Népszava, 1990. december (118. évfolyam, 282–305. sz.)
1990-12-01 / 282. szám
2 BT-döntés: Iraknak ki kell vonulnia Kuvaitból (Folytatás az 1. oldalról) közül 12 szavazott, Jemen és Kuba ellene volt, míg Kína tartózkodott a szavazástól. A háború lehetőségéről döntő, óriási érdeklődéssel kísért ülésen a tagállamok többségét — amerikai kezdeményezésre — a külügyminiszterek képviselték. A tanácskozáson James Baker, az amerikai diplomácia vezetője elnökölt, aki személyesen óriási erőfeszítéseket tett a határozat elfogadtatásáért. - ' mmmm sí Az egyik, széles körben osztott vélemény szerint a döntés valószínűbbé teszi, hogy 1991 elején kitör a háború a Közel-Keleten, a másik elterjedt álláspont szerint viszont az elsőrendű cél az, hogy a háború veszélyét felidézve bírják meghátrálásra Szaddám Huszein iraki elnököt. A BT többórás vitájának felszólításai mindenesetre azt tükrözték, hogy a vélemények megoszlanak, s a tagállamok, beleértve az Egyesült Államokat, változatlanul a békés rendezésnek adnak elsőbbséget — amint a felszólalásokból való alábbi idézetek tükrözik: Nagy-Britannia: még van lehetőség a békés megoldásra, Irakon múlik, melyik lehetőséget választja. Kína: bár kezdettől elleneztük az iraki agressziót, nézetünk szerint a katonai erő alkalmazásának igen súlyos következményei lennének, nemcsak a viszály részeseire, hanem az egész világgazdaságra nézve. Kolumbia: közvetítsen az ENSZ főtitkára, tárgyalni kell. Etiópia: 55éve a népszövetség nem állt ki az olaszok fenyegette Etiópia mellett; ha megtette volna, talán elkerültük volna a világháborút — ezt a hibát nem szabad megismételni. Jemen: az Irak elleni embargó hamarosan hatásos lesz, míg a háború következményei kiszámíthatatlanok — tárgyaljunk. Kuba: az ultimátum egyenlő a háborúval, a határozat ellentétes az ENSZ alapokmányával. Szovjetunió: nem volt könnyű a döntés, mert régi kapcsolataink vannak Irakkal, de biztosítani kell az új, igazságos világrendet, amelyre csapást mért a Kuvait elleni támadás. Ez a hidegháború utáni korszak első erőpróbája, amelyben előnyt kell adnunk az emberiség közös érdekeinek. Senki nem akar tragédiát, de Iraknak be kell látnia, hogy szembekerült a nemzetközi közösséggel. A Szovjetunió egyébként a közelkeleti problémák átfogó rendezésére törekszik, ebben kész a párbeszédre Izraellel is, minden formában és minden szinten. Az amerikai, a brit, a francia és a szovjet külügyminiszter egybehangzóan figyelmeztette az iraki vezetést: tagjait személyükben is felelőssé teszik, ha Irak erőszakot alkalmaz a külföldi túszok ellen, illetve, ha vegyi, vagy biológiai fegyverhez folyamodik. Irak ENSZ-nagykövete felszólalásában Kuvait nevét ki sem ejtette, arra szorítkozott, hogy kétségbevonja a BT illetékességét a kérdésben. A határozat ezért érvénytelen, mondotta, „brutális erőpolitikával” vádolva az amerikai kormányt, amely, úgymond, eszközként használja fel a Biztonsági Tanácsot. Bagdad tegnap „agresszívnek, igazságtalannak és törvénytelennek” minősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatot, amely lehetővé teszi katonai erő alkalmazását is a Kuvaitot megszálló iraki csapatok kiűzésére. Az erről szóló közleményt az iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa és a kormányon levő Baath-párt vezetősége — a két legfőbb vezető testület — péntek délelőtti ülése után hozták nyilvánosságra. A bagdadi nyilatkozat szerint a BT-határozat már csak azért is érvénytelen, mert az azt megszavazó országok némelyike „amerikai nyomás alatt cselekedett”. Az Egyesült Államok „a nyomásgyakorlás, a terrorizmus és a megvesztegetés minden formáját bevetette” a határozat elfogadása érdekében — hangzik az iraki vezetés közleménye, amely szerint „a szégyenletes döntés meghozatala az Egyesült Államok hegemónia-törekvéseinek színpadává züllesztette a Biztonsági Tanácsot”. A bagdadi nyilatkozat szerint Irak „a történelemben példátlan keménységű leckéből részesíti mindazokat, akik ellene fordultak”. Bush szerint a Biztonsági Tanács Irak-ellenes határozatának nyomán megnőtt a béke helyreállításának lehetősége az öböl térségében. Bush, a BT döntését méltatva, annak a véleményének adott hangot, hogy ez a kemény hangvételű határozat talán már rádöbbenti Szaddám Huszein iraki elnököt arra, hogy ki kell vonnia csapatait Kuvaitból. Bush hangsúlyozta, hogy Washington mindenképpen békét akar, és folytatja erre irányuló erőfeszítéseit. Az amerikai elnök pénteken washingtoni tárgyalásra hívta meg az iraki külügyminisztert és közölte, hogy kész saját külügyminiszterét Bagdadba küldeni a békés rendezésről tárgyalni. Az Irak ellen hozott csütörtöki BT-határozat nem ultimátum, hanem „jó szándékú haladék" Bagdadnak. Elegendő időt ad arra, hogy Irak a békés megoldás mellett döntsön, és megkezdje az ENSZ BT vonatkozó határozatainak végrehajtását — jelentette ki Eduard Sevardnadze, a TASZSZ szovjet hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Sevardnadze közölte: a Szovjetunió csak akkor avatkozik be az esetleges harcokba, és akkor is csak közvetve, ha Irakban levő állampolgárainak az életét, testi épségét veszélyeztetve látja. — Ebben az esetben Moszkva minden szükséges intézkedést megtesz — hangoztatta. (MTI) A végső határidő január 15-e. A Biztonsági Tanács határozatának értelmében Iraknak addig kell kivonnia csapatait Kuvaitból. A viszszaszámlálás ezzel a döntéssel menthetetlenül elkezdődött az öbölben. Hogy ez háborúhoz, avagy békéhez vezet? Azt igazából ma még senki nem tudja. Csak reménykedhetünk, hogy nem háborúhoz. Ezt a reményünket erősítheti, hogy a döntés egyfajta világegységet szimbolizál az agresszorral szemben, s hogy a térségben legnagyobb haderőt felvonultató Egyesült Államok elnöke a békéhez vezető utat látja a határozatban. De vajon ezt látja Szaddám Huszein iraki elnök is? Vajon felismeri-e, hogy ez számára az utolsó lehetőség? Sajnos, okkal lehet tartani attól, hogy — nem. Ezt támasztja alá az első bagdadi reagálás, amely ,,agresszívnek, igazságtalannak és törvénytelennek” minősítette a döntést, s amely „a történelemben példátlan keménységű leckével” fenyegette meg mindazokat, akik részt vettek megszavazásában. Hogy végül is reményeink vagy félelmeink teljesülnek-e, nehéz kérdés. De a mindannyiunkat fenyegető veszély is óriási. Ezt ismerte fel a BT, amely az ENSZ történetében most másodszor engedélyezte az erő alkalmazását egy agresszor visszaverésére. Az agresszor pedig nyilvánvalóan — Szaddám Huszein. (k. m.) Magyar nyilatkozat A kormány megbízásából a Külügyminisztérium az alábbi nyilatkozatot tette közzé: A Magyar Köztársaság alapvetően érdekelt abban, hogy a nemzetközi életben, az államok egymás közti viszonyában a nemzetközi jog, a törvényesség érvényesüljön. Éppen ezért határozottan és késedelem nélkül elítélte Irak Kuvait elleni agresszióját, s támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyek az agresszió és következményeinek felszámolására irányultak. A Magyar Köztársaság nagy jelentőségűnek tartja és üdvözli a BT 678. számú, 1990. november 29-i határozatát, amely még egy utolsó lehetőséget ad Irak számára, hogy 1991. január 15-ig eleget tegyen a BT korábbi határozataiban foglaltaknak. A francia sztrájkolók megbízottaival hétfőn tárgyal a kormányfő Megbénult az igazságszolgáltatás működése, akadozott a közigazgatás pénteken Franciaországban : a hatalom két fő ágazatában is sztrájkok, tüntetések jelezték az ágazat dolgozóinak elégedetlenségét. Párizsban több felvonulást is tartottak a sztrájkoló közalkalmazottak és az igazságszolgáltatás dolgozói. A bíróságokon teljes volt a munkabeszüntetés, a bírák, bírósági alkalmazottak, kijelölt ügyvédek, sőt a börtönőrök is csatlakoztak a valamennyi szakszervezet által közösen meghirdetett tiltakozáshoz. A megmozdulás nemcsak a javadalmazások emelését sürgeti, hanem általában az igazságügyi költségvetés megnövelését, a túlterhelt bíróságok helyzetének javítását. A szakszervezeti egységközponthoz a tiltakozás napján levelet intézett Francois Mitterrand elnök, aki elismerte, hogy sürgős intézkedésekre van szükség, és közölte: Michel Rocard miniszterelnök hétfőn kész tárgyalásokat kezdeni a szakszervezetek képviselőivel. A sztrájkolók egyébként pénteken a semmítőszék épületénél akartak tiltakozó gyűlést tartani, ahol éppen Mitterrand is részt vett a semmítőszék fennállása 200. évfordulójának ünnepségén, a rendőrség azonban ezt nem engedélyezte, így a főváros egy másik terén tartották meg a gyűlést. (MTI) Fehérek rács mögött Színes bőrű gyerekek 400 fős csoportja ellen elkövetett újfasiszta támadás kapcsán tizenkét fehér szélsőségest tartóztattak le egy dél-afrikai kisvárosban. Az esettel kapcsolatban a rendőrség pénteken közölte: az őrizetbe vett személyeket azzal gyanúsítják, hogy egy korábban csak fehérek számára fenntartott parkban a múlt szombaton pikinikező színes bőrű gyerekeket támadtak meg. A mintegy 25 támadó a 7—14 év közötti fiatalokat botokkal kezdte ütlegelni. A támadóeszközöket a rendőrök elkobozták, és a vádlottak ellen bizonyítékként használják fel. A rendőrségi bejelentés szerint további letartóztatások várhatók. A korábban csupán fehérek számára fenntartott parkokat és más közterületeket F. Williem de Klerk reformjai nyomán októbertől a szívvesbőrűek is látogathatják. Fehér szélsőséges csoportok azonban, különösen a vidéki körzetekben, nem nyugszanak bele, hogy a feketék a fehérekkel egyenlő jogokat élveznek. A reformok elleni tiltakozásul sokszor erőszakos cselekményekhez folyamodnak. (Reuter, AFP) SZOMBAT, 1990. DECEMBER 1. NÉPSZAVA Walesát pártolja a püspöki kar Barabás T. János, az MTI tudósítója jelenti: Az elnökválasztás második fordulójában való részvételre, és bár elegánsan burkolt formában, de Lech Walesa támogatására szólította fel a hívőket a lengyel püspökkari konferencia Jasna Gora-i üzenetében. A lengyel katolikusok legszentebb helyéről, a czestochowai kolostorból kiadott üzenet emlékeztet arra, hogy a haza számára a rendszerváltás ezen szakaszában döntő jelentőségű az államfőválasztás. Az elnökválasztás első fordulója utáni napon készített felmérés szerint azoknak, akik a második fordulóban is szavazni kívánnak, 58 százaléka voksolna Lech Walesára, a Szolidaritás vezetőjére és 30 százalék a független Stanislaw Tyminskire, 12 százalék pedig még nem döntött. Tisch-per januárban Az NDK egykori csúcsszintű vezetői közül elsőként várhatóan Harry Tisch PB-tagot, az egységes szakszervezeti szövetség volt elnökét vonják jogi felelősségre. A bírósági tárgyalás valószínűleg 1991 januárjában kezdődik. Az államügyészség különleges munkacsoportja azzal vádolja Tischt: a szakszervezeti szövetség (FDGB) kaszszájából 4,5 millió márkát fordított saját hétvégi házának felépítésére. További 83 000 márkával könnyített az FDGB-kasszán saját családja, valamint Günter Mittag hozzátartozóinak nyaraltatása céljára. Harmadik vádpont szerint 1989-ben százmillió márkát utalt át az FDGB pénztárából a pünkösdi FDJ-fesztivál rendezési költségeire , mégpedig a szolidaritási alap javára gyűjtőt pénzekből. (MTI) Amerikai álom ? Az amerikaiak feltehetően még ebben az évszázadban ■megérik, hogy intelligens és sokoldalú robotok gyakorlatilag minden munkát elvégeznek helyettük. Munka nélkül kapják majd fizetésüket, s más dolguk nem lesz, mint az élet élvezése. Ez az egyike a jövőbeli fejlődés tíz felvázolt útjának, amelyeket a Washington melletti Bethesdában működő World Future Society tagjai teljességgel lehetségesnek és megfontolásra érdemesnek tartanak. A társaság minden évben közzétesz egy tudósok kutatásain alapuló jelentést, amelynek jóslatai azonban többnyire csak az Egyesült Államokra vonatkoznak. WASHINGTON-DÍJAK Az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjait az idén Zwack Péter washingtoni magyar nagykövet és Andrew Grove (Gráf András), az Ilstel cég elnöke kapta meg. JAPÁN BANK MAGYARORSZÁGON Japán tőketöbbséggel létesül beruházási bank Magyarországon. A Nomura Securities, Japán egyik legnagyobb értékforgalmi társasága 2,4 milliárd jen (18 millió dollár) indulótőkével létesít beruházási bankot több pénzintézménnyel együtt — írta a Nihon Keizai című japán gazdasági napilap. CSAPATCSÖKKENTŐ TÁRGYALÁSOK Pekingben megkezdődött annak a kínai—szovjet tárgyalásnak a második fordulója, amelynek célja a két ország közös határán állomásozó csapatok létszámának csökkentése. HARCÁSZATI RAKÉTÁK Két hónapon belül tárgyalások kezdődhetnek az ötszáz kilométernél kisebb hatótávolságú európai harcászati atomfegyverek korlátozásáról. Erről Oleg Gringveszkij szovjet nagykövet, a hagyományos fegyverekről Bécsben folyó tárgyalások szovjet küldöttségvezetője nyilatkozott. ROSSZ HÍR PRÁGÁNAK Csehszlovákia a bonni kormánytól kiszivárogtatott információk szerint nem kapja meg azt az 1 milliárd márkás hitelt, amelyért Marián Calfa csehszlovák miniszterelnök folyamodott Helmut Kohl német kancellárhoz. SKODA-SZTRÁJK VOLKSWAGENÉRT? A csehszlovák Skoda gyár munkásainak egy része azzal fenyegetőzik, hogy sztrájkba lép, ha vállala-tuk nem a Volkswagennal, hanem a Renault-val lép házasságra — közölte a gyár szakszervezetének képviselője. A több mint 10 ezer főt foglalkoztató Mlada Boleslav-i autógyár dolgozóinak 10 százaléka hajlandó ezen a módon is kifejezésre juttatni a Volkswagen iránti szimpátiáját. káosz és bizonytalanság köti Moszkvához Gorbacsovot? Mihail Gorbacsov nem utazott Kisinyovba, s így az előzetes bejelentésekkel ellentétben nem vett részt a moldovai parlament rendkívüli ülésszakán, amely a köztársaságban kialakult súlyos helyzettel foglalkozik. A TASZSZ szerint a szovjet elnök munkalátogatását bizonytalan időre elhalasztották. A szovjet hírügynökség — jól tájékozott forrásokra hivatkozó jelentésében — nem közölte, milyen megfontolások játszottak közre abban, hogy Gorbacsov lemondta kisinyovi útját, amely hosszú hónapok óta az első belföldi utazása lett volna. Moszkvában felhívják a figyelmet arra, hogy Gorbacsov a héten lemondta oslói látogatását is, noha csaknem biztosra vehető volt, hogy személyesen veszi át a Nobel-békedíjat. Akkor ezt a feszült belpolitikai helyzettel indokolták, amely szükségessé teszi a szovjet államfő személyes részvételét a napi gondok és problémák megoldásában. Az utca embere úgy értékelte, hogy az államfőnek — amikor az országban éhínség fenyeget — valóban nem kell külföldi ünnepségekre utazgatnia. Hallatszottak olyan vélemények is, hogy a jelenlegi hatalmi káosz és bizonytalanság köti moszkvai székéhez az elnököt, hiszen azt könnyen elvesztheti. Későbbi hírügynökségi beszámolók a moldovai szélsőségesek tevékenységével hozta összefüggésbe, hogy Gorbacsov lemondta péntekre tervezett egynapos moldovai munkalátogatását. A moldovai törvényhozókat Mircea Snegur köztársasági elnök tájékoztatta a szövetségi államfő döntéséről. Kérte a honatyákat, hogy fogadják megértéssel Gorbacsov döntését, s hozzátette, hogy a parlament így sem marad munka nélkül, hiszen a köztársaság gazdaságában éppen elég megoldásra váró probléma gyűlt össze. Az MTI moszkvai irodája Kisinyovból úgy értesült, hogy délelőtt, amikor Gorbacsovnak meg kellett volna érkeznie Kisinyovba, a moldovai főváros repülőtere sűrű köd miatt nem fogadott gépeket. (MTI) Japán gyógyszerekkel segíti a Szovjetuniót A német állam legmagasabb közjogi képviselői, Richard von Weizsäcker köztársasági elnök és Rita Süssmuth, a Szövetségi Gyűlés elnöke is felszólította pénteken a német lakosságot, hogy adakozzon a nélkülöző szovjet lakosság javára, miközben a német Vöröskereszt is útnak indította az első, főleg élelmiszerrel megrakott teherautókat a Szovjetunióba. A német külügyminisztériumban létrehozták azt a koordinációs központot, munkastábot, amely német részről biztosítja a segélyakció precíz lebonyolítását. Németország után most Japán is jelezte segítőkészségét. A második világháború óta első ízben küld Japán a Szovjetuniónak sürgős gyógységsem volt hiábavaló Sztálin fenyegető külpolitikája. Az osztályharc élezése, az imperialisták fegyvercsörgetése dollárpórázon tartott atomlovagjai ellen. Ennek híján ugyan mi késztette volna 1948-ban alegyőzött németeket élelmiszer-tartalékok gyűjtésére újabb szovjet blokád esetére? Mert — gondoljuk csak végig — ha Sztálin nem félelmetes generalisszimusz, hanem szárnyait próbálgató békeangyal lett volna, akkor nincs berlini élelmiszer-tartalék. És ha nincs, akkor a mai Szovjetunióban immár csak egymásra fenekedő népeiknek súlyosbodnak gondjai. Annyival is, hogy kénytelenek nélkülözni a fent említett tartalékot, szerszállítmányt emberiességi megfontolásokból. A japán kormány pénteken elhatározta, hogy mintegy 20 millió dollár értékben szállít orvosi eszközöket és gyógyszereket a csernobili erőművi baleset áldozatainak és ennél kisebb értékben küld gyógyszereket az akut hiány enyhítésére. (MTI, ADN, Reuter) Ami — mai többedmagával — éhínségtől menti meg annak az országnak polgárait, amelynek hatalmasságai nem győzték hangsúlyozni társadalmi rendjük fölényét. A szocializmusét a kapitalizmus felett, amit prognózisaik szerint már évtizedekkel ezelőtt nemcsak utolértek, hanem túlszárnyaltak volna. Hát ez elmaradt. Ez a lemez lecsengett. A nagy ország népei nélkülöznek. Feltehetően emlékezetük legnehezebb tele elé néznek. Ami a túlélőket a kegyetlen leningrádi blokádra emlékezteti. Lehet, hogy mégis létezik erkölcsi világrend? L. M. o