Népszava, 1993. április (121. évfolyam, 76–100. sz.)

1993-04-17 / 89. szám

NÉPSZAVA 1­993. ÁPRILIS 17., SZOMBAT Csőd ellen véd a cégtáblacsere? A­d­ósnyilvántartás nélkül egérutat nyernek a szélhámosok Az adósok paradicsomának nevezte Magyarországot nem­régiben egy szakember, és a csődtörvény módosítását sür­gette. A jelenlegi szabályo­zás ugyanis széles manőve­rezési lehetőséget nyújt a szélhámosoknak. Legalábbis addig, amíg az adósnyilván­tartás el nem készül. Az utazási irodákkal kap­csolatos botrányok legna­gyobb tanulsága, hogy egy vállalkozás nem vész el, csak átalakul. A leszerepelt kft.-k, bt.-k nemritkán cégtáblát cseréltek, és új névvel ko­­pasztják meg ismét az ügy­feleket. A reklamálót a ko­rábbi címen egy tábla fogad­ja: a cég csődbe ment. Az elmúlt évben négyezer csődeljárást indítottak, de ar­ról nem szól a fáma: hányan kerültek igazán bajba, s me­lyik vállalkozásnak volt csu­pán jó kibúvó a csőd a további követelések elől. Az Igazság­ügyi Minisztérium illetékese is inkább csak a megérzései­re hagyatkozik, mikor azt mondja: a rosszhiszemű adó­sokat a kft.-k között­­kell ke­resni. Ez az a vállalkozási forma, amelyik szinte kínál­ja magát a szélhámosoknak: a tulajdonos ugyanis csak a bevitt vagyona erejéig felel a tartozásokért. Eleve nem is bukhatnak tehát nagyobbat, mint amit befektettek. Ennél pontosabb informá­ció nincs. Azt persze tudni lehet, hogy a csődbe ment cégeknek több mint a fele kft. volt, de ez korántsem bi­zonyíték. A Fővárosi Cégbí­róságon tizenhatezer vállal­kozás adatait kellene össze­vetni, erre se idő nincs, se felhatalmazás. A bejegyzés­kor itt aligha derül ki, hogy rendezte-e korábbi ügyeit az, aki most új vállalkozásba kezd. Az nem kizárt, hogy a hivatalban valakinek fel­tűnik az egyezés az adatok­ban, de erre kevés az esély. A jelentkezőket jobbára ügy­védjük képviseli, a tulajdo­nosok a háttérben maradnak. Legfeljebb gyanú támadhat valakiben, ha a jogi képvise­lő ugyanaz a személy, és a vállalkozás által kínált áru — például egy csomagküldő szolgálatnál — tökéletesen megegyezik botrányos előd­­jéével, amelyet már megbün­tetett a Gazdasági Versenyhi­vatal. Ám a versenytanács sem vizsgálja a feljelentett cégek előéletét: az önmagá­ban nem bűn, hogy egy hír­hedt cég más néven újjáala­kult. Mint Krepsz Jenő, a versenyhivatal főtanácsosa mondja: „feltételezni lehet, de nem vagyunk nyomozók!” S legfeljebb a versenytanács ítélheti súlyosbító körül­ménynek azt, ha új néven, visszaesőként valaki ugyan­azt a szabályt sérti. Ami a versenyhivatalban mellékkörülmény, az a hite­lezőknél végzetes hiba. A „rossz adós” minősítés kizá­ró ok a további kölcsönöknél, feltéve, ha fény derül rá. Csakhogy a bankok informa­tikai rendszere csapnivaló. Nem ritka az az eset, hogy ugyanaz a cég az ország két különböző pontján lévő fiók­ban vesz fel pénzt anélkül, hogy az azonosságot bárki észrevenné. Még csak cégtáb­lát sem kell változtatni! Ha nem segít a véletlen, tudatosan még a bankok sem vizsgálják a kérelmező elő­életét. Nincs adósnyilvántar­tás, amely fogódzóul szolgál­na. A Bankszövetség többszö­ri próbálkozásának gyümöl­cse az a tanulmány, amely egy honi adósnyilvántartás megvalósítását boncolgatja. A szakértők egyike, Rácz Lajos mondja: a külföldi gyakorlat eltérő. A britek a szabad verseny bűvöletében nem engedélyeznek központi állami adósnyilvántartást, szemben a németekkel, ahol ez kötelező. A franciák, ola­szok üzletet csinálnak ebből is, s pénzért teljes szolgálta­tást kínálnak az adósról. Van olyan ország, ahol törvényte­len eszközökkel akár, de bár­mit tudni lehet a másikról, csak pénz kérdése. Másutt precízen szabályozott keretek között olvassa le a képernyő­ről egy kiskereskedő, hogy a BMW-it vásárló ügyfele ké­pes lesz-e kifizetni a kocsit. A Nemzetközi Bankárkép­ző Központ tanulmánya sze­rint nálunk a bankoknak cél­szerű adósnyilvántartást lét­rehozni saját ügyfeleik ada­taiból. A jelenlegi ajánlás szerint két alapkérdésre kap­nának választ: az eddig fel­vett hitel fényéről, és arról, hogy az ügyfél eddig milyen adós volt, fizette-e a tarto­zását. Ezt a két tételt számta­lan más információval lehet bővíteni aszerint, hogy a bankok mire hajlandók, és mire képesek. Mert egy do­log, hogy mit kívánnak el­árulni ügyfeleikről a rivális­nak, és egy másik, hogy ké­pesek-e rá, mert a bankok némelyike még saját nyilván­tartásában sem igazodik el! Az meg már csak hab a tortán, hogy az adósnyilván­tartás csak a szerényebb szél­hámosok kiszűrésére jó, fel­téve, ha megvalósul. A pro­fik még azután is könnyedén eltűnnek majd a gazdaság­ban, és új név alatt bukkan­nak fel megint. Nagy Andrea Ha ellopják az autót, akkor is van cascója Majdnem minden autósnak, aki biztosítást kötött, van egy története arról, hogy kár esetén hogyan „szúrt ki” vele a biztosító. A napokban írt levelet szerkesztős­égünknek egy budapesti olvasó, aki el­­pana­szolta, hogy ismerősé­nek ellopták a négy és fél­ éves autóját. A kárt a Pro­videncia biztosító meglehető­sen alacsonyra értékelte, s ebből még az éves biztosítási díjait is levonják — sérelmez­te olvasónk. A baj nem jár egyedül — mondhatja a pórul járt autós, akiinek a Casco biztosítási szerződés megkötése után egy-két hónappal ellopják a kocsiját. A biztosítótársasá­gok ugyanis kivétel­­néllkül éves szerződést kötnek — a havi fizetési lehetőség csu­pán kedvezmény —, s ilyen esetben (erre a Btk. is lehe­tőséget ad) a kárösszegből le­vonják­­az egész évi biztosí­tási díjat. Igaz, a fenti eset­ben legfeljebb az autótolvaj jár jól, még a biztosító sem, hiszen a kárvallott ügyfél­nek több százezer forintot kell leszurkolnia. A statisztikák szerint ma­napság Budapesten naponta 40—50 autót lopnak el — s ez már csökkenő aránynak számít —, így a biztosítók sem tülekednek, hogy bejut­hassanak az autóbiztosítási piacra. Ennek a jele volt az is, hogy az ÁB-Aegon tavaly május óta a fővárosban már nem köt Casco-t, mivel úgy ítélték meg, hogy ez az üzlet­ág csak ráfizetést hozott, veszteséges tevékenységre pe­dig senkit sem lehet kénysze­ríteni. A kedvezőtlen körülmé­nyek miatt a többi biztosító is szigorításokat vezetett be. A Providenciánál a fővárosi ügyfeleknek tíz százalékkal kell­­többet fizetniük, mint a vidékieknek. Ha a kocsi ér­téke meghaladja a 2,5 millió forintot, egyedi elbírálás alapján döntik el, kötnek-e a tulajdonosával szerződést. Az információk szerint csak azok számíthatnak erre, akiknek egyéb biztosításuk is van már a Providenciánál. A legtöbb Casco-szerződést a Hungáriánál tartják nyil­ván, s ők egyelőre nem is akarnak kiszállni ebből az üzletágból. Változások azon­ban náluk is vannak, hiszen az adatok azt mutatják, hogy átlagban naponta hat ello­pott autó után kell biztosítást fizetniük. A fővárosi ügyfe­leknek 100 százalékkal ma­gasabb díjat kell fizetniük, mint a vidékieknek. Változás az is, hogy csak teljes körű k­itöréskockázat­tal kiegészí­tett — Gasco-t kötnek. A biztosítási szakemberek szerint e helyzet javulásához nemzetközi összefogásra len­ne szükség, hiszen a gépko­csilopás manapság már egész Európában olyan szervezett üzletág, amely nem ismer határokat. H. É. ARPEL-TEX Kft. .// Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy így megnyitottuk műbőr-szaküzletü­nket, ahol a műbőrökön kívül cipőipari textilek széles választékát is kínáljuk. Cím: Bp. Vill., Nagyfuvaros utca 27. Tel.: 134-4693. EGY KIRÁLYI AJÁNLAT K­irály MOTORCSÓNAK & YACHTSZERVIZ Címünk: 1039 Budapest Kossuth L üdüBpart 19. Tel/Fax: 188 8812 MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB MOTORCSÓNAK-SZERVIZÉNEK SZOLGÁLTATÁSAI: • EVINRUDE,0MC COBRA • MERCURY, MA­RINER JOHNSON • MERCRUISER, 0MC COB­­ RA • KAWASAKI, YAMAHA • HAJÓK VIZS­ GÁZTATÁSA • HAJÓZÁSHOZ • HASZNÁLT ÉS ÚJ MOTORCSÓNAKOK • VOLVO PENTA KERESKEDÉS • HAJÓTESTEK KÜLSŐ­­BELSŐ FELÚJÍTÁSA, TELJES FÉNYEZÉSE Zuglói telefonzűrök A zuglói, kettessel kezdődő telefonszámok előfizetői csü­törtök óta, esténként legin­kább csak az automata üze­netét hallgathatják, ha tele­fonálni szeretnének. Egy ked­ves hang kéri őket, hogy hí­vásukat ismételjék meg ké­sőbb, a vonalak foglaltak. Burján László, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság osz­tályvezetője kérdésünkre el­mondta: a technika ördöge űzi ezt a csúfondáros tréfát. A napokban üzembe helyezett modern berendezés áramkö­rei tönkrementek. A szerelők már dolgoznak, ám az épen maradt berende­zések nem bírják a terhelést, és a szokásos foglalt jelzés helyett — új szolgáltatásként — a gép elindítja az auto­mata szövegét. A munkát előreláthatóan mára befeje­zik. (dán) Megpályáznak minden lehetőséget Iskolaváros épül Ferencvárosban (■ondolkodni kell ) ilyen egyszerű Fenekestül fordította fel is­kolai finanszírozási rendjét a IX. kerületi önkormányzat képviselő-testülete. önkor­mányzásuk első két évében megduplázták az oktatásra költött pénzt. A nagy refor­mok nyitányaként 1991-ben megszüntették a GAMESZ-t, ezzel is önálló gazdálkodás­ra sarkallva az iskolákat. A kerület tizenhat oktatási in­tézménye közül tizenhárom vállalta, hogy maga osztja be a pénzét. Az önállóságot vál­laló igazgatók mellett külö­nösen pedagógusnak érdemes lenni, hiszen az ötvenszá­zalékos pedagógusbér-emelés mellé az ott tanítók jelentős összegű jutalmat is kaphat­tak még a tizenharmadik havi fizetés mellé. Ráadás­ként pedig — havi kétezer forintig — kulturális költ­ségtérítés jár, vagyis ezen összeg erejéig vállalja a könyv-, színház-, mozijegy-, lemez-, netán angoltanfo­­lyam-számlákat az önkor­mányzat. Mint azt Tóth Antal, az önkormányzat Humánszolgál­tató Irodájának vezetője ál­lítja: itt új iskolaváros, pon­tosabban iskolakerület épül. Az oktatási lobbynak sike­rült beláttatnia: nincs az az önkormányzati koncepció, amely ilyen pénzhiányos idő­ben más módon bármilyen eredményt is felmutathatna. Ha a jólét majd nem is veti fel kötelesen Ferencváros la­kóit, de a hírnév nem kerül­heti el, ha a kerület ismét iskolavárossá válik. Tizen­hat saját iskolájuk mellé be­fogadták már a NOVUS Gim­náziumot, a Közgazdasági Politechnikumot, azaz a Horn Gábor-féle alapítványi kö­zépiskolát. Telket kapott a Patrona Hungáriáé római ka­tolikus leánygimnázium, va­lamint egy hatalmas terüle­tet bérbe adtak — évi száz forint fejében — az épülő Corvin Egyetemnek, mely Közép-Európa legnagyobb magánegyeteme lesz. S le­rakták már az alapkövét a bolgár nemzetiségi iskolának is. Ősztől a kerületbe költö­zik a „Tankapuja” buddhis­ta főiskola is. A tanulható nyelvek szá­ma is megszaporodott: az angol, a német, a francia, az orosz mellé társult az olasz, a spanyol és a cigány is. Ez utóbbi egyre fontosabb, né­mely általánosban már a ta­nulók mintegy negyvenöt százaléka vallja magát ci­gánynak. Az állam egy gye­rek okításának költségeihez évi harmincezer forinttal já­rul hozzá; ezt az összeget a IX. kerületi önkormányzat további negyvenkétezerrel pó­tolta ki. A pénzen kívül óriá­si szerepe van az önállóság­nak. A GAMESZ felszámo­lása után minden iskola szer­ződtetett egy-egy profi gaz­dasági szakembert. Ennek ellenére az első évben gyak­ran az önkormányzatnak kel­lett kisegítenie az iskolákat. Kezdetben a gazdasági ve­zetők még csak nagyságrend­jét tekintve sem ismerhették, mibe kerül a fűtés, a vil­lany. Se a GAMESZ, se a díjbeszedő vállalat nem ve­zetett erről nyilvántartást. A második rémületet azok a kiadások okozták, amelyeket az igazgatók gyakorlatlansá­guk miatt — mint utóbb ki­derült — nem is terveztek. Az önállóság első évében a legtöbb iskola kétszer is mó­dosította költségvetését. Egye­dül az energiára adott az önkormányzat, tervein felül, tízmillió forintot. Mégis meg­érte. Még arra is jutott, hogy ’92 végére minden iskolában felszereljenek egy számítás­­technikai kabinetet a leg­modernebb IBM-gépekkel. Az önkormányzatnak éven­te hatszázmillió forintjába kerül így a tizenhat iskolá­ja. Az összeget tovább sze­retnék emelni, legalább hét­százötven millióig. A „mind­ezt honnan?” kérdésre Tóth Antal ezt feleli: „ Tovább küzdünk az ön­­kormányzat költségvetésének minden morzsájáért. Eddig is pályáztunk a legkülönfé­lébb helyeken. Ennek kö­szönhetően sikerült létrehoz­ni egy saját iskolát az el­maradott gyerekeknek, ez el­sősorban felzárkóztató kép­zést jelent, öt-hat fős osztá­lyokban. Olyan gyerekek iskolája ez, akiknek a családi traumák miatt lassúbb, toleránsabb is­kolára van szükségük. Szá­mukra éppen a tavaszi szü­net végére adunk át egy kö­zel 30 millióért felújított, új épületet. De szervezünk sport­gimnáziumot is, a Fradival közösen. És természetesen továbbra is nagyon éberek maradunk. Egyetlen olyan pénzforrás sem kerülheti el a figyelmünket, ami az is­kolákra, a tudás növelésére költhető. D. A. Újabb távolságrekord Határtalan Univerzum A rekordok korszakában élünk. Lehetnek azok komoly sportteljesítmények vagy ép­pen bohókás kísérletek. A tudományos „rekordhajsza” az Univerzumban folyik. Csillagászok keresik, kutat­ják a legtávolabbi égiteste­ket a kozmosz irdatlan mesz­­szeségeiben. Nemrég megta­lálták az (eddig) legtávolab­bi csillagrendszert. Hogy milyen messze van? Szükséges előbb kis „agytor­­nát” végeznünk — talán így könnyebb lesz felfogni a kü­lönböző távolságok nagyság­rendjét. A másodpercenként 300 ezer kilométert befutó fény a Holdról bő 1 másod­perc alatt érkezik hozzánk, a Napról 8,5 perc alatt; a legkülső Plútó bolygó 6 mil­liárd kilométeres távolságá­ból 5,5 óra alatt. Következik a Naprendszer­hez legközelebbi csillag, a Proxima Centauri 4,3 fényév távolságban. Miután a fény egy esztendő alatt 9,5 billió kilométert tesz meg — ezért a Proxima Centauri távolsá­ga kereken 41 billió kilomé­ter. Ami számunkra semmit sem mond. Hiszen nem tud­juk elképzelni a 41 billió ki­lométert. Maradjunk tehát a fényévnél. Galaxisunknak, a Tejút­rendszernek hosszanti átmé­rője 100 ezer fényév. A leg­közelebbi (nagy) csillag­­rendszer, az Andromeda-köd 2,3 millió fényév távolság­ban van,­­ tehát a szom­széd. Azután következnek a csillagrendszerek milliói és milliárdjai több tucat, több száz és több milliárd fényév távolságban! A számok itt már legfeljebb az arányokat jelezhetik. Az University of Pittsburgh egyetem kutatói a chilei 3,6 méter tükörátmérőjű távcső­vel rábukkantak egy galaxis­ra, amely már a fénysebesség 90 százalékával (!) távolodik tőlünk­­ a táguló Világe­gyetemben. Színképének vo­naleltolódásai alapján mért távolsága 11,8 milliárd fény­év! Ez tehát pillanatnyilag a belátható Univerzum sugara, galaxistávolságokkal mérve. Ki tudja, holnapra melyik újonnan felfedezett galaxis lesz majd a határkő. Önkén­telenül is felvetődik a kér­dés : hol a „végső határ” ? Ha erről beszélünk, akkor csak­is zárt, illetve önmagába görbülő Világegyetemről le­het szó. De mi van akkor, ha nyitott, azaz végtelen az Univerzum? A távolságmérések ez eset­ben sem veszítenének jelen­tőségükből. Hiszen mindig a belátható és a mért kozmosz tulajdonságaiból következ­tethetünk a még be nem lá­tott és meg nem mért koz­mosz tulajdonságaira! (Jankovszky) Holnap a TV 2-n: SOrSok A műsorra a Népszava visszatér A SOrSok vasárnapi adása 12.50-kor kezdődik a TV 2-n. Balogh Mária felelős szer­kesztő vezeti az adást, a téma: a munkaügyi bíróságok sze­repe. Stúdióvendég dr. Brez­­nay Tibor, a Fővárosi Mun­kaügyi Bíróság elnöke, aki a többi között azt mondta: „A pereken belül arra a megál­lapításra jutottam, hogy a Munka Törvénykönyve okoz­ta változások következtében egyre kevesebbet figyelnek a munkavállalókra, inkább a vállalatok érdekeit nézik.” Súlyos megállapítás és fon­tos figyelmeztetés ez. Válla­latok sora szűnik meg, alakul át, és csődeljárásokra kerül sor. Sok helyen veszélyben van a végkielégítés is, mert vagy nincs rá pénz, vagy a cég jogutód nélkül szűnik meg. A beszélgetésekből, a ri­portokból kiderül, vidéken és a fővárosban egyaránt ha­sonlóak a gondok. De nemcsak ilyen tapaszta­latok gyűltek fel a Munka­ügyi Bíróságokon. Az új gaz­dasági társulások alakulásá­nál olykor se a régi, se az új munkajogi szabályokat nem tartják be. Szó lesz majd a vasárnapi adásban a közal­kalmazotti törvénnyel kap­csolatos munkajogi vitákról is, aki pedig kérdezni akar, az a telefonnál a 112-8644-es számon délután négyig meg­találja dr. Zombori Zoltánt. Az adásra hétfői számunkban visszatérünk. 1. Veszélyben Tatabánya kulturális élete Csütörtöki lapunkban beszá­moltunk a Tatabányai Nép­­ház-Játékszín eladásáról. Ar­ról, hogy a tulajdonos, a Ta­tabányai Szénbányák Válla­lat pályázat útján kíván ve­vőt találni az épületre, amelyben egyébként színház és más kulturális műhely is dolgozik. Most a városi önkormány­zat alpolgármesterétől, Szá­raz Sándortól kérdeztük: Mi történik, ha a pályázó nem kulturális célra vásárolja meg az épületet? Az alpol­gármester elmondta: a bá­nyavállalattal a­­Népház sor­sáról hosszú ideje tárgyal­nak. Amikor a­­pályázati fel­hívásb­ól értesültek, nagyon meglepődtek. Az önkormány­zat azt javasolta, járjanak el úgy, ahogy a vállalat tulaj­donát képező egyes sportléte­sítményekkel tették. Ugyanis az önkormányzat a vállalat helyi adótartozása fejében átvette az említett objektu­mot. Ismerve a bányaválla­lat mostani anyagi helyzetét, ezt ajánlották a Népház ese­tében is. Úgy gondolják, a cég az 1993-as helyi adót sem tudja majd befizetni. A ve­zérigazgatónak mindezt le­vélben is megírták. De a mai napig sem igenlő, sem eluta­sító válasz nem érkezett. Szá­raz alpolgármester úr azt is elmondta, minden létező fó­rum segítségét kérik. Hiszen ha a Tatabányai Szénbányák Vállalat idegen kézbe adja a Népházat — annak remé­nyében, hogy nagyobb pénz­összeghez jut —, akkor a vá­ros kulturális élete szinte megszűnik. (sz. á.) Változások a Szabadság hídon Szerdától felújítják a Sza­badság híd Budára vezető oldalát. Május 8-áig a 19-es és a 49-es villamos teljes sza­kaszán szünetel majd a köz­lekedés. A 47-es csak Buda­fok és a Móricz Zsigmond körtér között, míg a 18-as a János Kórház és a Döbrentei tér között jár majd. 11

Next