Népszava, 1986. június (114. évfolyam, 128–152. sz.)
1986-06-12 / 137. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ CSÜTÖRTÖK, 1986. JÚNIUS 12. ■ 114. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM ■ ÁRA 1.00 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA a Varsói Tanácskozó Befejezte munkáját Szerződés Politikai Testületének ülése 'Közlemény a tanácskozásról —■ Nemzetközi sajtókonferencia A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése szerdán délelőtt plenáris tanácskozással fejezte be munkáját. Az ülésen — amelyet Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román köztársasági elnök vezetett — Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka jelentést tett a főparancsnokság munkájáról, s erről a testület határozatot fogadott el. Ezután a résztvevő hét ország delegációinak vezetői aláírták a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO tagállamaihoz, valamennyi európai országhoz, az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének programjára vonatkozóan intézett felhívását. A dokumentumot bolgár részről Todor Zsivkov, csehszlovák részről Gustáv Husák, lengyel részről Wojciech Jaruzelski, magyar részről Kádár János, az NDK részéről Erich Honecker, román részről Nicolae Ceausescu, a Szovjetunió részéről Mihail Gorbacsov látta el kézjegyével. Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés légköre jellemezte. A kétnapos találkozó bizonyította a tagállamok nézetazonosságát az európai és a világpolitika megvitatott kérdéseinek megítélésében. A tanácskozásról közleményt adtak ki, amelyet a 3. oldalon közlünk. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete budapesti ülését követően a tagállamok küldöttségeinek vezetői: Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Államtanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára, Erich Honecker, az NSZKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára külön találkozót tartottak és szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytattak. Kádár János aláírja a dokumentumokat Fejér Gábor felvételei Hazánkba látogat a zimbabwei elnök Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Canaan Lodindo Banana, a Zimbabwei Köztársaság elnöke. Folytatódnak a központi fejlesztési programok Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban Tegnap az Ipari Minisztériumban sajtótájékoztatót tartottak, amelyen összegezték a VI. ötéves tervidőszak országos központi kutatásfejlesztési koncepcióját. Ádám Antal, a minisztérium főosztályvezető-helyettese a központi programok megvalósításában érdekelt kutatóintézetek, kutató-fejlesztő vállalat vezetői a programok irányítóinak társaságában az ipari tárca gondozására bízott hét országos programot értékelve megállapította, hogy összességében jól szolgálták az iparfejlesztés fő irányait. Az energiagazdálkodási, a gépgyártástechnológiai, a gépgyártás alkatrész- és részegységgyártási, a mikroelektronikai, a távközlési, a gyógyszer és növényvédő szer kutatás-fejlesztési programok megfelelően tükrözték a népgazdaság fejlesztésének súlypontjait. A középtávú energiagazdálkodási program elősegítette a nagy energiafogyasztó technológiák, rendszerek és a tömeges kisfogyasztók energiafelhasználásának csökkentését, emellett feltárt új energiaforrásokat is. A gépipari ágazat két programja, a hangsúlyt a technológia korszerűsítésére helyezve, a legkiemelkedőbb eredményeket a hidraulika, a pneumatika alkalmazása téren hozta, megfelelő támogatást nyújtva ezáltal a numerikus vezérlésű szerszámgépek széles körű alkalmazásához. Az elektronikai iparban megindított két program a mikroelektronikai lemaradásunk csökkentését, a távközlési pedig az elhanyagolt infrastruktúra színvonalának javítását célozta. A gyógyszerkutatások eredményeként az elmúlt öt évben 10 originális (eredeti) gyógyszer született meg, a növényvédőszerkutatás-fejlesztés pedig főként az intermedierek területén hozott eredményeket. A központi programok megvalósításának tapasztalatalatait összegezve megállapították,hogy mindenképpen pozitív hatást gyakoroltak a vállalatok és a kutatóhelyek közötti kapcsolatokra. A többcsatornás finanszírozási rendszer azonban nem segítette a programok gyors megvalósítását, ezért a mostani tervidőszakban az anyagi források koncentrálására törekednek. Kijelölt feladatokat, és nem intézményeket támogatnak. A VII. ötéves tervidőszakban folytatódnak a központi fejlesztési programok, az ipari tárca pedig 14 saját és 2 tárcaközi programot is indít. A sajtótájékoztatón a kutató-fejlesztő intézetek képviselői közül többen rámutattak, hogy a fejlesztési programok megindítása az előző ötéves tervidőszakhoz képest késik, pedig egy esetleges törés súlyos következményekkel járhat. Nagyon fontos a szellemi erők fokozottabb koncentrálása, a tehetséges kutatók energiáival való jobb gazdálkodás. O. S. A Varsói Szerződés tagállamaik FELHÍVÁSA A NATO TAGÁLLAMAIHOZ, VALAMENYNYI EURÓPAI ORSZÁGHOZ, AZ EURÓPAI FEGYVERES ERŐK ÉS HAGYOMÁNYOS FEGYVERZET CSÖKKENTÉSÉNEK PROGRAMJÁRA (rövidített szöveg) A Varsói Szerződés tagállamai úgy ítélik meg, hogy ma sokkal inkább, mint bármikor, a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a tényleges leszerelésre történő áttérésre, a háborús veszély elhárítását célzó határozott cselekvésre, konkrét intézkedésekre van szükség. Támogatják azt a programot, amelyet a Szovjetunió javasolt a nukleáris fegyvereknek és a tömegpusztító eszközök egyéb fajtáinak a XX. század végéig történő teljes és átfogó megsemmisítésére. A szövetséges államok síkraszállnak a leszerelés kérdésének komplex megközelítéséért, azért, hogy a tömegpusztító fegyverek felszámolását a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet jelentős csökkentése támaszsza alá. Európa atomfegyverektől való mentesítése mellett mind nagyobb jelentősége van a fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének az európai kontinens jelene és jövője szempontjából. Síkraszállnak azért, hogy a nukleáris leszerelést célzó konkrét intézkedéseket, a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentését kövesse az államok katonai kiadásainak megfelelő csökkentése. A Varsói Szerződés tagállamai mindezekből kiindulva, a tömegpusztító fegyverek megsemmisítését célzó program jelentős kiegészítéseként a következő javaslatokkal fordulnak minden más európai államhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához. 1. A Varsói Szerződés tagállamai az európai államok szárazföldi és harcászati csapásmérő légierőinek, valamint az Egyesült Államok és Kanada Európában állomásozó hasonló erőinek és eszközeinek lényeges csökkentését javasolják. A hagyományos fegyverzettel egyidejűleg csökkenteni kellene az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú hadműveleti-harcászati nukleáris fegyvereket is. A csökkentés érintené Európa egész területét az Atlanti-óceántól az Urálig. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentését Európában fokozatosan, egyeztetett időpontokban, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szintjén javasolják végrehajtani, anélkül, hogy bármely fél biztonságát megsértenék. A csökkentésre kerülő csapatokkal együtt leszerelnék azok fegyverzeteit és felszerelését, beleértve a nukleáris eszközöket. Első lépésként egyszeri kölcsönös csökkentést javasolnak oly módon, hogy egy-két év alatt a szembenálló katonai-politikai szövetséghez tartozó államok csapatainak létszáma mindkét részről 100—150 ezer fővel csökkenjen. Nagy jelentőségű ezen belül a harcászati csapásmérő légierő csökkentése. Rögtön ezután a Varsói Szerződés tagállamai — az Észak-Atlanti Szövetség országainak hasonló készsége esetén — készek további jelentős csökkentésre, amelyek eredményeként a 90-es évek elejére mindkét szövetség szárazföldi csapatai és harcászati csapásmérő légiereje a jelenlegi szinthez képest körülbelül 25 százalékkal csökkennének. Egy ilyen csökkentés mindkét oldalon több mint félmillió főt érintene. A két szövetség fegyveres erőinek és fegyverzetének jelentős mértékű csökkentése lehetővé tenné az összes többi európai állam bekapcsolódását is e folyamatba. A csökkentendő fegyverzetet és felszerelést az egyeztetett eljárások szerint kell megsemmisíteni vagy nemzetközi területeken tárolni. Az atomtölteteket meg kell semmisíteni. A haditechnikai eszközök bizonyos fajtáit — megállapodás szerint — békés célokra lehetne felhasználni. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet megfelelő csökkentésének eredményeként felszabaduló eszközöket nem szabadna új fegyverfajták létrehozására vagy más katonai célokra fordítani; ezeknek a gazdasági és a társadalmi fejlődést kellene szolgálniuk. A fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről szóló megállapodást aláíró államok kötelezettséget vállalnának, hogy a csökkentés övezetének határain kívül nem növelik szárazföldi erőiket és harcászati csapásmérő légierejüket. II. A Varsói Szerződés tagállamai a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének olyan rendjét javasolják kidolgozni, amelynek során csökkenne a váratlan támadás veszélye, és amely hozzájárulna az európai katonai-hadászati stabilitás, megszilárdításhoz. Ennek érdekében azt javasolják, hogy már a folyamat kezdetekor állapodjanak meg a két európai katonai-politikai szövetség harcászati csapásmérő légierejének jelentős csökkentéséről, valamint a két szövetség érintkezési vonala mentén levő csapataik összpontosításának mérsékléséről. Megállapodás szükséges a nagy hadgyakorlatok számának és méreteinek korlátozásáról, részletesebb információk kicseréléséről, a hadgyakorlatok idejére más térségekből Európába átcsoportosított erők és eszközök menynyiségéről, valamint egyéb, kölcsönös bizalomerősítő intézkedésekről. Elősegítené a bizalom erősítését és az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséhez kedvezőbb feltételek megteremtését olyan intézkedések végrehajtása, mint az atom- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozása a földrészen, a két katonai szövetség katonai tevékenységének fokozatos mérséklése, s a tagállamaik közötti együttműködés kialakítása a fegyverzetkorlátozás és leszerelés kérdéseiben. III. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése megbízható és hatékony ellenőrzés mellett valósulna meg, nemzeti technikai eszközök és nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. A felek megfelelő formákat alkalmaznának a kölcsönös bizalom erősítését szolgáló, a megállapodásokkal összhangban megvalósuló intézkedések ellenőrzésére. Az ellenőrzésre nemzetközi konzultatív bizottságot hoznak létre a NATO és a Varsói Szerződés, valamint az érdekelt más, semleges és el nem kötelezett európai államok képviselőinek részvételével. A nagy vasúti csomópontokon, repülőtereken és kikötőkben a nemzetközi konzultatív bizottság képviselőinek részvételével ellenőrzőpontokat létesítenének. IV. Az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésével kapcsolatos jelen javaslatok konkrét vita tárgyát képezhetnék az európai bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési konferencia második szakaszában. Ugyanakkor — abból kiindulva, hogy halaszthatatlanul intézkedéseket kell hozni az európai katonai szembenállás szintjének csökkentésére — a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik: ezeknek a javaslatoknak a megvizsgálását haladéktalanul meg lehetne kezdeni. Ebből a célból lehetségesnek tartják egy külön fórum összehívását az európai államok, az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Készek arra is, hogy további európai államok bevonásával — a tárgyalási felhatalmazás megfelelő megváltoztatásával — kibővítsék a bécsi közép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások kereteit. Síkraszállnak a stockholmi konferencia első szakaszának sikeres befejezéséért. V. El kell oszlatni az évek során felhalmozódott kölcsönös gyanakvást és bizalmatlanságot, behatóan meg kell ismerni egymás gondjait e kérdéssel kapcsolatban is. Európa és az egész világ biztonsága érdekében a katonai szövetségek katonai koncepcióinak és doktrínáinak védelmi jellegűekénk kell lenniük. A Varsói Szerződés tagállamai teljes, felelősséggel kijelentik,, hogy soha, semmilyen körülmények között, egyetlen európai vagy a világ más térségében levő állam ellen nem kezdeményeznek harci cselekményeket, ha őket sem éri agresszió. A tagállamok ugyanezen békés szándékoktól vezérelve tették meg javaslatukat a két katonai szövetség egyidejű feloszlatására. Szövetségük védelmi jellegét hangoztatják a NATO tagállamai is. Ezért nem lehet akadálya a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet kölcsönös, jelentős csökkentésének Európában. A Varsói Szerződés tagállamai, amikor ezt a felhívást előterjesztik, semmilyen előzetes feltételt sem támasztanak a benne foglalt javaslatok tárgyilagos megvitatásának megkezdésével szemben. Készek alkotó szellemben megvizsgálni a NATO tagállamai, a semleges és el nem kötelezett, a többi európai állam által előterjesztett más, ezzel kapcsolatos javaslatokat is. (MTI)