ilyen egyszerű. Persze nem mindig a „házi” a menő.A házikolbász sokáig drágább volt, mint az állami, most már ez utóbbi szerencsésen utolérte. Bár szoros a verseny, de el kell ismerni, a házikenyér még úgy fél fejhosszal vezet (árban, minőségben többel), a házon kívülivel szemben. A házipálinkáról jobb, ha nem is beszélek, mert ha kiderül, hogy ilyesmivel hagytam megkínáltatni magam, még belekeveredem valamilyen „financiális” bűncselekménybe. Akkor azután hiába védekezem, hogy néminemű alkohol a vérkeringést frissítő háziorvosság. Különben is minden gyógyszer mértéken felül méreg, s ha az emberfia ilyesmivel kezdi mérgezni magát, azon úgy sincs (házi)áldás. Nem beszéltem még a házi nyuszikról, akikre mint tudjuk, még a MAVAD legvérmesebb puskásainak sem illik lőni. Aki az erre vonatkozó vadászati tilalmat semmibe veszi, számíthat rá, hogy hamarosan megtudja, mire képes egy bosszúra éhes házisárkány Zárszámadás Három abonyi a legjobb tíz között Abonyban, az Újvilág Tsz zárszámadási közgyűlésén az ebéd — amely velős tojással kezdődött, májgaluskalevessel folytatódott, és borjúpaprikással, birkapörkölttel, pacallal ért véget— jelezte: az idén a zárszámadást különösen jeles napnak tekintik. Tavaly ők is átélték a rekordvárás örömét, majd az aggódás, a számolgatás keserves heteit. A gondterhes év végén aztán föllélegezhettek : a természeti csapás nem rendítette meg helyzetüket! A csúcson évek óta tudni kell róluk, hogy tavalyelőtt, 1982-ben, úgy istenigazából kijött nekik a lépés. A MÉM STAGER számítógépes adatfeldolgozása szerint — mely a termelési eredmények alapján rangsort készít — hatodik helyen végeztek a termelőszövetkezetek között! Nos, ezért is féltek a 83-as kudarctól. Most már pontosan látható:_a rendkívüli szárazság 14 millió forintot húzott ki a zsebükből. Ám — még így is! — 24,5 milliós nyereséget értek el, s tagjaiknak — a jól megérdemelt munka jutalmaként — 40 százalékos részesedést oszthattak. Kicsi a bors, de erős! — mondják az Újvilág Tsz-t jól ismerők. A szövetkezet ugyanis nem tartozik a mammutgazdaságok közé, csupán 1700 hektáron gazdálkodnak. Sikereik kulcsa viszont éppen kicsiségükben rejlik: azonnal észreveszik, ha valahol csikorogni kezdenek a kerekek, s rögvest beavatkoznak. — Évek óta a csúcson vagyunk — állítja Mészáros Gyula tsz-elnök. — Ez főként a jó munkaszervezésnek, az átlagosnál jobb termőföldnek és a munkaidő precíz kihasználásának köszönhető. Nálunk a takarékosság nem szólam, úgy bánunk a pénzzel, mint otthon. Abonyban három téesz gazdálkodik, közöttünk egészséges rivalizálás alakult ki, egyik a másikat serkentik a jobb munkára. És elmondhatjuk: fej fej mellett haladunk. Mikor mi 6. helyezést értünk el, a Ságvári Endre Tsz 8., a József Attila pedig 10. lett az országban. Szerintünk az a lényeg, hogy a szükséges pillanatban újítani tudjunk, és a hanyatlóban levő termékek termelésével ne cipeljünk évekig kölöncöt a nyakunkban. Megújulási szándékuk legfényesebb bizonyítéka az édesipari üzem megteremtése. Nyugaton járva felfigyeltek a négercsókra, s nekiláttak a 30 milliós beruházás megvalósításának. Hat-hét hónap alatt — saját kivitelezésben! — elkészítették az üzemet, beszerelték a dán gépeket, s megindították a termelést. Karriert csinált a négercsók — Kezdetben 300 karton négercsókot is alig tudtunk eladni. Igaz, akkor még az áru sem volt tökéletes, időközben azonban növeltük a szavatosságot, és ma már hatféle ízben, 120 vállalatnak szállítunk. Induláskor, 1980- ban, még csak 17,5, 83-ban viszont már 67 millió forint értékű terméket készítettünk — mondja Kecskeméti István, az édesipari üzem vezetője. — Termelésünk a téesz egészének a 45 százalékát alkotja, a nyereség pedig eléri a 15—20 százalékot. Termékünk annyira kapós lett, hogy sokszor csak egy hónapra veszünk fel megrendelést. Elárulom: még a Közel- Keletről is érdeklődtek a négercsók iránt, ám a távolság, a minőség biztonsága miatt nem vállalhatjuk a szállítást. A szövetkezetben a sikeres vállalkozás ellenére sem ülnek babérjaikon. Máris újabb terméket kívánnak forgalomba hozni. Mindenekelőtt a Negrolli névre keresztelt bonbondesszerttel igyekeznek betörni a piacra. De már tarsolyukban van az eddig Franciaországból, 250 ezer dollár értékben importált rakott kétszersült helyettesítésének terve is. Ha sikerül idejében megszerezniük az angol gépeket, akkor már az év végén hozzálátnak a gyártásához. Az élelmiszeripar vizeire tulajdonképpen a paradicsomtermelésük visszaesése miatt eveztek az abonyiak. Nem is oly rég — 1976—77- ben — még az ország legnagyobb paradicsomtermelőjének számítottak, ám a 26 milliós csúcsnyereség után egyre halványult a paradicsomtermelés csillaga. A korábbi 400 hektárról szép lassan 150-re mentek le. Fölszámolni oktalanság lenne a paradicsomtermesztést, hiszen lévonalat készítettek, kombájnokat vásároltak, s megvalósították a fóliás palántanevelést is. A pénzük tehát az eszközökben van, forgatniuk kell, de bővítésre egyelőre nem gondolnak. Hogy miért? A válasz megfogalmazásában Molnár József és Krupincza József ágazatvezetők voltak segítségemre. A paradicsom sorsa — A gazdaságos paradicsomtermeléshez legalább 3,5 tonnás termés szükséges, az utóbbi esztendőkben viszont leromlottak az amerikai fajták, és megfelelő magyar fajta nem állt még rendelkezésre. Így aztán alig, vagy egyáltalán nem tudtuk elérni a kívánt hozamokat. De talán ennél is nagyobb érvágást okozott a költségek növekedése: háromszorosára emelkedett a növényvédő szerek, de magasra kúszott a gépek, a műtrágya és a fűtőolaj ára is. Úgyhogy kénytelenek voltunk a paradicsomtermesztést visszafogni. Most tehát várnak. Reményük jelenleg az új kecskeméti paradicsomfajtában van, amely állítólag 4,5—5 tonnára képes, bár nehezen viseli el a gépi betakarítást. A növénytermesztők viszont mind sűrűbben kémlelik az eget, számításaik szerint még 150 milliméter téli csapadék hiányzik. Körülbelül 150 hektáron elégedetlenek a vetés állapotával, bár még minden lehet... Hibrid kukoricával viszont az idén már nem foglalkoznak az Újvilág Tsz-ben. A mai körülmények között a bizonytalan kimenetelű vállalkozásokat nem engedhetik meg maguknak. Azaz, csak akkor bízhatnak újabb jó eredményekben, ha jól megnézik, mire költik a pénzüket. Cseh János