Népszava, 1993. október (121. évfolyam, 229–253. sz.)
1993-10-06 / 233. szám
népszava 1993. OKTÓBER 6., SZERDA AZ ÁVÜ VÁLASZOL Tisztelt Olvasó! A Televízióban mostanában gyakran feltűnik az Első Ingatlanbefektetési Alap reklámja. Ennek oka, hogy újra lehet jegyezni Magyarország legsikeresebb befektetési jegyét, a PILLER-t. Kovács Kálmán, az ÁVÜ Portfolió Menedzsment Igazgatóságának munkatársa a következőkben az újbóli jegyzésről számol be önöknek. Ez év tavaszán, március 16-tól május 30-ig a kibocsátott mintegy 2 milliárd forintnyi jegyekből közel 1,9 milliárdot jegyeztek le, döntő többségében az alanyi jogú kárpótoltak, kárpótlási jegyek becserélésével. Az újrajegyzés mögött az a megfontolás húzódik, hogy azon kárpótoltak — kisbefektetők — is lehetőséget kapjanak, akik az említett időszak után kapták kézhez kárpótlási jegyeiket. Az értékpapírokat, amelyeket az Állami Vagyonügynökség kárpótlási jegyért ajánlott fel, december 3-ig lehet jegyezni országosan a Budapest Bank, az IBUSZ Bank és a Mezőbank fiókjaiban, valamint a bróker irodákban. A tavaszi jegyzési helyek meghirdetésében változás állt be, mivel az IBUSZ Bank és a Mezőbank országos fiókhálózata is a befektetők rendelkezésére áll. Befektetési alapot Magyarországon 1991 óta lehet létrehozni. Ekkor fogadta el a Parlament a törvényt, amely a befektetők érdekeit szem előtt tartva szabályozta az alapok életre hívását és a működtetésükkel kapcsolatos kérdéseket. A múlt évben már több befektetési alap is létrejött, de ezek kizárólag értékpapírba, leginkább pedig államkötvényekbe fektetik a befektetőktől összegyűjtött tőkét. A PILLÉR Alap létrehozásával az AVÜ módot ad arra, hogy nagyértékű ingatlanokat ajánljon fel a kisbefektetők széles rétegeinek. Ez a lehetőség az alap működésének lényegéből adódik, mivel így a befektetőktől összegyűjtött tőkéből ingatlanokat tartalmazó ingatlanegyüttest, ún. portfoliót alakít ki. Ezt a befektetők általános megbízásából egy alapkezelő társaság kezeli, amely felelős az alap működtetéséért és azért, hogy az épületek hasznosításából származó hozamot a befektetők megkapják. Az AVÜ is létrehozta saját alapkezelő társaságát, a Prudent-Invest Rt.-t, amely megalakulása után megszervezte első ingatlanalapját, a PILLÉR Első Ingatlanbefektetési Alapot. Ez az alap az AVÜ Budapest belvárosában található irodaházai közül nyolc épületet privatizál. A privatizáció folyamata a szokásosnál kicsit bonyolultabb, mert a befektetési jegyek eladásakor az AVÜ kárpótlási jegyet fogad el fizetőeszközként. Ezt a befektetési alapokról szóló törvény csak abban az esetben engedi meg, ha előzőleg e jegyeket valaki készpénzért lejegyezte. Így is történt. Az AVÜ 3,2 milliárd forint készpénzért (amely a nyolc épület értékbecslővel megállapított értékének felel meg) lejegyezte a PILLÉR Alap által kibocsátott összes befektetési jegyet. Ezek után az Alap a kapott készpénzért megvásárolta az AVÜ-től a nyolc épületet. Ezzel az épületek átkerültek az Alap tulajdonába és a jelenleg is tartó jegyzési időszak alatt az épületek „közvetett tőke résztulajdonát" megtestesítő befektetési jegyeket lehet megvásárolni. Kárpótlási jegyért bárki hozzájuthat a befektetési jegyhez, tehát azok is, akik azt a szabadpiacon vásárolták. A kárpótoltak azonban előnyt élveznek abban az esetben, ha a jelenlegi jegyzés során felajánlott 1,355 milliárd forint befektetési jegy mennyiséget túljegyzik. A jegyzés során 3 db 1000—Ft-os címértékű kárpótlási jegyért 4 db 1000—Ft-os névértékű befektetési jegy vásárolható. A kedvező váltási arányt az indokolja, hogy az ÁVÜ a kárpótlási jegyet kamattal növelt értékben köteles beváltani. A kedvezmény akkor igazán szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a szabadpiacon a címletérték 55%-ának megfelelő készpénzért lehet kárpótlási jegyet venni. Így több, mint féláron juthat a befektető a befektetési jegyhez, amely nagyobb kedvezményt jelent, mint a többi befektetési jegy vásárlásakor járó személyi jövedelemadó-kedvezmény, amely a PILLÉR-nél nem jár. A befektetési jegy leginkább a részvényhez hasonlítható, mivel hozama inkább osztalék jellegű, mintsem garantált kamat. A hozam két forrásból származik. Egyrészt a főleg ingatlanbérbeadásból származó és rendszeresen kifizetett készpénzhozamból, másrészt az ingatlanvagyon várható felértékelődéséből adódó tőkenyereségből áll. A PILLÉR Alap a készpénzhozamot 1994. február 15-től kezdődően féléventefizeti ki. A tőkenyereséget, amely a készpénzhozamnál nagyságrendileg nagyobb is lehet, az Alap csak megszűnésekor, tehát 10 év múlva fizeti ki, de az egyéni befektető a jegy tőzsdén keresztüli eladásával már a lejárat előtt is tőkenyereséghez juthat. A befektetési alapoknál általában nagyon sok kisbefektető válik a tőke résztulajdonosává, ezért az rt.-knél szokásos éves közgyűlés megtartása lehetetlen lenne. Helyette az alapkezelő menedzserének ellenőrzését a törvény más módidon biztosítja: ingatlanalapnál szükség van független értékbecslőre (a PILLÉR-nél ez a DTZ Hungary Kft.), amely az alapkezelőtől függetlenül határozza meg az ingatlanok értékét. Így nem fordulhat elő, hogy az alapkezelő ingatlanvételkor, illetve -eladáskor önkényesen a befektetők érdekeit sértő árat határozzon meg. Szükség van letétkezelő bankra is a (a PILLÉR-nél ez a Budapest Bank), amely az Alap számlája felett őrködik, azaz csak szerződéssel alátámasztott, a törvényeknek és a befektetési elveknek megfelelő kifizetéseket teljesít. Az állami felügyeletet az Állami Értékpapír-felügyelet látja el. A befektetők tájékoztatását szolgálja az a szabály, hogy köteles az alapkezelő féléves és éves tájékoztatót, valamint a rendkívüli eseményekről rendkívüli információt adni. A féléves tájékoztató elkészült, ezt a befektetők már megkapták, megismerhették. Az éves tájékoztatót a könyvvizsgálónak is jóvá kell hagyni. Mindezen szabályok az alapkezelőt arra ösztönzik, hogy a befektetők érdekében a legnagyobb nyilvánosság előtt végezze munkáját. Bemutató autók mintaszerű állapotban. A Porsche Hungária munkatársai által bemutató céllal használt gépkocsik átlagosan 20.000 Km-t futottak, mintaszerű állapotban vannak, ezenkívül azonnal átvehetők, áruk pedig igen kedvező. Néhány mintaszerű ajánlat a kínálatból: Márka Évjárat Km Ár Audi 100 2.3 kát. 1992. IX. 22.000 2.970.000 Audi 100 2.5 TDI kát. 1992. XI. 21.000 3.400.000 Audi 100 2.3 kát. 1992. VI. 24.000 3.100.000 Audi 100 2.8 kát. 1992.VI. 23.000 3.700.000 Audi 100 2.8 kát. 1992. VI. 27.000 3.700.000 Audi 80 2.0 kát. 1992. VIII. 20.000 2.250.000 Audi 80 2.3 kát. 1992.V. 23.000 2.480.000 Vento 1.8 kát. 1992. XII. 17.000 1.500.000 Passat 2.0 kát. 1992. XI. 15.000 1.700.000 Golf GL 1.8 kát. ART 1992 IX. 19.000 1.800.000 Golf GL 1.8 kát. 1992 XI. 18.000 1.400.000 Polo coupe Genesis 1.3 1992. XII. 11.000 1.300.000 Polo Fox STH 1.4 D 1992. IX. 20.000 1.080.000 Porsche 968 cabrio 1992. XII. 29.000 6.550.000 Seat Ibiza 1.5 GLX 1992. VII. 20.000 860.000 Seat Ibiza 1.2. CLX 1992. IX. 17.000 800.000 Seat Marbella spec. 1992. III. 19.000 550.000 Seat Toledo GL 1.9 TD 1992. X. 18.000 1.250.000 A gépkocsik lízingelhetők, illetve részletre is megvásárolhatók. Porsche Inter-Auto Pest 1149 Budapest, Egressy út 35-51 Tel./Fax: 183-5786 Bemutató autók a legjobb kézből. BELFÖLDI Hidak, a jövőbe? Volt idő, amikor észak-déli irányban futó két nagy folyónk, a Duna és a Tisza — főleg a téli jégzajlások idején — három részre szakította az országot. Amelyek között szinte lehetetlenné vált a kapcsolat, a közlekedés. A hidak megépültével a folyók többé nem voltak természeti akadályok. Azonban ma is az egyik közlekedési kulcsproblémánk, hogy meglehetősen kevés híd íveli át folyóinkat, összekötő kapocsként a két part között. S ha egyik-másik valamilyen okból kiesik a közlekedés vérkeringéséből, az egy kisebb katasztrófával is felér. Budapest hídjainak állapota sajnos szinte nap mint nap fenyeget ilyen rendkívüli eseménnyel. Dalmy Tibor főmérnök — akit csak a hidak atyjának emlegetnek — adott részletes elemzést a fővárosi hídhelyzetről. (Eddig egyébként majd mindegyik Duna-híd nagyjavítását ő irányította, jelenleg a lágymányosi — még neve sincs — híd építésének főbiztosa.) — A budapesti Dunahidak a Fővárosi Önkormányzat Közterület-fenntartó Vállalatának kezelésében vannak, állandó hídmesteri ellenőrzés mellett. A folyamatos karbantartást igyekeztek eddig is úgy megszervezni, hogy közben a forgalomban ne legyen fennakadás. Tízévente kerül sor a hidak részletesebb vizsgálatára, ilyenkor döntenek az alaposabb felújításokról. Ma az az álláspontunk, hogy minden, a forgalom jelentősebb zavarásával járó munkát halasszunk el a lágymányosi híd átadásáig, illetve az M0-ás körgyűrű M1-esig érő szakaszának megépültéig. Ezekkel már lényegében tehermentesíteni lehet a régi hidakat. De hát mi is a hidankénti helyzet? Egy 1989— 90-ben készült részletes felmérés alapján határoztuk meg a legfontosabb feladatokat. Az Árpád-híd pár éve elvégzett bővítésével egy korszerű, mai igényeknek megfelelő átkelő utat kaptunk Észak-Budapesten. A Margit-híd korántsem ilyen jó állapotú. Már 1977-ben mérlegeltük, hogy a teljes pályaszerkezetet mikor kell átépítenünk. Anyagi okok miatt ez halasztódik, de a rendkívül megrongálódott gyalogjárdákat rövidesen fel kell újítani. A pályaszerkezet kijavítása sem halasztható az ezredfordulónál későbbre. A Széchenyi Lánchíd 1987-es részleges felújítása során megállapítottuk, hogy a korrózió a kritikus pontokon nem érte el a 8 százalékot sem, de 2000 után meg kell határozni a híd további sorsát. Ez lehet egy teljes acélszerkezeti csere, vagy a terhelés fokozatos csökkentése. Utóbbi esetiben először az autóbusz-forgalmat vennék le, majd később valamenynyi gépkocsiét, így a Lánchíd gyalogos híddá válna. Az Erzsébet-hídon a közelmúltban újítottuk fel a járdákat, s a merevítőtartók is megkapták a kellő korrózióvédelmi mázolást. Itt nincs sok gond, hiszen ez még egy új híd... Talán a Szabadság-híd állapota a legválságosabb. A szerkezetek nagyobb része több mint százéves! A villamos forgalmat, amely a hidat legjobban megviseli, még ebben az évtizedben le kell venni. A szükséges szerkezetcseréket pedig meg kell kezdeni. A Petőfi-hídon rövid ideig tartó, de látványos akcióra kell sor kerüljön. Az egyik mozgósaru beszorult a mederpilléren. A hidat meg kell emelni, hogy a sarut ki lehessen cserélni. Ezt a munkát is célszerű a lágymányosi híd forgalomba helyezése utánra halasztani. A déli összekötő vasúti hídra egy új pályasávot terveztek. A pilléreken erre a hely is rendelkezésre áll. A korábbi elképzelések szerint ez egyidőben épült volna a lágymányosi közúti híddal. Azonban a főváros döntése alapján, a világkiállítás miatt, először a közúti hidat kell megvalósítani. A lágymányosi híd az expo-terület déli határára futna be, mint a világkiállítás egyik legfontosabb közlekedési útvonala. Az ötszáz méter hosszú, harminc méter széles hídpályán óránként 6600 gépkocsi haladhat át majd a kétszer három forgalmi sávon, s még két villamospálya is átvezet rajta. A híd budai levezető útvonala még ma is viták tárgya. Vagy a Hamzsabégi út kiszélesítésével, vagy a Budafoki útra terelésével képzelhető el a megoldás. A XI. kerületnek főleg a Bocskai út környékén tapasztalható légszennyezettsége nem teszi könnyűvé a döntést. Az 1995-ben átadandó híd közel 14 milliárd forintba kerül. (A terv Sigrai Tibor munkája.) Az említett XI. kerületi gondok is sürgetik az M0-autópálya mihamarabbi üzembehelyezését, de felvetik egy Csepel és Dél-Buda között megépítendő híd szükségességét is. A Galvani úti hídnak is elsősorban tehermentesítő szerepe lenne.. Pénz hiányában az előkészítés még igencsak kezdeti stádiumban van. Az viszont valószínű, hogy átadására csak évezredünk utolsó évében számíthatunk. Visszatérve meglévő hídjaink állapotára, sokan teszik fel a kérdést,, nem képzelhető el, hogy akár leszakadjon az egyik? Ezzel azért nem kell számolnunk. Ha egyik-másik hídnál a problémák súlyosbodnának, annak megvannak az előjelei. Fel lehet tehát készülni egyes felújítási munkák előrehozására, s ezzel megakadályozni a nagyobb bajt. S ebben az esetben az anyagiak sem jelenthetnek akadályt. A hidak ügyeit a magyar állam és a főváros egyaránt elsőrendű kérdésként kezelte eddig, s kezeli ezután is. Török J. Tibor A Szabadság-híd állapota a legválságosabb, rövidesen mentesíteni kell a villamosforgalomtól Gy. Balázs Béla felvétele