Népszava, 1990. május (118. évfolyam, 101–126. sz.)

1990-05-19 / 116. szám

NÉPSZAVA 199­0. MÁJUS 19., SZOMBAT Család, otthon, kedvtelés Mától a horgászévad A sok panasz és sirám elle­nére is az éves országos hor­gászeredmények azt mutat­ják, hogy a magyar tenger még ma is a legkedveltebb és a legtöbb élményt nyújtó horgászvizünk. Nem vélet­len, hogy a horgászszövetség évek óta kemény harcot folytat a Balaton horgászke­zelésbe vételéért. Valóban megfontolandó, hogy a hazai idegenforgalmi és üdülési alapbázisként elismert nagy tavunkat halgazdaságnak kell-e tekinteni, vagy pihe­nési, üdülési célra kell-e hasznosítani. Mindettől függetlenül az illetékes horgászati és halá­szati szervek féltő gonddal őrzik a tó halállományát. Az ívás, a szaporodás zavarta­lanságának biztosítása érde­kében már évtizedek óta áp­rilis 20-tól május 20-ig tilos a Balatonon a halfogás. A pontos rendelkezés szerint ez a tilalom kiterjed a Balaton­ra és vízrendszerére, vala­mint a Zala folyóra, a torko­lattól a balatonhídvégi hídig terjedő szakaszra. További­ szigorítás, miszerint a bala­toni akadékon, a balatoni be­­folyók torkolatánál és a be­folyókon (kivéve a Zala fo­lyót) a torkolattól számított 2 km-es szakaszon ez a tila­lom már március 1-jétől ér­vényben van. Ez alatt az „általános tila­lom” alatt a parton vagy a vízen horgászfelszereléssel való tartózkodás és az ívás­nak bármilyen módon törté­nő zavarása — beleértve az etetést is — tilos. Az élet, a gyakorlat beiga­zolta, hogy ezek a megköté­sek nagyon is indokoltak. A tilalmi rendelkezések mellett van azonban egy rendkívül lényeges enyhítő előírás, nevezetesen, hogy „a Balatonon és vízrendszerén a pontyra nincs faj szerinti tilalom”. Ez pedig azt jelen­ti, hogy míg az ország vala­mennyi természetes vizén a pontyfogás május 2-től jú­nius 15-ig tilos, a magyar tengeren az általános tila­lom letelte után a horgászok már vidáman kergethetik a legkedveltebb hazai horgász­zsákmányt, az aranyhasú potykát. További könnyítés, hogy a tilalmi idő kezdetét és végét minden évben a munkaszü­neti napokhoz igazítják, hogy a hét végi pihenőnapo­kon ne érje korlátozás a hor­gászt. Az idén például a ti­lalom csak május 18-ig tar­tott, ma már kezdődhet a nagy balatoni horgászévad. Nagy Miklós Halló, itt a bio! Csiszlerné csipkebora Jó biokertészkedő ötleteket vetett papírra Csiszler Jó­­zsefné mikekarácsonyfai ol­vasónk. Azt ajánlja, hogy ta­vasszal senki ne szórja tö­ményen a földre a csirketrá­gyát, mert az bizony „éget", ő összegyűjti egy hordóba, annyi vizet önt rá, hogy az ellepje, hat napig így hagy­ja, majd ezzel öntözi a szőlő és a vetemények tövét. Üde, friss, fényes lesz a zöldfélék levele. Télen már bővebben lehet kihordani a baromfi­­trágyát a földre. A hó és eső­re bemossa a talajba. Kedves olvasónk is jó ha­szonnal alkalmazza a kárte­vők ellen a csalánlét. Azzal permetez. Receptként ajánlja a csip­kebogyó sokféle felhasználá­sát. Nemcsak lekvárt és teát lehet készíteni belőle, hanem finom bort is. „Leszedjük a hecsedlit, a két végén levágjuk és meg­mossuk. Hordóba rakjuk, hi­deg vizet és ízlés szerint cuk­rot adunk hozzá. Minél több a gyümölcs, annál erősebb, finomabb lesz a bor. Mikor kiforr, olyan lesz a színe, mint a narancs héja.” Csiszler Józsefnétől mást is tanulhatunk. Leírja, hogy a környezet legnagyobb cso­dálkozására mostanában a demizsonokat tejeszacskóból készült „ruhával” fonja be. Sokkal jobb, mint a fűzfa­vessző — írja —, mert nem törik, nem akad a ruhákba, harisnyákba. És ezzel is spó­rol az ember. „A kimosott, megszárított tejeszacskókat ujjnyi széles csíkokra vágom, összevarrom és körbehorgo­­lom vele az üveget. Az alján kezdem a munkát, közben az üveget gyakran beleteszem, hogy biztosan passzoljon. Szükség szerint szaporítom, vagy fogyasztom. A fület drótból tekerem az üveg nyakára, és alakítom ki a fo­góját, majd azt is behorgo­lom. Ezek pénzmegtakarító dolgok, én bizony ebből még lábtörlőt és szatyrokat is ké­szítek.” Várjuk kedves olvasónk leveleit, ötleteit, s mi igyek­szünk az Agrotek, a Hermes, a Mezőgazdasági Kiadó és a Vetőmag Vállalat ajándékai­val kedveskedni önöknek azért, hogy megosztották ve­lünk tapasztalataikat. L. . Receptpályázatun­kra érkezett Eszter-receptek Majosházáról Nagyon tudok örülni, ha ol­csó és ízletes, ráadásul mu­tatós is az étel. Kis pepecse­lés az egész — mondja a fér­jem, és pillanatok alatt el­tünteti a főztömet. Sonkás gombóc. 50 dkg sonkát és 4—5 db zsömlét kockára vágunk, majd leönt­jük 6 dkg forró zsírral. Az­után elkeverünk 12 és fél dkg lisztet 8 tojás sárgájával, fél liter tejjel, kevés sóval és apróra vágott petrezselyem zöldjével. Mindezt összeve­gyítjük a sonkás masszával és fél órát pihentetjük, majd gombócokat formálunk be­lőle és sós vízben kifőzzük. Vajban pirított morzsában hempergessük meg. Külön is, bármilyen főzelékhez is ad­ható. Rántott sonkás zsemle. A sonkát a zsíros résszel együtt egészen finomra vágjuk, s körülbelül 1 levesestányérra valót összekeverünk 3 db to­jással, kevés finom morzsá­val és csipet borssal. Ezután zsemleszeleteket mártunk tejjel elhabart tojásba, vi­gyázva, hogy szét ne essenek, majd megkenjük őket a son­kás morzsával, meghintjük morzsával és forró olajban szép sárgára sütjük. Spenótgaluska: 1­2 kg spe­nótot nyersen ledarálunk, majd 2 dkg lisztet 3 dkg vaj­ban vagy olajban megpáro­lunk. 5 db tejbe beáztatott zsemlét kevés apróra vágott petrezselyemmel együtt 3 dkg vajon szintén kissé meg­párolunk és megsózzuk, meg­borsozzuk, aztán összekever­jük a spenóttal. Kanállal ga­luskákat szaggatunk belőle forrásban levő sós vízben, esetleg vegetás zöldséglében. Amikor kiszedjük a főzőlé­ből, forró vajban megforgat­juk, reszelt sajtot, illetve ke­vés pirított morzsát szórha­tunk rá. Parfé: 12 meghámozott al­mát péppé főzünk 28 dkg cu­korral, egy citrom tevével és reszelt héjával. Levéve a tűz­ről belekeverünk 4 tábla pi­ros zselatint, amit előtte víz­ben feloldunk, formába téve mélyhűtőben megfagyaszt­juk, és vaníliás-cukros tej­színhabbal bevonva tálaljuk. Fazekasné Horváth Eszter Majosháza Otthon jobb Azok között, akik a gondo­lat megfejtését V. 28-ig be­küldik a Népszava Kiadó Vállalat címére (1964 Buda­pest, Postafiók 32.), könyv­jutalmat sorsolunk ki. Május 5-i — Értékítélet — rejtvényünkre 476 e helyes megfejtés érkezett, mely a következő: Csak a valódi az, amelyért a világon fáradozni érdemes. A könyveket nyerték: B. Heppes Krisztián, Silinger 36­­zsefné, Sándor Borbála, Tö­rök Antalné budapestiek, Bá­­csa Antalné Szolnok, Berecz Sára Hajdúdorog, Galambos Zoltán Ózd, Gulyás Tibor Csongrád, Mihályi Sándor Kapuvár, Minda Balázsné Pusztaszabolcs, Molnár Fe­­rencné Sásd, Nagy Ferencné üllő, Németh János Komá­rom, Petruska József Csorna, Szarvas Mária Törökszent­­miklós, Vonya Lajosné Kis­kunhalas. A könyveket postán küld­jük el. Az orvosbogár nyomoz A múlt télen igen kacifán­tos bűntény tartotta izga­lomban a bogárvilágot: egyugyanazon a napon va­laki ellopta a szűcsbogár összes kesztyűjét és bun­dáját, elvitt a méhészbo­gártól tíz csupor mézet, a vincellérbogártól meg el­­gurigatott húsz hordó bort. A rendőrök szálldostak erre, futkostak arra, ám csak nem tudták kideríte­ni, ki tehette mindezt. Rá­adásul az összes hírhedtebb bandita tisztázta magát: a bábrabló, a csigarabló és a hernyórabló aznap is há­­lórékliket kötögetett az át­­nevelőtáborban, a csem­pészdarázs külföldön tar­tózkodott, a tavaszi úton­álló pedig télen sosem szo­kott „dolgozni”. Nem sok­ra mentek a helyszínen ta­lált láblenyomatokkal sem , nem szerepeltek a bűn­ügyi nyilvántartóban. Már-már úgy tűnt, hogy sosem lesz meg a tolvaj, mikor a rendőrség legfia­talabb hadnagya, az orvos­bogár kigondolt vala­mit ..., fűnek, fának, bo­gárnak elhíresztelte, hogy influenzás lett, s hozzá prüszkölt, krákogott, szipá­­kolt is, ahogy az dukál! Amikor aztán már szépen elterjedt a betegsége híre, hirdetést adott föl a „Sze­rencsés Bogarászó”-ban. Influenzám kikúrálása céljából sürgős szükségem lenne meleg szőrmékre, mézre és egy kis itókára. Aki mindezt a rendelkezé­semre bocsátja, annak jól megfizetek. Cím: Bükkfa u. 3., IV. ág, 15. fügy. Ezután ágyba bújt, és várta, hogy ki kopog be hozzá ... Nem is kellett so­káig várakoznia: hamaro­san megjelent a fináncbo­gár mindennel, amit csak kért: bundával, mézzel, ba­rikával. No, de ekkor nyomban kipattant az ágyból az or­rosbogár, s alaposan meg­nézte a fináncbogár lábait — olyan alaposan, hogy mindjárt bilincset is kat­tintott rájuk! így aztán az ügy lezárult: a szűcsbogár, a méhészbo­gár és a vincellérbogár visszakapta jogos tulajdo­nát, az orvosbogarat kitün­tették a Tapló Érdemrend arany fokozatával, a finánc­bogár meg már a követke­ző naptól pelenkákat stop­polt az átnevelőtáborban. Alzy Erika Rajz: Görög Júlia Együlé­ses szovjet űrhajó, vele re­pült Gagarin Színész Vándor)^ Oxigén és jód | Ritka Többülé­ses szov­jet űr­hajó ~W~ A holdprogram­ban résztvett amerikai űrhajó Balti nyelv Kagyló­l°j Dtáli sport­egylet Mozgás lendülete A csáp vége! NB l­es Zokog T” Az SZTK elődje Liter ~y~ Omszk folyója Szejm. hang Kiütés jele Kétsze­mélyes amerikai űrhajó­típus Űrhajók A rejtvényben megfejtett négy űrhajó nevét küldjétek be levelezőlapon, V. 28-ig! Címünk: Népszava Kiadó Vállalat, 1964 Budapest, Pos­tafiók 32. Május 5-i — Ehető gombák — gyermekrejtvényünkre 389 helyes megfejtés érkezett, mely a következő: csiperke, vargánya, rókagomba. A könyveket nyerték: Fal­­kay Viktor, Horváth Katalin, Ordasi Szandra budapestiek, Herman Ottó raj Tiszacsege, Karóczkai István Kenézlő, Kovács István Kiskunlachá­­za, Lenkey Nóra Debrecen, Lisztes Zoltán Berettyóújfalu, Péter Hajnalka Várpalota, Supán Brigitta Ugod. A könyveket postán küld­jük el. Néhány fortély A gyertya csepegése megszű­nik, ha meggyújtása előtt egy órára sós vízbe tesszük. Ha a folyékony viaszba egy kevés sót hintünk, élénkebb fénye lesz. Ha a cipzár akadozik, haj­lakkal szórjuk be, de előbb nyissuk ki és a hozzá tartozó anyagrészeket takarjuk le. A cipzár újból könnyen le- és felhúzható lesz. A műanyagot és a viaszos­vásznat varrógéppel is lehet varrni, ha az anyagot felül és alul egy papírcsíkkal együtt varjuk és utána letép­jük. A megtört bőrt felfrissít­jük, ha egy kevés lenolajat felforralunk és lehűtés után azonos mennyiségű ecettel elkeverjük. A bőrt az oldat­tal erősen bedörzsöljük. Mézkúra A méz gyógyító hatását már időszámításunk előtti 2700- ban feljegyezték, sok esetben orvosságként említve. A gyógyszerészetben a XVI. századtól a receptgyűj­temények a mézet 23 készít­mény alkotórészeként tün­tették fel. A méz lerövidít­­heti a kezelési időt, hatéko­nyabbá teszi a gyógyszerek felszívódását, csökkenti azok mellékhatását, sőt növelheti a szervezet gyógyszertűrő ké­pességét. Mi teszi sokrétűvé e termé­szetes anyagot? Az a megkö­zelítőleg 70-féle komponens, amelyeknek biológiai értéke van. Gyógyhatása ezért több­irányú: leggyakrabban táp­láló, erősítő, élénkítő, csíra­ölő, sejtépítő és vérzéscsilla­pító tulajdonságok észlelhe­tők. A méz sokféle összete­vőjéből szervezetünk a vita­minokat, a fertőtlenítő és baktériumszaporodást gátló anyagokat, nyugtató, hashaj­tó, hasfogó komponenseket, valamint az antibiotikumo­kat hasznosítja. Ezekből kö­vetkezik, hogy az időszakon­kénti rendszeres fogyasztás kedvezően befolyásolja a lég­úti bántalmakat, hűlést, orr- és arcüreggyulladást, hörghu­rutot (egyes belgyógyászati betegségeket), gyomorhuru­tot, epe- és májzavarokat, szívproblémákat, fizikai le­romlást, pszichés levertséget, étvágytalanságot. Egy-egy mézkúra előtt cél­szerű megméretni szerveze­tünk cukorszintjét, mert a méz a cukorbetegeknek nem jó. Dr. Soproni László 13

Next