Népszava, 1984. augusztus (112. évfolyam, 179–204. sz.)
1984-08-18 / 194. szám
Világ proletárjai,egyesüljetek! szombat, 1984. augusztus is. ■ 112. évfolyam, 194. szám ■ ára 1,40 forint ! * ' • mar 0»v JB 'Hnlk APeI ^^■^^DBŰffl£í& ' /C,‘X'-' - V-'- ^'é'.'SSwS jjjjf • ~ A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA _ Alkotmánynapi nagygyűlés és kenyérszegő ünnep Alkotmánynapi nagygyűlést és kenyérszegő ünnepet tartottak pénteken Gyöngyösön. Mintegy hatezer résztvevője között — a fennállása 650. évfordulóját ünneplő Gyöngyös lakói mellett — ott voltak a környékbeli községek, ipari települések képviselői, Heves megye és gyöngyös város párt- és állami vezetői. A Himnusz elhangzása után Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd pedig Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. SARLÓS ISTVÁJA Megvan az erőnk, a tehetségünk ahhoz, hogy átlábaljunk a nehézségeken . Az augusztus huszadiki ünnep arra ösztönöz, hogy szóljunk történelmi múltunkról és arról az örökségről, amit az előttünk járt nemzedékek hagytak ránk. Az alkalmat arra kell felhasználnunk, hogy a történelmet ma formáló nemzedékek számára levonjuk a szükséges tanulságokat — mondotta elöljáróban Sarlós István. — A magyar nép történelmi tapasztalatai arról tanúskodnak: bennünk, magyarokban van kellő erő, tehetség ahhoz, hogy a nehézségeken átlábaljunk. Múltunkban gyakoriak voltak azok a tragikus események, amelyek végzetesen veszélyeztették hazánk létét. Az egykori kortársak közül sokan várták ez időben, hogy végleg eltűnünk a történelem színpadáról. S nem nekik, hanem azoknak lett igazuk, akik a vész láttán az összefogást, a bukás után az újrakezdést hirdették. A történelem nekik adott igazat — hazánk ma jelentősebb szerepet tölt be a világban, mint történelme korábbi kiemelkedő szakaszaiban. — Mai gazdasági és társadalmi gondjaink eltörpültek a múlt veszélyhelyzetei mellett. Előnyük a múlttal szemben, hogy a mostani, nehéznek tűnő teendőink annak a tudatos törekvésnek a következményei, melynek szellemében az elért eredményekkel nem vagyunk elégedettek. Az előrelépéshez szükséges, hogy a gondjaink súlyát növelő hibáinktól megszabaduljunk. Leküzdésükhöz szükségünk van a fegyelmezett munkára, a korszerű gondolkodásra és a közösségi szellem fejlesztésére. (Folytatás az 5. oldalon) Szüret előtt a szőlők között késik az érés • A minőség javítása elsőrendű feladat Két jó év után az idén közepes mennyiségű és minőségű szőlőtermésre számítanak a szakemberek. A téli fagy, a késői kitavaszodás, a pusztító jégkár és a száraz, nem eléggé napfényes nyár két-három héttel — néhol többel is — késlelteti a szőlő érését. A nagyüzemekben és a kisgazdaságok pincéiben már megkezdődtek a szüreti előkészületek. Felújítják a zúzó- és darálóberendezéseket, tisztítják, javítják a hordókat, amiből — az előjelek szerint — ősszel nem lesz elegendő. A szőlőtermelő gazdaságokban továbbra is a szűkös tárolási lehetőségek okozzák a legnagyobb nehézségeket. A kialakult helyzet javítása érdekében 1984-ben elengedték az építési adót és az illetéket, ami 45 százalékos kedvezményt jelent a gazdaságoknak. Az intézkedés hatására 500 ezer hektoliter új tárolóteret építettek ebben az évben a bortermelő gazdaságok. Mivel a hazai bortermésnek körülbelül fele exportra kerül, így továbbra is a minőség javítása az elsőrendű feladat. Ezért 1984 őszétől valamennyi borvidéken és jó bortermő helyen a szüret megkezdésének időpontját a községi szakigazgatási szerv — a szakbizottság véleményének meghallgatásával — határozza meg. Fontos rendelkezés az is, hogy csak a 14 súlyszázalék feletti cukrot tartalmazó szőlőből lehet bort érlelni. Az ennél gyengébb termésből úgynevezett ipari bor készíthető. Kivételes esetekben egyes illatos, magasabb savtartalmú, vagy színezőanyag-termelő szőlőfajtából készült ipari bor házasításra is használható. A rendelkezések szerint must javítására csak sűrített mustot szabad használni. Répacukrot semmilyen formában nem alkalmazhatnak a borászok. A minőségvédelem érdekében 1984-ben megnövelték az Országos Borminősítő Intézetben dolgozó szakemberek létszámát és javították a műszerezettséget is. Az intézet elsőrendű feladata, hogy éberen őrködjön a bortörvénybe foglalt előírások betartása felett, és ezért minden külföldre szánt tételt megvizsgálnak. Hazánkban jelenleg 154 500 hektár szőlő van, melynek 52 százalékát nagyüzemek művelik. A szőlők kivágása az utóbbi években mérséklődött, ez évben már csak 2000 hektárnyi csökkenés várható. Főként az elöregedett, gazdaságtalan tőkéket irtják ki, és azokat, amelyeknek előnytelen a fekvése. Az újabb, korszerűbb telepítések nagyrészt pótolják a kivágásokat. A szakemberek becslése szerint az idei őszön a védett hegyvidéki és a laposabb területeken — Heves és Csongrád megyében — telnek meg először a puttonyok. (cseh) ELŐKÉSZÜLETEK... Nagytakarítás az Erzsébet-hídon T. Balogh László felvételei Előre locsolják a Gellérthegyet, nehogy tűz üssön ki a tűzijáték petárdáitól Százhalombattán felavatták a VI. ötéves terv legnagyobb vegyipari beruházását Hagyomány már, hogy az augusztus 20-i ünnep előtti napokban új létesítmények sorát avatják fel országszerte. Pénteken a legjelentősebb eseményre Százhalombattán került sor, ahol átadták rendeltetésének a VI. ötéves terv legnagyobb vegyipari beruházását, a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküzemét. Az ünnepi nagygyűlésen részt vett Kapolyi László ipari miniszter, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Török István külkereskedelmi államtitkár. Az avatóünnepség szónoka, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese beszéde befejeztével kitüntetéseket adott át a beruházásban kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. Az ünnep előtti napokban az ország számos más pontján is sor került új létesítmények átadására. Vas megyében, Szombathelyen 20-án avatják a Haladás VSE 2500 négyzetméteres új csarnokát. Elsősorban a fedett pályát igénylő sportágaknak — súlyemelés, birkózás és kosárlabda —, ad új küzdő színteret a létesítmény. A 38 millió forintos beruházásból jelentős részt vállaltak magukra társadalmi munkák formájában a megyeszékhely tanulói — közöttük a Latinca Sándor Gépipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola diákjai. Bögötén, az 1100 lakosú községben törpevízmű oldja meg az itt élők régi gondját — a jó ivóvízellátást. Létrejöttéhez a község minden családja hozzájárult pénzzel. Kőszegen átadják a várost elkerülő, így műemlékeit, falait megkímélő, új 3 kilométer hosszúságú határátkelő útszakaszát. Eddig évente 11 —12 ezer kamion és nehéz jármű haladt a városon keresztül. A városi tanács és a Közlekedési Minisztérium közös beruházásaként épült út augusztus 24-től járható. Hajdú-Bihar megyében, Hajdúszoboszlón, a régi, elavult helyén 50 kicsinek helyet adó új óvodát avattak pénteken. A helyi gazdálkodó szerveknek és a lakosság társadalmi munkájának köszönhetően a 8 milliós költség kétharmad részét nem a tanácsnak kellett finanszírozni. Hasonló módon bővült két újabb tanteremmel Hajdúböszörményben — a helybeli téeszek és vállalatok segítségével — az általános iskola. Baranyában, Komlón naponta 16 tonna kenyeret sütő új kenyérgyárat adnak át. A 10 ezer négyzetméteren dolgozó új üzem nemcsak a város, de a volt járás és vonzáskörzete ellátását is javítja majd, elsősorban 1 kilós kenyérből és péksüteményből. Harkány új művelődési háza augusztus 20-án nyitja kapuit 400 személyes színházteremmel, könyvtárral. Mágócson és Siklóson új tantermeket adnak át. Az előbbi helyszínen 12 tanter(Folytatás az 5. oldalon) A százhalombattai üzemavatás ünnepi nagygyűlésének elnöksége MTI Fotó : Pólya Zoltán felvétele Eredményes magyar—szovjet vegyipari tárgyalások Németh Károly fogadta Leonyid Kosztandovot A Parlamentben megtartott plenáris üléssel és emlékeztető elfogadásával befejeződtek a magyar—szovjet vegyipari megbeszélések. A két tárgyaló csoportot Marjai József miniszterelnök-helyettes és Leonyid Kosztandov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezette. A tárgyaló felek elhatározták, hogy megvizsgálják és konkretizálják a már ma is jelentős együttműködés továbbfejlesztésének lehetőséségit a következő tervidőszakra, ezen túlmenően egyes területeken a 2000-ig terjedő időszakra. Megállapodtak, hogy a népgazdaságok igényeinek világszínvonalú kielégítése érdekében a kölcsönös szállítások egyeztetése mellett összehangolják fejlesztési, beruházási célkitűzéseiket és kutatói, tervezői erőforrásaik kölcsönös hasznosítását. Egyetértettek abban, hogy a következő tervidőszak tervegyeztetési munkáit ebben a szellemben segítik elő. A megbeszélésen elhatározták, hogy előkészítik vegyipari gépek, berendezések, kulcsrakész üzemek magyar fél részéről történő szállítását és szovjet vegyipari üzemek magyar részvétellel történő rekonstrukcióját. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hivatalában fogadta Leonyid Kosztandovot. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese megbeszélést folytatott Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével, Kapolyi László ipari miniszterrel. A szovjet vendégek magyarországi tartózkodásuk során tárgyaltak az Ipari Minisztériumban, az Országos Tervhivatalban és látogatást tettek számos vegyipari üzemben.