Népszava, 1986. június (114. évfolyam, 128–152. sz.)

1986-06-12 / 137. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ CSÜTÖRTÖK, 198­6. JÚNIUS 12. ■ 114. ÉVFOLYAM, 13­7. SZÁM ■ Á­R­A 1.00 F­O­R­I­N­T A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA a Varsói Tanácskozó Befejezte munkáját Szerződés Politikai Testületének ülése 'Közlemény a tanácskozásról —■ Nemzetközi sajtókonferencia A Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületének ülése szerdán délelőtt plenáris tanácsko­zással fejezte be munkáját. Az ülésen — amelyet Ni­­colae Ceausescu, az RKP fő­titkára, román köztársasági elnök vezetett — Viktor Ku­likov marsall, a Varsói Szer­ződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főpa­rancsnoka jelentést tett a fő­parancsnokság munkájáról, s erről a testület határozatot fogadott el. Ezután a résztvevő hét or­szág delegációinak vezetői aláírták a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO tag­államaihoz, valamennyi euró­pai országhoz, az európai fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzet csökkentésé­nek programjára vonatkozó­an intézett felhívását. A do­kumentumot bolgár részről Todor Zsivkov, csehszlovák részről Gustáv Husák, len­gyel részről Wojciech Jaru­zelski, magyar részről Kádár János, az NDK részéről Erich Honecker, román részről Ni­cola­e Ceausescu, a Szovjet­unió részéről Mihail Gorba­csov látta el kézjegyével. Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés lég­köre jellemezte. A kétnapos találkozó bizonyította a tag­államok nézetazonosságát az európai és a világpolitika megvitatott kérdéseinek megítélésében. A tanácskozásról közle­ményt adtak ki, amelyet a 3. oldalon közlünk. A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testülete bu­dapesti ülését követően a tagállamok küldöttségeinek vezetői: Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az Ál­lamtanács elnöke, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, köztársasági elnök, Woj­ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Államta­nács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára, Erich Ho­­necker, az NSZKP KB főtit­kára, az Államtanács elnöke, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára külön találko­zót tartottak és szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélést folytattak. Kádár János aláírja a dokumentumokat Fejér Gábor felvételei Hazánkba látogat a zimbabwei elnök Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba ér­kezik Canaan Lodindo Banana, a Zimbabwei Köztársaság el­nöke. Folytatódnak a központi fejlesztési programok Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban Tegnap az Ipari Miniszté­riumban sajtótájékoztatót tartottak, amelyen összegez­ték a VI. ötéves tervidőszak országos központi kutatás­­fejlesztési koncepcióját. Ádám Antal, a miniszté­rium főosztályvezető-helyet­tese a központi programok megvalósításában érdekelt kutatóintézetek, kutató-fej­lesztő vállalat vezetői a prog­ramok irányítóinak társasá­gában az ipari tárca gondo­zására bízott hét országos programot értékelve megál­lapította, hogy összességében jól szolgálták az iparfejlesz­tés fő irányait. Az energia­gazdálkodási, a gépgyártás­technológiai, a gépgyártás alkatrész- és részegységgyár­tási, a mikroelektronikai, a távközlési, a gyógyszer és növényvédő szer kutatás-fej­lesztési programok megfele­lően tükrözték a népgazdaság fejlesztésének súlypontjait. A középtávú energiagaz­dálkodási program elősegí­tette a nagy energiafogyasztó technológiák, rendszerek és a tömeges kisfogyasztók ener­giafelhasználásának csökken­tését, emellett feltárt új ener­giaforrásokat is. A gépipari ágazat két programja, a hang­súlyt a technológia korszerű­sítésére helyezve, a legki­emelkedőbb eredményeket a hidraulika, a pneumatika al­kalmazása téren hozta, meg­felelő támogatást nyújtva ez­által a numerikus vezérlésű szerszámgépek széles körű alkalmazásához. Az elektro­nika­i iparban megindított két program a mikroelektro­nikai lemaradásunk csökken­tését, a távközlési pedig az elhanyagolt infrastruktúra színvonalának javítását cé­lozta. A gyógyszerkutatások eredményeként az elmúlt öt évben 10 originális (eredeti) gyógyszer született meg, a növényvédőszerkutatás-fej­­lesztés pedig főként az in­termedierek területén hozott eredményeket. A központi programok megvalósításának tapasztala­­talatait összegezve megálla­pították,­­hogy mindenképpen pozitív hatást gyakoroltak a vállalatok és a kutatóhelyek közötti kapcsolatokra. A többcsatornás finanszírozási rendszer azonban nem segí­tette a programok gyors meg­valósítását, ezért a mostani tervidőszakban az anyagi for­rások koncentrálására töre­kednek. Kijelölt feladatokat, és nem intézményeket támo­gatnak. A VII. ötéves tervidőszak­ban folytatódnak a központi fejlesztési programok, az ipari tárca pedig 14 saját és 2 tárcaközi programot is in­dít. A sajtótájékoztatón a kutató-fejlesztő intézetek képviselői közül többen rá­mutattak, hogy a fejlesztési programok megindítása az előző ötéves tervidőszakhoz képest késik, pedig egy eset­leges törés súlyos következ­ményekkel járhat. Nagyon fontos a szellemi erők foko­zottabb koncentrálása, a te­hetséges kutatók energiáival való jobb gazdálkodás. O. S. A Varsói Szerződés tagállamai­k FELHÍVÁSA A NATO TAGÁLLAMAIHOZ, VALAMENY­­NYI EURÓPAI ORSZÁGHOZ, AZ EURÓPAI FEGYVERES ERŐK ÉS HAGYOMÁNYOS FEGYVERZET CSÖKKENTÉSÉNEK PROG­RAMJÁRA (rövidített szöveg) A Varsói Szerződés tagállamai úgy ítélik meg, hogy ma sokkal inkább, mint bármikor, a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a tényleges leszerelésre történő áttérésre, a há­borús veszély elhárítását célzó határozott cse­lekvésre, konkrét intézkedésekre van szük­ség. Támogatják azt a programot, amelyet a Szovjetunió javasolt a nukleáris fegyverek­nek és a tömegpusztító eszközök egyéb faj­táinak a XX. század végéig történő teljes és átfogó megsemmisítésére. A szövetséges államok síkraszállnak a le­szerelés kérdésének komplex megközelítésé­ért, azért, hogy a tömegpusztító fegyverek fel­számolását a fegyveres erők és a hagyomá­nyos fegyverzet jelentős csökkentése támasz­­sza alá. Európa atomfegyverektől való men­tesítése mellett mind nagyobb jelentősége van a fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének az európai kontinens jelene és jövője szempontjából. Síkraszállnak azért, hogy a nukleáris leszerelést célzó konkrét in­tézkedéseket, a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentését kövesse az álla­mok katonai kiadásainak megfelelő csökken­tése. A Varsói Szerződés tagállamai mindezek­ből kiindulva, a tömegpusztító fegyverek meg­semmisítését célzó program jelentős kiegé­szítéseként a következő javaslatokkal fordul­nak minden más európai államhoz, az Egye­sült Államokhoz és Kanadához. 1. A Varsói Szerződés tagállamai az európai államok szárazföldi és harcászati csapásmérő légierőinek, valamint az Egyesült Államok és Kanada Európában állomásozó hasonló erői­nek és eszközeinek lényeges csökkentését ja­vasolják. A hagyományos fegyverzettel egy­idejűleg csökkenteni kellene az 1000 kilomé­ternél kisebb hatótávolságú hadműveleti-har­cászati nukleáris fegyvereket is. A csökkentés érintené Európa egész terü­letét az Atlanti-óceántól az Urálig. A fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzet csökkentését Európában fokozatosan, egyeztetett időpontokban, a katonai egyen­súly mind alacsonyabb szintjén javasolják végrehajtani, anélkül, hogy bármely fél biz­tonságát megsértenék. A csökkentésre kerülő csapatokkal együtt leszerelnék azok fegyver­zeteit és felszerelését, beleértve a nukleáris eszközöket. Első lépésként egyszeri kölcsönös csökken­tést javasolnak oly módon, hogy egy-két év alatt a szembenálló katonai-politikai szövet­séghez tartozó államok csapatainak létszá­ma mindkét részről 100—150 ezer fővel csök­kenjen. Nagy jelentőségű ezen belül a harcá­szati csapásmérő légierő csökkentése. Rögtön ezután a Varsói Szerződés tagállamai — az Észak-Atlanti Szövetség országainak hasonló készsége esetén — készek további jelentős csökkentésre, amelyek eredményeként a 90-es évek elejére mindkét szövetség szárazföldi csapatai és harcászati csapásmérő légiereje a jelenlegi szinthez képest körülbelül 25 száza­lékkal csökkennének. Egy ilyen csökkentés mindkét oldalon több mint félmillió főt érin­tene. A két szövetség fegyveres erőinek és fegyverzetének jelentős mértékű csökkentése lehetővé tenné az összes többi európai állam bekapcsolódását is e folyamatba. A csökkentendő fegyverzetet és felszerelést az egyeztetett eljárások szerint kell megsem­misíteni vagy nemzetközi területeken tárol­ni. Az atomtölteteket meg kell semmisíteni. A haditechnikai eszközök bizonyos fajtáit — megállapodás szerint — békés célokra lehetne felhasználni. A fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzet megfelelő csökkentésének eredménye­ként felszabaduló eszközöket nem szabadna új fegyverfajták létrehozására vagy más ka­tonai célokra fordítani; ezeknek a gazdasági és a társadalmi fejlődést kellene szolgálniuk. A fegyveres erők és fegyverzet csökkenté­séről szóló megállapodást aláíró államok kö­telezettséget vállalnának, hogy a csökkentés övezetének határain kívül nem növelik szá­razföldi erőiket és harcászati csapásmérő lé­gierejüket. II. A Varsói Szerződés tagállamai a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökken­tésének olyan rendjét javasolják kidolgozni, amelynek során csökkenne a váratlan táma­dás veszélye, és amely hozzájárulna az euró­pai katonai-hadászati stabilitás, megszilárdí­­táshoz. Ennek érdekében azt javasolják, hogy már a folyamat kezdetekor állapodjanak meg a két európai katonai-politikai szövetség har­cászati csapásmérő légierejének jelentős csök­kentéséről, valamint a két szövetség érint­kezési vonala mentén levő csapataik összpon­tosításának mérsékléséről. Megállapodás szükséges a nagy hadgyakorla­tok számának és méreteinek korlátozásáról, részletesebb információk kicseréléséről, a hadgyakorlatok idejére más térségekből Euró­pába átcsoportosított erők és eszközök m­eny­­nyiségéről, valamint egyéb, kölcsönös biza­lomerősítő intézkedésekről. Elősegítené a bizalom erősítését és az euró­pai fegyveres erők és fegyverzetek csökken­téséhez kedvezőbb feltételek megteremtését olyan intézkedések végrehajtása, mint az atom- és vegyifegyvermentes övezetek létre­hozása a földrészen, a két katonai szövetség katonai tevékenységének fokozatos mérsék­lése, s a tagállamaik közötti együttműködés kialakítása a fegyverzetkorlátozás és leszere­lés kérdéseiben. III. A fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzet csökkentése megbízható és hatékony ellenőrzés mellett valósulna meg, nemzeti technikai eszközök és­ nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni ellenőr­zést is. A felek megfelelő formákat alkalmaznának a kölcsönös bizalom erősítését szolgáló, a megállapodásokkal összhangban megvalósuló intézkedések ellenőrzésére. Az ellenőrzésre nemzetközi konzultatív bizottságot hoznak létre a NATO és a Varsói Szerződés, valamint az érdekelt más, semleges és el nem kötele­zett európai államok képviselőinek részvéte­lével. A nagy vasúti csomópontokon, repülő­tereken és kikötőkben a nemzetközi konzul­tatív bizottság képviselőinek részvételével el­lenőrzőpontokat létesítenének. IV. Az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésével kapcsolatos jelen javaslatok konkrét vita tárgyát képezhetnék az európai bizalomerősítő, biztonsági és le­szerelési konferencia második szakaszában. Ugyanakkor — abból kiindulva, hogy ha­laszthatatlanul intézkedéseket kell hozni az európai katonai szembenállás szintjének csök­kentésére — a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik: ezeknek a javaslatoknak a meg­vizsgálását haladéktalanul meg lehetne kez­deni. Ebből a célból lehetségesnek tartják egy külön fórum összehívását az európai államok, az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Készek arra is, hogy további európai álla­mok bevonásával — a tárgyalási felhatalma­zás megfelelő megváltoztatásával — kibővít­sék a bécsi közép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások kereteit. Síkraszállnak a stockholmi konferencia el­ső szakaszának sikeres befejezéséért. V. El kell oszlatni az évek során felhalmozó­dott kölcsönös gyanakvást és bizalmatlansá­got, behatóan meg kell ismerni egymás gond­jait e kérdéssel kapcsolatban is. Európa és az egész világ biztonsága érdekében a katonai szövetségek katonai koncepcióinak és dokt­rínáinak védelmi jellegűekénk kell lenniük. A Varsói Szerződés tagállamai teljes, fele­lősséggel kijelentik,, hogy soha, semmilyen körülmények között, egyetlen európai vagy a világ más térségében levő állam ellen nem kezdeményeznek harci cselekményeket, ha őket sem éri agresszió. A tagállamok ugyan­ezen békés szándékoktól vezérelve tették meg javaslatukat a két katonai szövetség egyide­jű feloszlatására. Szövetségük védelmi jellegét hangoztatják a NATO tagállamai is. Ezért nem lehet aka­dálya a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet kölcsönös, jelentős csökkentésének Európában. A Varsói Szerződés tagállamai, amikor ezt a felhívást előterjesztik, semmilyen előzetes feltételt sem támasztanak a benne foglalt ja­vaslatok tárgyilagos megvitatásának megkez­désével szemben. Készek alkotó szellemben megvizsgálni a NATO tagállamai, a semleges és el nem kötelezett, a többi európai állam által előterjesztett más, ezzel kapcsolatos ja­vaslatokat is. (MTI)

Next