Népszava, 1990. június (118. évfolyam, 127–152. sz.)

1990-06-22 / 145. szám

fia­lau a külföldre utasoknak Franciaország és Spanyolország Utazásra készülő olvasóinknak a legnagyobb gondot a szűkös valutaellátás jelenti. Ez derül ki azokból a tele­fonokból, amelyeket naponta kapunk. Olvasóink első­sorban az iránt érdeklődnek, milyen formában lehet a hivatalos, 50 dolláros kereten felül valutához jutni. So­rozatunkban - a Jugoszláviáról és a Görög-, Török­országról szóló információk között - szerepelt, hogy személyenként 800-1000 forint értékű valutát lehet ki­váltani, üzemanyagra. Sokan úgy értelmezték, hogy ez a lehetőség bármilyen utazáskor igénybe vehető. Fel­hívjuk figyelmüket, hogy ezt az összeget az IBUSZ Rt. - saját valuta keretéből - csak azoknak a magyar tu­ristáknak biztosítja, akik az utazási iroda ajánlataiban szereplő, főként tengerparti apartman házakban kíván­nak nyaralni, és a helyszínre egyénileg, saját kocsijuk­kal utaznak. Sorozatunkban ezúttal a Franciaországba és Spanyol­­országba készülőknek igyek­szünk hasznos információkat nyújtani. Franciaországba vízum szükséges, ennek beszerzésé­re minimum három hetet kell számolni. (A francia ví­zum a 26 éven aluli fiatalok és a sportolók számára in­gyenes.) A beutazáshoz azon­ban ez még nem elegendő, a francia hatóságok ragasz­kodnak ahhoz, hogy az or­szágba csak érvényes me­netjegyekkel, szállással, il­letve kellő mennyiségű pénz­zel rendelkező turisták lép­hessenek. A meghívólevéllel utazóknak is hivatalosan bi­zonyítaniuk kell, hogy ven­déglátóik gondoskodnak majd róluk. (A polgármeste­ri hivatal­ hitelesíti a meghí­vólevelet.) Az autósoknak a jármű biztosítását és az üzemanyagköltség fedezetét is igazolniuk kell. Franciaország meglehető­sen drága a magyar átlagtu­rista pénztárcájának. Szál­lást — bár Párizsban példá­ul csaknem másfél ezer szál­lodát tartanak nyilván — nem könnyű kapni. Nem kell megijedni attól, ha nem pont a belvárosban található a szállodánk, így olcsóbb, s metróval vagy más tömeg­­közlekedési eszközzel csak­nem mindenhová rövid idő alatt el lehet jutni. A metró­ra érdemes 10 jegyből álló bérletet venni. Autóval nem tanácsos­ a városban közle­kedni, célszerűbb a bizton­ságosan őrzött parkolókban hagyni, mert másutt könnyű préda a tolvajoknak. A megengedett maximális sebesség autópályán 130 km óra, alacsonyabb rendű uta­­kon 90 km óra, városban 60 km óra, a biztonsági öv hasz­nálata kötelező. Az önkiszol­gáló benzinkutaknál valami­vel olcsóbban tankolhatunk, az autópályákon drágábban. Segélyszolgálatot az Automo­bile Club de France nyújt, hívószáma: 05-05-05-24. Igénybevételéért minimum 400 frankot kell készpénzben fizetni. Ha az autópályán romlik el a kocsi, a segélyhí­váskor a telefon gombjának megnyomásakor csak a „Panne” szót kell bemonda­ni. Majdnem minden autópá­lya segélyszolgálata elfogad­ja az autóklubok által kiál­lított AIT-hitelleveleket. Az országban nagyon jó a vasúti közlekedés is, járnak a TGV szupergyorsvonatok, igaz, a menetjegyek ára meg­lehetősen borsos. Népszerű program Párizs mellett a versailles-i kastély meglá­togatása. Bejutni azonban nem könnyű, mert igen nagy az érdeklődés, naponta több­órás várakozásra kell számí­tani. A magyar turisták szá­mára bizonyára a trianoni kastély megtekintése is él­ményt jelent — a belépőjegy 40 frank körüli áron kap­ható. Aki nem teljes ellátást biztosító utazáson vesz részt, vigyen magával hosszabb ideig eltartható élelmiszere­ket, pótlásként. Egy-egy szendvics ugyanis 20 frank körüli áron kapható. Az iga­zi francia konyhát étterem­ben kipróbálni csak a na­gyon vastag pénztárcájúak­nak ajánlott, olcsóbbak a kí­nai, a görög, a vietnami ven­déglők. A meglepetéseket el­kerülendő, még a rendelés előtt érdemes tisztázni, hogy az árak a 15 százalék adót tartalmazzák-e, vagy külön kell fizetni. Borravalót — 1—2 frankot szokás adni a presszókban, kávéhá­zakban, éttermekben 5—10 százalékot. Elvárja a „jattot" a jegyszedő is a moziban, a színházban. Sajnos, Párizsban is meg­szűnt a múzeumok vasárnapi ingyenes látogatása. Spanyolország az utóbbi években mintha kiment vol­na a divatból, pedig változat­lanul a viszonylag olcsóbb országok közé tartozik. A szervezett utazásoknál a Ma­lév kedvezményes áron biz­tosítja a repülőjegyeket. Vo­nattal kevesebben kelnek út­ra , bár legalább 15-féle út­vonal közül lehet választani Autóval a tapasztalatok sze­rint a legjobb útvonal Ju­goszlávia, Olaszország, Fran­ciaország és délen, Per­­pignon-nál átlépni a határt. Spanyolországba még kell vízum, aminek beszerzését legjobb utazási irodára bíz­ni, ára 1300 forint. Ha valaki Portugáliába is el akar jutni, ugyanennyi vízumköltségre, és minimum két hónapos át­futási időre számítson. Úthasználati díjat csak au­tópályán kell fizetni, mely­nek összege gyakran válto­zik. A 96-os szuperbenzin ára 79 ESP. A társasutazások résztve­vői számára az utazásszerve­zők többnyire fél- vagy tel­jes panziós ellátást nyújta­nak, ezek mennyisége és mi­nősége általában megfelel a magyar igényeknek. A szál­láslehetőségek közül a 2—3 csillagos szállodákat ajánl­hatjuk, amelyeket jobb előre bebiztosítani. A hazai utazá­si irodák vállalkoznak szál­lásfoglalásra. Körülbelül a következő árakkal kell szá­molni: városban, főszezon­ban, szállás és reggeli egy személyre 3800 peseta+áfa, a tengerparton­­mindenütt kötelező a félpanzió) fősze­zonban 5000 peseta-­-áfa személyenként. Az önellátásra berendez­kedő turisták figyelmébe , ajánlunk néhány napi árat: a legolcsóbb „kocsma”-menü Madridban 600 pesetába ke­rül, kenyérrel és itallal együtt. Közepes étteremben ugyanez 1000—1400 peseta, kínai vendéglőben 6—800. Egy pohár sör 80—100, 1 dl bor 45—60, a kávé 65—80 peseta. A 200 g-os baget 35— 45, a hazaihoz hasonló ízű ci­pó 160—240 pesetáért kapha­tó. Egy liter tej 65—90, 400 g margarin 150—200, a felvá­gottak 750—1400 peseta közötti áron kaphatók. A gyümölcsök — a nyári sze­zonban — viszonylag olcsók: 150—200 peseta közt kapható kilója a narancsnak, almá­nak, körtének, banánnak. Madridban a buszjegy 90 peseta, a 10 jegyes­ben — 410, ugyanez a metróra 450 peseta. Madridban a bikavia­dalt nem lehet kihagyni, még ha a jegy ára elég drága is: 1200—5000 peseta között kapható. Bevásárlásra a heti piaco­kat ajánljuk. A közbiztonság nem a leg­jobb, az értékesebb tárgya­kat jobb a szállodai széfben hagyni. A biztosító az őrizet­lenül hagyott értékek után nem téríti meg a kárt. A bajba jutott külföldi au­tós a Real Automobil Club de Espana kék-sárga színű se­gélyszolgálatait veheti igény­be, amiért fizetni kell. A madridi segélyszolgálat tele­fonszáma: 91441-22-22. A se­gélykérés „varázs”­szavai: „auxilio en carretera". (osváth) (Következik: Olaszország) A „piszkos tizenkettő” ólommal mérgezik a váci diákokat Saját életünkről, egészségünkről, jövőnkről szólván va­lósággal üldöznek bennünket a háborús asszociációk. A legfrissebb hír: tizenhét agyonszennyezett magyar város - Vác, Ajka, Dorog, Kazincbarcika, Lábatlan, Miskolc, Ózd, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabá­nya, Várpalota, Budapest - a „piszkos tizenkettő” címszó alatt kemény akciót hirdetett az öntisztulásért, az egészséges életért. Ez az első, igazán sodró erejű és lényegretörő akció ebben a hazában. A törvény csapdája Dr. Bóth János, Vác vá­ros tanácsának elnöke: A jelenleg hatályos kör­nyezetvédelmi törvény és a hozzá kapcsolódó, számos „kísérő” jogszabály sem alapjaiban, sem részleteiben nem alkalmas arra, hogy életterünket megóvjuk a katasztrofális környezeti ártalmaktól. Az emberi kör­nyezet védelméről szóló, 1976. évi, II. számú törvény alapjaiban idejétmúlt, de tegyük hozzá — már kelet­kezésének időpontjában is alkalmatlan jogszabály volt! Lényegében csak deklaratív jellegű, végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz. Eszközöket nem jelöl meg a hatásos végrehajtáshoz, viszont záró rendelkezései szerint önmagát hatályon kí­vül helyezi. Elegáns szocia­lista megoldás! Megemlíti ugyan a bányá­szatról, a mezőgazdasági rendelkezésű földek védel­méről, az erdőkről és a vad­­gazdálkodásról, a halászat­ról, az építésügyről, a víz­ügyről, az egészségügyről, a régészeti és történeti jelen­tőségű földterületek védel­méről, továbbá a természet­­védelemről és a levegő tisz­taságának védelméről szóló jogszabályokat, de nyomban hozzáteszi: ezek hatályát a környezetvédelmi törvény nem érinti. Ennél visszataszítóbb és alattomosabb csapdát keve­set agyaltak még ki. A kör­nyezetvédelem úgynevezett hatályos törvénye ily módon nem töltheti be koordináló feladatát. A jogszabályok sorra az állami monopóliu­mokon alapultak, szankció­­rendszerükben messze nem az emberre figyeltek. Más­részt, a természettel és kör­nyezettel is kapcsolatba hoz­ható joganyagok már létre­hozásuk időpontjában is szakmailag elavultak vol­tak. Vác város tanácsának el­nöke így folytatja: Az akciót a város három környezetérzékeny pólusa „bábáskodta” ki: a Göncöl nevű, régi művelődési egye­sület, amely a környezetkul­túrára hangolódott, s amely­nek elnöke, Kiser Vilmos, feldobta a nagy ötletet. Az akciót támogatta a város többi környezetvédő egye­sülete, s valamennyi akti­vistája. Így hát elindultunk, s léptünk egy merészet! A tizenkét város képvise­lői között akadt, aki viszoly­­gott a „piszkos tizenkettő” fedőnévtől (voltak olyanok is, amelyek megyei tiszta­sági versenyt nyertek az utóbbi időben). De végül is az úgynevezett blikkfang miatt elviselték ezt a címet, mert megértették: három­millió ember egészségéről van szó! Hisztérikus kitörések Jelenleg ott tartunk, a legkisebb vészjelzésre is hisztérikus kitörések tapasz­talhatók a lakosság részéről. Vannak radikális és vannak lokális szennyezéseink. A DCM 12 ezer tonna év szeny­­nyezése hamarosan tizedé­re csökken, miután az üzem megérett a teljes rekonst­rukcióra, és az új technoló­gia eleve zárt rendszerű, környezetkímélő lesz. Feb­ruárban szüntettük meg a Tungsram ólomüveg-kemen­céjének az üzemelését, amely — mint kiderült — éveken keresztül az elvisel­hető ólomszennyezés négy­százszorosát zúdította ránk. S itt van a második számú főút ólom-, zaj- és vibrá­cióterhelése. Ezt az útvona­lat, amelyen napi 25 ezer egység vonul végig, csak úgy lehet kikapcsolni, ha megépítjük a terelőutat. En­nek tervezése most felgyor­sult, két-három év múlva megvalósítjuk. Másrészt el­kezdtünk odafigyelni ezen útvonal mellett a gyermek­intézményekre. Két iskola található itt. Az ólomszeny­­nyezés veszélyzónáit az em­beri szervezetben nálunk nem rögzítik szigorú nor­matívák. Miért is rögzíte­nék? Annyit azért tudunk: 0 és 3 között az érték nor­málisnak nevezhető; 3 és 6 között minimális expedíció­ról beszélhetünk; 6 fölött a civilizált országokban a fel­nőtteket már hazaküldik a munkából, hogy tisztuljon belőlük a veszedelmes ma­téria. (Ezek a számok a vér­ben és vizeletben kimutatott ólomkoncentrátum arányai­ra utalnak.) És most kapaszkodjunk meg! A kettes út mellett ne­künk két iskolánk működik, csomópontok körny­kén. El­kezdtük mérni a gyermeke­ink szervezetének ólom­szintjét. Az egyikben 15, a másikban 23 egység jött ki! Biofallal védekeznek Mit lehet csinálni? Tenni kell valamit, s az ember úgy érzi, hogy ebben a helyzet­ben megőrül! Az ólom a porra tapad, s vajmi köny­­nyen kerül be a táplálék­­láncba, az ember szerveze­tébe. Miután nálunk a vé­dekezés valamennyi formá­ja eddig úgyszólván isme­retlen volt, nekünk magunk­nak kell kitalálnunk a konk­rét lépések irányát, a mű­szaki megoldásokat. Egy­előre elkezdtünk nagyon odafigyelni a gyerekeinkre, s elkezdtük az iskolákat egy biofallal (tégla és fajta nö­vénykultúra) elválasztani az úttesttől. Nehéz az embereket akti­vizálni. Ezzel egyelőre ott tartunk, hogy akinek egyéni sérelme nincs, azt ez a té­ma nem érdekli. Ha két-három éven be­lül ezeket a nagy szennye­zéseket kikapcsoljuk, és ki­kerülünk, úgymond, a „pisz­kos tizenkettő” közül, még mindig maradnak lokális szennyezéseink. A Chinoin telephelyén még mindig ott van a szennyezett földlen­cse. A közeli szovjet ala­kulat olajszennyezése, amely a környező kutakban már jó ideje jelentkezett. S itt van a Híradástechnikai Anyagok Gyára, amely éj­szaka ellenőrizhetetlen gá­zokat bocsát ki, és itt van a váci börtön üzeme, amely galvánszennyezést zúdít ránk. És beszélhetünk a vá­ros által bekebelezett, je­lenleg egy lakótelep köze­pén üzemelő vágóhídról, amelynek bűze időnként el­viselhetetlen. Amit jelenleg mondhatok: eszmélkedünk, harcolunk és reménykedünk! Baróti Szabolcs Rák Béla rajza Sajtófesztál: Népsza­va-ká­véház Samsung video, könyvcsomag, előfizetés a nyeremény Ma délután kettőkor veszi kezdetét az első hazai sajtó­fesztivál. A kőbányai vásár­város D pavilonjában min­den komolyabb újságszer­kesztőség, rádió- és tévéál­lomás képviselteti magát a magyar közönség előtt. A 203-as standon a Nép­­szava-kávéház várja az ér­deklődőket. Délután 3 órától a Kisgazdapárt parlamenti frakciójának vezetőjével, Torgyán Józseffel beszélget S. Boda András. Kérdéseket t­ehet föl a kávéház közön­sége is. A legrégebbi közép-euró­pai napilap, a Népszava munkatársai a ma délután 2-től 9-ig, holnap és holnap­után pedig 9-től 9-ig nyitva tartó kiállításon beszélget­nek a lap mostani és leendő olvasóival. Az észrevételek­ről holnap és hétfőn össze­foglalót közlünk lapunkban. Felhívjuk figyelmüket mai számunkban közölt történeti fotónkra. Ennek kitöltői és beküldői között Samsung termékeket, televíziót, vi­deót és mikrohullámú sütőt, továbbá a Szabad Tér Szín­ház előadásaira szóló jegye­ket sorsolunk ki. A Szabad Tér Színház folyamatosan árul jegyeket a Népszava­­kávéházban. Egyéves Nép­­szava-előfizetést és könyv­csomagokat is nyerhetnek a játékban részt vevők. A Népszava-kávéházat használja fel közönségkap­csolatainak ápolására Tőzsde Kurír és a Hírhozó is: szük­ség szerint üzleti és jogi is­meretterjesztést ajánlanak fel. A fesztivál központi prog­ramjában zene, tánc, bohóc­műsor, honvédelmi fórum, rikkancsverseny kínál érde­kességet. Az újságírók és olvasók e találkozójára a belépés in­gyenes, éppígy a Népszava­­kávéházban felszolgált ká­vé is. Jöjjön el hozzánk egy kávéra ... !— A CSEMEGE KERESKEDELMI VÁLLALAT 54. Sz. Kft.-je - PÉNZÜGYI SZAKEMBERT vagy - SZÁMLA­LIKVIDÁTORT KERES. Jövedelem: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a bolt vezetőjénél: 1042 Budapest IV., Rezi Károly u. 23. Telefon: 169-8717. A ___________________________________________——­­i SAJTÓFESZTIVÁL ’90 SAJTÓFESZTIVÁL Kedves Olvasónk! Játékos tesztet állítottunk össze Olvasóink számára, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy szeretnénk mind közelebb kerülni önökhöz, mindinkább az önök igényét színvonalasan ki­elégíteni. Kérjük, szíveskedjenek az alábbi kérdőíven a megfelelő választ aláhúzni. Köszönjük szíves közreműködését. Aki mindkét kérdőívet kitöltve visszaküldi szerkesztőségünk címére, illetve a Sajtófeszti­válon a Népszava-kávéházban leadja, sorsolá­son vesz részt. Játékunkat a Samsung cég szponzorálja, így segítségükkel értékes aján­déktárgyakat sorsolunk ki. (színes televízió, videólejátszó, mikrohullámú sütő). 1. ) Melyik országos napilapo(ka)t olvassa rendszeresen? Népszava; Népszabadság; Magyar Nemzet; Magyar Hírlap; Pest Megyei Hírla­p; Pesti Hí­r­­lap; Esti Hírlap; Mai Nap. 2. ) Mikor olvas újságot? reggel; utazás közben; napközben; munkahe­lyen; étkezési és cigarettaszünetekben; délután; este. 3. ) Hol vásárolja, hogyan jut el önhöz a lap? előfizető vagyok; hírlapárusstandon (mindig ugyanott, változó helyen) ; rikkancsoknál, köz­lekedési útvonalak mentén; munkáltatóm az előfizető. 4. ) Amennyiben nem előfizetője a lapnak, a szombati számot megvásárolja-e? Igen, nem; esetenként. b.) Tetszik-e önnek a Népszava lap külső megjelenése? Megváltoztatná-e ön a fejlécet? Igen, mert új időket élünk, és a divat is vál­tozik. Nem, mert a történelmi múlthoz igaza­:§ SAMSUNG­lectronics dik. Véleményem: 6. ) Elég áttekinthetőnek tartja-e lapunkat? Igen, nem, az utóbbi időben olyan sokat vál­tozott, hogy nem tudom, mit hol keressek, fel­tétlen változtatni kéne. 7. ) Hogyan szokott újságot olvasni? végigolvasom az egész újságot, csak a szá­­­­momra fontos cikkeket kiragadva, változó mó­don, időtől függően. 8. ) Mi a véleménye a lapban olvasható hir­detésekről? jónak, elegendőnek találom; túl soknak tar­­ tom, véleményem szerint a lap tartalmi rová­sára megy; számomra közömbös. 9. ) Befolyásolja-e önt, hogy ki a lapgazda, ha igen, miért? igen; nem. Miért?........................................................... 10. ) Szükségesnek érzi, hogy a magyar szak­­szervezeteknek saját napilapja legyen? igen; nem. 11. ) Honnét értesült a Sajtófesztiválról? Sajtóból (melyik napilapból?)................................ Tv-ből (melyik csatorna?)........................................... Rádióból (melyik adó?)................................................ 12. ) Milyen új rovatot, rendszeresen jelentke­ző témát indítana, ha ön lenne a főszerkesztő? 11

Next