Népszava, 1987. május (115. évfolyam, 102–126. sz.)

1987-05-23 / 120. szám

2 Vranitzky sajtókonferenciája Washingtonban „Arra törekszünk, hogy továbbra is fenntartsuk a baráti kapcsolatot és az együttműködést az Egyesült Államokkal” — jelentette ki Franz Vranitzky osztrák kancellár Washingtonban tartott sajtókonferenciáján. A Waldheim-ügy kapcsán úgy vélekedett, hogy az amerikai hatóságok nem kívánnak változtatni döntésükön. Az osztrák elnököt azzal vádolják, hogy része volt a második világháború idején elkövetett bűnökben. A kancellár azt mondotta, hogy az amerikai hatóságok kezében nincsenek bizonyítékok, de az amerikai joggyakorlat a „közvetett szerepet” is alapnak tekinti a jogi eljáráshoz. Vranitzky ismét azt mondotta, hogy az osztrák népet felháborította a köztársasági elnök ellen irányuló amerikai lépés. Ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy ennek ellenére az államközi kapcsolatok fejlődni fognak. Ezt Reagan elnök is megerősítette találkozójukon. Francia—NSZK csúcs Fennmaradtak a nézetkülönbségek László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Párizsban úgy ért véget a kétnapos francia—nyugatnémet csúcsértekezlet, hogy a két fő kérdésben — a nukleáris leszerelés és a Közös Piac mezőgazdasági reformja ügyében — fennmaradtak a nézetkülönbségek a két ország között. Az Elysée-palotában tartott közös sajtóértekezleten Mitterrand francia elnök és Kohl nyugatnémet kancellár egyaránt reményüket fejezték ki, hogy a következő hetekben intenzív kétoldalú megbeszéléseken sikerül közös nevezőre hozni mindkét kérdésben Párizs és Bonn álláspontját. Mitterrand a sajtóértekezleten megerősítette, hogy Franciaország támogatja a „kettős nullamegoldást” vagyis azt, hogy a szovjet és amerikai rakétákat 500 és 5000 km hatótávolság között mind vonják ki Európából. Az elnök röviden, de határozottan elvágta azt a kérdést, amely Chirac miniszterelnök külön véleményét feszegette a rövid hatótávolságú rakéták dolgában. „Franciaország eddig is egy hangon beszélt és önök most is ezt hallották” — mondta. Kohl kancellár hangoztatta, hogy a Bundestag előtt kormánynyilatkozatban fogja közölni Bonn végleges álláspontját. A kancellár kifejtette, hogy az idei évet nagyon kedvezőnek tartja a rakétamegállapodás megkötésére, mert jövőre az Egyesült Államokban már teljes erővel folyik a választási hadjárat. Nagy nyomatékkal hangoztatta, hogy az NSZK nem a megállapodás akadályozására vagy halogatására törekszik, de korszakos jelentőségű döntésről lévén szó, bizonyos ideig eltart a megfontolás. Sajtóértekezlet a szovjet Afrika-politika célkitűzéseiről A Szovjetunió afrikai országokkal fenntartott kapcsolatrendszere a szovjet külpolitika egészének szerves részét képezi — jelentette ki Anatolj Adamisin szovjet külügyminiszter-helyettes pénteki moszkvai sajtóértekezletén. Hozzáfűzte, hogy Afrikában a szovjet külpolitika ugyanazokat a célokat követi, mint más földrészeken, vagyis az együttműködésre, a feszültség csökkentésére, a népek önrendelkezési jogának elismerésére irányul. Adamisin kitért arra is, hogy miképpen nyilvánul meg e területen a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folyamat, mindenekelőtt a realista hozzáállásban és a dinamizmusban, s forradalmi átalakulást élő országok belső igényeinek fokozottabb figyelembevételében. A Szovjetunió az afrikai problémák politikai megoldása mellett van. Ugyanakkor a másik fél csak az erő nyelvét ismeri. Ilyen körülmények között a Szovjetunió az ENSZ alapokmányával összhangban segítette és a jövőben is segíteni fogja az Afrikai Nemzeti Kongreszszust, a SWAPO-t, valamint a „frontországokat” — állította meg Adamisin. Az új politikai gondolkodás az afrikai országok gazdasági elmaradottsága felszámolásának egyik fontos tényezője — fejtette ki a sajtóértekezleten részt vevő Anatolij Gromiko, az SZTA Afrikai Intézetének igazgatója. A jelenleg nyújtott gazdasági segítség nem elég, többszörösére lenne szükség. Erre viszont csak a fegyverkezési kiadások csökkentésével nyílik lehetőség. (MTI) Perzsa-öböl Washington vállalja a kuvaiti tartályhajók védelmét Richard Murphy amerikai külügyi államtitkár kijelentette: az Egyesült Államok mindenképpen vállalja, hogy nemcsak fenntartja katonai jelenlétét a Perzsa-(Arab) - öbölben, hanem a két ország közötti megállapodás alapján amerikai zászló alá helyez 11 kuvaiti tartályhajót és gondoskodik katonai védelméről is. Weinberger hadügyminiszter közben jelezte: az Egyesült Államok légifedélzetet biztosít majd az öbölben lévő hajóinak. Erről valószínűleg már a jövő hét elején megszületik a döntés. A repülőgépek egy, az öböl bejáratának közelében tartózkodó repülőgép-hordozóról felszállva fedeznék a hajókat. Reagan elnök megismételte, hogy az Egyesült Államok fenntarja katonai jelenlétét a Perzsa-öböl térségében. A Stark amerikai fregatot ért véletlen iraki támadás halottainak emlékére a floridai Mayport haditengerészeti támaszponton tartott gyászszertartáson az elnök azt mondta, hogy ezzel „a békét, az Egyesült Államok biztonságát és szabadságát” védelmezik. A Fehér Ház most igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, hogy a katonai jelenlét fenntartása nem jelent megnövekedett kockázatot, különösen nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok háborúba keveredhet Iránnal, ha az amerikai zászló alatt hajózó kuvaiti tartályhajókat esetleg támadás érné. Murphy amerikai külügyi államtitkár erre a lehetőségre utalva fenyegetően szólt egy Irán elleni esetleges amerikai katonai akció lehetőségéről. A Fehér Ház szóvivője, Martin Fitzwater most az elnök kíséretében utazó újságíróknak azt mondotta, hogy a külügyi államtitkár „nem kapott felhatalmazást” ilyen kijelentésekre. A Stark amerikai fregatt ellen intézett iraki támadás kivizsgálására már a hét végén Bagdadba utaznak amerikai megbízottak. Az iraki kormány kész fogadni az amerikai küldöttséget, s az előzetes közlések szerint lehetővé teszi, hogy az amerikaiak találkozzanak az akciót végrehajtó pilótával. Lövedékek találtak egy 1459 tonnás katari teherszállító hajót péntekre virradóra a Perzsa-öbölben. A személyzet három tagja súlyosan megsérült. A hírt a Lloyd’s hajózási biztosító társaság jelentette be. Egyelőre nem tudni, kik támadták meg a katari hajót. (Reuter, AFP, MTI) Csapatkivonás Mongóliából Júniusban kivonják Mongóliából az ott állomásozó öt szovjet hadosztály egyikét — jelentette be pénteken Tokióban Mangalin Dügerszüren mongol külügyminiszter, a nemzetközi sajtó számára tartott tájékoztatón. A szovjet csaptok kivonását az ázsiai—csendes-óceáni térség biztonsági helyzetében bekövetkezett javulás teszi lehetővé — indokolta a döntést a mongol miniszter, aki a japán—mongol diplomáciai kapcsolatok felvételének 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vesz részt. (MTI) Nemzetközi hírek # Az SZKP KB PB pénteki ülésén a szovjet Minisztertanács munkájának tökéletesítéséről, az alkoholizmus elleni küzdelem menetéről tárgyaltak, megállapítva, hogy a hatékony gazdaságirányítási rendszer megteremtése még nem fejeződött be. # Genfben ezen a héten folytatódtak a tárgyalások az űr- és nukleáris fegyverzetekről folyó szovjet—amerikai megbeszélések mindhárom tárgyalócsoportjában. A TASZSZ jelentéséből kitűnik, különösen intenzív munka folyt a közepes hatótávolságú rakéták kérdésével foglalkozó csoportban. A kelet—nyugati űregyüttműködés fő akadálya továbbra is az a tilalom, amelyet az USA a szocialista országokba irányuló technológia exportjára bevezetett — hangsúlyozta Genfben Dunajev. A Szovjetunió Űrtechnikai Főigazgatóságának, a Glavikozmosznak a vezetője nyugati üzletemberekkel és kormánytisztviselőkkel folytatott megbeszéléseket a szovjet űrtechnika kereskedelmi hasznosításának lehetőségeiről. Az SDI-program keretében újabb kísérletet hajtottattak végre az Egyesült Államokban. Az új-mexikói White Sands kísérleti telepen ezúttal a hang sebességénél háromszor gyorsabban haladó lövedéket lőttek ki. Beszélgetés a japán DÖMÉM alelnökivel A SZOT elnökségének meghívására e héten japán szakszervezeti küldöttség járt hazánkban. A Japán Munkásszövetség (DÖMÉI) a Szakszervezeti Főtanács (SOHYO) után a legnagyobb szakszervezeti szövetség a szigetországban: 2,2 millió tagja van (a SOHYO-nak 4,4 millió). A legrégebbi szakszervezet, elődjét, a Yuai-kait 1912-ben alapították, 1921-ben vette fel a DÖMÉI nevet. 29 szakmai szervezetet tömörít, 47 területi szerve működik az egyes megyékben, tagjainak nagy többsége (mintegy 2 millió) a magántőkés vállalatokban dolgozó munkás. A delegációt Haruki Simizu, a DÖMEI alelnöke, a Japán Autóipari Dolgozók Szakszervezetének (Jidosha Koren) elnöke vezette. Vele beszélgettünk a japán szakszervezeti mozgalomról, a japán munkások életéről. — Mi volt a magyarországi látogatásuk célja? — Ez az első alkalom, hogy a DÖMÉI hivatalos küldöttsége a magyar szakszervezetek vezetőségének meghívására látogatást tett Magyarországon. Hivatalos kapcsolatfelvételnek tekintjük az utunkat. Ebből következően látogatásunk fő célja az volt, hogy tárgyaljunk a kapcsolatok bővítésének, mélyítésének, rendszerességének lehetőségeiről. Meghívást is hoztunk magunkkal, a Japán Munkásszövetség Központi Tanácsa meghívta a magyar szakszervezetek képviselőit, így remélhetőleg mihamarabb Japánban tudjuk folytatni az értékes eszmecserét. — Tehát elégedett a látogatással, a megbeszélések eredményeivel? — Teljes mértékben. Rövid itt-tartózkodásunk alatt nagyon szigorú programunk volt, több megbeszélést tudtunk folytatni, s üzemben is tettünk látogatást. Talán egyetlen bánatunk, hogy vidékre nem jutottunk el, de a három napba ez már nem fért bele. A SZOT vezetőivel folytatott tárgyalásainkon mintegy következő lépésként javasoltuk, hogy ne csak az országos szövetség szintjén bővítsük kapcsolatainkat, hanem szakmai szervezetek is törekedjenek az együttműködésre. Ezzel a magyar szakszervezeti vezetők is egyetértettek. — Melyek a japán szakszervezetek legfontosabb törekvései? Milyen főbb folyamatok zajlanak most a japán szakszervezeti mozgalomban? — Törekvéseink sorából kiemelkedik a széttagolt japán szakszervezeti mozgalom egységesítése. Azon dolgozunk a SOHYO-val, és a harmadik nagy országos szervezettel, a Független Japán Szakszervezeti Szövetséggel .(Csuricu Koren, 1,5 millió tag , sz.L), hogy az ősz folyamán megtartsuk az egyesülési kongresszust. A SOHYO elsősorban az állami vállalatok dolgozóit tömöríti, a Csurka Roren és a mi tagságunk zöme a magánkézben lévő cégekből kerül ki. Elvi nézeteltéréseinket sikerült elsimítani, így úgy érzem, minden akadály elhárult az egyesülés útjából. Milyen elvi nézeteltérésre gondol? — Elsősorban a termelés fokozásával, az árak csökkentésével és a minőség növelése területén alakultak ki véleménykülönbségek. Ezekben a kérdésekben sikerült közös platformot kidolgozni. A másik lényeges különbség abból adódik, hogy más-más párt politikai irányításával működünk: a SOHYO a Szocialista Párttal, mi pedig a Demokratikus Szocialista Párttal dolgozunk együtt. Tehát közös álláspontot dolgoztak ki a lényeges célkitűzéseket illetően. Melyek ennek a legfontosabb elemei? — Az új, egységes szakszervezeti központ egyelőre csak a magánvállalatok dolgozóit tömöríti. Ez azt jelenti, hogy az új szervezetnek mintegy 5,5 szervezett dolgozó lesz tagja. A DÖMEI és a Csurku Roren megszűnik, a SOHYO tagságából pedig a kisebb rész, a magánvállalatok dolgozói lépnek be. Három év múlva olvad be a tervek szerint a SOHYO teljes tagsága. Közös álláspontunk lényege az, hogy a japán szakszervezeti mozgalom mostani tagolódásának kialakulása, tehát az ’50-es évek eleje óta gyökeresen megváltoztak a gazdasági viszonyok Japánban, s velük együtt alakult át teljes mélységében az emberek felfogása, gondolkodásmódja. Ezeket kell figyelembe venni egy új szakszervezeti orientáció kidolgozásakor, a munkakörülményekkel, a bérkérdésekkel kapcsolatos feladatok kialakításakor. Milyen gondok foglalkoztatják most elsősorban a japán dolgozókat? — A gondok azokban az iparágakban jelentkeznek, amelyek exporttal foglalkoznak. A yen felértékelésével ugyanis e cégek meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek. Viszonylag nagymértékű foglalkoztatáscsökkenést kellett végrehajtani. Adataink szerint a munkanélküliség országosan egyelőre 3 százalékos. Az export-iparágakban dolgozók gondja így fogalmazható meg: alkalmazásuk tartós-e, vagy sem, részleges munkaidőben kell hogy dolgozzanak-e, vagy nem. A vállalatok leépülési folyamata megkezdődött, néhányat már fel is kellett számolni. Mi lesz a dolgozókkal, ha megszűnik a munkahelyük — ezek a főbb gondjaik. Az importanyagokkal működő gyárak helyzete valamivel könnyebb. Vannak-e a szakszervezeteknek elképzelései a foglalkoztatottság megőrzésére? — A mi véleményünk szerint a kérdés megoldásának kulcsa a kormány kezében van. Mindenesetre, mindenkinek biztosítani kell a munkanélküli segélyt, mint átmeneti megoldást. Ugyanakkor a kormánynak következetes, tervszerű, jól átgondolt beruházási politikát kell folytatni mind az állami, mind a magánszektorban. A mi feladatunk, tehát a szakszervezetek hozzájárulása az, hogy ennek megoldását szorgalmazzuk, s a helyi viszonyoknak megfelelő konkrét javaslatokat tegyünk a kormány elé. Az ország gazdasági helyzetének stabilitását szerintünk a kormánynak kell biztosítani, ő van hivatva a fejlődést előmozdítani. Mégpedig mindenekelőtt az ország belső szükségleteire való termelés szorgalmazása- SZOMBAT, 1987. MÁJUS 23. NÉPSZAVA Abu Ijád sajtókonferenciája a Magyar Sajtó székházában Abu Ijád, az El Fatah elnökhelyettese, Jasszer Arafat legközelebbi munkatársa, a Palesztina Felszabadítás: Szervezet vezető személyisége, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására tartózkodik Magyarországon, tegnap sajtókonferenciát tartott a Magyar Sajtó székházában. Abu Ijád bevezető nyilatkozatában és az újságírók kérdéseire adott válaszaiban elemezte a Palesztinai Nemzeti Tanács (parlament) algíri, 18. ülésszakának eredményeit, a palesztin mozgalom helyzetét és problémáit, és méltatta a Magyar Népköztársaságnak a közel-keleti válság rendezésével, elsősorban a palesztin probléma megoldásával kapcsolatos következetes, elvi politikáját. A politikus elmondotta, hogy a Budapesten megvitatott kérdésekben teljes nézetazonosság alakult ki. Mind mozgalma, mind pedig Magyarország következetesen támogatja a válság rendezésére hivatott nemzetközi konferencia összehívásának gondolatát. Ez az álláspont egyre inkább elfogadottá válik. Ezt tapasztalta Pekingben is, ahol budapesti látogatása előtt járt. Ugyanakkor az izraeli belpolitikai életben is tapasztalhatóak békésebb hangok. Abu Ijád elmondta, hogy a mozgalom arab együttműködést kíván kialakítani a legfontosabb célok érdekében, ezért támogatja a közeljövőben összehívandó arab csúcsértekezlet gondolatát, Szíriának pedig értésére adta, hogy a PFSZ kész felújítani részvételét az úgynevezett „Szilárdság Frontjában”. A politikus részletesen foglalkozott a leendő nemzetközi békekonferencián kívánatos palesztin képviselet problémáival. Elmondta, hogy ez ügyben egységes arabközi álláspont alakult ki, négy-öt arab állam vezetői azonban másként is nyilatkoztak. Mint hangsúlyozta: nyíltam, nyilvánosan tisztázni kell ez utóbbiak álláspontját. A libanoni parlament csütörtöki döntését, amellyel „törvénytelennek” minősítette a palesztinok libanoni tartózkodását — ugyancsak törvénytelennek nevezte. Libanon, mint állam nem létezik, „parlamentje” is egyik, vagy másik csoport, erőtömörülés érdekeit fejezheti ki csupán. Lehet, hogy ezek a keresztények, lehet, hogy a síiták, lehet, hogy a szunniták. A palesztinok libanoni státusát egyébként a kairói arab csúcsértekezleten szabályozták, ezen változtatni is csak arab csúcsértekezleten lehet, vagy pedig olyan kétoldalú megállapodással, amelyben részt vesz a „másik érdekelt”, a palesztin fél is. A PFSZ egyelőre vár, nem vesz, nem vehet tudomást erről a határozatról. A Népszava munkatársának kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a Palesztinai Nemzeti Tanács létrehozott egy bizottságot, amelynek az a feladata, hogy előkészítse a történelmi kibékülést azokkal a palesztin erőkkel, amelyek kívül maradtak az Algírban létrejött egységen. Egyes becslések szerint a ,,kívülrekedtek” a palesztinok 20 százalékát képviselik, mások szerint legfeljebb 1 százalékát. Abu Ijád az izraeli kormányzaton belül kirobbant válságot fontosnak minősítette, hangoztatva, hogy Peresznek a nemzetközi konferencia elfogadását hangoztató álláspontja mögött ott áll a megbékélés, a palesztinokkal való kiegyezés híveinek tábora, amely ha lassan is, de mégiscsak szélesedik és erősödik. (krajczár) Közel-keleti békeértekezlet• Szovjet-amerikai konzultációk kezdődnek „semleges területen” Richard Murphy külügyi államtitkár Washingtonban kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió álláspontja az utóbbi időben „közelebb került” a közel-keleti békeértekezlet megítélésében, és hamarosan szovjet személyiségekkel tárgyalásokat kezd egy ilyen tanácskozás összehívásának lehetőségéről. Hozzátette, hogy a megbeszélések már a jövő hónapban megkezdődhetnek, valamilyen „semleges területen”. Az amerikai politikus a Perzsa (Arab-) öböl térségében tett látogatásáról számolt be sajtóértekezletén. Murphy a térség hét országában járt, s az ottani arab országokat arról igyekezett meggyőzni, hogy a Teheránnak ígért nagyszabású amerikai fegyverszállítások ellenére ők is számíthatnak az Egyesült Államok támogatására. (TASZSZ, Reuter, AFP)